Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-06 / 260. szám, kedd

UJSZG 1051 november 6 Ä nemzetvédelmi nevelés jelentős tényező hazánk építésében éš védelmében A itiiizetB?ffié$ megiársireHa és ióvátaaavta a nemzetvédelmi nevelés törvényét Pénteken a Nemzetgyűlés plénuma az öszi időszak további ülésére gyűlt egybe, és megtárgyalta a / nemzetvé­delmi nevelés törvényjavaslatát. Ez­zel a törvénnyel a kormány biztosítja a nép legszélesebb rétegeinek felké­szültségét arra, hogy teljesíteni tud­ják az ország védelmének feladatait és ezzel elmélyíti a dolgozók és nép­hadseregünk egységét. A törvény dol­gozó népünket a Szovjetunió és a népi demokráciák államai iránti hűség­re. szövetségi kapcsolataink megszi­lárdítására fogja tanítani Az ülésen nagy jelentőségű beszé­det mondott dr £sepicska Alexej hadsereg tábornok, nemzetvédelmi miniszter, aki foglalkozott Köz'ár­saságunk határainak védelmével szo­rosan összefüggő bel- és külpolitikai kérdésekkel, népünknek a világbéké­éit kifejtett igyekezetével Ez a be­szed is hangsúlyozta a törvényjavas­lat rendkívüli fontosságát, amit az is bizonyít, hogy az ülésen resztvettek a kormány tagjai, élükön Široký Vi­liam kormányelnökhelyettes külügy­miniszterrel. A nemzetgyűlés e teljes ülésén ott voltak ezenkívül Ján Sá­torié hadseregtábornok, a köztársasá­gi elnöki iroda katonai osztályának vezetője, a csehszlovák hadsereg kül­döttsége élén Hrudka Csenek hadtest­tábornokkal, a nemzetvédelmi minisz­ter helyettesével, a nemzeti biztonsá gi testület küldöttsége.,a szokolnk küldöttsége Truhlár Jozef elnök ve­zetésével, a népi milícia, a hadsereg­gel együttműködó szövetség, a CsISz, a Csehszlovák Vöröskereszt a Cseh szlovák Autóklub, a Csehszlovák Tűz­oltó Szövetség, a Csehszlov önkéntes Repülő Szövetség küldöttségei A kar­zatokon helyet foglaltak az országos tömegszervezetek küldöttségéi és a prágai üzemek dolgozóinak képviselői Röviddel 9 óra után dr. John Óld­rich a nemzetgyűlés elnöke megnyitot­ta az ülést. Utána Jan Janulik kép­viselő beszámolt a nemzetvédelmi ne­velés törvényjavaslatáról. Majd dr Csepicská Alexej hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter emelkedett szólásra és beszédét az ülés részt­vevői sok helyen viharos tapssal es lelkes helyesléssel fogadták. A Nem­zetgyűlés ezzel kifejezte mély szere tétét népi demokratikus hadseregünk es főparancsnoka Klement Gottwald köztarsasagi elnök, a legyőzhetetlen Szovjetunió és J. V. Sztálin genera­lisszimusz iránt. A nemzetvedelmi nevelés törvény javaslatáról való vita felszólalója Heizlar Zdenek képviselő a CsISz el­nöke volt. A vita további során felszó­laltak Šachová Mária (néppárt) Da­ubner Vojtech (SzKP) és Hložek Alojz (CsKP) képviselők. Azután a törvényjavaslatot a nem­zetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta A képviselők felálltak helyükről és a ha­tározatot hosszantartó tapssal fogad­ták A Nemzetgyűlés ülésének zárórészé­ben jóváhagyta az állami ünnepekről, a munka szünetnapjairól, az emlé­kezetes és jelentős napokról szóló tör­vényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban dr. Vácha Zdenek többeK között ezeket mondotta: »A cseh és szlovák burzsoázia, mi­után a cseh és szlovák dolgozó töme­gektől elvette az önállóságáért és a nemzeti függetlenségért folytatott harc gyümölcseit, a Csehszlovák Köztársa­ság államünnepéül a Irancia példát követve október 28-át hirdette ki, azt a napot, amelyet népünk kiharcolt, amely annyit ígért nekik, de yégül is a kél világháború közti hosszú idő­szakban olyan keveset adott Ezért örömmel kell fogadni azt. hogy ezzel a törvényjavaslattal e téren is leszá­molunk a régi, a néptől idegen, ellen­séges hagyománnyal és államünnepü! május 9-ét kiálltjuk ki hazánknak a Szovjet Hadsereg által való felszaba dítás.ának napját, amikar is a Szov jetnnió visszaadta népünknek nem csak önállóságát hanem lehetővé tet­te neki. hogy a népi demokratikus remU/pr formájában biztosítja hatal­mát, eltávolítsa a kizsákmányolást, a kizsákmányoló osztályokat és segítő­jüket, biztosítsa a szocializmus fel­építését. Ezzel az aktussal az egész világnak megmutatjuk hálánkat a Szovjet Hadsereg és a Szovjetunió iránt azt, hogy a haladás, a világbé­ke nagy és állandóan növekvő tábo­rába tartozunk. További jelentős és emlékezetes na­pok meghatározásával a törvényjavas­lat' világosan kifejezi népi demokrati­kus rendszerünk jellegét Jelentős ün­nepül elsősorban február 21 -ét iava­sciia. tehát azt a napot, amelyen né­pünk 1948-ban véglegesen leszámolt a reakcióval és puccskísérleteivel, további augusztus 29-ét. amikor 1944­ben a szlovák nemzet megkísérelte lerázni a saját és a német fasizmus 'ármát és végül november 7-ét a Nngy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulóját, amelynek hagyományához mi is jelentkezünk, tudatosítva azt hogy nélküle, mozgositó hatása nél­kül nem került volna sor az első vi­lágháború után az Osztrák-Magyar Csehszlovák állam mega'apításara. Monarchia szétesését és az önálló Emléknapoknak jelöli meg a kormány­javaslat* július 5-ét azt a napoV, ami­kor Cyrill és Method elhozták hoz­zánk keletről a kultúra fáklyáját és július 6-át Husz Ján. mester halálá­nak évfordulóját, ami annyit jelent, hogy büszkén emlékezünk meg törté­nelmünk dicső időszakáról, a huszita korról, amikor a cseh nemzet Európa akkori haladó szellemű irányzatainak élére állt. Ebben a formában is ki­fejezzük tiszteletünket azok iránt a jelentős események iránt népünk tör­ténelmében, amelyekkel megmutatta a maga idejében haladó szelleműségét és amelyek előkészítették mai útját a szocializmus felé. A megtárgyalt törvényjavaslat meg­állapítja azt is, hogy az ünnepek és emléknapok közül, melyek lesznek munkaszüneti napok. , Munkáscsaládjainkban még jól em­lékeznek arra, hogy május hónapja, amelyben a legtöbb munkaszüneti nap volt a múltban, pénzhiányt és nyo­mort és az életszínvonal csökkenését jelentette. Csak a kizsákmányoló leg­közelebbi segítőtársainál mint pl. az állami bürokráciánál volt a kapitaliz­mus érdeke, hogy a munkaszünet nap­jait is honorálja és így megnyerje ki­szolgálóit és elmélyítse köztük és a többi dolgozók között a szakadékot. Ezzel kapcsolatban elégséges megem­líteni azt, hogy az első köztársaság­ban a munkaszüneti napok közül csak egyet, október 28-át, fizették meg a munkásoknak, bár ilyen ünnep évente nagy számban volt. Termelésünk gazdaságosabbá téte­lének szükségszerűsége — mondolta dr. Vácha képviselő — amely ma olyan fontos, szükségessé tette a munkaszüneti napok hétre való csök­kentését. Megmaradt azonban minden hagyományos ünnep különösen a ka­rácsonvi és húsvéti ünnepek. Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozni kell, hogy munkásaink és dolgozóink nincsenek ezzel megkárosítva. Dol­gozóink a leghosszabb fizetett szabad­ságot élvezik az egész világon. Ezért a lázas építés mai időszakában gaz­dasági szempontból nehezen elvisel­hető volna a munkaszüneti napok sz.ímát számos ünneppel emelni. Ez megkárosítaná termelésünket, fékezné építő céljaink elérését A törvényjavaslat tartalmazza a munkaszüneti napokra eső bérek ren­dezését is. Elsősorban megállapjtja, hogy abban az esetben, ha az alkal­mazottak a munkaszüneti napon dol­goznak, a rendes kereseten kívül még külön pótlék is jár nekik, amelyet az állami bérpolitika előírásai szerint ál­lapítanak meg. A teljes ülés befejezése e!5tt a nem­zetgyűlés elnökségébe beválasztották Basfovanský Štefan elvtársat és a nemzetgyűlés jóváhagyta az egyes bizottságok kiegészítését. Jelentés i gazdasági tere tellesltéséiil az 1951 év harmadik negyedévében lFiiivt«tas ái i >,dalról) kerek megteremtik főleg a nagy szo­cialista építkezések számira az elő­feltételeket a felépítés gyors- növe­kedésével járó nehézségek legyőzé­sére. Ez intézkedések eredményei már kedvezően megnyilvánultak a kuncsicei új Klement. Gottwald-kohó építésénél és a szlovákiai kohókombi­n«t.on. ¥M atietfés A közlekedés a tervet a harmadik negyedév alatt egészben véve 109.1 százalékra teljesítette. A vasúti te­herszállításban a tervet 105.3 száza­lékra teljesítették és 10.9 százalék­kal több árút szállítottak, mint az 1950. év ugyanezen időszaka alatt. A fokozott teljesítményeket a kocsi­állomány további kibővítésével, va­lamint a kocsiállomány jobb kihasz­nálásával érték el, tudnüllik a vagó­nok várakozási idejét és a javításban lévő tehervagónok számát az 1950. év megfelelő időszakához képest 50 százalékkal tovább csökkentették. Folytatták az átrakás gépesítését, a mozdonyok számát önműködő rako­dással kibővítették és az új fontos vonalak néhány szakaszát üzembe helyezték. A személyszállításban 25.9 százalékkal több személyt szál­lítottak, mint az 1950. év ugyanezen időszaka alatt. Az útiteherszállítás tervét 99.7 százalékra, s a személyszállítás ter­vét 104.3 százalékra teljesítették. Az 1950. év ugyanezen időszakhoz képest 33 százalékkal több személyt szállítottak. Az útiforgalomra szánt kocsik szállítását jól teljesítették. A víziszállítás a tervet nem telje­sítette, (64.9 százalékra tkm-ben, 89 százalékra tonnában.) Az ala­csony vízállás miatt, amaty a^ eg^sz negyedév alatt a hajózást kedvezőt­lenül befolyásolta. Az eredmények ellenére a hajózási feltételek sokkal kedvezőbbek, mint az 1950. év meg­felelő időszakában. A légiszállítás a tervet egészben véve 123.6 százalékra teljesítette, eb­ből a személyszállítás 140 százalék­ra. Nyugat-Németország átrepülé­sének tilalma ellenére és a nyugati repülővonalak beszüntetése következ­tében a tervet a népi demokratikus államokba vezető vonalak megerősí­tésével és a belföldi repülöhálózat jsibővítésével túlteljesítették. A városi közlekedés a tervet 103.5 százalékra teljesítette. A posta is sikerrel teljesítette a tervet (110.3 százalékra). Kü kereske delmi A Szovjetunióval és a népi demo­kratikus államokkal való gazdasági együttműködés tovább mélyült hosz­szúlejáratú kereskedelmi szerződé­sek alapján. Ezek az államok a csehszlovák külkereskedelemben 59 százalékban vettek részt, míg a meg­előző évben 54.3 százalékot tett ki résztvételük. A fo@iaSítozfat®S!ság és a bérek fejlődése A foglalkoztatottság, iparunkban az 1951. év harmadik negyedében is növekedett. Szeptember 30-ig a dol­gozók teljes száma 1950. ugyanezen napjával összehasonlítva 6.7 száza­lékkal emelkedett. A nehézipar ága­zatában 14.8 százalékkal és az élel­miszeriparban 7.6 százalékkal emel­kedett, a könnyűiparban ezzel szem­ben 1.7 százalékkal csökkent. A ter­vezett állományt azonban nem érték el főleg a szén- és ércbányákban, va­lamint a kohókban. Az építkezésben csökkent a dolgozók száma, ezzel szemben a többi szakaszokon j a dol­gozók tervének teljesítése egészben véve kedvező volt. A női alkalmazottak száma tovább emelkedett; az 1950. év harmadik ne­gyedévének végén lévő állapothoz ké­pest az iparban összesen 7.6%-kal, növekedett a női alkalmazottak szá­ma és az összes dolgozók számának 32.5%-át tette ki; a közlekedésben további 12.900 nő kapcsolódott be. Az átlagos keresettek az 1950. év harmadik negyedévéhez képest az egész iparban 9.5%-kal megnöveked­tek. ftz él€fszí!W(maf fejlődése Az év kezdete óta a mult év ugyan­ezen időszakával összehasonlítva 9 százalékkal több húst és húskészít­ményt adtak el, 19%-kal több vajat, 13%-kul több müétzsíradékot. 11%­kal több cukrot, 26%-kal több kávét, 88%.kai több tojást, 45%-kal több cukorkát és 9%-kal több tejet. Szlo­vákiában az élelmiszerek eladásának megnövekedése lényegesen magasabb, azonban ennek ellenére a növekvő ke­resletet főleg a húsnál, zsírnál és vaj. nál nem Volt lehetséges teljesen ki­elégíteni az állattermelés elégtelen növekedése és a felvásárlási terv nem teljesítése miatt. E'obeávaz évben lényegesen több bútor került piacra, mint tavaly. Tgy csupán a harmadik negyedévben az 1950. év ugyanezen időszakához képest 516%-kal több konyhaberen­dezés, 327%-kai több lakószoba Sa 254%-kal több hálószoba berendezés került eladásra, jól lehet a választé­kuk nem teljesen kielégítő. A har­madik negyedévben több textil, kész­ruha és cipő került eladásra, mint tavaly. Az üzemi éttermekben való étke­zés továbbra is bővült. Az étke. jk száma a harmadik negyedév végéig 14%-kai magasabb, mint a mult év ugyanezen időpontjában. Szlovákiá­ban az előrehaladó iparosítás követ­keztében a közös étkezés gyorsan fej­lődik. Az ez év harmadik negyedévében az üzemi éttermekben 57%-kal több dolgozó étkezett, miit tavaly, ugyan­ezen az időben. Ugyanígy a kultúrális és felvilágo­sító gondoskodás tovább bővült. Igy a mnzik száma ma a tavalyi helyzet­hez viszonyítva 7%-kai emelkedett. A filmelöadások látogatása az elmúlt negyedév alatt 15%.kai volt maga­sabb, mint a mult év ugyanezen idő­szakában. A könyvek példányszáma az év kezdete óta 6%-kai volt ma­gasabb, mint a mult év ugyanezen időszaka alatt. A rádióengedélytulaj, donosok száma szeptember végéig 6.5%-kal volt magasabb. A dolgozók egészségéről törtérő gondoskodás továbbra javult. A kór­házakban és a többi gyógyintézetek­ben lévő ágyak száma az 1950. év harmadik negyedévéhez képest 3.4%. kai emelkedett. A nemzeti egészség­ügyi intézetekben lévő anyai tanács­adók száma 34%-kal, a gyermekta­nácsadók 10%-kal, gümőkór elleni ta­nácsadók száma 6%-kai emelkedett. A nemzeti biztosító rendelőiben ke­zelt betegek száma 41.4%-kal emel­kedett, a fürdőkön és gyógyintéze. tekben lévő ágyak száma 3.5%-kai nőtt. Akí a békéért dogozik, a békéért harcol. J ohmom Tibor 20 esztendős CsISz. tag azzal tűnt fel Kassám a CSEMA. DOK mult heti kerületi értekezletén, hogy egy megrendelő blokkal járt a dolgozók között és előfizetőket gyüj. t6tt az U j Szóra, Messziről figyeltem a fiatal ember működését, miközben egy munkást, hivatalnokot mosolyog­va, szerényen és nagyon udvariasan megszólított és felkérte, hogy fizes­sen elő az Uj Szóra, a magyar dol­gozók napilapjára. Johmam Tibor eleinte igen szerény kötelezettségvál­lalással indult, az volt a szándéka, hogy 10 előfizetőt szerez, de amikor látta, hogy a magyar dolgozókat nem kell nagyon rábeszélni és már az első mondatoknál munkája eredménnyel jár, megjött a bátorsága és közel háromszorosáird teljesítette vállalá­sát. Tibor 28 előfizetőt szerzett az U j Szónak. És ahogy szaporodott fü­zetében az előfizetők száma, szőke arca egyre pirosabb lett a lelkesedés, tői, az örömtől. — Kedvem volna, _ mondta bol­dogan, — versenyre kihívni a CsISz tagokat, hogy ki szerez több előfize­tőt a pártsajtóra. Most már nem elé. gedhete m meg többé ezzel a teljesit­minnyel, most már látom, hogy nagyobb eredményeket kell el­érnem. Végeredményben munkás va­gyok, lakatos, ezenkívül CsISz tag is vagyok, ki gyűjtsön hát előfizetőket, ha nem én? ... De megjegyzem, pár nappal ezelőtt még nem így beszél­tem, mert akkor még Pokorný elv­társ komoly előadást tartott nekem, hogy mi a kötelességem. És én hagy. tam magam rábeszélni. —I Az úgy volt kérem, — folytatta — hogy Pokorný elvtárs rábeszélése után elkezdtem gondolkodni. Otthon az a helyzet, hogy a húgom megren­deli a Pravdát, én meg az Uj Szót. Minden délben és este olvasom az U j Szót ís, a Pravdát is. Már annyira megszoktam mindakét lapot, hogy már nem is tudnék nélkülük meglel­ni. Sokat, nagyon sokat tanulok belő­lük és az igazság az, hogy csak az­óta érzem magam öntudatos munkás­nak, egyszóval olyan dolgozónak, aki a békéért dolgozik, aki a békéért harcol, amióta a pártsajtót olvasom. — Bennünket az édesapám, aki ré. gi párttag, győzött meg arról, hogy meg kell rendcinünk a Pravdát, meg az Uj Szót. Tehát meg kellett gyöz~ ni engem, anélkül nem jutottam vol­na mindennapi olvasmányomhoz. S itt volt az a döntő pont, amiért én is hozzáfogtam az agitáláshoz, ezért vállaltam és is a meggyőzés módsze. rét. Valamennyi új előfizető most kezd járni a CSEMADOK-ba, most kezd bekapcsolódni a szocialista knl­túrmunkába. Nem volt nehéz munka rávenni őket arra, hogy megrendeljék az Uj Szót. Agitálásom folyamán meggyőződtem arról, hogy a magyar dolgozók zömében őszinte vágy él, hogy s&srvesen bekapcsolódjanak hazánk szocialista építömunkájába. Igy ismerkedtem meg Johmam Ti­borral az agitátor szerepében, de volt alkalmam egy másik szerepben is látni öt, rnég pedig a kassai helyi szervezet énekkórusában, amint a HUKO munkásai előtt teli torokból, szenvedélyesen indulókat énekelt. Vele együtt még ötvenen énekeltek, fiatal fiúk és lányok vegyesen. És miközben a zsúfolt buzinkai kultúr, teremben zengett a szocialista dal, a fiatal emberek arca kipirult a lel. kesedéatől és kipirult a hallgató mun­kások arca is, az örömtől, a büszke­ségtől, hogy íme igyekvő munkájuk zengő hangot kapott. Szép volt a CSEMADOK kassai helyiszervezetének kultúrműsora a HUKO-n. Szép volt, mert a népdalok mellett hangot kapott a szovjet dal is a magyar dolgozók ajkán, az a dal, amely egyesíti és közös nevezőre hoz. za a cseh, szlovák és magyar dolgo­zók érdekeit. E közös munkából és közös szocialista kultúrából szemmel láthatóan nö és fejlődik a Johman Tiborok, az öntudatos munkások él­csapata, akik egyaránt büszkék ha­zájukra és Pártjukra. Sz. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents