Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-16 / 294. szám, vasárnap

' " ' ' ' 7 : • 1951 december 16 A csehszlovák nép teljesen támogatja a német nemzelnek a béäesierelô Németország egységesítésére való törekvését ENSz közgyűlésének politikai jttságában december 12-én be­zédet mondott Hršel nagykövet, csi-|iszIovák küldött és rámutatott arr,"., hogy az Egyesült Nemzetek bi­zotl jágának felállítására adott javas­lat amely a németországi választások előf .' ételeit vizsgálná ki, utólagosan bescrozták a hatodik közgyűlés napi pro£,rammjába, az USA, Nagy-Britan­n'a s Franciaország kívánságára. Ez a három nagyhatalom 1945-ben a Szovjetunióval együtt aláírta a pots­dami egyezményt, amelyből világo­san olyik, hogy Németország kérdé­sénei békés rendezésére nem az Egye­sült Nemzetek Szervezete illetékes, hanen kizárólag a potsdami konferen­cia által felállított szerv. A három nagyhatalom eljárása, amint az adott kérdésben megnyilvá­nul, következetes folytatása egész ed­digi politikájuknak Németországgal szemben. Az új háború előkészítésé­ben Németország felosztottságának különösen fontos szerepe van. Németország felosztását gondosan előkészítették és most az imperialista hatalmak agresszív terveinek érdeké­ben továbbra is fenn akarják tartani minden áron és minden eszközzel a német nép nagy törekvései ellenére Is, amely országát békeszerető és demokratikus alapon akarja egyesíteni. A határozat javaslói és támogatói nem besz'lnek arról, mi az igazi cél­juk Nyugat-Németország újrafelfegy­verzéséve! kapcsolatban. Főcéljuk Nyugat-Németországnak a támadó Atlanti-tömbbe való besorolása. A német nép túlnyomó többségé­ben az újrafelfegyverzés megsemmisí­tő politikája ellen van, amely neki csak újabb szenvedést és új katasz­trófát hozhat. Németország tartós szétzúzásán, az amerikai agresszió céljaira felújított militarizmuson és nácizmuson alapuló politikával szem­ben a német nép szembeállítja hatal­mas erőfeszítéseit országa egységé­nek kiépítéséért, országa békés és de­mokratikus fejlődésének biztosításáért. A népi kamara és az NDK kormánya a konkrét javaslatok egész sorát nyújtotta be Németország egységének megvalósítására és az össznémet vá­lasztások megtartására. Javaslataikat a német nép lelkesen fogadta Németországnak mind keleti, mind nyugati részében. Tehát még milyen tovább' feltétele­ket akarnak az ENSz határozatának javaslói a demokratikus választás k megtartásának biztosítására? A nép' kamara felhívást intézett a bonni par­lamenthez sürgős tanácskozások megvalósítása céljából. Wilhelm Pieck, az NDK elnöke személyes leve­lében felhívta Heusst, a nyugat-német állam elnökét, hogy dolgozzanak együtt Németország valóságos egy­ségesítésének művén. Nyugat-Német­ország hivatalos körei és személyisé­gei az NDK szerveinek és képviselői­nek mindezen konkrét javaslatait el­utasítják a három nagyhatalom utasí­tására. A nyugati nagyhatalmaknak ez a politikája a potsdami egyezmény állandó megsértését jelenti és Nyu­gat-Németországot az amerikai-angol imperializmus agressziójának ugró­deszkájává teszi. Jellemző, hogy azon ál'amok képviselői, akiknek annyi fej­tö"ést okoz az össznémet választások demokratikus előfeltétele, megsértik a német néu alapvető jogát, hogy belső életkérdéseit sajátmaga oldja meg. A három hatalom eljárásával azt bizo­nyítja, hoov a német népre, mint gyarmati néore tekintenek és ezzel egyben kifejezésre juttatják a demo­krácia alapelveihez való általános ál­lásfogla'ásukat. Tinikus