Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-07 / 261. szám, szerda

1951 november 7 UJ SZ0 ­A Szovjetunió a világ békéjének megdönthetetlen támasza Harmincnégy éwei ezelőtt, 1917 november 7-én, Oroszország mun­kásai és parasztjai, élükön a bol­sevikok pártjával, Lenin és Sztálin vezetésével, lerázták a tőkések és földesurak gyűlöletes igáját és a földkerekség egyhatodáin megterem­tették a mai társadalom leghala­dóbb osztályának, diktatúráját! • proletárdiktatúrát. A. Nagy Októberi Szocialista Forradalom^ megmutatta az egész világ proletárjainak éa elnyomott tömegeinek az évszázados rabszol­gaságból és nyomorból kivezető utat, megnyitotta „egy új osztály uralmának korszakát, amely osz­tályt minden kapitalista országban elnyomnak, de amely mindenütt az tij élet felé, a burzsoázia fölötti győzelem felé, a proletariátus dik­tatúrája felé, az emberiségnek a töke Igájától és az Imperialista há­borúktól való megszabadítása felé halad" (Lenin). Az Októberi For­radalom új korszakot nyitott az em­beriség történetében: a kapitalizmus összeomlásának, a kommunizmus győzelmének korszakát. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óta eltelt évek a szovjet hatalom diadalának, a marxizmus­leninizmus mindent legyőző eszméi diadalának évei voltak. Lenin­Bztálin pártjának vezetésével a szovjet nép rövid idő alatt elma­radt országból élenjáró országgá, agráTországból hatalmas ipari- és kolhozhatalommá változtatta orszá­gát és fölépítette a szocialista tár­sadalmat. A Szovjetúnió világtör­ténelmi jelentőségű győzelme a m&­•odik világháborúban és a nép­gazdasága helyreállítását és to­vábbfejlesztését szolgáló háború­Utjánd ötéves tervének hatíárkJő előtti teljesítése — új, legfényesebb bizonyítékai voltak a szovjet tár­sadalmi és állami rend, valamint a népek egyenjogúságát és barát­ságát hirdető szovjet ideológia ha­talmának és életképességének, új nagyszerű tanúbizonysága volt a szocializmus hatalmas fölényének a kapitalizmussal szemben. A kuj­bisevi és sztálingrádi vízierőművek építkezésben a Volgán, a kahovkai vízierőmű építkezésében a Dnyepe­ren, a turkmén főcsatorna a dél­ukrajnai, az északkrimi, és volga­doni csatorna építkezésében, a ter­mészetátalakítás lenyűgöző tervei­nek megvalósításában — a szovjet emberek kommunista jövőjének vi­lágos körvonalai rajzolódnak ki. A szovjet tudósak rájöttek az atom­energia titkára és az atomerőt, a béke ügyének, a kommunista építő­munka ügyének szolgálatába állí­tották. Hiábavalónak bizonyult aa Im­perialisták minden olyan próbálko­zása, hogy megsemmisítsék a szov­jetek országát, vagy megállítsák a szocializmus diadalmas előnyö­muláeát. Ellenkezőleg, annak a győ­zelemnek eredményeképpen, amelyet a Szovjetúnió a fasiszta Németor­szágon és a militarista Japánon ara­tott az imperializmus tábora komoly vereséget szenvedett. Közép- és Dél­kelet-Európa számos országa elsza­kadt az imperializmus táborától. Lengyelország, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Románia, Bulgária, Al­bánia dolgozói, kommunista és munkáspártjaik vezetésével, a Szovjetúnió testvéri segítségére tá­maszkodva, megteremtették orszá­gukban a népi demokratikus rend­szert és sikeresen építik a szo­cializmust.