Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-12 / 240. szám, péntek

1951 október 13 O i Síi­A Párt skoSázés Éve elé Az 1951— 52-es Pártiskolázás Ev tunk az elmúlt Pártoktatási Ev egyes kolázást jobban elő fogjuk készíteni, járó csapat legyen, akkor szükséges, ni elmélettel. Lenin szavai szerint a meg élenjáró elmélet nélkül. Hogy e j át íl ani. meg kell teremteni az előjel Pártoktatási Ev rendes mederben hai Az 1951—52-es Pártoktatási Ev alapfokú kurzusain olyan tagok is résztvehetnek, akiknek még nincsen pártigazolványuk, de munkájukkal be­bizonyítják, hogy méltók a párttag­ságra is. A somorjai járás üzemeiből és az EFSz-ek tagjaiból már sokan jelentkeztek, hogy szeretnének részt­venni a Párt alapfokú iskolázásán, hogy megismerkedjenek közelebbről Marx, Engels, Lenin, Sztálin taní­tásaival, hogy ennek segítségével sokkal jobban bele tudjanak kapcso­lódni a szocializmus építésébe mind az üzemekben, mind az Egységes Földműves Szövetkezetekben. A CsISz, CSEMADOK, Zsivena és a Szakszervezet tagjai közül több ha­ladószellemű elvtárs kérte felvételét az alapfokú pártoktatási iskolára. Nagyon fontos, hogy az iskolázás számára megfelelő helyiség legyen biztosítva, hogy a hallgatókat a taní­tás alatt ne zavarja senki 'Gondos­kodni kell arról, hogy idejében je­lentsék a járási titkárságnak az isko­lázáson résztvevők pontos számát, mégpedig aszerint, hogy hány szlo­vák és hány magyar nyelvű hallgató van. Ez szükséges azért, hogy a párt­oktatási brusurát pontosan lehessen eljuttatni az iskolázáson résztvevő elvtársaknak, ami nagy segítséget nyújt a .tanuláshoz. Azzal a tudattal kezdünk az új Pártiskolázás Evébe, hogy nekünk. ére nagy gondot kell fordítani. Tanul­hibáiból és ezeken okulva az idei is­Ha azt akarjuk, hogy Pártunk élen­hogy fel legyen szerelve a marx-leni­forradalmi gyakorlat nem születhetik zt az élenjáró elméletet el tudjuk sa­tételeit, biztosítanunk kell, hogy a adjon. dolgozóknak föltétlenül szükséges el­sajatítanunk az elméleti tudást is a gyakorlati tapasztalatok mellett. Mi tudjuk, hogy a kapitalizmus idején az elnyomott dolgozók óriási hibája az volt, hogy tudatlanok voltak. Hagy­ták, hogy rajtuk a tőkés urak rúgja­nak, éheztessék őket, vagy háborúba küldjék meghalni a kapitalisták ér­dekeiért. Ezt mindaddig tűrni kellett, amíg a munkásosztály meg nem is­merkedett a forradalmi elmélettel, a marx-leninizmus tanaival, aminek se­gítségével aktivizálni tudta az el­nyomottakat forradalmi harcra el­nyomóik, a kapitalisták ellen. Még ma népi demokratikus rendszerünkben is folytatunk harcot, de ugyanakkor épí­tőmunkát is végzünk. Harcolunk a tartós békéért, hogy az imperialistáknak ne sikerüljön egy újabb háborút kirobbantani. Ugyanakkor hazánkat újjáépítjük, a Szovjetunió példáján építjük a szocializmust és ehhez szükséges, hogy birtokában legyünk az élen­járó elméletnek is. Minden kommunistának tudnia kell, hogy milyen nagy fontossággal bír számára a Pártoktatási Év. A Párt csak úgy képes minden problémával megküzdeni és minden akadályt le­győzni, valamint minden kérdésre megválaszolni, ha öntudatos, aktív tagjai vannak. KOVÁCS M., Somorja Jól előkészített taggyűlések tovább javítják az egész párimunkát A taggyűlés a bolsevik nevelés iskolája. Minden taggyűlés fontos esz­köz az alapszervezetek harcképességének emelésére, a párttagok akti­vitásának és öntevékenységének fejlesztésére. A jó taggyűlések a Párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért indított harcban a felada­tok megoldására tömörítik a pártszervezetek erőit. Éppen ezért termé­szetes, hogy a helyi pártszervezetek mindenkor nagy súlyt helyeznek a taggyűlések előkészítésére és jó levezetésére. Havonként legalább kétszer tar­tanak taggyűléseket kerületünk alap­fokú pártszervezeteinek többségé­ben. A taggyűlések rendszerint szer­vezetten, a tagság aktív részvételé­vel, a bolsevik kritika és önkritika légkörében folynak le. Ezt azért si­került elérnünk, mert az alapszer­vezetek immár nagyobb figyelmet fordítanak a taggyűlések előkészí­tésére. Az alapszervezetek havi mun­katerveiben már előre megjelölik azokat a legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseket, amelyeket majd a taggyűléseken megvitatnak. A párttagok tehát már előre isme­rik a napirendet s így jól felkészül­hetnek a taggyűlésre. A taggyűlések sikerét nagyban elősegíti az a kialakult gyakorlat, hogy a megvitatásra kerülő kérdé­sek előkészítésébe mindenkor bevon­ják a párttagokat és a tagjelölteket is. A „Sztálin"-kolhoz pártszervezete nemrégiben napirendre tűzte a szán­tóföldi és az állattenyésztési brigá­doknál folyó politikai tömegmunka kérdését. Jóval a taggyűlés előtt a párttagok egy csoportja látogatta meg a Vét brigádot. Határozati ja­vaslatukat már úgy készítették, hogy figyelembe vették a kolhozparasztok bíráló megjegyzéseit az agitátorok és a falusi előadók munkájáról. En­nek a csoportnak a tagjai építő, té­nyekkel alátámasztott felszólalásaik­kal nagyban elősegítették, hogy a tagság mélyrehatóan és minden ol­dalról jól megvilágítva ismerje meg a kérdést. A pártvezetőség megszív­lelte a bírálatot. A kolhozban meg­javult az agitáció és az ideológiai színvonal is emelkedett. A kerületi bizottság arra törek­szik, hogy a legfontosabb politikai és gazdasági kérdések napirendre tű­zését ar alapszervezetek kezdemé­nyezzék. Ezzel magyarázható, hogy most már egyre gyakrabban vitat­ják meg a taggyűléseken a Párt bel­ső életének és ideológiai munkájá­nak kérdéseit s távlataiban nézik a ltolhozgazdaságok fejlesztésének kér déseit. Éppen ezért a kolhozparasz­tok lelkesen támogatják a falusi kommunisták minden értékes kezdeményezését. Vegyük például a füves vetésforgó kérdését, amelynek bevezetését mindenütt a kommunisták kezde­ményezték. Négy évvel ezelőtt az évelő füvek vetésterülete nem egé­szen 1600 katasztrális hold volt a kerület kolhozaiban, ma pedig majdnem eléri már a 20 ezer ka­tasztrális holdat. Valamennyi kolhozban bevezették a füves vetésforgót. A „Lenin"-kolhoz alapszervezetének kezdeményezésé­re taggyűlésen vitatták meg a me­zővédő erdősávok ültetését. A kom­munisták kezdeményezését a kolhoz­parasztok egyhangúlag támogatták s tavasszal már meg is kezdték az erdőültetést. A „Lenin"-kolhoz kom­munistáinak példáját más kolhozok alappártszervezetei is követik. A kolhozvezetőség gazdasági te­vékenységével kapcsolatos kérdések­kel sokat foglalkoznak a taggyűlé­seken. A kommunisták megvitatják a mezőgazdasági munka menetét, bátran megmondják a hibákat és ja­vaslatokat tesznek a hibák kijavítá­sának módozataira. A merész bolsevik bírálatot és ön­blrálatot a kerületi pártbizottság tá­mogatásával most már mindenütt al­kalmazzák. Egy időben a „Bugyon­nij"-kolhozban az egyszerű pártta­gok nem merték megbírálni a tag­gyűléseken a kolhoz vezetőségét, holott látták a hibákat s tudták azt Is, hogy a hibák miatt maradtak el a többi kolhozok mögött. A kerületi pártbizottság gyakorlati segítséget nyújtott Grlsko elvtárs párttitkár­nak s így a helyzet csakhamar meg­változott. A taggyűléseken most már bát­ran felszólalnak a párttagok s a ke­mény bírálatok eredményeképpen megszilárdult a pártfegyelem és a felelősségérzet a vállalt feladatok iránt. Mindez kedvező kihatással volt a gazdasági munkára Is én a kolhoz elindult a gyors fejlő­dés útján. A taggyűlés határozatai csak úgy vezetnek eredményre, ha megfelelő szervezési munkával támasztják alá őket s ha állandóan ellenőrzik a párt­határozatok végrehajtását. A kerü­leti pártbizottság megköveteli az alapszervek vezetőségeitől és titká­raitól, hogy rendszeresen javítsák az ellenőrzés munkáját. A titkárok minden rendes taggyűlésen beszá­molnak, hogyan hajtják végre a ha­HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOKBÓL SZOVJETUNIÓ Ujtlpusú, teljesen automatizált betonüzemet létesítettek a Szovjetunióban A Szovjetunióban teljesen újtípu­sű betonüzemet létesítettek, amely­ben tökéletesen automatizálták a be­ton előállítását és szállítását. Mint ismeretes, a Szovjetunióban hatalmas, automatizált betonüzemek működnek. Ezeknek mindegyikében összesen nyolc-kilenc ember dolgo­zik. A szovjet mérnököknek ez a legutóbbi találmánya újabb nagy lé­pést jelent előre a technikai haladás útján. Ezek a mérnökök nemcsak a betonkeverék automatizált úton való előállításának, hanem a keverék megszakításnélküli előállításának módját is megtalálták. Egy bonyo­lult technikai probléma megoldásá­nál eredeti automataberendezést kon­struáltak, a betont alkotó anyagok pontos és folyamatos adagolására. A betonkészítés új módszerének nagy népgazdasági jelentősége van. Olyan hatalmas mennyiségül beton megszakításnélküli adagolását bizto­sítja, ami például a kujbisevi és sztá­lingrádi vízierömü megépítéséhez szükséges. A Kirgiz SzSzSzK békeharcosainak értekezlete A Kirgiz SzSzSzK dolgozóinak bé­keértekezlete keretében Ahunbaev tanár jelentést terjesztett elő „A szovjetnép harca a béke megvédé­séért és megszilárdításáért*' címmel. Beszédében kiemelte a kirgiz dolgo­zók sikereit a háború utáni időszak­ban, majd Így folytatta: „Sztálin elvtárs arra tanít bennün­ket: ,A béke fennmarad és megszi­lárdul, ha a népek saját kezükbe veszik és mindvégig megvédik a bé­ke megőrzésének ügyét.' A nagy Sztálin bölcs szavai világító fáklya­ként szolgálnak minden becsületes ember számára, aki a béke szent ügyéért és a népek biztonságáért harcol. A Kirgiz SzSzSzK dolgozói az egész szovjetnéppel együtt alá­írják az öthatalmi békeegyezményt követelő felhívást és ezzel a békére éš a népek közötti barátságra sza­vaznak." A kereskedelem fejlődése Litvánia falvaiban A Trákáj-rajoni „Zárjá" mezőgaz­dasági artelj középparasztjai köré­ben nagy kereslet nyilvánult meg az ipari cikkek iránt. Az utóbbi időben nagymennyiségű gyapjú- és selyemszövetet, kartont, lábbelit és készruhát adott el a falu szövet­kezete. A kolhozparasztok szívesen vásárolják a kerékpárokat, patefono­kat, varrógépeket és rádiókészüléke­ket. A falu gépészeinek nagyrésze motorkerékpárt vásárolt magának'. Litvánia falvaiban a kereskedelem napról napra fejlődik. Jelentékenyen túlteljesítették a köztársaság fo­gyasztó szövetkezetei kéthónapi áru­forgalmi tervüket. Több mint egy­millió rúbel értékű árut adtak el ter­ven felül. Ebben az évben a kolho­zokban 103 új üzlet nyílt meg. Ezen­kívül 35 új üzlet nyílt meg a GTÁ­kon és a szovhozokban. A mozdonyvezetők sikerei Az ulan-udei mozdonyjavító mű­hely gépészei sztahanovista műsza­kot szerveztek, melyen nagy munka­teljesítményeket értek el. A moz­donyvezetők lényegesen növelték a mozdonyok napi futási távját és nagy tüzelőanyagmegtakarítást ér­tek el a nehézsúlyú szerelvények vontatásánál. Az augusztusra elő­irányzott vontatási tervüket többezer tonnával túlhaladták. A versenyben Pavlenko, Szirotin, Karnakov, Pet­rov, Kapusztin, Szarapulcev és Scserbakov elvtársak tűntek ki. Az utolsó 8 hónapban sok nehéz sze­relvényt vontattak 200—250 tonna szén-megtakarítással. LENGYELORSZÁG 01 új főiskola A háború előtt Lengyelországban 32 főiskola működött 48.000 hallga­tóval. Ma az országban 78 főiskola van — két és félszer annyi, mint a háború előtt, — a főiskolások szá­ma pedig meghaladja a 120.000-et. , A burzsoá kormány uralma idején 1918-tól 1931-ig, azaz 21 év alatt 23 főiskola létesült. A népi kormány az elmúlt hét év alatt nemcsak, hogy újjáépítette a fasiszta megszállók által lerombolt régi főiskolákat, ha­nem ezeken kívül még 51 új főisko­lát is szervezett. A sziléziai iparvidéken a háború előtt egyetlen főiskola sem műkö­dött. Ugyanez volt a helyzet az 1 millió lakosú Lodzban és Byaüsztok­ban. Ma Sziléziában 7, Byalisztok­ban 2 és Lodzban 10 főiskola mű­ködik. Hatalmas a változás az egyetemi hallgatók társadalmi összetételében is. Míg 1935—36-ban az első évfo­lyamon a hallgatóknak mindössze 7 százaléka volt munkások és 6. szá­zaléka dolgozó parasztok gyermeke, addig 1950—51-ben az elsőéves hall­gatók között a munkásifjúság arány­száma 39, a dolgozó parasztifjúságé 25 szážalékot tett ki. Uj úton halad a népi Lengyelor­szágban a tudományos kutatás is. A háború előtti néhány kutatóinté­zettel szemben ma több mint 70 tudományos kutatóintézet működik. Épül Lengyelország legnagyobb vegyipari kombinátja A lengyel hatéves terv keretében az alsósziléziai Kedzierzynben nagy vegyipari kombinát épül. Az üzem műtrágyatermelése többszörösen túl­szárnyalja majd a moscicei gyárét amely jelenleg Lengyelország legna­gyob bhütrágya-termelő üzeme. A közeljövőben mintegy tízezer tonna súlyú korszerű vegyipari gépet sze­relnek fel. A kormány gondoskodik az új üzem jövendő szakembereiről is: jelenleg 16 tanfolyamon 600 se­gédmunkás sajátítja el a vegyipari szakmát. KlNA Tíz nap alatt elkészült a Tiensuj—Lancsau közötti vasút­vonal húszkilométeres, nehéz szakasza Szeptember 28-án megindult a vasútforgalom Tiensuj és Nankocsuan között, az új Tiensuj^-Lancsau vas­útvonal egy különösen 1 nehéz szaka­szán. A vasútépítő munkások a húszki­lométeres szakasz vágányfektetési munkáját október elsejére, a nem­zeti ünnepnap tiszteletére, a kitűzött határidő előtt készítették el. A vas­útvonalnak nagy jelentősége van, mert rajta keresztül Északnyugat­Kína gazdag természeti kincsei hoz­záférhetővé válnak az ország többi része számára, ALBÁNIA Tizenegyszer annyit ruháztak be építkezésekre az idén, mint 1945-ben Az albán kormány évről évre na­gyobb összegeket fordít építkezések re. Az 1945-ös összegeket véve ala­pul, 1946-ban 257 százalékkal, 1950­ben 778 százalékkal, az idén pedig 1019 százalékkal fordítottak többet építkezésekre. Az ipari központokban az elmúlt évek során lakások szá zait építeték a munkások és tisztvi­selők számára. Ebben az évben két és félszer több új lakás készült el, mint tavaly. A népi kormány nagy gondot for­dít az iskolaépületek számának nö­velésére is Albániában. 1951-ben 90 új elemi és középiskolífépül. ROMÁNIA Gyors ütemben épülnek a villamoserőművek A Román Népköztársaságban gyors ütemben épülnek az ötéves terv nagy alkotásai, a villamoserö­müvek. A dotcestl hőerőmű építkezésénél mér elkészítették a három hatalmas kazán betonalapzatát. A három ka­nzát már az 1952-es évben működés­be is helyezik. A hőerőmű építői a takarékossági' mozgalom kiszélesíté­sével nagymennyiségű faanyagot ta­karítottak meg. A duna-feketetengerl csatorna építkezésénél létesülő Ovidiu II. hő­erőmű építése ls nagy lendületet vett. A« erőmüvet 1952 tavaszán ad­tározatokat. Gyakran meghallgat­ják azokat a párttagokat is, akik a taggyűléstől valamilyen pártmegbiza­tást kaptak. Az alapszervezetek életében nagy jelentősége van a taggyűléseknek s éppen ezért a kerületi pártbizott­ság állandóan figyelemmel kíséri őket. A tapasztalatokat a kerületi pártbizottság vezetőségi üléseken megtárgyalja s ahol szükséges, ott a vezető pártmunkások a helyszí­nen gyakorlati segítséget nyújtanak a párttitkároknak a« taggyűlések elő­készltéséberus Az alapszervi titkárok szemináriumai rendszeresen tanul­mányozzák a'taggyűlések levezetése terén szerzett tapasztalatokat. Min­dent elkövetünk a taggyűlések szín­vonalának állandó emelésére, mert tudjuk, hogy ezzel tovább javul az egész pártmunka. Irta: M. Kunyeeov, kerületi páľtbizotUä^i titkár. ják át rendeltetésének. Az építkező dolgozóinak munkáját jeientösen megkönnyítik a Szovjetunióból ér­kezett villanymotorok, turbinák, ge­nerátorok és nagyteljesítményű ka­zánókT Az új hőerőmű építői most egy 28 méter magas kéményt építe­nek és felszerelik a villany- és gáz­vezetékeket. A kazánmühelyben két óriási emelődarut szereltek be, ame­lyek több mint 10 tonna súlyt tud­nak felemelni. A moroeni vízierőmű építői befe­jezték annak az alagútnak fúrását, amelyen keresztülvezetik majd a Ia­lomita-folyó vizét a ratei vízgyűjtő medencéből a vízierömühöz. BULGÁRIA Óriási vízierőművek épülnek az Iszklr-folyón A felhőbe nyúló Rila-hegyröl eresz­kedik le Bulgária második leghosz­szabb folyója, az Iszkir. óriási ere­jét hamarosan ez a folyó is a bolgár nép felemelkedésének szolgálatába ál­lítja. Az Iszkir vizét a „Sztálin-víztáro­ló"-ba gyűjtik össze. E célra hatal­mas gátat építenek, amely mögött 670 millió köbméternyi víz gyűlik össze. A betongát hossza 200, ma­gassága 75 méter. A munka folya­mán 75.000 köbméter földes, szik­lás talajt kell eltávolítani és 190.000 köbméter betont kell beépíteni. Az építők éjtszaka 80 méter magasság­ból sugárzó villanyfénynél robbant­ják a sziklákat, alapozzák a gátat. A víz, miután keresztülfolyik egy ötkilométeres alagúton, 118 méter magasságból zuhan majd le és így hajtja meg a 26.000 kilowatt telje­sítőképességű „Paszarel"-vízlerömü turbináit. A víz ezután hatalmas tá­rolómedencébe jut, majd egy 5100 méter hosszú alagúton keresztül a 22.000 kilowatt teljesítőképességű „Kokaljane"-vlzierömü turbináihoz áramlik. A Pancserevónál felduz­zasztott Iszkir 6 millió köbméter űr­tartalmú hegyitóvá változik, majd csatornán keresztül a fővárosba ke­rül. Ezután még a „Szófia"-vízierő­mü turbináit is meghajtja. A három víziorőmü összteljesítménye 57.000 kilovatt lesz, vagyis pontosan annyi, amennyit ^949-ben a köztársaság va­lamennyi vizierőmüve termelt. MAGYARORSZÁG Kiváló teljesítmények a gyapotszedésben Magyarországon megkezdődött az egyik legfontosabb ipari növénynek, a gyapotnak betakarítása. A gya­potszedők közül sokan magasan túl­szárnyalják a normát. Kiváló telje­sítményük gyorsltja a betakarítást, lendületet ad társaik munkájának is. Rácz Ágnes, a szenttamási állami gazdaság dolgozója 20 kilogramm he­lyett 53 kilogramm gyapotot szed naponta. Napi keresete több mint 70 forint. A rózsási állami gazdaságban Braxa Zsuzsanna, a gyapotos mun­kacsapat vezetője naponta 50 kilő gyapotot szed le. A gyapotot két kéz­zel szedi s egyben minőségileg osz­tályozza. Az örményzugi állami gaz­daságban Braxatóris Erzsébet 53, Opaucki Judit 48 kilogramm gyapo­tot szed naponta. Mészáros Jánosné, a martfűi állami gazdaság dolgozója egy nap alatt 50 kg gyapotot szedett, A derekegyházi állami gazdaságban Kozma Rozália 255, Kis Rozália 250, Erdei Ilona pedig 232 százalékra tel­jesítette a gyapotszedés normáját. A jó eredményt elsősorban annak kö­szönhetik, hogy a náluk járt szovjet vendégektől átvették a gyapotszedé­si módszert. WWmM mW HtW >M Mt Mt ti mtl Mt M WII MM \

Next

/
Thumbnails
Contents