Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-09 / 263. szám, péntek

1951 november 9 UJSZ0 Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom bratislavai ünnepségeiről A Nagy Október! Szocialista Forradalom S4-ik évfordulóját a bratislavai dolgozók hatalmas manifesztáclóval ünnepelték meg. A manifesztációval egyúttal ünnepélyesen megkezdődött a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja. Tokár elvtárs, az SzKP kerületi bizottságának elnöke megnyitó beszédében üdvözölte Kubacs elvtársat, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét, a Megbízottak Testületének tagjait, élükön Durls elvtársat, Bas tyovanszky, Púll, Mosko és Goszioro. szky elvtársakat, az SzKP bizottságának titkárait, a népi demokratikus konzulátusok képviselőit, élükön a bratislavai szovjet vicekonzullal, Bajdanov elvtárssal, a szovjet tudósok küldöttségét és vezetőjét, P. N.Tretjakov tanárt és K. S. Suchovot, a filológiai tudomány doktorát. A manifesztáción felszólalt Julius Durls elvtárs, majd utána Bajdanov szovjet vicekonzul és Tretjakov tanár. Beszédeiket a bratislavai dolgozók hatalmas tapssal és éltetéssel fogadták. A manifesztáció az Internacionálé eléneklésével végződött. Jáüsis Mm elvtárs beszéde A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulója újra bizonyítja, hogy minden évben mind jobban és jobban behatol az emberiség tudatába Sztálin elvtárs következő szavainak mély igazsága: „Az Októberi Forradalom nem csupán „nemzeti keretekre" korlátozódó forradalom. Mindenekelőtt nemzetközi jellegű, világméretei forradalom, mert az emberiség történetében mélyreható fordulatot jelent a régi kapitalista világból az új szocialista világba." A dolgozó nép ez évi tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy milyen hatalmas jelentőségű az emberiség történelmében az a tény, hogy az Októberi Forradalom áttörte a világ imperializmusának arcvonalát, hogy a városok és falvak dolgozó népe, a történelem folyamán először a munkásosztály vezetésével hazájában úr és gazda lett, hogy kiépítették az első szocialista államot, amely az egész világ dolgozóinak támaszává és mintaképévé vált, hogy a Szovjetunió fölszabadította nemzeteinket, megnyitotta számukra az utat hazánkban is a szocializmus építése felé, a béke bástyája lett és minden békeszerető ember és nemzet reménye. Szlovákia dolgozó népének tapasztalatai is az Októberi Forradalom történelmi jelentőségéről beszélnek. Zápotocký kormányelnök elvtárs a mult héten a nemzetgyűlésben tett kormánynyilatkozatban meggyőző bizonyítékokat hozott fel arról, hogyan változott meg dolgozó emberünk élete, összehasonlítva munkásaink, kis- és középparasztjaink, valamint dolgozó értelmiségünk sorsával a kapitalisták uralma alatt. Tudjuk, hogy ma Szlovákia ipari termelése már háromszorosa a háború előttinek és 1953-ban ötszöröse le?z. A nehézipar termelése majdnem ötször magasabb, mint 1937ben volt. Az iparban és építészetben ma kétszer annyi munkás dolgozik, mint 1937-ben. A jövő évben a befektetések Szlovákiában három és félszer nagyobbak lesznek, mint 1948-ban és Szlovákia része a köztársaság összbefektetésében újra jelentős mértékben emelkedik. Falvaink és városaink dolgozó népe életszínvonalának fokozása szempontjából történelmi jelentőségű a szocialista mezőgazdaság építése is. Zápotocký elvtárs kormányelnök a kormánynyilatkozatban felhozta, hogy dolgozó n énünk ellátásában milyen nehézségeket okoz az ellentét egyfelől az ipari termelés állandó emelkedése, a bérek és a vásárlóképesség emelkedése, másfélől pedig a mezőgazdaság nem elégséges és drága kistermelése között. Ezért mezőgazdaságunk átépítése tényleg forradalmi mű. Mi ma még csak kezdetén vagyunk EFSz-eink építésének. De ezeken az alapokon és szocialista iparunk segítségével a szovjet mezőgazdaság történelmi jelentőségű természetátalakítása példája szerint nálunk is a Duna, a Vág, a Garam és a Hernád az elkövetkező években életetadő erekké válnak, amelyek fokozni fogják a termést a föld hektárjainak százezrein. A Duna ereiből megtermékenyül a föld a Duna mindkét oldalán lakó dolgozó nér> javára. Dogozó .lépünk azonban saját tapasztalatából ismeri, milyen felbecsülhetetlen gondot fordít a szocializmus elsősorban az