Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-07 / 261. szám, szerda

i 1951 november 7 UJSZ0 A szovjet kolbozparaszt-küldöttség tapasztalatai nagy segítségünkre vannak a szocializmus építésében Hasznosítottuk szovjet vendégeink értékes tanácsait A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából örömmel emlékezünk vissza a nyáron Ittjárt szovjet kolhozparasztküldöttség látogatására, akiktől nagyon sokat tanultunk és ezek a tapasztalatok nagy segítségünkre vannak a szocializmus építésében. Nem is tudom leírni azt, hogy milyen nagy volt az öröm, amikor megtudtuk, hogy a kálnai traktorállomáson Is látogatást tesz a Szovjetunióból jött mezőgazdasági küldöttség. Már az előző napokban lázas készülődés folyt. A traktorállomás minden dolgozója számolta a napokat, mindenki izgatottan várt a nagy napra, melyet soha az életünkben nem felejtünk el s ez a nap mindig ünnepe lesz a kálnai traktorállomásnak. Ünnep lesz azért, mert a küldöttség tagjaival meghitt beszélgetés közepette olyan tapasztalatokat sajátítottunk el a nagy szovjet néptől, amely tapasztalatok alapján sokat fejlődött traktorállomásunk mind politikai téren, mind a munkák sikeres végrehajtásában. Beszélgetésünk során elmondották, hogy náluk hogy szervezik meg a brigádközpontokat és ismertették munkamódszereiket. Nagyon fontos, mondották, a munka jó megszervezése, ami sokszor fölér egy traktorral is.. S többek között hangoztatták, hogy mi is agregátot használjunk mind a vetésnél, mind pedig a szántásnál. Ezt mi el is fogadtuk, s az így nyert tapasztalatok alapján olyan jól haladunk a munkákkal, hogy a lévai szövetkezetben az ősziek vetésében 180 százalékban túlteljesítettük tervünket. Az ukrajnai körzet traktorállomás vezetője a kombájn kezelésére tanította meg traktorosainkat. Addig bizony még nem ismertük kellőképpen a szovjetkombájnok kezelését, de ma már két olyan kombájnkezelőnk van, aki az aratásban nagyon szép eredményeket értek el és kifő- I šenykihívását' gástalanul megtanulták a kombájn kezelését. A szovjet traktorállomások mintájára traktort megjavítani. Ezt teljesen magunkévá tettük és állandóan fejlesztjük és emeljük a tábori műhelyek számát. Kisebb hibát ugyan tábori műhely nélkül is ki tudunk javítani, de valami töréseket az ekénél vagy a traktornál mégis csak tábori műhely segítségével tudunk megjavítani. Ilyen esetben nagyon sok időbe telne, ha be kellene a traktort vagy az ekét a traktorállomásra szállítani. Éppen azért nálunk is pótkocsira felszerelt tábori szerelőműhelyeket állítottunk munkába. A tábori műhelyben helyet foglal a hegesztő, tábori tűzhely és a javításhoz legszükségesebb szerszámok. A Szovjetunió kolhozküldöttségének tapasztalatai és tanulságai alapján általában megjavult egyes traktorosaink munkateljesítménye is. Vannak traktorosaink, akik állandóan 180—200 százalékra teljesítik munkájukat. Jakovlev Dimitri traktoros hernyótalpas Sztálinyec traktorral dolgozik. Kizárólag speciális szántást végez szőllő és rizs alá, A normája 180—200 százalék között mozog. Panyik János traktorista DT 54-es kisebb szovjet hernyótalpassal dolgozik. A szántásnál is agregátot használ és két négyes ekét húzat. Normáját 200 százalékon felül teljesíti. Ezek az eredmények is mutatják, hogy a traktorállomáson állandóan növekszik az öndudatos traktorosok száma és a szovjet traktorosok példájára egyes traktorosok és a brigádközpontok versenyben állnak egymással. Panyik János kötelezettséget vállalt, hogy az őszi