Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-07 / 261. szám, szerda

10 UJSZÖ 1951 november 7 A Nagy Októbert Szocialista Forradalom 34-ik évf

or

dulója tiszteletére as anyaíai állami birtok dolgoséi november végéig befejezik a mélyszántást Novemoer elsejével beköszöntött az esős időjárás. Ez már várható volt, hiszen az őszön alig voltak hosszabb esőzések. A kapásnövények betakarítása és ősziek vetése tehát zavartala^ és zökkenőmentesen folyhatott. Azokon az állami birtokokon, ahol jól megszerveíték az őszi munkákat és szem előtt tartották, hogy a jövő évi termés nemcsak attól függ, hogy az időjárás mennyire - lesz kedvező, hanem a legfontosabb dolog, hogy a mag idejében a földbe kerüljön, nemcsak a jobb terméshozamra számíthatnak, hanem azután nyugodtan hozzáfoghatnak az ö'szi mélyszántáshoz is. Az anyalai állami birtok határában már alig látni egy-egy dolgozó em bert. Egyedül csak az őszi mélyszántást végző gőzekék zakatolása és a traktorok pöfögése zavarja a friss vetésre szállt varjak lakomáját. Szépen zöldülő hatalmas tábla vetések bizonyítják a birtok dolgozóinak odaadó munkáját, mert már két héttel ezelőtt végeztek az őszi vetéssel. A cukorrépa táblán ugyan még dolgoznak, mert a répát a vasúthoz kell szállítani. Az eső egész nap szemerkél, de a dolgozók igyekeznek, mert nem lehet tudni, hogy meddig tart az esős időjárás. — N$m vagyunk mi cukorból, hogy egy kis esőtől megijedjünk, — mondja az egyik dolgozó. — Hiszen úgyis két ünnep jön közbe, a cukorgyárnak pedig dolgozni kell, azért sietünk a répa szállításával, hogy a gyárban ne legyen fennakadás. A kis vagonok megtelnek, a soffőr rápattan a motorra és máris elindul az iparvágányon a szerelvény. Naponta 600 mázsa répát szállítanak ki a vasúthoz Gazdaságos és olcsó ez a szállítás. Odamenet répát szállítanak, visszafelé pedig a szeletet hozzák. — Milyen módszerrel dolgoztak, hogy ezen a nagy birtokon aránylag hamar végeztek a munkákkal? — teszem fel a kérdést. — A munkák jó megszervezésével értük el, — mondja Kappan István csoportvezető, — hogy birtokunkon már az őszi munkákat bevégeztük. Elmondja továbbá, hogy a csoportvezetők minden héten egyszer gyűlést tartottak és aprólékosan megtárgyalták a munkák menetét és értékelték az elvégzett heti munkát is. A birtok dolgozóival közösen megbeszéltek mindent s a munkáknál a dolgozók közös javaslatai szerint cselekedtek. A birtok munkásai megértették, hogy az ő részükről is jobb lesz, ha kihasználják a kedvező, száraz időjárást s addig iparkodnak a burgonya és a répaszedéssel, mert a sáros, nedves földön sokkal nehezebben megy a munka. Az őszi vetések alá már szeptember első felében elkészítették a földet. Traktorral és gőzekével szántották, az ^krösfogatokkal pedig hengerelték és boronálták a földeket. Hektáronkér.t 4.5 mázsa műtrágyát szórtak el, vegyesen kálit és szuperfoszfátot. A vetésnél a szovjet szovhozok mintájára a'hol csak lehetett, agregátot használtak, hogy minél rövidebb idő alatt földbe kerüljön a mag. A szovjet mezőgazdaság mintájára 18 hektár rozsot. 40 hektár búzát. 