Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-14 / 242. szám, vasárnap

1951 október 13 O

i SíiAz Olaszországgal megkötött békeszerződés revízióját csak békés alapon lehet megejteni Jegyzékváltás a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak között az olasz békeszerződés revíziójáról Szeptember 26-án az USA nagykövete, Kirk úr, valamint Nagy-Britannia ideiglenes ügyvivője Grey úr és Franciaország ideiglenes ügyvivője Brionval úr ellátogattak a Szovjetunió külügyminisztériumába és átadták az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak nyilatkozatát az Olaszországgal kötött békeszerződés revíziójáról. Október 11-én A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Cummin urat, az ÜSA ideiglenes ügyvivőjét, Grey urat, Nagy-Britannia ideiglenes ügyvivőjét és Brionval urat, Franciaország ideiglenes ügyvivőiét és átadta nekik a szovjet kormány válaszjegyzékét az USA, NagyBritannia, és Franciaország kormányainak közös nyilatkozatára. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai közös nyilatkozatának szövegét, valamint a szovjet kormány válaszjegyzékének szövegét az alábbiakban közöljük: Az USA, Naly-Britaonia és Franciaország kormányainak nyiiatkozafa »Az Egyesült Államok, Franciaország, és az Egyesült Királyság kormányai bizonyos időn • keresztül tárgyaltak arról a kérdésről, hogyan lehet a szabad nemzetek közötti együttműködés fejlődésének érdekében megoldani azt a problémát, amely az Olaszországgal kötött békeszerződés következtében merült fel. Az olasz nép kívánságára Olaszország, amely a háború utolsó időszakában lojálisán együttműködött a szövetségesekkel, mint velük együtt harcoló fél, demokratikus intézkedéseket újított fel. Az egyesült nemzetek szervezetének alapokmánya szellemében Olaszország állandóan együttműködött más békeszerető és demokratikus kormányokkal a szabad világ szolidaritása érdekében Jóllehet Olaszországot három esetben a közgyűlésen szavazó tagállamok többsége támogatta, az igazságtalan vétó következtében a szerződés rendelkezései ellenére, valamint a charta ellenére még mindig nem vétetett fel az ENSz tagjai közé. Ezenkívül az Olaszországgal kötött békeszerződés szerint még állandóan érvényben vannak a közigazgatási hatáskörének korlátozására szolgáló intézkedések. Ezek a korlátozások nem felelnek már meg a jelenlegi helyzetnek, sem Olaszország helyzetének, amely a nemzetek demokratikus és békeszerető családjának aktív és egyenlő jogú tagja. Ezért mindhárom kormány ezennel kijelenti, hogy kész (ami Olaszoszághoz való egyéni viszonyát illeti és a harmadik fél jogainak prejudikációja nélkül) kedvezően mérlegelni az olasz kormány azon kérelmét, hogy szüntessék meg a tartós korlátozás és a diszkrimináció, amelyek még máig fennállnak és amelyeket az események túlhaladtak, vagy pedig a jelenlegi helyzetben indokolatlanok, vagy pedig Olaszország önvédelmi képességét érintik. Mindhárom kormány ezzel újból megerősíti azt az elhatározását, hogy minden téren arra törekedik, hogy biztosítja Olaszország tagságát az Egyesült Nemzetek szervezetében. A három kormány reméli, hogv ez a nvilatkozat a békeszerződés többi aláíróinak legszélesebbkörfi egyetértésével találkozik és hogy készek lesznek ehhez hasonló lépéseket tenni* A szovfet kormány 1951 október 11-iki jeíyzéke »Az USA, Nagy-Británnia és Franciaország kormányainak közös nyilatkozatával kapcsolatban, amelyet az USA nagykövetsége szept. 26-án terjesztett a Szovjet külügyminisztérium elé és amelyben ezek a kormányok az Olaszországgal kötött békeszerződés revíziójának kérdését vetik fel, a szovjetkormány a következők kijelentését tartja szükségesnek: £qii hrilwnu bílnös pfírtré(a Maübews Ridgway, az amerikai Romrcel Ridgway hadnagy úrnak 1917-ben, amikor az USA először vett reszt európai háborúban, az volt az elképzelése, hogy biztosabb dolog a vezérkari beosztás, mint a frontszolgálat. Sikerült is otthonmaradnia. A második világháború idején is biztos fedezékben ült; 19^2-ben már magasabb parancsnoki beosztásba került. Normandiai »höstettéről« így emlékezett meg a Time cimü amerikai képeslap: miután egyik tisztje óriási erőfeszítések árán partra szállt, Ridgway magához rendelte. A tiszt azt remélte, hogy a tábornok megdicséri. Ehelyett ráordított: t>Az istenfáját! Hol a sisakja?« Az ^ötvenhat éves fiú« (így becézik az amerikai lapok), akinek a normandiai nehéz hadmüveleteknél a sisak volt a fontos, 1950. decemberében a Koreában harcoló 8. amerikai hadsereg parancsnoki posztjára került. Természetesen legelőször a tartalékba helyezett csapatokat szemlélte meg. A vizenyős szemű, tömpeorrú tábornok derékszíjján két gránát lógott. A katonák nyomban, észrevették, hogy marcona külsejére hangsúlyozottan ügyel és ezért alig tudták arcukról letörölni a mosolyt. Akkoriban — írja a Time — már s>veszedelmes járványként lépett fel az az óhajtás, hogy menteni az irhát dél felé«. A marcona tábornok kiadta a parancsot: minden visszavonuló élőlényt ki kell irtani. t>A katonának gyilkolnia kell! — mondotta. Én kizárólag ezért jöttem idea. Ennek, az SS-gyilkOsokat is megszégyenítő telvnek* megfelelően úgy intézkedett, hogy a páncélosok kötelesek kímélet nélkül halálra taposni tankjaikkal a tüskés drótkerítések mögé zárt védtelen koreai asszonyokat és gyermekeket. Visszavonulás közben nemcsak a városok és falvak százait gyújtatta fel, de tűzhalálba kiildt

e a békés emberek ezreit. Ridgway maga nevezte el ezeket a »fegyvertény eket t gyilkos hadműveleteknek. Odahaza ünnepelte a halálgyárosok sajtója, amely felsőbb utasításra napról napra írt róla népszerűsítő cikkeket, idézte »szellemes aforizmáit*. Az amerikai lapok szerint rendkívül szellemes például ez a mondás: »A háború olyan, mint a futballmeccs*. Aztán egy másik: »Korea n&m tetszik nekem, de azt sem szeretném, hogy meg. verten kerüljek el innen«. Stratégiáját Ridgway az egyik újságíró előtt ezekben foglalta össze: y>Területet és ingatlan-vagyónt szerezni ez itt a legfontosabb feladatCsak azt felejtette ki nyilatkozatából, hogy ez felel meg az vameríkai életform.ának«. A Wall Streeten azzal alapította meg népszerűségét, hogy nem. a fronton aratott győzeleméiről küldözget jelentéseket, hAnem a meggyilkolt békés koreai asszonyok, gyermekek, aggok, valamint a felperzselt városok és falvak számáról. Nem lehet csodálni, hogy imperialista-monopolista gazdái öt állították Mac Arthur helyére. Legfőbb parancsnoki minőségében igyekszik túlszárnyalni elődje gaztetteit. Az ö parancsára történt, hogy — amikor offenzívája kátyúba jutott, mérges gázbombákat és baktérium-fegyvereket vetettek harcba a koreai néphadsereg és a polgári lakosság ellen. Az 6 parancsára történik az is, hogy a hadifoglyokat »különleges« sebesült, szállító hajókra terelik, ahol aztán szörnyű »kísérleteket« hajtanak végre rajtuk. Alcárcsak Mac Arthurnak, ennek az amerikai Rom.mel. nek is kedvelt szokása, hogy frissiben meggyilkolt koreai hazafiak egymásra dobált holtteste mellett fényképezteti le magát napóleoni pózban. Ez a véreskezű szadista hóhér szolgai módon hajtja végre a washingtoni parancsokat, de módszerében túlszárnyalja a náci gyilkosokat is. Hitvány alakjának árnyéka ártatlan emberek vérétől felázott koreai földre vetődik. A szabadságáért és függetlenségéért hősiesen harcoló koreai népnek, minden tisztességesen gondolkodó embernek gondja lesz rá, hogy az asszonyok, gyermekek, aggok hóhéra elnyerje méltó büntetését. I 1. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai az Olaszoszággal kötött békeszerződés revíziójának kérdését előterjesztve, arra hivatkoznak, hogy ez a revízió »a szabad nemzetek közötti együttműködés fejlődése* érdekében szükséges. Ez a kijelentés csupán a békeszerződés revíziója igazi céljainak elleplezésére szolgál. A tények azt mutatják, hogy a valóságban nemcsak Olaszország más országokkal való együttműködésének kifejlesztéséről van szó, hanem arról, hogy Olaszországot a támadó atlantitömb céljaira felhasználják és hogy e célból megszüntessék fegyveres erőinek a békeszerződésben megállapított korlátozására tett intézkedéseket. A szovjet kormány már 1949 júliusi és szeptemberi jegyzékeiben figyelmeztette az USA kormányát, valamint Nagy-Británnia, Franciaország és Olaszország kormányait, hogy a támadó észak-atlanti "tömbbe való belépésével Olaszország olyan kötelezettségeket vállal, amelyek összeegyezhetetlenek a békeszerződéssel és olvan felelősség hárul reá, mint az említett kormánvokra. Az olasz kormány most nagy kiterjedésű háborús előkészületek programmját valósitjí meg és ezzel megsérti vállalt kötelezettségeit, amelyek a békeszerződésből következnek, az észak-atlant; tömb számára emberi erőket szállít, amit az olasz fegyveres erők vezetői nyíltan bevallanak. Így például 1950 októberében Marras tábornok, az olasz vezérkar főnöke, Washingtonban kijelentette, hogy Olaszország az atlanti szövetség rendelkezésére bocsát olyan katonai erőket, amelyek legalább is megfelelnek a legnagyobb szárazföldi hatalmak erőinek éá hogy Olaszország Franciaországgal és Nyugat-Németországgal együtt olyan hatalom lett, amely a legnagyobb számú emberi erőt adja. Pacciardi olasz honvédelmi miniszter 1950 novemberében az United Press ügynökségi tudósítója előtt kijelentette, hogy az indo-kfnai háborúra való tekintettel, amelyet Franciaország visel, nem hiszi, „hogy az a'tlanti-saövetség bármilyen más hatalma több hadosztályt állíthatna fel, mint Olaszország." Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai így az Olaszországgal kötött békeszerződés revízióját arra akarják felhasználni, hogy Olaszország területét, ember- és anyagforrásait az észak-atlanti szövetség agresszív céljainak megvalósítására tegyék alkalmassá, ami megfelel az USA, Nagy-Britannia és Franciaország agresszív politikája egész irányzatának. Ennek a politikának nincs semmi köze az európai béke megőrzéséhez, épp úgy, mint 6emmi köze sincs az olasz nép érdekeihez, amely még alig tért magához, azokból a szenvedésekből, amelyeket a második világháború okozott. Az ilyen politika Olaszországot és az olasz népet még nagyobb szenvedésekbe vinné, mint amelyeket Hitler és Mussolini politikája következtében elszenvedett. 2. Az USA, Nagy-Britann

;a és Franciaország kormányainak nyilatkozata, továbbá azt az állítást tartalmazza, hogy biztosítani kell Olaszország tagként való felvételét az ENSz-be és emellett az egész dolgot úgy állítja be, hogy Olaszországnak az ENSz-be való fejvételét eddig az úgynevezett „vétó" alkalmazása akadályozta meg. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert a Szovjetunió sohasem tett ellenvetést Olaszországnak az ENSz tagjai közé való felvétele ellen, ugyanolyan feltételek mellett, mint a többi államok számára, amelyeknek erre törvényes -joguk van. Ha Olaszországot még eddig nem vették fel az ENSz tagjai közé, ez kizárólag az USA, Nagy-Britannia és F

ranciaország miatt történt, amelyek az ENSz-ben teljesen elfogadhatatlan álláspontot foglaltak el az új tagok felvételének kérdésében. 3. Amint ismeretes, a azovjetkormány már 1944 márciusában, még előbb, mint a többi országok, közvetlen egyenes kapcsolatokat vett fel Olaszországgal, kicserélte vefle képviselőit, amelyeknek diplomáciai statútumok volt. A szovjetkormány, azon óhajtól versttetve, hogy Olaszországot egyenjogú államnak tekintse, kijelenti, hogy nincs semrrti kifogása sem az Olaszországgal kötött békeszerződés revíziója ellen, a békeszerződés által megállapított korlátozósok revíziója és Olaszországnak az ENSz-be való felvétele ellen, azzal a feltétellel, hogy ugyanebben az időben revízió alá kerülnek a Bulgáriával, Magyarországgal, Finnországfal és Romániával kötött békeszerződések, amely országoknak a háború alatt ugyanolyan helyzeA szovjetnép nagy lelkesedéssel írja alá a Béke Világtanács felhívását Több mint ötmillió aláírás Moszkvában és a moszkvai kerületben a Béke Világtanács felhívására bizonyítja a szovjetnép egységes békeakaratát a békeharcban. A Béke Világtanács felhívására a moszkvai kerületben is hatalmas politikai aktivitást váltott ki a dolgozókból. A szovjetnép békeharcának kérdésével foglalkoznak a párt, a szakszervezetek, a komszomol és más tömegszervezetek. A béketéma áll előtérben az összes kulturális intézetekben is. A kultúrpalotákban, a munkásklubokban, a könyvtárakban, a vörös sarkokban műkedvelő és hivatásos művészegyüttesek lépnek fel békeprogrammal. Kiállításokat rendeznek, amelyen bemutatják a béketábor érejének növekedését a Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban. Moszkvában és a moszkvai kerületben 385.750 agitátor dolgozik. Az üzemekben, a kolhozokban, az intézetekben, a lakóházakban előadásokat rendeznek, megszervezik az újság- s az együttes irodalomolvasást arról, hogyan harcolnak a világ öszszes népei a békéért. A munkások az aláírások alkalmából konkrét kötelezettségeket vállalnak. Sztahanovbrigádok ezrei és egész üzemek békemüszakokat tartanak. A szovjet rádiókban minden nap örömteli híreket közölnek az új termelési sikerekről. A moszkvai kerületi kolhoz és szovhoz tagjai a mezőgazdasági termelés állandó sikereiről számolhatnak be. Sikeresen teljesítik azokat a feladatokat, amelyekre a J. V. Sztálinnak írt levélben kötelezték magukat. A Moszkva és a moszkvai kerület lakóihoz hasonlóan a többi szövetséges köztársaságok dolgozói is aláírják a Béke Világtanács felhívását. A moldvai nép gondolkozását igen egyszerűen fejezte ki Vaszilij Misevka kolhozos, amikor ezeket mondotta: „Az, aki fákat gondoz, az nem akar háborút. És vájjon az egész szovjetnép nem-e nagy kertész. Vájjon hol nőnek másutt a világon ilyen erdők, mint nálunk. Hol építenek ilyen hatalmas csatornákat, mjnt nálunk ? Az egész országunk nem más, mint egy virágzó ültetvény. Mindent megteszünk, ami erőnktől telik, hogy megvédjük ezt az ültetvényt a háború erőivel szemben." Az öreg kertész szavait ismétli a 70 éves Alexandra Csernovova, akinek mind a kilenc gyermeke a nagy Honvédő Háború idején hősiesen védte hazájukat: — A békemunka — mondotta Alexandra Csernovova a felhívás aláírásakor — boldogságot hoz nekünk. Mi anyák azt akarjuk, hogy gyermekeink építsenek, tanuljanak és alkossanak a béke és az emberi boldogság nevében. Az aláírások millióival megvédjük a békét!" A Turkmén szovjet köztársaságban a történelmi dokumentumot a gyapottermelök, az állattenyésztők, a naftaipari munkások, halászok és a Turkmén főcsatorna építői is aláírták. A kampány kezdete óta Aschabadszkej kerület városaiban és falvaiban 650 gyűlést rendeztek, amelyen mintegy százezer ember vett részt. Iszlan Tojlev, a „Bolsevik" nevű kolhoz tagja, aki a szocialista munka kétszeres hőse, a kolhoz gyűlésén ezeket mondotta: — A kolhozrendszer boldog életet biztosított nekünk és az áldozatkész munka dicsőséget hozott a kolhoznak és tagjainak. A mi kolhozunknak 28 szocialista munkahöse van és a kolhoztagok százait tüntették ki a munka hősének állami díjával és érmével. Számunkra, a szovjetemberek számára a béke szeretett hazánk virágzását jelenti. Minden erőnket megfeszítjük, hogy elhárítsuk az új háború veszélyét. A szovjetemberek és az összes békeszerető népek emlékezetében még élénken élnek a mult háború borzaimai. Éppen ezért a szovjet dolgozók az imperialisták új világháborút kirobbantó terveire hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a Béke Világtanács felhívásának aláírásában az öt nagyhatalom közötti békeegyezményért. Az egész világ becsületes és haladószellemü emberei még szilárdabban csatlakoznak a Szovjetunió mellé, amely megmutatja az emberiségnek a tartós béke és a népek közötti baráti együttműködés útját. Panmentienben találkoztak a koreai-kínai összekötő tisztek az Egyesűit Nemzetek haderőinek küldöttségével Az összekötő tisztek október 11-én, délelőtt 10 órakor találkoztak Panmentienben, hogy megbeszéljék a két küldöttség tárgyalásának folytatásával összefüggő kérdéseket. A találkozón jelen voltak, a koreai-kínai küldöttség részéről Csang Csun San ezredes, Csaj Cseng Nen alezredes és Li Pjong 11 ezredes összekötő tisztek és az Egyesült Nemzetek haderőinek küldöttsége részére! Murray ezredes. Edwards alezrede es Li Szu lung alezredes, összekötő tisztek. A megbeszélésen — mielőtt azt 12 óra 8 perckor félbeszakították — a két fél összekötő tisztjei lényegében megegyeztek az értekezlet színhelyének pontos megjelölésében, az értekezlet színhelyének közös és felelős védelmére vonatkozó konkrét intézkedésekben. a közlekedési lehetőségekre, valamint az értekezlet színhelyére vonatkozó más kérdésekben, továbbá a tárgyalások folytatása esetére szükséges ideiglenes megállapodások kérdésében. Ezért a koreai-kínai összekötő tisztek a délután 3 órakor folytatódó értekezleten azt a konkrét javaslatot terjesztettek elő, hogy a két fél küldöttsége folytassa a tárgyalást október 12-én délután 1 órakor. A másik fél összekötő tisztjei azonban továbbra is ragaszkodtak -a semleges övezet területének kiterjedésére vonatkozó kérdés, valamint más kérdések megvitatásához és visszautasították azt a I javaslatot, hogy a két fél küldöttsége október 12-én délután 1 órakor haladéktalanul folytassa a tárgyalást. Ekkor a koreai-kínai összekötő tisztek újból kérték, hogy a másik fél tanulmányozza parancsnokainak október 9-i üzenetét és javasolták, hogy a két fél összekötő tisztjei október 12-én, délelőtt 10 órakor újból találkozzanak. Indiában felújították a sajtócenzurát Az indiai parlament hosszas és elkeseredett vita után olyan reakciós törvényt fogadott el, amely megakasztja az indiai sajtó szabad fejlődését. Ez a törvény a jelenlegi angol gyarmati törvényekből ered és azt jelenti, hogy a sajtóügyekben különleges hatalommal rendelkezik majd a kormány. Az új sajtótörvény ellen a parlamentben tiltakozó mozgalmat indítottak a demokratikus erők. Egész sereg képviselő bírálta a törvényt. Az egvik képviselő rámutatott a készülő törvény demokráciaellenes jellegére, egy másik pedig azt fejtegette, hogy a törvény a polgári szabadság elleni fenyegetés. Még az angol kormány sem alkalmazott a sajtó ellen ilyen rendszabályokat, mint az ú i készülő törvénv — jelentette ^ki Marihura Prasad Misra képviselő. tük volt, mint Olaszországnak, ezenkívül azon feltétellel, hogy ezeket az államokat is felveszik az ENSz-be. Emellett a szovjetkormány úgy véli, hogy az Olaszországgal kötött békeszerződés revíziójának semmiképpen sem szabad megsértenie a béke megőrzésének ügyét és azt nem szabad felhasználni arra, hogy Olaszországot bevonják az észak-atlanti tömb támadó háborús terveibe. A szovjetkormány úgy véli, hogy az Olaszországgal kötött békeszerződés revízióját a béke megszilárdításának érdekében és Olaszország valódi egyenjogúságának és függetlensége biztosításának érdekében kell végrehajtani. Kétségtelen azonban, hogy Olaszország résztvétele a támadó észak-atlanti tömbben, teljesen ellenkezik a béke érdekeivel és Olaszországot a támadó háború útjára tereli. Emellett idegen katonai támaszpontok és idegen fegyveres erők jelenléte Olaszország területén nemcsak, hogy nem szilárdítja meg, hanem ellenkezőleg aláássa Olaszország egyenjogúságát é6 függetlenségét és függő országgá teszi. Erre való tekintettel a szovjetkormány, amely a béke megőrzésének és megszilárdításának érdekeihez igazodik. kijelenti, hogy akkor egyezhet bele az Olaszországgal kötött békeszerződés revíziójába és a korlátozások megszüntetésébe, ha Olaszország kilép a támadó északatlanti tömbből és nem engedi meg, hogy területén idegen katonai támaszpontok és fegyveres erők legyenek. Ugyanilyen jegyzékeket eszel egyidőben átadtad Nagy-Britannia ideiglenes ügyvivőjének és Franciaország ideiglenes ügyvivőiének, azzal, hogy adják át kormányainak.