Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-07 / 261. szám, szerda

10 UJSZÖ 1951 november 7 A Nagy Októbert Szocialista Forradalom 34-ik évf or dulója tiszteletére as anyaíai állami birtok dolgoséi november végéig befejezik a mélyszántást Novemoer elsejével beköszöntött az esős időjárás. Ez már várható volt, hiszen az őszön alig voltak hosszabb esőzések. A kapásnövények betakarí­tása és ősziek vetése tehát zavartala­^ és zökkenőmentesen folyhatott. Azokon az állami birtokokon, ahol jól megszerveíték az őszi munkákat és szem előtt tartották, hogy a jövő évi termés nemcsak attól függ, hogy az időjárás mennyire - lesz kedvező, ha­nem a legfontosabb dolog, hogy a mag idejében a földbe kerüljön, nem­csak a jobb terméshozamra számíthat­nak, hanem azután nyugodtan hozzá­foghatnak az ö'szi mélyszántáshoz is. Az anyalai állami birtok határában már alig látni egy-egy dolgozó em bert. Egyedül csak az őszi mélyszán­tást végző gőzekék zakatolása és a traktorok pöfögése zavarja a friss vetésre szállt varjak lakomáját. Szé­pen zöldülő hatalmas tábla vetések bizonyítják a birtok dolgozóinak odaadó munkáját, mert már két hét­tel ezelőtt végeztek az őszi vetéssel. A cukorrépa táblán ugyan még dol­goznak, mert a répát a vasúthoz kell szállítani. Az eső egész nap szemer­kél, de a dolgozók igyekeznek, mert nem lehet tudni, hogy meddig tart az esős időjárás. — N$m vagyunk mi cukorból, hogy egy kis esőtől megijedjünk, — mond­ja az egyik dolgozó. — Hiszen úgyis két ünnep jön közbe, a cukorgyárnak pedig dolgozni kell, azért sietünk a répa szállításával, hogy a gyárban ne legyen fennakadás. A kis vagonok megtelnek, a soffőr rápattan a motorra és máris elindul az iparvágányon a szerelvény. Naponta 600 mázsa répát szállítanak ki a vasúthoz Gazdaságos és olcsó ez a szállítás. Odamenet répát szállítanak, visszafelé pedig a szeletet hozzák. — Milyen módszerrel dolgoztak, hogy ezen a nagy birtokon aránylag hamar végeztek a munkákkal? — te­szem fel a kérdést. — A munkák jó megszervezésével értük el, — mondja Kappan István csoportvezető, — hogy birtokunkon már az őszi munkákat bevégeztük. Elmondja továbbá, hogy a csoport­vezetők minden héten egyszer gyű­lést tartottak és aprólékosan megtár­gyalták a munkák menetét és érté­kelték az elvégzett heti munkát is. A birtok dolgozóival közösen megbeszél­tek mindent s a munkáknál a dolgo­zók közös javaslatai szerint cseleked­tek. A birtok munkásai megértették, hogy az ő részükről is jobb lesz, ha kihasználják a kedvező, száraz idő­járást s addig iparkodnak a burgonya és a répaszedéssel, mert a sáros, ned­ves földön sokkal nehezebben megy a munka. Az őszi vetések alá már szeptember első felében elkészítették a földet. Traktorral és gőzekével szántották, az ^krösfogatokkal pedig hengerelték és boronálták a földeket. Hektáron­kér.t 4.5 mázsa műtrágyát szórtak el, vegyesen kálit és szuperfoszfátot. A vetésnél a szovjet szovhozok mintá­jára a'hol csak lehetett, agregátot használtak, hogy minél rövidebb idő alatt földbe kerüljön a mag. A szovjet mezőgazdaság mintájára 18 hektár rozsot. 40 hektár búzát. 15 hektár őszi árpát keresztsorúi vetési módszer szerint vetettek el. A keresztben ve­tett terményeknél az idén is. 3 mázsával több volt a hektáronkénti hozam, mint a közönségesen vetett termé­nyeknél. A keresztsorú vetésnél a mag jobban elosztódik a földben s jobban kihasználja a földben levő tápanya­got, ugy«nakkor sokkal jobb az elléR­állóképessége is az időjárás viszon­tagságaival szemben. A jól megszervezett munkacsoportok 5 vetőgéppel 274 hektáron október 20­án végeztek az őszi vetéssel. A vetés­sel egyidejűleg a répát is felszedték. f Pldeí először traktorvontatású répaásó ekével felszántották, utána már csak összeszedni és tisztítani kel­íet a répát. A répából rekordtermést értek el. Hektáronként 400 mázsa Talán valami csodát műveltek az anyalai birtokon, vagy valami külön­leges eső esett éppen a répatáblára? Nem! Az ilyen csodát meg lehet csi­nálni úgy, hogy a répa alá jól el kell készítem a földet, idejében elvetni s amint csak lehet, idejében egyelik. Az egyelés után pedig, amint észreveszik, hogy bújik a gyom, azonnal be kell a répát másodszor is kapálni. Igy csinálták az anyalai birtokon is és azért volt olyan szép a répatermés. — Amikor már láttuk, hogy ma­gunk kevesen volnánk a munkák el­végzésére, — mondja Amatelek Jó­zsef, — nem sóha'tozfunk, hogy hát nincs munkaerő és mi lesz a répával, avagy a rizs­zsel, hanem ahogy az erőnk engedte, alaposan hozzáfogtunk a munkákhoz, ha pedig úgy láttuk, hogy a mi erőnk tényleg kevésnek bizonyul, akkor meg­indult a szervező munka és brigád­munkásokat szerveztünk a birtokün. A rizsaaratásnál is segítségünkre voltak az ógyállai és érsekújvári is­kolákból. Ez nagy segítség volt, mert a rizs aratását és cséplését időben ^el­végezték, úgyhogy a reggeli hűvö&s idők eljöttével a rizzsel vak^munká kat teljes egészében befejeztük. Büszkén beszélnek a birtok dolgozói a jó rizstermésről, hisz a 40 mázsás hektáronkénti hozam már vetekedik a rizs hazájában elért hektáronkénti hozammal. A munkák jó elvégzése után a bir­tok dolgozói most már nyugodtak, rhert érzik, hogy becsületesen dolgoz­tak, s a becsületes munkájukért majd a jövő évi termés hálás lesz. Hálás lesz azért is, hogy sohasem néztek arra*- lenyugodott-e már a nap, és otthagyjuk a földet, hisz holnap is lesz nap. Ellenkezőleg, igyekeztek a napot kihasználni annyira, amennyire csak lehetett. Odaadó munkájukkal hozzájárulnak a szocializmus építé­séhez. A birtokot pedig igazi szocia­lista gazdasággá varázsolják s a Szovjetunió tapasztalatait követve ha­talmas és erős harcosai lesznek a vi­lágbékének. Az őszi vetés után azonnal hozzá­fogtak a mélyszántáshoz is és ez ideig már 50 százalékban készek a földek a tavaszi vetemények alá. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kötelezetté=get vállaltak, hogy e hónap végéig 100 százalékban elvégzik az őszi mélyszántást. MÉRY FERENC A víikei EFSz eredményei fényesen mntatfák a különbséget a szövetkezeti és egyéni gazdálkodás kőzött Jobb munkamegszervezést és szilárd munkafegyelmet a naszvadi szövetkezetben A naszvadi szövetkezet földjein is serényen folynak az őszi munkák. Az ember, ha csak felületesen nézné a szövetkezet munkáját, könnyen azt hinné, hogy itt minden példás rendben van. Az igaz is, hogy a szö­vetkezet tagjai kora reggeltől késő estig dolgoznak a szövetkezet föld­jein, de a szorgalmas munkának ipég sincs meg a várt eredménye. Ve­gyük példának az őszi szántást és vetést. Ezeket a munkákat a szö­vetkezet október 3-án kezdte meg és nézzük csak meg, hogy majdnem egy hónap leforgása alatt mit csinál­tak. A szövetkezetnek az őszi terv szerint el kell vetnie 336 hektár őszit, de jó, ha ebből 55—60 száza­lék van elvetve. Azt sem lehet mon­dani, hogy traktort nem kaptak, mert az ógyallai gépállomás 10 trak­tort bocsátott a szövetkezet rendel­kezésére. A hiba aztán az, hogy csak a munkák megkezdése után dérült ki, hogy 10 traktor közül csak 3—4­et lehet számításba venni. Hol az egyik, hol a másik állott napokig tétlenül. Minden körülmények között elő­ször is a traktorállomást kell felelős­sé tenni azért, hogy nem fordított kellő gondot a gépek javítására. Egy­szóval nem készültek fel kellően az őszt munkákra. A szövetkezeti tagok véleménye szerint a legnagyobb hiba az, hogy a traktorosoknak nincsen meg az esetleges javításokhoz szük­séges szerszámaik. Sokszor egy kulcs miatt a traktornak napokig kell állnia. A második lényeges hiba magá­ban a szövetkezetben van. Rossz a munkák megszervezése. Hiányzanak a jól megszervezett munkacsoportok. A szövetkezet vezetősége ahelyett, hogy iparkodna jól megszervezett munkacsoportokat létesíteni és a munkafegyelmet, a felelősséget be­vinni a szövetkezeti tagok közé, in­kább egymás között veszekszik. Az ilyen viaskodások helyett sokkal job­ban tennék, ha jó politikai meggyő­ző munkával iparkodnának a szövet­kezeti tagokat munkafegyelemre ne­velni. Akkor nem fordulna elő az, hogy egjgs szövetkezeti tagok csak akkor ménnek munkába, ha nekik éppen úgy tetszik. Nem törődnek az­zal sem, hogy a munka sürgős. Meg­történt az is az őszi munkáknál, hogy a szövetkezet egyes vezetői elhatá­rozták, hogy a dohánykórót begyűj­tik takarmánynak, csakhogy a dolog másképpen történt, mert az őszi szántást és vetést végző csoport ve­zetője erről a határozatról semmit sem tudott és egyszerűen beszántatta a dohánykórót magostul együtt. Ez volt a répatermés, de némely részen i megint csak azt bizonyítja, hogy a megadott még 450 mázsát is. 1 szövetkezet vezetősége nem igen szokta határozatait a szövetkezet tagjaival közölni, sőt még a vezetők sem beszélik meg egymás között. Az őszi vetések mellett a szövet­kezet a kapásnövények betakarítá­sát is végzi. A cukorrépabetakarí­tást már befejezték, azonban a cu­korrépaterméssel a naszvadi szövet­kezet nem dicsekedhet. Míg más szö­vetkezetek 250—300 métermázsás terméshozamot értek el, addig a naszvadiaknak alig termett 110 má­zsa hektáronként. Ennek az alacsony terméshozamnak elsősorban a talaj minősége az oka. Másodsorban azon­ban okaí maguk a szövetkezeti ta­gok. Nem művelték meg kellőképpen a földet. Volt olyan része is a cu­korrépaföldnek, amely teljesen ka­pálatlan maradt. Belepte a gyom és természetes dolog, hogy az elgyomo­sodott földben a cukorrépa nem tu­dott kifejlődni. A szövetkezet 25 hektár területen termelt kukoricát. A 25 hektárból még csak 16.5 hektár van letörve, de beszolgáltatás! kötelezettségüknek már régen fleget tettek. A szövetke­zeti tagok elhatározták, hogy a cu­korrépánál mutatkozó hiányt a ku­koricabeszolgáltatás túlteljesítésével iparkodnak valahogyan helyrebilleil»ü. x! """ľ teni. Beszolgáltatási kötelezettségű­T 52 ket még 60 mázsa kukoricával fog­ják túlteljesíteni, amit a szövetke­zeti tagok a ledolgozott munkaegy­ségek után járó kukoricamennyiség­ből fognak beszolgáltatni. Naszvadon még hallani lehet a cséplőgép búgását is. A szövetkezet csépeli a napraforgót. 25 hektár te­rületen csépeltek napraforgót, ebből már 22 hektár van leszedve és a helyszínen el is csépelték. A földek­ről már csak a kicsépelt magot kell elszállítaniok. A naszvadi Egységes Földműves Szövetkezetben tapasztalt hibáknak a legfőbb oka az, hogy a szövetkeze­ti tagok nem járatják és nem olvas­sák a pártsajtót. Az újság nélkül pe­dig nem tudják szemmel tartani a többi szövetkezet munkáit, nem tud­nak arról, hogy más szövetkezetek milyen újabb eredményeket érnek el. Egyszóval a naszvadi EFSz teljesen elzárkőzottan él a saját szűk köré­ben. Ezt a hibát a szövetkezet tagjai ls észrevették és eíhatározták, hogy minden egyes szövetkezeti tag részé­re meg fogják rendelni a pártsajtót. A pártsajtó segítségével fognak har­colni a felmerülő