Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-06 / 235. szám, szombat

1951 október 6 U! $10 A bodrogszerdahelyi szövetkezet kulák elnöke azt hiszi, hogy parancsolója a tagoknak Hűvös októberi őszi reggel. Az eső úgy csorog, mintha dézsából öntenék. Az emberek igyekeznek tető alá bújni a cudar idö elöl. Még a kutyák is elbújnak kis bódéikba, mert az ószi eső már elég hűvös. A bodrogszerdahelyi szövetkezet közös istállóinak udvarán is teljes csend honol. Az ilyen hűvös és esős időben csak a legszükségesebb munkákat végzik a szövetkezet tagjai. De mégis ebben a nagy csendben is j,elhallatszik egy-egy borjú keserves bőgése. Talán kevés volt a reggeli etetésnél a takarmány? Vagy pedig a lelketlen etető nem itatta meg ezeket a szerencsétlen állatokat? Nemi Az etetésnél nincs hiba, mert Ungvári bácsi igenis is féltő szeretettel gondozza m borjúkat. A lelketlenséget Urbáncsik Géza a szövetkezet elnöke követte el, azzal, hogy »parancsot« adott^ Ungvárinak, hogy a növendégborjúkat ki kell az istállóból ereszteni a szabad ég alá. Ungvári ellenkezett, hogy ilyen cudar időben, hisz annyira esik az eső. hogy a fiatal, alig pár hónapos borjúk megfázhatnak. De ez a szövetkezet elnökének nem számított és kemény hangon rákiáltott Ungvárira, hogy »engedd ki Őket az én felelősségemre« és így történt, hogy szegény állatok a legnagyobb esőben a szabad ég alatt reszketve, egyesek összeesve várták, míg az eső eláll. Bizony, amikor az ég már tisztulni kezdett és az eső elállt, szegény állatokat alig tudták összeszedni s nem egyet az emberek a vállukon vittek be a meleg istállóba. Kérdjük, hogy ki lesz aztán a felelős, ha a borjúk közül egy pár elpusztul? Talán elég tesz Urbáncsik Géza bölcs kijelentése? Nem elég az, hogy már eddig is úgy elhanyagolta az állatokat, hogy csak a csont meg a bőr van rajtuk? Egészen tönkre akarja tenni a szövetkezet jövendő állatállományát? Az Egységes Földműves Szövetkezet mindenkié, a közösségé. Tehát nem lehet az. hogy egy ember önhatalmúlag, a saját felelősségére ilyet cselekedjék. A szövetkezetben minden tagnak tudni kell mindenről, ami a szövetkezetben történik. Nem úgy, mint a bodrogszerdahelyi szövetkezetben van, ahot az elnök úgy t°sz, mint egy kiskirály és ha ez továbbra is így megy, bizony a szövetkezet nem tud tovább fejlődni. De hát hot colt az eszük a szövetkezeti tagoknak, amikor egy ilyen spekuláló régi üzletembert, 30 holdas kulák fiát választották meg a szövetkezet elnökének. — Ahhoz egy egész kis történet fűződik, hogy mennyire félrevezette Urbáncsik Géza a szövetkezet tagjait és ahogyan ö a »trónra jutott«, mert hogy 6 lett az elnök, az éppen úgy történt, mint a régi világban a szavazások voltak, hogy egyes képviselők megnyerjék a választásokat, valahogy a népet magukhoz kellett csábítani. ígéreteket tettek, fűt-fát ígértek a szavazások előtt, sok helyen még ingyenes mulatságokat is rendeztek, hogy tőrbe csalják a tudatlan népet. Ehhez hasonlóan cselekedett Urbáncsik Géza is. A felszabadulás után sietett a Pártba belépni, hogy régi huncutságait könnyebben tudja védeni. A szövetkezet megalakulásakor ugyan nem Urbáncsikot választották elnöknek, de amint ismeretes minden kezdet nehéz s így a bndrogszerdahelyi szövetkezetben is előfordultak némi nehézségek és hibák. S ezt az alkalmat használta ki Urbáncsik. Látta, hogy a szövetkezet gyenge, ő maga kezdett tagokat toboroznt a szövetkezet részére. Különféle ígéreteket tett. hogyha én leszek az elnök, ezt meg azt fogtok kapni tőlem Sikprült is a terve Urbáncsiknak és rövidesen a szövetkezet elnöke lett. Jó beszélő tehetségével és csavaros kereskedő eszével hamarosan elérte célját. Később ugyan megjöttek a bajok. mert a sok ígéretet n>>m tudta teljesíteni minden inénak, csak egyeseknek. Voltak kiválasztott emberei, akiknek a szövetkezet részére kiutalt faanyagból, cementből *adományozott«. De még olyan embereknek is s-'gített házat építeni, akik nem is voltak a szövetlhzet tagjai. A szövetkezet vezetését elég jól kezdte és az ilyen kétkulacsos mindenféle hájjal megkent cimbora mindenre képes. Nem egyszer ő maga fogta meg a kasza vagy a kapanyelet, hogy megmutassa, hogy a szövetkezet e>riöke is dolgozik. Szép az, hisz minden szövetkezet elnöke éppolyan dolgozója a szövetkezetnek, mint bármelyik dolgozója De ugyanakkor a szövetkezet elnökének meg kell szervezni a munkák menetét, azt előzőleg megtárgyalni a szövetkezet tagjaival. Mindezekről Urbáncsik megfeledkezett. Vagy pedig úgy képzelte el a szövetkezetet, mint valami régi nagybirtokot, amelyen a földesúr, meg az intéző az atyaisten. Mert hogy ez így volt Bodrogszerdahelyen az olyan igaz minthogy kétszer kettő négy. Urbáncsik azt hiszi, hogy a szövetkezet elnöke »parancsolója« a többi tagoknak. Ez pedig nem ugy van, mert a szövetkezet elnöke a szövetkezet vezetője, aki intézi a szövetkezet ügyes-bajos dolgait, a gyűléseken beszámol, a terveket ismerteti a szövetkezet tagjaival és egyéb hasonló dolgokat végez, amelyek a szövetkezet vezetésében előfordulnak. De nem így csinálta ezt Urbáncsik. Önfejű volt és kezdettől fogva mindent a saját elgondolása szerint tett és a szövetkezet tagjaival nem tudatott semmit. Igaz, hogyha a szövetkezet tagjainak tudtára adott volna mindent, már nem is volna a szövetkezetben. Mert, hogy gazember volt. az bizonyos. Megcsinálta azt is. hogy a szövetkezet közös marhaállományából kiválasztott egy jó fejőstehenet és azt külön etették. Egyezséget kötött a szövetkezet volt volt tehéngondozójával, Csatlós Gáborral, hogy egyszeri fejés volt a gondozóé, egyszeri pedig a »bölcs« elnöké. Ha ezt bejelentette volna előzőleg, bizonyos, hogy a szövetkezet tagjai nem egyeztek volna bele. Dehát egyszer csak mégis kibújik a szög a zsákból és igy kibújt Urbáncsikrvk is és leleplezték a tejjel üzérkedő emök munkáját. Hogy a kulák apját is segítse valamivel, képes volt arra. hogy csénlés után maga és felesége részére kivett 9 mázsa búzát a szövetkezetből s art kulák apjának egyenesen a tanyájára szállította. A többi tagokkai meg nem sokat törődött. Egyeseknek a kicsírázott búzából akarta kiadni a munka után járó természetbeni jutalmazást. Egyik gaztett a másikat követte. Már a helyi pártszervezet és a helyi Nemzeti Bizottság is felfigyelt ezekre a dolgokra és ez év májusában az egyik gyűlésen határozatot hoztak, hogy Urbancsikot leváltják. De valamilyen úton-módon fülébe jutott Urbancsiknak .hogy őt le akarják váltani. Ez őt egy csöppet sem izgatta, mert amikor a helyi pártszervezet elnökével találkozott. így fogadta Cibák elvtársat: »Gratulálok, hogy leválttok, de az még nem biztos, mert azt a szövetkezet tagjai fogják eldönteni, hogy ki lesz az elnök*. Újra megkezdte „szervező" munkáját Urbáncsik, hogy bőrét megmentse. Jöttek az ígéretek Urbáncsik kiválasztott embereinek. Annyira telebeszélte ezeknek a fejét, hogy a gyűlésen újra ö kapta a legtöbb szavazatot. Dehát az ígéretekkel sem tehet a végtelenségig menni. Most már Urbáncsik kiválasztott emberei is ellene fordultak. A szövetkezet tagjai érzik, hogy a szövetkezetben nem úgy mennek a munkák, mint ahogy kellene is ez mind-mind Urbancsiknak köszönhető. Mert Urbáncsik hazugságaival teljesen elrontotta a szövetkezet tagjait. Az őszi munkákkal is el vannak maradva, mert a szövetkezet egyes tagjai valahogy nem viselik a szivükön a szövetkezet ügyét. Igaz, mindez Ubrancsik rossz vezetésének az