emberi társadalom legfontosabb termelő erejének, a dolgozó embernek fejlődésére. I Már saját tapasztalatainak első I évei, azok az évek, amelyek során ' először befektetnünk és építenünk : kell, hogy arathassunk, — sok bizonyítékot hoznak fel erre. Szlovákiában az iparban a munkás átlagos havi keresete az 1946 évi januári 1870 koronáról 1951 júniusában 4150 koronára emelkedett. Ez az emelkedés Szlovákiában 38%kal magasabb, mint összállami mértékben. A dolgozó emberről való gondoskodásról beszél iskolaügyünk fejlődése is. A szlovákiai diákok száma 1951/ 52-ben összehasonlítva az 1937/38-as iskolaévvel a következő: óvodák középiskolák szakiskolák főiskolák 1937/38 11.500 90.000 22.000 2.800 1951/52 66.000 200.000 48.000 9.600 A legörömtelibb eredmény azonban az a tény, hogy ezekben az is kólákban épúgy, mint az üzemekben, földeken és hivatalokban, új szocialista ember formálódik. És itt is közülünk mindenki saját tapasz talatából tudja, hogy mindennapi küzdelmünkben, amelyet munkánkban és magunkkal folytatunk, milyen példát és támaszt jelent a szovjet ember hősiessége, önfeláldozása és kitartása, aki példájával az emberiség történelmében mint a kommunizmus büszke építője írta be magát. A szocializmust építeni és magunkat átalakítani azonban nemcsak nagy, hanem nehéz feladat is. A CsKP Központi Bizottságának szeptemberi ülése, tapasztalt gazdánk, Klement Gottwald köztársasági elnök gondoskodó szavai és kormányunk intézkedései mutatják, hogy milyen komolysággal tudatosítjuk valamennyien, hogy a szocializmus építésének időszaka nagy nehézségekkel, megerőltetéssel, a személyi fegyelem és szívósság szükségességével kapcsolódik egybe. Hiányaink és nehézségeink az ötéves terv kiépítésében mindanynyiunknak emlékezetébe idézik Lenin szavait, hogy a szocializmus építésének időszaka nagy nehézségekkel kapcsolatos és esek az az osztály képes ezeket a nagy feladatokat megoldani, amely „hajlandó minden nehézségre, próbatételre, fáradságra és nagy áldozatra, amit csak a történelem kikerülhetetlenül annak vállaira helyez, aki merészen töri útját az új jövő felé, tehát az az osztály, amely „keresztülment a mimka megacélozó iskoláján" és munkaképessége iránt tiszteletet tud ébreszteni." Amikor megemlékezünk Lenin fenti szavairól, egyben büszke biztonsággal állandóan tudatosítjuk, hogy nehézségeink, az építés, a fejlődés nehézségei még a kapitalisták nehézségei, a bomlás és pusztulás nehézségei. Minekünk minden előfeltételünk megvan nehézségeink leküzdésére. Ennek az államnak gazdája és ura a dolgozó nép, a munkásosztály vezetésével. Kommunista Pártunk, a Nemzeti Arcvonal élén, tapasztalt és megbízható vezető, valamint szervező a szocializmus ép'

t sében. Üzemeink, bányáink és földjeink sokkal több terméket adhatnak, mint ma adnak. Elsősorban azonban mindéin nehézségünkben biztosítva van számunkra a nagy Szovjetúniő segítsége és tapasztalatai. Nem lehet, elvtársak és elvtáraViliam Široký kormányelnökhelyettes, külügyminiszter beszéde a „Szovjetunióval örök időkre" kiállítás megnyitásán Ma áttekinthető és gyönyörű kiállítást nyitunk meg, mely a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának jelentős akcióját tárja elénk. Hálásak vagyunk a kiállítás rendezőinek, akik meggyőző s amellett minden látogató számára értékes és tanulságos módon bemutatták a Szovjetunió nagyságát és erejét, a békéért folyó világharc kiváló jelentőségét, valamint szeretetünket és hálánkat a nagy Szovjetunió iránt. Ezen a kiállításon újból tudatosítjuk, milyen mély és szilárd gyökerei vannak a Szovjetunió iránti barátságunknak és a nagy Sztálin iránti barátságunknak. Milyenek ezek a gyökerek? A Szovjetunió megvetette alapját szabadságunknak és függetlenségünknek és azoknak fő támasza. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34 évvel ezelőtt kitűzte a népek önrendelkezési jogának elvét, mint hatalmas mozgósító jelszót, mely a mi nemzeteinket is fellelkesítette a felszabadításukért folyó harcukban és döntő befolyással volt a Csehszlovák Köztársaság megalakulására. A Nagy Honvédő Háborúban elért dicső győzelmével a szovjetnép megsemmisítette a fasiszta hitleri rendszert és véglegesen felszabadította országunkat az imperialista uralom alól. A háború utáni fejlődésben minden polgárunk meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió segítsége és védelme nélkül nem lenne szabadság, sem nemzeteink függetlensége Köztársaságunkban. A Csehszlovák Köztársaságnak, mint önálló államnak mind keletkezese, mind létezése történelmileg szilárdan egybefonódott a Szovjetunióval. Legyen ezért tehát a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap szeretetünk és hálánk kifejezése a Szovjetuniónak, mely szabadságunk és függetlenségünk védelmezője. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme, továbbá aktív és hatékony támogatása felszabadított hazánk építésénél lehetővé tette munkásoszályunknak, hogy leszámoljon a kapitalista kizsákmányolók uralmá,.l országunkban és új történelmi útra léphessen — a szocializmus építésének útjára. Abban a mértékben, ahogy nálunk a szocializmus építése halad, nő a Szovjetunió segítségének jelentősége is, melyet számunkra önzetlenül és nagyvonalúan nyújt gépszállítások, fontos nyersanyagok, gabonaneműek, a fejlett szovjet technika és szovjet tapasztalatok átadásának formájában. Ma mindnyájan látjuk, mennyire felbecsülhetetlen értéke van számunkra a sztálini ötéves tervben nyert szovjet tapasztalatoknak. A Szovjetunió segítségére támaszkodva, nyugodtan ellenállhatunk az amerikai diszkriminációs provokációknak és tántoríthatatlanul haladhatunk az építés útján. Kötelességünk még jobban és mélyrehatóbban elsajátítani a szovjet építés tapasztalatait, a sztahanovisták és a magas termelés mestereinek tapasztalatait, valamint a termelés szervezőinek és újítóinak tapasztalatalt. Ezen igyekezetünkben lelkesítsen • Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja is, mely legyen arra irányuló törekvésünknek kifejezése, hogy még teljesebben és mélyebben meríthessünk a szovjetnép gazdag tapasztalataiból, hogy hazánkban a szocializmust felépíthessük. A Szovjetunió megvetette alapját a tartós világbékének s hatalmas és legyőzhetetlen pillére a világbékének. Az imperialisták számára az agreszszív háború egyik elkerülhetetlen tormája támadó politikájuknak. A szocializmusnak azonban békére van szüksége és ezért a Szovjetunió politikája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjaitól fogva következetes békepolitika. Ezt a következetességet a felépítésben gyönyörűen jellemzi az 1917. évi békedekrétum egysége és az ugyanebben az évben hozott törvény a békéről. A szovjetkormány, azonnal megalakulása után rámutatott az első világháborúból kivezető békés kiútra és ettől az időtől a szovjet államférfiak következetesen harcolnak a békéért, megvalósítván a béke és a ^mzetek békéi együttélésének lenini és sztálini politikáját. A Szovjetunió fennállása és segítsége megsokszorozza a .világ munkásosztályának erejét, megerősíti a demokratikus mozgalom elszántságát, támaszt és védelmet nyújt az egész világ békemozgalmának s megmutatja az emberiségnek a béke reális kilátásait. A Szovjetunió hatalmas védőpajzsa alatt békés építőmunkánk fejlődésnek indul. A Szovjetunió politikája védelmezi építésünk legfontosabb előfeltételét — a békét, — védelmezi polgáraink nyugalmát, óvja dolgozóink kezei alkotta gazdagságunkat. Es ezért a Csehszlovák-SzovJ jet Barátsági Hónap kifejezője lesz egész népünk azon rendíthetetlen elszántságának, hogy minden erejéből támogatni fogja a Szovjetuniónak a világbéke megvédésére irányuló törekvéseit. Ezek tehát olyan tények, amelyek megszabják a Szovjetunióhoz való viszonyunkat. Ennek gyönyörű és jelképes kifejezője lesz a hatalmas Sztálin-emlékmű, melynek tervét a mai kiállításon látjuk. A Sztálin-emlékmű magasan kiemelkedik majd Prága fölött, mint szabadságunk és függetlenségünk tartós biztosítékának jelképe, mint a szocializmus jelképe, országunk békéjének jelképe. Ez a kiállítás áttekintést nyújt a Szovjetunió óriási és lebirhatatlan erejéről, termelőerejének feltartózhatatlan fejlődéséről. Beszédje további részében široký elvtárs a következőket mondotta: A kommunizmus építkezései elsősorban a szocializmus kapitalizmus feletti óriási fölényének megdönthetetlen és reális bizonyítékai. Marx és Engels arra tanítanak és a mai tények ezt teljes egészében megerősítik — hogy minden további haladás a kapitalizmus terén