­Azok az eredmények, amelyeket a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok a gazdasági és kultúrális építőmunkában elértek, végérvénye­sen lerántják a leplet arról a bur­zsoá és jobboldali szocialista „elmé­letrőd", amely szerint a kizsákmá­nyoltak nem lehetnek meg kizsák­mányolók nélkül.. Ezek az eredmé­nyek meggyőzően igazolják, hogy „a proletariátus tudja az országot sikeresen igazgatni a burzsoázia nélkül és a burzsoázia ellen, hogy tudja az ipart sikeresen fölépíteni a burzsoázia nélkül és a burzsoázia ellen, hogy tudja sikeresen vezetni az egész népgazdaságot a burzsoázia nélkül és a burzsoázia ellen, föl tud­ja építeni sikeresen a szocializmust, a kapitalista környezet ellenére ls**. (Sztálin). A kínai népnek az Imperializmus erőin és a feudális reakción aratott győzelme, amelyet a Kínai Kommu­nista Párt és vezére: Mao Ce-tung elevtárs vezetéséva vívott ki, újabb hatalmas csapást mért az imperia­lista táborra. A kínai népi demokrá­cia diktatúrájának megteremtése óta eltelt két év alatt a kínai nép föl­ébredt erői olyan sikereket érteik el a gazdasági és kulturális építő­munkában, amelyhez hasonlókat sohasem Ismert és nem ls ismerhe­tett a régi Kína. Az országban gyorsan" és rendületlenül növekszik az Ipar és mezőgazdasági termelés, és igazi kul túrforradalom megy végbe. A klnad nép sikeresen szilár­dítja meg a népi demokratikus rend­szert, A német nép, megalakítván a Német Demokratikus Köztársaságot, elszánt harcot vív az egységes, füg­getlen, demokratikus, békeszerető német államért. FegyverreT"a kezé­ben védi szabadságát és független­ségét a hős koreai nép, s a kínai népi önkéntesekkel együtt megsem­misítő csapásokat mér az amerikai intervenciós hadseregre és súlyos veszteségeket okoz neki. Az Októberi Forradalom és azok a sikereik, amelyeket a Szovjetúnió, valamint a béke és demokrácia Szovjetűnió-vezette tábora ért el, nagy befolyást gyakoroltak és gya­korolnak a tőkés országok munkás­osztályára. Franciaország, Olasz­ország* Anglia, az USA és a többi ország dolgozó tömegei napról napra fokozzák harcukat a békéért, a szabadságért és a demokráciáért. Egyre szélesebben bontakozik ki a gyarmati és függő országok né­peinek mozgalma szabadságukért és nemzeti függetlenségükért, az imperialista rabszolgatartók ellen. Ég a föld az imperialistŕk talpa alatt Vietnamban, Malájföldön, Burmában, a Fülöp-szigeteken. Az indiai proletariátus erősíti szövetsé­gét a parasztsággal és óriási nehéz­ségeket leküzdve, szembeszáll az angol Imperialisták túlerejével, küzd a demokratikus egységfront és a népi demokratikus kormány létre­hozásáért. Megmozdulnak Irán, Egyiptom és más gyarmati és függő országok néped. A gyarmatok és félgyarmatok népeinek a kapitalista országok dolgozóinak harcával egy­beforrott nemzeti-felszabadító moz­galma megsemmisítő csapásokat mér a világimperialiíjmus rendsze­rére és aláássa hátországait. A szovjet kormány, fennállásának első napjától fogva következetesein és hajthatatlanul a békének és biz­tonságnak, a pépek egyenjogúságá­nak és barátságának politikáját folytatja. Az első rendelet, amelyet a szovjet hatalom 1917 októberének napjaiban elfogadott, a békéről szóló dekrétum volt. A második világháborút megelőző évekbein a Szovjetúnió nem egyszer Javasolta valamennyi államnak, hogy hajtsa­nak végre teljes vagy részleges le-' szerelést, kössenek megnemtáma­dási szerződésekét. A második világ­háborúban a Szovjetúnió népei nem­csak, hogy megvédték békeszerető hazájuk szabadságát és becsületét, hanem emellett az egész vüágot 3s megmentették a fasiszta leigázás­tól. A háborút követő években a Szovjetúnió továbbra ls állhatatosan védelmezi a világbéke ügyét. A Szovjetúnió kormánya valamennyi államnak javasolta, hogy valósítsák meg a fegyverzet általános csök­kentését, kössenek békeegyezményt, tiltsák meg az atomenergiának há­borús célokra való előállítását és felhasználását. Sztálin elvtárs vála­szában, amelyet a Pravda tudósító­jának az atomfegyverrel kapcsolatos kérdéseire adott, hangsúlyozta, hogy bár a Szovjetúniónak is van atom­bombája, mégis az