Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-23 / 275. szám, péntek

UJSZ

0 1951 november 23 A bolsevik propaganda fövonásai Sztálin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XVIII. kongresszusán 1939- március 10-én a Központi Bizottság tevékenységéről szóló jelentésében, a tagok és a káderek neveléséről és a pártpropagandáról szólva, azt mondta: „Mint alapigazságot kell elismernünk, hogy mennél magasabb a párt és állami munka bármely területén működő funkcionáriusok politikai színvonala és marxista-leninista öntudata, annál magasabbrendű és termékenyebb ez a munka, annál hatékonyabbak a munka eredményei." Sztálin szavainak történelmi igazát a dicső SzK(b)P tapasztalatai bebizonyították. E zseniális szavak történelmi igazát bizonyítják a mi pártunk tapasztalatai is. A kommunisták marxista-leninista nevelése egyike a Párt legfontosabb feladatainak, mert a marxizmus-leninizmus elsajátítása feltételezi az élő problémák helyes megoldását, feltételezi a pártmunka helyes bolsevik módszereinek érvényesítését, feltételezi a kommunisták széles kapcsolatát a tömegekkel, mert „Csak az a párt tud biztonsággal előre haladni, és tudja a munkásosztályt vezetni, amely elsajátította a marxista-leninista elméletet." A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja példájától és tapasztalataitól vezettetve Pártunk mindig nagy figyelmet szentelt és szentel tagjai marxista-leninista nevelésének. Ezért vezette be a dicső IX. kongresszus a Pártoktatási Évet, hogy minden párttag számára lehetővé váljon a marxizmus-leninizmus alapjainak elsajátítása. Azonban nem minden funkcionárius és párttag értette meg ennek a lépésnek nélkülözhetetlenségét. Propagandistáink — a Pártoktatási Év oktatói — munkájának szintén sok fogyatékossága van. amelyeket következetesen el kell távolítani. CsehSzlovákia Kommunista Pártja Elnökségének határozata az 1951—52. Pártoktatási Évről rámutat az eddigi propagandista munkák gyengéire, amelyek elsősorban a pártoktatás alacsony eszmei színvonalában rejlenek. Ezért párttagjaink és kádereinek marxista-leninista iskoláztatásának legfontosabb láncszeme most a propagandista munka elméleti színvonalának emelése. Mit müveinek a „ jó kulákok" a váradi szövetkezetben A kommunista uropatfanda és az agitáció a pártpolitikai munka egyik legfontosabb része. Lenin a „Mi a teendő' című könyvében megmutatja a propagandista és az agitátor feladatait. Azt mondja, hogy a propagandista feladata, ha például a munkanélküliség kérdését veszi át, hogy megvilágítsa a válság kapitalista jellegét, hogy megmutassa elkerülhetetlenségének okait a tőkés társadalomban, megmagyarázza a szocialista társadalomba való átmenet szükségességét. A propagandistának nagyan sok gondolatot kell felvetnie. Az agitátor más módszereket használ. Ha ugyanarról a kérdésről beszél, úgy a hallgatói számára legismertebb és leghatásosabb példát hozza fel, mondjuk egy munkanélküli éhhalált. Minden igyekezetét arra összpontosítja, hogy e példa alkalmazásával egyetlen gondolatot oltson be hallgatóiba: a gazdagság növekedése és a szegénység növekedése közötti ellentét képtelenségének gondolatát és Igyekezni fog, hogy hallgatóiban felháborodást keltsen e fölött az igazságtalanság fölött. En nek az ellentétnek teljes megvilágítását és magyarázatát a propagandistára bízza. A propagandista és az asritátor munkája egyet céloz, csupán a módszer, a jelenségek megvilágítása különböző. A propagandista feladata megtisztelő és felelős. Felelősségteljes és megtisztelő kötelesség propagálni a leghaladóbb elméletet, megismertetni párttagjainkkal és a dolgozó tömegekkel Marx, Engels, Lenin és Sztálin társadalomformáló elméletét. A marxizmus-leninizmus klasszilcusai és az ő hü tanítványuk Gottwald elvtárs, adják példáját annak, hogyan kell értelmezni és propagálni Pártunk eszmélt. Az ő műveiken tanulják meg propagandistáink, hogyan kell a bolsevizmus eszméit terjeszteni. Mély elviség ás pártosság, céltudatosság és kérlelhetetlenség a bolsevizmus összes ellenségeivel szemben, az elmélethez való alkotó viszony, az elméletnek a gyakorlattal, a dolgozó tömegek napi harcával va16 összekötésének művészete, világos gondolkodás, a hazugság, demagógia és vulgarizálás elleni harc. ezek a marxista-leninista eszmék bolsevik propagálásának fő jellemvonásai. A Pártoktatási Év összes oktatóinak nagy feladata és kötelessége, hogy a munkások olyan módszerét sajátítsák el. amely megfelelne azoknak a vonásoknak, amelyek a marxizmus-leninizmus klasszikusainak műveiből sugárzik ki. A marxista-leninista propaganda elvisége A kommunista elviség a bolsevik propaganda első és legfontosabb jeliemvonása. A marxizmus-leninizmus ismerete nélkül annak elsajátítása és a gyakorlatban való érvényesítése nélkül lehetetlen a párt és a munkásosztály forradalmi tevékenysége, lenini gondolata, hogy „forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem. Ez azt jelenti, hogy a párttagokat és a dolgozók tömegeit úgy kell felfegyverezni, hogy marxista-leninista szempontból tudják megérteni és megmagyarázni a bel- és külpolitikai élet legfontosabb eseményeit Marx, Engels, Lenin Sztálin és Gottwald elvtárs beszédei és írásai mélyen elvlek, bolsevik következetességek, alaposságuk és kommunista elviségtlk szinte felvillanyozza a tömegeket. Emlékezzünk csak vissza Gottwald elvtárs el síi parlamenti beszédére 1929-ben. Milyen mély kommunista elviség hatja át, milyen meggyőzően szakítja le a „demokrácia" álarcát a München előtti köztársaságról, hogyan ostorozza a munkíj,osztály ellenségeit megdönthetetlen érvekkel, milyen világosan mutatja meg a tömegeknek a munkások és parasztok államának megteremtéséhez vezető utat. Az oktatók gyakran bemagolt formulákban beszélnek, felsorolják a marxizmus, a leninizmus tételeit és nem kap csolják össze azt a nfindennapi politikai munka gyakorlatával. A jó propagandista alaposan felkészül az előadásra, mélyen átgondolja a problémákat és módszereket, hogyan magyarázhatná meg őket a legjob ban. A jó propagandista egyúttal megmutatja építömunkánk távlatait is. gyökeresen megmagyarázza pártunk fontos határozatainak jelentőségét, úgyhogy a hallgatók megértik teljesítésüknek helyességét és szükségességét. A propaganda feladata elősegíteni a dolgozó nép marxista-leninista szellemben való nevelését, harcolni az elvtelenség minden megnyilvánulása ellen, harcolni a burzsoá elméletek ellen, a nacionalizmus és kozmopolitizmus ellen, segíteni fejleszteni a szocialista hnzafiasságot és a nroletár nemzetköziséget. A propaganda feladata ösztönözni kialakuló fii társada'munk feilődő erőit és segítőn! az űj generáció felnevelését, A bolsevik harciasság és k érlebef ellenség A Szovjetunió Kommunista bolsevik Pá:tjinak valamint a mi Pártunknak története kemény és kérlelhetetlen harcok története.- Lenin és Sztálin elvtárs példája nyomán Gottwald elvtárs a mi pártunkat a szociális forradalom és a proletárdiktatúra pártjává nevelte fel. A bolsevizmus azért halad győzelemről győzelemre, mert Lenin és Sztálin voltak azok, akik a pártot a forradalmi harciasság és meg nem alkuvás szellemében vezették és nevelték. Elegendő megemlíteni azokat az éles harcokat, amelyet Lenin vezetett a národnyik, az ökonomisták, a mensevikek ellen, a II. Internacionálé opportunistái elleni harcait, Sztálin elvtárs harcait a trockisták és bucharinisták ellen. Elég megemlíteni Gottwald elvtárs kérlelhetetlen és következetes harcát a Jílekcsoport ellen, valamint az összes frakciós elhajlások ellen pártunk történetében, hogy teljesen tudatában ^legyünk annak, hogy milyen erőfeszítéssel védték tanítóink és pártunk vezetői a forradalmi proletariátus ideológiai tisztaságát. A bolsevik propaganda feladata, hogy a párttagokat és a dolgozó tömegeket az osztályellenséggel szembeni gyűlöletre nevelje - A propagandistának harciasnak kell lennie, mert ellenkező esetben az előadása száraz. A valóság az, hogy a Pártoktatási Év sok oktatója előadását harciasság nélkül adja elő. mert az osak egymástól független problémák és idézetek felsorolásából áll, megfosztva a marxizmus-leninizmus harcos és támadó szellemétől. A Pártoktatási Év jó oktatója nem foglalkozik a kérdésnek csupán elméleti oldalával, hanem alaposan, gyökeresen elemezi a mindinkább kiéleződő osztályharc jelenségeit, a jelen eseményeinek pél- jj dáiij és elméletileg megindokolja őket. Az első módszer elvont paszszív és védelmi, a második aktív, támadójellegű az élet jelenségeinek lelkiismeretes, alapos tanulmányozása alapján. Ez a bolsevik propaganda módszere. Propagandistáink munkájának egyik gyakori fogyatékossága az is, hogy békülékenyek a szociáldemokratizmussal szemben, amely még sok szervezetünkben megnyilvánul. Itt meg kell említenünk Gottwald elvtárs beszédeit, amelyek sújtó erővel törik szét a reformisták opportunista nézeteit és leleplezik opportunista politikájuk burzsoá magját. Alkotó viszony az elmélethez és az elméle'nek a <*yakorSa»fa! való összekö'ése Sztálin elvtárs a bolsevik párt XVIII. kongresszusán továbbfejlesztette az államról szóló marxista.leninista elméletét és bebizonyította, miért szükséges újból átgondolni Engelg következtetéseit az állam elhalásáról, miért kell Engelsnek az államról szóló definícióját kiszélesíteni és kiegészíteni. Sztálin elvtárs bebizonyította, hogy ha fennáll a kapitalista bekerítés, az államra még a kommunizmus alatt is szükség van. Gottwald elvtárs nyilatkozataiban arra tanít bennünket, hogy minden jelenséget vizsgálnunk kell. A Központi Bizottság 1948 novemberi ülésén megmagyarázta, miért nem tehettük meg 1945 májusában azt, ami 1948 februárjában megtörtént. Miért kellett a pártnak és az egész dolgozó népnek az osztályharc nagy iskoláján keresztülmennie, hogy leverhesse a burzsoáziát és szabaddá tegye a szocializmushoz vezető utat. A Pártoktatási Év oktatóinak az a feladata, hogy lelkiismeretesen és figyelmesen tanulmányozzák a tényeket, a jelen eseményeit, hogy igyekezzenek mélyen behatolni a fejlődés lényegébe, tanulmányozzák a dolgozó nép életét és ^rdekeit. Az üzemből vagy a községből merített élő és jellegzetes példákkal tegyék tartalmassá előadásukat. Csak így fog munkájuk megfelelni az élet követelményeinek és csak így lesz sikeres. K. SIMON (A „Propagandista" • 2. számából.) Szövetkezeteink már túlnyomórészben végeztek az őszi vetéssel. Nem egy szövetkezetben már a tavasziak alá való mélyszántást is elvégezték Ahol jól megszervezték az őszi termények betakarítását és a tagok becsületesen dolgoztak, ott nem is fér kétség ahhoz, hogy idejében tudtak végezni a vetéssel is. A váradi szövetkezetben még mindig vetnek, annak ellenére, hogy munkaerőhiányról egyáltalában nem beszélhetünk, mert hiszen csaknem az egész falu a szövetkezetben dolgozik. A tagok a traktorállomásra hivatkoznak, hogy az nem adott elegendő gépsegítséget. Igaz, hogy szövetkezeteink rohamos fejlődésének következtében a traktorállomások még nem tudnak annyi gépet biztosítani, amennyit a szocialista gazdálkodás megkövetel, de nézzünk csak vissza a múltba. Dolgozott-e valaha a váradi határban annyi traktor, mint ma? Használtak-e már valahí agregátot? Nem! Tehát nagyon sokat segít a gépierő a szövetkezetnek, de hiábavaló a gép, ha a munkát nem szervezik meg kellően. Egyes tagok pedig nem sokat törődnek a munkával. A kulákoknak meg eszök ágában sincs, hogy igyekezzenek. Dolgoznak és szépet mutatnak, de belül bizonyos kárörömmel gondolnak arra, hogy mégis csak sikerült az ő tervük, mert a szövetkezet nem tud előrehaladni. A szövetkezet alelnöke, azzal „védekezik" hogy a vetés hátramaradásának az az oka, hogy 70 hektáron keresztsorú vetési módszert alkalmaztak. Bizonyosan valamelyik kuláknak nem tetszett az, hogy a jövőben még jobb terméseredményt fognak elérni a szövetkezeti tagok a keresztsorú vetési módszer alkalmazásával A szövetkezet alelnöke tehát szintén felült a kulákok szekerére és ahogy csak tudta ellenezte a kereszt sorú vetési módszer alkalmazását. A várad szövetkezetben a kulákok már annyira elh?talmasodtak és hízelgő szavaikkal már annyira beférkőztek a szövetkez tbe, hogy a szövetkezeti tagok még védelmükre is állnak Védelmükre kelnek és „becsületes" kuláknak nevezik az olyanokat ls mint például Konczné. aki 200 hektárral lépett be a szövetkezetbe. Ne gondoljuk azt, hogy ha szépen beszélnek a kulákok és néha-néha megjelennek a munkában, akkor a kulák megszűnik kuláknak lenni. Azok, akik még évekkel ezelőtt úgy bántak a szegény néppel, nint a kutyával, azok most egyszerűen szerény báránnyá változtak. De csak külsőleg játsszák a bárány szerepét. Belülről gyűlölet Izzik bennük és ha hatalmuk lenne egyben tönkretennék a szocializmus vívmányait, tönkretennék dolgozó népünk jövőjét. Ezek pártját fogja a szövetkezet raktárosa is. Persze i kulák érti a mesterségét és ha más képp nem, itallal veszi meg céljaira a hajlamos embereket. Ha egyelőre dolgoznak is a szö vetkezetben a „becsületes" kulákok azt csak azért teszik, hogy multjukat eltakarják De a munka sohasem lesz Ínyükre való, s úgy, ahogy már most is esi nálják a szövetkezetben, mindenhol csak a hibát látják. Szeretnék, hogy minden úgy legyen, ahogy ők akar ják, vagyis, hogy a szövetkezet minél rosszabb legyen. Ugy mint Domany András esetében is volt. Domany András az elsők kőzött lépett be a szövetkezetbe. Persze a munka neki sem ízlett és nem is dolgozott. Jobbnak gondolta, hogy kilép újra a szövetkezetből és a fonó szövetkezetben üldögélve fog dolgozni. Arra is gondolt, hogy a fonó-szövetkezetben nem kap gabonát. Ezért a családját továbbra is az EFSz-ben hagyta, hogy meglegyen a fejadag. Hozzá hasonló a Galambos nevezetű kulák is. Fia szövetkezetben van, őkelme pedig valamilyen huncútsággal olyan igazolást szerzett, hogy nehéz testi munkára alkalmatlan. Furfangosságávai elérte, hogy portás lett egy privigyei üzemben, viszont a fia által a szövetkezetben bomlaszt és élvezi a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Ha a „Vesna" elárusító kijön, a kulákok az egész autót megvennék csak azért, hogy a szövetkezet becsületes tagjainak le jusson. Círia Géza, 18 hektáros kulák, Nagy Lajos, szintén 18 hektáros kulák, a szövetkezetbe férkőztek csak azért, hogy megszabaduljanak a kontingenstől. hogy gond nélkül élhessenek. Mie.ött a szövetkezetbe beléplek ó pénzért eladták sertés- és marhaállományukat, úgy hogy ha most nem is járnak a szövetkezetbe dolgozni, még egy jó darabig bírják a készletből. Már amikor a szövetkezetbe beléptek, mindjárt spekulációval éltek a kulákok. Ahelyett, hogy a szövetkezetbe beadták volna állatállományukat, elfeketézték, vagy pedig „oda ajándékozták a sógornak". A szövetkezet földterületéhez képest nagyon alacsony az állatállomány. Alig 19 fejőstehenük van. Sertés is itt-ott lézeng csak. Igy történt aztán, hogy nem tudtak hizlalni annyi sertést, mint amennyi a kontingens beadására elég lett volna. A kulák spekulációnak, no meg a többi szövetkezeti tag vigyázatlanságának az lett a vége, hogy most, ha a szövetkezet a beszolgáltatás! kötelezettségének eleget akar tenni, akitor a saját részükre hizlalt disznótól kell megválnlok. Itt megint csak a kulák spekulációja válik valónak, aminek a levét ki issza meg más, mint a becsületes dolgozó. A kuláknak^ -bizonyára van annyi zsírja és szalonnája a kamrában, hogy ha az idén nem is öl Jiszr.ót, akker is kibírja. De mit csináljanak azok, akiknek csak annyluk van, amennyire éppen szükségük van a disznóölésig A kulákok nem Is bánnák, ha mindenkinek he kellene adni a hízóját a kontingensre. Ezek a „becsületes" kulákok Tudták ők jól, h« nem admk be elegendő sertést, akkor ez lesz a vége. igy van cz a tejjel is, meg a szárnyas jószágg-l Is A szövetkezetnek nincsen közös baromfiállománya sem. Igy aztán a kontingenst szétirlák a tagokra úgy a szárnyasbaromfiból, mint tojásból. Igy megint csak a kulákok jártak jól. Nekik van 80—100, sőt mé^ annál is több baromfijuk, a kisgazdáknak pedig alig van 15—20 darab. No, már most a beadásnál a kulákok ragaszkodtak ahhoz, hogy a „szövetkezetben mindenki egyforma" és így egyformán kell a tojásbeadást is kivetni. Hát nem feketéznek-e a kulákok továbbra is a tojással? Tehát most már világos, hogy milyen alattomosan akarják kihasználni a szövetkezetet. Kérdezzük ezekután Novoszád Gyula csoportvezető., aki a..nyira bízik a kulákok „becsületességében", hogy milyen jól fog esni neki majd. ha a saját hízóját kell odaadni azért, mert egy évvel ezelőtt a kulákok disznóikat eladták ahelyett, hogy a szövetkezetbe adták volna. Ha a kulákok nem volnának a szövetkezetben, akkor már bizonyára nem lenne hátra 20 hektár vetnivaló és az őszi mélyszántásból Is nem 128 hektár, hanem az egész földterület el lenne végezve. * Nyissuk csak kl jól a szeműnket s mindenre rájövünk. Nem is fejlődhet a váradi szövetkezet, ha az első számú osztályellenséget, a kulákot „becsületesnek" tartják. MÉRY FERENC,