Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-23 / 275. szám, péntek

UJSZ 0 1951 november 23 A bolsevik propaganda fövonásai Sztálin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XVIII. kongresszusán 1939- már­cius 10-én a Központi Bizottság te­vékenységéről szóló jelentésében, a tagok és a káderek neveléséről és a pártpropagandáról szólva, azt mond­ta: „Mint alapigazságot kell elismer­nünk, hogy mennél magasabb a párt és állami munka bármely te­rületén működő funkcionáriusok politikai színvonala és marxista-le­ninista öntudata, annál magasabb­rendű és termékenyebb ez a munka, annál hatékonyabbak a munka ered­ményei." Sztálin szavainak történelmi iga­zát a dicső SzK(b)P tapasztalatai bebizonyították. E zseniális szavak történelmi igazát bizonyítják a mi pártunk tapasztalatai is. A kommunisták marxista-leninis­ta nevelése egyike a Párt legfon­tosabb feladatainak, mert a mar­xizmus-leninizmus elsajátítása fel­tételezi az élő problémák helyes megoldását, feltételezi a pártmun­ka helyes bolsevik módszereinek ér­vényesítését, feltételezi a kommu­nisták széles kapcsolatát a tömegek­kel, mert „Csak az a párt tud biz­tonsággal előre haladni, és tudja a munkásosztályt vezetni, amely el­sajátította a marxista-leninista el­méletet." A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja példájától és tapasz­talataitól vezettetve Pártunk min­dig nagy figyelmet szentelt és szen­tel tagjai marxista-leninista neve­lésének. Ezért vezette be a dicső IX. kongresszus a Pártoktatási Évet, hogy minden párttag számá­ra lehetővé váljon a marxizmus-le­ninizmus alapjainak elsajátítása. Azonban nem minden funkcionárius és párttag értette meg ennek a lé­pésnek nélkülözhetetlenségét. Pro­pagandistáink — a Pártoktatási Év oktatói — munkájának szintén sok fogyatékossága van. amelyeket kö­vetkezetesen el kell távolítani. Cseh­Szlovákia Kommunista Pártja Elnök­ségének határozata az 1951—52. Pártoktatási Évről rámutat az ed­digi propagandista munkák gyen­géire, amelyek elsősorban a pártok­tatás alacsony eszmei színvonalában rejlenek. Ezért párttagjaink és ká­dereinek marxista-leninista iskoláz­tatásának legfontosabb láncszeme most a propagandista munka elmé­leti színvonalának emelése. Mit müveinek a „ jó kulákok" a váradi szövetkezetben A kommunista uropatfanda és az agitáció a pártpolitikai munka egyik legfon­tosabb része. Lenin a „Mi a teen­dő' című könyvében megmutatja a propagandista és az agitátor felada­tait. Azt mondja, hogy a propagan­dista feladata, ha például a munka­nélküliség kérdését veszi át, hogy megvilágítsa a válság kapitalista jellegét, hogy megmutassa elkerül­hetetlenségének okait a tőkés társa­dalomban, megmagyarázza a szocia­lista társadalomba való átmenet szükségességét. A propagandistának nagyan sok gondolatot kell felvet­nie. Az agitátor más módszereket használ. Ha ugyanarról a kérdésről beszél, úgy a hallgatói számára leg­ismertebb és leghatásosabb példát hozza fel, mondjuk egy munkanél­küli éhhalált. Minden igyekezetét arra összpontosítja, hogy e példa al­kalmazásával egyetlen gondolatot oltson be hallgatóiba: a gazdagság növekedése és a szegénység növe­kedése közötti ellentét képtelenségé­nek gondolatát és Igyekezni fog, hogy hallgatóiban felháborodást keltsen e fölött az igazságtalanság fölött. En nek az ellentétnek teljes megvilágí­tását és magyarázatát a propagan­distára bízza. A propagandista és az asritátor munkája