atomfegyver fel­tétlen eltiltásáért és e tilalom vég­rehajtásának nemzetközi ellenőrzé­séért száll síkra. Merőben más, egy új világháború kirobbantására Irányuló politikát folytatnak az Imperialista tábor ve­zetői: £55 USA monopolistái. Az Egyesült Államok kormányzói, örült világuralmi terveik valóraváltására törekedve, a háborús előkészületek­ről áttérték a közvetlen agressziói lépésekre. Kirobbantották a támadó háborút a népi demokratikus Korea ellen, megszállták a kínai Taivam­szigetet, és támadással fenyegetik a Kínai Népköztársaságot. A Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok ellen létrehozták az északatlanti szövetséget Az amerikai Imperialis­ták parancsára Sam-Framciscóban nemrég aláírták Japánnal az ügy­nevezett „békeszerződést", "amelynek az a közvetlen célja, hogy Japánt a békeszerető ázsiai népek ellen irá­nyuló háború távolkeleti, felvonulási területévé tegyék. Az amerikai, an­gol és francia Imperialisták újjá­élesztik a. német imperializmust, gyorsított ütemben szervezik a re­vansra vágyó nyugatnémetországi hadsereget Az imperialista háborús gyujtoga­tók láncos kutyái a jobboldali szo­cialista vezetők. A Wall Street mág­násainak utf&Itására ök hajtják vég­re az imperialisták szennyes, népel­lenes terveit. A jobboldali szociális­ta vezetők — a dolgozók egységé­nek dühödt ellenségei, s a munkás­osztály árulói. A jobboldali szocia­lista vezetők, a béke és a demokrá­cia ellen irányuld aljas tevékenysé­gükben összefognak a fasiszta Tito­bandával, amely eladta magát az amerikai Imperialistáknak, és paran­csukra az új világháború balkáni felvonulási területét készíti elő. A háborús gyujtogatők jobboldali szo­cialista és titóista kiszolgálói min­den országban a néptömegek egyre határozottabb eUenállIásába ütköz­nek. A világ népei nem alkarnak hábo­rút. Erélyesen szembeszállnak az amerikai-angol imperialisták törek­véseivel. Az emberiség történetében először alakult meg a béke híveinek nem­zetközi, szervezett frontja. Ez a front napról napra szélesedik és erősödik. Már több mint 562 millió ember Irta alá a földkerekség min­den országában a Béke-VUágtamács felhívását amelyben a békeegyez­mény megkötését követelik. A világ népei tudják, hogy a béke fennma­rad és tartós lesz. ha a béke védel­mének ügyét saját kezükbe veszik és mindvégig kitartanak mellette. A dicső, harcos kommunista és munkáspártok, amelyeket Lenin és Sztálin nagy és legyőzhetetlen esz­mél vezérelnek, alkotják a vezető erőt abban a harcban, amelyet • dolgozók ax agresszorok és az új háborúra uszítók ellen, a német és a Japán Imperializmus újjáélesztése ellen, a békéért, a demokráciáért « a szociálizmusért vívnak. A kom­munisták bátorságukkal, ügyük iga­zába vetett határtalan hitükkel, a dolgozók millióit lelkesítik. A kom­munista pártok még szorosabbra tö­mörítik soraikat, megszilárdítják a munkásosztály egységét, fokozzák • politikai és szervező munkát a tö­megek között, tanulnak a Szovjet­únió Kommunista Pártjának tapasz­talatából, attól a párttól, amely a szocializmus győzelmére vezette a Szovjetúnió népeit. A világ dolgozói a Nagy Októ­beri Forradalom harmincnegyedik évfordulóját ünnepelve, a Szovjet­únió felé a népek vezére: Sztálin elvtárs félé fordítják tekintetüket. Ezt kiálltják: Éljen a Nagy Októbert Szocialista Forradalom harmincnegyedik év­fordulója! Éljen a Szovjet Szocialista Köz­társaságok nagyszerű szövetsége, a világbéke megdönhetetlen támaszai. (A „Tartós békéért népi demo­kráciáért" vezércikke.