Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-07 / 236. szám, vasárnap

1951 október 7 UJSZO 3 Václav Nosek balanminiszter beszédéből a kerületi nemzeti bizottságok pénzügyi előadóinak október 5-iki gyűlésén Mint temeretes, szeptember 6-án folyt le a CsKP Központi Bizottságának nagyjelentőségű ülése, amelynek határozatai nemcsak Kommunista Pártunk, hanem az egész nemzeti arcvonalnak és állami igazgatásnak megadják munkájuk politikai vonalát ugyanúgy, mint politikai, nemzeti, gazdasági és kulturális életünk minden ágazatának. A CsKP Központi Bizottsága februári, júniusi és szeptemberi ülései az idén a július 13-iki kormányhatározattal együtt egységes politikai egészet képeznek. Ez az az alap, amelyre életünk minden szakaszán, minden kerületben és minden munkahelyen, minden egyén gépénél építhetünk. Ezek a határozatok a termelésben és az adminisztratívában a lehető legnagyobb gazdaságosság elérésére irányulnak, jobb minőségűvé teszik a nemzeti bizottságot és minden ágazatuk munkáját. A termelőerők hatalmas fejlődésének korszakát, a szocializmus gyorsabb felépítésének és a felemelt ötéves tervnek korszakát éljük. A nagy átépítés korszakában vagyunk a falun Is, amikor a régi kisüzemi termelési formákról áttérünk a modern szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésre. Iparunk már ma is a háború előtti Csehszlovákia termelésének másfélszeresét gyártja és 1953-ban kétszer akkora lesz, mint a München-előtti Csehszlovákiában. Szlovákia ipara a háború előtti állapotot háromszorosan felülmúlja ma és 1953-ban ötszörösére ugrik. Ez országépítés a szocialista építés lázas üteme és nekünk ezt dolgozó népünk, a béke és a nemzetközi munkásosztályhoz való szolidaritásunk érdekében erőink és lehetőségeink szerint még gyorsítanunk kell. Erre Irányulnak a kormány intézkedései is az új minisztériumok felállításával. A kormánygépezet nem megcsontosodott valami, hanem állandóan alkalmazkodik az új feladatokhoz ós azoknak eszköze. Tudjuk, hogy a minisztériumok számának emelésével netm növeljük a hivatalnokok számát, ellenkezőleg a vezérigazgatóságok megszüntetéséve!, a központi hivatalok jó átszervezésével nagyszámú munkaerőt takarítunk meg, amelyek átmehetnek a termelésbe. A népi igazgatás összesen 10,000 alkalmazottat bocsát a termelés rendelkezésére és ebből a számból szeptember 29-ig már 6648 alkalmazott át is ment. Egyetlen társadalmi rend sem lehet meg hivatalnoki kar nélkül. Éppen ezért a szocialista társadalmi rendnek jobb és tökéletesebb adminisztratívájának kell lennie. A termelésbe való átállítással csak úgy tudunk megbirkózni, ha jobb minőségűvé tesszük a hivatalnoki munkát. A tervgazdálkodás feltételezi ezt. Nagy jelentőséget tulajdonítunk kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságaink gazdálkodásának és erről beszélünk a mai konferencián. A továbbiakban Nosek elvtárs, az állami kölltségvetésről beszélt. Az áälaml költségvetés a nemzetgazdaság terheit veszi tekintetbe és ezzel kapcsolatban állapítja meg a kiadások magasságát, megvalósítja a beruházások finanszírozását, biztosítja a termelőeszközök fejlődérét és a gazdasági élet más szükségleteit. Amennyiben a szocialista országépítés gazdasági életünk meggyorsított fejlődését követeli meg, kötelességünk az, hogy ebben segítsünk. Ugy segíthetünk, ha a termelési költségeket csökkentjük, ha takarékosan állítjuk fel költségvetésünket. Minél többet takarítunk meg, annál több eszközt bocsáthatunk a felhalmozás segítségére és a dolgozók életszínvonalának emelésére. A nemzeti bizottságok már másfél esztendő óta gazdálkodnak az új törvény szerint és