Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-23 / 275. szám, péntek

6 1951 nwvember 23 A zólyomi fűtőházban * Blazsenov elvtárs látogatása az 500-as mozgalom fellendülését jelentette A zólyomi fűtőház 500-as mozgal­ma még a mult évben vette kezde­tét, és napról napra mindjobban fej­lődött. Mátyás Pál elvtárs, az 500-as moz­galom egyik legjobb szervezője volt, Ma is az élen halad és derekasan megállja helyét a munka frontján. A z üzem vezetősége szervezési mun­kájáról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik. De nem csak az üzem vezetősége ismerte el szorgalmáért, hanem a fűtőház összes munkásai előtt is a legnagyobb elismerést ér­demelte ki. Jól megszervezett mun­kájával olyan sikeresen oldotta meg feladatát, hogy a neve országos mé­retekben is ismeretessé vált. A munka jó megszervezésével jól váltotta a vonatokat, ami gazdasági szempontból nagy megtakarítást eredményezett mind időben, mind pénzben. Azelőtt, míg az 500-as mozgalom ismeretlen volt, 12 moz­dony bonyolította le a forgalmat, de az 500-as mozgalom bevezetése után már 9 mozdony is sikeresen látja el ezt a feladatot. Azelőtt, míg 12 mozdonnyal bonyolították le a for­galmat, egy mozdonyra 4300 kilomé­ter esett. Az 500-as mozgalom be­vezetése után egy mozdonyra 6530 kilométer esik, és csak minden 9-ik nap leforgása után kerül sor a moz­dony mosására. — Az 500-as mazgalom kifejlő­dött — mondotta Jirkovszky eltvárs, már 87 csoportunk van, akik az 500-as mozgalom lelkes ter­jesztői. Ahogy beszélgetünk az irodában Nyirkovszky elvtárssal, betoppant Mátyás élvtárs és barátságosan ke­zet nyújt. Tört magyarsággal kezd beszélni munkájáról, munkájában elért eredményeiről. — Júliusban ellátogatott hozzánk is Blazenov szovjet sztahanovista, aki szintén mozdonyvezető és mond­hatom sokat tanultam tőle. Blaže­nov szovjet sztahanovista látogatása iskola volt számomra, mondotta Mátyás elvtárs, akkor győ­ződtem meg arról, hogy a szovjet ember mennyire különbözik a kapi­talista rendszer neveltjéitöl. Szoros barátság alakult ki közüttünk és azóta is levelezünk egymással, fin szlovákul írtam neki — folytatta be­szédét — de legközelebb megpróbál­kozom oroszul, valahogy majd csak megy, ha másképen nem — ugy ABC szerint rakom össze mondani­valómat, de mégis írok. Azóta megacélosodtam, mert lát­tam azt, hogy a szovjet nép önzet­len segítsége mily sokat jelent szá­munkra. Átadják munkamódszerei­ket, hogy mi is jobban gazdálkod­junk a nép vagyonával. A zólyomi fűtőház dolgozói között már nem szórványos jelenség az 500-as mozgalom. Mátyás elvtársnak vannak követői is. Igaz, őt még ed­dig nem tudták felülmúlni. Szorgal­mas munkájának elismerése jeléül Gottwald köztársasági elnökünk a Munka érdemrendjével tüntette ki. A jó munka megszervezésével egy év alatt 1,353,200 koronát takarítót* meg Nála még egyáltalán nem fordult elö hiba — mondja. A kisebb javí­tásokat a vonalon elvégzi, a kollek­tívákat nagyon szereti és mindjén munlrát. minden problémát közösen igyekszik megoldani. Igy például a mozdonymosásnál é3 javításoknál is bekapcsolódik a munkába. Ha kö­telezettségvállalásról szó esett, ak­kor ő a legelső jelentkező és kezde­ményező. Jó népnevelő munkával már számtalan esetben bebizonyítot­ta, hogy hü a Párthoz, a munkás­osztályhoz. Mátyás elvtárs a zólyo­mi járás szakszervezeti elnöke és a legjobb véleménnyel vannak róla és nemcsak úgy ismerik mint jó mun­kást, hanem mint jó szervezőt is. A rábízott feladatot lelkiismeretesen végzi. Ezt kötelezettségvállalása is fé­nyesen bizonyitja. Kötelezettséget vállalt, hogy a gépével 160.000 ki­lométert tesz meg minden komo­lyabb hiba nélkül és az előírt fütő­és kenőanyagot % % -kai csökkenti Ennél a kötelezettségvállalásnál egy nemes vetélytársra is talált. Szpálek János elvtárs ugyanolyan feltételekkel 180.000 kilométerre vállalt kote'e?et»séget, de a többi mozdonyvezetők is 15.000 —150.000 kilométerre vállalták kö­telezettséget. Mátyás elvtárs megem­lítette, hogy azóta igyekszik tanul­ni és arra törekszik, hogy a mun­káját még tökéletessebbé, gazdasá­gosabbá tegye és arra törekszik hogy a munkában szerzett tapaszta­latait a munkástársainak is átad­hassa. — Azon az úton haladok, amelyet Blaženov szovjet sztahanovista moz­donyvezető mutatott — folytatta be­szédét Mátyás elvtárs, — ki kell. hogy használjuk a gépeket, a mun­kaidőt tökéletesen, mert a szenet fölöslegesen égetni népellenes tevé­kenység. Ha mindnyájan azon az úton haladunk, amelyet a Szovjet­unió kijelölt számunkra, akkor meg fogjuk teremteni az emberiség szebb és boldogabb jövőjét, nagyban hoz­zájárulunk a világbéke fenntartásá­hoz. — Már komplexbrigádokat is alakítottak és állandóan tanulmá­nyozzák Lunin sztahanovista mód szereit. — Legérdekesebb az, hogy mi már 1949-ben alkalmaztuk Lunin szovjet sztahanovista munkamódszerét. De nem tudtunk róla, csak most jöttünk rá, amikor tanulmányoztuk, — mon­dotta Kádrovits László tervező. És akkor ez valahogyan abbamaradt nem volt propagálva, meg aztán is­meretlen fogalom volt előttünk az ötszázasok mozgalma. De most már jól fejlődik és a mozdonyvezetők kö­zött már többen tanulmányozzák és alkalmazzák ezt a módszert. Hasonló véleményt mondanak Ben­ko Dániel mozdonyvezetőről is. Ö szintéh jó példával jár elöl és nagy gondot fordít az anyagtakarékosság, a gép gazdaságosabb kihasználásá­ra és gépet is példásan karbantart­ja. A munka jobb megszervezésé­vel elérte azt, hogy amikor elérke­zett a gép revíziójának, illetve javí­tásának ideje, nem volt szükség ja­vításra. És azzal, hogy a gép nem szorult javításra, a fűtőháznak meg­takarított százezer koronát. Míg másoknak gépe háromszor került javításba, neki csak egyszer. Az olaj és szénmegtakarításban is szép ered­ményeket ért el, ami pénzösszegben 44.400 koronát tett ki. Az összes mozdonyoknál 1951 év első féléve alatt 2,519.765 koronát takarítottak meg Ezt az összeget fűtő- és kenő­anyag megtakarításávál érték el. Az 500-as mozgalom bevezetésével a mozdonyokon megtakarítottak 2 mil­lió 646.000 koronát. Ezt az eredményt tehát fokozzák a zólyomi fűtőház dolgozói. Ne elégedjetek meg eddigi eredmé­nyeitekkel, ne álljatok, meg félúton, fejlesszétek tovább a szovjet szta­hanovisták módszereit, hogy min­dennap teljesíthessétek, és túltelje­síthessétek az előirányzott tervet. K. L wsw Épül a H U KOSTA V érhátózata néhány száz kilométernyi vasúti sínt fektetnek le szorgalmas dolgozói Feneketlen bűzös mocsár volt ezen a helyen — mondja munkatársamnak Tóth István, az egyik vasútépítő cso­port munkavezetője. — Pár évvel eze­lőtt a sűrűn burjánzó nádasok között még csónakon lehetett vadkacsákra vadászni Kezével körbemutat a széles síksá­gon, ahol most sűrű sorokban magas töltések húzódnak. A töltések tetején acélsínpárok csillognak a korareggeli őszi nap sugarában. A sínek mellett szakaszonként elosztva dolgoznak az egyes csoportok. Hangos hó-rukk kiáltások szállnak a levegőben az egyik csoport felől. Az emberek a sín két oldalán felállva emelőrudakkal a kezükben a vezény­szóra hatalmasat taszítanak a sínpá­ron. A másik oldalról sűrű csákány­ülések egyhangú kopogása hallatszik. A munkások a tompa csákányokkal a kavicsot verik jó erősen a talpfák alá, hogy szilárdan álljon. A Kohókombinát töbszáz kilométer hosszúságú vasúti sínhálózatát épí­tik a szorgalmas munkások a mocsá­ri réteken. A gigászi üzemben lefek­tetésre kerülő sínpárok hossza felül­múlja a 300 kilométert Az építkezés egyik• legfontosabb része a vasútépí­tés, amely az új üzem vérkeringésé­nek fontos irányítója lesz. Hősi munkát végeznek a vasútépítő brigádok. Munkájuk megkönnyítésében, mint az építkezés­nek minden munkahelyén, hatalmas segítségükre vannak a nagyteljesítmé­nyű szovjet gépek. A talajegyengetés­nél, a töltések emelésénél szovjet szkripperek, ekszkavátorok és báge­rek végezték el a legnehezebb mun­kákat. A közeli, most épülő vasútállomá­son pilzeni vasútszerelü munkások végzik a sínpárok összeszerelését. Munkájuk teljesen gépesítve van. A hatalmas talpfarakásokból traktorral szállítják a munkahelyre a talpfát. Villany erővel és sűrített levegővel mű­ködő fúrókkal fúrják ki a csavarok számára a lyukakat Síneken mozgó emelőszerkezetekkel helyezik rá a hosszú acélsíneket az előkészített talpfákra. Gépekkel villámgyorsan le­csavarozzák a talpfákhoz a síneket. Az emelő szerkezet magasba emeli az elkészített sínpárt és rátolja az erre a célra készített oldalfalak • nélküli erős vagonokra. Naponta több vonat­szerelvény viszi az épülő pályára az összeszerelt sínpárokat. A lerakodás­sal sincs sok nehézségük az építőknek. Hatalmas emelődaru áll készenlétben a pálya végén. A súlyos alkatrésze­ket pehelykönnyűséggel emeli a ma­gasba és helyezi el a töltés hosszá­ban. Munkaversenyben dolgoznak az öntudatos pilzeni munkások. Na­ponta hatalmas teljesítményeket ér­nek el. Hatszáz folyóméter összesze­relt sínpár a napi átlaguk, de gyak­ran 650 métert is megcsinálnak. A többi munkások szeretettel beszélnek róluk és példát vesznek hatalmas munkatempójukról, amellyel a Kohó­kombinát felépítéséhez nagymértékben hozzájárulnak. Kiváltképpen a most folyó vasút­építő-tanfolyam 43 tanulója zárta örökre szívébe a szerelő-elvtársakat, akik nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulókból minél előbb tökéletes tudású szakemberek válja­nak. Különösen a gyakorlati munka betakarításában tűnt ki a szerelők ön­zetlen segítsége. Tóth István volt járási hivatalnok a tanfolyam egyik tanulója, szívből jövő szavakkal beszél a cseh munká­sokról. — Azt, hogy ilyen rövid idő alatt megtanulhattuk a vasút építésének legfontosabb részeit, előadóink, Nová­cek pályamester és Petro építésveze­tő lelkiismeretes igyekezetén kívül elsősorban a vasútszerelö brigád se­gítségének köszönhetjük. A sokéves tapasztalatokkal és nagy begyakorlott­sággal dolgozó szerelők szívesen át­adták tapasztalataikat. Megtanítottak a gépek kezelésére és a mesterség legapróbb részleteire is kiterjedő ok­tatásban részesítettek bennünket. — Minden igyekezetükkel azon vol­tak, — teszi hozzá a csoportvezető él­munkás, — hogy ittlétük ideje alatt tökéletes tudású csoportot képezzenek ki, akik eltávozásuk után oda álljanak a helyükre és, önállóan folytathassák fontos munkájukat. A tanulócsoport tagjai a síneket készítik elő a szereléshez. Délelőtt gyakorlati munkát végeznek, délután pedig elméleti tanulással bővítik tu­dásukat. Lelkes igyekezettel tanul minden tanuló. Tudatában vannak jövendő munkájuk nagy jelentőségé­nek. Azt akarják, hogy amikor új gé­pekkel önállóan megkezdik a munkát, ne maradjanak el teljesítményben ta­nítóik mögött. A tanulók egyrésze magyar. — De ez nem okoz nehézséget — mondja Szamiszky János hallgató — mert magyarnyelvű oktatásról is gondos­kodva van. Szamiszky János ezelőtt kantinve­zető volt Erezte, hogy mint erős fia­talembernek, nem a pult mögött van a helye. —• Nekünk fiataloknak az élen kell dolgoznunk a szocializmus felépítésének hősi mun­kájában — mondja ellkesen Szamisz­ky. — Az építkezéseken sokkal na­gyobb szolgálatot tehetünk a közös ség érdekeinek. Nem egyedül jöttem, — folytatja, — társaim közül sokan követték példámat, amikor a HUKO­ra jelentkeztem munkára. A szerelők és a tanulócsoportok mel­lett kilométer hosszúságú szakaszon vasútállomások szervezett brigádosai dolgoznak. A többszáz tagú csoport­nak körülbelül a fele lányokból tevő­dik össze. Férfimódra kezelik a csá­kányt a lányok. Nem maradnak el f munkában a férfiak mögött. Lipták Terike fiatal kalauznő hun­cut mosolygással néz a mellette dol­gozó fiatal forgalmistára, aki szapo­rán igyekszik lépést tartani vele. Sza­porán villog a lány izmos kezében a csákány. Jégesőként kopognak az üté­sek a kavicson. A forgalmista pilla­natra megáll a munkában. Leveti ma­gárai rövid felsőkabátját. Amikor neki­gyűrkőzve újból megragadja a csá­kány nyelét, magabiztos pillantást vet Teri felé. A kislány megértette ezt a pillantást, amely mintha azt mondta volna: — No most legénykedj! Majd én megmutatom, hogy mit tudok! és boldogan mosolygott magában: Kaviccsal megrakott vagonokat irányított rendeltetési helyükre Vit­kovszky József, aki az építkezésen a diszpécser feladatát látja el. Csernő. ről jött a IIUKO-ra, hogy az ottani építkezésen szerzett tapasztalatait itt is hasznosítsa. Takács Gyula csoportja rakja ki a vagonokból a kavicsot. Nagyon igyekeznek a munkával, mert amíg a vagonok a nyílt pályán áll­nak, ki kellett vonni a munkából a hatalmas aláverő gépet. A gép kezelői, Vetr Józsf és Vanka József, emiatt a kényszerű állás miatt nagyon idegeskednek. Panaszkodnak, hogy nincs alaposan megszervezve a munka. A nagyteljesítményű gépet emiatt nem lehet teljesen kihasználni. — A szövetségi vasútvonalon 200%. ra teljesítettük a normát, itt pedig a 100%-ot sem tudjuk elérni, pa­naszkodik a gépkezelő. — Részben a hozzánk beosztott munkások gyakor. latlansága okozta ezt, részben pedig a munkamenet nem tökéletes meg­szervezése. Az építés vezetőinek gyakrabban kellene ellenörizniök a gép által végzett munkát és lehető­ség szerint jobb előkészítéssel segí­teni nagyobb teljesítmény elérésében. A munkaidő pontos betartása a munka helyes megszervezésének egyik legfontosabb része. Nagyobb teljesítményeket csak úgy lehet fel­mutatni, ha alaposan kihasználjuk a munkaidő minden percét. Tóth István munkacsoportja már régen szorgal­masan dolgozik az egyik váltó be. állításánál, A mellette levó csoport­ból pedig még alig ketten-hárman lé­zengenek a vasút mellett. Bóna Ferencnek, Bratyínka János, nak és egyik biciklivel idejében meg. érkezett társuknak órákig kellett várakozniok tétlenül, amíg a csoport vezetője és a csoport többi tagja is megérleezett a munkahelyre. Ameny­nyire lehetséges, ezen a téren sürgős javulást kell létesíteni és jobban meg. szervezni a munkának pontos időben vtOő m" nkesdését mindenegyes mun­kahelyen. • G. L. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiitiiiiittiiiiiiiiiiitiiiiiiiiitiiiiifiiiiriiiiiiBiitíiiis3tii9iiiii2iiiiiigiini Svédországba utazott a csehszlovák jégkorongváíogatott Pénteken és vasárnap játszanak a svédek ellen — Kitűnő formában van a csehszlovák csapat Tegnap a déli órákban a prágai re­pülőtérről Stockholmba repült a cseh­szlovák válogatott jégkorongozó csa­pat, mely ma, pénteken és vasárnap a svéd válogatott ellen veszi fel a küzdelmet. A csehszlovák csapatot Vlad, Kostka vezeti. A csapattal Her­mán edző, V. Banseth bíró és dr. F. Mach orvos utaztak a svéd fővárosba. A csehszlovák válogatottban a kö­yetke-ző játékosok szerepelnek: Rich­ter, Pšinčík, Novy, Gut, Pýcha, VI. Bukník, ierábek, Blazek, Sekyra, Charouzd, Danda, Valda, N. KIuc, V. Bubník, Hajšman, ing. Reiman. A prágai repülőtéren az Állami és Testnevelési Sporthivatal nevében V. Mucha búcsúztatta a jégkorongozókat. A csehszlovák válogatott játékosok kitűnő formában vannak. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hét végén és még e hét elején is, kemény edző­mérkőzéseket játszottak egymással a csapataJb Munkatársunk a csapat elutazása előtt Vlad. Kostkát, a osapat vezetőjét kereste lel, aki a svédországi mérkő­zések előtt a következőket mondotta: — A játékosok teljesítményével meg vagyok elégedv . Van még egy­két hiba a csapatban, de remélem, hogy ezeket is ki fogjuk tudni küszö­bölni. Nehéz mérkőzés előtt állunk. A svédek mindig kemény és jó ellen­feleknek bizonyultak. A téli olimpiász előtt ez a két nemzetközi találkozó kitűnő edző-alkalom is lesz. Mikor kerül sor a visszavágóra? — Minden valószínűség szerint ja­nuár 31 és február 2-ika között itt­hon állunk ki majd revansmérkőzésre. Bebizonyítjuk, hogy Svédországban is jó eredményt fogunk elérni és mél­tóan fogjuk képviselni 'Sstockholmban népi demokratikus országunk színeit. Mint értesülünk a csehszlovák jég­korongozó válogatottat a téli olimpiai játékok előtt 75 napos közös edző­táborban összpontosítják, ahol a leg­kitűnőbb feltételek mellett készülhet­nek majd fel a téli olimpiai játékokra. ÜJ SZO. a csehszlovákiai magvar dolgozók napilapja Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8 10 sz. Telefon: szerkesztőség 352-10 és 347-16, kiadóhivatal 262-77 Fő­és felelősszerkesztö L ő r I n c z Gyula. Feladó és Iránvító postahivatal Rra­tislava fi Nvomia és kiadia a Prav­da Nemzeti Vállalat RrqtMsva Kéz­iratokat nem adunk vi««/a Előfize­tés I évre 540 —. •/, évre 270 % évre 135—. 1 hónapra 45 Kčs A hetilap (csütörtöki s?íim) előfize­tése I évre 150- 7? évre 75—, 74 évre 40 Kčs A KFPESKONYV előfizetése eev évre NFPNAP1AR ra) együtt 100 K£a.

Next

/
Thumbnails
Contents