^ Szilaj folyammá fiatalodott i a csendes Don „Igy megy ma, hazánkban, az útra az ósi folyam vize, futva, hogy a gép zúgó szava búgjon, hogy a villany fénye kigyúljon." Legendás, dalos vidéken kanyarog a csendes Don. Évezredekkel ezelőtt még mint valami szilajon dübörgő hegyi folyam hömpölygött az Azovi­tenger felé. Az évezredek tovatűntek, s „Don bátyánk" lassan megöregedett. Megcsendesedett, de tavaszonként rö­vid időre csak nekl-nekf rugaszkodik, s ifjonti kedvvel siet Rosztov / felé. Amikor már kimulatta magát, ismét visszatért partjai közé, s békés, csen­des folyammá szelídülve, simyl a szta­nyicák házikóihoz, mintha védelmet kérne az emberektől a pusztulással fenyegető homokpadok ellen. Az emberek mintha megértették vol­na szavait: védelmére keltek. A nagy Sztálin, a szovjetemberek akaratára a csendes Don rövidesen egyesül a Volga vizével, hogy a két folyam meg­itassa a szomjas sztyeppéket, s hogy örökös boldogságot hozzon az embe­reknek. Barabanov építésvezető az előkészületekről Szeptember 22-én, szombat reggel nagy esemény zajlott le Cimljanszkaja közelében: új mederbe terelték a Don vizét. A jobbparton az emberek ezrei verődtek össze, hogy tanúi legyenek a történelmi pillanatnak. Negyvenméteres torony tetején áll­tunk, s csodálattal néztük a végtelen pusztát. A láthatár szélén szélmalmok vitorlái fehérlettek, az elszórt tanyák között tehéncsordák és juhnyájak le­gelésztek, a torony közelében azonban már más kép kötötte le figyelmünket. Előttünk húzódott el a roppant gát, a jövendő cimljanszkajai tenger déli partja — A Don rég! medrének elzárása munkánk rendkívül felelősségteljes szakasza, — mondja V. A. Barabanov, a cimljanszakajai vfzierőmü építésé­nek vezetője. — Komoly vizsga lesz a mai nap számunkra. — Hogyan készültek fel erre a munkára? — kérdeztük. — Mindenekelőtt meg szeretném mon­dani, hogy a Don egyelőre nem az egész duzzasztógáton, hanem annak csak két szakaszán halad keresztül. Ezen a két szakaszon a víz átereszté­se céljából két fenéknyílást építtet­tünk. A Don vize az 570 méter hosz­szúságú csatornán zúdul majd a gát­nak. A csatorna jobbpartja az a vas­betontámfal lesz, baloldalon pedig az a földgát lesz az ideiglenes part. Ezt a csatornát a Don felől iszapszivaty­tyúberendezések segítségével, a gát felől pedig exkavátorok, talajnyesők, földkotrók és egyéb gépek segítségé­vel épltátflk. A Don vizét most még az a szűk földgát zárja el a csatorná­tól. Ezt a gátat iszapszlvattyúval el­mosssuk, mire a. Don vize az új csa­tornába zúdul, áthalad a duzzasztógát említett két fenéknyflásán, s miután megtelik a medence, visszatér Ismét régi medréba. Megkezdődött az ú j meder megnyitása Már Javában folyt a munka, s a ví­zierőmű hatalmas alapgödrét hama o­san színültig megtöltötte a Don vize. Az Iszapszivattyúk a esatorna felső vé­gén ugyanis gyors munkával elvégez­ték s szűk földgát alámosását, s ezzel megnyílt az út az új meder felé. A csendes Don víztömeged szilajon hömpölyögtek a duzzasztógát felé, a gáton túl pedig szemlátomást nőtt a mesterséges tó vízszintje. Ebben a medencében 1.8 millió köbméter vizet lehet tárolni. Amikor a tó szintje el­érte már a Don szintjét, alámosták a másik szűk földgátat is, s a víztároló medence vize egyesült a folyammal Az építők hatalmas munkát végez­tek, hogy a folyamot szeptemberben a legalacsonyabb vízállás idején te­relhessék az új mederbe Néhány hó­nappal ezelőtt még csak a gát alap­gödre volt meg, amelyet a lecsapol! Szuszarev-tó helyén ástak. Az alap­gödörben megszámlálhatatlan sokasá­gú gép és traktor dübörgött, hatalmas portáldarúk nyújtogatták acélkarjaikat, földgyaluk, exkavátorok harapták­nyesték a földet, • A vasból készült állványokon a vfllanyhegesztők vakí­tóan kékes fényei villogtak. S most ime, alattunk áll már készen a vasbe­tongát, mintha csak