Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-24 / 276. szám, szombat

1951 november 24 UJSI0 A Szovjetunió kormányának jegyzéke az amerikai kormány újabb gyalázatos agresszív lépésével kapcsolatban A koreai fél úiabb javaslata a fegyverszüneti albizottság ülésén A. A. Gromiko elvtárs, a Szovjetunió. helyettes külügyminisztere, november 21-én fogadta Cummingot, az USA moszkvai ideiglenes ügyvivőjét és az alábbi tartalmú jegyzéket nyújtotta át neki: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja, hogy az alábbiakat tudomására hozza az Amerikai Egyesült Államok kormányának: Truman úr, az USA elnöke, ez év október 10-én aláirta az 1951. évi „a biztonság kölcsönös biztosításáról" szóló törvényt. Ez a törvény százmillió dollár összegben különleges előirányzatot fordít „mindenféle, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Albániában élő, vagy ez országokból elmenekült, kiválogatott személyek pénzelésére avégett, hogy e személyeket vagy az északatlanti szerződés szervezetét támogató fegyveres erők alakulataiban tömörítsék, vagy pedig más célokra." Ilyen módon az említett törvény által előirányzott anyagi eszközöknek célja: személyek és fegyveres csoportok felforgató tevékenységének pénzelése, amely tevékenység a Szovjetúnió és a törvényben említett többi állam ellen irányul. E törvény személyek és felfegyverzett csoportok finanszírozását írja elő a Szovjetunió és több más állam területén, hogy e személyek aknamunkát és felforgató tevékenységet fejtsenek ki az említett államokban. Nem nehéz megértem azt sem, hogy e törvény előírja az országukból megszökött hazaárulók és háborús bűnösök pénzelését, akik az USA és még több más állam területén találták menedéket; előírja továbbá fegyveres csoportok pénzelését is a Szovjetúnió elleni harc céljára. Az a tény, hogy az Egyesült Államokban ilyen törvényt fogadtak el, példátlanul álló eset az államok egymáshoz való viszonyában és az USA durva beavatkozását jelenti más államok belügyeibe. Ezzel együtt a fenti törvény hallatlanul megsérti a nemzetközi jog szabályait, őszszeegyeztethetetlen az államok közötti normális viszonnyal, valamint az állami szuverénitás tiszteletbentaitásával. Ennek a törvénynek elfogadását nem lehet másképpen értékelni, mint agresszív lépésként, mely arra irányul, hogy továbbra is rontsa a viszonyt az USA és a Szovjetunió között és kiélezze a nemzetközi hetyzetet. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni az USA kormányának figyelmét arra, hogy e törvénynek az USA elnöke által történt aláírásával az amerikai kormány durván megsérti azokat a kötelezettségeit, amelyeket a Szovjetunióval szemben az 1933 november 16-án M. M. Litvinov, a Szovjetunió külügyi népbiztosa és F. D. Roosevelt, az USA elnöke között történt levélváltás alapján vállalt magára akkor, amikor a Szovjetunió és az , USA között diplomáciai kapcsolat ' létesült. Ez egyezmény értelmében a Szovjetunió és az USA kormánya j kölcsönösen kötelezte magát arra, hogy tiszteletben tartják a két ál'am szuverenitását és tartózkodnak mindennemű beavatkozástól egymás belügyeibe. Mindkét kormány kötelezte magát, hogy szigorúan tartózkodik minden olyan cselekménytől, melynek célja fegyveres intervenció előidézése, vagy szítása a másik szerződő fél ellen. Ez az egyezmény világosan kimondja, hogy az USA kormánya és a Szovjetunió kormánya kötelezi magát arra, hogy „nem alakít, nem segélyez és nem támogat katonai szervezeteket, vagy csoportokat, melyeknek célja fegyveres harc a másik fél ellen és megakadályoz mindennemű toborzást hasonló szervezetekbe és csoportokba". Az egyezmény kimondja továbbá: a felek kötelezik magukat, hogy megakadályozzák hasonló szervezetek és csoportok alakítását, amely csonortok célja a szóbanfo-gó két állam politikai és társadalmi rendszere elleni harc. Ilyen módon a diplomáciai kapcsolat létesítése idején az USA és a Szovjetunió kötelezte magát arra, hogy ezt a kapcsolatot a szuverén jogok kölcsönös tiszteletben tartása, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján fejleszti tovább. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ez megfelel a két állam érdekeinek és ezzel együtt az általános béke érdekeinek is. Annak a törvénynek elfogadása, amely százmillió dollárt irányoz elő a Szovjetunió ellen irányuló aknamunkára és felforgató tevékenységre, azt mutatja, hogy az USA kormánya durván megsérti magára vállalt kötelezettségeit és ezzel tovább folytatja azt a politikát, amely a Szovjetunióhoz való viszony további elmérgesítésére és a nemzetközi helyzet további kiélezésére irányul Magától értetődik, hogy az USA kormányának semminemű joga nincsen felforgató csoportokat és fegyveres alakulatokat létrehozni a Szovjetunió ellen irányuló aknamunka céljára. Ezzal a cselekedetével az USA kormánya csak leleplezi m&' gát, mint a béke ellenségét, a magára vállalt kötelezettségek meg szegőjét, mint olyant, aki gátlás nélkül lábbal tapossa a nemzetközi jog és az államok közti kapcsolat elemi szabályait. A szovjet kormány erélyesen tiltakozik az USA kormányánál az Egyesült Államok kormányának a Szovjetunióval kapcsolatos újabb agresszív cselekedete ellen és az ellen, hogy az USA durván megsérti az 1933. november 16-i egyezményben magára vállalt kötelezettségeit. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelentem, hogy az ilyen cselekedetekért minden felelősség az USA kormányára hárul és elvárja, hogy az USA kormánya megfelelő lépéseket foganasítson az említett törvény hatályon kívül helyezésére Cumming úr kijelentette, hogy a szovjet kormány jegyzékét haladéktalanul az USA kormányának tudomására hozza. Az ENSz különleges politikai bizottságának keddi üléséről Az ENSz különleges politikai bizottsága kedden tovább folytatta a vitát és — mint a TASZSZ különtudósítója jelenti — megkezdte „A Görögország politikai függetlenségét és területi épségét fenyegető veszély" cimű naoirendi pont tárgyalását. Az ENSz-ben működő angol-amerikai tömb már évek óta a fenti provokációs, demagóg elnevezéssel viszi Görögország kérdését a közgyűlés elé. Ezzel egyrészt az a célja, hogy elvonja a világközvélemény figyelmét az USA és /.nglia durva beavatkozásáról Görögország belügyeibe és az ottan: terrorista rendszer garázdálkodásáról. Másrészt e javaslat az esetleges balkáni agresszió ideológiai előkészítését is szolgálja. Az angol-amerikai tömb többször zajt csapott már amiatt, hogy „Görögország északi szomszédai: Albánia és Bulgária fenyegetik Görögország politikai függetlenségét és területi épségét". 1947-ben jogsértő módon megvakították az úgynevezett „Balkán-bizottságot", amely az amerikai háborús uszítók görögországi politikájának engedelmes eszköze volt. A „Balkán-bizottság" teljesen lejáratta magát a világ közvéleménye előtt, olyannyira, hogy tovább nem képesek fenntartani. Ezért — alattomos módon — a különleges politikai bizÄság keddi ülésén Görögország küldött:; — amerikai gazdái utasítására — indítványozta, hogy a „Balkán-bizottságot" a határozat meghozatalától számított 60 napon belül oszlassák fel. Ugyanakkor azt indítványozzák, hogy alakítsanak egy három-öttagú „3aikán-albizottságot" newyorki székhellyel. A javaslat szerint ennek az albizottságnak joga van a Balkánra küldeni megfigvelőit. Eszerint tehát a helyzet csak annyiban változna, hogy az albizottság közvetlenül New Yorkban kapná meg az utasításokat. Ebből a javaslatból kitűnik az angol-amerikai tömb támadó célja. A bevezető szakaszban ugyanis ezt írják: „Az albizottság annak figyelembevételével létesijl, hogy a balkáni helyzet egy megfigyelő szerv sürgős megalakítását követelheti meg." Ez a szerv tehát „szükség esetén" az ENSz zászlajába burkolhatja Amerika balkáni agressziós terveit. Az öt hatalom határozati javaslatának támogatására az USA és Anglia után szokás szerint felszólaltak a csatlósálla .tok: a Dominikai Köztár ság, Salvador, Kuba, Uruguay, Belgium, N caragua és néháány más küldött. A görög kérdés vitája szerdán folytatódott. Korea iiad^e'antés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága jelenti november 22-én, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapato.ikal, az öszszes frontokon továbbra is heves védelmi