Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-06 / 260. szám, kedd

Világ proletárjai egyem! irtek! SSOBS­Ä-y&íjjjV '••^^tP,-'-',;" iVÁf'.'ľ--;. •• . ..»)J| ;. V,' •-."•. i i^ijsailí.'.' IM&: .^ffipfet: • •*< ­íifeMj^/i­'-•KSSW' U Bratislava, 1931 november 6, kedd 2 Kčs S • IV. évfolyam, 260. szám Éljen a kommunisták hatalmas pá'tja, Lenin — Sztálin párt/a, a szovjetnép harcedzett élcsapata, diadalainak lelke sítoje és szervezője! (A Szovjetunió Kommunista (bolse. vik) Pártja Központi. Bizottságának jelszavaiból a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 34. évfordulója al­kalmából.) Jelentés a gazdasági terv teljesítéséről az 1951. év tiarmadik negyedévében Az Állami Tervhivatal az Állami Statisztikai Hivatal adatainak alap­ján jelentést ad ä gazdasági terv teljesítéséről az 1951. év harmadik ne­gye:Wvében. A terv teljesítését az ipari termelés, a mezőgazdaság, a felépítés, a közlekedés megnövekedését és a nép anyagi és kultúrális színvonalának fejlődését az 1951. év harmadik negyedévében a következő adatok jel­lemzik: tasri termelés A termelés tervét (a névleges fel­adatokban) a harmadik negyedévben 96.8 százalékra teljesítették, ebből a nehéziparban 92.4 százalékra, a könnyűiparban 102.5 százalékra, az élelmiszeriparban 97.2 százalékra. Az 1951. év 9 hónapja alatt a ter­vet 99.0 százalékban teljesítettük. A termelés tervét az egyes ágaza­tokban a következőképpen teljesítet­ték: in. i.—in. negyedév negyedév Szénipar 91.3 96.2 Érc és kőola»j 84.8 89.5 Energetikai ipar 94.1 96.3 Kohóipar 92.0 97.5 Nehéz gépipar 85 0 94.5 Gépkocsi ipar 86.7 98.5 Finom gépipar 93.9 98.7 Altalános gépipar 98.1 102.3 Vegyiipar 102.2 104.2 Építkezési anyag és keramikai ipar 93.1 97.0 Üveg és finom keram. 95.6 100.9 Faipar 105.6 99.7 Papíripar 99.6 101.4' Textil és ruhaipar 102.7 103.2 Bőrfeldolgozó és gumi ipar 101.1 102.6 Az összipari termelés a harmadik negyedévben az 1950. év megfelelő időszakával szemben 10.9 százalék­kal. a nehéziparban 10.8 százalékkal, a könnyűiparban 4.8 százalékkal, és az élelmiszeriparban 15.1 százalék­kal emelkedett. Ez év 9 hónapja alatt 14.4 száza­lékkal többet termeltek, mint az 1950. év ugyanezen ideje alatt, a ne­héziparban 15.8 százalékkal, a köny­nvüiparban 4.4 százalékkal, és az élelmiszeriparban 27.4 százalékkal többet. > Az 1950. év harmadik negyedéhez képest néhány cikk termelése a kő­vetkezőképpen megnövekedett: bar­naszén 8 százalékkal, villany 11 szá­zalékkal, vasércek 20 százalékkal, nyersvas 3 százalékkal, nyersacél 7 százalékkal, szürkefémöntvények 15 százalékkal, acélöntvények 22 százalékkal, hengerelt elosztási áruk 3 százalékkal, transzformátor leme­zek 29 százalékkal, szalagacél 14 százalékkal, acélcsövek 14 százalék­kal, fúrott rudak 180 százalékkal, gőzturbinák 5000 kilowatt felett 200 százalékkal, 5000 kilowatton felüli transzformátorok 23 százalékkal, szállításra izolgáló vályúk a bányák részére 77 százalékkal, bányakocsik 20 százalékkal, tehervagőnok 96 szá­zalékkal, teherautók 116 százalékkal, 60 lóerős traktorok 11 százalékkal, cséplőgépek 25 százalékkal, henge­res osapígyak 22 százalékkal, pléh­csőradiátorok 32 százalékkal, nitro­géncs mütrágvák 4 százalékkal, fosz­foros műtrágyák 3 száza'ékkal. vető­gépek 17 százalékkal, rádiókészülé­kek 6 százalékkal, műanyagok 10 Százalékkal, müfonalból készült se­lyemszövetek 14 százalékkal, lenfo­nal 4 százalékkal, lenszövetqjc, fél­len és kender 11 százalékkal, munka­ruhák 52 százalékkal, börmunkaci­pők 69 százalékkal, könnyű kimenő cipők 59 százalékkal, szappan 19 százalékkal, müétzsíradék 17 száza­lékkal, gyümölcs- és zöldségkészít­mények 16 százalékkal, sör 7 száza­lékkal, tejkonzervek 40 százalékkal, sajtfélék 