Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-14 / 242. szám, vasárnap

_— ms

m Rététi befejezték az őszi árpa, rozs és a takarmánykeverékek vetését 1951 október 14 Ideje már, hogy Felsőiúron alapossan belenézzenek Adamik István kártyáiba A CsKP Központi Bizottságának és a kormánynak az öszi munkákról szóló határozata visszhangra talált a szenei járás összes he'-yi szervezeteiben. A feladatokat az elvtársak megtárgyalták és az oktatók testületén, valamint a Párt járási bizottsága tagjain keresztül továbbították a Párt összes alapszervezeteihez, valamint a Nemzeti Arcvonal összes szerveihez. Ha a népoktató helyesen fogta fel az őszi munkák kérdését és tényleg segített az elvtársaknak az őszi munkák tervét biztosítani, akkor a munka a legtöbb esetben sikeresen folyik. Igy például a sárfiai EFSz-ben a helyi pártszervezet a Nemzeti Arcvonal szervein keresztül olyan módon segítette biztosítani az őszi munkákat, hogy a veiésbe az összes lófogatokat bekapcsolták Ebben a szövetkezetben a vetés mellett a dohánytörés is zavartalanul folyik. Hasonló a helyzet Rétén is, ahol Gábriska elvtárs, szövetkezeti agronómus irányítota a vetési munkákat. Ma már Rétén az árpát, a rozsot és az öszi takarmánykeveréket 100 százalékra elvetették. Ezenkívül földbe került 35 hektár búza is. Máskép néznek ki a dolgok Csatajon, ahol az EFSz vezetősége és a helyi pártszervezet nem törődnek a munka rendes megszervezésével és kizárólag a traktorállomás brigádvezetőjére támaszkodnak. Még jó, hogy a brigádvezető tényleg arra törekszik, hogy segítsen az EFSz-nek. A legjobb munkát itt Novota elvtárs csoportja végzi, amely részletes terv szerint dolgozik. Novota elvtárs csoportja a kendert már lekaszálta és megszárította, sőt mi több, el is szállította és a többi munkákban is jól halad előre. Ami pedig a dohánymunkát illeti, a legrosszabb helyzet a jánovcei EFSz-ben van. Itt a dohánynak 70 százaléka még kint van a földeken s már-már a fagy fenyegeti. A dohánymunkákat három nő, mégpedig Kevesd Júlia, Csermák Erzsébet és Horvát Júlia végzik. Ezek az elvtársnők becsületes szövetkezeti tagok, nagyon jó munkát végeznek. Becsületes munkájukkal naponta 200—400 koronát keresnek és természetes, ezenkívül a munkaegységek után járó természetbeni jutalmat is. Ez a három asszony és kívülük három férfi azonban sehogysem tudja segítség nélkül betakarítani az idei gazdag dohánytermést. Munkaerők kellenének még. Amikor találkoztunk nőkkel, akik».a napon sütkéreztek és kértük őket, hogy segítsenek a dohánymunkákban, mert így nemzetgazdaságunknak is segítenek és sajátmaguk is jó pénzt kereshetnek, az egyik nagy büszkén azt felelte, hogy a férje elég pénzt keres Pozsonyban, neki nem fontos dolgoznia. Igy aztán a szövetkezet vezetőségének nem maradt más hátra, mint hogy a védnökséget vállalt üzemtől brigádsegítséget kért. Itt mindjárt az első pillanatra láthattuk, hogy a helyi pártszervezet funkcionáriusaiban van a hiba, mert ezek nem fejtenek ki elég meggyőző tevékenységet és nem gondoskodnak arról, hogy a kihasználatlan munkaerők be legyenek kapcsolva a munkába. Igaz ugyan, hogy egyszer rendeztek valamilyen házaló agitációt, de ez csak egyetlen egyszer történt meg és amint a fenti példa mutatja, a meggyőző tevékenységből ennyi nem elég. Az őszi munkák lendületének meggyorsítása végett a járási Nemzeti Bizottságról é%a mezőgazdasági termelés Äs felv^árlás járási bizottságáról '•époktatők mentek ki az egyes falvakba, hogy ott a Nemzeti Arcvonal szerveinek segítségével hozzájáruljanak az egyes munkák meggyorsításához. Rá kell mutatnunk még egy hiányosságra. Járásunknak több EFSz-e nagyon kevás segítséget kap a védnökséget vállalt üzemektől Igy például a járási szakszervezeti tanács és a Párt járási bizottsága felszólította a védnökséget vállalt üzemeket, hogy küldjenek ki a védnökségük alatt álló szövetkezetekbe bizalmiakat. Ezt azonban csak nagyon kevés esetben tették meg. RöZsolna ....... 