Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-13 / 241. szám, szombat

1951 október 13 O

i SíiMilyen munkát véges a gútai pártszervezet az EFSz megszilárdításáért Az őszi munkák gyors elvégzéséről szóló kormányhatározat alapján a gútai helyi pártszervezet kiindulva eddigi tapasztalataiból, az eddigi munkák kiértékelése után megtette az őszi munkák gyors megvalósításához és a helyi EFSz megszilárdításához szükséges intézkedéseket. A munkaterv összeállításánál a gútai helyi pártszervezet vezetősége a következő eényekböl indult ki: Az EFSz előkészítő bizottságot Gútán 1949 április 27-én alakították meg 30 taggal. Ez a 30 haladószellemü földműves, párttag, állandó meggyőző tevékenységet folytatott a többi földművesek között a közös gazdálkodás előnyeiről, vagyis az EFSz-be való belépés fontosságáról. E mellett nagy gondot fordítottak a már meglévő szövetkezetek, mint pl. a népi gyümölcstermelési szövetkezet, rizstermelő szövetkezet, zöldségtermelési szövetkezet és a földműves gépszövetkezet tagjainak meggyőzésére is. A rendszeres és alaoos meggyőző tevékenység eredménye az lett, hogy a fent felsorolt szövetkezeteket 1949 július 7-én sikerült egyesíteni. A helyi pártszervezet állandóan figyelemmel kísérte az EFSz fejlődését és ha a szövetkezetnek nehézségei voltak, akkor mindig kereste a módot, amellyel a nehézségeket el lehet távolítani. 1950 május l-ig, vagyis a harmadik típusú munkamódszerre való áttérésig az EFSz kiépítette a sertéshizlaldát, a közös állattenyésztést. Az utóbbit lényegesen elősegítette az úrbéri legelők átvétele, ami azelőtt a legelőtársaság tulajdonát képezte. Ezenkívül az EFSz 400 hektár földet előkészített gyümölcstermelés alá. Három hektáron pedig facsemetéket termelt, amelyeket aztán erdővédő övezetek létesítésére használtak fel, hogy megvédjék a termést a Csallóköz felől áramló száraz szelek káros hatásától. A gútai szövetkezet kezdeti eredményeit a helyi pártszervezet nem tartotta titokban, hanem bemutatta a széles földműves tömegeknek, amelyek még a szövetkezeten kívül állottak. Ezek a földművesek fontolóra vették a szövetkezet munkájúja és elismerésükkel jutalmazták. A szövetkezeti gondolat kiszélesítésének érdekében a pártszervezet tagjai rendkívüli utcagyüléseket tartottak, amelyeken alaposan megtárgyalták az EFSz eredményeit és hiányosságait és azokat a konkrét határozatokat, amelyekkel a szövetkezeti tagok munkájukat megjavítani szándékoznak. A Nemzeti Arcvonal egyes szerveinek gyűlésein a kommunisták továbbították az SzKP helyi szervezetének határozatait, hogy ezekkel a határozatokkal az egész lakosság megismerkedjék. A helyi pártszervezet öntudatos tagjai minden alkalmat kihasználnak arra, hogy meggyőzzék a Nemzeti Arcvonal egyes szervezeteinek funkcionáriusait, hogy lépjenek be a szövetkezetbe, hogy igy példát mutassanak szervezetük többi tagjának is. A közös és kitartó meggyőző munkának az eredménye 1950 május 15-én mutatkozott meg, amikor ugyanis a gútai EFSz öszszesen 234 taggal áttért a harmadik típusra. Ebben az időben a szövetkezet 1469 hektár szántófölddel és 280 hektár legelővel rendelkezett. A harmadik típusú munkamódszer aláírása után a helyi pártszervezet hozzálátott a tagosítás kérdésének megoldásához. Ennél a munkánál figyelembe vette azt is, hogy további új tagok jelentkezése következtében ne kelljen újabb földegyesítési munkát végezni. A helyi pártszervezet a népi közigazgatással karöltve ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy a Nemzeti Arcvonal szerveinek és a néppel való beszélgetéseknek segítségével sikerült megvalósítani az egész községi vetési eljárást, mégpedig olyan módon, hogy az egyénileg gazdálkodók 18 csoportra oszlottak és minden csoport 130—450 hektár földet művelt meg. Az egyes csoportok a nyolctáblás vetési eljárást alkalmazták, ami mellett a pártszervezet gondoskodott arról, hogy az egyes csoportok nagyjában egyforma birtokkal rendelkező földművesekből álljanak. így sikerűit elérni azt, hogy a kulákok egészen külön váltak a ki-sós középföldművesektöl és igy jobban ellenőrizni lehetett őket a vetési terv betartásában, a talaj megművelésében stb. Az egyénileg gazdálkodók csoportjaiban volt egy vezető, akit a csoport tagjai saját maguk választottak meg. A csoportvezető volt az öszszekötő kapocs a népi közigazgatás és a csoport keretein belül gazdálkodó földművesek között. Ilyenmódon a népi közigazgatás jól tudta irányítani a földműveseket és könynyen el tudta fogadtatni az egyes csoportokkal a helyi pártszervezet és a népi közigazgatás határozatait. Az így megszervezett egységes összközségi vetési eljárásnak volt köszönhető az, hogy Gútán nem volt semilyen nehézség az új szövetkezeti tagok földjeinek a szövetkezeti földekhez való csatolásánál. 1951 október 7-ig több mint 200 hektár földet kapcsoltak a szövetkezet földjeihez anélkül, hogy újabb tagosítás! munkákat kellett volna végezni. Az egész munka csak annyiból állt, hogy egy műszaki térképen hozzárajzolta a

z új földeket a szövetkezet földterületéhez. Gúta község határa kb. 14.000 hektárt tesz ki. Ha ebből leszámítjuk a Kisduna és a Vág medrét, akkor kb. 6148 bektár főid marad, amely 46.000 parcellából állt Ma már ezeket a parcellákat egyesítették, vagyis felszántotak 46.000 mezsgyét, ami azt jelenti, hogy Gútán 46.000 mezsgyét kitevő földdel több szántóföld van. Az egységes összközségi vetési eljárás megvalósításánál és a szövetkezet megszilárdításában a legnagyobb nehézségeket a kulákok okozták. Több kuláknak sikerült befurakodnia a szövetkezetbe és ott ezek a kulákok minden erejükkel arra törekedtek, hogy a szövetkezetet belülről felbomlasszák. A szövetkezeten kívülálló kulákok pedig minden módot felhasználva maguk köré akarták gyűjteni a kis- és középföldmüveseket. Lebeszélték őket arról, hogy belépjenek a szövetkezetbe. Ebben az aljas tevékenységükben főleg a nemzetiségi kérdésre támaszkodtak. Az osztályharcra a gútai pártszervezet alaposain felkészült, felhasználva a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tapasztalatait. Nem becsülte le a kulákok felforgató tevékenységét és a szocialista falu kiépítésében számolt a kulákság hátramozdító tevékenységével. Hogy a helyi pártszervezet következetesen meg tudja oldani az osztályellenség elleni harc kérdését, amely osztályellenség nemzetiségi ellentéteket akar előidézni a szlovák és magyar nemzetiségű dolgozók között, a helyi pártszervezet mindenekelőtt a saját portáján teremtett rendet ezen a téren. A nemzetiségi kérdés megoldására a gútai pártszervezet segítségére a Párt járási bizottságáról küldtek ki két népnevelőt, akik nagyon komolyan hozzáláttak e veszélyes tünet eltávolításához. Mandák és Takács népnevelők a helyi pártszervezettel együtt leleplezték a párttagok között azokat az embereket, akik a februári győzelem után befurakodtak a Pártba és akik így meg akarták bontani a Párt egységét. Az egyik ilyen elem Varga György szlovák nemzetiségű lakos volt, aki iparkodott" mennél nagyobb gyűlöletet kelteni a magyar nemzetiségű lakosok ellen a szlovákokban, öt és a hozzájuk hasonló embereket kizárták a Pártból. Ugyanez történt az EFSz-ben is, ahonnét kizárták Varga Györgyöt, Fekete Jánost és másokat. Amikor a gútai lakosok látták az osztályellenség elleni harc helyességét, meggyőződtek arról, hogy nem az a iontos, hogy valaki szlovák-e vagy magyar, hanem az, hogy milyen munkát végez, ki hogyan teljesíti államunk iránti kötelességeit. Igy aztán a lakosok nemzetiségre való tekintet nélkül saját maguk kezdték figyelni, ki tulajdonképpen az ellenség. Ismert az a mondás, hogy a gútai ember keményfejü. Ebben a mondásban sok az igazság. A gútaiakat nehéz meggyőzni. Kitartó, türelmes munkára van itt szükség, hosszasan kell foglalkozni aránylag kicsi kérdésekkel és szemléltetően kell rámutatni a kezdeményezés helyes oldalaira. De ha aztán egyszer a gútai megérti a dolgok helyességét, akkor aztán még keményebb emberré válik, igazságos és az osztályellenséggel szemben kérlelhetetlen lesz. Hogy ez így van, erről az a tény tanúskodik, hogy az őszi munkák folyamata alatt agitációs munka útján sikerült 170 új szövetkezeti tagot szerezni. Az EFSz-nek tehát most 2786 hektár földje és 926 tagja van, akik áttértek a harmadik tipusú munkamódszerre. A gútai helyi pártszervezet vezetősége ilyenmódon értékelte ki az eddigi munkát szeptember 28-án és ezután látott hozzá a további munkaterv kidolgozásához, amely munkatervnek az őszi munkák meggyorsítását és a szövetkezet megszilárdítását kell elősegítenie. A munkatervet a következőképpen dolgozták ki: 1951 szeptember 30-án taggyűlést hívtak össze, amelyen foglalkoztak a veztőség határozataival, valamint az SzKP járási bizottsága elnökségének határozataival a következő pontokban: 1. Megvalósítani a gabonafelvásárlást 100 százalékra azoknál a földműveseknél, akik még nem tettek eleget beszolgáltatás! kötelezettségüknek. 2. Gyorsan megvalósítani a kukoricafelvásárlást 100 százalékra. 3. Megvalósítani a burgonyafelvásárlást, a dohánybetakarítást és a húsfelvásárlást 100 százalékra. 4. Megvalósítani és ellenőrizni a nemesített vetőmag kicserélését és a műtrágya átvételét, valamint az összes őszi munkákat befejezni október 20-ig. . 5. Állandóan tovább folytatni az új szövetkezeti tagok toborzását. A taggyűlésen, amelyen összesen 96 tag volt jelen, Zuba elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke, ismertette a jelenlevőkkel azokat a feladatokat, amelyek a pártszervezet tagjai előtt állnak. Az elnök elvtárs ismertette a jelenlévőkkel a határozat egyes pontjait és kérte, hogy a tagok tegyenek javaslatokat, hogy hogyan lehetne a határozat egyes pontjait teljesíteni. Galó elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke a vita folyamán felhívta a pártszervezet tagjait, hogy gondoskodjanak arról, hogy a kukorica ne kerü!;ön a tekete piacra, hanem hogy mindenki teljesítse beszolgáltatási kötelezettségét, mert hisz erre megvannak a szükséges feltételek, mert az idei kukoricatermés rendkívül jó volt. A vita további folyamán Sztanó elvtárs, az SzKP járási bizottságának földműves titkára javasolta, hogy azok nevét, akik nem akarják teljesíteni beszolgáitatási kötelezettségüket, hirdesse ki a helyi rádió, mert hisz ilyen esetekben a beszolgáltatások szabotálásáról van szó, mint például Oszi Zsigmoniiné kulákasszony esetében, aki bejelentése szerint csak 8 hektáron gazdálkodik, de a valóságban 23 hektár földje van. Oszi Zsigmondné kulákasszony úgy spekulált, hogy a 8 hektáron felüli földjét szétosztja fiai között, akikkel azonban közös háztartásban él és közös gazdálkodást folytat. A tagság Sztanó elvtára javaslatát elfogadta. Ezután Záhorár elvtárs emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy mennyire fontos az, hogy a Szovjetunió példáját kövessük, ahol akkor dolgoznak az emberek, amikor kell és ameddig a munkát be nem fejezik. Záhorár elvtárs ezenkívül kritikát mondott egy-két szövetkezeti tag felett, akik amint üt az óra, elhagyják munkahelyüket és hazasietnek. A vitába még sok elvtárs kapcsolódott be, különféle javaslatokkal, majd a tagok kötelezettségvállalásokat tettek új szövetkezeti tagok szerzésére. Záhorár elvtárs elvállalta, hogy október 7-ig 5 új tagot szerez az EFSz-nek. Hasonlókép Bohus, Gyurik, Gajdács, Simo, Sali, Oszt, Hajkó, Hojcska, Varga és Vajda elvtársak is kötelezték magukat egy-egy tag szerzésére, Hegedűs Pál elvtárs pedig két új tag szerzését vállalta. A vita alapján a helyi pártszervezet taggyűlése a következő határozatot fogadta el: 1. Ellenőrzési bizottságokat alakít az őszi munkáknál, amelyek a Nemzeti Arcvonal szervezeteinek funkcionáriusaiból fognak állani és gondoskodnak arról, hogy az egyes munkákat az egyénileg gazdálkodók is hiba nélkül végezzék. 2. Tovább folytatja a gabonafelvásárlási akciót, a kukorica felvásárlását és biztosítja a húsfelvásárlás sima folyamatát, amelyben bizony Gúta hátramaradt. 3. Hozzájárul az őszi munkák október 20-ig való elvégzéséhez. 4. Meggyorsítva megvalósítja az új szövetkezeti tagok szerzésének kampányát, mégpedig október 7-ig. 5. Október 3-ig összehívja az öszszes tömegszervezeteket, hogy megismertesse velük azokat a feladatokat. amelyek a jövőben rájuk várnak és hogy ezen az értekezleten megalakítsák az agitfcettősöket, amelyek új szövetkezeti tagokat fognak szerezni. A taggyűlést az Internacioná é eléneklésével fejezték be. Az öszi munkák gyors ütemére a gútaiak állandóan ügyelnek és október 2-án a helyi Nemzeti Bizottság tanácsa összeült, hogy foglalkozzon a helyi pártszervezet határozatával, hogy ez a határozat mennél előbb eljusson az összes gútai lakosokhoz. A helyi Nemzeti Bizottság tanácsa az ellenőrző bizottság tagijainak öszszeállítására javaslatot dolgozott ki. A tanács továbbá elhatározta, hogy a helyi Nemzeti Bizottság naponta értesíti a komáromi járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályát arról, hogyan folynak az őszi munkák Gútán. Október 3-án tartották a Nemzeti Arcvonal szervei vezetőségeinek gyűlését, amelyen jelen voltak a Párt járási bizottságának és a járási Nemzeti Bizottságnak funkcionáriusai, valamint a csoportokba tömörült egyéni gazdálkodók küldöttei. Ezen az értekezleten elemezték a helyi pártszervezet határozatait. Galó elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke megmagyarázta az őszi munkák október 20-ig való befejezésének fontosságát. Ezen a közös gyűlésen továbbá kiegészítették a helyi Nemzeti Bizottság tanácsának javaslatára az ellenőrzési bizottságot és konkréten kinevezték e bizottság tagjait. Megállapították továbbá a néppel való beszélgetés időpontjait és e beszélgetések biztosítását. A Nemzeti Arcvonal összes szervei örömmel .vállalták, hogy október 7-én, vasárnap mindannyian megjelennek ezen a beszélgetésen. A néppel való beszélgetést a gútai főtéren tartották meg délelőtt 10 órakor 500 ember jelenlétében. Az össze.jöttekhez Kugler elvtárs intézett beszédet. A jelenlévők nagy érdeklődéssel hallgatták Kugler elvtárs szavait, majd különféle kérdéseket intéztek hozzá és Kugler elvtárs válaszolt rájuk A néppel való beszé'getés még nagyobb sikerrel járhatott volna — ami a részvételt illeti, — ha Csókás Károly római katolikus pap megértette volna a helyi Nemzeti Bizottság felhívását és ha az istentisztelet idejét 1 órával elhalasztotta volna és ha legalább egy-két szót szólt volna a hívőkhöz, hogy ezen a beszélgetésen jelenjenek meg. A beszélgetés után munkához láttak az agitkettösök, amelyeket a helyi pártszervezet alakított meg a Párt, a Nemzeti Arcvonal szerveiből és a szövetkezet legjobb funkcionáriusaiból. Az agitkettősöknek a helyi pártszervezet adta meg a politikai irányt. Arról kellett meggyőzniök a földműveseket, hogy milyen fontos az őszi munkák gyors elvégzése, hogy milyen előnyös a szövetkezeti gazdálkodás és mi mindent nyújt a pártsajtó a dolgozóknak. Az agitkettösök elbeszélgettek a szövetkezetben való jutalmazásról is. Összesen 21 agitkettös látott munkához és ezen a napon 23 új tagot szerzett a szövetkezetnek. Ha a gútai pártszervezet továbbra is így fog dolgozni, akkor betölti hivatását és a munkásosztálynak tényleg élharcosává válik a szocializmus falun való építésében. Bízik .János, az SzKP komáromi járási bizottságának vezető titkára. A kommunisták példamutatásával, jó felvilágosító és meggyőző munkával érte el a kírályhelmeci járás a gabonaiseszolgáltatási terv túlteljesítését Október 3-án este 8 órakor a királyhelmeci járás is elérte a felvásárlásban a 120 százalékot. Ez az eredmény a népi közigazgatási szervek és a felvásárló szervezet jó munkájának és együttműködésének köszönhető. Jelentős mértékben hozzájárult a sikerek eléréséhez a Párt járási bizottsága is. A földműves raktárszövetkezetben dolgozó kommunisták az elmúlt napokban úgy szervezték meg munkájukat, hogy az egyes községekben lévő felvásárlók tudták, hogy melyik községben mennyit kell még felvásárolni ok. A népi közigazgatás szervei pedig az egyes községekben összeállították azoknak a névsorát, akiknek még volt gabonafeleslegük. Ezenkívül a helyi pártszervezetek taggyűléseket tartottak, amelyeken a párttagok elé elsőrendű feladatként tűzték ki a felvásárlás meggyorsítását. Ahol a pártszervezetek a helyi Nemzeti Bizottsággal és • a felvásárló szervekkel szorosan együttműködtek, ott a kis- és középföldmüvesek szívesen beszolgáltatták gabonafeleslegüket. Igy volt ez Vécs községben is, ahol a beszolgáltatást 200 százalékra teljesítették. Szép példát találunk Svinica községben is, ahol Paskó elvtárs, a Párt elnöke házról házra járt, hogy meggyőzze a kis- és középföldmüveseket. Meggyőző munkájának meg is lett az eredménye, mert a felvásárló szervek Svinicán fel tudtak vásárolni további 60 métermázsa gabonát. Kistárkányban a helyi Nemzeti Bizottság elnöke a párttagokkal együtt folytatott meggyőző munkát, ami lényegesen hozzájárult a felvásárlás meggyorsításához. Hasonlóképpen volt ez Nagy tárkán yban is. Nem lehet említésen kívül hagyni Kis- és Nagykövesd községeket sem, ahol a kommunisták példás munkájának az lett az eredménye, hogy magasan 100 százalékon felül teljesítették a beszolgáitatási kötelezettséget. A ' terményfelvásárlásnál meggyőződhettünk arról, hogy a kis- és középföldmüvesek igenis, megértették a beszolgáltatás fontosságát. Csupán példamutatásra és meggyőző tevékenységre volt szükség. Ha valamelyik kis- vagy középföldműves előtt visszaidéztük a multat, amikor potom árakat szabtak a gabonáért és amikor a földművesek egész évi munkája kevés volt arra, hogy családjával együtt megélhessen, akkor mindjárt látta azt a nagy változást, amelyet ma népi demokratikus kormányunk teremtett a földművesek életében. A kis- és középföldmüvesek látták azt, hogy a kontingensen felül beszolgáltatott gabonáért 200 korona felárat és korpajuttatást kapnak, tehát saját érdekükben áll gabonafeleslegük beszolgáltatása. Ehhez azonban természetesen szükség volt arra, hogy legyen valaki, aki mindezt megmagyarázza a kis- és középföldműveseknek. Az eredmények azt mutatják, hogy a népi közigazgatásban és a felvásárlási szervezetekben dolgozó kommunisták derekasan helyt álltak ezen a téren. Mózes Sándor, az SzKP kassai kerületi bizottságának tagja.