mélyszántásnál hernyótalpas traktorával 400 hektárt fog felszántani. Nyomban erre felelet a báti brigád kötelezettségvállalása, hogy a hernyótalpas ATZ jelzésű szovjet traktorukkal kötelezik magukat, hogy 450 hektárt fognak felszántani. Egyben versenyre hívták ki Panyik Jánost, hogy ki fogja legrövidebb időn belül a kötelezettségvállalást teljesíteni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére pedig kötelezettséget vállaltunk, hogy december y)-ig traktorállomásunk végez az ij'.i mélyszántással. A szovjet kolhozparaszt-küldöttség látogatása óta annyira megjavultak a munkák, hogy október második felében az őszi vetési terv teljesítésében az elsők voltunk az egész nyitrai kerületben. Igyekezni fogunk továbbra is, hogy a szovjet küldöttségtől szerzett tanulságok alapján még jobban elsajátítsuk a szovjet traktorállomások munkáját s fáradhatatlanul fogunk dolgozni az Egységes Földműves Szövetkezetek kifejlesztésén. Jó és becsületes munkával elérjük azt", hogy a földek hektáronkénti hozamát emelni fogjuk s ezáltal több kenyér kerül majd dolgozóink asztalára. Fokozzuk békeharcunkat s így megmutatjuk a kulákoknak, hogy hiába is várják az új háborút és hiába is esedeznek érte, mert a dolgozó nép békeakarata sokkal erősebb, mint egy pár nagyhasú kapitalista háborús álma. Juhász Miklós, a kálnai traktorállomáa üzemi bizottságának elnöke. Községünkben felejthetetlen nap lett június 4-e. Ezen a napon jöttek el szövetkezetünket meglátogatni a szovjet kolhozküldöttség tagjai. Erre a nevezetes napra az egész járás szövetkezeteinek kiküldöttei a mi községünkbe gyűltek össze. Mi, nádszegi szövetezeti tagok pedig büszkék voltunk arra, hogy ez a nagy megtiszteltetés éppen bennünket ért. Ünnepünk volt ez a nap, olyan ünnep, amilyen a naptár soraiban nem található. Tudtuk, hogy ezen a napon értékes tapasztalatokat vehetünk át kedves vendégeinktől, amelyeknek segítségével szövetkezetünket virágzóbbá és gazdagabbá tehetjük. A fogadtatás után vendégeinkkel együtt kimentünk a szövetkezeti földeket és gazdasági berendezéseket megtekinteni. Vendégeink minden mozdulatán, cselekedetén érezni lehetett a szakembert. Az első pillanatban megállapítottuk, hogy nem olyan emberekkel van dolgunk, akik könyvből tanulták a mezőgazdaságot, hanem olyanokkal, akik amit mondanak, a mindennapi életben már nagyon sokszor meg is csinálták. Megtekintettük szövetkezetünk dohányültetvényét. Vendégeink nagy szakértelemmel Vizsgálgatták a talajt, a dohányt. A boldogságtól csak úgy ragyogott az arcunk, mikor tudomásunkra adták, hogy a dohánynyal még vannak elégedve. A dohányföldekröl a répaföldekre mentünk. Az ott dolgozó munkacsoportokkal hosszabb beszélgetésbe elegyedtek. A munkacsoport tagjainak kérdésére a legnagyobb készséggel feleltek. Minden kérdéshez bőséges magyarázatokat is fűztek. Az egész napi szemle után vitaestét tartottunk. Ott volt községünk apraja-nagyja, mindenki szeretett A Deák-brigád kötelezettségvállalásának időelőtfi teljesítésével köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóját átszerveztük a br.'gádközpontokat és ugyanúgy, mint a Szovjetunióban két váltásban dolgozunk s így a gépeket kellően kihasználjuk. A két váltás bevezetésénél nálunk mindig az volt a baj, hogy váltás közben az egyik traktoros leszállt a gépről, a másik ráült és szántott tovább. Igy azután többször előfordult, hogy a traktoron olyan hiba esett, hogy sokszor napokig kellett javitani a traktort. Azóta már mi is a szovjet