14 százalékkal, stb. Jól lehet a harmadik negyedév fel­adatai közül számosat túlteljesítet­tek, ennek ellenére a terv teljesítése főleg a nehéziparban nem volt kielé­gítő. A tervet nem teljesítették a döntő ágazatokban, a bányákban, ko­hókban, nehéz gépiparban, energeti­kai iparban és az építkezési anya­gok iparában. A termelési terv nemteljesítésének fő okai a kulcságazatokban az üze­mek gazdálkodásának és munka megszervezésének vezetésében to­vábbra is megnyilvánuló komoly fo­gyatékosságok voltak. A szénbányákban a tervet nem tel­jesítették és a köszéntermelés az 1950. év megfelelő időszakának szín­vonala alatt maradt. Ennek alapve­tő oka az elégtelen munkamegszer­vezés, a műszaki haladás elhanyago­lása, továbbá az új haladó munka­módszerek bevezetésére fordított elégtelen figyelem volt. Elégtelenül teljesítették a gépesítés tervét és a fennálló gépesített eszközökről sem gondoskodtak rendesen és azokat nem használták fel kellőképpen. A terv teljesítését nagyban fékezte az állandó munkaerők hiánya, nagy hullámzása és a távolmaradások. Hasonlóképpen komoly fogyatékos­ságok mutatkoztak a kohókban és ércbányákban. A terv teljesítését itt is fékezte a termelés rossz megszer­vezése, az elégtelen technológiai fe­gyelem, a termelési berendezésekről való elégtelen gondoskodás, a javítá­sok hiányos megszervezése, az állan­dó munkaerők hiánya. E fogyatékos­ságok következtében a kohókban nem kielégítő módon használják ki a fennálló berendezéseket. A magas kemencéknek, acélkemencéknek, és hengerőlő müveknek nagy tartalé­kaik vannak, amelyek lehetővé te­szik a vas-, acél- és hengerelőanyag termelésének jelentős emelését. A nehéz gépiparban eddig még nem küszöbölték ki azokat a fogyatékos­ságokat, amelyek már a mult évben is kedvezőtlenül befolyásolták a terv teljesítését. Ez különösen a terven felüli szállítások biztosításának elég­telensége, a tervezési előkészületek hiányossága, a termelés elégtelen előkészítése és megszervezése, a ta­pasztalatok elégtelen átvitele. Az üzemek túlnyomó részében a terme­lési területek nincsenek még állan­dóan eléggé kihasználva és nincsenek teljesen kihasználva a nehéz megmű­velő gépek sem. Az anyaghiány is sokszor a terv alacsony teljesítését okozza, míg máshol továbbra is túl­méretezett raktárokat tartanak. Ha­sonló a helyzet a gépkocsi iparága­zatban is. Az energetikában a tervet főleg azért nem teljesítik, mert a berende­zésekben gyakran fordul elő üzemza­var, a tervet nem teljesítik egyenle­tesen és nem szervezik meg kellő­képpen a javításokat. A nehézségek kiküszöböléséhez, amelyek a termelőerők hatalmas nö­vekedésének korszakát, a szocializ­mus gyors felépítésének korszakát kisérik, a munkamegszervezés veze­tésének új módszereit követelik meg az összes termelési ágakban. Ezért a Pár', és a kormány az in­tézkedések egész sorát hozta, ame­lyek az alapvető fogyatékosságok ki­küszöböléséhez vezetnek. E rendele­tek alapján átszerveződik a nemzet­gazdaság vezetése, biztosítva lesz a széntermelés emelése, és a munka­termelékenység fokozása az osztra­va-karvíni szénkörzetben, valamint a szállítások teljesítése a kapcsolt üzemekben és 77.500 adminisztratív alkalmazottnak a termelésbe való beosztása. A nehézségek legyőzésének lehető­sége kezünkben van és ha mindnyá­jan minden nap fáradhatatlanul vég­rehajtjuk ezeket a rendeleteket, a leheti legrövidebb időn belül biztosít­juk a terv teljesítését és behozzuk a mulasztottakat, amint azt már megmutatja a gyorsan emelkedő ter­melés október utolsó két hetében az osztrava-karvíni bányákban. A snezőgsz^asá*?, a mezőgazdasági termel ek fetoá árpása és az erdészet A kenyérgabona tervezett termé- I ban mutatkoztak, azért következtek 