nehézségek ellen. Tudják jól, hogy a pártsajtó min­den körülmények között segit a szö­vetkezeti tagoknak és megmutatja a helyes utat, amelyen haladniok kell. (-I-n.) A vilkei szövetkezeti tagok annak ellenére, hogy kevesen vannak, kitartó öntudatos munkájukkal rendesen el­végezték az őszi kapások betakarítá­sát és az őszi vetést is. Az öt hek­tár dohányt is sikerült még a fagy beállta előtt betakarítani. A szövetkezeti tagok a rendes őszi munkákon kívül még arra is szakítot­tak időt, hogy közös istállót, sertés­hizlaldát és kukoricaszárítót is javí­tottak, illetve építettek. Ennek az eredménynek az a nyitja, hogy a vil­kei EFSz magvát olyan elvtársak ké­pezik, akik a múltban is a mezőgaz­dasági munkák legnehezebbjét vé­gezték, mégpedig a legtöbbször má­sok földjén. A szövetkezetnek jelenleg 40 tagja van. Egy évvel ezelőtt azonban csak 16 dolgozó taggal kezdte meg műkö­dését, úgy hogy a mai 4Q-es taglét­szám szép eredmény. Semmiesetre sem mondható azonban ez a taglét­szám szaporodás elsőrendűnek, de egészségesnek mindenesetre állíthat­juk. Az új tagok simán bekapcsolód­tak a közösj munkába. Mindenki olyan munkabeosztást kapott, amilyen szá­mára a legmegfelelőbb és ahol a leg­nagyobb szükség volt rá. A földmű­vesek többsége tehát még nem tagja a szövetkezetnek, de a kívülállók is elismerik a szövetkezet eredményes munkáját. Ez teljesen érthető. A vilkei EFSz-nek jelenleg 500 hek­tár földterülete van, amelyet a fent említett 40 tag hiánytalanul megmű­vel. Ezzel szemben a magángazdál­kodóknak van 800 hektár földjük és 180 munkaerőjük. Eszerint a szövetkezetben 1 munkaerőre 12 hektár megművelése, a magángazdálkodóknál pedig csak 4 hektár megművelése esik. Még ha nem is vesszük figyelembe azt, hogy az egyesített földek hektáronkénti földhozama átlagosan magasabb és levonva ebből a traktorállomás mun­kájára kiadott költséget, a szövetke­zet legalább kétszerangyi jövedelem­mel rendelkezik, mint az egyénileg gazdálkodók. Az idén nagy nehézségeket okozott a vilkei szövetka^eti tagoknak a ha­tárban szétszórt 180 darab parcella megművelése. Igaz ugyan, hogy ez a terület az egyesített területnek csak a negyedrészét tette ki, mégis ezek­kel a dirib-darab földekkel volt a leg­több gond. A szövetkezet ellenségei is ezekben a parcellákban reményked­tek. Ugyanis azal számoltak, hogy a szövetkezet nem valósíthatja ťneg a földek tagosítását és hogy fgy nem bírja megművelni az apró parcellá­kat. Most azonban a szövetkezeti tagok az ellenségnek ezt- a számítá­sát is keresztül húzták. Megegyeztek az egyénileg gazdálkodókkal az egyes földdarabok kicserélésébén, hogy a földterülete a lehetőség szerint együtt legyen. Vannak Vilkén egynéhányan a föld­művesek között, akik még ma is az ökröt, meg a lovat tartják a legjobb­nak a földek megművelésére, mert hát a traktor »nem ganajozza meg a barázdát*. A szövetkezeti tagok azonban ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban azt tartják, hogy sokkal előnyő­sebb, hogyha s tehén az istállóba?. »ganajoz«, mert hisz az ilyen trágyát is ki kell aztán hordani a földre. Hogy mennyire nincs igazuk a ma­radi felfogásuaknak, arról az is ta­núskodik, hogy a szövetkezeti tagok annak ellenére, hogy háromszor annyi föld esik rájuk, mint az egyénileg gazdálkodókra az aratást és a cséplést három hét­tel előbb befejezték, mint a falu töb­bi földművesei. Hasonlóképpen az őszi vetést is október 26-án elvégez­ték. Az egyénileg gazdálkodó földmű­vesek pedig ugyanebben az időpont­ban még csak 50 százalékos teljesít­ményt értek el. A szövetkezet az ősz­szel elvetett 52 hektár búzát, 10 hek­tár rozsot, 5 hektár őszi árpát, 5 hek­tár repcét és 3 hektár takarmány­keveréket. Említéseméltó körülmény, hogy a búzából 4 hektárt keresztsorú vetési módszerre vetettek el. De ne hallgassuk el a hibákat sem A tagok egyrésze előtt még szokat­lan, hogy úgy tekintsék a »mienket is« mint az »enyémet<<?"Azonkívül itt van a losonci traktorállomás. Ugylát­szik, hogy e traktorállomás nem jó kezekben van. Vilkére ugyanis kikül­dött a traktorállomás egy négy trak­torból álló brigádot. A hiba azonban abban van, h^gy a 4 traktorból csak egy volt a legnagyobb munkában is üzemképes, ügy néz ki a dolog, hogy Vilkére szándékosan küldték a leg­rosszabb gépeket, pedig ennek a bri­gádnak három szövetkezet, a vilkei. jelsöci és a panyidaróci EFSz nagy terjedelmű földjeit kellett volna meg­művelnie. Ugyanakkor másutt, ahol aránylag sokkal kevesebb volt a szö­vetkezeti földterület — például Rap­pon, a legjobb traktorosok és a leg­jobb traktorok dolgoztak. De Vilken a traktorállomás elvégzett munkájá­ban sem volt köszönet. A traktorosok lassan és rosszul dolgoztak. Most aiz őszi munkák meggyorsítá­sára 8 tagú traktorosbrigád érkezett Újbányáról a szövetkezet kisegítésé­re. Bizony példát vehetnének róluk a losonci traktorállomás traktorosai. Az újbányái fiúk gyorsan is dolgoztak és minőségileg is kiváló munkát végez­tek. Bebizonyították, hogy a géppel is lehet jó munkát végezni, ha a trak­toros a gépen kívül még a földhöz is ért. A szövetkezeti tagok közül nehéz lenne jól dolgozó tagokat kiemelni, mert mindannyian lelkiismeretesen dolgoznak. A jövő évben fokozott feladatokat tűztünk magunk elé. Állatállomá­nyunkat jelentős mértékben felemel­jük. Ezenkívül építünk sertéshizlal­dát, baromfifarmot és terményraktárt is. Nem könnyű feladatok ezek, de mi mégis bizalommal tekintünk a jö­vő év elébe, mert a padlásunk nem üres, van benne elég búza, árpa, ku­korica. Hízóban sincs hiány az ólak­ban, és tejben sem szűkölködünk. A tagok mi\id jól keresnek, havonta elő­legként 3—4.000 koronát is felvesz­nek. KOVÁCS IMRE, Vilke. Ma'ínyinova íejésí módszerével nagyszerű eredményeket érnek el a tárnoki állami birtokon A szenei állami birtok tárnoki gazdaságán az állattenyésztésben felhasználják a szovjet tapasztala­tokat. A teheneket F. A. Malinyino­va módszerével fejik. Ezt az új fejé­si módszert a gazdaság dolgozói elő­ször csak 10 tehénnél alkalmazták, de mivel \ kísérletek nagyszerűen beváltak, most már a többi tehene­ket is Malinyinova módszerével fe­jik. Malinyinova fejési módszere ab­ból áll, hogy minden nap egy és ugyanazon időben fejik a teheneket, még pedig először reggel 4 órától 5 óráig, másodszor 11 órától 12 óráig, harmadszor pedig 17 órától 18 órá­ig. A fejés előtt a tehenek tőgyét I langyos vízzel megtisztítják, kifejik az első tejet a sertések számára. Ez­után következik a masszázs, majd a villanygéppel való fejés. A gazdasá­gon eddig a teheneket a fejéssel egy­idejűleg etették. Malinyinova mód­szere szerint azonban etetni a fejés után kell. Ezért a tárnoki állami gazdaság dolgozói la bevezették a fe­jés utáni etetést A tehenek előre megállapított mennyiségű és minősé­gű takarmányadagot kapnak. Ha a tejhozam emelkedik, akkor fokoza­tosan a takarmányadagokat ls eme­lik. Malinyinova fejési módszeréhez tartozik még a fejésutáni masszázs is. A borjazás után álló teheneket naponta négyszer kell fejni. Malinyinova fejési módszere nem­csak a tejhozam emelkedésére hat, hanem a tej zsiradéktartalmát is fo­kozza. Erről a tárnoki állami gazda* ság dolgozói már meggyőződtek.

Next

/
Thumbnails
Contents