Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-13 / 241. szám, szombat

Világ prol etárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 október 13., szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 241. szám Sztálin elvtárs szavai fokozott munkaigyekezetre serkentik hazánk dolgozóit Kohókomhinátot építünk Irta: CHMELlK JÄNOS mérnök, a kassai Kohókombiiiát vállalati igazgatója Egész dolgozó népünk nagy lelkesedéssel fogadta Sztálin generallsz­szimusz nyilatkozatát az atomfegyverről. Ez a nyilatkozat erősíti a bé* kéért folyó harcot és lehetőséget nyújt arra, hogy megvalósuljon az atomfegyverek háborúban való felhasználásának tilalma és megszűnjön további gyártásuk. Sztálin generalisszimusz szavai lelkes visszhangra találtak a trnavai Kovosmalt dolgozói között is és arra buzdították fiket, hogy fokozzák munkaigyekezetüket a nagy építőfeladatok teljesítésére. Az tizem dol­gozói a munkahelyükön tárgyaltak J. V. Sztálin generalisszimusz nyi­latkozatának rendkívüli jelentőségéről. Stremi Pál, élmunkás a 140-es köz­pontból, különösen nagyrabecsüli a Szovjetunió békepolitikáját, amely az atomenergiát és az atomfegyvert nem támodó célokra, hanem a békeszere­tő emberiség békés munkájának biz­tosítására használja. — Nagyra becsüljük Sztálin elv­társ szavait, melyekkel megmutatja az utat, hogyan lehet elhárítani az új világháború borzalmait — hang. zik az üzem dolgozóinak kötelezett­ségvállalásában. — Sztálin elvtárs Ismét békés egyiittmunkálkodást ajánl, köve­teli a® atomfegyverek betiltását, hogy mi dolgozók zavartalanul és békésen építhessük hazánkat. A béke élharcosa Iránt érzett hálán­kat azzal fsjezzük ki, hogy ötéves tervünk harmudík éri feladatát k'gkésó'bben J. V. Sztálin genera­lisszimusz 72. születésnapjáig tel­jesítjük. Zajicsek Margit munkásnő, alti az adminisztrációból jött a termelésbe, ezeket mondotta: — Az elmúlt világháború szörnyű borzalmaira mind én, mind Köztár­saságunk valamennyi polgára nagyon jól emlékezünk. Sztálin elvtárs nyi­latkozata örömmel tölt el bennünket, mert tudatja veltink, hogy a Szov­jetunió széttörte az imperialisták atom-monopolját, amivel rettegtetni és rabszolgasorsba akarták dönteni a szabad nemzeteket. Ez a nyilatkozat nagymértékben elősegíti a világbéke ügyét és éppen ezért mi. dolgozók, Sztálin elvtársnak nagyon hálásak vagyunk. A fciaffs'avai KaMo-íizemhen is nagy visszhangra talált" az üzem dolgozói között Sztálin elvtárs nyi­Szombat este a rádiót hallgatva örömteli hír ütötte meg fülemet: Sztálin elvtárs nyilatkozott a moszk­vai Pravdának. Sztálin elvtárs újabb nyilatkozata az egész világ békeszerető embereit és engem is még jobban megerősít a békeharc sikerébe vetett hitünkben. A népi demokratikus országok népeit, de még a kapitalista világ becsületes dolgozóit is még fokozottabb harcra buzdítják Sztálin elvtárs szavai a béke megőrzéséért. Ugyanakkor az impe­rialistákat, — élükön a véresszájú Trumannal — és a Truman talpnyalóit eszeveszett kapkodás és rettegés jel­lemzi. Ezek az emberi mivoltukból kivetkőzött fenevadak azonban csak latkozata. Az üzem dolgozói agitá- j addig ugrálnak és kiabáln.ik, míg sa­ciós tízperceken megvitatták Sztálin ját országaik békeszerető dolgozói ki generalisszimusz szavait, melyeket a nem tekerik a nyakukat, moszkvai Pravda szerkesztőjének | A hazugszájú Truman már többíz­mondott. A viták során az elvtársak b€t l ^nyilatkoztatta, hogy csakis ő és méltatták a nvilatkozat nagy jelen- , zövetségesei vannak az atomfejryve­a párttago k re k ellenőrzése mellett, míg a Szov­gyűlést hívtak össze. j j e(unió ne m p isz!<o s rágalmakat szór A nyilatkozat tiszteletére a Kab- a Szovjetunióra, de ezekből a rágal­makból már kiviláglik a tőkés bitan­gok félelme a kikerülhetetlen közeli akarták a szabad nemzeteket, le­győzték, mert az atomenergiát is­meri . a Szovjetunió is, és ez a béke biztosítéka. A Szovjetunió ellenben nem használja fel ezt az eröt a kisnemzetek megfélemlítésére, ha­nem a nagy építőfeladatainak tel­jesítésére a kommunizmus építke­zésein. Sztálin generalisszimusz sza­vaiból világosan kitűnik, hogy a dol­gozók harca a világbékéért erősö­dik. Ml azt válaszoljuk a háborús uszítóknak: minél jobban törek­szenek az új háború ki robbantá­sára, annál jobban fogunk dolgoz­ni hazánk ldépítésért. Én magam is a munkahelyemen fo­kozni fogom teljesítményemet és megjavítom a termelés minőségét, mert tudom, hos?y igy segíthetem a szocializmus felépítését és erősíthe­tem harcunkat a világbékéért. A bratislavai Tesla-Szemben is röpgyüléseken foglalkoztak Sztá­lin elvtárs nagyjelentőségű nyilat­kozatával. Erről számol be Heim­ler Rózsi munkásnő. A villanykörtéket gyártó mun­karészleg dolgozói megvitatták röpgyűlésen Sztálin elvtárs nyi­latkozatának órtásá je&entőségját. Ebből az alkalomból mi munkás­nők és az üzem munkásai azt vá­laszoljuk, hogy lelkesülve Sztálin elvtárs szavaitól még jobban fo­kozzuk termelésünk ütemét, még jobban segítjük a szocializmus felépítését és ezáltal megerősítjük a világ béketáborát. A mi csoportunk, a 4-es futósza­lagon dolgozó részleg a legnagyobb teljesítményt mutatja fel, mert ez van legjobban gépesítve. A többi részlegeken dolgozó elvtársak is szép teljesítményeket érnek el. A második szalagnál egy olyan elv­társnő dolgozik, aki az adminisztrá­cióból jött át. Nagyon odaadóan végzi munkáját. Többek közt vál­lalta, hogy az ebédidő alatt a fő­gépnél helyettesíteni fogja az ott dolgozó munkásnőt és így a fögé pet ebédszünetben is ki tudjuk használni. A Tesla-üzem dolgozói nagyon örülnek annak, hogy nyugodtan dol­gozhatnak. Köztársaságunk vala­mennyi dolgozója nagyon hálás a Szovjetuniónak és a nagy Sztálin­nak, a béke generalisszimuszának, hogy legyőzhetetlen hadseregével védelmezi békés építő munkánkat. A nagy Sztálin hangja ló-üzem dolgozói elfogadták a breznói, „IX. pártkongresszus" üzem dolgozóinak versenyfelhívá­sát és vállalták, hogy az ötéves tervünk harmadik évi feladatát a béke élharcosának, J. V. Sztálin elvtársnak születésnapjáig, ez év december 21-ig teljesítik. Az üzem dolgozói továbbá kötelezték ma­gukat, hogy a kimaradást csök­kentik és bekapcsolódnak az tíze­mojj között a terv legjobb teljesí­téséért folyó versenybe. Ezen alkalomból versenyt indítottak az üzem legjobb agitációs munká­jáért is, ami különösen a Párt és szakszervezeti sajtó terjesztése ér­dekében folyik. Az üzem egyik legjobb élmunká­6a, Tatarkovics István, akinek ez évi átlagos te'jesítménye körülbe­lül 190 százalék, Sztálin generalisz­szimusz nyilatkozatáról ezeket mondja: — Az Amerikai Egyesült Államok monopolistáit, akik az atombombá­val rettegtetni és kizsákmányolni bukástól. Féltik az életüket és most Sztálin elvtársnak az igazságot fel­táró nyilatkozatára újabb piszkos rá­galomhadjárattal felelnek. Sztálin elv­társ nyilatkozata napján rádiót, filmet, sajtót, a kapitalista gépezet valamenv­nyi propagandaeszközét mozgósították erre a legújabb rágalomhadjáratra. Elhitetni törekszenek, hogy a Szov­jetunió csak beszél a békéről, közben azonban támadó szándéka van, ahogy ezt az atombomba gyártása és kísér­leti robbantása bizonyítja. Azt állít­ják, hogy a Szovjetunió nem egye­zett bele az Amerika által előterjesz­tett ellenőrzési javaslatba és hasonló, a dolgozókat megtéveszteni törekvő hazugságokkal dôbálódznak. A kapitalisták szeretnék, ha a Szovjetunió nem Ismerné az atom­titkot és fegyvertelen lenne, Sztálin elvtárs azonban erre így válaszol: „A Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet, és úgy véli, hogy az agresz­6Zort teljes fegyverzetben kell fogad­ni." Ez a tény azonban nem azt je­lenti, hogy a Szovjetuniónak támadó szándéka van. A kommunizmust építő Szovjetuniónak soha sem volt, és most sincs szándékában, hogy más orszá­gokat leigázzon, ha azonban őt meg­támadnák, a támadókat teljesen szét­zúzza és megsemmisíti. Nem kétséges, hogyha erre sor kerülne, ez a kapita­lizmus bukását jelentené az egész vi­lágon. Milyen nagyszerű, hogy ilyen bölcs és mély emberi érzésektől eltelt ve­zérünk van. Ilyen vezető nem volt és nem is lehet egy kapitalista államban. Az atombomba gyártási titkának bir­tokában Sztálin elvtárs mély ember­szeretettől fűtött egyszerű szavakkal ezt mondta a moszkvai Pravda mun­katársának kérdésére az atomfegyver felett létesítendő nemzetközi ellenőr­zésről: „A Szovjetunió az atomfegyver el­tiltását és az atomfegyver gyártásá­nak beszüntetését kívánja. Á Szov­jetunió nemzetközi ellenőrzés létesí­tését kívánja annak érdekéljen, hogy az atomfegvver eltiltásáról, az atom­fegyver gyártásának beszüntetéséről, és a már gyártott atombombák kizá­rólag polgári célokra történő felhasz­nálásáról szó'ó határozatot a legpon­tosabban és leglelkiismeretesebben teljesítsék." A Szovjetunió ilyen nemzetközi el­lenőrzést kíván És mi, a Szovjetunió oldalán a béketáborhoz tartozó népi demokráciák dolgozói Sztálin elvtárs­sal együtt kijelentjük, hogy nem aka­runk háborút, mert tudjuk, hogy a háborúban a legértékesebb anyag;, — az ember milliószámra pusztul el Bé­két akarunk! De ez nem azt jelenti, hogy a békét ölhetett kézzel is kivív­juk. Sztálin elvtárs nagyjelentőségű nv ;­latkozata után újabb, még fokozottabb erővel kell a békéért harcolni, mert csak úgy biztosíthatjuk, ha iparunk fejlett, népi hadseregünk jól felfecv­verzett és szocialista hazaszeretettől, harci szellemtől áthatott lesz. Csakis így ronthatjuk el a nyugati imperia­listák háborús étvágyát. Ebben a harcban nem vagyunk egyedül. Ve­lünk van a békeszerető milliók le­győzhetetlen tábora, velünk van a ha­talmas Szovjetunió, velünk van a vi­lág munkásosztályának nagy vezére. Sztálin elvtárs, — miénk a béke atomja! SKULANYIK BENŐ levelező, Bratislava. Az életszínvonal emelkedésének gyorsasága, a termelőeszközök meg­sokszorozódásának gyorsaságától függ. A CsKP Központi Bizottságának határozatával 1953-ban a nehéz és könnyűipar viszonyában el kell ér­nünk a megközelítő 2: l-es arányt. Ez a döntés megköveteli főleg a ne­hézipar gyors kiépítését Szlovákiá­ban és azon iparvidékek iparosítá­sát, amelyek ma még túlnyomó részben agrárjellegüek. Szlovákia (iparosításának meggyorsításával függ össze Kelet-Szlovákiában a Kohókombinát felépítése is. A Ko­hókombinát szocialista építkezés, amely terjedelemben a legnagyobb építkezése hazánknak. Az az iram, amellyel a szocializmus ezen épít­kezésének meg kell valósulnia, lé­nyegesen gyorsabb, mint amit ed­dig megszoktunk. így például a ka­pitalisták a vítkovici vasmüveket százesztendeig építették. A Kohó­kombinátot nekünk lényegében 1953-ig kel] első szakaszában meg­építenünk. A szocialista országépítés azon­ban az építésben olyan lényeges té­nyezőkkel számít, amelyeket a ka­pitalisták nem ismertek. Ilyen pél­dáift a dolgozók kezdeményezése, arrtsly meg tudja teremteni a ter­melékenység emelésének előfeltéte­leit és amely a munka új formái­nak segitségével és óriási riiunka­erőtartalékok leleplezésével biztosít­ja az ipari üzemek félépítésének, a szocialista termelésnek és így a szo­cializmus gyors építésének gyors ütemét. A Kohókombinát felépítésével Ke­let-Szlovákia egész arculata meg­változik. A kombinát idehaza nyújt munkalehetőséget Kelet-Szlovákia soltezer dolgozójának saját vidékén, amely főleg agrárvidék nagy mun­kaerötartalékokkal. Ezt most ne­hézipari jellegű területté változtat­juk, fejlett ipari munkássággal. Ezért a Kohókombinátnak nagy po­litikai jelentősége van. Sokezer fej­lett osztályöntudatos munkást tö­mörít maga köré, akik a kerület politikai helyzetének urai lesznek és dönteni fognak további fejlődé­séről. Ezért a Kohókombinát fel­építése körül Kelet-Szlovákiában különlegesen éles osztályharc környe­zete alakul. A Kohókombinát dolgozói minél inkább lesznek osztálytudatosak és politikailag érettek, annál ne­hezebben tudják akadályozni az épí­tést a reakciós elemek. Ezért a tu­datosító és politikai nevelömunka, a helyesen irányított és helyesen vezetett népnevelés lényeges tényező­je a sikeres építkezésnek. Állandóan és türelmesen kell megmagyarázni a dolgozóknak, miért éppen Kelet­Szlovákiában építünk ilyen nagy ipari üzemet, ez az építkezés ho­gyan befolyásolja a dolgozók élet­színvonalát és a szocialista társa­dalomnak miért van szüksége ilyen nagy üzemekre. Meg kell magya­rázni azt, hogy csak ezen az úton gyorsítjuk meg a termelő erők fej­lődését és csak így növeljük a fo­gyasztási cikkek gyártását. Meg kell magyarázni mindenkinek, hogy a készáruk mennyiségétől függ azok értéke, értéküktől függ beszerzé­süknek lehetősége és igy minden dol­gozó életszínvonalának emelkedése a kialakult szocialista társadalom­ban. Bizonyára sokan kérdezik, miért van szükség annyi acélra a békés építésben, miért építünk ilyen óriá­si ipari üzemet. Könnyen felelünk erre a kérdésre, ha a múltba né­zünk. Megállapítjuk azt, hogy a kapitalista rendszer milyen állapot­ban hagyta itt nekünk gazdaságát és milyen ipari üzemeket örököl­tünk. Nagyrészben elavult, elhasz­nált gépi berendezésű üzemeket ha­gyott nekünk, amelyek nem elegen­dők a szocialista építés feladatainak teljesítésére. Magasteljesltményü, modern gépekre van szükségünk, arra, hogy gépesítsünk minden munkaszakaszt, hogy a fizikai mun­kát gépek munkájával pótoljuk és így szakmunkásaink mérnökökké váljanak munkahelyükön. Ezer meg ezer új traktorra, kombájnra és gazdasági gépre van szükség, hogy gépesíthessük mezőgazdaságunkat és az ipari termelés színvonalára állíthassuk. Ezzel nemcsak a mező­gazdasági termékek termelését nö­veljük, de ezer meg ezer új munka­erőt nyerünk, akik ma céltalan las­sú munkát fejtenek ki földjük ma­radi müvelésében. Éppen a kassai és eperjesi kerületben van ezer meg ezer ilyen rejtett munkaerő, amely gazdag munkaerőtartalékot alkot. Köztársaságunk segíti és kell, hogy még tevékenyebben se­gítse a népi demokratikus államok szocialista iparosítását. Ezért még gyorsabban kell felépítenünk sok­jkorszerüen berendezett tizemet. Mindezen feladatok acéltermelést követelnek, ami a nemzetek gazda­sági érettségének mutatója és ha békés építésre haszálják fel, a népek javára szolgál. A Pártunk által reánk rótt fel­adatok közé tartozik nemcsak a ne­hézipar gyors felépítése és orszá­gunk gyors iparosítása, hanem iparunk átállítása is hazai nyers­anyagforrásokra. A hazai nyers­anyagforrások kihasználása nagyon fontos, mert ezzel mentesítjük ma­gunkat a kapitalista államoktól va­ló függőség alól és nemcsak saját államunk gazdasági kérdéseit old­juk meg, hanem segítünk megolda­ni más népi demokratikus államok tervgazdálkodásának problémáit is. A Kohókombinát építése Szlová­kia saját nyersanyagának felhasz­nálásán alapszik, amely célszerűen kapcsolódik a Szovjetunió nyers­anyag segítségére. Az ilyen nagyüzem zavartalan működése attól függ, megfelelően kapcsolódik-e a vasutakhoz és az utakhoz.' Ezzel kapcsolatos a kassai rendezőpályaudvar átépítése ós új személyi és teherforgalmi állomások létesítése. Kassával magával az üzemet jól kiépített úthálózat köti össze, amelyen trolejbuszok, autó­buszok és később villamos gyors­vasútak is fognak járni. A buzinkai szocialista várossal az üzemet új út köti össze, amelyen ugyancsak trolejbusz- és autóbusz­forgalom lesz. Az építés első szakaszában min­den órában érkezik egy vonatsze­relvény az üzembe. Az építés vég. ső szakaszában minden félórában érkezik egy ilyen vonat és minden félórában készgyártmányokkal tele távozik. A nyersanyagot, főleg a szenet éa az ércet speciális, kiszó­rásra alkalmas kocsikon szállítják az tizembe. A megfelelő helyeken a z egész vonatot szétkapcsolás nélkül harminc perc alatt ki lehet üríteni. Az üzem főállomása körül­belül háromszor nagyobb lesz, mint a brnoi vasútállomás. Az üzemben a lefektetett vágányok hosszúsága megközelíti a Kassa—Cesky-Tesin vonal hosszúságát. Naponta nagymennyiségű sokfaj­ta nyersanyagot nyel el az tizem. Szenet, ércet, edzöanyagot, .meszet srótot, keramikai anyagokat, téglát, homokot, gépi berendezést, stb. A rakodókat lerakó éa felrakó gépek­kel szerelik fel, amelyek közül mindegyik ezer tonnát képes -egy óra alatt átrakni. Ezzel biztosítot­tuk a munkahelyeken a gépesítést, ami sok eddigi megerőltetőt fizikai munkát tesz feleslegessé. A Kohókombinát magaskemencéi a Szovjetunión kívül a legnagyob­bak lesznek Európában. Magassá­guk egyenlő a kassai Dóm tornyá­nak magasságával. Mindegyik ma­gaskemence naponta több mint 150 vagon különféle nyersanagot nyel el. Csak kokszból annyira van szük­ség, ami elég volna ezer család ré­szére egész évre. A magaskemen­cékben koksz és mész segítségével az ércből nyersvasat olvasztunk, ami a kohó egész életének alapja. A nyersvas termelésénél úgyneve­zett magaskemence-gáz keletkezik, amely igen jó fűtőanyag. Ezt a fű­tőanyagot hatalmas csővezetékkel vezetik szét aa üzemben. A csöve­zeték olyan vastag lesz, hogy egy huszonötszemélyes autóbusz nyu­godtan sétálhat benne. A gáztar. tály, amelyben ez a fűtőanyag rak­tározódik, nagyobb lesz, mint a legmagasabb szlovákiai templomto­rony, az iglói katedrális tornya. A magaskemencék üzeme minden másodpercben annyi vizet fogyaszt, amennyi közepes magasság mellett Kassánál a Hernádon lefolyik. Ez a víz körforgása közben hűtőtornyon keresztül tér vissza, azonban egy­része még így is elgőzölög. Csak ez a vízveszteség naponta annyit tesz ki, amennyire negyedmillió ember, nek van szüksége naponta ivásra, főzésre, mosakodásra. A nyersvastermelésné! • magas­kemencékben salait keletkezik, ame­lyet folyékony állapotban különle­ges kocsikba bocsátanak. Ez a sa­lak értékes nyersanyagot képez sa­lakhomok, kavics, tégla és salak, vatta készítésére. Ezen értékes hul­ladék segítségével további gyárat helyezhetünk üzembe, építési szige­telő anyagok és tégla gyártására. A magaskemencék nyersvasá* egyrészt folyékony állapotban dol­gozzuk fel, másrészt különleges gé­pekkel formába öntjük és ott hatal­mas darabokká merevedik. A szilárd nyersvas nagyobbára öntődékbe kerül, míg a folyékony nyersvasat az acélművek dolgozzák fel. A Kohókombinát hatalmas és kor­szerű acélműve, olyan kemencékkel lesz fölszerelve, amelyek nagyságuk­kal megközelítik a Szovjetunió kohó­müveinek acélkemencéit. Az acélt nyersvasból, vashulladékból, úgyneve­zett srótból edzzük, mész, érc és ed­zöanyagok felhasználásával A nyere­1

Next

/
Thumbnails
Contents