15 hektár őszi árpát keresztsorúi vetési módszer szerint vetettek el. A keresztben vetett terményeknél az idén is. 3 mázsával több volt a hektáronkénti hozam, mint a közönségesen vetett terményeknél. A keresztsorú vetésnél a mag jobban elosztódik a földben s jobban kihasználja a földben levő tápanyagot, ugy«nakkor sokkal jobb az elléRállóképessége is az időjárás viszontagságaival szemben. A jól megszervezett munkacsoportok 5 vetőgéppel 274 hektáron október 20án végeztek az őszi vetéssel. A vetéssel egyidejűleg a répát is felszedték. f Pldeí először traktorvontatású répaásó ekével felszántották, utána már csak összeszedni és tisztítani kelíet a répát. A répából rekordtermést értek el. Hektáronként 400 mázsa Talán valami csodát műveltek az anyalai birtokon, vagy valami különleges eső esett éppen a répatáblára? Nem! Az ilyen csodát meg lehet csinálni úgy, hogy a répa alá jól el kell készítem a földet, idejében elvetni s amint csak lehet, idejében egyelik. Az egyelés után pedig, amint észreveszik, hogy bújik a gyom, azonnal be kell a répát másodszor is kapálni. Igy csinálták az anyalai birtokon is és azért volt olyan szép a répatermés. — Amikor már láttuk, hogy magunk kevesen volnánk a munkák elvégzésére, — mondja Amatelek József, — nem sóha'tozfunk, hogy hát nincs munkaerő és mi lesz a répával, avagy a rizszsel, hanem ahogy az erőnk engedte, alaposan hozzáfogtunk a munkákhoz, ha pedig úgy láttuk, hogy a mi erőnk tényleg kevésnek bizonyul, akkor megindult a szervező munka és brigádmunkásokat szerveztünk a birtokün. A rizsaaratásnál is segítségünkre voltak az ógyállai és érsekújvári iskolákból. Ez nagy segítség volt, mert a rizs aratását és cséplését időben ^elvégezték, úgyhogy a reggeli hűvö&s idők eljöttével a rizzsel vak^munká kat teljes egészében befejeztük. Büszkén beszélnek a birtok dolgozói a jó rizstermésről, hisz a 40 mázsás hektáronkénti hozam már vetekedik a rizs hazájában elért hektáronkénti hozammal. A munkák jó elvégzése után a birtok dolgozói most már nyugodtak, rhert érzik, hogy becsületesen dolgoztak, s a becsületes munkájukért majd a jövő évi termés hálás lesz. Hálás lesz azért is, hogy sohasem néztek arra*- lenyugodott-e már a nap, és otthagyjuk a földet, hisz holnap is lesz nap. Ellenkezőleg, igyekeztek a napot kihasználni annyira, amennyire csak lehetett. Odaadó munkájukkal hozzájárulnak a szocializmus építéséhez. A birtokot pedig igazi szocialista gazdasággá varázsolják s a Szovjetunió tapasztalatait követve hatalmas és erős harcosai lesznek a világbékének. Az őszi vetés után azonnal hozzáfogtak a mélyszántáshoz is és ez ideig már 50 százalékban készek a földek a tavaszi vetemények alá. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kötelezetté=get vállaltak, hogy e hónap végéig 100 százalékban elvégzik az őszi mélyszántást. MÉRY FERENC A víikei EFSz eredményei fényesen mntatfák a különbséget a szövetkezeti és egyéni gazdálkodás kőzött Jobb munkamegszervezést és szilárd munkafegyelmet a naszvadi szövetkezetben A naszvadi szövetkezet földjein is serényen folynak az őszi munkák. Az ember, ha csak felületesen nézné a szövetkezet munkáját, könnyen azt hinné, hogy itt minden példás rendben van. Az igaz is, hogy a szövetkezet tagjai kora reggeltől késő estig dolgoznak a szövetkezet földjein, de a szorgalmas munkának ipég sincs meg a várt eredménye. Vegyük példának az őszi szántást és vetést. Ezeket a munkákat a szövetkezet október 3-án kezdte meg és nézzük csak meg, hogy majdnem egy hónap leforgása alatt mit csináltak. A szövetkezetnek az őszi terv szerint el kell vetnie 336 hektár őszit, de jó, ha ebből 55—60 százalék van elvetve. Azt sem lehet mondani, hogy traktort nem kaptak, mert az ógyallai gépállomás 10 traktort bocsátott a szövetkezet rendelkezésére. A hiba aztán az, hogy csak a munkák megkezdése után dérült ki, hogy 10 traktor közül csak 3—4et lehet számításba venni. Hol az egyik, hol a másik állott napokig tétlenül. Minden körülmények között először is a traktorállomást kell felelőssé tenni azért, hogy nem fordított kellő gondot a gépek javítására. Egyszóval nem készültek fel kellően az őszt munkákra. A szövetkezeti tagok véleménye szerint a legnagyobb hiba az, hogy a traktorosoknak nincsen meg az esetleges javításokhoz szükséges szerszámaik. Sokszor egy kulcs miatt a traktornak napokig kell állnia. A második lényeges hiba magában a szövetkezetben van. Rossz a munkák megszervezése. Hiányzanak a jól megszervezett munkacsoportok. A szövetkezet vezetősége ahelyett, hogy iparkodna jól megszervezett munkacsoportokat létesíteni és a munkafegyelmet, a felelősséget bevinni a szövetkezeti tagok közé, inkább egymás között veszekszik. Az ilyen viaskodások helyett sokkal jobban tennék, ha jó politikai meggyőző munkával iparkodnának a szövetkezeti tagokat munkafegyelemre nevelni. Akkor nem fordulna elő az, hogy egjgs szövetkezeti tagok csak akkor ménnek munkába, ha nekik éppen úgy tetszik. Nem törődnek azzal sem, hogy a munka sürgős. Megtörtént az is az őszi munkáknál, hogy a szövetkezet egyes vezetői elhatározták, hogy a dohánykórót begyűjtik takarmánynak, csakhogy a dolog másképpen történt, mert az őszi szántást és vetést végző csoport vezetője erről a határozatról semmit sem tudott és egyszerűen beszántatta a dohánykórót magostul együtt. Ez volt a répatermés, de némely részen i megint csak azt bizonyítja, hogy a megadott még 450 mázsát is. 1 szövetkezet vezetősége nem igen szokta határozatait a szövetkezet tagjaival közölni, sőt még a vezetők sem beszélik meg egymás között. Az őszi vetések mellett a szövetkezet a kapásnövények betakarítását is végzi. A cukorrépabetakarítást már befejezték, azonban a cukorrépaterméssel a naszvadi szövetkezet nem dicsekedhet. Míg más szövetkezetek 250—300 métermázsás terméshozamot értek el, addig a naszvadiaknak alig termett 110 mázsa hektáronként. Ennek az alacsony terméshozamnak elsősorban a talaj minősége az oka. Másodsorban azonban okaí maguk a szövetkezeti tagok. Nem művelték meg kellőképpen a földet. Volt olyan része is a cukorrépaföldnek, amely teljesen kapálatlan maradt. Belepte a gyom és természetes dolog, hogy az elgyomosodott földben a cukorrépa nem tudott kifejlődni. A szövetkezet 25 hektár területen termelt kukoricát. A 25 hektárból még csak 16.5 hektár van letörve, de beszolgáltatás! kötelezettségüknek már régen fleget tettek. A szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a cukorrépánál mutatkozó hiányt a kukoricabeszolgáltatás túlteljesítésével iparkodnak valahogyan helyrebilleil»ü.

x! """ľ teni. Beszolgáltatási kötelezettségűT 52 ket még 60 mázsa kukoricával fogják túlteljesíteni, amit a szövetkezeti tagok a ledolgozott munkaegységek után járó kukoricamennyiségből fognak beszolgáltatni. Naszvadon még hallani lehet a cséplőgép búgását is. A szövetkezet csépeli a napraforgót. 25 hektár területen csépeltek napraforgót, ebből már 22 hektár van leszedve és a helyszínen el is csépelték. A földekről már csak a kicsépelt magot kell elszállítaniok. A naszvadi Egységes Földműves Szövetkezetben tapasztalt hibáknak a legfőbb oka az, hogy a szövetkezeti tagok nem járatják és nem olvassák a pártsajtót. Az újság nélkül pedig nem tudják szemmel tartani a többi szövetkezet munkáit, nem tudnak arról, hogy más szövetkezetek milyen újabb eredményeket érnek el. Egyszóval a naszvadi EFSz teljesen elzárkőzottan él a saját szűk körében. Ezt a hibát a szövetkezet tagjai ls észrevették és eíhatározták, hogy minden egyes szövetkezeti tag részére meg fogják rendelni a pártsajtót. A pártsajtó segítségével fognak harcolni a felmerülő nehézségek ellen. Tudják jól, hogy a pártsajtó minden körülmények között segit a szövetkezeti tagoknak és megmutatja a helyes utat, amelyen haladniok kell. (-I-n.) A vilkei szövetkezeti tagok annak ellenére, hogy kevesen vannak, kitartó öntudatos munkájukkal rendesen elvégezték az őszi kapások betakarítását és az őszi vetést is. Az öt hektár dohányt is sikerült még a fagy beállta előtt betakarítani. A szövetkezeti tagok a rendes őszi munkákon kívül még arra is szakítottak időt, hogy közös istállót, sertéshizlaldát és kukoricaszárítót is javítottak, illetve építettek. Ennek az eredménynek az a nyitja, hogy a vilkei EFSz magvát olyan elvtársak képezik, akik a múltban is a mezőgazdasági munkák legnehezebbjét végezték, mégpedig a legtöbbször mások földjén. A szövetkezetnek jelenleg 40 tagja van. Egy évvel ezelőtt azonban csak 16 dolgozó taggal kezdte meg működését, úgy hogy a mai 4Q-es taglétszám szép eredmény. Semmiesetre sem mondható azonban ez a taglétszám szaporodás elsőrendűnek, de egészségesnek mindenesetre állíthatjuk. Az új tagok simán bekapcsolódtak a közösj munkába. Mindenki olyan munkabeosztást kapott, amilyen számára a legmegfelelőbb és ahol a legnagyobb szükség volt rá. A földművesek többsége tehát még nem tagja a szövetkezetnek, de a kívülállók is elismerik a szövetkezet eredményes munkáját. Ez teljesen érthető. A vilkei EFSz-nek jelenleg 500 hektár földterülete van, amelyet a fent említett 40 tag hiánytalanul megművel. Ezzel szemben a magángazdálkodóknak van 800 hektár földjük és 180 munkaerőjük. Eszerint a szövetkezetben 1 munkaerőre 12 hektár megművelése, a magángazdálkodóknál pedig csak 4 hektár megművelése esik. Még ha nem is vesszük figyelembe azt, hogy az egyesített földek hektáronkénti földhozama átlagosan magasabb és levonva ebből a traktorállomás munkájára kiadott költséget, a szövetkezet legalább kétszerangyi jövedelemmel rendelkezik, mint az egyénileg gazdálkodók. Az idén nagy nehézségeket okozott a vilkei szövetka^eti tagoknak a határban szétszórt 180 darab parcella megművelése. Igaz ugyan, hogy ez a terület az egyesített területnek csak a negyedrészét tette ki, mégis ezekkel a dirib-darab földekkel volt a legtöbb gond. A szövetkezet ellenségei is ezekben a parcellákban reménykedtek. Ugyanis azal számoltak, hogy a szövetkezet nem valósíthatja ťneg a földek tagosítását és hogy fgy nem bírja megművelni az apró parcellákat. Most azonban a szövetkezeti tagok az ellenségnek ezt- a számítását is keresztül húzták. Megegyeztek az egyénileg gazdálkodókkal az egyes földdarabok kicserélésébén, hogy a földterülete a lehetőség szerint együtt legyen. Vannak Vilkén egynéhányan a földművesek között, akik még ma is az ökröt, meg a lovat tartják a legjobbnak a földek megművelésére, mert hát a traktor »nem ganajozza meg a barázdát*. A szövetkezeti tagok azonban ezzel a kérdéssel kapcsolatban azt tartják, hogy sokkal előnyősebb, hogyha s tehén az istállóba?. »ganajoz«, mert hisz az ilyen trágyát is ki kell aztán hordani a földre. Hogy mennyire nincs igazuk a maradi felfogásuaknak, arról az is tanúskodik, hogy a szövetkezeti tagok annak ellenére, hogy háromszor annyi föld esik rájuk, mint az egyénileg gazdálkodókra az aratást és a cséplést három héttel előbb befejezték, mint a falu többi földművesei. Hasonlóképpen az őszi vetést is október 26-án elvégezték. Az egyénileg gazdálkodó földművesek pedig ugyanebben az időpontban még csak 50 százalékos teljesítményt értek el. A szövetkezet az őszszel elvetett 52 hektár búzát, 10 hektár rozsot, 5 hektár őszi árpát, 5 hektár repcét és 3 hektár takarmánykeveréket. Említéseméltó körülmény, hogy a búzából 4 hektárt keresztsorú vetési módszerre vetettek el. De ne hallgassuk el a hibákat sem A tagok egyrésze előtt még szokatlan, hogy úgy tekintsék a »mienket is« mint az »enyémet<<?"Azonkívül itt van a losonci traktorállomás. Ugylátszik, hogy e traktorállomás nem jó kezekben van. Vilkére ugyanis kiküldött a traktorállomás egy négy traktorból álló brigádot. A hiba azonban abban van, h^gy a 4 traktorból csak egy volt a legnagyobb munkában is üzemképes, ügy néz ki a dolog, hogy Vilkére szándékosan küldték a legrosszabb gépeket, pedig ennek a brigádnak három szövetkezet, a vilkei. jelsöci és a panyidaróci EFSz nagy terjedelmű földjeit kellett volna megművelnie. Ugyanakkor másutt, ahol aránylag sokkal kevesebb volt a szövetkezeti földterület — például Rappon, a legjobb traktorosok és a legjobb traktorok dolgoztak. De Vilken a traktorállomás elvégzett munkájában sem volt köszönet. A traktorosok lassan és rosszul dolgoztak. Most aiz őszi munkák meggyorsítására 8 tagú traktorosbrigád érkezett Újbányáról a szövetkezet kisegítésére. Bizony példát vehetnének róluk a losonci traktorállomás traktorosai. Az újbányái fiúk gyorsan is dolgoztak és minőségileg is kiváló munkát végeztek. Bebizonyították, hogy a géppel is lehet jó munkát végezni, ha a traktoros a gépen kívül még a földhöz is ért. A szövetkezeti tagok közül nehéz lenne jól dolgozó tagokat kiemelni, mert mindannyian lelkiismeretesen dolgoznak. A jövő évben fokozott feladatokat tűztünk magunk elé. Állatállományunkat jelentős mértékben felemeljük. Ezenkívül építünk sertéshizlaldát, baromfifarmot és terményraktárt is. Nem könnyű feladatok ezek, de mi mégis bizalommal tekintünk a jövő év elébe, mert a padlásunk nem üres, van benne elég búza, árpa, kukorica. Hízóban sincs hiány az ólakban, és tejben sem szűkölködünk. A tagok mi\id jól keresnek, havonta előlegként 3—4.000 koronát is felvesznek. KOVÁCS IMRE, Vilke. Ma'ínyinova íejésí módszerével nagyszerű eredményeket érnek el a tárnoki állami birtokon A szenei állami birtok tárnoki gazdaságán az állattenyésztésben felhasználják a szovjet tapasztalatokat. A teheneket F. A. Malinyinova módszerével fejik. Ezt az új fejési módszert a gazdaság dolgozói először csak 10 tehénnél alkalmazták, de mivel \ kísérletek nagyszerűen beváltak, most már a többi teheneket is Malinyinova módszerével fejik. Malinyinova fejési módszere abból áll, hogy minden nap egy és ugyanazon időben fejik a teheneket, még pedig először reggel 4 órától 5 óráig, másodszor 11 órától 12 óráig, harmadszor pedig 17 órától 18 óráig. A fejés előtt a tehenek tőgyét I langyos vízzel megtisztítják, kifejik az első tejet a sertések számára. Ezután következik a masszázs, majd a villanygéppel való fejés. A gazdaságon eddig a teheneket a fejéssel egyidejűleg etették. Malinyinova módszere szerint azonban etetni a fejés után kell. Ezért a tárnoki állami gazdaság dolgozói la bevezették a fejés utáni etetést A tehenek előre megállapított mennyiségű és minőségű takarmányadagot kapnak. Ha a tejhozam emelkedik, akkor fokozatosan a takarmányadagokat ls emelik. Malinyinova fejési módszeréhez tartozik még a fejésutáni masszázs is. A borjazás után álló teheneket naponta négyszer kell fejni. Malinyinova fejési módszere nemcsak a tejhozam emelkedésére hat, hanem a tej zsiradéktartalmát is fokozza. Erről a tárnoki állami gazda* ság dolgozói már meggyőződtek.