mint Zápotocký és Kaves elvtársak, hangsúlyozták, nem számolhatnak a kiadás irányszámainak növelésére és tiem is jelentettek be fokozott követelményeket az 1951-es évvel szemben. Helytelen volna az a törekvés, hogy minél nagyobb pénzügyi eszközöket szerezzünk tekintet nélkül arra, hogy van-e szükségünk rá, vagv nincsen, tervezett feladataink teljesítésénél. Azok a feladatok, amelyeket teljesítettünk, a költségvetésben is biztosítva voltak. De voltak olyan feladatok is, amelyeket nem teljesítet, tünk, bár a költségvetés gondoskodott róluk. A nemzeti bizottságok igen sokszor túlméretezték tervüket, viszont teljesítésükre az erejük nem futotta. Ez megnyilvánult abban is, hogy év végén felesleges dolgok tömeges vásárlására került 6or, máshol pedig a ki nem merített hiteleket felvették és a pénzt betétkönyvre rakták. $ok fekete alapot megszüntettünk, de helyettük, úiak képződnek, így pl. a pardubicei és gottwaldovói kerület! Nemzeti Bizottság elvtársainál is. ök ugyan szorgalmasan leleplezik ezeket a hiányokat és általában nem állíthatjuk azt, hogy az a szándékuk, hogy bizonyos összegeket elsikkasszanak. A terveizett pénzügyi gazdálkodás szempontjából ugyanilyen nagy hiba a hiteltartalékok halmozása és a feladatok elégtelen biztosítása Is. A nem reális költségvetés igazi oka azonban az, hogy a Nemzeti Bizottság elsősorban nem dolgozza ki tevékenységének, feladatainak tervét, nem valósltja meg a szükséges pénzügyi eszközök pontos kiszámítását. Hiszen a költségvetés a gazdasági terv pénzügyi kifejezése é« így ezzel elszakíthatatlan kapcsolatban van. A tervezés a szocializmusban gazdasági szükségszerűség S5t eigyenesen törvény. Ezt a feladatot a költségvetés mindkét része, a bevétel és a kiadás, akkor teljesíti, ha a nemzeti jövedelmet a tervrész feladatok szerint osztja szét. Minden rendes költségvetés kell, hogy egyensúlyban legyen és így a Nemzeti Bizottságok értsék meg, hogy nem lehet többet adni. mint amennyi lehetséges és elviselhető. Ebből következik a terv felülvizsgálása és módosítása is. nehogy a terv a szocializmus fejlődésének gátja legyen. Sem a terv, sem a költségvetés nem lehet annyira szilárd, hogy ne változtathassunk rajta. A Nemzeti Bizottságok egyes előadó't úgy kell kiépíteni, mint a gazdálkodó központokat. Ha a népi előadók, mint a nép politikai képviselői felelősek a tervből eredő feladatokért, egys~ersmind felelősek a pénzügyi eszközök célszerű felhasználásáért is. Ezért kezük iigvébe kell juttatni a költségvetési h

: felek áttekintését, mint e tervteliesítés közvetlen elllenőrzésének egyik segédeszközét. Ugyanígy fonto9 a bevételi számadatok teljesítésének ellenőrzése is. Minden előadónak legalább negyedévenként egyszer jelentést kellene adnia, hogyan áll anyagilag. Az előadó kell, hogy figyelemmel kísérje a Nemzeti Bizottság pénzügyi gazdálkodását és együttdolgozzék az összes ügyosztályokkal. Ha hiba van, nyújtson be javaslatot a hiba kiküszöbölésére. így például a karlovévary-i pénzügyi előadó hiteflnyílvántartás szerint elemezte ez év első negyedének gazdálkodását. A hitelek egyenetlen kihasználásából megállapította azt, hogy nom minden fontos feladatot teljesítenek rendesen. Ezt a felismerést letárgyalta a pénzügyi bizottságban és a kerületi Nemzeti Bizottság tanácsában, tárgyilagosan figyelmeztette a megfejelő előadókat s elérte azt, hogy növelték a gondoskodást a dolgozók iránt kulturális, szociális gondoskodási, egészségügyi és szövetkezeti tekintetben. A költségvetés összeállításáról Ez a Nemzeti Bizottság legfontosabb munkája. Es éppen ettől húzódoznak az egyes gazdasági központok. Az egyes