harcokat vívnak az ellenséggel és súlyos veszteségeket okoznak níkik. A keleti fronton Jangutól északra az ellenség november 21-én 9 heves támadást hajtott végre a néphadisereg főbb harci vonala ellen. A néphadsereg összpontosított tüzelése következtében az ellenség visszavonult és csaknem egész zászlóaljat vesztett. A középső fronton Kimszontól délre a néphadsereg egységei november 21-én továbbra is heves harcokat folytattak az ellenséggel. A nyugati fronton nem történt semmi különösebb változás. A légelhárító tüzérek egy csapata november 22-én két ellenséges repülőgépet lőtt le, amelyek barbár módon bombázták és gépfegyverezték Nampho, Vonszan és Kanszi körzetek békés lakosságát. •roro-a** AZ OSZTRÁK BÉKETANÁCS közli, hogy Ausztriában november 16-ig 864.617 ember írta alá a Béke Világtanácsnak az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését követelő felhívását. • LONDON EGYIK MOZIJÁBAN négy volt katona tiltakozott a Rommel-film bemutatása ellen. A katonák a film végén a színpadra léptek és elmondották, „Rommel a mi ellenségünk volt, egész életében fasiszta volt, tiltakozunk dicsőítése ellen". A mozi közönsége élénk tapssal helyeselt. * SPANYOLORSZÁGBAN EMELIK A KÖZVETLEN ADÓKAT. A Les Echos írja: A spanyol kormány sok fogyasztási cikk és közszolgáltatási díj után járó adó emelését határozta el. Az adóemelések 10—25 százalékig terjednek. A többi között a gáz, a villany és a szállítási díjak, valamint a dohány, a bőr, a benzin és más áruk adója emelkedik. • AMERIKAI KONGRESSZUSI KÉPVISELŐK BONNBAN. Bonn ismét amerikai kongresszusi képviselőket lát „vendégül". Hétfőn hat amerikai képviselő érkezei i Bonnba, hogy „tanulmányozza a német kérdést" — jelenti a DPA. MUNKANÉLKÜLISÉG DETROITBAN. Detroitban a munkanélküli autóipari munkások száma 88.000. Hivatalos becslések szerint ez a szám rövidesen 150.000-re fog emelkedni. A város lakóinak száma 1,839.000. A fegyverszüneti albizottság szerdai ülésén a koreai-kínai küldöttek kijelentették, hogy elvben egyetértenek a másik fél november 17-i javaslatával, megjegyezték azonban, hogy az formájában nem felel meg hivatalos megegyezésnek. A koreai-kínai küldöttség tagjai javasolták, hogy a napirend második pontjában létrejövő teljes és hivatalos megegyezés foglalja magában a következőket: a katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet megállapításához alapul szolgáló elv kimondása; a katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet haladéktalan kijelölése; a megállapított katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet módosításainak lehetősége a fegyverszüneti egyezmény végső aláírása előtt. A koreai-kínai küldöttség tagjai ezzel egyidejűleg rámutattak, hogy a napirend második pontját az azzal kapcsolatban folytatott vita során egyszersmindenkorra rendezni kell, hogy nem szükséges — amint azt a másik fél javasolta — a 30 nap elmúltával ismét megjavítani a napirend második pontjával kapcsolatos feltételeket. A koreai-kínai küldöttség ezért hivatalosan javasolta, hogy az albizottság fogadja el a következő megegyezést: 1. A két fél fegyveres erői között jelenleg húzódó érintkezési vonal legyen a katonai demarkációs vonal ós mindkét fél két-két kilométerrel visszavonul ettől a vonaltól, hogy létrejöjjön a demilitarizált övezet. 2. A két fél küldötteiből álló albizottság — a fenti elvvel összhangban — haladéktalanul ellenőrizze a fegyveres erők között húzódó jelenlegi érintkezési vonalat, hogy megállapítsa azt a vonalat, amelyet mind. két fél katonai demarkációs vonalnak ismer el s amelynek mindkét oldalán két-két kilométerre húzódó vonal képezi a demilitarizált övezet északi és déli határát. 3. Tekintve, hogy az ellenségeskedések a fegyverszüneti egyezmény aláírásáig tovább folytatódnak, az így megállapított katonai demarkációs vonalba és demilitarizált övezetben — függetlenül a jelenlegi érintkezési vonal bármilyen megváltoztatásától — módosítások nem eszközöltethetnek, feltéve, hogy — miután a konferencia ezt a megegyezést ratifikálja és a fentemlitett katonai demarkációs vonal, valamint a demilitarizált övezet pontos megállapítását — 30 napon belül létrejön a megegyezés a napirend valamennyi pontjában. Ha 30 nap elmúltával nem jön létre megegyezés minden napirendi pontban, akkor módosításokat kell eszközölni azoknak a változásoknak megfelelően, amelyek a fegyverszüneti egyezmény aláírását megelőzően a jelenlegi érintkezési vonalban bekövetkezik. A francia dolgozók tüntetnek Adenauernek Párizsban tartózkodása ellen Adenauer, a nyugatnémet bábállam kanceUárja, november 21-én a nyugati nagyhatalmak külügyminisztereinek meghívására Párizsba érkezett, hogy résztvegyen Nyugat-Németországnak az agresszív Atlantiegyezménybe való beszervezéséről szóló tanácskozásokban és a nyugatnémet zsoldos hadsereg újjáélesztésének kérdéséről tárgyaljon. Ezeken a tanácskozásokon előterjesztik Adenauernek az Atlanti-egyezmény országai háborús előkészületeinek meggyorsítására szolgáló úgynevezett »villámtervet« is. Amint a TASzSz ügynökség jelenti, — november 21-én a Seine megye demokratikus szervezeteinek felhívására a párizsi dolgozók elárasztották Párizs utcáit, hogy tüntessenek a nyugatnémet imperializmus képviselőjének, Adenauernek, Franciaország fővárosába jövetele ellen. Mivel a rendőrség betiltotta a tüntetést, amelyet eredetileg a Champs Eiysée környékére hívtak össze és ott erős fegyveres rendőralakulatok, valamint az úgynevezett ^köztársasági biztonság csapatai« vonultak fel, a párizsi dolgozók Párizs különféle negyedeiben tüntettek. Este 6 órakor a párizsiak ezrei árasztották el a tereket és nagy körutakat. A tüntetők a kö. vetkező feliratú táblákat vitték: »Nácik pusztuljatok Párizsból!* »Nem engedjük meg a Wehrmacht újjáélesztését!«, »Békét akarunk!«, és azt kiáltották: »Adenauer pusztulj innenl«. Éljen a béke!« Néhány negyedben a rendőrök megkísérelték a demonstrációkat meg. akadályozni, és a tüntetőket gumibotokkal verték. A AFP francia sajtóügynökség jelentése szerint a tüntetés alkalmából 800 személyt letartóztattak és a tüntetők egész sorát megsebesítették. A francia dolgozók tüntetése mint. egy 2 óra hosszét tartott és a francia nép ezzel ismét megmutatta békeakaratát, hogy harcolni akar az aggresszív Atlanti-tömb ellen és Nyugat-Németország revansiszta elemeivel való paktálás ellen. Az olasz hatóságok az árvízsújtottak segélyezését nem támogatják Az Olasz Kommunista Párt titkársága közleményt adott ki, amelyben elismeréssel adózik annak az odaadó áldozatkészségnek, amellyel a dolgozók, elsősorban a Kommunista Párt szervezetei, kiveszik részüket az árvízsujtotta övezeteken a mentés és segélynyújtás munkájából. A párt titkársága ugyanakkor megállapítja: a klerikális szervezetek, sőt egyes, kormányhatóságok is akadályozni igyekeznek a demokratikus szervezetek mentőakcióját és ezzel megbontják a nemzet egységét ebben a tragikus órában. A kormányhatóságoknak a segélynyújtást gátló tevékenységére jellemző. hogy a legveszélyesebb övezetben fekvő Cavarzere város kommunista polgármesterét elmozdították, mert a menekültek elszállítására igénybe vett egy magánkézben lévő vasútvonalat. A tartományi és katonai hatóságok igyekeznek gátolni az önkéntes munkás- és ifjúsági mentőbrigádok tevékenységét is. A demokratikus sajtó ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a hatóságokat és a kereszténydemokrata szervezeteket nem a mentés és a segélynyújtás munkája érdekli. hanem az, hogy a segélynyújtásból maguknak politikai tőkét kovácsoljanak. A demokratikus szervezetek a rengeteg akadály és nehézség ellenére eredményesen folytatják mentő- és segélyező akciójukat. Mentőosztagaik bárkákon szállítják el az elárasztott falvakban és tanyákon rekedt parasztokat és a menekülteket élelmiszerekkel és ruhaneműekkel látják el. Az Unita szerkesztősége máris több tonna ruhaneműt gyűjtött az árvízkárosultak számára és az Olasz Nőszövetség felhívására több mint 10.000 család jelentette be, hogy kész menekült családokat és gyermekeket befogadni. A dolgozók egységes segélymozgalma rengeteg élelmiszert, ruhaneműt, bárkákat, gépkocsikat és munkaeszközöket bocsát az árvízsujtotta vidékek lakosságának rendelkezéséi*