jelenség, hogy Adenauer úr, akinek kérelmére ter­jesztették tulajdonképpen elő a hatá­rozati javaslatot, Németország egysé­gének felújítását olyan feltételekhez köti, amelyeknek nincs semmi közük a német nép érdekeihez. Ez év szep­tember 26-iki sajtónyilatkozatában Adenauer úr Németország egységének felújítását összekötötte az USA ama ismert tételével, hogy először fel kell újítani „a nyugati hatalmak helyzeté­nek egyensúlyát a világban". Hasonló útat mutat Mac CIoy is, amikor azt mondja, hogy a Németország egysé­géhez vezető egyetlen út Nyugat­Németországnak az Atlanti-tömbbe való betagolása. Az imperialista ha­talmak közös vezérjelszava, hogy „Németország egységesítésével szem­ben az integráció áll, tudniillik Nyu­gat-Németországnak az Atlanti-egyez­ménybe való besorolása. Lehet-e vájjon meggyőzőbb bizo­nyíték arra, hogy miért nem lehetsé­ges megegyezni Németország egysé­gesítésében? Hisz Adenauer úr maga előre megmondja, hogy a szabad vá­lasztások az ő felfogása szerint nem jelentenek mást, mint komédiát, amely nem változtatna egy betűt sem egész Németországnak katonai táborrá való átalakítási programmján, a nyugati hatalmak szolgálatában. Igy Adenauer úr maga megmondja, hogy az ő kor­mányának és e kormány nyugati véd­nökeinek nem érdeke, hogy megis­merje az egész német nemzet akara­tát az össznémet választások j útján, amelyek megvalósításában az ENSz által javasolt bizottságnak kellene segítséget nyújtania és hogy nekik nem érdekük a Németország egysé­gesítésére történő határozott lépés megtevése, hanem lényegében csak manőverről van pzó. Németország egységesítésének és az össznémet vá­lasztások megtartásának kérdése óriá­si jelentőségű és ezért ebben a kér­désben nem lehet az új háborúra elő­készítő erők terveinek érdekében spe­kulálni. A német nép az utóbbi évek­ben bebizonyította, hogy komolyan veszi a demokrácia gondolatát. Az NDK kiküszöbölte a nácizmust, or­szága demokratikus felépítésén dolgo­zik, kizárólag békepolitikát: a szom­szédaival, valamint a világ összes demokratikus nemzeteivel való baráti együttműködés politikáját folytatja. Az NDK példája és az össznémet vá­lasztások megtartására előterjesztett demokratikus javaslatok visszhangja azt bizonyítják, hogy a német nemzet felkészül és megvalósíthatja országá­nak demokratikus és békés alapokon való egységesítését. Erről meg van győződve a cseh­szlovák nép és a csehszlovák kor­mány is. Az egységes, demokratikus és békeszerető Németország megte­.emtésének óriási jelentősége van nemcsak Csehszlovákia ,és Németor­szág többi szomszédainak biztonsá­gára, hanem Európa és az egész vi­lág tartós békéjének megőrzésére is. Ezért forió rokonszenvünket nyilvá­nítjuk a német nép nagy törekvései iránt, amelyek országának egységesí­tésé, e irányulnak és a leghatározot­tabban tiltakozunk az ellen, hogy a német népet az amerikai imperializ­mus agresszív terveinek céljaira hasz­nálják fel, tiltakozunk a német mili­tarizmus felújítása ellen, az Egyesült Nemzetek Szervezetének e szégyen­teljes célokra való felhasználása, Né­metországnak második Koreává való átalakítása ellen. Határozottan vissza­utasítjuk azt a tényt, hogy itt elénk teljesszék a három hatalom határozati javaslatát, és hangsúlyozzuk, hogy az ENSz-nek nincs semilyen joga 6em ehhez hasonló határozatot szavazás alá bocsátani. Koreai hadifeientés A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság néphadseregének főparancs. noksága jelenti december 14 én, hogy a koreai néphadsereg