Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-24 / 276. szám, szombat

1951 november 24 UJSZÖ s A vágsellyei traktorállomás zsigárdi brigádja 213 százalékos teljesítményt ért el a mélyszántás hetében A vágsellyei traktorállomás azok közé a traktorállomások közé tar­tozik, amelyek megértették a mély­szántás jelentőségét. Az állomás a mélyszántás hetében 107 százalék­ra teljesítette heti munkatervét. Az egyes brigádok derekasan kivették részüket a munkából. Különösen magas teljesítményt ért el Szarka elvtárs zsigárdi brigádja, amely 213 százalékra teljesítette tervét. Ugyancsak jó Varga elvtárs sellyei brigádja 190 százalékos teljesítmé­nyével, Pozsonyi elvtárs peredi bri­gádja. 154, Bencz elvtárs szelöcei brigádja 140, Melicher elvtárs ki­rályfai brigádja 120 és Szokorec elv­társ vágfarkasdi brigádja 107 szá­zalékos teljesítményével. Hasonlóképen az egyes traktoro­sok is kiváló eredményeket értek el a mélyszántás hetében. Lipnioky Jánost, Hollősi Pált Miskovics Lász­lót, Nagy Augusztint Hodák Mi­hályt, Kovács Józsefet, Svandra Já­nost Béták Józsefet, Hankó Jánost, Matatsz Jánost, Karkus Sámuelt, Kollár Ferencet Varga Istvánt, Mor­vái Istvánt, valamint Száraz Dezsőt, Felső Ferencet Bakorec Vendelt és Nagy Ferencet a kiváló teljesítmé­nyükért az EFSz-ek 50 kg gaboná­val jutalmazzák meg. A mélyszántás hete után sem sza­bad a munkalendületet lazítani. Sőt, ellenkezőleg. Ki kell használni az aránylag kedvező időjárást. Főleg azoknak a traktorosoknak kell na­gyon kitenni magukért, akik még a mélyszántás hetében sem értek el 100 százalékos tervteljesítíst. Ha ezek a hátulkullogók is egy ki­csit jobban megfogják a munka vé­gét, akkor a vágsellyei traktorál­lomás teljesiti a tervét, a megha­tározott időre, vagyis november 25-re. Krovicén is befeleztük az öszi murákat Kissé megkésve ugyan, de azért mégis beszámolok arról, hogy ho­gyan valósítottuk meg Krovicen az őszi munkákat. Cukorrépát 42 hektáron termeltünk, aminek a szállítását november 3-án befejeztük. A répaszállítást három traktor végezte. A legtöbbet Markos Zoltán elvtárs szállított el. Naponta 260—300 má­zsát ls. ö vezeti a többi traktorost is. A fogatosok közül Tóth József érdemel említést, aki 13.5 vagon cukorrépát szállított el. A répaszállítást azért tudtuk olyan gyorsan elvégezni, mert a dolgozók minden erejükkel arra törekedtek, hogy kihasználják a kedvező Időjá­rást. A cukorrépaszállítás közben a vetési munkákat is végeztük. Elve­tettünk 48 hektár öszi búzát, 11 hektár rozsot, 22 hektár fajbúzát vetőmagnak és 7 hektár repcét. Je­lenleg a cukorrépaszeletet hordjuk haza. A mélyszántást 78 hektáron végeztük el. E hónap végéig a trá­gyahordást is teljesen befejezzük. Most szeretnék röviden beszámolni még az állattenyésztésben elért ered­ményeinkről. A tehenészetben nagyon jól megy a munka. Van 62 tehenünk és 30 darab növendékállatunk. A tej termelésünk jelenleg nem túlságosan magas, mert több mint 40 tehén vem­hes Ezek a tehenek azonban decem­berben—januárban meghorjaznak. Az elmúlt héten Is megborjazott mér II tehén, melyeknek a tejhoza­ma a borjú elválasztás után 18—20 —22 liter. A tehénkezelők Csóka Lajos és Ko­vács elvtársak Igen nagy szeretettel és odaadással gondozzák a rájuk bí­zott állatokat. Én a sertéstenyésztésben dolgozom és szintén szép eredményeket érek el Van itt 142 anyadisznó. Én 73-at gon­dozol be' "lük. Van olyan hónap, amikor 120—150 kismalac is születik. Eddig 6 disznó 71 malacot mnlacozott. Én is minden törekvésemmel azon vagyok, hogy mennél szebb eredmé­nyeket tudjak elérni a sertéseknél Hosszú éves tapasztalatok során meg­tanultam, hogyan kell bánni az álla­tokkal. Éppen ezért nagyon furcsának találtam, amikor egy bizonyos Bily nevű zootechnikus megjelent gazdasá­gunkon és amint a sertésekről el­kezdtem vele bszélni rögtön észre­vettem, hogy egyáltalán nem ismeri ki magát a sertéstenyésztés kérdései­ben. Hogyan is kerülhet ilyen ember egy állami gazdaságban a zootechni­kus funkciójába? Még az a szerencse, hogy Dilyt rövidesen eltávolították mert csinált olyan félrelépéseket, amelyekkel nagv kárt okozott a gaz­daság állattenyésztésében. A jövőben úgy nálunk, mint más állami gazdaságokon Is nagyon ebe­reknek kell lennünk, ha új vezetőket veszünk fe felelősségteljes helyekre Mi krovicei dolgozók minden erőnk kel azon vagyunk, hogy munkánknak meg legyen a látszatja. Ezekután ter­mészetesen nincsen szükség arra hogy ilyen Bily-féle felelőtlen szemé­Ív hátráltassam k bennünket mun kíinkban. Mi tudjuk miért dolgozunk T idjuk azt. hogy a ml munkánk harc amelvet a világbéke megszilárdításá­ért folytatunk. CSÓKA JÁNOS, a krovicei állami gazdaság dolgozója. Hogyan „segítenek" a helyi nemzeti bízottság lelkiismeretlen funkcióníríusai a feketézésben Szalay Ferenc a hasvári helyi nemzeti bizottság alelnöke, 9.6 hek­táros földműves, Csiba Márton köz­ellátási előadó és Cikhart Ferenc, Zemen József, valamint Szlovák János 10.8 hektáros spekuláns, aki­nek a sertéshús beszolgáltatásában még 275 kg elmaradása van, jó üz­letet akartak csinálni. A szenei ál­lami traktorállomás egyik pótkocsi­jára felrakták 943 kg kukoricát, 100 kg búzát, 100 kg rozsot ás 100 kg babot, hogy azt Bazinban borra csrrfi-'ék be. Természetesen az útat jó előkészítették. Először két bicik­list küldtek ki az útra, hogy tiszta-e a levegő. A biciklisek után is elő­ször még egy megrakott szekeret küldtek és csak amikor már száz­százalékosan megByöződtek tervük végre* ajtásának veszélytelenségéről, akkor gyújtotta be Matus traktoros traktorát és indult útnak Bazinba. Ugy látszik eszébe sem jutott, hogy a mélyszántás hetében nekia földe­ken lenne a helye, ahelyett hogy fe­kete árut hordozzon. Csakhogy a feketézők elszámítot­ták magukat. A nemzeti biztonság tagjai eKogták a traktorost és a pótkocsin lévő árút mind bevitették vele a szenei földműves raktárszö­vetkezet raktirába. E fölött az eset fölött el kell, hogy gondolkodjunk. Hogyan kerülhetett arra aor, hogy a népi közigazgatás funkcionáriusai ilyen dologra vetemedtek? Ki hibá­ja az, hogy ilyen funkcionáriusokat még megtűrnek falvainkban. De ugyancsak felelős a traktorosbri­gád vezetője is. Kérdezzük Takács elvtársat, hogyan lehetséges az, hogy megengedte Matus traktoros­nak a bazini utat, vagy pedig ha nem engedte meg, hogyan lehetsé­ges az, hogy erről az útról nem tud. Az is érthetetlen dolog, hogy a traktorállomáson az elvtársak nem tudnak arról, hogy a rétéi EFSz-be beosztott traktor a bánovcei járás­ban fuvarozott, ahonnét fát hozott Rétére és ki tudja, még milyen fe­kete árut. Amikor a járási nemze­ti bizottság elnöke felhívta a trak­torállomást, hogy segítsen elszállí­tani az építkezési anyagot a nagy­födémesi istálló építéséhez, akkor Suplata elvtárs politikai vezető azonnal arra hivatkozott hogy ne­kik olyan utasításuk van, hogy fu­varozni egyáltalán nem szabad. Ér­dekes, Suplata elvtárs ezt jól tud­ja és az ilyen fekete fuvarokról nem tud? A fentiekből látjuk, hogy menyi­vel több kommunista ébersége és fe­lelősségre van szükség mindennapi munkánkban. JEDINAK MIHÁLY Szene. A garamlöki szövetkezetben a kulákok között még a versenyzászló sem érzi jól magát A* mikor Garamlökön a kis- és középparasztok a földnélküli munká­sokkal együtt megalakították a szö­vetkezetet, a kulákok teleszájjal hí­resztelték: Ezek akarnak valamit T Ezek a semmirevalók? — mondogat­ták. Fognak ezek még örülni, ha el­jöhetnek hozzánk krumplilevesért. Később aztán bebizonyult, hogy a ^semmirevalók* igenis tudnak jól gazdálkodni és jobb életet teremtenek maguknak a szövetkezetben, mintha a kulákokndl kellene dolgozniok. Be. bizonyították, hogy nem kell a ku­lákra szorulni, hogy a kulák urak el­mehetnek krumplileveseikkel, mert a szövetkezet tagjai sokkal jobban él­nek, mint az örökké halmozó zsugori kulákokndl éltek. Tvarosek volt földbirtokos birtokán alakult meg a szövetkezet, természe­tesen kulákok nélkül. Igaz• proletá- ' rok és kisparasztok lettek a szövet. j kezet tagjai. Egymást megértve, jó munl:ameg"ze.vezéssél és kemény , munkával nagyon szépen fejlesztették szövetkezetüket. A tagok a földel: jó msgmüvslésóvel olyan szép eredmé­nyeket értek el, hogy a kontingensen és a munkaegységek után járó ter­mészetbeli jut lmon ldvül még annyi gabonája maradt a szövetkezetnek, hogy Tvarosek elmaradt 00.000 kn. roní adósságát is ki tudta fizetni be­lőle. I A garamlöki szövetkezeti tagok még a tavaszon megszerezték a járási ver­senyzászlót. Ügy őrzik ezt a zász'ót. mint a szemük fényei Igyekeznek a munkával, nehogy véletlenül Irmaraa­janak, mert akkor a versenrzászló is elvándorolna egy másik szövetkezet­be. Ügy látszik azonban, hogy "az őszön a versenyzászló nem fogja magát jól érezni a garamlöki szövetkezetben, egyrészt azért, mert az őszi vetéssel | a szövetkezeti tagok lemaradtak, meg azért is, mert egy-két kuláknak sike­rült a szövetkezetbe befurakodnia. A termények betakarításával iaye­keztek a szövetkezeti tagok. Idejében elvégezték a kukoricatörést és a bur­gonyaszedést is. Kukoricában 6 va­gonnal túlhaladták a kontingenst. A répából is elszállítottak már 49 vagónt az állomásra. A dohány szállítási most folyik. A műszáritó egyik terméből vidám han­gok ütik meg fülünket. Itt készítik elő a dohányt a szállításra. Ügyes­kezű lányok válogatják és csomózzák a dohányt, a férfiak nedig bálokba rakják. Külön bálokba kerül az első osztályú dohány, külön bálába a szi­vardohány. A csoportvezető. Lovász Kálmán elmondja, hogy nagyon régen foglal­kozik már dohánnyal, de olyan, mint az idén termett, nagy ritkaság. Lesz is a dohányból magas jövedelme a szövetkezetnek. A bálozóban Kosela Vince dolgozik. Kosela ugyan még csak először dolgozik az idén dohány­nyal, de ennek ellenére olyan ügyesen és olyan nagy szakértelemmel műkö­dik, hogy az ember azt hinné, hogy mást se csinált életében csak dohány­munkát. — Meglehet tanulni mindent, ami­hez az embernek kedve van — mond­ja Kosela. Mikor a dohány szárító fel­épült, nem volt szakember a dohány­kezeléshez. Amikor aztán Komárom­ban megnyílt a dohánytermelési tan­folyam, akkor többen részt vettek a garamlöki szövetkezeti tagok közül rajta. A tanfolyamon megismerkedtek elméletben a dohány kezelésével, itt pedig a szövetkezetben a gyakorlatban fejlesztik tudásukat. A szövetkezet fejlődését és a tagok egyre javuló életét figyelemmel kísér­ték a falu egyénileg gazdálkodó kis­és középföldművesei is. Rájöttek ar­ra, hogy a közös gazdálkodás elö­nyösebb, a gépi segítség pedig nagy­ban megkönnyíti a földműves mun­káját. A legjobban azonban a szövet­kezeti tagok igazságos jutalmazása késztette gondolkozásra a löki egyé­nileg gazdálkodókat. Végül is elhatá­rozták, hogy felhagynak a régi ela­vult gazdálkodással és belénnek a szövetkezetbe. Látták hogy a szövet­kezet dolgozói milyen szépen keres­nek, vagyis hogy nem igaz a sok ku­Hkfecsegés, hogy a szövetkezet tag­jainak két év múlva nem lesz kenye­rük tények azt mutatják, hogy ez 'ordítva vnn a szövetk zeti fosoknak bőven van kenyerük mert dn'qnztak a ku'ékok pedig sírnak, hogy lassan már kenyerük se lesz Nem is jár ke­nyér a mi néni demokratikus orszá­"untban olrannkmk akik még min­dig a mások munkájából szeretnének megélni. A szövetkezeti gazdálkodás eredmé­nyeinek hatására az ésszel megszapo­rodott a garamlöki szövetkezeti tagok száma. A vetési munkák alatt 150-en léptek be a szövetkezetbe Ezzel ma­gyarázható az is, hogy miért késett meg a szövetkezet az őszi vetéssel. A tervezett vetésterület ugyanis lénye­gesen megszaporodott. A 395 hektár föld 970-re szaporodott Ha a földterület nagtmbb lett, több lett a szövetkezeti tagoknak a száma is, tehát azért ha mindannyian jól hozzáláttak volna a munkához, végez­hettek volna a vetéssel. h 'ól tudjuk, hogy a kulákok is figyelik a szövetkezet munkáját. Az új tagok közül vannak vagy húszan, akik nem azért léptek be a szövetke­zetbe, hogy segítsenek, hanem hogy mentsék bőrüket A garamlöki kulákok a földjeiket nem művelték s igy nem is termett földjükön. Beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni. Gondoltak egyet magukban. Beléptek a szövetkezetbe, hogy föld­jeiket megdolgozzák a szövetkezeti tagok, azok, akik régente is rájuk dol­goztak, ők meg továbbra is nyugod­tan élhetnek. Ez az igazi oka annak, hogy a szövetkezet lemaradt az őszi vetéssel. Hiszen dolgoznak a régi szövetkezeti tagok, ahogy csak bírnak, de a nagy földterületre kevesen van­nak. A kulákok ahelyett, hogy dolgoz­nának, tanácskozni járnak egymáshoz. Azt hiszik ugyanis, hogy most is úgy lesz, mint eddig volt, hogy azok, akik­nek kevés földjük van, úgy fognak táncolni, ahogy ők fütyülnek. Erről azonban egyszersmindenkorra lemond­hatnak. Nem egy példa tanúskodik arról, hogy a mult rendszerben hogyan bántak el a gazemberek a dolgozó néppel. A falu »nagyeszű« bírái min­denben csak saját kényelmüket keres­ték. ló egy pár esztendeje már, hogy a falukba bevezették a villanyt A kulákok villanyfénynél olvasnak, hall­gatják a rádiót, de az úgynevezett »munkásnegyedben«, ahol szegényeb­bek laknak, még ma is petróleum lámpa világításánál vakoskodnak. A kulákok tehát nem azért iratkoztak be a szövetkezetbe, hogy dolgozzanak, hanem azért — ahogy már az állat­állomány leadásánál is csinálták — hogy a szövetkezet fejlődését meg­akadályozzák Szerszám nélkül adták he a lovaikat, azzal az indokolással, hogy a szerszám a fiuké. Csak az az érdekes, hogu a fiú is belépett a szö­vetkezetbe és szintén szerszám nélkül az meg az apjára tolta a szerszámot Hát ez így nem megy Mit gon­dolnak ezek a kulákok, hogy a lovak talá.i valami mágneses erők segítsé­gével fogják az ekét húzni t Dehogy­is; Tudják ők jól, hogy a lovak szer. szám nélkül semmit sem <'r,;ek és ép­pen azért nem adtak a khoz szer­számot, hogy így is hátráltassák a vetést. Ez', k között a jómadarak között vannak jópáran akik azt mondták a szövetkezet megalakulásakor, hogy addig ne m lesz jó szövetkezet Garam­lökön, amíg ki nem rúgjuk azokat, akik megalakították és ők be nem lép'ek helyükbe. Tóth Lajos 13 hek­táros, Fábián Vilmos 9 hektáros és Varga Károly 6 hektáros spekulán. sok, akik az elején szintén a legal­jasabb rágalmakat terjesztgették a szövetkezetről, most mégis beléptek. A kulákok terve az volt, hogy ha egyszerre ilyen nagy számmal lépnek a szövetkezetbe, majd csak felülke­rekednek, a régi vezetőket »kirüghat­iák« és majd csak romlásba viszik valahogy a szövetkezetet. Az őszi vetésnél is azt gondolták, hogy ba majd a sok földdel nem bír a szövet­kezet, akkor könnyebben megzavar­hatják a tagok közötti egységet. A szövetkezet becsületes tagjai azonban annál nagyobb lendülettel fogták hozzá a vetéshez és a szovjet kolhoztagok mintájára agregáttal eddig már H hektár rozsot, 16 hek­tár őszi árpát, 13 hektár bükkönyt és 210 hektár búzát elvetettek. Hátra van ugyan még 70 hektár vetnivaló, de ha jól hozzálátnak a munkához, akkor egy hét alatt végezhetnek a vetéssel és a szövetkezet egyben be­bizonyítja azt, hogy a kulákok se­gítsége nélkül is be tudják vetni a földet. Nincs is szükség a szövetke­zetben a kulákokra, s egymásután valamennyit még frissiben ki keU rúgni a szövetkezetből. MÉRY FERENC A dióspatonyi reakció újra vereséget szenvedett: a szövetkezetben alkalmazott villanyfejogépek nagyszerűen beváltak A dióspatonyi szövetkezetben befe­jeztük az őszi vetést. Elvetettünk 240 hektár búzát, 83 hektár rozsot és 10 hektár őszi takarmányt. Emellett ter­mészetesen az őszi kapások betakarí­tását is rendesen elvégeztük. Elszál­lítottunk 83 vagon cukorrépát. A bur­gonyát is már mind sáncokba raktuk. Jelenleg egy 100. darab tehén be­fogadására alkalmas istálló építésével foglalkozunk. Egyébként is állatte­nyésztésünkben nagy újdonságnak ör­vendünk. Most kezdtük meg ugyanis a villanyfejőgépek használatát. Már jóelőre susogott a reakció, hogy a villanyfejőgépek egyáltalán nem al­kalmasak, mert azok még a tehén vé­rét is kiszívják. A reakció susogását legjobban Nagy Imre elvtárs és fia tudnák cáfolni, akik a tehénkezeléssel s így tehát a fejéssel is foglalkoznak. Nagy Imre elmondotta, hogy eleinte egy kicsit félt a villanyfejőgépektől, mert nem tudta, hogyan kell '"M ke­zelni, most azonban egyre jobban be­lejön a szakmába és bizony nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy a gépek mennyire megkönnyítették munkáját. Sikereinket látták az egyénileg gaz­dálkodó kis- és középföldművesek is. Al aratás óta egyre többen lépnek be közénk. Az utóbbi időben például minden nap szaporodik a létszámunk. Mi szövetkezeti tagok látjuk, hogyha mi jól dolgozunk, akkor államunk is jobban gondoskodik rólunk. Egyik nap is kinn járt az elárusító autó. Megvásárolhattuk a legfontosabb kel­lékeket itt a helyszínen. Emellett azonban szeretnék rámutatni még egy dologra. Van köztünk egy illető, aki mindent saját magának szeretett volna felvásárolni. Természetesen az ilyen eljárás nem Illik becsületes szövetkezeti taghoz. Ha közösen dol­gozunk, akkor az ilyen alkalmakkor is figyelembe kell vennünk egymás szükségleteit Most már lassan gépeink bekerül­nek a földekről. A téli időszakot ki­használjuk arra, hogy megjavítsuk őket, hogy aztán tavasszal ismét tel­jes felkészültséggel lehessen őket be­kapcsolni a munkába. Van még azon­ban egy nagy gondunk. Falunkban egyre jobban terjed a sertésbénulás. Ennek a veszedelemnek valahogy el­lent kellene állni. Véleményem sze­rint nagyon sokat segíthetnénk, ha nagyobb gondot fordítanánk a fertőt­lenítésre. Ha valakinél például beüt a bénulás, az azonnal különítse el a be­teg állatot és az ólakat, esetleg az udvart alaposan fertőtlenítse. Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs fertőtle­nítőanyag. Éppen ezért közösen igé­nyeltünk a járás útján. Reméljük, hogy pár napon belül megkapjuk a fertőtlenítő anyagot és hogy aztán elejét tudjuk venni a bajnak, vagy legalább is meg tudjuk akadályozni a sertésbénulás terjedését. (Levelezőnktől, j

Next

/
Thumbnails
Contents