Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-18 / 295. szám, kedd

1951 december 18 IIJSZÖVisinszkij elvtárs az ENSz-ben megbélyegezte a kémek és gyilkosok szervezéséről és pénzelésérdi hozott amerikai törvényt Az ENSz közgyűlésének december 14-iki ülésén megvitatták a főbizottság november 27-iki ülésén egyhangúlag elfogadott javaslatot, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére ezt a kérdést: >Az Amerikai Egyesült Államok agresszív cselekményei és más államok belügyeibe való beavatkozása, ami abban nyilvánul meg, hogy az USA százmillió dollárt irányoz elő a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában és több más demokratikus országban, továbbá ezek területén kívül bevetendő fegyveres csoportok tagjai toborzására és e csoportok megszervezésének pénzelésére*. Mint ismeretes, a Szovjetunió küldöttsége terjesztette elő azt a javaslatot, hogy vegyék fel ezt a kérdést a közgyűlés hatodik ülésszakának napirendjébe. A közgyűlés pénteki teljes ülésén az Egyesült Államok képviselője kénytelen volt újra kijelenteni, hogy nem ellenzi e kérdés megvitatását, viszont a főbizottság javaslatával ellentétben azt követelte, hogy azt csak a közgyűlés teljes ülésén vitassák meg. Ezután Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. — Az amerikai Egyesült Államokban, — mondotta, — december 10-én Truman elnök aláírta azt a törvényt, amely százmillió dollárt irányoz elő egyes személyek toborzására és fegyveres csoportok szervezésére, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Albániában és néhány más demokratikus országban és ez országok területén kivük. — Senki sem tagadhatja, hogy hoztak ilyen törvényt. Az iránt sincs sem közgyűlés kötelessége, hogy ezt a veszélyt elhárítsa. A továbbiakban Visinszkij elvtárs kitért az amerikai küldöttnek arra a kívánságára, hogy ezt a kérdést ne a politikai bizottságban, hanem a közgyűlés teljes ülésén vitassák meg. »En és küldöttségem úgy vélekedünk, hogy teljesen helyes a főbizottság határozata, amelyben javasolja a közgyűlésnek, hogy ezt a kérdést tűzze napirendre és utalja a politikai bizottság elé.« Zavrulah Khan, Pakisztán külügyminisztere szintén ellenezte az amerikai küldött javaslatát. Az amerikai küldött látva, hogy senki sem támogatja kísérletét, visszavonta javaslatát. A főbizottság eredeti javaslatát ezután 55 szavazattal elfogadák, ketten tartózkodtak a szavazástól. Ezután a közgyűlés rátért a különleges politikai bizottságnak a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Magyarország, Románia, Lengyelország és Csehszlovákia ellen irányuló titóista rágalmazó javaslata ügyében hozott határozatára. A közgyűlés elnöke bejelentette, hogy a határozati javaslatot vita nélkül szavazásra bocsátja és azután ad lehetőséget a küldöttségeknek szavazatuk megindokolására. A határozati javaslatot az angol-amerikai tömb szavazataival elfogadták. Szoboljev elvtárs, a Szovjetunió képviselője kijelentette: a szovjet küldöttség, — és más küldöttségek egész sora is, — e kérdésnek a különleges politikai bizottságban lefolyt megvitatása során bebizonyította, hogy a titóisták azon állítása, hogy & Szovjetunió és népi demokráciák állítólag ellenséges cselekményeket követnek el Jugoszláviával szemben, hazug rágalom. — A szovjet küldöttség azt is bebizonyította, — folytatta Szoboljev elvtárs, — hogy a valóságban a külföldi imperialista körök agresszív politikájának eszközévé vált jugoszláv kormány folytat már évek óta ellenséges tevékenységet és aknamunkát a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A titóista rágalmazó javaslat provokációs jellegét bizonyítja az a tény is, hogy mialatt a jugoszláv megbízottak itt a közgyűlésben az államok közötti viták békés rendezésének szükségességét hangoztatják, és ezzel kapcsolatban teljesen hamis és képmutató határozati javaslatokat terjesztenek elő, addig fegyvertársaik és cinkosaik újabb ellenséges cselekményeket hajtanak végre a szomszédos népi demokráciák ellen. Csehszlovákia, Lengyelország, az Ukrán-Szovjet Szocialista Köztársaság képviselőd szintén rámutattak azokra az indokokra, amelyek alapján a titóista határozati javaslat ellen szavaz tak. A német választások kérdéséről szóló általános vita az ENSz-ben December 14-én az ENSz különleges politikai bizottsága ülést tartott, a német választások kérdéséről. Wiei blowszki, lengyel küldött kijelentette, hogy az ENSz bizottság megalakításáról szóló javaslatot nem a Németország egységéről való gondoskodás diktálta, hanem az USA politikája, amely a háborús készülődések és az agresszió politikája. Németország az amerikai háborús előkészületek egyik legfontosabb láncszemévé vált. A lengyel küldött ezután tények felsorolásával bizonyította, hogy Nyugat-Németország vezető politikai és gazdasági állásaiba háborús bűnösöket, volt hitleristákat ülteltek és ezek révén hajtják végre a militarizálás és fasizálás programmját. Kopf, Alsó-Szászország kormányának miniszterelnöke, a háborús bünöjén hallatlan bűntetteket követett el Lengyelországban. Hans Speidel, Adenauer katonai főtanácsadója, a franciaországi hitlerista megszálló csapatok vezérkari főnöke volt. Reinfeit SS tábornok, ak't néhány héttel ezelőtt Westerland polgármesterévé neveztek ki, rombolta le és gyújtotta fel Varsót. Wierblowszki beszéde végén kiemelte, hogy Németország békés és demokratikus fejlődésének kérdése rendkívül nagy jelentőségű a lengyel nép .számára, amely komoly veszélyt lát Németország kettészakadásának elmélyülésében. A lengyel küldött úgy véli, hogy az ENSz beavatkozása a német nép belügyeibe, csak megnehezíti a német egység megvalósítását. Ezért elutasítja a három nyugati hasök listáján szerepel, mert annakide- I talom javaslatait. Az ENSz közgyűlése az arab államok követeléséről tárgya! Az ENSz közgyűlésének december 13 iki teljes ülésén megtárgyalták a következő kérdés napirendre tűzését: »Az ENSz alapokmánya és az emberi jogokról szóló nyilatkozat megsértése Marokkóban Franciaország által.« Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnökének beszéde a Magyar Népköztársaság országgyűlési tárgyalásán Dobd István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnömi kétség, hogy ez a törvény olyan k

e, szombaton, december 15-én az cselekményekre vonatkozik, amelyeket országgyűlésnek beszámolt a manem lehet méskép minősíteni, mint az gya

r minisztertanács munkájáróL Amerikai Egyesült Államok agresszív cselekedeteinek és beavatkozásának más országok belügyeibe, köztük a Szovjetunió belügyeibe, amelynek nevében itt felszólalok. — Az említett törvény első paragrafusa nyíltan megmondja, hogy Dobi István beszédének bevezető részében elmondotta, hogy a minisztertanács mindenekelőtt az ötéves terv végrehajtására fordította figyelmét és beszámolt a nehézipar eredményeiről és feladatairól. Részletesen szólt a bányászat, a külkeszázmillió dollárt irányoznak elő az i reskedelmi szervek, az építkezés és a közlekedés eredményeiről. —^ Bizonyos, — mondotta Dobi említett országokban élő vagy ez országokból elmenekült válogatott személyek pénzelésére abból a célból, István elvtárs, — hogy az ipar, a báhogy e személyeket vagy az Észak- nyászat, az építkezés, a közlekedés atlanti-egyezmény szervezetét támo- örvendetes felvirágzására nem kegató fegyveres erők alakulataiba tö- riilhetett volna sor, ha nem kapjuk mörítsék, vagy pedig más célokra. i meg mindehhez a Szovejtunió állan— Hogy melyek ezek a más célok, , d

ó segítségét. Alig lehet felbecsülni erről már" lehet beszélni és a fények j annak az útmutatásnak az értékét már elég határozottan beszélnek is amelyet a hatalmas testvéri országrólulc. i

tó

1 kaptunk. , , .... . , ., I Dobd látván elvtárs, ezután elIsmeretes peldauf, hogy a wapokban , ,, ' , , .. . , , . ..,„ í-iondotta, hogy a mezőgazdaság teegv amerikai katonai szállítórepülő- . . ' ,

b

J . . ,. & r rén elért szép eredményekben megmutatkozik a Magyar Népköztársagcp Resica városának térségében megsértette Románia állami határát, utá- . ^ . . , j,, ... , .... „ ..... sá.g dolgozó parasztságának odaadó na, — miután elrepült Romania teru- . , , ,. T