traktorállomások mintájára úgy osztottuk be a dolgot, hogy egy traktoron lehetőleg mindig ugyanaz a két traktoros dolgozzon, a váltásnál pedig egy órát adunk az ellenőrzésre. Amelyik traktorosnak letelt az ideje, az átadja a következőnek, de előzőleg átvizsgálják, ellenőrzik, hogy van-e elegendő olaj a henger kenésére stb. Ez az eljárás nagy előny s nagyon jól bevált,- mert nem fordulhat elő, hogy az egyik traktoros átveszi a másik traktorostól esetleg hibás állapotban a traktort. Ügy, ahogy a Szovjetunióban is van, ma már nálunk is jól felszerelt tábori műhely járja a határt, hogy ott, ahol szükség van rá, mindjárt a helyben, úgyszólván a barázdában javítsuk meg a traktorokat. Ott ugyan még nem tartunk, mint a Szovjetunióban, mert az ottani brigádközpontoknak van egy nagy kocsijuk, amelyben rögtönzött iroda és rádió adóvevő-készülék van s igy bárhol a határban csinálhatnak brigádközpontokat anélkül, hogy különösebb munkába, vagy befektetésbe kerülne. Amint a küldöttség tagjai mondották, ha csak lehet, a földön kell a A galántai traktorállomás az aratási és cséplési munkák alatt becsületesen megállta a helyét. A traktor'állomás legjobb traktorosa, Deák Mihály elfogadta Loksa elvtársnak, Szlovákia legjobb traktorosának verA versenyben Deák elvtárs egész brigádjával eredményesen vett részt és az őszi munkáknál már ők hívták ki versenyre a galántai traktorállomás összes brigádjait és Szlovákia őszes traktorállomásait. Deák Mihály versenyfelhívásában kötelezettséget vállalt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére az őszi munkákból a reá és brigádjára eső részt százszázalékosan el fogja végezni. A kötelezettségvállalást és egyben versenyfelhívást a traktorállomás kommunistái is nagyban támogatták. Előadásokat tartottak a traktorosoknak a szocialista munkaverseny nemes céljairól. A traktorosokat megtanították a pártsajtó olvasására és használatára. A jó politikai előadásoknak és a pártújság olvasásának nemsokára meglepő hatása lett. Az eddigi nemtörődömség eltűnt a traktorosok közül. Deák Mihály versenykihívását egy emberként fogadták el a traktoros brigádok. A traktorállomás pártszervezete most még nagyobb gondot fordított a traktorosok politikai nevelésére. Tervet dolgoztak ki, amely szerint minden traktoros brigádot bizonyos időközönként kint, a munkahelyükön meglátogatnak és ott politikai előadásokat tartanak nekik. A verseny megkezdése után a gépállomás udvarán megjelent a versenytábla. A táblán pontosan fel voltak tüntetve a brigádok teljesítméhogy minél hamarább betakarítsák a termést és üres talaj maradjon a traktorosoknak. A szövetkezeti tagoknak természetesen az iparkodásuk után a jövedelmük Is emelkedett. Most már a helyzet kezdett megváltozni. Eddig a szövetkezeti tagokat kellett a traktorosoknak piszkálni, most a helyzet megfordult. A traktorosok azon vették észre magukat, hogy a szövetkezeti tagok kerültek fölénybe. Alig kezdett virradni, máris nógatták ők cl, hogy kezdjék meg a munkát. A traktorállomás udvarán kifüggesztett versenytábla előtt napról napra nagyobb lett a tolongás és az izgalom. A számok napról napra változtak. Hol az egyik, hol a másik brigád került a verseny élére. Minden traktorosnak az járt až eszében, vájjon, tudják-e teljesíteni a vállalt feladatot ? Vájjon , méltóan tudják-e megünnepelni azt a feledhetetlen napot, amikor a világ egyhatod részén kibontakozott a szabadság vörös zászlaja. A traktorállomás pártszervezete Szvoboda elvtárssal az élén