egységei szaros együtmüködésben a kínai népi önkén tes csapatskkal továbbra is véielmi harcokat folytatnak az eddigi vona lakon és az amerikai brit beavatko­zóknak és a liszinmani csapatoknak súlyos ember, és anyagveszteségéket okoznak. Az ellenséges repülőgéped decem ber 14 én barbár módon bombázták és lőtték a keleti és nyugati partvi dék békés lakosságát. A légelhárító tüzérség csapatai és az ellenséges re pülőgépekre vadászó lövészek két el lenséges repülőgépet lőttek le közű lük. -UJSZ0 A^Sľ (Az fitttcriUai-fingel a g y essz o v víz bei g vádi <f egy ver hordozó i A francia nemzetgyűlés két sza­vazás során jóváhagyta a Schumann­tervet, a nyugateurópai szén- éa acélipar egyesítésének tervét, amely nemzetközi, tulajdonképpen ameri­kai irányítás alá helyezi a nyugat­európai nehézipart, az USA háborús készülődése érdekeinek megfelelően. A szicíliai Enna tartományban fekvő Centurip községben vasárnap húsz munkanélküli éhségsztrájkba kezdett, tiltakozásul az ellen, hogy Enna tartomány prefektusa megta­gadta az őket megillető bérek ki­fizetését. A lotharingiai bányamedencében a sztrájkoló bányászok száma 25 ezer­re emelkedett. A mozgalom az igaz gatóság megfélemlítés! kísérletei el­lenére teljes egységben folyik. Az igazgatóság máris kénytelen volt teljesíteni a dolgozók egyes követe­léseit. Franciaország amerikai megszál­lása egyre brutálisabb formában jut kifejezésre. Amerikai utasításra le­rombolták Hoericoairt keletfrancia­országi falut, hogy kibővítsék a saintdizňeri repülőteret. A falu he­lyén létesített repülőtér felavatásán a kormány képviselője is résztvett. December 22-én és 23-án országos francia békekongresszust tartanak a párizsi téli Sportcsarnokban. A kongresszuson 15 ezer küldött vesz részt. i * A tengerészek nemzetközi szak­szervezete hírt közöl az izraeli ke­reskedelmi hajóhad tengerészeinek sztrájkjáról. Az izráeli tengerészek, akik már 25 napja sztrájkolnak, magasabb béreket követelnek. Angliában a munkaügyi miniszté­rium hivatalos közlése szerint a munkanélküliek száma egy hónap alatt november 12-ig 26.700-ról 290.500-ra emelkedett. A munkanél­küliség leginkább a londoni konfek­ciós üzemek és bűtorüzemek dolgo­zói között terjed. A londoni és a yorkshirei textilüzemekben általá­ban egy héten csak négy napot dol­goznak. A Le Monde című francia újság közli, hogy november hónaptól az életszínvonal 3.5 százalékkal csök­kent. Viszont a szükségleti cikkek árai ugyanez a lap közlése szerint, ugyanakkor 4.1 százalékkal emelked­tek. Az 1949 évvel összevetve az árak mintegy 50 százalékkal maga­sabbak. A helyrét Egyiptomban Az összes egyiptomi kereskedelmi kamarák elnökei sajtó útján felhívták a lakosságot, hogy vegyék ki betét­jeiket a brit bankokból és bojkottál ják a brit cégeket és filmeket. A ke­reskedelmi kamarád elnökeinek ta nácskozásán határozatot hagytak jó­vá, amelyben felhívják az újságokat, hogy ne közöljék brit árúcikkek hir detéseit és ne vegyenek fel a brit cégektől hirdetéseiket. Az »A1 Balagh« című lap jelentése szerint az egyiptomi vasutak igaz­gatója kijelentette, hogy az egyipto mi vasútnak tett brit szállítási aján­latokat mind elutasították. Rámuta tott arra, hogy az egyiptomi vasútak eddig Nagy-Britanniából kapták a szükséges mozdonyok és kocsipark 75% át. A lap továbbá tudósít arról, hogy a kereskedelmi és iparügyi mi­niszter számos táviratot kapott az egyiptomi kereskedelmi kamarák el nőkéitől, valamint a kiviteli és beho­zatali szállítóktól, amelyekben beje