T -i 1 szorgalmas munkája. Hangsúlyozta i azonban, hogy a mezőgazdaság terén elért eredmények koránt sem tarlete felett, — Gyula városának térségében megsértette Magyarország határát és magyar terület felett próbált repülést végezni, de Pápa városának térségében abba az övezetbe jutott, ahol a békeszerződés értelmében szovjet légierő állomásozik és a szolgálatot teljesítő ügyeletes szovjet vadászgép leszállásra kényszerítette. Ezen az amerikai katonai repülőgépen megtalálták a Szovjetunió igen fontos területeinek, köztük az Ukrán-Szovjet Szocialista Köztársaságnak és a Volga mellékének katonai térképét, valamint Csehszlovákia, Románia és Magyarország ugyanilyen térképeit is. Találtak még különMie holmikat is, amelyekről most nem akarok beszélni, >— annakidején majd beszélünk róluk. Ezek mind elvitathatatlanul bizonyítják, hogy a repülőgép útja meghatározott célokat szolgált. Mindez természetesen közvetlenül összefügg azzal a politikával, amelyet az 1951 október 10-iki amerikai törvény megjelinése is meghatározott. Ezért a Szovjetunió azzal egyidejűleg, hogy tiltakozó jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához, és ebben a többi között követelte, hogy az Egysült Államok helyezze hatályon kívül ezt a jogtalanul kiadott törvényt, javaslatot nyújtott be, hogy a közgyűlés vizsgálja meg ezt a kérdést, mert az ilyen törvények és cselekmények veszélyeztetik a békét és a mának korlátait. tanak lépést az ipar gyorsütemű fejlődésével. — Most mdnden erőnkkel azon kell fáradoznunk — hangsúlyozta, — hogy a termelő szövetkezeteket megszilárdítsuk. A termelő szövetkezeti mozgalom eredményeinek és feladatainak részletezése után Dobi István a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozatáról beszélt. — A Párt és a kormány határozatának jelentőségét aligha lehet túlértékelni — mondotta. A rendelkezés végrehajtása az államgépezet szilárdságát és javuló működését is elősegítette. A gyakorlati megvalósítás során bebizonyult, hogy a határozat jelentős előnyöket biztosított az ország egész dolgozó lakossága számára. A munkásosztály, amely példamutató fegyelmezettséggel viselte el azokat a nehézségeket, amelyek a jegyrendszerből és az azt kísérő spekulációból eredtek, most elégedetten állapíthatja meg: a jő munka meghozta és ezután is meg fogja hozni méltó gyümölcsét. Őszinte örömet keltett a határozat a dolgozó parasztság körében is, minthogy lel ontotta a mezőgazdasági termények forgalDobi István elvtárs ezután a társadalombiztosítás, a nyugellátás és az egészségvédelem, a közlekedés, a közoktatás és tudomány terén elért hatalmas eredményeket ismertette, majd pedig a Magyar Népköztársaság államapparátusával foglalkozott. Hivatalainkban a munkások és a dolgozó parasztok soraiból kiemelt vezetők, új tisztviselők ezrei dolgoznak, — mondotta Dobi István, — akik kitűnően megállják helyüket A Magyar Népköztársaság államgépezetével kapcsolatban Dobi István nagy megbecsüléssel és elismeréssel emlékezett meg a Magyar Népköztársaság rendőrségéről is. Ezután Dobi István a Magyar Népköztársaság igazságügyi szervezetének átszervezéséről beszélt, majd rámutatott arra; hogy a jövőben a Magyar Népköztársaságban egyes minisztériumok kettéosztására kerül sor a hatalmas arányú gazdasági fejlődés növekvő szükségleteinek megfelelően. Dobi István ezután beszámolt a kormánynak a béke védelmében kifejtett tevékenységéről. Az amerikai imperialisták mindent elkövetnek, — mondotta, — hogy a mi békés országunkat tűzbe és lángba borítsák. De belső biztonságunkat, népi demokráciánk rendjét őrzi államvédelmi hatóságunk, amely leleplezi az ellenség ügynökeit, a kártevőket és szabotőröket. A béketábor növekvő erejéről szólva elmondotta Dobi István, hogy a magyar nép őszintén kívánja azt, hogy az öt nagyhatalom között megegyezés jöjjön létre, mert ebben látja a béke megmaradásának egyik legfontosabb biztosítékát. Kívánsága az is, hogy vezessenek eredményre a Szovjetunió következetesen megismételt javaslatai a valódi leszerelés, az atombomba tényleges betiltása tekintetében. Á Szovjetunió békepolitikája és békeharca nagy visszhangot kelt az egyszerű emberek millióinak szívében A Szovjetunió fáradhatatlan és következetes békeharca élénk visszhangot kelt az összes országok egyszerű emberei millióinak