megismertette a traktoristákkal az orosz munkásosztály elszánt harcát a kizsákmányolók ellen. Példaképül állította eléjük a szovjetnépet, a Szovjet Hadsereget, akik vérük hullaťása árán szabadítottak fel bennünket a kapitalizmus zsarnok urainak elnyomása alól. Véres harcok árán hozták el és tűzték ki hazánkban is a szabadság lobogóját. Felemelték a kapitalisták által porba tiport népet és kezébe adták a hatalmat. Ilyen előadások után a galántai traktorállomás dolgozói már nem Ingadoztak, már nem ismertek lehetetlent. A 16.175 hektár terület amenyel. Minden brigád szemmel tudta lyen a traktorállomásnak el kell végezni az őszi munkákat a kötelezettségvállalás szerint november 7-re, nem látszott olyan lehetetlennek, sőt elhatározták, hogy a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap tiszteletire ezt az időt négy nappal megrövidítik. Teljes erővel neki fogtak a munkának, éjt-napot összetettek. Éjjelenként a traktorok reflektorjainak tartani a saját munkáját és az öszszes brigádokét. A traktoros brigádok versenyének hatása a földműves szövetkezetekben is megmutatkozott s ez jelentősen meggyorsította az őszi munkák elvégzését. A traktorosok állandóan fokozottabb munkára buzdították a szövetkezetek dolgozóit. A szövetkezetben most már a tagok nem az órát nézték, hanem azt, a fénye nappali világosságot árasztott a földekre. Este még, amikor a szövetkezeti tagok nyugovóra tértek, a földjük gazos, szántatlan volt. Reggel pedig a gazos földek helyén felszántott fekete földet találtak.. Deák Mihály brigádja az őszi munkákban szintén keményen megállta a sarat. Novémber 1-ére a kötelezettségvállalásuknak 130 százalékban eleget tettek. Ezekben a napokban az eső is el kezdett esni. — Nagyon kell már ez — mondogatták a traktorosok. — A föld megázásával a munkánk lényegesen megkönnyebbül. Annak ellenére, hogy november l-re Deák Mihály brigádja 130 százalékban eleget tett kötelezettségvállalásának, mégis 950 hektár föld maradt még a traktorosokra. Ekkor Deák Mihály újabb felajánlást tett: hogy a 950 hektár terület megmunkálását nem november 7-re, hanem november 3-ra befejezik. A helyi és járási párttitkárság is segített ebben az újabb felajánlásában Deák elvtársnak. Kiszállították, hogy a 950 hektárból 65 hektár jut minden egyes brigádra. Deák elvtárs ekkor kijelentette az egész brigádja nevében, hogy ök a 65 hektár helyett november 3-ig 75 hektáron fogják elvégezni az őszi munkákat. Deák elvtárs kijelentésére a traktorállomás műhelyeinek dolgozói is kijelentették, hogy az éjjeli váltásban pihenés helyett ök is traktorra ülnek és munkájukkal _ elősegítik a kint dolgozó traktorosokat. Mintha még az idő is segíteni akart volna a galántai traktorállomásnak. Az esőt i szép idő követte és így a traktorosoknak is megkönnyült a munkájuk. A galántai traktorállomás dolgozói azt is elhatározták, hogy az állomás minden alkalmazottja belé~ a Szovjetbarátok Egyesületébe.' November 3-án este a galántai traktorállomás traktorosai és egyben a Szovjetbarátok Szövetségének tagjai boldogkn jelentették': a vállalt kötelezettségüket -határidő előtt teljesítették. Ezzel ünneplik meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját és ezzel juttatják kifejezésre ragaszkodásukat a nagy Szovjetunióhoz. Szarka István. volna valamit kérdezni. A beszélgetés folyamán leginkább mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoztunk. Az egész napi szemle után volt miről beszélni. A beszélgetés folyamán derült