eredménye. Hogy aztán az az önfejűség, ami idáig volt a szövetkezetben arra vezet, hogy a tagok saját maquk is megszokták azt. hogyha valami hiány van. akkor csak azt felelik, hogy miért nem csinálja Urbáncsik. A fiatal malackák alá nem tettek szalmát és a puszta betonon fekszenek. Megint csak Urbancsikra hivatkoznak a szövetkezet tagjai, hogti miért nem intézkedik Urbáncsik. Pedig a szövetkezetben egymást kisegítve kell dolgozni minden tagnak. Nem szabad a tagoknak sem csökönuösen ragaszkodni ahhoz, hogy csak akkor teszek keresztbe szalmát, ha arra beírják a munkaegységet. S a munkákat is csak úgy lehet jól elvégezni, ha mindenki odaadóan és jól fog dolgozni a szövetkezetben. Ne gondoljuk, hoľii ráhaguhatunk mindent a gépekre és mi meg otthon fogunk csücsülni. Hol vannak a szövetkezet férfi tagjai? Többnyire aszszonyok és lányok dolgoznak a szövetkezetben. Az asszonyok sokkal f óbban megértik a szövetkezeti közös munka jelentőségét s vannak jó egy páran, akik mindenféle munkákban elsők és tisztában vannak, hogyha jó munkát végeznek a szövetkezetben, azt saját maguknak teszik. Tudják azt, hogy munkájukkal hozzájárulnak a világbéke megerősítéséhez. Hisz kinek rosszabb, mint egy anyának, ha férje vagy gyermeke a háborúba kerül? Mi nem akarjuk azt, hogy mint Koreában bombázók pusztítsák a védtelen gyermekeket, mi a békéért harcolunk és gyermekeink szebb és boldogabb jövőjéért. Igen, azért harcol munkájával Erős Ilona, Capkó Rozália, Cibákné, Lévainé, Pikóné és még sok bodrogszerdahelyi asszony, hogy gyermekeiknek már jobb életük legyen, mint nekik volt. — Más már a mi életünk is — mondja Erős Ilona — amióta a szövetkezetben dolgozunk. Van itt főd elég, oszt jó föd, csak jól meg kell művelni, oszt olyan termésünk lesz, hogy vígan élhetünk a szövetkezetben. A zöldségünk is, pedig nem is volt eléggé bekapálva, mégis a gyom közül olyan szép sárgarépát szedtünk ki, hogy naponta 3—4000 korona jövedelem volt belőle. Olyan büszkén beszél Erős Hona, mintha az ő kis kertjében termett zöldségről volna szó és aztán elmeséli, hogy milyen nehezen tudott a szövetkezet dolgozója lenni és mennyit harcolt [érje nézetei ellen. — A férjem sofőr, — mondja Erősné — és mindig azt hajtogatta, hogy minek mennék a szövetkezetbe dolgozni, hisz van annyink, hogy az ô keresetéből is szépen élhetünk. De én nem engedtem és nem egyszer sírva panaszkodtam neki hogy én is a többi asszonnyal együtt akarok a földeken dolgozni és hogy rossz egyedül otthon. Végre megtört a jég és férjem beleegyezését adta s így aztán május óta a szövetkezel tagja vagyok. De jöttek aztán a veszekedések, mert előfordult, hogy sürgős volt a munka a szövetkezetben, későn mentem haza a munkából és férjemnek nem volt vacsorája. Hányszor előfordult, hogy gúnyosan azt mondta: vmajd jól lakunk a munkaegységeiddel». Bezzeg megtért benne a borjú, amikor megkaptuk a munkaegységek után a természetbeni járandóságot. Azt sem tudta örömében, hogy fiú-e vagy lány, amikor nagybüszkén bejelentettem, hogy 250 kg búzát kapok a munkaegység után. Hát még az évvégi elszámolásnál, amikor még több gabonakeresetem lesz, akkor mit fog szólni? A szövetkezettől kaptunk földet háztáji gazdálkodásra és így kukoricánk is termett bőven. Már nem a veszekedés megy este, ha hazaion férjem a munkából, hanem tervezgetünk, hogy veszünk egy malacot, azt kihizlaljuk, hisz kukoricánk van bőven és ez mind-mind a szövetkezetben végzett munkám eredménye. Cibákné már régebben a szövetkezetben dolgozik és már elég szép számú munkaegysége van, de Erős Ilóna versenure hívta ki. 0 ugyan jóval később lénett be a szövetkezetbe, de az év végéig mégis utol akarja érni Cibáknét ér megmutatni, hoatt neki is lesz annyi munkaegrrsége, mint Cibáknénak. Nem is marad ki a munkákból sohasem és ha mégis valami okból nem mehet dolgozni, akkor elküldi az anyósát, mert a versenyben 6 akar a győztes lenni. Ha minden szövetkezetnek ilyen harcos dolgozó aszszonyai lesznek, akkor rövidesen megvalósítjuk falun a szocializmust, és megszilárdítjuk mindannyiunk legnagyobb kincsét, a világbékét. M£RY FERENC A királyhelmeci járás falvaiban újra érvényesül a jelszó: „A kukoricát egyenesen & mezőről a földműves raktárszovetkezetbe." A kisés középföldmüvesek ugyanolyan lelkiismeretesen teljesítik a kukoricabeszolgáltatási kötelezettségüket, mint ahogy a gabona beszoláltatásánál tették. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kukoricafelvásárlás a leggyorsabb iramban folyik. Az egyes felvásárlási helyei* körül egész szekérkaravánok mozognak, miközben a földművesek egymásnak segítve emelgetik le a szekerekről a kukoricával megrakott zsákokat. Az esős időjárás egy kis zavart okozott a kukorica betakarításában, de ennek ellenére is, már a 40 százaléknál tart a járás a kukoricafelvásárlásban. Ha minden jól megy, e hónap 10 •re már 100-os teljesítményt fogunk elérni. Gyors ütemben folyik a kukorícabeszolgáltatás a királyhelmeci járásban Megemlítünk néhány nevet, amelyek mögött becsületes kis- és középföldmüvesek vannak, akik kukoricabeszolgáltatásuKat nemcsak hogy teljesítették, hanem túl is haladták. Itt van pl. Szabó István vékei lakos, akinek egyáltalán nem volt kukorica beadási kötelezettsége és mégis beszolgáltatott 668 kg-t. A másik földműves Kulcsár Ferenc kiskövesdi lakos és Kaskó Ferenc bolyi lakos, akik közül az első 550 kg-t, a másik pedig 270 kg-t szolgáltatott be. És hosszú lenne leírni mindazoknak a nevét, akik eddig példát mutattak a kukorioabeszolgáltatásban. Ha a királyhelmeci járás kis- és középföldmüvesei továbbra is megtartják ezt a jó ütemet a kukoricabeszolgáltatásban, akkor nem esik csorba a járás jó hírnevén, amelyet évek folyamán vívott ki magánaik. RÔTH JÁNOS, Királyhelmec. A csallóközaranyosi szövetkezet első akar lenni az őszi munkák befejezésében A csallóközaranyosi EFSz-rol aránylag nagyon keveset hallani. Tagjai azonban olyan jó munkát végeznek, hogy ma a járás egyik legjobb szövetkezete lett a csallóközaranyosi szövetkezet. Eleinte bizony sok volt a nehézség. A falu lakossága nem akarta megérteni a szövetkezeti gondolatot. Amikor a harmadik típusú szövetkezet megalakult, csupán 13 tagja volt. Azonban az idő és a szövetkezeti tagok által elért eredmények meggyőzték a hitetlenkedőket. A falu kis- és középföklműveseinek 98%-a csatlakozott hozzánk. Az idén jó termésünk volt. Beszolgáltatási kötelezettségünknek 235 százalékra tettünk eleget s ezenkívül természetesen bőven maradt még gabonánk. A tagok is megkapták a munkaegységek után járó részüket, meg a vetőmag :s biztosítva van. Ez az eredmény jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy soraink kibővültek. A kis- és középföldmüvesek megszabadultak a kulákok befolyásától egyszersmindenkorra. Már csak hat-hét egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműves van a faluban, de minden remény meg van arra, hogy rövidesen őket is üdvözöljük szövetkezetünkben. Jelenleg az őszi munkák vannak folyamatban. A vetést már befejeztük. Ami még hátra van, ahhoz is úgy hozzálátunk, hogy elsők lehessünk a járásban. Teljes iramban folynak továbbá a dohány-, paprika-, a kukorica- és a répabegyüjtési munkák is. Most még egy dohányszárjtót építünk, mert a műszárítóban nem tudunk annyi dohányt elhelyezni, amilyen gazdag az idei termésünk. Ugyancsak tervbe van véve egy száz darab szarvasmarha befogadására alkalmas istálló építése is. A jövő héten már meg is kezdjük a munkát. És hogy a hiányosságokra is rámutassak, azt szeretném még megemlíteni, hogy a szövetkezet elnöke és gazdája nem viseli túlságosan szívén a szövetkezet ügyét. Ezek az új tagok szerzéséből sem vették ki részüket. Nem is lépett volna be annyi egyénileg gazdálkodó a szövetkezetbe, ha a becsületesen dolgozó tagság példája meg nem győzte volna őket. Az új tagok szerzésében sokat köszönhetünk Neuman Imre és Horvát Péter elvtársaknak is, akik nagy odaadással dolgoztak azért, hogy meggyőzzék a még egyénileg gazdálkodó földműveseket a szövetkezet előnyeiről. HORVÁTH JÁNOS, politikai instruktor, Csalióközaranyos. A fiileki Kovosmalt dolgozóinak felvilágosító munkája nyomán Síden, Sávolyon és a többi faluban sok földműves lép a szövetkezeti gazdálkodás útjára Síd községbe vasárnap reggel tíztagú bizottság érkezett a fülek: Kovosmaltból. A bizottság célja az volt, hogy meggyőző tevékenységet folytasson a földművesek között a szövetkezeti gazdálkodásról. A hejyi pártszervezet tagjai a füleki elvtársakkal karöltve, kettes csoportba szervezve járták a házakat, hogy mindenkivel elbeszélgessenek arról, hogy milyen előnyös egy kis- vagy középföldműves számára a szövetkezetbe való belépés. Amikor ez a házaló tevékenység végetért, akkor közös gyűlésre hívták Zsem'éire bevezetfék a villanyt Szeptember 29-én a zselízi járásban lévő Zsemlér községbe is bevezették a villanyt. Ez alkalommal kis ünnepséget rendeztek, melyen résztvettek a szlovákiai villanyművek és a járási Nemzeti Bizottság kiküldöttei, valamint más járási és helyi tényezők. Az ünnepségről a falu lakossága táviratot küldött Gottwald és Široký elvtársaknak, melyben a dolgozók köszönetüket fejezték ki a villanyáram bevezetéséért. A zsemlén dolgozók az idén 115%-ra teljesítették a gabonafelvásárlást. Most látják csak igazán, hogy érdemes volt dolgozniok, mert az állam, a dicsőséges CsKP, élén Klement Gottwald elvtárssal, ilyen nagy gondoskodást tanúsít irántuk. A jövőben ezért -még nagyobb lendülettel fognak dolgozni a 6zoc.alizmus kiépítésén. HLINKA ISTVÁN, a zsemléri helyi Nemzeti Bizottság elnöke. össze a falu földműveseit. A gyűlést a helyi pártszervezet elnöke nyitotta meg, majd Kovács elvtárs járási fö'dműves előadó szólott a földművesekhez. Különösen nagy érdeklődésnek örvendett továbbá Stejd Antal haladószellemű hazafias pap felszólalása Is, aki rámutatott arra. hogy a szocializmus építése mennyire összefügg a világbéke ügyével. Ezután elmondotta azokat a tapasztalatait, amelyeket a gömöri szövetkezetben szerzett. A gömöri EFSz tagja- ugyanis nagyon szép eredményeket értek el és jövedelmük rendkívü' magas A meggyőző tevékenységnek és a gyűlésnek az lett az eredménye,, hogy azonnal jelentkezett négy középparaszt a szövetkezetbe és még jó egynéhányan kijelentették, hogy ők is belépnek, csak először megbeszélik családjukkal. Ezek szerint a faluban a földművesek 50%-a szövetkezeti tag lesz és így hozzá lehet fogni a földek tagosításához, hogy mennél előbb működni kezdhessen a harmadik típusú szövetkezet. Ugyanez játszódott le Sávoly községben is, ahol a meggyőző tevékenység után a földművesek egymásután léptek be a harmadik típusú szövetkezetbe. A füleki elvtársak ezután megtették az előkészületet Egyházasbástban, Balogfalván és a többi községben is. Munkájukban csupán csak a ga.ls.ni szövetkezet rossz példája hátráltatta az elvtársak munkáját. A földművesek ugyanis mindig a galsai EFSz-re hivatkoztak, hogy mennyi ott a baj. A füleki Kovosmalt dolgozói ezért védnökséget vállaltak e fölött a gyengén működő szövetkezet fölött, ami bizonyára nagy támogatást fog jeiienteni a galsai szövetkezetnek. BENE JÓZSEF, GJd.