Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-24 / 276. szám, szombat

UJS70 A handloval bányásztanoncok lelkesen tanulnak és dolgoznak 1951 november 24 I. T. Bielov Sztálin-díjas szovjet sztahanovista a vágbesztercei Klement Gottwald-művekben Alig két hónapja épült fel az a gyönyörű hatalmas háztömb, ahol a handlovai bányásztanoncok II. számú internátusát helyezték el. Itt ebben a korszerűen berendezett, központi fűtéssel és fürdőszobákkal ellátott épületben laknak és tanulnak a munkások és parasztok gyermekei. A délutáni órákban látogatom meg a tanoncokat. Széles és tág ablakokból árad be a fény a parkettes tanterembe, ahol éppen Ambroz Rudolf, a tanonciskola igazgatója tart előadást a bányatanoncoknak. Ambroz igazgató, aki régi bányászcsaládból származik és maga is 8 évig szenet bányászott, azzal a türelemmel és hozzáértéssel vezeti a tanonciskolát, ami azokat jellemzi, akik tisztában vannak feladatuk fontosságával és jelentőségével. Ambroz igazgató rendkívül büszke arra, hogy az ötven bányásztanonc közül, akik népi demokráciánkban az aranyérem kitüntetésében részesültek, öt handlovai van. — Ez komoly eredményt jelent, — mondja mosolyogva, — ez azt jelenti, hogy munkástársaimmal együtt jó úton haladunk. Ez az eredmény egyben arra is ösztönöz bennünket, hogy jövőre még szebb eredményeket érjünk el. A mi ifjúságunk, gottwaldi ifjúság és minden törekvésünk oda irányul, hogy legnemesebb tulajdonságait hozzuk felszínre. Az ifjak tudják, hogy a gondos nevelést, a jólétet és a tisztaságot, amely körülveszi őket, Pártunknak és népi demokratikus kormányunknak köszönhetik, amelynek élén Gottwald elnökünk áll. Lelkesedéssel és boldogan szálltak le a bányába valamennyien, amikor bányászaink Gottwald elvtárs születésnapjára ünnepi műszakot rendeztek, hogy ők is kivegyék részüket e kötelezettségvállalás sikeréért. A műszak hála bányászaink és tanoncaink nemes törekvésének, teljes sikerrel járt. Nyolcvanhat vagon szén helyett 96 vagon szenet szállított bányánk ezen a műszakon. Ambroz igazgató állításti megfelelnek a valóságnak. Vagy tíz tanonc veszi körül, valamennyi munkás és parasztfiú és van köztük árva gyermek is, aki itt talált igazi otthonra. Valamennyien tisztán és kifogástalanul vannak öltözve. Várakozva néznek rám, tekintetük tiszta és derűs. Ott van közöttük a 15 esztendős bratislavai Richter Albert, akit özvegy anyja nevelt fel két keze nehéz munkájával. Albert eredetileg szabónak készült, de anyját felvilágosította egy elvtárs, hogy itt a helye. Igy került a handlovai tanoncinternátusba. Albert 3 hónapos itttartózkodása alatt hat kilót hízott. Mosolyogva mondja: — Nagyon jól érzem itt magam, örülök, hogy idejöttem. Dolgozunk, tanulunk közösen, szépen lakunk, jól étkezünk, olvasunk, sportolunk és most belépek kultúrcsoportunk énekkarába is. — Otthon nem volt olyan jó dolgunk, mint Itt, — mondja Volnik Bohumil a párkányi járásból, akinek az apja kovács és öt testvére közül ő a legidősebb. — Ötször naponta étkezünk, kétszer naponta ebédre és vacsorára húst kapunk, reggelire kávét vagy tejet és vajaskenyeret hozzá, uzsonnára pedig lekváros vagy szalámis kenyeret. A 17 éves Hic Mihály, akinek apja a sallai népbíróság elnöke, közbeszól: — Van olvasókörünk is, együtt olvassuk a szovjet könyveket és megvitatjuk azokat. Már elolvastuk Makarenko az Üj ember kovácsát, Fagy ej ev Ifjú gárdáját, és most fogjuk olvasni Azsájev Távol Moszkvától cimü müvet. A modrai Kulifaj József, aki eddig hallgatott, megjegyzi, hogy szorgalmasan tanulják most az orosz nyelvet is. Három órájuk van hetenkint. József itt tanul az öccsével, Istvánnal együtt, akit aranyéremmel tüntettek ki példás munkájáért és a CsISz-ben való aktív működéséért. Arra a kérdésre, vájjon tudják-e, kinek köszönhetik ezt a gondos nevelést és jólétet, a sallai Stenzl Juraj, a tanonciskola egyik legfegyelmezettebb növendéke a Pravda munkáslevelezője felel: — Pártunknak és Gottwald elvtársnak köszönhetjük. Gottwald elvtárs rendkivül nagy gondot fordít arra, hogy öntudatos bányászok legyünk, ha elvégezzük a kétéves tanonciskolát. Soha még munkásgye-' reknek nem voltak olyan lehetőségei mint most. Azok, akik sikerrel végzik el a tanonciskolát, tovább tanulhatnak bányaüzemünk stipendiuma mellett és bányamérnökök is lehetnek. Mi ezért valamennyien hálává

1 és szeretettel gondolunk Gottwald elvtársra és az ő tanításaihoz mindörökre hűek maradunk. — Szeretjük Gottwald elvtársat, — szól közbe A zrahám Juraj, aki közel két éve tanonc. — Ezért is teljesítettük túl Gottwald elvtárs tiszteletére vállalt kötelezettségünket A mi csoportunk, például én, Kirschner József, Maroska Rudolf és Zajicsek László húsz csille helyett 31 csille szenet szállítottunk a gottwaldi műszak ideje alatt. Most a 17 éves Mosiik János felé fordulok, aki eddig szótlanul hallgatott és figyelt — Hát neked semmi mondanivalód nincs? — De, — felelte bátran éa hangján érezni lehetett, hogy várta a kérdést és készült rá felelni. — Én árva gyerek vagyok, egyenesen az árvaházból kerültem ide és nagyon hálás vagyok Gottwald elvtársnak, hogy itt, ennyi jóbarát közt végre otthonra leltem. Ugy élek itt, olyan gondtalanul, mintha apám és anyám lenne. Mielőtt távozom még megkérdem — mondjátok, hogy látjátok ti a Szovjetuniót, a mi nagy szövetségesünket ? Stenzl, a munkáslevelező válaszol erre, habozás nélkül, büszkén és bátran. — Mi a Szovjetunióra úgy tekintünk, mint felszabadítónkra. A szovjet ember a mi példaképünk, ezt különösen akkor érzem, ha szovjet könyvet olvasok, vagy szovjet filmet látok. És érzem ezt akkor is amikor pártsajtőnkat olvasom és figyelemmel Ifísérem a világ eseményeit, figyelemmel kísérem, hogy a szovjet sztahanovisták hogyan segítenek bennünket hazánk építésében Hisz most is itt van nálunk Brigyko elvtárs, Sztálin-díjas szovjet sztahanovista, aki mindent elkövet, hogy tapasztalatait nékünk átadja. De mindezen túl a Szovjetuniót azért tisztel 1ük és szeretüik. mert őrzi a vtlrg békéiét és fel akarja szab?día vilásr összes dolgozóit a ki'^kmányolás alól. Sz. B. Nagy örömmel fogadták a vágbesz- A szovjet sztahanovisták, újftók tercei Klement Gottwald-üzem munkásai és vezetői a moszkvai „Krasznij Proletari"-iizem Sztálin-díjas főmesterének, Ivan Timofiejevics Bielov elvtársnak látogatá t. Valach József, a vállalat munkásigazgatója, Pavlovics Emil, az üzemi pártszervezet elnöke, Cenkl Ágoston és Bohunszky Jáno' munkások, akik már teljesítették a gottwaldi ötéves tervet és ezért a „Zásluhy Vystavby ' érdemrenddel tüntették ki őket, a forró kézszorítás után úgy érezték, mintha régi barátot üdvözölnének. A finom-mechanikai műhelyben őszinte örömmel figyelte Bielov elvtárs a jó munkát. A gépeknél megállva nagy érdeklődéssel nézte a dolgozó munkásokat és közben hasznos megjegyzéseket tett a munkafolyamatokra. — Lenin elvtárs arra tanított bennünket, — mondotta, — hogy a terv teljesítését állandóan ellenőriznünk kell A Szovjetunióban a terv teljesítésére legnagyobb gondot fordítanak. Az üzemi újságok, a hangszórók, a faliújságok, mint az üzem életének tükrei, azonnal jelentik, ha valamelyik műhelyben akadályok mutatkoznak a terv teljesítésénél. Rögtön kivizsgálják a terv nem teljesítésének okait és megszüntetik a nehézségeket. — A munkát egy nappal előbb be kell osztani a műhelyekben, — folytatta, — hasonlóképpen a szerszámokat is, hogy a dolgozók fölösleges keresgéléssel ne veszítsenek időt. Ez naPvon fontos a termelékenység és a dolgozók keresetének emelésére. Néhány szó a ciklusos grafikonról A CsKP Központi Bizottsága és a > kormánynak az osztrava-karvíni bánya körzet széíitermelése problémájáról szóló határozatában és másutt is, olvasóink gyakran találkoztak a »cik| lusos grafikon* fogalmával. A »grafikon« szót matematikusainkon kívül a vasutasok is jól ismerik. Ez számukra megrajzolt menetrendet jelentett, az egyes vasútvonalak szemléltető feltüntetésével. Elégséges egy tekintetet vetni a rajzolt menetrendre, azonnal látjuk, hogy a pálya mely részén, mely órában és percben van pld. a 97. sz. vonat. Vagy fordítva: mely vonat megy át ebben az órában és percben a megadott állomáson stb. A vasúton kívül a »grafikon« szó nem volt nagyon használatos. Ez görög eredetű sző. mely a gráféin (írni) igéhől származik. »Grafikon« vonalat jelent, mely a számtanban valami funkciót szemléltet, az orvosi tudományban a láz ingadozását (lázgörbe), a halálozási, születési arányszámot jelenti. A ciklusosság annak tulajdonsága, ami el van rendezve, ami ciklusosán, azaz körben halad, mint zárt egész. A ciklusos grafikon tehát képet, vázlatot jelent, amely megmutatja, hogyan kell bizonyos munkának, tegyük fel nyolc órán belül, mint zárt egésznek lefolynia. Egy bányászcsoport nyolcórás munkaciklusának grafikonjába berajzolják pld. hogy mennyi időt vesz igénybe a bányába való leszállás, a fejtés helyére való eljutás, az elvégzendő munka megbeszélése, a fő munkateljesítmény, pihenő, visszatérés a tárnába, felszínreszállás stb. Az új műszak azután szintén hasonló módon dolgozik. Az Ohfe, ez a szeszélyesen kanyargó határmenti folyó, át. meg átszeli a Krušné Hory dombjait, sziklás völgyeit. A kerületi szaktanács autója a kiváló úton suhanva követi a bújócskát játszó folyót és nagy szer. pentinben halad el a Zsizska korabeli löketi vár alatt. Apró kis stájer házak futnak el meliettünk és az egyik előtt a sofőr figyelmeztet ben. niinket: ebben a házban lakott K. H. Frank, a cseh nemzet gyilkosa. Egy pillanatra belénk hasít a mult figyelmeztetően, nyomatékosam, de sokat nem értünk rá gondolkodni, mert egyenesbe fordul az út és elénk tárja a jelent: a harcos, építő szokolovi vidéket. Csillagos tárnatornyok egymás hegyén-hátán, odébb felszíni tárók hatalmas korszerű gépekkel... Karika elvtárs, a szaktanács magyar előadója, néhány egyszerű mondattal jellemez: Itt a munka termelékenysége országos méretekben is a leg rgyobb, a szokolovi bányavidéken óránként egy emberre 1200 kilo.: qr-imm szén esik. És a háttérben' szavai kiegészítéséül, mint egy hatalmas jelenet betetőzése feltűnik a szok'-lori vegyimüvek kéményerdeje. Két. műszak fordulójához érkéz, tünk. A karbidkemence hármas ikerpofáján szüntelenül ég, ömlik a karbid és fehéres izzással tölti br a csarnokot. Apró kutyák — csillekocsik — télnek meg a fehérizzású anyagg

"ľ, 'amely léhülve a kocsi for. májiba fuV.asztva, átható gázt ereget. Állandó hőség. Egyöntetű "nodl (jtkéfut izzó karbid twsei A szokolovi vegyiművek magyar munkásai között noton zúgás-búgás, a kemencék alatt nehéz munkát végző emberek állnak. Szemük elé tartott kézzel figyelik a forró, lángoló anyagot, a szakember biztonságával állapítják meg az öntés idejét éa minőségét. A kemence alatt dolgozó hősök, a szocialista köztársaság szabad és bátor építői: magyarok. Dolezsa Károly, Sas János, Tokár bácsi a fiával, Lacival, Cina József, Bella Miklós, Ritzer Etelka és még sokam mások. Komáromból, a Csallóközből vagy távolabbi déli járásokból vetődtek ide. Az arcukra finom fehér por rakodott, mint egy álarc, amely alatt a szemük melegen fénylik. Sas elvtárs beszél: — Azelőtt ilyen partiban negyvenötven ember dolgozott. Most hetennyolcan látunk el egy műszakot. Keményen, becsületesen dolgozunk a kenyérért. Büszkén mondhatom, hogy a magyarok mind a legnehezebb munkát vállalják. Cina József, a szakaszbizalmi, kiegészíti, kibővíti Sas elvtárs szavait: — A mieink nem félnek ám a munkától, no meg keresni akarnak. Minek is mennének könnyebb munka után, mikor itt kilenc-tízezer koronc't is megkeresnek. Másutt meg csak hármat-négyet. Rövid, kerek mondatokban beszél. Egyetlen fölösleges szó, vagy mozdulat nélkül. Erélyes, redős munkásarca mindig nevet és amikor kezet nyújt, hát erősen megszorítja az ember kezét. Szóba kerültek a szakszervezeti választások is. A szokolovi munkások elolvasták a központi szaktanács levelét, ahhoz igazodnak, mert még jobb munkát végezhetnek, ha gondosan kiválogatott emberekből áll majd az üzemtanács. Ezért már kétszer visszadobták a régi üzemtanácsnak eléjük terjesztett jelölőlistáját és megtesznek mindent, hogy a gyárvezetés megfelelő kezekben legyen. Mert a szokolovi munkásoknak nem mindegy, hogyan dolgozik az üzem, mennyit termel a gyár. A szocializmust építik itt is, szülőfalujuktól távol és a magyar munkások előtt már tisztázódott a haza fogalma. Ez a mi hazánk, — mondották, — a gyárak, a munkásság kezében levő hatalom, a parasztság tulajdonába került föld. Révai elvtárs füleki beszédében megmagyarázta, mi meg elolvastuk: — Tudjuk, ki a jó magyar hazafi. Az, aki építi a szocialista csehszlovák köztársaságot. Es. igy is van. A cseh és szlovák munkásokkal együtt építünk, együtt harcolunk életre-halálra. A gyárat régi és új munkáskolóniák övezik. Kényelmes, szép lakások, kertes ikerházak. Az őszi napsütésben melegen párolog a föld, csehek, szlovákok, magyarok, minden itt élő nép közös, szabad hazájának földje. Es a föld méhében ott nyugszik a temérdek kincs. Ez is mind-mind az övék Ha kitermelik, őket szolgálja, mindannyiunk boldog életét. A kapuban fölemelt, összeszorított ököllel köszönt az üzemörség. A i>Rudé Právo« sátrában ott látjuk a friss U j Szót is. Az első műszak legénysége sorra odamegy, átveszi, hogy anyanyelvén olvashassa el a Párt szavát. Elbúcsúznunk. Nem megy könnye

n. Hiszen olyan rég nem láttuk egymást. Az évek multak és ezek az emberek már mások, mint akiket én ismertem. Egyeneshátú,, szabad emberek. Az egységes csehszlovákiai munjeásosztály tagjai. Fejlődnek, erősödnek, együtt nőnek az országgal, Pártunk, mekkora erö él benned! Hogyan formálod, tanítod, vezeted ezeket az embereket, bátorrá igazítod félős lépteiket. Ha megbotlanak, támogatod, felemeled őket. Práci česť! — Cina elvtárs, Dolezsa Károly bácsi é-> a többiek. Jó munkát kivárnunk nektek, karbid kemence hősi brigádja! Építsetek, harcoljatok úgy, mint eddig és még jobban. Álljatok szilárdan a haza határán, állandó készültségbem, éber békeőrségen. Vigyázzatok a gyárra, az életetekre, a földre, ami mind-mind a tiétek. Szokolov, 1951. november 19. HORVÁTH LÁSZLÓ példája lebeg szemünk "lőtt a szocializmus építésénél. A kultúrház nagytermében megtartott aktíva ebben a szellem! .

n folvik le. A termet zsúfolásig megtöltötték a dolgozók és Bielov elvtárs beszéde utáni vitában kérdésekkel ostromolták a kiváló sztahanovistát. Bielov elvtárs minden kérdésre részletesen válaszolt. Beszélt a szovje. ifjúság neveléséről. A szovjetállam nagy figyelmet szentel arra, hogy a gépek és a rajzolóasztalok mellé tökéletes tudású káderek kerüljenek. A műszaki és szakkáderek toborzásában a szülők és az öregebb munkások tevékeny segítséget nyújtanak az üzemeknek. Bielov elvtárs beszélt arról a szoros együttmüköd' ről, amely a mesterek, munkások és az ellenőrzőosztáiyok műszakiai között fennáll a Szovjetunióban. — A műhelyekben elsősorban a mester ielelős a terv teljesítéséért és a munkaverseny fejlődéséért, — mondta. — A mesternek kötelessége gondoskodni a munka beosztásáról és t ntos előkészítéséről mind szakmai, mind politikai vonalon. Legjobban ismeri munkásai képességeit és a műhely viszonvait. Beszélt arról a szeretetről, amivel a szovjet dolgozók gondozzák gépeiket. Ha valamelyik gép javítás alatt áll, a többi munkások fokozzák teljesítményüket, hogy a tervet teljesíthessék. Bielov elvtárs az esztergályoskésnek villamosszikrával való köszörülését is részletesen ismertette a munkásokkal és azt, milyen nagy gondot fordítanak a szovjet Szemekben az újítómozgalomra. Ismertette a fémek gyors megmunkálását és a gépek gyorsított forgásainak és a minőség javításának lehetőségeit. Az üzem dolgozói szeretetük jeléül a búcsúzásnál ajándékokkal és virágcsokrokkal halmozták el a kedves vendéget. Bielov elvtárs szívélyes szavakkal köszönte meg az ünnepséget. A búcsúzásnál megjegyezte: — Hiszem, hogy az az Gzem, amely a Csehszlovák Köztársaság első dolgozójának nevét viseli, időre teljesiti ötéves tervét és munkásai teljes erővel bekaj>csolódnak a világbékéért folyó harcba. A szokolovi bányászok már 9847 tonna szenet bányásztak ki terven felül A hétfőihez hasonló sikerrel dolgoztak a szokolovi körzet bányászai kedden is a Klement Gottwald köztársasági elnök születésnapja tiszteletére rendezett élmunkáshét második napján. Az összes bány^zok túllépték a napi termelés tervét, melynek során a legmagasabb teljesítményt a következő bányák érték el: Anna Otovice-bánya 151.2%, „Február 25" 132.1%, „Jednota" 128.1%, Josef Ján 128.1%, stb., a Llbnik- és Dukla-bá nyák, melyek hétfőn a napi tervet nem teljesítették, 103.7 és 108.4%-os eredményt értek el. Az összkerületi kötelezettségvállalást, mely szerint a napi tervet 105%-ra teljesítik, kedden 2022 tonna szénnel lépték túl, az élmunkáshét első két napján 6955 tonnával. A napi tervvel szemben az első két napon 9847 tonnával termeltek többet. Szerdán, november 21-én a barnaszénbányák további bányája és a szokolovi brikettgyár teljesítették az ötéves terv harmadik évét. Ez a pilai Hlubina Josef Ján. A szokolovi körzet az élmunkáshét során minden sikerét a műszakiak és bányászok jobb együttmunkálkodása, a munka jobb megszervezése, a szovjet bányászok munkamódszerének következetes alkalmazása és nem utolsó sorban a bányászok arra irányuló törekvése következtében érte el, hogy megtartsák a donecmedencei bányászok zászlaját, melyet szeptemberben az elnöki zászlóért folyó verseny során nyertek.