előadók azonban ne csak kizárólag adminisztratív, igazgatási jellegű feladatokat végezzenek, mint azelőtt tették a régi ö: koimány| zati szervek, hanem fogjanak fel min' dent politikailag is, munkájuk lényege éppen gazdasági, szervezési, szociális, egészségügyi és kultúrnevelési feladat. Elképzelhettelen, hogy a pénzügyi előadó összeállítsa az egyes feladatok kalkulációját és ezzel gyakorlatilag az összes előadók helyett állítsa össze a költségvetést. A személyi felelősség elve itt annyit jelent, hogy minden központ felelőé, a tervezett feladatok helyességéért és pénzügyi fedezetéért. Arról van szó, milyen módszereket használjunk, hogy az adott feladatokat elvégezzük és politikai tartalommal töltsük meg a Nemzeti Bizottságok pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényt. Elsősorban itt van a Nemzeti Bizottságok kiadásainak megszilárdítása és nor malizációja. Itt abból a tényből indulunk ki, hogy bizonyos mennyiségű anyagi eszközből, bizonyos politikai és gazdasági feladatokat érünk ©1. A megszilárdítás célia tehát az. hogy a feladatok teljesítéséhez szükséges minimális anyagi eszközöket biztosítsuk. A költségvetés helyes összeállítása, amelv a legalacsonyabb fokú nemzeti bizottságtól egészen a főosztályokig mesrv, nem négy vagy hat hétre szóló feladat. Az egész költségvetési időszak folvamatában nvilván kell tartani az összes ellentéteket, mégoedig olvan módon, hpgv az összes előző költségvetési időszakok tapasztalataiból ki lehessen vonni a szükséges következtetéseket. A stabilizáció tehát a szocialista gazdaságosság magasabb fnrmáiának módszere az államvezetésben. Nem szabad azonban annak nľ*ptôrténni». hogv ezt az úi módszert úgy vegvűk, mint a nemzeti bizottságok kezd°ménvezé«ének korlátozását. Ennen ellena stabilizációnak a nemzeti iövedelem illetékes rés*e IgazcágOS é* pwvforma szétosztásához kell vezetnie. A stabilizáció terén az első tapasztalatokat a belügyminisztériumban szereztük. Meglátogattuk például a kladnói járási nemzeti bizottságot, ahol rájöttünk arra, hogy a kedvező járási eredmény a kladnói helyi nemzeti bizotságnak köszönhető. A kladnói helyi nemzeti bizottság esetében meggyőződtünk arról, hogy milyen szoros együttműködés valósul meg a helyi nemzeti bizottság elnöke és a pénzügyi osztály vezetője között. Az összes osztályok tényleg a lehető legfelelőségteljesebben gazdálkodnak egyrészt a tervezett feladatok, másrészt pedig a költségvetés szerint. Beszélnünk kell még a normalizálásról is. A nemzeti bizottságoknak szükségük van különböző segédeszközökre mint például tüzelőanyagra, villanyra, stb. A gyakorlatból ismeretes, hogy az anyagi ellátás terve gyakran ellenkezik a pénzügyi tervvel. A normalizálás tehát éppen e két terv pontosságát segíti elő. A stabilizálással szemben az az előnye, hogy bármi közbejöhet, a pénzügyi terv mégsem változik meg. A tüzelőanyag költségvetési normájának kiadásánál a helyi nemzeti bizottságok számára a 2000 lakosú falvakban hasonlóképpen jártunk el, mint a csehszlovákiai posta, vagy más intézmények, ahol ez a tüzelőanyag-norma nagyszerűen bevált. Minekután nem lenne célszerű, hogy ezt a rendeletet a helyi nemzeti bizottságoknak több mint 14 ezer funkcionáriusa tanulmányozza, és a költségvetés megvalósításában való egységes eljárás miatt a költségvetést a járási nemzeti bizottságok pénzügyi osztályainak a gondjaira bízták. A járási nemzeti bizottsások meg vannak győződve arról, ták és a tüzelőfogyasztásnál nagy hiányosságot találtak a gazdaságosság teréa. Hogy jobban lássuk a normák jelentőségét, vessünk egy pillantást 9 kerületi nemzeti bizottság eredményeire. Ezeknek a kerületi nemzeti bizottságoknak a körzeteiben megtakarítanak 96.975 mázsa szenet. Az elmúlt évi költségvetéshez viszonyítva ez 6,830.000 Kčs megtakarítást tesz ki a fent említett 9 kerületi nemzeti bizottságnál. Ha a termelésben dolgozó munkások meg vannak győződve arról, hogy milyen fontos a nyersanyaggal való takarékoskodás, akkor annál fontosabb, hogy az adminisztrációbeli dolgozók megértsék, hogy az ö munkakörükben milyen óriási fontossággal bír ezekkel a nyersanyagokkal való takaiékoskodás A tüzelő anyagnormában természetes lehet kisebb hiba, mert eddig a gyakorlatban, vagyis a téli időszakban még nem próbáltuk ki. Szükség esetén tehát ki lehet javítani, de semmiesetre sem olyan módon, hogy ismét felelőtlenségekre kerüljön sor. Ismeretes, hogy a szénnel nem gazdálkodtunk úgy, ahogy kellett volna. Tudnunk kell azt, hogy a szénellátás kérdése gazdaságunk egyik legkényesebb kérdése, főleg a szocialista ipar fejlesztésében. Ezért volt szükséges a tüzelőanyag normájának megállapítása. E norma a gyakorlatban körülbelül a tüzelöanyagszükséglet 30 százalékkal való csökkentését jelenti. Ezeket a feladatokat a nemzeti bizottságok pénzügyi gazdálkodásának terén az egé3z 1952-es évben a lehető legkövetkezetesebben kell megvalósítani. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a munka értékes ismereteket fog nyújtani és hogy a népi közigazgatás tevékenységének megjavításához lényegesen hozzájárul. Most pedig még egy-két dologra aikarok rámutatni. A nemzeti bizottságok költségvetésének elvei szerint nincs megengedve az, hogy a nemzeti bizottságok bármilyen módon is hozzájárulást nyújtsanak a tömegszervezeteknek, a nemzeti arcvonal pártjainak stb. Az ilyenfajta kérvényeket vissza kell utasítani. A tömegszervezetek központilag vannak nyilvántartva. Sokszor előfordult az, hogy a nemzeti bizottságok még féltek is ellenértéket kérni valamelyik szervezettől, amely a nemzeti bizottság szolgálati autóját kölcsönkérte. Ilyen eseteknek a jövöben nem szabad elöfordulniok. A nemzeti bizottságok befektetési tervét gyakran megzavarják a fekete befektetések, amelyek gyakoriak voltak a helyi rádióknál, az utcai világításban, a tűzoltótestület szükségleteinél stb. A nemzeti bizottságok rendes gazdálkodása pedig elkerülhetetlenül azt követeli, hogy az összes befektetések a jóváhagyott befektetési terv keretén belül történjenek. Természetes a tervben nem lehet mindent előrelátni. Úgyszintén nem is dogma a terv. Bizonyos esetekben változtatni lehet rajta. Ha a helyi nemzeti bizottság sürgős esetekben nem várhat arra, hogy a terv megváltozzon, akkor az ügyet azonnal tárgyalja meg a járási nemzeti bizottsággal és jelentse a kerületi nemzeti bizottságnak, hogy időben biztosítsa, a megtérítést. Nem szabad előfordulnia annak, ami az idén előfordult, hogy még most is az 1947—1949. évi befektetéseket hozzuk rendbe. Közigazgatásunkban nagyon elterjedt a közvagyonnal való gondta'an gazdálkodás O. I. Kalinin a következőket mondotta: „A közvagyonnal való takarékoskodás kommunista tulajdonság." Több nemzeti bizottság azonban egészen máig, vagy még most sincs teljesen tisztában azzal, hogy mekkora is a közvagyon. Nem tudják, milyen gépalkatrészek és milyen különböző felszerelésekkel rendelkeznek. Ilyen körülmények között aztán hogyan lehet kihasználni ezeket az eszközöket. Hogyan lehetne ilyen körülmények között kiszámítani ezen eszközök karbantartásával járó költségeket. Ilyen hiányosságokat például az olomouci és az usteci kerületekben állapítottunk meg, ahol pl. egyáltalán nem tartották nyilván az újonnan felvásárolt takarókat. És az ilyen hiányosságoknak egész sorát említhetnők. A hanyag gazdálkodásnak legszembetűnőbb példája a benesovoi helyi nemzeti bizottságban található. Az 1947—

194Ô. években a költségek mindig magasabbak és magasabbak voltak. A költségvetésekben mindig voltak többletek. Ezen többletek térítésére a helyi nemzeti bizottság évente átlag ötmillió Kis1 kapott. Hogy aztán az év végén ne legyenek túl magas pénztári fölöslegek, a helyi nemzeti bizottság mindenféle ajándékokat és hozzájárulásokat osztogatott. A fölöslegeket betétekre és folyószámlákra íratta és az így keletkezett költségeket mint valóságos költségeket tüntette fel. Az ilyen gazdálkodás következtében körülbelül ötven betétkönyv és folyószámla keletkezett (titkos alapok), ami pénzben mintegy 2 millió 567.10 Kős-t tesz ki. Az 1949-es évben az összes betéteket át kellett volna utalni az állami takarékpénztárba a helyi nemzeti bizottság csekkszámlájára. Ez azonban nem történt meg. A betéteket eltitkolták és az 1950-es évben 1 millió 975.060.40 Kčs-t felhasználtak a helyi nemzeti bizottság céljaira, de az összeg nagyobb részét kifizették. Benesovo város kommunális vállalatának. A helyi nemzeti bizottság számára megállapított összegből, amely különböző mesterkedések következtében 475.270 Kés-re növekedett, az 1950-es évben különböző és nagyobbrészt fölösleges kiadásokat fedeztek. Ebből az összegből vásároltak például szőnyegeket, rádiót, gramofont, foteleket, zenei hangszereket, képeket, mosógépet és ebből az összeg* böl fordítottak különböző mennyiségeket reprezentációs célokra. Mindezeket a költségeket az 1949-es év terhére számolták el, 1949 december 31-i dátummal. Ez a példa tehát világosan megmutatja, hogyan nem szabad gazdálkodni a közvagyonnal. A felelőtlenség példáját matatja az az eljárás is, amellyel a nemzeti bizottságok jelentették a hiteleket és az üzemanyag készleteket. A dečini járási Nemzeti Bizottság például 1951 VII. 31-én bejelentette, hogv az akkori pénzállomány 3.768 Kés. Egy hónappal később azonban megállapítottuk, hogv a járási nemzeti bizotság 91.649 Kcs-szel rendelkezik. Hasonlóképpen a sučicai járási nemzeti bizottság is 37.950 Kčs helyett 165.100 koronát jelentett be. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom a takarékoskodási előadó fontos funkciójára. A kormány azért nevezte ki a takarékoskodási előadókat, hogy a közigazgatásban is legyen valaki, aki figyelemmel kiséri a célszerű gazdálkodást. Több kerületben jól beváltak ezek az előadók. Sajnos azonban, még mindig több azoknak a járásoknak és kerületeknek a száma, amelyekben a takarékoskodási előadók hanyagul tetiesítik feladatukat. Ezen a téren rendet kell teremteni. Ha meg akarjuk valósítani a szocializmust, akkor mindenekelőtt felelősségteljesen kell gazdálkodni. Szocializmust építeni csakis célszerű gazdaságossággal lehet A stabilizálás és a normalizálás nemcsak azért oly nagyjelentőségű, mert alapul szolgál a költségvetések összeállításánál, hanem azért is felette fontos, mert a terv teljesítésének az ellenőrzésében is jelentős szerepet játszik. A belső ellenőrzés pedig elkerülhetetlenül fontos és rendszeres jellegűnek kell lennie. Az ellenőrzést politikailag kell felfogni. Ez annyit jelent, hogy az ellenőrzésnél figyelembe kell venni azt, hogy a pénzt a törvény szerint politikaillag helyesen és célszerűen használjuk-e fel. Az 1951. évi költségvetési javaslatok megtárgyalásánál a nemzeti bizottságok új módszert találtak költségvetéseik népszerűsítésére, mégpedig a néppel való beszélgetések útján. ,/Q yiéphadsereg a béke, szabadság és a haza feloirágozlafásáľiak védelmezője

ľ