lentik, hogy támogatják a brit árúk bojkottját, I A belgrádi fasiszták az amerikai-an­gol imperialisták segítségével és köz­vetlen részvételével erőltetett ütem­ben fegyverkeznek és Jugoszláviát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen agresszív felvonulási területévé változtatják. A washingtoni és londoni agresszo­rok francia csatlósaikkal együtt jelen­tékeny összegű »visszaadási kötele­zettség nélkü!i« hitelt bocsátottak a Tito-klikk rendelkezésére. Ezt a hitelt teljes egészében arra szánták, hogy felfegyverezzék a másfélmilliós jugo­szláv hadsereget. Az óceánontúli ag­resszorok Tito-Jugoszláviát nem szu­verén államnak, hanem számtalan ka­tonai támaszpontjuk egyikének tekin­tik, a demokratikus béketábor elleni agresszió felvonulási területének. Az imperialista agresszorok bel­grádi fegyverhordozói sietve igye­keznek előkészíteni országutakat a há­borúra. Növelik a hadsereg létszámát és a jugoszláv nép legmegátalkodot­tabb ellenségeit — a csetnikeket és az usztasákat — toborozzák. Az ame­rikai tisztek résztvesznek a titoista hadsereg hadgyakorlatain. Eisenhower főhadiszállásának képviselői »nemzet­közi ejtőernyős ugróverseny* címén ejtőernyős hadgyakorlatokat hajtanak végre jugoszláv területen. Az egész országban mindenütt repülőterek és a népi demokratikus országok határai felé vezető katonai utak épülnek. Az Adriai-tenger part­ján új kikötőket építenek, a régieket korszerűsítik. Az egész jugoszláv gaz­daság és az állami költségvetés a militarizálás szolgálatában áll. Ebben az évben az ország militarizálására és a fegyverkezési versenyre kétszer­annyit fordítanak, mint 1949-ben. Ezek a kiadások súlyos teherként ne­hezednek a dolgozó tömegek vállára. Jugoszlávia katonai táborrá emlékez­tet. A lakosságot — fiatalokat és idő­seket egyaránt — erőszakkal kénysze­rítik katonai kiképzésre, hadgyakorla­tokba vonják be és próbariadókat tartanak velük. A titóisták — a Balkán háborús provokátorai — napról-napra egyre szélesebb körben használják fel a há­i borús hisztériát az ágyutöltelék elő­teremtésére. A jugoszláv nagyváro­sok és ipari gócpontok lakosait már kimerítették a szűnni nem akaró próba­légiriadók, az utcai lövöldözések és az éjszakai levonulások az óvóhelyekre. A titóisták az imperialisták számá­ra szükséges ágyutöltelékeket az ifjú­ság soraiból igyekeznek előteremteni és ezért az iskolákban és az egyete­meken szigorú kaszárnyarendet és katonai fegyelmet honosítanak meg. Az amerikai-angol imperialisták a háborús előkészületek fokozásával Jugoszláviából annyi stratégiai nyers­anyagot igyekeznek kicsikarni, ameny­nyit csak lehet. Csupán az USA-ba történő jugoszláv színesfém-kivitel 1950-ben 1949-hez viszonyítva meg­kétszereződött és 1939-hez viszonyítva több, mint ötszörösére emelkedett. A jugoszláv nép az amerikai impe­rialistáknak és csatlósaiknak Jugo­szlávia körül csapott szennyes handa­bandázásában a belgrádi fasiszta bandával folytatott titkos és nyílt tárgyalásaiban, a titoista hadsereg sürgős felfegyverzésében azt a törek­vést látja, amelynek célja, hogy há­borús tűzfészket hozzon létre a Bal­kánon. A jugoszláv népnek a Tito-banda és az imperialista leigázók sötét ter­vei ellen folytatott spontán harca a munkásosztály vezetésével szervezett hazafias mozgalommá lett. A titóisták fasiszta-militarista po­litikája egyre nagyobb gyűlöletet vált ki nemcsak a népből, hanem a jugo­szláv katonákból és tisztekből is. A titóisták több, mint húszezer forra­dalmi érzésű katonát és -tisztet vetet­tek börtönbe és koncentrációs táborba és körülbelül 130.000 katonát, mint »megbízhatatlant«, büntető alakulatok­ba osztották be. Azonban a vad ter­ror és a jugoszláv hadseregen belül űzött soviniszta propaganda ellenére is élnek azok a hazafias erők, melyek felismerték a hazájuk felett lebegő ve­szélyt és ezért a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal együtt egyre határozottabban szállnak síkra a fa­siszta klikk bűnös kalandortervei el­len. A Kémet Munkás Bizottság megállapította a német munkásosztály legsürgősebb feladatait A Nyugat Németország űjrafelfegy­verzése ellen alakult Német Muhd­kás Bizottság Frankfurtban tartott ülésén nyolc pontban foglalta össze azokat a legsürgősebb feladatokat, amelyeket a béke fenntartása és Né­metország egyesítése érdekében meg kell oldani. Az akcióprogramm nyolc pontja a következő: 1. Az egész német munkásosztályt mozgósítani keü azoknak a követeié, seknek a támogatására, amelyek az össznémet választások megtartása és a német békeszerződés megkötésének siettetésére irányulnak; 2. Nyugat­Németországban fok 0zott erővel végre kell hajtani as újrafelfegyverzés el­leni népszavazást; 3. a munkásosztály előtt még jobbam le fceZZ leplezni Ade­nauer és Sehumacher politikai csalá­sait-, fel kell lépni a Német Kom­munista Párt tervbe vett betiltása el. len• 5. tovább kell fejleszteni az ame. rikai.angol imperialisták nyugatné­metországi földrablása elleni népi mozgalmat', 6'. meg kell tagadni a katonai jellegű munkálatokbem való részvételt; 7. fokozott küzdélem a ma­gasabb bérekért és jobb mwnkafelté. telekért; 8. szélesebb körben kell meg. szervezni a nyugat- és keletnémetor­szági dolgozók találkozóját és szoro­sabbra kell fűzni a nyugatnémetor. szági dolgozók kapcsolatát a külföldi munkásokkal, elsősorban Franeiaor. szág és Olaszország munkásosztályá­val. A Munkás Bizottság egyben felhí. vást intézett a mémet dolgozókhoz: szilárdítsák meg a munkásosztály akcióegységét és kényszerítsék ki az össznémet tanácskozás egybehívását. Pakisztánban tömeggyűlés követelte, hogy az ország lépjen ki a brit „népközösségbői" A Pakisztán Times jelentése szerint Lahoreban népes tömeggyűlést tar tottak, amelynek szónokai azt köve­telték, hogy a pakisztáni kormány se gítse Egyiptomot és Iránt, lépjen ki a brit »népközösségből«. A »Szabad Pakisztán« nevű ellen­zéki polgári párt szónoka kijelentette: »Pakisztán sorsa hasonló Egyiptomé hoz. Az angol imperializmus épúgy rátette mancsát hazánkra mint Egyip. tómra. Bár az angolok névleg kiró nultak az országból, továbbra is övék a hatalom és csak a forma változott meg. Olyan országoknál kell Segítsé­get keresnünk, amelyek őszintén tá mogatják az imperializmus ellen har­coló népeket. Badar dolog azt hinni, hogy a Szovjetunió ellenségünk le het.« Az egyiptomi kormány hivatalosan közölte, hogy vissza­hívja londoni nagykövetét Nahaz pasa miniszterelnök tegnap este hivatalosan közölte, hogy az an. gol csapatoknak a Szuezi-csatorna övezetében tanúsított magatartása el. leni tiltakozásul Egyiptom visszahív­ja londoni nagykövetét. Iránból kiutasították a legnagyobb angol hírügynökség tudósítóját Mint a londoni rádió jelenti, az Iráni kormány felszólította Leopold Hermant, a Reuter iroda teheráni tu dósítóját, hogy 48 óra leforgása alatt hagyja el az országot Fatemi miniszterelnökhelyettes Cd. jelenjtette, hogy az angol újságíró el. len az események elferdítése miatt hozták a kiutasító végzést,

Next

/
Thumbnails
Contents