4- n rr 1 OKI <?rrV\ftVi níY^ar»Vinv% trűTTA tl*ll_ Wa rvinwf n L 1 L 10 rr n : 1 sét az 1951. évben egészben véve túl­teljesítették. A búza termése nagy­jában elérte a terv színvonalát, a rozstermés azonban a tervvel szem­ben 3.8 százalékkal magasabb. Az 1950. £v terméséhez viszonyítva a búzatermés 3 százalékkal magasabb. A takarmánygabonánál a termelési tervet túlteljesítették, a zabnál 1.7 százalékkal, azonban az árpánál és kukoricánál a tervet nem tartották be. Az 1950. év terméséhez képest az árpaterméät 10.8 százalékkal, a zabtermés 6.4 százalékkal, és a ku­koricatermés 29.3 százalékkal emel­kedett. A műszaki kultúráknál a repce termésének tervét lényegesen 12.2 százalékkal túlhaladták. A mint évvel összehasonlítva a repce termése — a zsíradékipar alap nyersanyaga, — 115 százalékkal ma­gasabb. Jól lehet a len és kender tervezett termését nem érték el, a lenfonál össztermése a mult évvel szemben 153 százalékkal és a ken­deré 2S.8 százalékkal megnövekedett. Ezeket az eredményeket a gabona­félék termésében -mindenekelőtt a hektárhozamok emelésével érték el és pedig, főleg a fejlődő szocialista szektorban, ahol már megmutatkoz­tak a nagy összesített tagokon való jobb gazdálkodás eredményei. A len fokozott termelését egyrészt a veté­si területek lényeges megművelésé­vel, másrészt a mult éw;l szemben magasabb hektárhozamokkal érték el. Ezzel szemben nem érték el a ter­vezett hektárhozamokat és termést burgonyában és cukorrépában, főleg a rosszul megvalósított agrotechni­kai intézkedések, valamint a kultú­rák elégtelen ápolása következtében főleg az állami birtokokon. Az őszi munkák terve nem kielégí­tő, mert nem teljesítették a tarló­hántás tervét közvetlenül az aratás után és a szántást, valamint a ve­tést is az időjárási viszonyok kedve­zőtlenül befolyásolják. Az állattenyésztésben a mult év megfelelő időszakához viszonyítva az állatállomány száma hasonló szín­vonalon van, a tehenek száma 3.1 százalékkal, növekedett, a sertések száma ugyan valamivel alacsonyabb, mint a mult évben, de külön intéz­kedésekkel az anyadisznók számát 21 százalékkal megnövelték a mult év megfelelő időszakával szemben. A sertések alacsonyabb állományát az egy anyasertésre eső malacneve­lések száma tervének nem teljesíté­se okozta ismét, főleg az állami bir­tokokon. A hťis termelésében és fel­vásárlásában mutatkozó bizonyos hiányok, amelyek a nyári hónapok­be, mert a EFSz-ekben a közös istál lókban elhelyezett gazdasági állatok száma alacsony a közösen megmű­velt föld összterületéhez viszonyítva.. Ezért az állattenyésztés fejlesztésé­re az EFSz-ekben külön figyelmet kell szentelni. A gabonafélék felvásárlása a har­madik negyedévben általában siker­rel folyt és a tervezett szerződéses felvásárlást egészben véve már túl­haladták. A vágóállatok felvásárlásának ter­vét természetesen túlhaladták, azon­ban mélyen a terv alatt marad a malacok és borjúk felvásárlása, s a tervvel szemben késedelmes a tej- és tojásfelvásárlás is. Meg kell javítani mind a felvásárló szervek, mind pe­dig elsősorban a népi közigazgatás szerveinek munkáját is, amelyek a gabonafélék jobb felvásárlásának biztosítása mellet ezzel egyidöben nem tudták biztosítani az állati ter­mékek termelésének és beszolgálta­tásának tervteljesítését. A második és magasabb típusú EFSz-ek most összesen 1,216.000 hektár mezőgazdasági talajon gaz­dálkodnak, tehát az összes mezőgaz­dasági földek 16 százalékán. A ga­bonafélék gyűjtésének tervét az EFSz-ek lényegesen jobban teljesí­tették, mint az egyénileg gazdálko­dó földművesek. Igy rozsban a ter­vet 9.3 százalékkal, búzában 10.3 százalékkal, árpában 5.4 százalék­kal, és'a zabban mintegy 22 száza­lékkal túlteljesítették. A