Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-15 / 293. szám, szombat

SZOVJET EMBER •A KOMMUNIZMUS NAGY ÉPÍTKEZÉSEIÉRT A Volgán épülő ku jbisevi vízgyűjtő fiatal építői A Volga balpartján, ahol a Zelenovka nevű kis község fekszik, megkezdték ez év nyarán a kujbisevi vízgyűjtő alsó emelőgátjának építését. Nappal a napsugár fényében, éjjel pedig a fényszórók vakító fényében dolgoznak a bágerek, vájják a földet és végeláthatatlan sorban hardják az autók a frissen kivájt agyagot, amelyből négy kilométeres hosszú és 15 méter magas gátat emelnek. Ez a gát védi majd a vízgyűjtőt a Volga tavaszi áradásától A munka gyors tempóban folyik. Minden nap drága. Az építők valamennyien munkaversenyben vannak, hogy munkahelyükön leggyorsabban befejezzék munkájukat. A versenynél összebarátkoznak az emberek és nő azon igyekezetük, hogy egymáson segítsenek. Ha nézed ezeket az embereket munkaközben, beszélsz velük, megismered gondolkodásmódjukat rájössz arra, hogy ez másképpen nem is lehet. A szovjet földön különféle munkát végző emberek egy cél felé haladnak és egyéni sikereik egy közös győzelembe torkolnak. A versenyben az elsőségért folyó harcban született meg Nikolaj és Fedor Csekaszov fiatal gépészek barát' sága. A kujbisevi vízi villanyerőmű építésére mind a két fiatal egyenesen a bágeristák részére rendezett tanfolyamról jött, azelőtt pedig mindegyik szülőfaluja kolhozában dolgozott, mint traktorista. Alenyin az építkezés«n mint bágergépész kezdte munkáját, Csekaszov pedig segédje volt. v Azzal, hogy szakmájában állandóan tökéletesedett, Csekaszov gyorsan utolérte a munkában tanítóját Alenyint és önálló bágerkezelő lett. Nemcsak hogy nem marad a versenyben Alenyin mögött, de gyakran túlhaladja őt. Mindketten teljesítik gépükkel 8 órás műszak alatt a másfél, sőt két normát és megérdemelten osztoznak a dicsőségen, mint a balparton dolgozó legjobb bágerkezelők. A kujbisevi építésen dolgozó munkások a verseny keretén belül igyekeznek a legjobb teljesítményt elérni. Minél magasabb a munkás munkateljesítménye, annál nagyobb a bére. Nikoláj Alenyin gépész például július hónapban 2763 rubelt keresett és barátja Fedor Csekaszov 2979 rubelt. Hasonló béreket érnek el a bágerkezelők minden hónapban. — Az, amit keresünk, teljesen elég családunk szükségleteinek fedezésére, — mondják Alenyin és Csekaszov. — Családunkkal megelégedésben élünk és semmit sem tagadunk meg magunktól. Alenyin és Csekaszov lakásaiban kényelem és békesség uralkodik. Mindketten családjaikkal új, jól berendezett házban laknak a Komszomol-telepen. Ez nagyon fiatal telep. Egy évvel ezelőtt még nem létezett a kujbisevi kerület térképén. Rövid idő aiatt a fenyőerdő helyén a Volga melletti komszomol város szép utcái nőttek ki jól berendezett városi tipusú lakóházakkal, csecsemőotthonokkal és kertekkel, iskolákkal, éttermekkel, szép klubhelyiséggel és egyéb kultúr és lakóépületekkel. De a telep itten nem az egyedüli. Hasonló gyorsan épül a szocialista városka, az egyetemi városka, a postai városka a leendő kujbisevi tenger partján, amely a Volgán a vízgyűjtőgát felépültével keletkezik. A kujbisevi építkezés telepein és városkáiban minden feltétel megvan a munkások kultúrális életére és pihenésére a munkanap elvégzése után. Az építőknek rendszerint filmeket mutatnak be és professzionális művészek és műkedvelők tartanak koncerteket. A Volga melletti Komszomolszk város klubhelyiségének tágas termeiben művelődési körök működnek. Komszomolszkban rövid idő múlva további klubot nyitnak, amely jelentékenyen nagyobb és jobban felszerelt lesz, mint a mult évben felépített klubhelyiség. Az új klubhelyiség megnyitását nemcsak az építkezésen, de a Szovjetunió többi városaiban is nagy érdeklődéssel várják Már nagyon sok levél jött Moszkvából a Nagy Színház szólistáitól azzal a kéréssel, közöljék velük, mikor lesz az új klub megnyitása, hogy a művészek ott koncertet rendezhessenek. Az egyik levelet az építők Mihajlov Sztálin-díjas ismert szólistától kapták. Az építkezésre állandóan áramlanak új és új munkások. A képzett építők Í Példaképünk a hős ssovjetnép A Szovjetunióban 1950-ben befe jezték a negyedik ötéves tervet. En nek feladata az volt, hogy helyreállítsa a barbár fasiszták által el pusztított üzemeket, felépítse a tönkretett városokat és falvakat. A ne gyedik ötéves terv feladata volt még megváltoztatni a természetet s azt az ember és a társadalom szolgála tába állítani, a sztyeppékét és siva tagokat termékeny földekké változ tatni, a szárazság veszélyével fénye getett területeket öntözőcsatornák kai ellátni. Az öntözőcsatornákkal egyidöben bevezették a füves vetésforgók, szél • törő védő erdőövezetek létesítését is. A széltörök a sivatagból jövő forró szelek erejét csökkentik és a levegő nedvességét emelik. Ilyen erdőövezetek létesülnek ma a K amisin-sztálingrádi vonalon, — Cskalovtól egészen a Hek folyó tor kolatáig, amely 100 kilométer hosz szú, — és a Donyec folyó északi ré szén húzódó evezet. 1950-ben olyan új fogalmakkal is merkedik meg a szovjet nép, ame. lyek már a kommunizmus építkezé sei, melyeknek sehol a világon pár juk nincs. A kujbisevi erőmű a Volgán a legnagyobb gát és a leghatalmasabb villanyerőmü lesz a világon. Harmincszor nagyobb lesz, mint az amerikaiak büszkesége, a Boulder gát. Ejy másik ilyen hatalmas vízii erőmű, a sztálingrádi erőmű. Itt új váro3 is épül iskolákkal, gyönyörű kžnyrlmes munkáslakásokkal és kórházzal. Ez a két vízierőmü óriási mennyi, ségű vízienergiát szolgáltat majd és rengeteg bérmegtakarítást, leb. b5 millió tonnát jelent évente. A víziközlekedés szempontjából is nagy a jelentőségük, mert a gátak földuzzasztott vize a folyókat száz és száz kilométerre csendessé, szé lessé és méllyé s így nagyobb ha. jók közlekedésére is alkahnasakká teszi. Megtörténtek az előkészületek a Turkmén Főcsatorna felépítéséhez is, mely öntözni fogja a Káspi és az Arab tenger közötti területet. Ez a csa. torna lesz a világ egyik legnagyobb csatornája. Folyik a Karakumi hajózható csatorna kiépítése is, amely nagykiter jedésü földrész öntözését teszi lehe tővé. Üjra épült a Dnyeprogreszi vízi. erömü is, amely eddig Európa legnagyobb vízierőmüve volt, de a háborúban súlyosan megrongálódott. Újraépítve még sokkal tökéletesebb lesz és több villamosenergiát szolgál tat, mint azelőtt. A kommunizmus építkezései száz és százezer embert foglalkoztatnak, akiknek nagy segítséget nyújt munkájukban az egész szovjet nép. A szovjet emberek lelkesen, örömmel építenek, mert tudják, hogy minden, amiért fáradoznak, meghozza gyümölcsét, a boldog, örömteljes életet. A mi példaképünk a hős szovjet nép. Ha azon az úton fogunk haladni, amelyen ők, ha mi is ügy fogjuk építeni a szocializmust hazánkban, mint ők, a mi munkánk is meghoz za gyümölcsét, a boldog életet. PĽZOTA IRÉN, a munkásszerkesztő tan folyam hallgatója. mellett különféle emberek és ifjak érkeznek, akiknek még nincs semmilyen szakképzettségük. Egyes fiatalokat. rögtön a munkahelyen részesítenek iskolázásban, másokat pedig tanfolyamokra küldenek. Az építők százai különböző tanfolyamokon tanulnak, hogy képességeiket igy még jobban emeljék. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a munkásoknak legyen alkalmuk műveltségi színvonaluk emelésére. Azok az építők, akiknek még nincs meg a teljes középiskolai műveltségük, esti tanfolyamokon tanulnak, a dolgozó ifjúság iskoláján, amelyet ez év őszén nyitottak meg. Ezek között vannak a mi ismert bágerkezelőink, Alenyin és Csekaszov, Ljmin és Kamajev és sok más elvtárs, akik különböző okoknál fogva nem tudták elvégezni a középiskolát. Azután várja őket a főiskola. Ez év őszén a kujbisevi építészeti intézet megnyitotta az építkezésen a hydrotechnikai osztály fakultását. E tanfolyam első osztályán a munka megszakítása nélkül 100 építőmunkás dolgozik, akiknek középiskolai végzettségük van, a második tanfolyamban pedig 50 építőmunkás. Ezenkívül 300 építőmunkás dolgozik a hydrotechnikai ipariskolán anélkül, hogy munkájukat megszakítanák. Ezt szintén ez év őszén nyitották meg a kujbisevi építkezésen. A munkások valamennyijének középiskolai végzettsége, vagy szakképzettsége van és az egész tanfolyamot két éven át látogatják. A különböző iskolák és intézetek hálózata a kujbisevi vízmű építésén olyan nagy, hogy megkezdték a fenyőerdőkben az egyetemi városka építését. A kujbisevi építkezés többi telepein és városkáiban, ahol a munkások laknak, rendelkezésükre áll sok könyvtár, ahol a legjobb irodalmi munkákat olvashatják. A könyvek között, amelyeket az építőmunkások olvasnak, nagyon sok műszaki könyv van. Klavdia Morozova A kujbisevi vízierőmű építésének egyik szakaszán Buldózerek segítségével \ helyezik át a földet a gát építéséhez. Behitott az első vonat a kujbisevi építkezésekre December 1-én a kujbisevi vízierőmü építői új, jelentős eseményt könyveltek el. A nap folyamán a Zsugulevi ten ger állomására befutott és a felállított diszkapunál megállott az első vonat a nagy építkezésre szánt teherrakomány. nyál. A díszkapu felirata ezeket a szavakat hirdette: »Dicsőség a <nagy Sztálin. nak!« Komzin elvtárs, a »Kujbisevsztroj« vezetője jelképesen elvágta az elzáró papirszallagot. Rövid fütty és a moz dony az összegyűlt építők örömrivalgása közepette elindult a díszkapu alatt. A vasútvonalat, amely összeköti a vízierőmüépítményt Kujbisev városával és az ország más iparközpontjai val, rövid idő alatt építették a Volga balpartján. Az acélmagisztrális mélyen keresztülszelt területen húzódik. Néhány hónap alatt 1,100.000 m' töltést csináltak és 60 mesterien elkészült építményt fejeztek be. Az összes munkálatokat az elsőrendű szovjet technika segítségével vitték véghez. A Volga.menti kolhozparaszt ok is az építők segítségére jöttek Tavasz szal és ősszel a kujbisevi, uljanovszki, cskalovi, penzenszki és a szara. tovi kerületek körülbelül 2.500 koL hozparasztja vett részt a vasút épí. tésén. A díszközgyűlésen Szentjurin elvtárs, a közlekedésügyi minisztérium kujbisevi építészeti vezetőségének elnöke a következőket mondotta: »Kollektívánk a meghatározott időben becsülettel elvégezte feladatát. A vasút felépült, nyitva áll az út az építkezés helyére induló teh-errcukományoknak.% A »Kujbisevsztroj« vezetője, Komzin elvtárs melegen üdvözölte a szta. hanovistákat az elért eredmények alkalmából. A sztahanovisták, mint Tehmanov. szkij, Grecsniskín, brigádos elvtárs és mások, felszólalásukban a haza érdekében folyó örömteljes munkáról és arról az igyekezetről beszéltek, melyet a többezres építő kollektíva a kujbisevi vízierőmü felépítésének megrövidítéséért kifejtett. Az építők közgyűlése, amelyen a munkások nagy számban vettek részt nagy lelkesedéssel fogadta a Sztálin elvtársnak küldendő üdvözlő sorokat. A nagy építkezésekhez vezető vasútvonal megnyüt a forgr 'om számára. A Carevscsina—Zsugulevi ten. ger közötti szakaszon már közlekednek a vonatok. Mit je!ent ma|d a Turkmén Főcsatorna Közép-Ázsia népeinek A Turkmén Főcsatorna nyomvonalán már második éve dolgoznak a szovjetemberek. Bár egyelőre még csak az előkészítő munkálatok folynak, az élet máris szinte a felismerhetetlenségig megváltozott az AmuDarja déltája és a Káspi-tenger között. Tudósok, mérnökök és diákok tanulmányozzák a leendő csatorna nyomvonalán a talajviszonyokat és a vidék éghajlatát, hogy a jövő évben megkezdhessék az amu-darjai duzzasztógát és a főcsatorna nagyszabású építkezéseinek munkálatait. A Kara-Kum sivatag ragyogó jövő;e A tudományos expedíciók még javában dolgoznak, de a mérnökök tervrajzaiból, a geológusok feljegyzéseiből, a meteorológusok megfigyeléseiből, a botanikusok tudományos