egyet céloz, csu­pán a módszer, a jelenségek megvi­lágítása különböző. A propagandista feladata megtisz­telő és felelős. Felelősségteljes és megtisztelő kötelesség propagálni a leghaladóbb elméletet, megismertetni párttagjainkkal és a dolgozó töme­gekkel Marx, Engels, Lenin és Sztá­lin társadalomformáló elméletét. A marxizmus-leninizmus klasszi­lcusai és az ő hü tanítványuk Gott­wald elvtárs, adják példáját annak, hogyan kell értelmezni és propagál­ni Pártunk eszmélt. Az ő műveiken tanulják meg propagandistáink, ho­gyan kell a bolsevizmus eszméit ter­jeszteni. Mély elviség ás pártosság, céltu­datosság és kérlelhetetlenség a bol­sevizmus összes ellenségeivel szem­ben, az elmélethez való alkotó vi­szony, az elméletnek a gyakorlattal, a dolgozó tömegek napi harcával va­16 összekötésének művészete, világos gondolkodás, a hazugság, demagógia és vulgarizálás elleni harc. ezek a marxista-leninista eszmék bolsevik propagálásának fő jellemvonásai. A Pártoktatási Év összes oktatói­nak nagy feladata és kötelessége, hogy a munkások olyan módszerét sajátítsák el. amely megfelelne azok­nak a vonásoknak, amelyek a mar­xizmus-leninizmus klasszikusainak műveiből sugárzik ki. A marxista-leninista propaganda elvisége A kommunista elviség a bolsevik propaganda első és legfontosabb jel­iemvonása. A marxizmus-leninizmus ismerete nélkül annak elsajátítása és a gyakorlatban való érvényesí­tése nélkül lehetetlen a párt és a munkásosztály forradalmi tevékeny­sége, lenini gondolata, hogy „forra­dalmi elmélet nélkül nem lehet for­radalmi mozgalom sem. Ez azt jelenti, hogy a párttagokat és a dolgozók tömegeit úgy kell felfegyverezni, hogy marxista-le­ninista szempontból tudják megérte­ni és megmagyarázni a bel- és kül­politikai élet legfontosabb esemé­nyeit Marx, Engels, Lenin Sztálin és Gottwald elvtárs beszédei és írá­sai mélyen elvlek, bolsevik követke­zetességek, alaposságuk és kommu­nista elviségtlk szinte felvillanyoz­za a tömegeket. Emlékezzünk csak vissza Gottwald elvtárs el síi parla­menti beszédére 1929-ben. Milyen mély kommunista elviség hatja át, milyen meggyőzően szakítja le a „de­mokrácia" álarcát a München előtti köztársaságról, hogyan ostorozza a munkíj,osztály ellenségeit megdönt­hetetlen érvekkel, milyen világosan mutatja meg a tömegeknek a mun­kások és parasztok államának meg­teremtéséhez vezető utat. Az okta­tók gyakran bemagolt formulákban beszélnek, felsorolják a marxizmus, a leninizmus tételeit és nem kap csolják össze azt a nfindennapi po­litikai munka gyakorlatával. A jó propagandista alaposan felkészül az előadásra, mélyen átgondolja a pro­blémákat és módszereket, hogyan magyarázhatná meg őket a legjob ban. A jó propagandista egyúttal megmutatja építömunkánk távlatait is. gyökeresen megmagyarázza pár­tunk fontos határozatainak jelen­tőségét, úgyhogy a hallgatók meg­értik teljesítésüknek helyességét és szükségességét. A propaganda feladata elősegíteni a dolgozó nép marxista-leninista szellemben való nevelését, harcolni az elvtelenség minden megnyilvánu­lása ellen, harcolni a burzsoá elmé­letek ellen, a nacionalizmus és koz­mopolitizmus ellen, segíteni fejlesz­teni a szocialista hnzafiasságot és a nroletár nemzetköziséget. A propa­ganda feladata ösztönözni kialakuló fii társada'munk feilődő erőit és se­gítőn! az űj generáció felnevelését, A bolsevik harciasság és k érlebef ellenség A Szovjetunió Kommunista bolse­vik Pá:tjinak valamint a mi Pár­tunknak története kemény és kér­lelhetetlen harcok története.- Lenin és Sztálin elvtárs példája nyomán Gottwald elvtárs a mi pártunkat a szociális forradalom és a proletár­diktatúra pártjává nevelte fel. A bol­sevizmus azért halad győzelemről győzelemre, mert Lenin és Sztálin voltak azok, akik a pártot a forra­dalmi harciasság és meg nem alku­vás szellemében vezették és nevel­ték. Elegendő megemlíteni azokat az éles harcokat, amelyet Lenin veze­tett a národnyik, az ökonomisták, a mensevikek ellen, a II. Internacio­nálé opportunistái elleni harcait, Sztálin elvtárs harcait a trockisták és bucharinisták ellen. Elég megem­líteni Gottwald elvtárs kérlelhetet­len és következetes harcát a Jílek­csoport ellen, valamint az összes frakciós elhajlások ellen pártunk történetében, hogy teljesen tudatá­ban ^legyünk annak, hogy milyen erő­feszítéssel védték tanítóink és pár­tunk vezetői a forradalmi proleta­riátus ideológiai tisztaságát. A bolsevik propaganda feladata, hogy a párttagokat és a dolgozó tö­megeket az osztályellenséggel szem­beni gyűlöletre nevelje - A propagan­distának harciasnak kell lennie, mert ellenkező esetben az előadása szá­raz. A valóság az, hogy a Pártok­tatási Év sok oktatója előadását harciasság nélkül adja elő. mert az osak egymástól független problé­mák és idézetek felsorolásából áll, megfosztva a marxizmus-leninizmus harcos és támadó szellemétől. A Pártoktatási Év jó oktatója nem foglalkozik a kérdésnek csu­pán elméleti oldalával, hanem ala­posan, gyökeresen elemezi a mind­inkább kiéleződő osztályharc jelen­ségeit, a jelen eseményeinek pél- jj dáiij és elméletileg megindokolja őket. Az első módszer elvont pasz­szív és védelmi, a második aktív, támadójellegű az élet jelenségeinek lelkiismeretes, alapos tanulmányozása alapján. Ez a bolsevik propaganda módszere. Propagandistáink munkájának egyik gyakori fogyatékossága az is, hogy békülékenyek a szociáldemo­kratizmussal szemben, amely még sok szervezetünkben megnyilvánul. Itt meg kell említenünk Gottwald elvtárs beszédeit, amelyek sújtó erő­vel törik szét a reformisták oppor­tunista nézeteit és leleplezik oppor­tunista politikájuk burzsoá magját. Alkotó viszony az elmélethez és az elméle'nek a <*yakorSa»fa! való összekö'ése Sztálin elvtárs a bolsevik párt XVIII. kongresszusán továbbfejlesz­tette az államról szóló marxista.le­ninista elméletét és bebizonyította, miért szükséges újból átgondolni En­gelg következtetéseit az állam el­halásáról, miért kell Engelsnek az államról szóló definícióját kiszélesí­teni és kiegészíteni. Sztálin elvtárs bebizonyította, hogy ha fennáll a kapitalista bekerítés, az államra még a kommunizmus alatt is szük­ség van. Gottwald elvtárs nyilatkozataiban arra tanít bennünket, hogy minden jelenséget vizsgálnunk kell. A Köz­ponti Bizottság 1948 novemberi ülé­sén megmagyarázta, miért nem te­hettük meg 1945 májusában azt, ami 1948 februárjában megtörtént. Miért kellett a pártnak és az egész dolgozó népnek az osztályharc nagy iskoláján keresztülmennie, hogy le­verhesse a burzsoáziát és szabaddá tegye a szocializmushoz vezető utat. A Pártoktatási Év oktatóinak az a feladata, hogy lelkiismeretesen és figyelmesen tanulmányozzák a té­nyeket, a jelen eseményeit, hogy igyekezzenek mélyen behatolni a fej­lődés lényegébe, tanulmányozzák a dolgozó nép életét és ^rdekeit. Az üzemből vagy a községből merített élő és jellegzetes példákkal tegyék tartalmassá előadásukat. Csak így fog munkájuk megfelelni az élet kö­vetelményeinek és csak így lesz si­keres. K. SIMON (A „Propagandista" • 2. számából.) Szövetkezeteink már túlnyomórész­ben végeztek az őszi vetéssel. Nem egy szövetkezetben már a tavasziak alá való mélyszántást is elvégezték Ahol jól megszervezték az őszi ter­mények betakarítását és a tagok be­csületesen dolgoztak, ott nem is fér kétség ahhoz, hogy idejében tudtak végezni a vetéssel is. A váradi szövetkezetben még mindig vetnek, annak ellenére, hogy munkaerőhiányról egyáltalában nem beszélhetünk, mert hiszen csaknem az egész falu a szövetkezetben dol­gozik. A tagok a traktorállomásra hivatkoz­nak, hogy az nem adott elegendő gépsegítséget. Igaz, hogy szövetkeze­teink rohamos fejlődésének következ­tében a traktorállomások még nem tudnak annyi gépet biztosítani, amennyit a szocialista gazdálkodás megkövetel, de nézzünk csak vissza a múltba. Dolgozott-e valaha a váradi határ­ban annyi traktor, mint ma? Hasz­náltak-e már valahí agregátot? Nem! Tehát nagyon sokat segít a gépierő a szövetkezetnek, de hiába­való a gép, ha a munkát nem szer­vezik meg kellően. Egyes tagok pedig nem sokat törőd­nek a munkával. A kulákoknak meg eszök ágában sincs, hogy igyekezze­nek. Dolgoznak és szépet mutatnak, de belül bizonyos kárörömmel gon­dolnak arra, hogy mégis csak sikerült az ő tervük, mert a szövetkezet nem tud előrehaladni. A szövetkezet alelnöke, azzal „védekezik" hogy a vetés hát­ramaradásának az az oka, hogy 70 hektáron keresztsorú vetési módszert alkalmaztak. Bizonyosan valamelyik kuláknak nem tetszett az, hogy a jö­vőben még jobb terméseredményt fognak elérni a szövetkezeti tagok a keresztsorú vetési módszer alkalmazá­sával A szövetkezet alelnöke tehát szintén felült a kulákok szekerére és ahogy csak tudta ellenezte a kereszt sorú vetési módszer alkalmazását. A várad szövetkezetben a kulákok már annyira elh?talmasodtak és hízel­gő szavaikkal már annyira beférkőz­tek a szövetkez tbe, hogy a szövetke­zeti tagok még védelmükre is állnak Védelmükre kelnek és „becsületes" kuláknak nevezik az olyanokat ls mint például Konczné. aki 200 hek­tárral lépett be a szövetkezetbe. Ne gondoljuk azt, hogy ha szépen be­szélnek a kulákok és néha-néha meg­jelennek a munkában, akkor a kulák megszűnik kuláknak lenni. Azok, akik még évekkel ezelőtt úgy bántak a szegény néppel, nint a kutyával, azok most egyszerűen szerény báránnyá változtak. De csak külsőleg játsszák a bárány szerepét. Belülről gyűlölet Izzik bennük és ha hatalmuk lenne egyben tönkretennék a szocializmus vívmányait, tönkretennék dolgozó né­pünk jövőjét. Ezek pártját fogja a szövetkezet raktárosa is. Persze i kulák érti a mesterségét és ha más képp nem, itallal veszi meg céljaira a hajlamos embereket. Ha egyelőre dolgoznak is a szö vetkezetben a „becsületes" kulákok azt csak azért teszik, hogy multjukat eltakarják De a munka sohasem lesz Ínyükre való, s úgy, ahogy már most is esi nálják a szövetkezetben, mindenhol csak a hibát látják. Szeretnék, hogy minden úgy legyen, ahogy ők akar ják, vagyis, hogy a szövetkezet minél rosszabb legyen. Ugy mint Domany András esetében is volt. Domany András az elsők kőzött lépett be a szövetkezetbe. Persze a munka neki sem ízlett és nem is dolgozott. Jobb­nak gondolta, hogy kilép újra a szö­vetkezetből és a fonó szövetkezetben üldögélve fog dolgozni. Arra is gon­dolt, hogy a fonó-szövetkezetben nem kap gabonát. Ezért a családját to­vábbra is az EFSz-ben hagyta, hogy meglegyen a fejadag. Hozzá hasonló a Galambos neve­zetű kulák is. Fia szövetkezetben van, őkelme pedig valamilyen hun­cútsággal olyan igazolást szerzett, hogy nehéz testi munkára alkalmat­lan. Furfangosságávai elérte, hogy portás lett egy privigyei üzemben, viszont a fia által a szövetkezetben bomlaszt és élvezi a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Ha a „Vesna" elárusító kijön, a kulákok az egész autót megvennék csak azért, hogy a szövetkezet be­csületes tagjainak le jusson. Círia Géza, 18 hektáros kulák, Nagy Lajos, szintén 18 hektáros ku­lák, a szövetkezetbe férkőztek csak azért, hogy megszabaduljanak a kon­tingenstől. hogy gond nélkül élhes­senek. Mie.ött a szövetkezetbe beléplek ó pénzért eladták sertés- és marha­állományukat, úgy hogy ha most nem is járnak a szövetkezetbe dolgozni, még egy jó darabig bírják a készlet­ből. Már amikor a szövetkezetbe be­léptek, mindjárt spekulációval éltek a kulákok. Ahelyett, hogy a szövet­kezetbe beadták volna állatállomá­nyukat, elfeketézték, vagy pedig „oda ajándékozták a sógornak". A szövetkezet földterületéhez ké­pest nagyon alacsony az állatállo­mány. Alig 19 fejőstehenük van. Ser­tés is itt-ott lézeng csak. Igy történt aztán, hogy nem tudtak hizlalni annyi sertést, mint amennyi a kontingens beadására elég lett volna. A kulák spekulációnak, no meg a többi szö­vetkezeti tag vigyázatlanságának az lett a vége, hogy most, ha a szövetkezet a be­szolgáltatás! kötelezettségének ele­get akar tenni, akitor a saját ré­szükre hizlalt disznótól kell meg­válnlok. Itt megint csak a kulák spekulációja válik valónak, aminek a levét ki issza meg más, mint a becsületes dolgozó. A kuláknak^ -bizonyára van annyi zsír­ja és szalonnája a kamrában, hogy ha az idén nem is öl Jiszr.ót, akker is kibírja. De mit csináljanak azok, akik­nek csak annyluk van, amennyire ép­pen szükségük van a disznóölésig A kulákok nem Is bánnák, ha minden­kinek he kellene adni a hízóját a kontingensre. Ezek a „becsületes" kulákok Tudták ők jól, h« nem admk be elegendő sertést, akkor ez lesz a vége. igy van cz a tejjel is, meg a szárnyas jószágg-l Is A szövetke­zetnek nincsen közös baromfiállo­mánya sem. Igy aztán a kontingenst szétirlák a tagokra úgy a szárnyasbaromfiból, mint to­jásból. Igy megint csak a kulákok jártak jól. Nekik van 80—100, sőt mé^ an­nál is több baromfijuk, a kisgazdák­nak pedig alig van 15—20 darab. No, már most a beadásnál a kulá­kok ragaszkodtak ahhoz, hogy a „szövetkezetben mindenki egyfor­ma" és így egyformán kell a tojás­beadást is kivetni. Hát nem feke­téznek-e a kulákok továbbra is a tojással? Tehát most már világos, hogy milyen alattomosan akarják kihasználni a szövetkezetet. Kérdezzük ezekután Novoszád Gyu­la csoportvezető., aki a..nyira bízik a kulákok „becsületességében", hogy milyen jól fog esni neki majd. ha a saját hízóját kell odaadni azért, mert egy évvel ezelőtt a kulákok disznói­kat eladták ahelyett, hogy a szövet­kezetbe adták volna. Ha a kulákok nem volnának a szövetkezetben, akkor már bizonyá­ra nem lenne hátra 20 hektár vetni­való és az őszi mélyszántásból Is nem 128 hektár, hanem az egész földterület el lenne végezve. * Nyissuk csak kl jól a szeműnket s mindenre rájövünk. Nem is fejlőd­het a váradi szövetkezet, ha az első számú osztályellenséget, a kulákot „becsületesnek" tartják. MÉRY FERENC,

Next

/
Thumbnails
Contents