Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-15 / 268. szám, csütörtök

1951 november 16 UJSZG A gömörpanyiti szövetkezet nemcsak az ősziek vetését, hanem már a mélyszántást is befejezte A gömörpanyiti III. típusú Egy­séges i? óldmuves Szövetkezet az el­ső díjat nyerte az aratási és csép­lési munkák versenyében a tornai­jai járásban. Az őszi munkákkal is úgy igyekeztek, hogy továbbra is megállják helyüket és büszkén vi­selhessék a verseny győztesének d- j mét. A példás eredmények elvégzé­sében és a munkák zökkenésmentes haladásában nagy segítség volt az is, hogy a szövetkezet minden tag­ja olvasója a kommunista sajtónak. Igy állandóan kisérni tudja a többi Egységes Földműves Szövetkezetben és az állami birtokokon végzett munkák menetét s ha valami olyan újítást vesznek észre, ami a szövet­kezet munkáját is megkönnyítené, azt azonnal meghonosítják. Sokat kell harcolni a szövetkezet­nek a kulákok és a reakciósok ellen is. De ez a harc és a meggyőző munka eredményre is vezetett, mert a íaiu túlayomó része már a szövetkezetben do gozik Az őszi munkák alatt 17 új taggal szaporodott a szövetkezet taglétszá­ma. Tavaly még más volt a helyzet. A szövetkezet II. típusban dolgozott. Azt lehet mondani, hogy abban a formában még a kulákok hasznára volt a szövetkezet, mert a kispa­rasztok dolgoztak a földeken, a ku­lákok pedig feketézésböl, meg fu­varozásból bőséges keresethez ju­tottak s nem mentek a szövetkezet­be dolgozni. Bezzeg másképp van ez idén, amikor mindenki a munka­egység szerint kapja a jutalmazást. Most már a kis- és középparasztok is látják, hogy a III. típusú szövet­kezetben könnyebb a munka és a szövetkezetnek ez a formája a falu boldogabb életéhez vezet. Azok a számok és a gabonamennyiség, amit a szövetkezet tagjai kaptak termé­szetbeni jutalmazásul, megcáfol min­den reakciós hazugságot. Az egyé­nileg gazdálkodó kis- és középpa­rasztok is irigy szemmel nézik azt, hogy a szövetkezet tagjai milyen ezép jutalmazásban részesülnek. Hogyisne, hiszen egy 5 holdas pa­raszt korántól későig gürcölhet, de sohasem tud annyi gabonát termel­ni, mint a közös gazdálkodásban. Mikor számolhatott egy kisparaszt 50—60.000 korona évi jövedelem­mel? Ha a cséplés után eladta azt a kis gabonát, ami a földjén ter­mett, az érte kapott pénzösszeg csak addig volt a kezében, miig a gabonaátvevő leolvasta neki. Másképp van ez már a szövetke­zetben. Pásztor János harmadmagá­val dolgozik a szövetkezetben. Ok­tóber l-ig 734 munkaegységet dol­goztak le. A munkaegységek után 52.399 előleget kapott a család. Azonkívül a termények után meg­kapta a természetbeni járandóságot.' Mégpedig 2.533 kg búzát, 743 kg rozsot, 743 kg kukoricát, 2.334 kg burgonyát, 297 kg zabot, és egyéb terményeket, amit a szövetkezet ter­mel. Dobos István 62 éves korára is szépen kiveszi részét a közös mun­kákból. — A múltban, ha egy szegény ember megöregedett, — mondja Dobos bácsi — mit is csinálhatott volna mást, mint tarisznyával és koldusbottal a kezében kellett meg­alázkodnia az emberek előtt, hogy kis alamizsnával segítsék. A koldux lás a mi rendszerünkben már fele­désbe megy. Nincs is arra szüksége mert ma már mindenki keresethez jut, ha pedig megöregszik és mun­kaképtelenné válik, a mi szocialista államrendszerünk segélyben részesít minket. Dobos Istvánnak a szövetkezet­ben 270 ledolgozott munkaegysége van, amelyre 18.901 korona pénzbeli jutalmat, természetben pedig 930 kg búzát, 270 kg rozsot, 270 kg árpát, 847 kg burgonyát és 113 kg zabot kapott. Mi lesz az olyan emberekkel a szövetkezetben, akik öregségük miatt nem tudnak dolgozni, vetődik fel a kérdés. A gömörpanyiti Egységes Föld­műves Szövetkezet tagjai megoldot­ták ezt a kérdést is. Azoknak a ta­goltnak, akik már munkaképteieneK, fejenként 250 kg kenyérgabonát ad cak, A 77 éves Bajusz János, szintén tagja a szövetkezetnek. Dolgozni már keveset tud. Tehát a szövetke­zet a gyűlésen határozatot hozott, hogy az olyanoknak, mint Bajusz bácsi, akik erejükhöz merten segí­tenek ugyan a szövetkezetben, de annyi munkaegységet mégsem tud­nak ledolgozni, hogy elegendő ke­nyérgabonához jussanak, kipótolták a kenyérgabonát annyira ameny­nyire szükségük van. Bajusz János­nak 66 munkaegysége volt. Ketten vannak a feleségével. A munkaegy­ségek után járó gabonához még annyit pótoltak, hogy a feleségének is meglesz a kenyérgabonája. Ugyan­így Perjési János, aki 67 éves idő­sebb ember, feleségével együtt 500 kg búzát kapott. A szövetkezet dolgozói, hogy mindenből megkapták a természet­beni járandóságot, ma már mind lát­ják, hogy a közös gazdálkodás mennyivel elönyösebb. Sokkal többet tudnak termelni a közösség részére, ugyanakkor a természetbeni jutal­mazásnál minden tag annyi ter­ményhez jut, (már aki becsületesen dolgozik a szövetkezetben), amiből a háztáji gazdálkodásban tehenet, disznót és szárnyasállatokat nevel­het. Világosan mutatja a szövetke­zet gabonabeadása is, hogy meny­nyivel többet termel a szövetkezet kevesebb munkával, mint az egyéni gazdálkodók megfeszített munká­jukkal. Az egész községnek 6 va­gon gabonát kellett beszolgáltatnia. Míg az idei gazdasági évben a falu lakosságának csak a fele dolgozott a szövetkezetben, a többi egyénileg művelte a földet, a hat vagon gabo­nából a szövetkezet 537 mázsát adott be, míg az egyéni gazdálko­dók együttvéve alig tudtak kiszorí­tani 63 mázsa gabonát. A beadott gabonán kívül még az EFSz jelentékeny összeget fizetett ki a munkaegységekre is. Októ­ber l-ig a szövetkezet 364 mázsa búzát, 106 mázsa rozsot, 106 má­zsa árpát, 43 mázsa zabot, 106 má­zsa bükkönyt, 331 mázsa burgonyát 320 mázsa szénát, és 320 mázsa szalmát osztott szét a munkaegy­ségek után. Azok, akik nincsenek bent a szö­vetkezetben, ahelyett hogy a föld­jeiket jól megművelnék, inkább spekulálásból és egyéb feketézésböl élnek. A legnagyobb spekuláns Rákóci Randisek János, aki ahelyett, hogy törődne a kontingensével, vagy a földjeivel, sokkal több gondot for­dít az „Amerika Hangja" fecsegéseire. Az ő „jó embereivel" együtt a burgo­nya beszolgáltatásnál is arra hivatko­zott, hogy nem tudják a burgonyát beadni, mert nem volt jó a termés. Csakhogy, ha az Amerika Hangjával fognak foglalkozni, sohasem lesz jó termésük s nem tudják majd teljesí­teni kötelességüket az állammal szem­ben. Az ilyen kártevők csak a dolgozó nép kárára vannak a szocializmus épí­tésében. Az őszi vetésnél is látható, hogy mennyire le vannak maradva a kulá­kok a munkában. A szövetkezet annak ellenére, hogy sokszor munkaerő­hiánnyal is küzd, mégis befejezte már az ősziek vetését. A nagy földterülethez mérten aránylag kevés munkaerővel úgy ol­dották meg az őszi munkák menetét, hogy abban ne legyenek akadályok. Külön munkacsoport dolgozott a ve­tésnél, külön csoport a termények be­takarításánál. Számoltak azzal Is hogy a szép idők után eljön majd az esős időjárás is s azért fokozottabb lendülettel láttak hozzá a munkához s különösen a dohányszedésnél még vasárnap is dolgoztak, amikor külön brigádcsoportok is segítettek az Egy­séges Földműves Szövetkezetnek. Az ősziek vetését október 6-án kezdték meg s október végére végez­tek a vetéssel. A traktorállomás hibá­jából nem használhattak agregátot és ezért korántól későig dolgoztak, hogy így pótolják az agregát hiányát. Egy 24 soros traktorvontatású vetőgéppel 60 hektár búzát és 15 hektár rozsot vetettek el. Az ősziárpát 20 hektáron a szovjetkolhozok mintájára, kereszt­ben vetették. A vetéssel egyidejűleg elvégezték az őszi mélyszántást is. A répa hazaszállítása után már nyu­godtan mondhatják a szövetkezet tag­jai, hog" végeztek az őszi munkákkal Ez még nem jelenti azt, hogy ezzel megszűnt a szövetkezetben a munka. Nagyon szép volt a dohánytermés is és lesz még elég munka a csomózás­sal, ha a dohányt szállítani akarják. A dohány csomózáshoz pedig éppen legkedvezőbb a nedves időjárás, mert a száraz levelek kissé megereszkednek s így sokkal könnyebb dolgozni vele. Takarékosság szempontjából még na­gyon fontos ez, mert nem törik a szállításnál s nem megy tönkre. Kü­lönösen az elsőrendű szivardohányra kell nagyon vigyázni, hogy egészsé­ges állapotban kerüljön a gyárba. Büszkén beszélnek a szövetkezet tagjai arról, hogy milyen nagy segít­ségükre van a kommunista sajtó, és azt sem hallgatják el, hogy első he­lyen a gömörpanyiti Egységes Föld­műves Szövetkezet áll járási méret­ben a sajtószerzési kampányban. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap alkalmával kötelezettséget vál­laltak, hogy kibővítik a Szovjetbará­tok Szövetségének taglétszámát és a Szovjet Barátsági Hónap ideje alatt ismeretterjesztő előadásokat tartanak a szovjet kolhozokról, a szovjet kolho­zisták életéről s általában az egész szovjetnép hősies munkáiról a kom­munizmus építéséért és a békéért ví­vott harcban. Az első gyűlésen 33 tag jelentkezett a Szovjetbarátok Szövet­ségébe. Megalakították az orosz nyelv elsajátítására a tanulókört is, amit hetente kétszer tartanak. Két csoport alakult, az egyik csoport orosz-magyar, a másik pedig orosz-szlovák nyelv­tanfolyam. — A tél folyamán, — mondja Zsóri Zoltán, a szövetkezet titkára, — majd több Időnk tesz a tanulásra s Igyekez­ni fogunk, hogy minél jobban elsajá­títsuk annak a népnek a nyelvét, amely a legtöbbet harcolt és szenve­dett szabadságáért s minket Is felsza­badított az elnyomás alól. A szovjet dolgozók segítségével, a szovjet kol­hozisták példája szerint minden erőnkkel azon leszünk, hogy minél előbb megvalósítsuk a szocializmus építését. MÉRY FERENC. Megváltozott az életem a felszabadulás óta Sokat lehetne arról beszélni, hogy i mit jelent a dolgozó kisföldművesek számára a népi demokrácia. En csak pár rövid szóval szeretnék elmondani egyet-mást, elmondani azt, hogy él-, tem azelőtt és milyen előnyökben részesít ma engem a népi demokrácia. A kapitalizmus alatt férjemmel együtt bérelt földeken dolgoztunk, vagy pedig a falusi kulákoknál néz­tünk munka után. Látástól-vakulásig dolgoztunk és mégis csak annyi bért kaptunk, hogy abból hét gyerekkel együtt megélni szinte képtelenség volt. A nehéz munka és a sok gond egészségem rovására ment. Súlyosan megbetegedtem. A kapitalisták és a kulákok annakidején nem törődtek az­zal, hogy hét gyerek édesanyja el­veszítette munkaképességét. Nekik csak addig voltam jó, amíg dolgozni tudtam. Megváltozott az életem a felszaba­dulás után, de főleg a győzelmes feb­ruár után, amikor a munkásosztály Gottwald elvtárs vezetése alatt kezé­be vette a hatalmat, a dolgozók éle­tének irányítását. Engem fürdőbe küldtek, hogy visszanyerjem a kulá­kok által elrabolt egészségemet. A rajeci fürdőben részesültem gyógy­kezelésben, úgyhogy ma már egész­ségemet sikerült visszanyernem. Na­gyon boldog vagyok, hogy így totiéb is szeretett családom körében lehetek. Kormányunk és munkásosztályunk iránt érzett hálámat úgy akarom le­róni, hogy gyermekeimet szocialista szellemben fogom nevelni és hogy a faluban lévő harmadik típusú EFSz­be az egész család a lehető legaktí­vabban bekapcsolódik. BAGYURA FERENCNE Nagymagyar A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére tett kötelezettségvállalásokkal gyors tják meg az őszi munkákat a traktorállomások A traktorállomások dolgozói szép számmal kapcsolódtak be a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfor­dulójának és a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére vállalt kötelezettségvállalási akcióba. A ko­máromi traktorosok is ezek közé a lelkes építők közé tartoznak. Elvál­lalták, hogy novemberben napi tervü­ket legalább 100 százalékban teljesí­tik és hogy az össztervet 20 százalékkal túl­haladják. Azok a traktorosok pedig, akik szovjet gépeken dolgoznak, kötelezettséget vállaltak, hogy gé­peiket 100 százalékra kihasználják, a tervet pedig 100 százalékkal túl­teljesítik. Igy akarják bebizonyítani a szovjet munkásoknak, hogy gépeiket jó kezek­re bízták. Külön említést érdemel a hadovtcei traktorosbrigád, amely elvállalta, hogy az őszi munkák tervét a határ­idő előtt hat nappal teljesíti. A brigád tagjai továbbá arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a gépeket a lehető legjobban kihasználják, hogy jobban fognak takarékoskodni az üzemanyag­gal és, hogy a lehető legnagyobb számban bekapcsolódnak a második váltásba. Egyidejűleg versenyre hív­ták ki a komáromi traktorállomás többi traktorosbrigádját a fentemlített pontokban. , De nem kerülhetik ki figyelmünket a komáromi traktorállomás javítói sem, akik azonkívül, hogy az összes gép­javításokat elvégzik, kötelezik magu­kat arra, hogy a traktorosokat meg­tanítják, hogyan kell a gépékkel szak­szerűen bánni. A komáromi traktorállomás mellett a losonci traktorállomás is példát mutat a kötelezettségvállalásokban. A losonci traktorosok, de egyben az állomás javítói, agronomusai és hi­vatali dolgozói is egész november­ben két váltásban fogják végezni az őszi munkákat. Minden dolgozó legalább 10 váltást ledolgozik. A második váltások pénzértékét ajándékok felvásárlására fordítják a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap­ban indított szocialista murrkaverseny győztesei számára. Az újbányái traktorosok sem ma­radnak le. Sokan közülük kötelezettséget vállaltak, hogy ter­vüket 30 százalékkal túlteljesítik. A rajeci traktorállomás pedig arra kötelezte magát, hogy az össze* őszi munkákat még novemberbem elvégzi. Az eperjesi kerület traktor­állomásai a Csehszlovák-Szovjet­barátság tiszteletére a mélyszántást példásan Uvégzik. E pár szép példával szemben a ma­lackai traktorállomás még mindig csak igen alacsony százalékra telje­síti a tervet. Igaz, hogy ebben a kör­zetben a munkafeltételek nehezek (sok a szétdarabolt föld) • főbibát azonban mégis az állomásban kelt keresni. A malackai traktorállomásót még más állomások is. ugyanis nem használják fel eléggé a szovjet ta­pasztalatokat a tervezés és a mun­ka megszervezése terén. Több traktorállomáson még mindig igen magas a kihasználatlan gépek száma. Különösen pedig az előhántós­ekék kihasználása terén vannak hiá­nyosságok. Hiány van továbbá jó ká­derekben is Pedig laza munkafegye­lemmel és hanyag munkával nem le­het előre vinni a gépesített