tapasztalataiból és a közgazdászok számadataiból máris kirajzolódik az Amu Darja alsó folyásamenti vidék és a Kara-Kum sivatag fényes jövője. Magunk előtt látjuk már az öntözéssel termékennyé varázsolt tájak új arculatát. Az öntözőcsatornák olyan óriási területet hálóznak majd be, amelyen több európai ország elférne. Egyedül az Amu-Darja déltavidékén, a Kara-Kalpa Autonom Köztársaságban és a Turkmén Szövetségi Köztársaság északi kerületeiben 800.000 hektárnyi földet öntöznek fnajd. Az Amu-Darja vize összesen 8,300.000 hektárnyi területet változtat át termékeny földdé. Hat év alatt új szovhozok és kolhozok létesülnek s az egykori sivatagban az új szocialista lakótelepek százai épülnek. Gyakran előfordult, hogy a megáradt Amu-Darja vize kicsapott medréből s a zúgva-bőgve hömpölygő vízáradat elönt'-'tte a mezőket, legelő• hazakat. A kaxaIgiar kalpaki gyapottermejők, a turkmény állattenyésztők és a harezni selyem hernyó tenyésztők örökre elfelejtik majd a tengernyi bajt, nyomorúságot, amit az áradások okoztak. Hat év alatt' a szovjetcmbci ek munkája megfékezi és a kommunizmus szolgálatába állítja az Amu-Darja erőit. A bőség és boldogság folyama lesz az Amu-Darja Az Amu-Darja a nagy Sztálin és a Bolsevik Párt akaratából a szovjetemberek bőségének és boldogságának folyamává változik. A Turkmén Főcsatorna 1100 kilomtéer hosszú medre és a több, mint 2000 kilométeres öntözőcsatorna-rendszer megtelik majd vízzel s életet visz oda, ahol ma meg mindent elperzsel az égető nap és óriási homokfelhőket kavar a szél. Turkmén Főcsatorna és az öntözőrendszer megépítése után egyedül a Kara-Kalpak Autonom Köztársaságban másfélszer annyi gyapot terem majd, mint amennyi a forradalom előtti Oroszországban termett. További teret is hódít a gyapottermelés. Gyapotot termelhetnek majd az Aral-tó északi partvidékén, s ettől nyugatra egészen az llszty-Urt határáig. Az új gyapotültetvények öntözését hatalmas szivattyútelepek teszik lehetővé. Ezek e gyapotültetvények méreteikben kétszersen túlszárnyalják majd a Kara-Kalpak Autonom Köztársaság kolhozainak jelenlegi gyapotültetvényeit. Az Uszty-Urt végeláthatatlan térségeit azonban főleg az állattenyésztés fejlesztésére használják majd fel. Dús rétjei és legelői olyan gazdag taka.mánytartalékot jelentenek, amely többmillió karakul juh tartását biztosítja. A Túromén Főcsatorna ugyanis lehetővé teszi az Uszty-Urt öntözését is s ezzel mód nyílik, hogy a jelenleg még puszta területet a fejlett szocialista állattenyésztés vidékévé változtassák. Készülődés az óriási kincs birtokbavételére A karaka pak nép a „boldogság csatornájáénak nevezi a Turkmén Főcsatornát, amely teljesen megváltoz-' tatja majd a meglévő kolhozok életét is. A XVII. pártkongresszusról eirevezett karakalpaki kolhoz példája szemléltetően bizonyítja, mit jelent majd a kolhozparasztságnak a kommunizmus építkezése itt, az AmuDarja déltavidéke és a Kaspi-tenger között. Közép-Ázsiában ez a kolhoz kap majd elsőnek vizet a Turkmén Főcsatornából. Már az első gazdasági évben 500 hektárnyi főidet tesznek alkalmassá gyapot és egyéb növények termelésére. Rohamosan megnő a terméshozam. Míg a mult évben a kolhoz csupán 35 mázsa nyersgyapotot gyűjtött be egy hektárról, addig az öntözéses gazdálkodás eredményeképpen már 60—80 mázsás lesz a gyapottermelés hektáronkénti átlaga A kolhozparasztok jövedelme a mostani jövedelem négyszeresére emelkedik. A mult évi /3 és félmilliós bevétel helyett 12 millió rubelre nő a kolhoz évi jövedelme, ebből 9 millió rubel csak a gyapotból származik. Más lesz az élet a megfékezett Amu-Darja mentén is, ahol az emberek már javában készülőd ,ek annak az óriási kinísnek birtokbavételére, amit a Turkmén Főcsatorna jelent a szovjetnép számára. A kommunizmus hatalmas műveit, kôztijk az egyik legnagyobbat, a Turkmén Főcsatornát is a haza dicsőségére és a békéért építik a szovjetemberek.