Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-14 / 267. szám, szerda

f 1951 november 14 UJSZO Szelle Űíüqa elete A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján sok dolgozónak eszébe jutott a mult. Szelle Zsiga nagyabonyi szövetkezeti tag is visszagondolt a múltra, arra a múltra, amikor egész fiatalságát állandó robotban és nélkülözésben töltötte el. Szelle Zsiga édesapjának 7 magyar hold földje volt. Ezen dolgozott korareggeltől késő estig, hogy háromgyerekes családjának kenyeret biztosítson. A három gyerek közül Zsiga volt a középső. A 12 éves Zsiga sokszor hallotta, hogy édesapja és édesanyja kétségbeesetten tárgyalják, hogy közeledik a tél és hogy a gyerekeknek cipő, ruha kéne, de hát honnét vegyék a rá való pénzt? Szelle Zsigának sokszor elszorult a szíve, mikor a falust zsíros parasztok gyerekei gúnyolni kezdték lyukas nadrágja, meg összetákolt cipője miatt. Az ilyen gúnyolódások után mindig azzal ment haza, hogy vegyenek neki is új ruhát, meg új cipőt, mert a gyerekek csúfolódnak. Ilyenkor Szelle Zsiga apja szótlanul kifordult a házból, az anyja pedig átölelte fiát a sok munkától megerőltetett reszkető kezével és tnosolygást erőltetve arcára, biztatta fiát. hogy »majd leszi. A Szelle-családban a nyomor és a szenvedés még elviselhetetlehebbé vált, amikor Szelle Boldizsár a sok gondtól, az emberfeletti munkától és nélkülözéstől megbetegedett. A betegség napról napra súlyosabb lett. Szelle Boldizsárt a családja kénytelen volt kórházba szállítani Mivel a kórház egyre követelte a gyógykezeltetésért járó pénzt, nem maradt más hátra, mint hogy Szelle Zsiga és édesanyja végezze el a munkát kint a határban. A 13 éves Zsiga az iskofá padja helyett az ekeszarvára görnyedve dolgozott a család megélhetéséért. A rosszul gondozott föld bizony rosszul is fizetett Sehogysem tudták a kórházi költséget saját erejükből kifizetni. A sürgetés pedig napról napra érkezett. Mit tehettek volna mást. mint elmentek a bankba és kölcsönt vettek fel. — Majd csak kinyögjük valahogyan. — mondogatta az apa. — A gyerekek is nőnek, bérelünk majd földet a 7 holdhoz és igy majd csak lerázzuk az adósságot is a nyakunkról. Akkor halt meg a községben a földbirtokos asszony. A birtok gazdátlan maradt egyelőre. Nemsokára jelentkeztek aztán az örökösök. Természetes mindegyiküknek volt jó állása, ezért a birtokot bérbe adták. A földért holdanként csak 50 kg búzát kértek. Szelle Boldizsár is bérbevett 9 katasztrális holdat a lényegében olcsón kiadott földből. Ettől kezdve Szelle Boldizsár feleségével és gyerekeivel együtt kora reggeltől késő estig túrta a földeket Jó termés mutatkozott és a Szeílecsa/ád már-már számolgatta, hogy mennyit tudnak majd az adósságból törleszteni. Csakhogy számításukat keresztülhúzta az örökösök terve. A szép termést az örökösök is észrevették Az aratás után azzal álltak elő. hogy a földek utáni beletet 50 kgról 150-re emelik. Szelle Boldizsár tiltakozott a dolog ellen. Végül is törvényre került sor. A tárgyalások többször megismétlődtek, de a végén mégis csak Szelle Boldizsár maradt alúl A bíróság úgy döntött, hogy Szelle Boldizsár köteles kifizetni a 150 kg búzabérletet és Azonkívül 25.000 korona perköltséget. Most már teljesen összeomlott Szelle Boldizsár terve és a sok gond újból ágyba döntötte, ahonnét már nem is került ki többé, csak akkor, amikor a koporsóba tették. A házat, a hét magyar hold földel gyermekeire hagyta, de ugyancsak rájuk hagyta a több mint 25.000 korona adósságot is. A három testvér anyjukkal együtt megfeszített erővel dolgozott. Ebben az időben egy pár ökrük és egy tehenük volt Ezek segítségével művelték a földeket, a tehén pedig biztosította az egyetlen táplálékot, amiért nem kellelt pénzt kiad niok, a tejet. De megerőltetett munkával sem tudott a Szelle-család a földből annyi hasznot kihozni, hogy legalább a kamatokat bírták volna rendesen fizetni. Egyre sűrűbben érkeztek a felszólítások. hogy vagy fizessék ki a tartozást. vagy pedig legalább a kamatokat küldjék be. Az első félévben még valahogyan csak bírták fizetni a kamatokat, de alig, -hogy ezen túlestek, már is jöli a figyelmeztetés, hogy y>tgen tisztelt Szelle úr«, közeledik a második félév és figyelmeztetjük, hogy a kamat fejében járó csekély összeget szíveskedjék beküldeni. Az első széphanga levél után jöttek a többiek, de már durvább hangú levelek, amelyek egyenesen zsarolók voltak. A végén a bank már csak annyit írt, hogy ha 10 napon belül nem fizetik ki az összeget. akkor végrehajtási eljárást indít ellenük. Fizetni kellene, de honnan? Miből? Szelléék háza a siralomházhoz lett hasonló. A gyerekek hol itt, hol otí látták anyjukat sírni. De valamit mégis csak csinálni kellett, ha csak azt nem akarták, hogy kis vagyonuk dobra kerüljön. A napok gyorsan teltek. Márcsak 6 nap, már csak 4 nap van hátra a határidő leteltéig. Végre aztán elhatározták, hogy eladják egyetlen tehenüket, amely eddig a száraz kenyér mellé egy kis tejet adott. Most már a Szelle-család olyan helyzetben volt, mint a hajó a tengeren, amikor a vihar léket üt rajta. Hiába minden szivattyú, minden erőlködés. Esetleg csak annyit tudnak elérni, hogy az elsüllyedést elhalasztják és addig, míg a víz tetején vannak, van remény, hogy egy esetleg arra tévedő hajó kimenti az utasokat a süllyedő hajóból. Ilyen süllyedő hajó utasaihoz hasonlítottak Szelle Zsigáék is, csakhogy a mentőhajó az ő esetükben nem érkezett meg. A másik félévben már az ökröket kellett eladni, de a reményt még mindig nem adták fel. A két ökör árából a megmaradt öszszegen vettek két tinót, de a következő félévben már ez is a bank kaszszájába vándorolt. Djból érkeztek a sürgető levelek a bankból, de már nem volt mit eladni

: Szellééknek. Nem maradt más hátra, mint a rettegés és sírás. A sok koplalástól, sírástól csontig soványodott Szelléné rövidesen ágynak esett és már nem is érte meg azt, amitől a legjobban félt, az árverést. Az árverés meg is történt röviddel Szelle Boldizsárné halála után. A három árván maradt Szelle gyerek nemcsak anyját vesztette el, hanem kis földecskéjüktől is megfosztották őket. A házukat meghagyták, mert a bank szerint nem ért annyit, mint amennyi adósság terhelte. Ezért úgy döntöttek, hogy a házban bennmaradhatnak a gyerekek és ha azt látják, hogy szereztek maguknak annyit, amennyi a házzal együtt megfelel annak a pénzértéknek, amivel még tartoznak, akkor fognak újból rájuk csapni. A szülő és földnélkül maradt gyerekek kénytelenek voltak valamenynyien foglalkozás után nézni. A legidősebb lány otthon maradt és mint varrónő dolgozott éjjel-nappal a fűtetlen szobában. Tüzelőjük nem volt, mert minden pénz az adósság törlesztésére kellett. Szelle Zsiga a faluban egu kulákhoz szegődött be részesaratónak. Az aratás befejezése után pedig különféle alkalmi munkákat vállalt. A legkisebb testvérük, Eszter sem maradt tétlen. Amikor két testvére pénzhez jutott, hogy elég volt Nagyabonytól Bratislaváig a vonatra, felutazott Bratislavába és cselédnek ment. A három testvér fagyoskodott, éhezett, éjjel-nappal dolgozott, csak hogy valami kis pénzt össze tudjanak gyűjteni. Eladták a részesaratásból kapott termést, ók pedig a boltból vásárolták a kenyeret. Két év eltelte alatt a három testvér a sok munkátót teljesen tönkrement, de az adósságot kifizették, a családi házikó meg volt mentve. Az adósságra már nem volt gondjuk, de még azt a kis tartalék erejüket is latba vetették, ami még volt. Még jobban összeszorították fogaikat és rakták élére a filléreket. Végre öszszegyűjtöttek annyi pénzt, hogy vehettek egy malacot. Most már Zsigának sem kellett a részesaratásból kapott termést mind eladni, maradt a malac részére is valami. A meghagyott terméssel meghizlalták a malacot és le is vágták. Csakhogy a Szelle gyerekeknek a jövőre is kellett gondolniok, ezért a leölt malac felét eladták, hogy annak árán újból vehessenek malacot, amelyet a jövő évben fognak leölni. A három testvér dolgozott, koplalt és nyomorgott, úgy hogy összehoztak néhány holdra való pénzt. Most már volt alap, amire építhettek. A földhöz való ragaszkodás lett az előidézője annak, hogy újból bérelt földeken is kezdjenek gazdálkodni. A 7 hold föla mellett még 5 hold földet kezdtek bérelni. Az első év elég jól sikerült. Ekkor azonban a sors újból közbelépett Kitört a háború, Szelle Zsigának is be kellett vonulni katonának. Most már a földek megmunkálása Szelle Zsiga két lánytestvérére maradt. A két szerencsétlen teremtés éjjel-nappal dolgozott, csak hogy a földet úgy találja Zsiga, ha hazajön, mint ahogy itthagyta. A háború befejezése után, mikor a dicső Szovjet Hadsereg kiűzte hazánkból a fasiszta rablóhadat, Szelle Zsiga is hazatért. Földjei megvoltak úgy, ahogy a háború előtt hagyta, de testvérei helyett csak a túlfeszített' munkától tönkrement emberi roncsokat talált. Két évig még egyénileg gazdálkodott, de látva a közben megalakuló szövetkezet tagjainak lényegesen megkönnyebbült életét, a mult évben belépett a szövetkezetbe. Szelle Zsiga kijelentette, hogy első lett volna a szövetkezetben, ha olyan tisztán látta volna a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, mint most. Hát még mikor Szelle Zsigát a szövetkezet jó munkájáért azzal tüntette ki, hogy a Prágában megtartott mezőgazdasági kiállításra is elküldte. A szövetkezet még arról is gondoskodott, hogy ne üres zsebbel menjen a kiállításra. A két agyondolgozott testvérnek is lényegesen megkönnyebbült az élete. Szelle Zsiga munkája után olyan jövedelemben részesült, hogy mind a hárman élnek belőle. Kenyérre sincs gondjuk, mert a munkaegységek után annyi kenyérgabonát kapott Szelle Zsiga, hogy a fejadagon felül szabad áron is tudott eladni. Szelle Zsigának a régi álma is megvalósult. Puskát vett es vadászni jár. Szelle Zsiga tudja, hogy azt a nagy változást, ami az ö életében is történt a dicső Októberi Forradalomnak köszönheti. Tudja Szelle Zsiga nagyon jól, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmánya az is, hogy ma a falu dolgozói a szövetkezeti gazdálkodás által boldogan élnek. Ez a tudat serkentette Szelle Zsigát arra. hogy a nagyabonyi szövetkezet példás dolgozójává váljék. SZARKA ISTVÁN Hogyan szervezte meg a dunaszerdahelyi traktorállomás a szocialista munkaversenyt és hogyan tel esíti az öszi munkák tervét Az Üi Szó IfWtikáia nyomán Börtönbe került a fermésbetakarítását szabotáló Bóna János bolgáromi kulák Az Uj Szó szeptember 11-iki számában „Miért engedik meg, hogy Bóna János bolgáromi kulák gabonája még mindig a tarlón rothadjon?" cimmel cikket közöltünk, amelyben éles kritika tárgyává tettük, higy Bóna János bolgáromi kulák gabonája egyrészt ugyan learatta, de az keresztekbe rakva a tarlón rothad, a gabona másdk részét pedig egyszerűen le sem aratta. Mint a belügyi megbízotti hivatal utólag értesítette szerkesztőségünket, az Uj Szó kritikája nyomán a kerületi szervekkel együtt azonnal megtették a szükséges intézkedéseket és megindították az eljárást a szabotáló kulák ellen. A lefolytatott vizsgálat nemcsak azt állapította meg, hogy a kulák a termésbetakarítást szabotálja, hanem több hektár eltitkolt földre is rájöttek. A közbintonsági szervek a szabotáló kulákot letartóztatták és átadták a besztercebányai ügyészségnek. A dunaszerdahelyi traktorállomás megértette a szocialista munkaverseny jelentőségét. Nem kismértékben éppen ennek köszönhető, hogy a dunaszerdahelyi traktorállomás szép eredményeket ért el az őszi munkákban. A vezető elvtársakkal való beszélgetés folyamán megtudtuk pontosan, hogy hogyan jártak el az állomás alkalmazottai az őszi munkák tervének biztosításánál és a szocialista munkaverseny tovább fejlesztésénél. A dunaszerdahelyi traktoraliomásnak a terv szerint 18.381 hektárt kellett megművelnie. Ezt a tervet 60 napra osztották fel és megállapították azt, hogy az öszi munkákat 1951 december l-ig 120 százalékra teljesítik. Az egyes traktoros központokban minden egyes traktorossal külön-külön megtárgyalták a reá váró feladatokat. A traktorosok kötelezettséget vállaltak, hogy Gottwald elvtárs születésnapjának tiszteletére pontosan teljesítik napitervüket, sőt, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a napitervet túlhaladják. Ezt a kötelezettségvállalást és a szocialista munkaverseny* kiszélesítésének kérdését az alkalmazpttak összüzemi értekezleten tárgyalták meg. A belső vállaláson kívül a dunaszerdahe'yi traktorállomás versenyre hívta ki a galántai traktorállomást az őszi munkákban. Meglátogatták tehát a galántai traktorállomást és az elvtársak megbeszélték a verseny feltételeit. A galántai traktorállomás a dunaszerdahely^ traktorállomásban nagyon komoly versenyfélre talált, amely minden erejével arra törekszik, hogy még az olesnai traktorállomást is túlhaladja, amely egész addig tartotta az elsőséget. A dunaszerdahelyl traktorállomás október 20-ig 70 százalékra teljesítette a tervet és a munkalendület további fokozásával már 105 százalékot ért el. A brigádvezetők mindennap ellenőrzik a traktorosok teljesítményét és feljegyzik a központokban az egyes traktorosok munkájának mennyiségét, minőségét, a gép karbantartásának fokát, az üzemmegtakarítást, stb. A táblán feltüntetik továbbá a mult heti keresetet is. Minden pénteken este az állomás tizemtanácsában a brigádvezetők jelenlétében kiértékelik a versenyt. Az egyes brigádok és traktorosok pedig villám-újságok útján szereznek tudomást a verseny helyezéseiről. A győztes utalmul vánuorzászlót kap. Sz .nbatonként pedig a gépek karbantartását vizsgálják felül. A felülvizsgálaton a résziigmechanikusokon kívül a traktoráilomás javítóműhelyeinek gépészei Is jelen vannak. A 16 brigádközpontban a helyi Nemzeti Bizottsága

1' és az EFSz-ek elnökei is résztveszne a gépek karbantartásának ellenőrzésében. Az ilyen alkalmakkor egyidejűleg a brigád egész heti munkáját is értékelik. Ha valamelyik brigád nem végez jó munkát, a szövetkezet nem veszi át a teljesítményeket. Az elvtársak komoly kritika után a brigádvezetőket is felcieréiték. Csakis olyan embereket engeonek a brigádok élére, akik sajátrraguk példaadó munkát végzenek. A Hunaszerdahelyi traktorállomás jó eredményei annak is köszönhetők, hogy az állomás nagyon szorosan együttműködik az EFSz-ekkel és hogy a szövetkezeti tagok az állomásban- komoly segítőtársat látnak. Még az őszi munlľSk megkezdése előtt közös értekezleteket rendeztek, amelyeken pontosan megtárgyalták a munka folyamatát és több problémát. Jelentős szerepet játszik a dunaszerdahelyi traktorállomás esetében a járási Nemzeti Bizottság jó gondoskodása is. A járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági előadója egyúttal oktató is az állomáson. Az üzemi pártszervezet Is teljesen együtt él az üzem problémáival. Jól gondoskodik a káderek politikai neveléséről és a szocialista verseny kiszélesítéséről. Csu *án az egyes központokon lévő bizalmiak agitációs munkájában lehet hibát találni. Meg kell még emlftenünk, hogy a dunaszerdahelyi traktorállomáson 50 százalékban bevezették már a második váltást. Vannak még a traktorosok közt olya.hok, akik nem engedik magukat meggyőzni arról, hogy két váltásban jobban kl lehet használni a gépeket és magasabb teljesítményt lehet elérni. A traktorosok Inkább túlóráznak. Egyegy traktor teljesítménye naponta 4.5 hektár. A hernyótalpas traktorokat nem használják ki a traktorosok százszázalékban, mert még nem tudják oontosan, hogyan kell ezeket a gépeket kezelni. A hernyótalpas traktorok átlagos na** teljesítménye 8—12 hektár. A teljesítmények azonban állandóan javulnák. Az alistáli szövetkezetben sürgősen be kell hozni az őszi munkákban való elmaradást Az alistáli szövetkezeti tagok november 3-án taggyűlést tartottak, amelyet előzetesen .alaposan előkészítettek. A taggyűlés a szövetkezet időszerű kérdéseit tárgyalta meg. Az alistáli EFSz-ben bizony még akadnak hibák. Nagy haj az, hogy a szövetkezetnek még nincs megfelelő szám vivője és így sokszor a munkaegységek beírása elmarad. Igaz ugyan, hogy annakidején az EFSz küldötj egy személyt tanfolyamra, csakhogy bebizonyult, hogy az illető spekuláns volt, tehát nem szolgálhatná semmiesetre sem a szövetkezet érdekeit. A raktáros körül is baj van, mert az illető túlságosan takarékoskodik a reá bízott anyaggal, ami bizony egyáltalán nem segíti elő, hogy a tehenek tejhozamát emeljék. A raktárost a taggyűlés határozatára kicserélik. Továbbá fontos kérdés volt a sertésólak kérdése. Az ellenőrző bizottság megállapította, hogy Csiba Lajos kulák, betonaljú birkaóljai nem alkalmasak a ma'actenvésztésre, mert ott a malacok meghűlnének. A szövetkezeti tagok így elhatározták, hogy az ólakat lepadlózzák. Az alistáli EFSz tagjai ezután az őszi munkák helyzetével foglalkoztak A kukoricaszedésben még elég- nagy a hátramaradás. A kukoricabeszolgáltatási kötelezettség teljesítéséből, hátra van még 13 vagon. A vetés teljes ütemmel folyik. A búzavetés 75 százalékra van elvégezve, öszszesen 6 traktor végzi a vetési munkákat, a fogatok pedig a répát és a | kukoricát szállítják el. Folyamatban van a napraforgó aratása is, amit kombájn végez. A cirokkaszálást a szövetkezeti tagok fűkaszálógéppel akarjál elvégezni. Amint már említettem még 13 vagon kukoricát kell beszolgáltatnunk, hogy eleget tegyünk az állam iránti kötelességünknek. De van még a tejben is hátramaradásunk. A kontingenst eddig csak 65 százalékra teljesítettük. Sok tennivalónk van még a szövetkezeti gazdálkodás terén. Főleg az állattenyésztésben kell magasabb hasznosságot elérni. Hisz az EFSz nemrég átvette a malomüzemet is, úgyhogy most rpár a szövetkezeti állatállomány részére mindig lehet biztosítani elegendő mennyiségű srótot vagy korpát. Még egy korszerű tejcsarnokot is építettünk, hogy a tej összegyűjtését zavartalanul lehessen végezni. A hiányosságok ellenére is az alistáli EFSz nagy haladást ért el. Lehetetlen, hogy ne lássák ezt az egyénileg gazdálkodók. A kis- és középföldművesek is bizalommal vannak a szövetkezet iránt, csakhogy az EFSz-ben még mindig vannak spekulánsok, akik egész biztos, hogy sohasem fogják a szövetkezet malmára hajtani a vizet. Ha ezektől sikerül megtisztítani a szövetkezeti tagok sorait, akkor az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek is bizonyára nagyobb számban kapcsolódnak be a közös szövetkezeti nagytermelésbe. BULLA LAJOS, Nagy megmer.