szivében. Ez világosan látható most Párizsban, ahol az ENSz hatodik közgyűlése ülésezik, amely az egész világ békéjének biztosítására irányuló aktuális kérdéseket tárgyal. Míg az angol-amerikai tömb országainak küldöttségei szívósan szembehelyezkednek a háborús veszély elhárítását szolgáló szovjet 'javaslatokkal, — mint az atombomba eltiltásával. a fegyverkezés csökkentésével stb., a békeszerető francia férfiak és nők, az ifjúság és az a különféle foglalkozású és szociális hWyzetű. valamint politikai meggyőződésű emberek szívük mélyéből eredő szolidaritásukat fejezik ki a. Szovjetunió javaslataival és kifejezésre juttatják azt az eltökélt szándékukat, hogy minden erejükkel harcolni fognak azért, hogy ezeket a javaslatokat a közgyűlés elfogadja, és hogy e javaslatok megvalósuljanak. A francia nép e szolidaritását a szovjet küldöttség békeharcával többek között kifejezésre juttatta a francia nőszövetség nagyszámú képviselőjének látogatása is a szovjet küldöttségnél. Koreai hadifelenfés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti december 15-én, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal védelmi harcokat vívnak az ellenséggel az eddigi vonalakon, s az amerikai-brit beavatkozóknak és a ľszinmani csapatoknak anyagi* és emberveszteségeket okoznak. December 14-én az ellenség Joncsontól nyugatra és Csorvontól, valamint Jangutól északra támadást intézett tüzérség, tankok és repülők támogatásával néhány fontos magaslat ellen, amelyeket a néphadsereg egységei védelmeztek. Az ellenség a néphadsereg egységeinek hatalmas ellenállásába ütközött és rendezetlenül visszavonulni kényszerült. A visszavonulás során több, mint 400 katonát és nagyszámú fegyvert vesztett. December 15-én a néphadsereg légelhárító tüzérségé és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészcsapatok öt ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek résztvettek a keleti- és nyugati partvidék bék~s lakosságának barbár bombázásában és gépfegyverezésében. A kérdés napirendretüzését az arab országok javasolták. A december 13 iki ülésen Irak képviselője hangsúlyozta, hogy ha Franciaország lelkiismeretesen teljesítette volna a közigazgatást végző hatalomra háruló kötelezettségeket, Marokkó már rég független ország lenne. Zafrrulah Kahn, Pakisztán külügyminisztere nagy beszédében a többek között a következőket mondotta: »Többször hallottuk itt a nyugati hatalmak küldötteinek szájából a szabadságról szóló szóáradatokat. Ami. kor azonban konkréten valamely nép szabadságára vagy függetlenségére terelődött a szó, ezek a küldöttek rendszerint megtagadták kijelentéseiket. Viszont a kelet-európai államok velünk tartottak. Ha a francia és több más küldöttség nem egyezik bele, hogy a marokkói kérdést napirendre tűzzék, ez azt jelenti, hogy megtagadják a szabadságot éppen azok, akik folyton azt hangoztatják.* Ezután Salah ed Din pasa, Egyiptom külügyminisztere szólalt fel és kijelentette, hogy amennyiben a köz gyűlés nem egyezik bele, hogy a marokkói kérdést napirendre tűzzék, ezzel aláaknázza a kis országoknak az ENSz-be vetett bizalmát és még inkább csökkenti a szervezet hitelét. Irán, Lengyelország, Indonézia, Szaúdi Arábia, India, Equador, Jemen, Libanon, Afganisztán és Cseh. Szlovákia küldöttei is a marokkói kérdés napirendfetüzése mellett szólaltak fel. Ezután Arutjunian elvtárs, a Szovjetunió képviselője mondotta el beszédét. Hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség javasolja a marokkói kérdés napirendretüzését és elmondotta, hogy a Szovjetunió küldöttsége, — mint a többi küldöttség is, — az utóbbi napokban több, mint 150 táviratot kapott különféle marokkói társadalmi és szakszervezet, tői, amelyek kifejezik reményüket, Hogy az ENSz támogatja a marokkói népek jogos szabadság- és függetlenségi törekvéseibe vetett reményeit. Az USA Képviselője védelmébe vette a franciák marokkói gyarmati politikáját. Schumann, Franciaország képviselője felszólította a küldötteket, higyjenek Franciaország »jő szándékaiban«. A kérdést végül szavazás alá bocsátották és 28 szava, zattai 23 ellenében a marokkói kérdésnek a mostani ülésszak napirendjére való kitűzése ellen döntöttek. A napirendretüzés ellen szavaztak a gyarmatosító hatalmak, valamint több latin-amerikai és nyugat-euró. pai ország.