nagybani gazdálkodás ügyét. A traktorállomások kerületi igazgató­ságának, de magának a népi közigaz­gatásnak is sokkal nagyobb gondot kell fordítania a traktorállomások problémáira. A kritika magábanvéve nem elég. Az egészséges kritikát tanácsokkal és állandó továbbsegítéssel kell ki­egészíteni. Igen fontos továbbá, hogy a traktor­állomások szorosan együttműködje­nek az Egységes Földműves Szövet­kezetekkel. Ahol ezen a téren nincsen hiány, mint például a somorjai járás­ban, vagy a dunaszerdahelyi járás­ban, ott a traktorállomások eleget tudnak tenni feladataiknak és valóban a szocializmus úttörőivé válnak. AZ ÚJ SZO FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK Az idei tapasztaltokon okulva jövőre nagyobb gondot kell fordítani a rizs termelésére a királybelmeci járásban A királyhelmeci járásban három községiben termeltek az idén rizst. Amikor az emberek, a szövetkezeti tagok, illetve az állami birtok dol­gozóinak előkészítő munkáját látták, csak nevetni tudtak. Hogy is lehet­ne az olyan mocsaras, hasznavehe­tetlen földeken rizst termelni, hisz a rizs hazája Kína és Olaszország. Nagy volt a csodálkozás, amikor a rizs nőni kezdett és kalászba szö­kött A szövetkezeti tagokon kívül a környező falvak kis- éa közép­gazdái is kimentek megnézni a hely­színre azt a osodanövényt ami azokon a mocsaras földeken ls megterem. Pedig bizony a rizs nem­csak, hogy megtermett hanem már az első évben is dús termést hozott. Csakhogy a gyönyörűen beérett rizs újabb gondok elé állította az elvtársakat. Hogyan fogják a rizst learatni ? A kedvezőtlen időjára* miatt a rizs megdőlt és ha aratógé­pet használnának, a termés fele ki­hullna. Kaszával pedig csak nagyon kis területen leihet dolgozni. Igy te­hát nem maradt más hátra, mint s sarló használata. Csakhogy honnét lesz annyi munkaerő? Hisz egy hek­tár learatásához 45—50 munkásra van szükség. Az összes rizsvetési terület pedig 65 hektár volt A Párt járási vezetősége és a já­rási nemzeti bizottság segítségére sietett a szövetkezeti tagoknak és az állami birtokok dolgozóinak. Min­denütt taggyűléseket tartottak és mozgósították a kommunistákat és rajtuk keresztül a szövetkezeti tago­kat. A tömegszervezetek is értekez­leteket hívtak össze és agitkettősöket szerveztek egyéni agitálás céljából. Minden házat felkerestek és meg­győzték a dolgozókat arról, hogy milyen Jelentőséggel bír a rizster­melés országunk számára. Az em­berek megértették a Párt hívó sza­vát. Ahol az agitkettősök megfor­dultak, mindenhonnét jelentkezett egy-két ember. Különösen szép számban Jelentkeztek a rizsaratásra a leleszi, szolnooskai, boji, poľany és zétényi földművesek. A rizsaratást elsőnek a leleszi EFSz fejezte be. Itt nagy segítséget nyújtottak a kis- és nagygéresí EFSz tagjai. A kövesdi é» bodrog­szerdahelyi brigádosok ls «zép tel­jesítményt értek el. A 89 tagú bri­gád egy nap alatt két hektár rizst aratott le a nagykövesdi áll*mi bir­tokon. Igy aztán idejében sikerült a rizst betakarítani. A jövőben azonban a kerületi nemzeti bizottság földmű­velési osztályának nagyobb gondot kell fordítania a rizstermelésre. Ide­jében kell biztosítani a gépek be­szerzését, különösen a rizsföld elő­készítéséhez szükséges buldozéreket és a rizs aratáshoz szükséges kom­bájnokat. Ugyanígy a villanyszi­vattyú gépek beállítása elkerülhe­tetlen, hogy a jövőben még sokkal eredményesebb munkát tudjunk el­érni a rizstermelésben. MÓZES SÁNDOR, az SzKP kerületi bizottságának dolgozója, Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents