Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-20 / 272. szám, kedd

1951 november 329 UJSZ0 A dunaszerdahelyi járás EFSz-ei befejezték az őszi munkáka A járási versenyben az első helyre a bősi szövetkezet került Az 1951 szeptember 1-én megjelent kormányrendelet után a dunaszerda­helyi járási Nemzeti Bizottság taná­csa megtárgyalta az EFSz-ek, az álla­mi traktorállomások és az állami bir­tokok tervét az őszi munkákban. A mezőgazdasági munka fő irányi­tója a termelési és a pénzügyi terv. Ennek alapján kezdődtek meg az őszi munkák is a szövetkezetekben, az ál­lami birtokokon és a traktorállomáso­kon. Még az őszi munkák megkezdése előtt a helyi Nemzeti Bizottságok és az EFSz-ek elnökei számára, valamint a munkacsoportok vezetői és a trak­torosbrigádok vezetői számára járási aktívákat rendeztek, amelyeken rész­letesen elemezték az őszi munkák problémáit. Az őszi munkák tervét az egyes községekben és az EFSz-ekben alaposan megtárgyalták. A helyi Nemzeti Bizottságoknak az volt a felad:, tuk. hocry hetente rend­szeresen kiértékeljék az addig el­végzett munkákat. Ezenkívül a járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági előadója gondoskodott arról, hogy minden héten csütörtökön összeüljenek a helyi Nemzeti Bizott­i ságok mezőgazdasági előadói a járási Nemzeti Bizottságon és itt jelentést adjanak az elvégzett munkákról. Ami a termelési és felvásárlási bi­zalmiakat illeti, nem értük el azt a célt, amit kellett volna, mert a közsé­geknek 50 százalékában a védnöksé­get vállalt üzemekből voltak ugyan kint bizalmiak, de ebben a kérdésben nem nagyon ismerték ki magukat. Sőt mi több, sokan közülök egyálta­lán nem tartózkodtak a számukra ki­jelölt községekben. Ezzel szemben azok a bizalmiak, akik a járásból vol­tak, állandóan községükben tartóz kodtak. de természetesen ezek száma kevés volt. úgy, hogy csak 13—15 községből kaptuk rendszeresen a je­lentéseket. E hiányosságok ellenére is ideiében el tudtuk végezni az őszi munkákat a járás területén és ma már elmondhatjuk, hogy a búza, rozs, őszi keverékek és a repce vetését százszázalékosan befejeztük és hasonlóképpen a kapásokat is mind egy szemig betakarítottuk. Emellett meg kell említenünk azt a fő pontot, ami hozzá segített bennünket az őszi munkák sikeres elvégzéséhez. Ez a pont a szervezési módszer volt, még­pedig 3 járási Nemzeti Bizottság és az SzKP járási bizottságán keresztül, amelyeken határozatokat hoztak ' és ezeket továbbították a felvásárlási és termelési bizottságokra, hogy a trak toráljomások mej tudják javítani az őszi munkák folyamatát. 'Ez szeptem­ber második felében történt. Elhatá­roztuk, hogy meglátogatjuk a traktor állomást és minden egyes brigádköz­pontot, ahol beszélgetéseket folyta­tt nk a ti aktorosokkal az őszi munkák mielőbbi elvégzésének fontosságáról. Ezt a határozatunkat a gyakorlat­ban is megvalósítottuk. Sikerült meggyőznün!; a traktorosokat arról hogy mennyire fontos a munka tel­jesítményének emelése és kötele­zettségváilalásokra buzdítottuk őket. A traktorosok különböző kötelezett­ségeke vállaltak napi teljesítmé nveik emelésére. Tizennégy nap múlva ezt az akciót megismételtük. Egybekapcsoltuk a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hó­nap és Sztálin elvtársnak a moszkvai Pravda levelezője kérdéseire adott feleletének politikai tartalmával. E-utáu az akcir után a traktorosok teljesítménye lényegesen megjavult Volt olyan hét is, mint például ok­tóber 25-től november l-ig, amely­ben a felszántott és elvetett terület kitett 1550 hektárt. A traktorállo­más tervét, vagyis 18.000 hektár föld megművelését november 4-ig százszázalékra teljesítette. Ezután ismét tárgyalásba léptünk a traktorállomással, amely kötelezte ma­gát, hogy november 25-ig a mély­szántás tervét is 120 százalékra tel­jesíti. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy a traktorállomás ennek a kötelezettségvállalásának eleget is tesz, mert már eddig sikerült elérnie 111 százalékot a mélyszántás tervé­nek teljesítésében. A munka jó megszervezésének köszönhető, hogy az utóbbi hetek­ben az egész bratislavai kerületben járásunk az első helyen halad az őszi munkákban. Nagy gondot fo.dítottunk az agro­technikai eljárások megvalósítására is. Keresztsorú vetési módszerrel el­vetettünk 416 hektár búzát és 35 hek­tár rozsot. A szemcsés műtrágyával is kísérleteztünk 2 hektáron a felbári EFSz-ben. Ami a vetőmag cserét il­leti. az EFSz-ek már 300 százalékra teljesítették tervüket. Nem értük el azonban a várt ered­ményeket a műtrágya használatban, mert november l-ig a tervezett 20.391 mázsa helyett még "csak 17.167 mázsát Vettek át a termelök. Az egyénileg gazdálkodók is a ter­vezett 2.360 mázsa műtrágya he­lyett, csupán 1.350 mázsát vettek át és használtak fel. A vetőmag cserét az egyénileg gaz­dálkodók csak 60 százalékra valósí­tották meg. Ez arról tanúskodik, hogy a politikai munka az egyénileg gaz. dálkodóknál gyenge volt. Az egyéni­leg gazdálkodók egyébként a követ kezőképpen teljesítik tervüket: A ter vezttt 10.086 hektárból megműveltek 5485 hektárt, a tervezett 784 hektár rozsból elvetettek 665 hektárt, a ter­vezett 2954 hektár búzából 2382 hek­tárt, az őszi keverékekből 270 hektár h lyett 124 hektárt vetettek el. Az EFSz-ek a 11.832 hektárt magá­banfoglaló szántási tervből november 15-ig 10.062 hektárt teljesítettek. A rozsvetési terv 6H4 hektárt írt elő az EFSz-ek azonban már 715 hektárt elvetettek. A búza vetési terve 3269 hektár, bevetve 3875 hektár; az őszi keverékek terve 235 hektár, bevetve 236.5 hektái. Járási viszonylatban a rozs vetési terve 1408 hektár, bevetve 1375 hektár, hátra van még 33 hektár rozs bevetése, amit azonban kiegészít az őszi búza vetési tervének túltelje­sítése. A búza vetési terve járási vi­szonylatban 62^2 hektár, bevetve 6257 hektár, vagyis a tervet 35 hek­tárral túlhaladták. Az őszi kapások betakarítását járási viszonylatban százszázalékra el­végeztük. A cukorrépaszedésben az EFSz-ek terve 325 hektár volt, ezt a mennyisé­get el is szállították. Az egyénileg gazdálkodók terv 294 hektár felsze­dése, ezt a mennyiséget az egyénileg gazdálkodók felszedték és el is szál­lították. A burgonyaszedés terve pe­dig 799 hektár. A burgonyaszedés ter­vét mind az EFSz-ek, mind az egyé­nileg gazdálkodók szászázalékosan teljesítették. A kukoricaszedés terve az EFSz-eknél 1694 hektár,'eddig el­végezve 1614 hektár, hátramaradt 80 hektár. Ezt a hátramaradást azonban két nap alatt behozzuk. Az egyénileg gazdálkodók kukoricaszedés! terve 2178 hektár, ez teljesítve van. A szö­vetkezeteknek a terv szerint 250 hek­tár legelőt keli felszántaniok, eddig felszántva 114 hektár. A legelők ja­v'tása - terv szeiint 94 hektár, eddig megjavítva 12.5 hektár. Az előhántós ekével való szántást az EFSz-ek 597 hektáron valósították meg. A helyi Nemzeti Bizottságok mező­gazdasági előadóinak legutolsó aktí­váján határozatot fogadtunk el, hogy megvalósítjuk a mélyszántási hetet A IX. osztály előadói kötelezettséget vállaltak, tt^gy községeikben a mély­szántási hétben minden egyes fogat a szántást végzi és legalább két hek­tárt felszánt, am" járási viszonylatban 920 he! tárt jelent. Az állami trak­torállomás üzemi pártszervezetének legutolsó vezetőségi gyűlésén szintén határozatot hoztak, mely szerint a mélyszántási hétben a traktorállomás 3600 hektáron elvégzi a mélyszántást. Emellett a hernyótalpas traktorok elő­hántós ekével fognak szántani. A her­nyótalprs traktorokat továbbá a Szov­jet Baiátsági Hónap alkalmával fel­díszítik annak jeléül, hogy a traktor­állomás kötelezettségvállalását no­vember 25-ig 120 százalékra teljesíti. A dunaszerdahelyi járás EFSz-ei az utóbbi időben nagyobb méretekben hozzáláttak a szövetkezeti épületek megjavításához, valamint az új istál­lók, hizlaldák, juh-aklok építéséhez. Emellett a munka ^mellett felhasznál­ják a szovjet tapasztalatokat. Ezeket a tapasztalatokat előadások útján jut tatjuk a dolgozó szövetkezeti tagok közé. A Szovjet Barátsági Hónap kereté ben előadásokat tartunk az egyes község-kben. Az előadásokkal azt akarjuk elérni, hogy a kis- és kö zépfötdművesek széles tömegei megismerkedjenek a szovjet tapasz­talatokkal és hogy ezeket felhasz­nálva meg tudják javítani és köny­nyíteni munkájukat. Az előadások első témája a „Me­zőgazdasági termelés a szocializmus ban" lesz. Az előadók előbb oktatá si értekezletekre jönnek össze. Ter­mészetesen az állami birtokok, járá­si nemzeti bizottságok és a Párt já rási bizottságának legjobb politikai és szakdolgozói közül választják ki őket, mert csakis akkor tudjuk biz tosítani az előadások teljes sikerét ha azokat hozzáértő emberek tart­ják. Az őszi munkákban^ teljes ütemben folyik a szocialista munkaverseny, amelyet az egyházkarcsai III. típusú EFSz indított meg. A versenyben kitűnt, hogy azok a szövetkezetek értek el jó eredményeket, amelyek a munka megszervezésére elégséges figyelmet fordítottak. Nagyon sok függött attól, hogy a helyi nemzeti bizottság, a helyi pártszervezet, az EFSz, vagy állami birtok, de a Nem­zeti Arcvonal többi szervei is ho­gyan tudták mozgósítani a lakossá­got. A versenyt a munkák megkez­désének és befejezésének időpontja szerint, a munka minősége szerint, az igénybe vett munkaegységek meny­nyisége szerint, a munkacsoportok szerint és az új szövetkezeti tagok toborzása szerint értékelik ki. A versenyt október 1-től október 30-ig kiértékelték. A sorrend az EFSz-ek között a következő: 1. Az első helyre a bősi III. típusú EFSz került. Ez a szövetkezet 2000 hek­táron gazdálkodik. Az őszieket idejé­ben elvetette, már október 31-én minden vető­mag a földben volt. Sőt mi több a bősi szövetkezeti tagok 60 hek­tár búzát a terven felül is elvetet­tek, • mert az egyénileg gazdálkodók hát­ramaradtak, sőt sok esetben nem volt meg az előfeltétel arra, hogy a hátramaradást behozzák. A bősi szövetkezeti tagoknak volt továbbá 48 hektár cukorrépájuk, amely terü­letről összesen 120 vagon cukorrépát szállítottak el. Ezenkívül betakarí* tottak 130 hektár kukoricát, 48 hek­tár burgonyát és 21 hektár takar­mányrépát. A mélyszántást 50 szá­zalékra végezték el. Ezeken a mun­kákon kívül felállítottak két kuko­ricaszárítót, megjavítottak különböző gazdasági épületeket, mint például egy 500 sertés befogadására alkal­mas ólat. A szövetkezetnek 35 új ta­got szereztek. Az őszi munkákra 4.250 munkaegységet terveztek, de ebből csak 4.152.5 munkaegységet vettek igénybe. Ez annyit jelent, hogy sikerült megtakarítaniok 97.5 munkaegységet. Meg kell jegyez­nünk, hogy ezekbe a munkaegysé­gekbe már bele vannak számítva azok a munkaegységek is, amelye­ket az építési, illetve javítási mun­kálatokra fordítottak. 2. A második helyre a bakai III. típusú EFSz került. Ez a szövetkezet 610 hektá­ron gazdálkodott. Az őszi vetési ter­vet a bakai szövetkezeti tagok száz­százalékra betartották. A vetést október 15-ig befejezték. A kapások betakarítását pedig ok­tóber 20-ig végezték el. Az őszi munkák folyamata alatt saját kez­deményezésükből é« saját építő­anyagukból elkészítettek egy 200 anyadisznó befogadására alkalmas sertésólat. Az őszi munkák elvégzésére 1.100 munkaegységet terveztek, igénybe azonban csak 1.050-et vettek. Az egyes munkákat nagyon jól végez­ték. Soraikat 9 új taggal bővítették ki. 3. Az őszi munkák versenyében a harmadik helyre a felbári IV. típusú EFSz került, amely szövetkezet 1.360 hek­táron gazdálkodik. A szövetkezeti tagok október 30-ig az összes őszi mun­kákat a lehető leglelkiismereteseb­ben elvégezték. A tervezett mély­szántást 60 százalékra valósították meg. Az ősrf munkákra eredetileg beter­vezett 2.751 munkaegységből csak 1.934-et vettek igénybe, vagyis si­került megtakarítaniok 816 munka­egységet. Ugyancsak a felbári szövetkezeti tagok vol­tak az elsők a dunaszerdahelyi já­rásban, akik -megkezdték a szem­csés 4rágya használatát 2 hektár búzaföldön. A szemcsés trágyát saját maguk készítették. 4. A negyedik helyre a dunaszerdahelyi III. típusú EFSz került. Gazdasági területe 530 hek­tár. A dunaszerdahelyi szövetkezeti tagok az őszi munkákban bebizonyí­tották, hogy tudnak jól dolgozni. Csaknem elsőknek fejezték be az őszi munkákat, csak sajnos na­gyon sok brigádra volt szükségük. A szövetkezeti tagok közül aránylag kevés az aktív tag. Az őszi munkák­ra 1.200 munkaegységet terveztek be. Ez a mennyiség nem volt nekik elég, mert összesen 1.534 munkaegy­séget vettek igénybe. Éppen ez volt az oka annak, hogy a negyedik hely­re kerültek. 5. Az ötödik helyí-e az egyházkarcsai III. típusú EFSz került, melynek gazdasági területe 800 hektár. Az ^gyházkarcsai szö­vetkezeti tagok is jó munkát végez­tek. A vetést befejezték, összesen 1.500 munkaegységet takarítottak meg. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ­a cukorrépa és a kukorica betaka­rítással még hátramaradtak. Ez az oka annak, hogy az ötödik helyre kerültek. Az ugyan igaz, hogy 100 darab szarvasmarha befogadásá­ra alkalmas istállót építettek fel, de erre a munkára brigádmunkáso­kat használtak. Soraikat összesen 22 új taggal szaporították a kisföldművesek soraiból. 6. A hatodik hely a mihálySai IV. típusú EFSz­é lett. Ennek a szövetkezetnek a gaz­dasági területe 960 hektár. A vetést a járás EFSz-ei közül csaknem elsőnek fejezték be a szö­vetkezeti tagok, de hátramaradtak a kukoricabetakarítással. Ez volt az oka annak, hogy nem ré­szesülhettek jobb helyezésben an­nak ellenére sem, hogy az aratási munkák versenyében a mihályfai szövetkezeti tagok igen derekasan megállták helyüket. A tervezett munkaegységek számát azért most sem haladták túl. Az őszi munkák alatt 12 új tagot szereztek a szövetkezet számára a kis- és kö­zépföldmüvesek soraiból. Hogy az öászközségi vetési terv be legyen tartva, az egyénileg gazdálkodók helyett bevetették a hiányzó rozste­rületet. 7. A hetedik helyre az eperjesi III. típusú EFSz került, melynek gazdasági területe 400 hektár. Az őszi munkák tervét százszáza­lékosan betartották. Egy bizonyos mennyiséget az egyénileg gazdál­kodók helyett is elvetettek. Csaknem kizárólag az őszi munkák alatt felállítanak egy 100 darab szarvasmarha befogadására képes istállót. Egész biztos, hogyha ezt az istállót nem éppen most építették volna, akkor jobb helyezést kaptak volna a versenyben. A kukorica beta­karításban hátramaradtak. Novem­ber 10-én még 48 hektár kukorica volt a földön. A versenyző szövetkezetek közül a nyolcadik helyen a cséíalvai LI. típusú EFSz helyezkedett el. A tagok összesen 200 hektáron gazdálkodnak. A munkafegyelem ebben a szövet­kezetben jó. Annak ellenére, hogy csak 13-an dolgoznak, szorgalmas munkájukkal minden nehézséget leküzdöttek, leküzdötték a fogat­hiányt, az éppen építésben lévő is­tállónál pedig a munkaerőhiányt és szép eredményeket értek el az őszi munkákban. A tervezett munkaegységet nem ha­ladták túl. A cséfalvai EFSz a duna­szerdahelyi járás legjobb szövetke­zetei közé tartozik. TUCSNY JÄNOS, a dunaszerdahelyi JN13 mezőgazdasági előadója. Gottwald elvtárs születésnapjának tiszteletére: A dunaszerdahelyi fraktorállomás kötelezettséget vállalt, hogy az őszi munkák tervét legkevesebb 125 százalékra teljesíti A dunaszerdahelyi állami traktor­állomás mechanikusai, javítói és hi­vatali dolgozói a következő munka­kötelezettséget Vállalták: Mi, a dunaszerdahelyi traktorállo­más mechanikusai, javítói, műszaki és adminisztrációs dolgozói a vezető­séggel együtt tudatában vagyunk annak, hogy mennyire fontos járá­sunkban a mélyszántás gyors befe­jezése, amelynek oroszlánrésze van a jövőévi jótermés elérésében és így dolgozó népünk, üzemi munkássá­gunk számára a nagyobb kenyér biz­tosításában. Ezért elvállaljuk, hogy ledolgozunk egy meghosszabbított műszakot, mégpedig november 15-én 12 órától kezdödőleg egészen novem­ber 18-ika kora reggeli óráig. Ezt a váltást szeretett elnökünk, Gottwald elvtárs születésnapjának tiszteletére ajánljuk fel. Ugyancsak Gottwald elvtárs szü­letésnapjának tiszteletére elvállaljuk, hogy az őszi munkák tervét legke­vesebb 125 százalékra teljesítjük és kedvező időjárás esetén még ezt is túlhaladjuk, úgy hogy 130 százalékos teljesítményt érünk el. Tudatában vagyunk az állami traktorállomások küldetésének és ezért a szovjet traktorállomások mintája szerint a szocializmus igazi apostolaivá válunk falvainkban. A dunaszerdahelyi traktor­állomás 41 dolgozója. A mélyszántás hetében a traktorállomások felemelték teljesítményeiket A mélyszántás hetében a traktoro- ' sok különböző kötelezettségvállalá­sokkal kapcsolódtak bele. Elvállalták, hogy teljesítményeiket emelni fogják, bogy így meggyorsítsák a mélyszán­tás tervének teljesítését. Kötelezett­ségvállalásukat teljesítették is. A mélyszántási hét első négy napjában, vagyis november 15-ig a bratislavai kerület traktorállomásai 5.25 száza­lékkal többet szántottak, mint az előző héten és 197 százaiákkal több földet szántottak fel előhántós ekével, mint az előző héten. A nyitrai kerületben a traktorállo­mások 5 százalékkal fokozták a telje­sítményüket a mélyszántásban, és 47.8 százalékkal használtak több elő­hántós ekét, mint az előző héten. A besztercebányai kerület traktor­állomásai már a mélyszántási hét legelején felszántották 78 százalékát ann^k a teljesítménynek, amelyet az el^zó héten értek el. A besztercebá­nyai traktorosok azonban az előhán­tós ekéVel való teljesítményüket nem emelték. Ha összehasonlítjuk a mélyszántásban elért eredményeket az előzőleg elért eredményekkel, ak­kor Szlovákia traktorállomásai no­vember 15-ig 95 százalékkal értek el magasabb teljesítményt a mélyszán­tásban, mint az előző hételj. RWITIN FR-TR^

Next

/
Thumbnails
Contents