ki, milyen távol állunk mi még a fejlett, szovjet mezőgazdaságtól. Hol vagyunk mi még a 45—50 mázsás búza terméshozamtól ? Vendégeink elmondották, hogy a Szovjetunió kolhozaiban az átlagos terméshozam búzában 45—50 mázsa hektáronként. Erre aztán a szövetkezetünk tagjai kérték vendégeinket, mondják el, hogyan lehet ezt elérni? A terméshozam mennyisége a trágyázástól és a vetéstől függ — magyarázták a kolhoztagok. A trágyázásnál a legfontosabb az, hogy a talajba megfelelő tápanyag jusson és arra is ügyelni kell, hogy a talaj ne legyen túlságosan megtrágyázva. A trágyázás legjobb módszere a tő-trágyázás és az is fontos a föld kihasználása céljából, hogy keresztbe vessünk. A keresztbevetést megértették a tagok, de a tő-trágyázást részletesen kellett megmagyarázni. A tőtrágyázás úgy történik — mondotta az egyik elvtárs —, hogy a földet külön nem trágyázzuk, hanem a trágyázás egyidőben történik a vetéssel. A Szovjetunió kolhozaiban erre a célra olyan vetőgépek vannak, amelyek a magot és a műtrágyát is egyidőben szórják el. Egy sor mag és egy sor műtrágya. Szorosan a mag fölébe. Ez a trágyázási módszer mindenkinek tetszett és az őszi vetéseknél ki is próbáltuk. Természetesen nekünk nincs ehhez a módszerhez , vetőgépünk, ezért nem is vethettünk tő-trágyázással, csak 5 hektáron. Ezt a trágyázási módszert répatermeléshez is ajánlották. Ennek a trágyázási módszernek a segítségével a répát sűrűbbre lehet vetni, mert a tő-trágyázással annyi tápanyaghoz juttathatjuk a répát, hogy az, ha sűrűbben is van vetve, akkor is ki tud fejlődni. ' A növénytermelési problémák után az állattenyésztésről kezdtünk beszélgetni. Itt szintén értékes tapasztalatok elsajátításával bővült tudásunk. Nagyon meglepő volt, hogy ml a téli hónapokban a marhákat egy percre sem engedjük ki az Istállóból, attól félünk, hogy megfáznak, megbetegszenek. Ezt a módszert vendé- 1 geink nem helyeselték. Elmondották, hogy a szovjet kolhozokban még a legnagyobb hideg idején is pár órára kiengedik az állatokat a friss levegőre. Az állatoknak éppen olyan szükségük van a friss levegőre, mint az embernek. Ezt az eljárást mi ls helyesnek láttuk. Ezért elhatároztuk, hogy az őszi munkák befejezése után istállóink elé kifutókat csinálunk, ahová rendszeresen kiengedjük a marhákat. Sertésóljainkért pedig egyenesen bírálatot kaptunk. Azt akarjátok, hogy kipusztuljanak sertéseitek? — volt a kérdés. Nem értettük, hogy mire céloznak és azzal védekeztünk, hogy nem lehet ott hiba, még a kifutó ls betonos. Éppen ez a baj — # volt a válasz. Képzeljétek csak el — mondták vendégeink —, azon a nyári napsütéstől átforrósodott betonon kell feküdni sertéseiteknek és azon kell járniok is. Az átmelegedett betontól és az erős napsütéstől könynyen járványos betegség üthet ki közöttük és a lábuk is megfájdulhat. A kifutóknak nem szabad betonosnak lenniök, hanem olyannak, hogy ott a sertések turkálhassanak és az általuk kitúrt gödörben védve legyenek a melegtől ís. Ezt a tanácsot megfogadtuk és a betonozott kifutók helyett újat csináltunk, ahol a sertések kedvük szerint turkálhatnak. Az átalakítás után a nagy hőségtől elcsigázott sertéseink szinte új életre keltek, öröm volt nézni, amint turkáltak és hevertek az általuk tűrt gödrökben. Ugy tűnt, mintha az idő szárnyakon repülne. Eljött a perc, amikor el kellett válnunk kedves vendégeinktől. Szomorúan, de jó tapasztalatokkal , gazdagodva búcsúztunk el - nagy segítőnk, a Szovjetunió bátor fiaitól. \ Habara János, Nádszeg.