Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-23 / 275. szám, péntek

1951 november 23 UJS

I0 Az őszi munkák jó eredményeit látva, novemberben 25 új taggal gyarapodott a pódatejedí szövetkezet taglétszáma Ölömmel számolok be eddigi eredményeinkről. Mi, pódatejedi szövetkezeti tagok büszkék vagyunk arra, hogy az őszi munkák tervét teljesítettük és hogy kötelezettségvállalásainknak is százszázalékra eleget tettünk. Az esős időjárás ellenére is november 12-ig az összes kapásnövényeket betakarítottuk. A cuko-répát rögtön elszállítottuk, a burgonyát elsáncoltuk, 40 hektár kukorica termést pedig száritókba raktuk azonkívül, hogy 6 vagont beadtúnk beszolgáltatás! kötelezettségünk teljesítésére. Az öszi kapások betakarításáért dicséretet érdemel a falu ifjúsága is, amely az egyik vasárnap fölszedett egy hektár cukorrépát. Ez a cukorrépa egy új tagnak volt a tulajdona, aki azonban, amint belépett a szövetkezetbe. azonnal hozzálátott a közös vetési munkához Az ifjúság éppen ezért segített olyan nagy lelkesedéssel a cukorrépa betakarításában. Az |5szl kapások betakarításán kívül elvetettünk 130 hektár búzát, 27 hektár rozsot és 8 hektár őszi árpát. A mélyszántás! tervet 90 százalékra teljesítettük. Eredményeink láttára az egyénileg gazdálkodók is gondolkodni kezdtek a szövetkezetbe való belépésről. Igy történt, hogy novemberben 25 új taggal gyarapodtunk. Most már a falu 90 százaléka velünk van. Mind az új, mind a régi szövetkezeti tagok, mind lelkiismeretes dolgozók. Három munkacsoportot alakítottunk. Egy kocsis-csoportot, egy növénytermelési-csoportot és egy állattenyésztési-csoportot. Állattenyésztésünkben szintén s?ép eredményeket sikerült elérni. Van 80 darab kismalacunk, amelyek mind októberben lettek. Büszkék vagyunk továbbá az 50 hízódisznók a is, melyek már 140—150 kilósak. A jövőben még fokozottabb lendülettel fogunk dolgozni, hogy szövetkezetünk még gazdagabb legyen és hogy így mindannyiunk élete boldogabbá váljon. ROZSA JÁNOS, Pódatejed. Hozzászólás az Uj Szó cikkéhez. Hogyan fokozhatja teljesítményét a Deák-brigád? Nagy • érdeklődéssel és munkám szempontjából nagy haszonnal olvasom az Uj Szó cikkeit, közleményeit és beszámolóit a szocializmust építő új tipusú emberek nagyszerű munkateljesítményeiről, munkamódszereiről és példaadásáról. Megragadta figyelmemet a tak. sonyi Deák-traktorosbrigád nagyszerű és példaadó teljesítménye, amellyel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségének tesz eleget. Igazán figyelemreméltó a napi 165 százalékos teljesítmény, amelyről az Uj Szó október 13-iki száma beszámol. Még figyelemreméltóbb és valóban követendő példa a Deák-brigád ama törekvése, hogy á tagok mun. kájának állandó javításával és tervesett feladatai túlteljesítésével a szocializmus falun való építésének úttörőjévé akar válni. Az Uj Szó fentemlített száma két fényképet közöl a Deák brigádról. A felső kép 4 traktoros munkáját mutatja szántás közben. A traktorok egymásután haladnák, közösen szántják a nagy tábla egy kiielölt részét. Engedje meg a Deák-brigád, hogy tanácsomat éppen e munkamódszerrel kapcsolatban adjam. A Szovjetunió élenjáró tapasztalata több traktornak ilyenformában való munkábaállítását helytelennek tartja és helytelenségét a gyakor. latban is bebizonyította. Mi ennek a munkomódszernek a hátránya ? Először is az, hogy a verseny lehetőségét kiküszöböli. A taksonyi esetben például három! traktnr gyorsaságával a leglassúbb | járású traktorhoz kénytelen igazodni, vagyis három traktoros kénytelen a gépe lehetőségeit a legkevésbé kihasználó traktoros munkaütméhez alkalmazni. A képen látható munkamódszer tehát elsősorban a munka mennyiségi teljesítését befolyásolja hátrányosan. A másik hátrány pedig a munka minőségében nyilvánulhat meg. Az egyik traktor esetleg rosszminőségü munkája (nem elég mélyre beállított eke, az elöhántős eke rossz beállítása stb.) könnyen elsikkad a többi jól dolgozó, minőségileg kifogástalan szántást végző traktor munkája között. Ha a traktorosok külön-külön részeken dolgoznak, a munka ellen- • őrzése alkalmával a rosszabb mi- ! nöségü munka azonnal kimutatható, az ok kiküszöbölhető és így biztosítani lehet az egész táblán az egyöntetű, minőségileg kifogástalan munkát. A Deák-brigád tagjai vizsgálják meg eddigi munkamódszerüket ilyen szempontból is és próbáljanak traktoraikkal külön-külön szántani. Meg. győződésem, hogy ezzel a módszerrel munkateljesltmétiyük az eddigi 165 százalék he. lyett jelentősen magasabb lesz. a teljes mértékben kifejthető munkaverseny következtében. Meggyőződésem továbbá az is, hogy munkájuk minősége is jelentősen megjavul, illetve fokozódik, ami majd a jövő évi magasabb terméseredményekben fog megmutatkozni. MÉSZÁROS LAJOS egyetemi tanársegéd, Agrártudományi Egyetem. Budapest. Emeljük a szövetkezeti tagok szakképzettségét A s női Irak tor állomás két legjobb traktorosa A sárói traktorállomás legjobb két traktorosa a váradi brigádközpontban van. A mélyszántás hetében SOO százalékon felül teljesítették a tervet. Paluska János és Nagy István a két traktoros augusztus óta együtt dolgozik, mégpedig hernyótalpas traktoron. Féltő szeretettel vigyáznak gépükre. Gondosan dédelgetik, kenik, olajozzák, csakhogy semmi baja ne történjen. — Hogy ezt az eredményt elértük — mondja Paluska — a jó munkabeosztásnak köszönhető. No, meg aztán arra is fel kell mindig készülni, hogy a munka közben előforduló esetleges kisebb hibákat azonnal meg tudjuk javítani. Különösen az ekén van egykét könnyen törhetö darab. Tapasztalatom szerint, ha szántani megy'ink, mindig dobok a traktorra ilyen apró alkatrészeket, hogy ha valami baj történik, azonnal a barázdában meg tudjam javítani gépünket. Most, amikor ilyen azég idő van, •minden perc drága, t még az is sokat számítana, ha megállnánk a föld végén és nyugodtan csavarnánk egy cigarettát, mint ahogy azt egyes traktorosok teszik. A két traktoros azonban nemcsak a mélyszántás hetében érte el a fentemlített szép eredményt, hicmem az egész havi tervet ts no százalékra tel jesítík. A terv szerint október és november hónapra Hb hektárt kell kiszántanlok 31 cm mélységben, de eddig már hektárt felszántottak az egyik váltás alatt. Amint az egyik traktoros emiitette, még szebb eredményt is el tudtak volna érni, csak a sok hurcolkodás hátráltatta őket. A jól végzett munkának meg van az eredménye is, mert a mult havi fizetésük meghaladta a 7.000 koronát. Igyekeznek is a lehető legjobb megművelést adni u földnek, hisz sajátmaguk is tagjai az EFSz-nek. Ilyen traktorosokra van szükségünk, akik tudatában vannak annak, hogy ha a szövetkezet többet fog termelni, akkor mindannyiunk életszínvonala emelkedik. (m, J.J A kapitalizmusból a szocializmus ba való áttérés, a népidemokrácia időszakában élünk, amikor a munkásosztály kezébe vette a hatalmat és lerakja a szocializmus alapjait. Eb ben az időszakban különösen fontos a káderkérdés, de nemcsak az iparban és a kultúrában, hanem a mezőgazdaságban is. A proletárdiktatúra a munkásság és a parasztság szövet sége a munkásosztály vezetése alatt. A munkásosztály nagy segítséget nyújt a parasztságnak a kistermelés ről a szövetkezeti nagytermelésre való áttérésben. A szövetkezeti mozgalom falvainkban elérte az első sikereket. A kis- és középföldművesek tízezrei kezdtek kö zösen gazdálkodni a nagy egyesitett táblákon. A szocialista mezőgazdasági nagytermelesben már nem felel meg a kisföldműves maradi termelési technikája. A szövetkezeti nagytermelés új, tudományos munkamódszereket és új munkamegszervezést igényel, olyan munkamódszereket és munkamegszervezést, amely a marx-leninizmus tudományos ismeretein alapszik. A kisföldműves apró percellái tudták nélkülözni a munkamegszervezést és eze

: ken a modern agrotechnikát nem is alkalmazhatták még ha akarták volna sem A nagybani gazdálkodás azonban elképzelhetetlen alaposan átgondolt terv nélkül Ugy gazdálkodni, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala gyorsan emelkedjék, hogy a meglévő EFSz-ek sikereikkel naponta meggyőzzék az ingadozó földműveseket, csakis a haladószellemű agrotechnika bevezetésével lehet, amely a szovjet micsurini agrobiológia tudományos ismeretein alapszik. Tudnunk kell, hogy olyan hiba, amely a kistermelésben még észre sem vehető, a nagytermelésben hatalmas károkat okozhat. Az új technika és az EFSz-ek szocialista munkamegszervezése azonban nem fog az égből leesni. Nem szabad megengednünk, hogy az EFSz rendszertelenül növekedjen Olyan kádeleink, amelyek eleget tudnának tenni a reájuk váró feladatoknak, az EFSzekben nincsenek, mert a kapitalista társadalom ilyeneket nem nevelt és nem is nevelhetett. Népi demokratikus allamunk azonban minden lehető eszközzel segíti EFSz-einket és ezért a kádernevelésben is nagy segítséget nyújt. EFSz-eink fejlődésével arányosan meg 'kell erősíteni traktorállomásainkat és az állami birtokokat is, mert ezek is lényeges szerepet játszanak az EFSz politikai és gazdasági megszilárdításában. Mint az EFSz-ek, épp úgy a mezőgazdasági nemzeti vállalatok is még állandóan küszködnek a káderhiánnyal, főleg politikailag és szakszerűen képzett káderek tekintetében. Sőt még a népi közigazgatási hálózat sem rendelkezik elegendő fejlett káderrel. Ezért a mezőgazdasági dolgozók, az EFSz-ek, a traktorállomások, az állami birtokok és a népi közigazgatás dolgozóinak iskolázása igan fontos kérdés. A jövőben a mezőgazdasági dolgozók iskolázásáról a mezőgazdasági iskolák egyre sűrűsödő hálózata fog gondoskodni. A mai időszakban azonban nem lehet megvárni, míg a mezőgazdasági iskolák növendékei végeznek. Ezért gyakorlati embereket kell rövid, de tartalrnas iskolázásban részesíteni. A szövetkezeti dolgozók Iskolázásában a legnagyobb gondot a munka megszervezésére fordítják, mert a munka helyes megszervezése igen fontos tényező az EFSz vagy az állami birtok gazdasági megszilárdulásában. Egyidejűleg azonban mezőgazdasági szakembereket, agronomusokat, zootechnikusokat, könyvelőket, normázókat, dohánytermelőket stb. is iskolázunk. A szövetkezeti dolgozók közül elsősorban elnököket, könyvelőket és munkacsoportvezetőket részesítünk iskolázásban. Az elnök a szövetkezet lelke, a szövetkezet fő- és irányító tényezője Ezért az elnökök oktatására rendkívüli figyelmet kell fordítani. A magasabb tipusú EFSz-ek elnökei már az 1950-es évben egy hétnapos tanfolyamot végesiek .és 1950/51 telén meg háromhetes iskolázást. Az előttünk álló télen a szövetkezeti elnökök ismét részesülnek iskolázásban, hogy kiegészítsék és elmélyítsék politikai és szaktudásukat. A munkacsoportok a szövetkezeti munka helyes megszervezésének a próbakövei. A földművelésügyi megbízotti hivatal ezért az állandó munkacsoportok megszervezésével egyidejűleg 10 napos iskolázást rendezett a csoportvezetők számára. Ezt a tanfolyamot már jó néhány száz munkacsoportvezető elvégezte. Az iskolá zás télen is tovább folyik a járási székhelyeken, még pedig olyan módon, hogy minden egyes csoportvezető legalább 10 előadást hallgasson meg. Az EFSz-eknek szükségük van további tehetséges és megbízható könyvelőkre is. Falvainkban még nincs elég ember, aki százszázalékosan kiismerné magát a könyvelésben, a számvitelben. Szlovákiában sokkal gyengébb a helyzet ezen a téren mint a cseh vidéken, ahol az adminisztrációs munkákat, legalább is átmenetileg, nyugdíjasok végzik. Igaz hogy Szlovákia EFSz-ei is átmenetileg különböző hivatalnokokhoz és tanítókhoz folyamodnak segítségért, azonban még ezeknek a dolgozóknak sincs elég tapasztalatuk a számvitelben. Ezért még az 1949/50-es év téli időszakában 10 napos tanfolyamon mentek át. Az egyre rohamosabban fejlődő EFSzeknek azonban állandó könyvelőkre van szükségük, akiknek más elfoglaltságuk nincsen: Ezért 1950 nyarán Bratislavában két hónapos könyvelői tanfolyamot rendeztek a szövetkezeti tagok számára^ Ezt a tanfolyamot körülbelül 400 könyvelő végezte el, főleg a magasabb típusú EFSz-ekből. A tanfolyam eredményei bebizonyították, hogy igenis lehetséges két hónap alatt jó könyvelőket nevelni az EFSz ek számára, olyan könyvelőket, akik szaktanácsadó segítségével képesek a szövetkezet számvitelét rendbehozni A könyvelő tanfolyamokon politikai előadások is vannak, amelyek alapján a hallgatók megszerezhetik a szövetkezeti munkához szükséges politikai alaptudást. A mult év őszén bevezették magasabb típusú EFSz-eink ben a végleges könyvelési rendet Ezért közvetlen karácsony előtt tíz helyen tömeges iskolázást rendeztek az összes magasabb típusú EFSz-ek könyvelői számára, hogy az új évben már rögtön az új könyvelési rend szer szerint végezhessék munkájukat Ugyanezeken a tanfolyamokon ez ev elején két és fél hónapos időszakban azon szövetkezetek számára rendeztek tanítást, amelyeknek még nem volt könyvelőjük. A tanfolyamok és iskolázások folyamán azonban még nem lehetett annyi könyvelőt kiképezni, amennyire a szövetkezetben szük ség volt. Ezért a pénzintézetek is rendeztek egy háromhónapos oktatást a szövetkezeti könyvelők számára. Ily módon az 1950/51 évi téli időszakban mintegy 1000 könyvelő sajátította el a legszükségesebb könyvelési ismereteket. Az új haladószellemű agrotechnika bevezetése sok szakembert igényel Szövetkezeteinknek sürgősen szüksé gük van tehetséges és jó szaktudással rendelkező növény-termelési vezetőkre. Azok a földműves iskolák, amelyek Szlovákiában a voit kapitalista rendszer alatt léteztek, csak nagyon kevés embert képeztek ki és ezek is inkább hivatalokban helyezkedtek el. Most egyre fejlődő EFSz-eink, állami birtokaink és traktorállomásaink sok ilyen szakembert igényelnek s ezért tartalmas iskolát kellett számukra rendezni. Ebből a célból először háromhetes, majd később négyhónapos tanfolyamokat rendeztek. > Természetesen egy háromhetes tanfolyamon csak a legelemibb ismereteket lehet megszerezni mezőgazdasági problémáinkról. Három hét alatt nem lehet a dolgok mélyére nézni. A négyhónapos tanfolyamok azonban jobban beváltak, de csak akkor, ha a szövetkezetek már sok tapasztalattal rendelkező földműveseket küldtek ki rájuk. A földműves iskolák sokáig csak az egyénileg gazdálkodók szükségleteire nevelték az ifjúságot. A mezőgazdasági iskolák komoly átszervezésére 1950 őszén került sor. A 17-18 éves abszolvensek fiatal korukra való tekintettel sem lehetnek döntő szemelyiségek EFSz-einkben. Az iskolák befogadóképességét ezért nem használták ki teljesen. A földművelésügyi megbízotti hivatal a mezőgazdasági Iskolákat aztán a szövetkezeti agronómusok képezésére is felhasználta. Szövetkezeti tagjaink számára lehetővé vált, hogy kiegészítsék szaktudásukat kiváló feltételek mellett. Ez annyit jelent, hogy az iskolázás alatt úgy róluk, mint családjukról rendesen gondoskodva van. Ezek az egyéves iskolák állandóan folyamatban vannak. De most már nemcsak a szövetkezeti agronómusok, hanem az állami birtokok és a traktorállomások dolgozói is résztvehetnek rajta. EFSz-eink túlnyomó része megszervezte a közös állattenyésztési termelést. A zootechnikusok iskolázását még a mult év őszén megkezdték. Ezek a tanfolyamok eredetileg négyhónaposak voltak, de EFSz-eink rohamos fejlődése arra kényszerített bennünket, hogy a tanfolyam időtartama csak másfél hónap legyen. Törekvésünk az, hogy minden egyes EFSzben bevezessék a közös állattenyésztési termelést és hogy minden egyes EF^z-nek meglegyen a saját jó szakképzettséggel rendelkező zootechnikusa. Ez év telén a zootechnikusok egyhónapos tanfolyamon vesznek részt, amelyet a kerületi nemzeti bizottságok rendeznek. Egyre fejlődő EFSz-einkben még más szakemberekre is szükség van. Jó dohány-, rizs-, paprika- és szőlőtermelőket, valamint megfelelő juhtenyésztőket kell nevelnünk. Számukra háromhetes tanfolyamokat rendezünk. Az iskolázási módszerek egyre javulnak Eddig a földművelésügyi megbízotti hivatal gondoskodott az egyes tanfolyamok megszervezéséről, de most már ezt a munkát a kerületi nemzeti bizottságok vették át. Ez lehetővé teszi a káderek gyakorlati nevelését az állami birtokokon. Nagyon fontos az is, hogy a tanfolyamok vezetői, tanítói számára is vannak tanfolyamok. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a tanfolyamokon tényleg olyan egyének adjanak elő, akik képesek a hallgatók ismereteinek a lehető legszélesebb körű fokozására. A múltban nagyon akadályozta az iskolázásokat a tankönyvhiány Ezt a kérdést is fokozatosan megoldjuk, mégpedig olyan módon, hogy a szakirodalomból fordításokat hozunk forgalomba. A szövetkezeti dolgozók sikeres nevelése nagyon szorosan összefügg az EFSz-ei való együttműködéssel, főleg ami a hallgatók kiválasztását illeti. Fontos, hogy a szövetkezet vezető tényezői tudatában legyenek annak, hogy amilyen dolgozót az iskolázásra küldenek, olyan segítséget fognak az illetőben kapni Tudjuk, hogy a szövetkezetek vezetősége általában nem nagyon szívesen szabadítja fel még egy-két hónapra sem a legjobb dolgozókat, mert attól fél, hogy ezek nélkül a dolgozók nélkül a szövetkezet egy percig sem tud meglenni Az elv pedig éppen az, hogy a legjobb szövetkezeti dolgozók kerüljenek tanfolyamra. A tanfolyamok résztvevőivei úgy kell számolni, mint funkcionáriusokkal. Nem szabad megtörténnie annak, ami eddig többször megtörtént, hogy valamelyik szövetkezeti tagot az iskolázás után a szövetkezet nem akar alkalmazni könyvelőnek. Arról, hogy kit küldjön a szövetkezet iskolázásra, a taggyűlés dönt. Jó, ha a szövetkezetek tartalékolnak kiiskolázott tagokat, vagyis ha a tanfolyamot végzett egyének egy bizonyos ideig még rendesen tovább dolgoznak a szövetkezetben. Már ebből az egy-két pontból is kitűnik, hogy falvainkban lényeges változások történtek. Uj emberek növekednek, akik számára ma már minden ajtó sarkig tárva van. FOLTIN BARTOLOMEJ