a földből nótt volna ki. Hé* és félmillió köbméter földet hordtak ki az alapgödörből, » mnitegy 800.000 köbméter betont és 500.000 tonna acélszerkezeteit építettek a gát testébei Riadóparancs a régi meder elzárására A duzzasztógát felé vezető A] cs*< torna felső végénél természetesen el kellett zárni a Don régi medrét Szív­szorongva vártuk a pillanatot, amikor eltorlaszolják a folyamot kettészelő „kőpad" utolsó nyílását is. A kőpad fölött hosszú híd vezet, erről a hídról ömlesztették a billenőszekrényes te-. hergépkocsik kőrakományait Péntekről szombatra virradó éjeza^ ka a Don jobbpartján 100 Ilyen bille* nőszekrényes-'tehergépkocsiból oszlo­pot szerveztek. A gépkocsivezetők lel­kesen készülődtek a nagy munkára.' ' Vörös zászlócskákkal és jelmondatok­kal díszítették fel a gépkocsikat, S rakparton pedig Sztálin elvtárs hatal­mas képét helyezték el. Szombaton este hét órakor Reszesl­kov elvtárs, a negyedik építési körzet vezetője kiadta a riadóparancsot • kő­gát nyílásának elzárására. Az első tehergépkocsik a zenekar pattogó in­dulóinak hangjai mellett gördültek fe! a hídra. Egymásután álltak meg a ki­jelölt helyen és néhány méter magas­ságból a hídró! szinte megállás nél­kül ömlött a kőzuhatag a mederbe. Eredetileg úgy tervezték, hogy a teJ hergépkocsik körforgalmi közlekedése 40—50 órán át tart majd megállás nélkül. Ennyf időt számítottak az el­záró gát elkészítésére. Ai építők és • gépkocsivezetők azonban ellentervet készítettek, felmérték a lehetőségeket és szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy a folyamot 35 óra alatt elrekesz­tik. Hatalmas lendületi sztahanovista munka Indult, s ennelč eredménye­képen még az ellenterv által megálla­pított Időt Is hatalmas mértékben le­csökkentették: a nyílást 8 óra és 50 perc alatt elzárták. Egyidejűen a hid­romechanlzátorok megkezdték a f8!d-> gát megszilárdítását \ Uj életet kezd az ősi Don Ár építők támadása sikerült, ragy<v gó munkagyőzelemmel elzárták a régi ágat, s a Don új medrében most már tízszeres erővel rohan a duzzasztó­gát felé. — A Don rég! medrének elzárása előtt a duzzasztógát két fenéknyílásán át másodpercenként körülbelül csak I 25 köbméter víz haladt át — mondotta Barabanov, az építkezés vezetője. — Most, hogy befejeződött a régi meder eltorlaszolása, már a duzzasztógát kapja a Don egés« vízmennyiségét. Igy tehát másodpercenként már körül­belül 140 köbméter zúdul át • két fe-' néknyíláson az óriási medencébe, on­nan pedig tovább, a régi Don-meder irányába. Mi az az erő, amely Ideterelte a vi­zet és amely képes aránylag nagyon Is rövid idő alatt ilyen roppant ten­gert teremteni a pusztaságban? Ezt az erőt a szovjetemberek, a szovjet kultúra, a szovjet szocialista rendszer jelenti, amely a sztálini ter­vek alapján az emberek boldogabb jö­vője érdekében megváltoztatja, átala­kítja a természetet. Ez az erő nagy szabású építményeket emel a dont sztyeppén, megfékezte a folyamot és odairányította, ahol szükségük van rá a szovjetembereknek. Ezen a helyen 10 évvel ezelőtt: 1941 ószén riadt zúgás feküdte meg • tájat, s az emberek ezrei vártak, hogv átkelhessenek a „Nagyföldre". Komor volt akkor nagyon a Don, vize riadtan csapkodta a partokat. Ma ezeken a partokon már öröm uralkodik. Egyre forróbban pezseg az élet, Boldogan, békésen dolgoznak ax emberek, akik a kommunizmus nevé­ben ássák a csatornákat, a kommuniz­mus nevében kötik össze a Dont • Volgával, s a kommunizmus nevében alakítják át a világ egyhatodának ar­culatát. A békés élet nevében — as emberek boldogulására. A legendás hírű ősi folyam: a cseni des Don, szilaj folyammá fiatalodva űj életet kezdi

Next

/
Thumbnails
Contents