hektárhoza­mok is magasabbak voltak a szövet­kezetek földjein, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek földjein és néhány minta EFSz a szovjet ma­gastermésü mesterek tapasztalatai­nak és tanácsainak alapján már rendkívül magas hektárhozamokat és a teheneknél magas tejhozamokat ért el. Az állami birtokok szántóföldjei­nek teljes kiterjedése 422.043 hektár­ra emelkedett, tehát a mult év meg­felelő időszakával szemben 9.2 szá­zalékkal nőtt. A szarvasmarhaállo­mány az állami birtokon az 1950. év megfelelő időszakával szemben 15.2 százalékkal emelkedett és a sertés­állomány 25.5 százalékkal. Az össz­beszolgáltatásokban az állami birto­kok része az 1950. évvel szemben vá­gómarhában 9 százalékról 15 száza­lékra, és sertésekben 25 százalékről 33 százalékra emelkedett. Az állami traktorállomások gép­kocsiállománya a mult évhez képest főleg a nehézgépeknél megnöveke­dett. A traktorállomány összereje 41 százalékkal emelkedett. A kom­bájnok száma 65 százalékkal, az ön­kötözőgépek száma 56 százalékkal és a cséplőgépek száma 116 százalékkal emelkedett. Az állami traktorállo­mások alkalmazottainak száma 75 százalékkal emelkedett. A gépállo­mány kibővítése következtében a mult évvel szemben lényegesen meg­növekedett az elvégzett munkák ter­jedelme is. önkötözőgépekkel 46 szá­zalékkal nagyobb területen végezték a kaszálást, mint a mult évben. Tar­lóhántást 88 százalékkal nagyobb területen végeztek, mint tavaly, és 74 százalékkal több gabonát csépel­tek ki, mint a mult év ugyanezen időszakában. Az elért eredmények azonban terv alatt maradnak. Ha­sonlóképpen alacsony volt a munka­termelékenység az aratási munkák­nál. Az állami traktorállomásokon mutatkozó fogyatékosságok elle­nére azonban megnövekedett az EFSz-eknek nyújtott segítségünk. Az összmunkákban az EFSz-ek számára az önkötözőgépekkel 63 százalékot kaszáltak a mult év 25 százalékával szemben és a tavalvi ?S <5 százalék­kal szemben 37.5 százalékot csépel­tek. Ez év kezdete óta 10.5 százalékkal több fát szállítottak, mint a mult év ugyanezen időszaka alatt. ÉsStkeiés Az építkezési ipar a tervet az 1951. év harmadik negyedéve alatt 82.5 százalékra teljesítette, ebből a beruházási munkákban 79.4 száza­lékra és a karbantartásra 110 száza­lékra. Az 1950. év harmadik negyedévé­vel szemben az építkezési ipar 24.0 százalék emelkedést ért el. A terv nemteljesítésének oka a harmkdik negyedévben is a munkák elégtelen megszervezése, a munka­idő be nem tartása, a magas távol­maradások és hullámzás, az építke­zési gépek rossz kihasználása vol­tak. A tervez* munkák tervét 104.8 százalékra teljesítették, egészben véve sikerült a tervezés felkészült­ségét megjavítani, azonban számos beruházási területen még továbbra is hiányoznak az idejében elkészített tervek. Az építkezési alkatrészek és félgyártmányok ágazata a tervet 124.3 százalékra teljesítette. 1951 9 hónapja alatt az építkezési termelés az 1950. év megfelelő idő­szakával szemben 32.1 százalékkal emelkedett. Az építkezési termelés a harmadik negyedév alatt 124.000 négyzetméter csarnokterületet fejezett be és 247.000 négyzetméter más termelési építkezést az ipar és közlekedés szá­mára. Mezőgazdasági üzemi helyisé­gekül 167.000 négyzetméternyi terü­letet épített be, ezenkívül a mező­gazdasági állatok tömeges tartására 77.000 négyzetmétert adott át. A bér­és családi házakban 3452 lakást épi­tését fejezte be. A dolgozók közös elszállásolása számira, főleg tanon­cok számára 123.000 négyzetméter lakóterületet fejezett be. A megtett intézkedések, — t. i. az építkezési termelés vezetésének átszervezése. - és a terv teljesíté­sire mozgó^ott erők terén elért si­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents