Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-02 / 258. szám, péntek

AZ OLVASÓKÖR VEZETŐINEK MUNKÁJA Novemberben megkezdik ol­vasóköreink működésüket. Mun­kájuk 6ikere nagyrészt attól függ, mennyire sikerül előké­szíteni a tagokat, mennyire si­kerül körültekintő szervező munkával megteremteni olvasó­köreink működésének első fel­tételeit. Ez a szervező munka nemcsak abból áll, hogy kije­löljük az olvasókörök vezetőit, helyiségről gondoskodunk, be­szerezzük a szükséges könyve­ket, hanem abból Is, hogy a kör tagjait hogyan készítjük elő politikailag, hogyan szer­vezzük meg megsegítésüket a kezdeti nehézségek leküzdésé­ben. Olvasóköreink vezetőit járási és körzeti iskoláinkon képeztük ki. Itt készítettük elő őket nagy és bonyolult feladatok megoldására. Járási iskoláink azonban nem adhattak teljes receptet az olvasókörök műkö­désére, nem térhettek ki a mun­ka minden részletére. Ez lehe­tetlen is, mert az olvasókörök működésére nincsenek receptek és így csupán néhány alapvető módszert tudtunk ismertetni olvasóköreink vezetőivel. Ezek­nek birtokában a további mun­ka sikere a körvezetők lelkiis­meretes, önfeláldozó és össze­hangolt munkájától függ. A körvezetők ötletes, lelkiismere­tes munkájától függ az, hogy olvasóköreink munkáját meny­nyire sikerült színessé, érde­kessé, termékennyé és eredmé­nyessé tenni. A jó körvezető munkája közben minden hely­zetben megtalálja a helyes megoldás módszerét; összefor­rott. szilárd elvtársi és baráti légkört teremt az olvasó köré­ben, — vagyis megteremti a fiatalos munka minden feltéte­lét, megteremti az alapos, ered­ményes munka feltételeit. Olvasóköreink vezetőinek munkájuk közben soha sem szabad megfeledkezniük a kitű­zött célról, arról, hogy olvasó­köreink ifjúságunk szocialista nevelésének műhelyei és eszkö­zül szolgálnak a marxizmus­leninizmus eszméinek megisme­résére. Olvasóköreink munkája akkor lesz sikeres, ha megis­mertetik tagjaikkal szocialista irodalom legjobb termékeit és ha felfegyverzik őket az építés eszméjével, a marxizmus-leni­nizmus alaptételeivel. Bonyolult és felelős, megbe­csült és hálás szerep vár olva­sóköreink vezetőire. Hivatásuk, hogy segítsenek tagjainknak a szocialista kultúra termékeinek megismerésében, a marxizmus­leninizmus eszméinek elsajátí­tásában. Mielőtt az olvasókör vezető­je megkezdi munkáját, alapo­san fel kell készülnie a kijelölt anyagból, jegyzeteket kell ké­szítenie és kl kell dolgoznia a kérdéseket. A foglalkozások levezetésének módszerét min­dig alá kell vetni a napirendre tűzött anyag sajátosságának A cél mindig az legyen, hogy a könyvben kijelölt anyag alap­kérdéseit alaposan megvitatva teljesen magukévá tegyék a kör tagjai. Az egyes kérdéseket úgy kell megvitatni, hogy kap­csoljuk őket a kör tagjainak ér» deklődési köréhez, vagyis nem elvontan, elszakítva az élettől, hanem a kör tagjainak munká­jához kapcsolva és levonva be­lőlük azonnal a tanulságokat is. E módszer alatt értjük a kör alkotómódszerű vezetését, mert a kör tagjai úgy fogják megta­nulni az nyagot, hogy azt min­dennapi munkájukban fel is tudják használni további életük folyamán. Ha így dolgozik az olvasókör, akkor tagjai szíve­sen fognak járni a foglalkozá­sokra, akkor az olvasókör való­ban a szocialista nevelés mű­helyévé fog válni. „Miben különbözik az alkotó­módszer, — mondja Kalinin — ez a különösen nehéz módszer, az elvont módszertől? Elvon­tan tanítani annyit jelent, mint elővenni a könyvet, kijelölni „innen-idáig", a kijelölt részt elolvastatni, azután kikérdezni a hallgatóktól. Az ilyen mód­szer a legkevésbbé eredményes mind az oktatás, mint pedig a propaganda és agitáció szem­pontjából. Mennél elvontabban beszél a propagandista, vagy az agitátor, mennél messzebbre kalandoznak gondolatai a kon­krét tárgytól, annál kevésbbé hat a hallgatókra." Kalininnak ezt az útmutatását olvasókö­rünk minden vezetőjének ma­gáévá kell tennie. Az olvasóköri foglalkozások módszerének ki kell fejleszte­nie a hallgatókban azt a kép­zettséget, hogy alkalmazni tud­ják a könyvből megtanult dol­gokat, irányelveket a gyakorlati, mindennapi életünkben. A felmerülő kérdéseket min­dig össze kell kapcsolni a mai helyzettel, tehát időszerűvé kell tenni őket. Ez elősegíti, hogy a kör tagjai jobban meg­értsék az anyagot és jobban el igazodjanak a mai életben, po­litikában. _ v \ Amikor az olvasókör vezető­je felteszi a témával kapcsola­tos kérdéseket, mindent el kell követnie, hogy vita keletkez­zék és így a kör valamennyi tagja megértse, megjegyezze a könyvben felvetett kérdéseket. Ezért a kör foglalkozásának legfontosabb alapmódszerévé a megbeszélést, a vitákat kell tenni. Az elvtársi vita minden­nél jobban elősegíti a kérdések megértését, az író gondolatai­nak elsajátítását. Annak érdekében, hogy az olvasókör ülésén elvtársias vi­ta alakuljon ki, segíteni kell a kör vezetőjének a tagok önálló tanulását, egyéni tanulását a kör ülése előtt. Csakis ott ala­kulhat ki termékeny vita, ahol a kör valamennyi iagia bekap­csolódik a munkába, ahol a kör tagjai valamennyien elkészül­nek az ülésre áttanulmányozva a könyvet. Hasznos és fontos, hogy a kör tagjai olvasás köz­ben jegyzeteket készítsenek, feljegyezzék azokat a kérdése­ket, amelyre feleletet várnak az Harmincöt új tagot szereztünk az EFSz-nek! Az RSD üzemi csoportjának i első vezetőségi gyűlésén át­vettük a csoport egész évi munkáját és ellenőriztük a III. Világifjúsági Találkozóra tett hazafias kötelezettségvállalást. Már ez a kötelezettségvállalás is megmutatta azt a hatalmas hazaszeretetet, melyet a cso­port tanúsít hazánk szocialista építésében. „50 új tagot szer­zünk az Egységes Földműves Szövetkezetnek." Már ebben az egynéhány szóban Is világosan látszik, hogy a CsISz-csoportja helyesen látja feladatát. Tisz­tán látja, hogy falvaink boldog­sága csak akkor válik igazi boldogsággá, amikor a közös gazdálkodás útjára lép az egész falu népe. A Szovjetunió példája mutatja, hogy a közös gazdálkodás az egyetlen út, mely a boldogsághoz vezeti fal­vaink lakosságát. Mai napig, tehát 1951 októ­ber 25-ig, már sikerült 35 új tagot, kis- és középparasztot szerezni az EFSz-be. Már osak 15 tag szerzése hiányzik a kö­telezettségvállalásból. melyet december harmincegyedikéig túlteljesítünk. Amikor a cso­portnak azt ajánlottam, hogy ke essenek ki olyan falut, ahol kötelezettségvállalásuknak má­sodik részének teljesítését könnyebben megvalósíthatnák, azt felelték, hogy védnökséget vállaltak S kajali EFSz felett és ezért ott akarják kötelezett­ségüket teljesíteni. Az új tanév kezdetén elhatá­roztuk, hogy a jövőben nem szabad megtörténnie annak, ami a mult évben is megtör­tént a galántai járásban, bogv csak a gimnáziumban és a ta­noncotthonban volt lehetősége az ifjúságnak a Fucsík-jelvénv megszerzésére. Ebben az év­ben mind üzemi, mind helyi csoportjainkban megteremthet­jük az előfeltételeit annak, hogy a Fucsík-jelvényt minden egyes CsISz-tag megszerez­hesse. Október 30-án négynapos Is­kolát rendeztünk az olvasókö­rök vezetői részére. Ezen cso­portjaink legjobbial fognak résztvenni. Továbbá az üzemi csoport tagjai teljes számban résztvesznek az esti pártokta­táson. Ezt a nagy kitüntetést még fokozottabb munkával, jó tanu­lással akarják meghálálni Pár­tunknak a galántai RSD GsISz­csoportjának tagjai Kosztolányi István, ' Galánta. olvasókör ülésén a kör vezető­jétől. Ifjúságunk nevelésében kü­lönös jelentőséggel bír a szo­cialista irodalom tanulmányo­zása olvasó köreinkben. Meg­ismerjük ezekből a müvekből a Párt hatalmas harcát. Számos mű erőteljesen rajzolja meg a bolsevikok, a kommunisták alakját hősi harcukban. A szov­jet szépirodalom világos, köve­tésreméltó művészi alakokban formálja meg a szocialista em­ber lelki nagyságát, minden nemes vonását. Olvasóköreink vezetői hasz­nálják fel a szocialista szépiro­dalmat ifjúságunk nevelésére. Ez legyen élethivatásunk. A szocialista Irodalom megisme­rése újabb hazafias tettekre fogja mozgósítani „ifjúságunkat hazánk szocialista építésében. SZŐKE JÓZSEF.­Tanul uok helyesen kritizálni! A semmittevés néha helyte len kritikával párosul. Ennek igazolására Kovács István elv. társ véleményét hozom fel a galántai CsISz kultúrbrigádja nádszegi látogatásáról. Kovács István elvtárs nem látta át a galántai CsISz kul. túrcsoport látogatásának cél­ját. A kultúresoport feladata volt dicső példaképünktől, a hős Lenini Komszomoltól ta­nulva felébreszteni járásunk, ban az ifjúságot és mozgósíta­ni az ifjúsági építkezésekre ön­kéntes brigádmunkára. Kovács elvtárs valószínű színművésze, ket várt és nem az ifjúsági építkezésekről hazatért él­munkásokat, mert szerinte gyengenívójú műsort produ­káltak és nem elégítették ki tanítói színvonalon álló kul­túrszomját. Kovács elvtárs helyesen tette volna, ha rossz kritikája helyett igyekezett volna maga is valami jobbat, produktívítabbat kezdemé­nyezni és cselekedni. Helyesen Igy kellett volna kritizálni: ami nem sikerült a galántai CsISz kultúrcsoportnak, mert meggyőzés helyett egyszerűen beírták a fiúkat (a reakció mondja ezt), sikerül nekem. Alapos felvilágosító munkám, mai, valamint jó példámmal 20 tagot nyertem az ifjúsági épít. kezésekre, hazafias kötelessé­günk teljesítésére. De Kovács elvtárs nem ezt tette. Rossza. lását fejezte ki, hogy szavunk mély álmából felébresztette és cselekvésre serkentette — ha még oly alacsony nívójúra is — a galántai járás ifjúságát. Kezdeményezésből előrehala­dás születik a semmittevésből pedig visszafejlődés, elsatnyu­lás. Legyen jelmondatunk: Csele­kedjünk, helyes kritikát gya­kor 0ljnnk és a jó elbírálás alapján újból cselekedjürk! Dohanek Lajos, Galánta.

Next

/
Thumbnails
Contents