az ember minél jobb és hatékonyabb kizsákmányolásának és a természet kifosztásának művészetével kapcsolatos. UJ puszták és sateppék — ezek voltak azok • nyomok, amelyeket a kapitalista gazdálkodás hagyott maga után. Elégséges az Amerikai Egyesült Államok kifosztott erdeire tekinteni és legújabban Nyugatnémetországéra is, hogy lássuk az USA ^legmodernebb* kapitalista civilizációjának következményeit. Csak a munkásosztály, mely megszüntette az embernek ember által való kizsákmányolását és új társadalmi rendet épít, képes kifejleszteni a termelő erőket és egyúttal növelni a természeti kincseket. Csak a munkásosztály képes óriási méretek ben átalakítani a természetet szükségletei szerint és új, valóban emberi világot építeni. A kommunizmus építkezései új korszakot nyitnak az emberiség történetében, a természet leigázásának korszakát az ember boldogulására. A kommunizmus építkezései a kommunizmus társadalmi problémáinak kézzel fogható megoldásához visznek bennünket közel, úgy mint a nehéz és fárasztó munka megszüntetéséhez, a testi és szellemi munka közti különbségek megszüntetéséhez, a város és falu közti különbség megszüntetéséhez, a termelési folyamatok teljes villamosításához és gépesítéséhez. Az atomenergiát is a kommunizmus békés felépítésének szolgálatába fogják állítani. A kommunizmus építkezései olyan szervezési alappá váltak, amely körül az egész Szovjetunió gazdag és teljes élete pezseg. Az egész ország minden üzemében ezer és ezer kéz termel a kommunizmus építkezései számára mammutnagyságú exszkavátorokat és bágereket, valamint fontos tudományos műszereket és eszközöket. Az egész országot áthatja és élteti a kommunizmus építkezéseinek lüktető üteme. A kiállítás egyúttal megmutatja nekünk a szovjet társadalom kultúrájának felvirágzását a kommunizmushoz vezető úton. Mindenhol, az üzemekben, a kolhozokban, a tudományos intézetekben új embertípus nő. Ezek a kommunista korszak emberei, a sztálini eszmék által nevelt emberek, akiket a Marx—Engels—Lenin—Sztálin nagy tanításainak alkotó szelleme hatott át. Ilyen a szovjet élet, amely lelkesedéssel tölt el bennünket, mert nekünk is útat mutat a jövő felé. Viliam Široký elvtárs beszéde zárórészében a következőket mondotta: A béke e sztálini eszméi és a kétféle rendszer békés együttélésének lehetősége olyan eszmék, amelyek — százmilliók akaratától támogatva óriási világtörténelmi erővé váltak az új háború gyujtógatói elleni harcban. Sztálini eszmék ezek, melyek alapján drága Gottwald elvtársunk, pártunk és kormányunk, népünk életét a boldog jövő felé irányítják. Ezért írta népünk zászlajára ezt a jelszót: »Orök időkre a Szovjetunióval és sohasem máskép.* nők, szavakkal kifejezni, mennyi verejtéktől, erőkifejtéstől, szenvedéstől, hosszú és drága kísérletektől és tévedésektől mentesül dolgozó népünk azzal, hogy a Szovjetül ló naponta segítséget nyújt nekünk gazdaj tapasztalataival. És így tényleg építésünk siker a érdekében csak airra a lehetőségre van szükségünk, hory nyugodtan építhessük hazánkat. A békével kapcsolatos mindennapi gondunkban és harcunkban is újra a Szovjetünió, az összes békeszerető nemzet reménye, jelképe és támasza, fösegitségüok az irányban kifejtett igyekezetünkben, hogy a« élet győzzön a hálái éa a pusztulás fölött Emlékezzünk arra, hogy a btotonság és erő milyen világító tornyal a kommunizmus történelmi építkezései a Szovjetúnióban, amelyek az egész emberiség munkiját a békés építkezésre irányítják. A béke és ilet erői állandóan fokozódó túlsúlyának mi'yen bizonyítékéit szolgáltatja az a tény, hogy 5—7 év múlva a ' zovjetúnióban 28 millió hektár földet Ságnak Tízzel ellátni, ami majdnem hatszorosa egész köztársaságunk szántó-területének. Milyen megnyugvást jelent a világ valamennyi békeszerető nemzete számára az a tudat, hogy a nyugati imperialisták már nem monopolisták az atombomba gyártásában. És milyen nagyjelentőségű az egész emberiség számára a Szovjetúniő történelmi harca az egész világ dolgozóinak élén a béke győzelméért. Hogyan segítik és mozgósítják az emberek százmillióit Sztálin elvtárs gondos atyai szavai: „A békét megőrizzük és megszilárdítjuk, ha a nép kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét és mindvégi* kitart mellette."