166.9 119.6 109.1 94.6 111.1 Besztercebánya 108.9 107.9 86.8 113.3 105.06 95.1 92.7 98.0 102.1 Kassa ....... 112.6 105.3 89.7 91.6 102.1 Bratislava ...... 101.6 99.7 100.5 139.1 101.6 Nyitra 89.6 118.6 99.3 114.2 97.5 Szlovákia 100.6 105.6 85.2 103.2 101.05 A kukorica- és burgonya'elvásárlás október 10-ig Kerület kukorica %-ban %-ban burgonya Nyitra 75.8 42.3 Bratislava 55.6 29.8 Eperjes 50.9 25.4 • Besztercebánya 46.9 13.2 Kassa 14.8 11.6 Zsolna — 42.6 Szlovákia 64.6 25.6 viden azt mondhatjuk, hogy a járásunkban lévő szövetkezetek 75 százaléka nem kap elégséges politikai segítséget a védnökséget vállalt üzemektől. Pedig nagyon fontos lenne, hogy az üzemek hetenként legalább kétszer vagy háromszor küldjenek ki az illetékes szövetkezetekbe egy-egy politikailag fejlett elvtársat, vagy elvtársnőt. Amikor a Párt járási bizottságán és a szakszervezeti tanácson keresztül felszólították az egyes üzemeket, hogy küldjenek ki bizalmit a szövetkezetekbe, akkor sok esetben azt a kifogást találták az üzemek, hogy náluk nincs megfelelő káder, hogy alkalmazottaik városi emberek és nem ismerik ki magukat a falu problémáiban. Ilyen választ adott például a Nemzeti Színház, amely a szenei EFSz felett vállalt védnökséget. Mi nem akarjuk azt, hogy a véd. nökséget vállalt üzemek alkalmazottai kijárjanak hozzánk kukoricát szedni, hanem csak azt várjuk el, hogy politikai segítséget kapjunk, mert eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy falvainkban jóval több és értékesebb politikai munkára van szükség. Jedinák Mihály, Szene. \ gabonafelvásárlás október 10-én Kerület S § S § S § §•<? &-Ö ,Q ^o « ^o Stí •8* N = I SPl •d; Mint a fenti táblázatból kitűnik, a zsolnai kerületnek a kukoricafelvásárlásban nincsenek feladatai, a burgonyafelvásárlásban pedig az első helyre került. Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a zsolnai kerületben nagyon jól megszervezték a járások, illetve községek közötti versenyt. Más a helyzet a bratislavai kerületben, amely az utolsó jelentések szerint a burgonyafelvásárlásban a harmadik helyen, a kukoricafelvásárlásban pedig a második helyen áll. Ha továbbra is ilyen lassú ütemben folyik a burgonya- és a kukoricafelvásárlás a bratislavai kerületben, akkor november előtt aligha tudják elérni itt a 100 százalékos teljesítményt. Jó lenne, ha a bratislavai kerületben is hasonló versenyt szerveznének, mint a zsolnai kerületben. A járások közül a legjobb eredményeket a malackai járás (93.3 százalék) és a szenei járás (84.4 százalék) érte el. A nyitrai kerületben a burgonyafelvásárlásban a zselízi és a galgóci járás vezet, ahol már elérték a 100 százalékos teljesitményt. Több munkára van szükség a surányi és az aranyosmaróti járásokban, valamint a verebélyi, párkányi, nyitrai és tapolcsányi járásokban. Hogyan teljesítették az őszi munkák tervét október 10-én a traktorállomások Kerület Bratislava . Nyitra Besztercebánya Zsolna . Kassa . . Eperjes ® t .3 -*-> o Is S , 245 . 77 , 175 • 100 94 84 t O •s K § . .Q 23.86 16.86 18.82 9.93 7.32 5.69 t +J 05 3 g díjš > Z?' C 31.36 28.62 12.58 9.23 10.89 16.38 £ <u o « -J s'53 § í e r? t <1 .2 ^ 88.69 74.93 84.39 59.00 51.04 56.09 £ VU pi < -M 45.79 35.29 43.09 27.75 21.37 24.31 •o) .y s w ® s t

í !pl N C T <jižiísč 28.78 18.77 13.91 10.71 8.73 6.90 Szlovákia 128 15.03 22.26 73.64 35.59 17.21 A bratislavai kerület traktorállomásai az elmúlt napokban némi javulást mutatnak a napi feladatok telj esi tásében, azonban a 100 százalékos teljesítményt még mindig nem sikerült elérniök. Október 10-én a napi tervek teljesítésében a pőstyéni traktorállomás vezet (165.3 százalék) és szintén jó eredményt mutat fel a bratislavai traktorállomás 121.13 százalékos teljesíménnyel. Jó továbbá a dunaszerdahelyi, a galántai, a csallóköcsütörtöki és a nemesócsai traktorállomás. A szenei, holicsi és malackai traktorállomások továbbra is hátramaradtak. A nyitrai kerület traktorállomásai még alig mutatnak némi javulást. Csupán csak a sárói és kálnai traktorállomás teljesíti napi tervét 100 százalékosan. A besztercebányai kerületben jól halad a korponai és a rimaszombati traktorállomás. A kassai és az eperjesi kerület traktorállomásainak dolgozóira még igen nagy jeladatok várnak tervezett feladataik teljesítésében. Az állami birtokokon meggyorsu tak az őszi munkák =5 4> iá Bra-slava . Nyitra Besztercebánya Zsolna . . Kassa . . Eperjes H > > 70.1 78.1 64.6 73.7 80.4 105.0 e II ,n v 20.1 42.0 15.8 33.0 37.3 100.0 o > ÖS CJ sM c "3 62.7 89.2 79.5 44.6 53.9 100.0 Szlovákia 77.5 31.7 70.9 öszi keverékek elvetve i 1 >> cukorrépaszedés 24.5 55.7 49.4 47.9 55.9 49.7 55.5 21.2 27.3 37.9 53.7 11.5 39.6 49.1 31.1 100.0 66.8 54.0 39.1 51.0 48.4 A nyitrai kerület állami birtokai az utóbbi időkben lényegesen megjavították teljesítményüket az őszi munkákban. Érdekes például a palárikovói állami birtok esete, amely ámult héten még nagyon lemaradt, most azonban a kerület legjobb birtokai közé tartozik. A hátramaradó birtokok közül a legszembetűnőbb a zselízi állami birtok. A hátramaradást itt főleg a munkaerőhiány okozza. A bratislavai kerületben továbbra is a várkonyi állami birtok vezet, amelyben az őszi munkákat már 63 százalékra elvégezték. Ez a jő politikai munkának köszönhető. A besztercebányai kerületben a rimaszombati állami birtok a mult héten még nagyon hátramaradt, most azonban lényegesen meggyorsította a munkaütemet. Ebben a kerületben a kapások begyűjtésében való hátramaradás általános tünet. Keresztsorú vetési módszerrel a besztercebányai kerületben eddig 49 hektár búzát vetettek el, Felsötúron az Egységes Földműves Szövetkezet már két évvel ezelőtt megkezdte működését. Sajnos a szövetkezet az elmúlt két év alatt semmiféle eredményt nem tudott felmutatni. Nem tudott a községben jó példával előljárni. De nem is lehet sokat kívánni attól a szövetkezettől, melynek a vezetését egy olyan ravasz spekuláns ember tartja ä kezében, mint Adamik István útkaparó. A szövetkezet már a megalakuláskor teljesen más irányba kezdett fejlődni. mint ahogyan kellett volna. Adamik István a helyett, hogy a kisgazdákat igyekezett volna meggyőzni a szövetkezeli gazdálkodás előnyeiről, a falu zsírosparasztjaival kezdett szövetkezni A szövetkezetet ô úgy képzelte el, hogy a kulákok azt a földmennyiséget, amit nem bírnak megdolgozni, egyszerűen átadják a szövetkezetnek. A megmaradt földjüket pedig továbbra is egyénileg fogják művelni. A leadott földeket pedig majd Adamik István fogja dolgoztatni egynéhány földnélküli szövetkezeti taggal. Az így összehozott földeken meg is kezdődött Adamik István szövetkezeti elnök vezetésével a munka. A szövetkezet megalakulása után Oszacky József 6 hektáros gazda is belépett a szövetkezetbe. Oszacky József a belépése után 6 hektár földjét, az összes gazdasági felszerelését a szövetkezet rendelkezésére bocsájlotta. Felszólította a szövetkezet elnökét is, hogy kövesse a példáját. Adamik István azonban hallani sem akart arról, hogy a földjét beadja a szövetkezetbe. Adamik Istvánnak sokkal jobban tetszett az, hogy a saját földjén egyénileg gazdálkodjék és mások földjén, mint szövetkezeti elnök parancsolgasson Ezt a ravnsz csirkefogót érdemes bemutatni. Érdemes Adamik István gonosz praktikáit egy kicsit kiszellőztetni. Adamik István a ravaszságot már ott megkezdte, hogy a földjének még a felét s?m vallotta be A gazembernek valóságban 7 hektár földje van, de a 7 hektárból csak hármat volt hajlandó bevallani. Igy aztán csak a 3 hektár földje után kellett a beszolgáltatási kötelezettségét is teljesíteni. Az eltitkolt földön termett gabonájával pedig a legszemtelenebbül üzérkedett. A község vezetői kezdtek felfigyelni Adamik üzérkedésére. Kezdték kutatni, hogy honnan is szedi ő a sok feketén eladott gabonát. Elsősorban is gondosan ellenőrizték a bevallott adatok valóságát. Az ellenőrzés folyamán kiderült aztán, hogy Adamik úr 4 hektár föld eltagadásával akarta szabotálni ötéves tervünk sikerét. Négy hektár földön termett kenyérgabonái rejtett el a dolgozók elől. A felsötúri Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy a községre kivetett cukorrépa termelést az 5 hektáron felüli gazdákra fogják szétírni. Adamik István látta, hogy a huncutságra kezdenek rájönni és hamarosan a legnagyobb bosszúságára 7 hektáros gazdát csinálnak belőle. Azt is tudta, hogy akkor ő rá is kivetik a cukorrépa termelést. A cukorrépa termeléstől a három hektáros gazdából lett 7 hektáros gazda halálosan megrémült. Csiklandozta az a gondolat, hogy a cukorrépát hiába rejti el, azt feketén úgy sem tudja eladni. Gondolt egyet a spekuláns, egy kicsit megerőltette az agyát és már meg is volt a mentőgondolat. Elhívta egy pohár sörre Oszacky Józsefet és azzal állt elő, hogy mivel Oszacky jó barátja, 2 hektár földdel megajándékozza. Oszacky el is fogadta az ajánlatot azzal a gondolattal, hogy a két hektár földdel is megszaporodik majd a szövetkezet földterülete. Adamik a két hektár földet át is adta Oszackynak. Az pedig azonnal beadta ezt a földet is a szövetkezetbe. Adamik igy ügyesen kijátszotta a helyi Nemzeti Bizottságot. Igaz, két hektár földdel kevesebb a birtoka, de a cukorrépa termeléstől megszabadult. A kedvező üzlet után ravasz mosollyal az arcán tért haza. A fejében pedig már akkor azt forgatta, hogy a kárt, amit a két hektár föld leadása miatt szenved, tízszeresen pótolni fogja majd a szövetkezet. Megkezdődtek a tavaszi munkálatok. A szövetkezetnek is kellett volna szántani, vetni, boronálni. De mivel Adamik István a szövetkezet összes gépeit a saját földjének megmunkálására használta fel, a munkákkal elmaradtak. Ha a szövetkezeti tagok csak egy szóval, is tiltakozni mertek az elnök cselekedete elleti^ minden percben ki voltak annak téve, hogy az elnök ököllel foflja beléjük a tiltakozó szót. Később Adamik is látta, hogy valamit kell csinálnia, ha nem akarja azt, hogy a szövetkezet földjei parlagon maradjanak. Elhatározta, hogy a szövetkezet földjeit a falu kulákjainak gazdasági gépeivel fogja megdolgoztatni. Sladsky Miklós 20 hektáros kulák szívesen meni a szövetkezet földjeit megművelni, mert tudta, hogy most itt az alkalom arra. hogy bebizonyítsa a falu dolgozói előtt, hogy a szövetkezet sem élhet kulák nélkül. Azt is elhatározta a kulák, hogy most jól megfeji majd a szövetkezetet. A kulák a munkáért kérte is a fizetést csakhogy a szövetkezetnek nem volt pénze. Adamikot ez egy cseppet sem hozta zavarba: egyszerűen átadta munkadíj fejében a kuláknak a szövetkezet tégláit és cserepeit, amire már úgyis régen fájt a kuláknak a foga. Most a leleményes elnök jól megoldottnak látta az ügyet. Az ő földjei is rendben voltak, a szövetkezet földjei is be voltak vetve. Az pedig, hogy a szövetkezet téglája a kulákhoz vándorolt, őt egy cseppet sem izgatta. A szövetkezet raktárhelyiség hiányában szenvedett. A jószívű szövetkezeti elnök azonnal felajánlotta, hogy nála van megfelelő raktárhelyiség, amit szívesen a szövetkezet rendelkezésére bocsájt. Ezzel ez az ügy is elintézettnek látszott. Csak később tudták meg a szövetkezeti tagok, hogy^ mi késztette az elnököt arra. hogy ne tegyen semmi ellenvetést, sőt saját maga kérje, hogy nála legyen elhelyezve a raktározandó áru, a dara és a korpa a szövetkezet marhái számára. Oszacky József rövid időn belül érdekes dolgokat fedezett fel a raktár körül. Sehogyan sem tudta megérteni, hogy a raktárból a korpa, a dara rohamosan fogy, a szövetkezet marhái pedig napról napra soványabbak Ellenőrzést akart végezni, de az elnök erélyesen tiltakozott ellene. Most már tudta Oszacky, hogy honnan fúj a szél. Most már az elnök tudta nélkül akarta az ellenőrzést megcsinálni. A ravasz elnök azonban valahogyan tudomást szerzett a dologról és Oszacky t nagy káromkodva kereste fel a lakásán. Oszacky ekkor nyíltan a szemébe vágta összes gonoszságait. A bivalyerejű Adamik ekkor az öklével iparkodott az igazság forrását betömni. A gyönge testalkatú Oszacky Józsefet saját lakásán véresre verte. Akkor aztán az utcán azzal kezdeti dicsekedni, hogy most már elvette a kedvét Oszackynak az ellenőrzéstől. Az aratás után a községben Adamik volt az első, aki elcsépelt. De nézzük csak meg, hogy miért? Ha valamelyik állami birtok vagy szövetkezet munkaerőt kért a községből. Adamik azonnal megszervezte a brigádot. Csakhogy a bölcs elnök a brigádot nem engedte ki a faluból, hanem azzal az ürüggyel, hogy a szövetkezetbe kell a brigádosoknak mpnni. visszatartotta őket. Csakhogy a brigádosok nem mentek a szövetkezetnek dolgozni, hanem az elnök úr földjén töltötték el a napot A beszolgáltatási kötelezettség teljesítésénél Adamikkal újból baj volt. Adamik sehogysem akarta megérteni, hogy a beszolgáltatási kötelezettséget még neki is teljesíteni kell. Amikor aztán erélyesen fölléptek Adamik ellen és megmutatták neki, hogy a beszolgáltatási kötelezettség alól még ő sem vonhatja ki magát, vérig sértődött. Rohant a járásra és ott nagy hűhó közepette kijelentette, hogy mivel sok fáradozásaiért sémi!yen előnyben sem részesítették, a szövetkezet elnöki tisztségéről lemond és egyben a szövetkezelet is feloszlatja. Adamik István nem fogja a nagytúri szövetkezetet soha feloszlatni, de azt sem fogja senki megsiratni, hogy ő lemondott az elnöki tisztségről. Majd a kezébe veszi olyan ember a szövetkezet vezetését, aki nem sajá' érdekeire használja fel a szövetkezetet. nem pusztítani fogja a szövetkezet vagyonát, hanem gyarapítani. A levitézlett szövetkezeti elnök újból hozzáfogott a pusztításhoz. A két hektár földből, amit Oszackynak adott azért, hogy ne kelljen neki cukorrépát termelnie, most terrorisztikus módon hazahordta a termést. Mivel, hogy a hurok már szorul a nyaka körül, a termést nem merte otthon hagyni, hanem elszállította rokonaihoz más falvakba. Ideje lenne már. hogy az ipolysági járási pártvezetőség is jobban belenézzen Adamik kártyáiba és rövidesen véget vetne a ravasz spkekuláns uralkodásának. SZARKA ISTVÁN