Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-20 / 272. szám, kedd

UJS328 1951 november 24 szörnyű vágyat érez, nem is kerve a közeikeleti államok hozzájárulását? El Huri minden tartózkodása mellett sem állta meg, hogy rá ne mutasson: e? igen hasonló ahhoz, mintha amerikai intervenciót készítenének elő a Közel Keleten. Hát az egyiptomi háború, amelyet — mint Sz-alah el Din külügyminiszter mondotta — most olyan ország visel Egyiptom ellen, amely Egyiptom szövetségesének nevezi magát? Hát az iráni események, amelyekről Entezam iráni küldött beszélt és amelyek 'bebizonyították, mit jelent tulajdonképpen az USA és Anglia jelenlegi külpolitikája a gazdaságilag és kator.a

:!ag gyengébb országokkal szemben? Hát a Nyugat-Eutópa újrafelfegyverzése és fegyverkezése körül még mindig tolyó hűhó, noha a fegyver kezés már az országok egész sorát fojtogatja, köztük magát Angliát, ; fegyverkezési terv egyik fő kezdetné nyezőjét is és Franciaországot, e kez deményezők egyik fő szekundánsát? De mit jelent az atlanti tömb amerikai vezérkarának ez a lázas tevékenysége, az atlanti tömb politikusainak mostani párizsi összejövetele, Lovett amerikai nemzetvédelmi mi niszter, Bradley tábornok és Harriman tevékeny részvételével, nem is szólva már Achesonról, Perkinsről és Adenauerról, valamint Eisenhowerról, az atlanti fegyveres erők főparancsnokáról és a többiekről, akik az allanti tömb tanácsa november 24-re, Rómába kitűzött ülésszakának előkészítésével foglalkoznak. A három hatalom javaslata a fegyverkezés álcázása Ezeknek a tényeknek a valódi értelmét és jelentőséget még a párizsi Monde sem tudta leplezni. A lap november 14-iki számában cikk jelent meg »Amerikai hadsereggel az Atlanti-óceántól a Rajnáig« címmel. A cikk a fentebb elmondottakkal kapcsolatban nem kis érdeklődésre tarthat számot. Felolvasok néhány idéze tet. 1 »Jelenleg több mint 10.000 amerikai katona és tiszt állomásozik Franciaországban. Ez alkalommal nem azért jöttek ide, hogy udvariassági látogatást tegyenek Lafayetténél. Rendeltetésük a következő: Az amerikai hadsereg a NyugatNémetországban elhelyezett csapatok IT ó'^öttes területein hadianyag és élei-' nu-izerto^.'leteket halmoz fel Ezekre Í'ÜV konfliktus esetén volna szüksége F,/ az a második vonal, amelyet az Atlanti-ó,teán kikötőitől a Rajnáig terveznek. 2. A Limoges—Párizs között közlekedő vonat elsőosztályú kocsijainak perronjain angol beszéd hallatszik, amelyhez hasonlót vikend alkalmából hallhattunk, ha a Potomac, vagy a Michigan-tó partjai felé közlekedünk Chateau-Rougeban.< Orleansban a vonal minden héten egyre több amerikai utassal telik meg. Sokan közültik vikendre indulva levetették khakiszínű egyenruháinkat, vagy a légihaderők sötétkék egyenruháját. Mindeyrkük zsebében ott vannak azonban a katonai okmányok Franciaország útvonalain többször dudálnak rá a kir-ndulóra a piszkoszöld ponyvával bevont autók és tehergépkocsik, mint a Packard, vagy Chevrolet gyártmányú gépkocsik. Ezeken a ponyvákkal bevont autókon mindig ugyanazokat a betűket olvashatjuk: E C C Z A betűk értelme: »A közlekedési övezet európai parancsnokságai Valójában ezek a gépkocsik ahhoz az ármádiához tartoznak, amelyet az amerikaiak fokozatosan hoznak létre a németországi megszálló csapatok mögöt tes területén.« A továbbiakban a Monde melankór likusan megjegyzi, hogy mindezek során nem törődnek Franciaország szuverenitásával. Vájjon nincs-e jogunk világosan, szilárdan és határozottan kijelenteni: még e tények legtürelmesebb vizsgálata mellett is: elejétől végig képmutatók azok a szavak, hogy a nemzetközi feszültség kiküszöbölése a fegyverzet csökkentésének előfeltétele Képtelenség, hogy valaki napról napra, óráról órára újabb és újabb •'Imákat teremtsen, amelyek feszültséget idéznek elő nemzetközi téren és ugyanakkor képmutatóan e bonyodalmak kiküszöbölésére hívjon fel. Itt van előttünk a kiáltó ellentét, az agresszív atlanti tömbben vezetőszerepet játszó amerikai politikusok zsonglőrködő szavai és tettei között. Ez az ellentmondás teljesen leleplezi az USA, Anglia és Franciaország részéről a fegyverzet csökkentésére tett javaslatok hamisságát és képmutatását. bizonyítja, hogy ez spanyolfal, amely mögé el akarják rejteni valódi . céljaikat, a további fegyverkezési verseny és az új háború előkészítését. Ezeket a kikötéseket és azt a sok más kikötést, amelyekkel tele vannak Tiuman. Acheson és Eden beszédei és a három hatalom nyilatkozata is, csakis úgy lehet felfogni, hogy ilymódon próbálják megakadályozni a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására irányuló gyakorlati intézkedéseket Ez élesen mutatkozik meg abban, ahogyan Truman, Acheson és Eden a koreai háború kérdését veti fel. A koreai háború beszüntetését kö telező feltételnek tekintik, amely nélkül lehetetlen a fegyverzet csökkentése Valamennyien nyiltan kijelentik, hogy semmiféle közös programm sem léphet hatályba a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére vonatkozólag, amíg a háború folyik Koreában. Ezt a követelményt azonban az Egyesült Államoknak önmagával szemben kell támasztania Az USA egyszerűen alakoskodik, amikor ilyen feltételt szab. A fegyverzet csökkentésének kérdé sében az Egyesült Államok kormánya, valamint Anglia és Franciaország kormánya részéről elfoglalt álláspont képmutató jellege különösen szembetűnő, mert éppen az USA. Anglia és. Franciaország, valamint az atlanti tömb egész sor más tagállamának kormányára — és ezt egyes jelenlévő és erről az emelvényről felszólaló egyes képviselők nem értik meg — hárul a teljes felelősség a koreai népre rákényszerített barbár háborúért. Az Egyesült Államok kezdett háborút Koreában s éppen ezért az Egyesült Államoknak kell beszüntetnie a koreai nép ellen viselt agresszív háborút. Amikor az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormanya az úgynevezett fegyverzetcsökkentési rendszer kötelező előfeltételeként azt a követelést támasztják, hogy szüntessék be a háborút Koreában, akkor ezt nem lehet másként értékelni, mint hogy nyíltan csúfot űznek a béke gondolatából, a világ millió és millió emberének béketörekvéséből. Az Egyesült Államoknak ez az álláspontja minden szónál erősebben bizonyítja, hogy az USA valójában a fegyverzet semmiféle csökkentését sem akarja. A szovjet küldöttség már elég részletesen kifejtette a fegyverzet csökkentésével kapcsolatos állásfoglalását. A szovjet küldöttség ragaszkodik ahhoz, hogy már. most meg kell kezdeni a fegyverzet csökkentését, függetlenül attól, folytatóddik-e vagy véget ér a háború Koreában. (Taps.) Ha a fegyverzet csökkentésének és' az atomfegyver betiltásának előzetes feltétele valóban a koreai háború beszüntetése, akkor ez esetben miért nem tesznek intézkedéseket, hogy ez a háború valóban haladéktalanul végetérjen? Ebben az esetben miért húzzák Ridgway úr és azok, akik szövetségesei a koreai fronton a békés lakosság irtásában — mint ez a mai sajtóban is látható — a leghihetetlenebb szörszálhasogatással a fegyverszüneti tárgyalásokat? Miért? Nyilvánvalóan azért, mert ez a koreai háború beszüntetésének elodázásához szükséges. A koreai háború beszüntetését pedig aiért akarják elodázni, hogy ne csökkentsék a fegyverzetet és ne tiltsák be az atomfegyvert. Az elmondottakból teljes fény derül arra, hogy a három hatalom javaslatai nem egyebek propaganda manővernél, amelynek célja, hogy a fegyverzet csökkentéséről szóló beszédekkel leplezzék az atlanti tömb szervezői által űzött fegyverkezési verseny folytatását. Nem véletlen, hogy meg az amerikai sajtó is kénytelen beismerni: a három hatalom úgynevezett fegyverzetcsökkentési terve csupán propagandacélokat követ. A New York Times e kérdéssel foglalkozó cikkében beismeri: az egyik fő ok, amely megmagyarázza, hogy az amerikai kormány »leszerelési« tervet terjesztett elő, abban rejlik, hogy az atlanti tömb tanácsának nemrégiben megtartott ottawai ülésszakán az Egyesült Államok szövetségesei — mint a New York Titfies írja — kemény ellenállást tanúsítottak az amerikai felfegyverzési tervekkef "szemben, Nyugat-Európában pedig riadalmat keltettek az amerikai képviselők utóbbi időben tett harcias nyilatkozatai. Éppen ezért — írja a New York Times — az USA számára szükségessé-vált, hogy hangsúlyozza ,»békés szándékait«. Ezekre a propagandisztikus célokra — jelenti ki a lap — az amerikai terv megfelel Arra azonban nem alkalrnas. hogy végetvessen a hidegháborúnak. A New York Herald Tribúne no- j vember 9-i cikkébep kijelenti, hogyha a Szovjetunió elutasítja a nyugati hatalmak tervezetét, ezt a körülményt a nyugati hatalmak fel fogják használni al.ban a kampányukban. amelynek során a Szovjetunióra próbálják hárítani a felelősséget a jelenlegi fegyverkezési versenyért Az amerikai hivatalos személyek éppen ezt a célt követték, amikor hetekkel ezelőtt hozzáláttak tervezetük megszerkesztéséhez. A newyorki Walt Street Journal »chimérának« nevezi az amerikai »leszerelési« tervet. Amikor az Egyesült Államok a »leszerelés« kérdését választotta eszközül — írja a lap — hogy kiragadja a kezdeményezést a Szovjetunió kezéből, lényegében egy szalmaszál után kapott, mert ez a tervezet csak propagandára jó, de semmibe veszi a valóságot. Meg kell még említeni az amerikai sajtónak és az európai sajtó jelentős részének azokat a kijelentéseit is, hogy a három hatalomnak a fegyverkezés csökkentésére irányuló javaslataira azért került sor, mert hatásosnak bizonyult a Szovjetunió békepolitikája és a Szovjetuniónak a béke megőrzésében vitt szerepe — ellentétben az USA kormányának — a háborús gyujtogatóknak — szerepével. A nyugati hatalmakat ez gondolkodóba ejtette és — mint a New York Herald Tribúne kijelenti — a maguk részéről javaslatokat kellett tenniök a fegyverzet csökkentésére, hogy legalább propagandacsatát nyerjenek a közgyűlésen. Igy áll a dolog a három hatalom úgynevezett békejavaslataival. A Szovjetunió kiegészíiő avas'atai A Szovjetunió küldöttsége már a közgyűlés elé terjesztette az új háború veszélyének elhárítására, valamint a béke és a népek / közti barátság megszilárdítására irányulj pozitív programmját. Alta'ános vitánk legelején előterjesztettük a kérdéssel kapcsolatos javaslatainkat Eszerint: Az ENSz-tagsággal összeegyeztethetetlen az agresszív atlanti tömbben való részvétel, úgyszintén az, hogy egyes államok — elsősorban az Amerikai Egyesült Államok — szárazföldi, haditengerészeti és légitámaszpontokat. létesítsenek idegen területeken Haladéktalanul szüntessék meg Ko^ reában a hadművelteket, kössenek fegyverszünetet és tíznapos határ'dőn belül vonják el a csapatokat a 38-as szélességi körtől, háromhónapos határidőn belül vonjanak ki minden külföldi csapatot Koreából. Világértekezleten tárgyalják meg a fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentésének kérdését, úgyszintén az atomfegyver eltiltásának, valamint e tilalom teljesítése fölötti nemzetközi ellenőrzésnek kérdését. Az öt nagyhatalom — az Amerikai Egyesült Államok, Nagv-Britannia. Franciaország, Kína és a Szovjetunió — kössön békeegyezményt. A Szovjetunió küldöttsége most a november 8-án benyújtott említett javaslatok továbbfejlesztéseként a fenti meggondolásokból kiindulva szükségesnek tartja a következő kiegészítő javaslatok előterjesztését: 1. A közgyűlés a népek lelkiismeretével és becsül etél^zésé vei ellentétesnek, az ENSz-tagsággal összeegyeztethetetlennek találja az atomfegyver használatát, mert az atomfegyver az agresszió és a tömeges embergyilkolás fegyvere. Ezért a közgyűlés feltétel nélkül eltiltja az atomfegyvert és szigorú nemzetközi ellenőrzés alá helyezi ennek a tilalomnak teljesítését. (Taps.) A közgyűlés megbízza az atomeröbizottságot és a hagyományos fegyverzettel foglalkozó bizottságot, készítsen elő és terjesszen a Biztonsági Tanács elé 1952 február l-ig egyezménytervezetet, amely intézkedéseket ír elő az atomfegyver eltiltásáról, gyártásának megszüntetéséről, a már legyártott atombombák kizárólagos polgári célokra való felhasználásáról és az említett egyezmény végrehajtása felett őrködő szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtéséről szóló közgyűlési határozat teljesítésének biztosítása érdekében. 2. A közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanács állandó tagjainak — az Amerikai Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországm'c, Kínának és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének —, hogy ennek a határozatnak elfogadásától számított egy éven belül harmadával csökkentsék fegyverzetüknek a jelen határozat meghozatalakor meglévő mennyiségét. Teljesen helytelenül, a tényeket elferdítve beszélt itt a Fülöp-szigetek képviselője arról, hogy a Szovjetunió kivételével valamennyien csökkentették fegyveres erőiket. Elfeledkezett bizonyos hivatalos okmányokról vagy nem olvasta azokat. Nem foglalkozom most a dolognak ezzel a részével, a részletes vitát inkább az 1. számú bizottságra hagyom Most csak annyit mondok, hogy mi a háború befejezése óta harminchárom katonai évfolyamot szereltünk le. Romuló azt hiszem tábornok Erteni° kell tehát, mit jelent harminchárom katonai évfolyam. Ha pedig érti és tudja ezt, akkor semmi ioga sem volt azt mondani, amit mondott. 3. A közgyűlés ajánlja, hogy halad ktalanul — de legkésőbb egy hónappal azután, hogy a közgyűlés határozatot hoz az atomfegyver eltiltásáréi, /alamint az öt hatalom fegyverzetének és fegyveres erőinek egyharmadával való csökkentéséről — valamennyi állam szolgáltasson teljes hivatalos adatokat fegyverzetének és fegyveres erőine

1' állapotáról, beleértve az atomfegyvert és az idegen területeken lévő katonai támaszpontokat is. Ezeket az adatokat a közgyűlés említett határozatainak elfogadásakor mejlévő állapot szerint kell előterjeszteni. 4. A közgyűlés javasolja, hogy a Biztonsági Tanács keretében létesüljön nemzetközi ellenőrző szerv, amelynek az lesz a feladata, hogy ellenfegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről szóló határozat teljesítését és megvizsgálja az államoknak fegyverzetükről és fegyveres erőikről szolgáltatott jelentését. E javaslatok jelentősége nyilvánvalóan nem szorul külön magyarázatra. Csupán azt tartom szükségesnek, hogy a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése kérdésében összehívandó világértek zletről szóló november 8-i javaslatunkat kiegészítő javaslatról beszéljek amely szerint a Biztonsági Tanács állandó tagjai egyharmadával csökkentsék fegyverzetüket és fegyveres erőiket. Célszerűnek és szükségesnek találjuk, hogy a közgyűlés elfogadja a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról szóló elvi javaslatot, a világértekezletnek pedig majd meg keli vizsgálnia — még hozzá szélesebbkörű összetételben, a világ valamennyi országának részvételével, az ezekből a javaslatokból következő, az értekezlet valamennyi részvevőjére vonatkozó konkrét kérdéseket. Emlékeztetek még arra, hogy egyes küldöttek — köztük Pearson, a kanadai küldöttség vezetője, aki egyben, mint ismeretes az agresszív atlanti tömb főtanácsának elnöke is, •*- igyekeznek meghiúsítani a leszerelési világértekezletről szóló javaslatainkat és azt kérdik/ Minek júniusig várni. Vájjon maga a közgyűlés nem leszerelési értekezlet-e? Ezeket a küldötteket most talán teljes mértékben kielégíti majd, hogy nem halasztjuk a fegyverzet csökkentését a világértekezletig, hanem javasoljuk, hogy a fegyverzet" csökkentésével foglalkozó világértekezletről szóló indítvány kiegészítéseként már a jelen közgyűlés tárgyalja meg azt a kérdést, hogv egyharmadával csökkentsék az öt hatalom fegyveres erőit és tárgyalja meg az atomfegyver eloltásának kérdését is. Mély meggyőződésünk, hogy amenynyiben az eddig még rendezetlen nemzetközi kérdések rendezéséről — az amerikaiak Koreában folyó agreszszív háborújának megszüntetéséről, a fegyverzet csökkentéséről, stb. — szóló javaslatok valóban az Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Franciaország törekvését fe'ezik ki, annak a három hatalomnak .törekvését, amely az atlanti tömbben vezető szerepet játszik és tmelvnek magatartása több más ^llam kormányköreibien is megszabja a politikai légkört —. akkor a közgyűlés előtt valóban megnyílik 5 út, hogy komoly és felelősségteljes határozatokat hozzon. Mély meggyőződé ün-k, hogy a Szovjetunió javaslatai lehetővé teszik a közgyűlés számára, hogy bátran és határo ottan elin^uljcn ezen az úton — fejelte be őrizze az atomfegyver eltiltásáról, a ^eszédét Visinszk j elvtárs. A Szovjetunió tüzérségi napja ,Az egész Szovjetunió népe november 18-án ünnepelte meg a tüzérség napját. Ebből az alkalomból Vaszilevszkij, a Szovjetunió hadügyminisztere, a következő napiparancsot adta ki: Tüzér elvtársak és a tüzérségi ipar munkásai! Katona és altiszt elvtársak! Tiszt és tábornok elvtársak! Szovjet hazánk és hadserege ma ünnepli meg a tüzérség napját és a szovjet tüzérek és munkások űj sikereit, akik az ágyúiparban a szovjet kormány és Sztálin elvtárs által kitűzött feladatokat sikerrel teljesítik. Üdvözöllek ben neteket és szerencsekivánataimat fejezem ki a tüzérségi nap alkalmából. Az összes tüzéreknek és az ágyúipar dolgozóinak további sikereket kívánok a szovjet hadsereg harci erejének megszilárdításában. A tüzérségi nap megünneplésére elrendelem, hogy ma 1951 november 18-án hazánk fővárosában, Moszkvában, valamint a szövetségi köztársaságok fővárosaiban húsz ünnepi ágyúdíszlövést adjanak le. Éljen a derék szovjet tüzérség! Éljen a hös szovjet nép és dicső hadserege! Éljen szeretett szovjet kormányunk! Éljen Lenin és Sztálin hős Pártja* győzelmeink ihletője és szervezője! Dicsőség vezérünknek és tanítónknak, lángeszű hadvezérünknek, a nagy Sztálinnak! VaszilevszJcij, a Szovjetunió tábornagya, a Szovjetunió hadügyminisztere. A Bolgár Népköztársaság kormányának az ENSz titkárságához intézett tiltakozó jegyzéke Mint a bolgár sajtóiroda jelenti,! támadó politikát folytat a Bolgár Mincs

0 Nejcsev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere november 17én az ENSz titkárságához elküldte a Bolgár Népköztársaság kormányának levelét. A Bolgár Népköztársaság kormánya a levélben bejeienti, hogy a görög kormány a Bolgár Népköztársaság, kormányának ismételt tiltakozása ellenire, továbbra is rendszeresen provokációs akciókat hajt végre a bolgár-görög határon és a görög repülőgépek nyilvánvaló kémkedő szánNépköztársasággal szemben. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma a lehető leghatározottabban tiltakozik Georgijev bolgár határőr aljas meggyilkolása eílen és a meggyilkolt rokonai számára kártérítést követel. A tiltakozó levél továbbá kijelenti, hogy e provokáció következményeiért a görög kormányt terheli a teljes felelősség. A Bolgár Népköztársaság külügy, minisztériuma felhívja az ENSz titkárságát, hogy ezt a tiltakozó levelet dékkal megsértik a bolgár légiteret, a görög kormánynak adja át és tar. A görög kormány ezzel ismét azt bi- talmával az ENSz összes tagállamait zonyítja, hogy nyiltan ellenséges ésj ismertesse meg. \