Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-06 / 235. szám, szombat

„Szövetségünk a szoojethadsereggel — vérrel pecsé leli szövetség ľ Példaképünk a szovjethadsereg Ma iinin peljük másodízben a Cs hszl°vák Hadsereg Napját. Ehhez a naphoz műiket dicső évforduló köt, mert ezen a napon lépte át a szov­jet hadsereg az első csehszlovák alakulatokkal karöltve hazánk határát a íft-klai szorosnál. Ezért ez a nap a szovjet hadsereggel, felszabadítónk­kal való testvéri szövetség napja. A szorj't hadsereg a mi példaképünk és az lesz mindég, mert ez a Szov­jctüKié győzelmes munkásosztályának hadserege, amely az 1917-es Nagy Októberi Forradalo m után alakult a i akkori Oroszország dicső mun­kásosztálya segítségével. A szovjet hadsereg nagyon nehéz feltételek kizütt alakult meg. Megalakulása éppen a harcok idejére esik, amikor flí országnak kevés volt a fegyvere, kevés volt a felszerelése, rossz v°lt az élelmezése, az 1918—20-as évek polgárháborúja idején. Szép dolgokat írtak a szovjet hadseregről, de ez még mind kevés ahhoz, amilyen dicső utat tett meg a világ első szocialista államának hadserege. Ha a szovjet hadsereg történetére gonuolunk, látjuk, hogy ez a hadse­reg az Októberi Forradalom után jó­formán a semmiből alakult, de hü­rom év alatt 1918-tól 1920 végéig 14 kapitalista állam burzsoá hadseregét verte meg. Ez abban az időben volt, amikor még sokban megnyilvánult az iparilag elmaradt Oroszország gyön­gesége és a mellett a Szovjetunió va­lamennyi eiiensége, az iparilag fejlett kapitalista állama* minden eszközzel támogatták a belföldi ellenforradal­mat. Oroszországban és rendelkezé­sükre bocsátottak hadseregüket. A szovjet hadsereg első hihetetlenül ne­héz mérkőzésében, mondhatni az egész világ kapitalista államaival, bár 1918 és 1920 években a világ első szocia­lista államában hirtelen szervezték meg. mégis kiharcolta a győzelmet. És ez az első döntő gyüzelmes harc a szovjet hadseregnek tekintélyt és dicsőséget hozott és az egész világ munkásosztályának csodálatát. Ez a győzelmes harc azonban az ellenség előtt is tekintélyt szerzett a szovjet hadseregnek, amikor látták, hogy a szovjet hadsereg milyen jól harcol ellenségeivel szemben. A szovjet hadseregnek ez az első győzelmes harca ellenségeivel szem­ben, akiknek minden igyekezetük az volt, hogy megsemmisítsék a Szov­jetuniót, bizonyos időre békét hozott a szovjet népnek, amely dicső hadse­rege oltalma alatt hozzáfoghatott és kiépíthette a szocializmust hazájá­ban. A szovjet hadsereg a szocializ­mus építési ideje alatt hűségesen ört állt a béke mellett és védte az álla­mot az ellenséggel' szemben főleg a japán és kínai nacionalistáktól. A szocializmus építési ideje atett a Szovjetunióban, amikor az ország agrár országából magasan fejlett ipari országgá változott, a szovjet hadseregből modern hadsereg lett, melynek minden egyes tagja jól fel­fegyverzett és kiképzett, politikailag öntudatos és így az egész hadsereg le győzhetetlenné vált, mint ahogy a másodili világháború idején erről meggyőződött nemosak a fasiszta né­met hadsereg, de az egész világ. A hitleri hadsereg csak azért tudott békében fegyverkezni és készülni a háborúra, mert kötelezte magát a nyugati imperialistáknál:, hogy a Szovjetunió ellen fordul. A második világháborúig ilyen helyzet mellett a világ két leghatalmasabb hadsere­ge fejlődött ki, melyek közül az egyik — a hitleri hadsereg, — amely veszé­lyeztette a békét és a Szovjetunió megtámadását tervezte, a másik — a szovjet hadsereg, melynek azonban csak e<jy célja volt, megvédeni a békét és építeni hazájában a szocia­lizmust. Világos volt, hogy ez a két hadsereg, amelyekrek különböző cél­jaik voltak, végre összeütközésbe ke­rülnek és ez a harc a demokráciáért és az egész világ civilizációjáért fog folyni. Hogy a hitleri hadsereg először a kapitalista államokat tá­madta, ez nem határoz. Hitler cél­ja voit először megsemmisíteni a gyengébb kapitalista hadseregeket, azok vereségével megerősödni és ez­után a győzelem után rávetni magát a szovjet hadseregre, megsemmisí­teni azt, hogy így a világ urává vál­jék. Ez volt a cél, amit Hitler nem titkolt és ezért a Vörös Hadsereg er­re a döntő harcra jól felkészült és a döntő ütközetekben, főleg Sztálin­grádnál, Leningrádnál, Kurszknál, Varsónál, végül pedig Berlinnél az el­lenségre döntő csapást mért. Bulga­nyin elvtárs, a Szovjetúnió marsallja a következőket irta: ^Bármely had­sereg végső győzelme az erős ellen­séggel szemben, — egyedüli reális mértéke erélyének, harci és katonai tudományának, amely alapja fölépí­tésének és harci tevékenységének « A második világháború kemény pró­bára tette a Szovjetúnió és Németor­szág hadseregeit, amelyek több mint három évig úgyszólván egyedül áll­tak egymással szemben. Ebben a próbában a szovjet fegyveres erők megálltak a helyüket, mert a szov­jet katonai tudományra támaszkod­tak. Nem mondhatjuk ezt a r, érne t fegyveres erőkről, melyek nem állták meg helyüket és a hosszantartó pró­bában teljes vereséget szenvedtek. Ez a szovjet katonai tudomány győzelme volt a hitleri Németország katonai tudománya fölött. A szovjet katonai tudomány mind­iárt a győzelmes Októberi Szocialis­ta Forradalom után kezdett kiala­kulni. »A mi jelszavunknak ennek az egynek kell lennie, — mondotta Lenin, amikor a bresztlitovszki béké­ről beszélt. r>megtanulni a harci mű­vészetet valóban tökéletesen.« És Sztálin, ez a. dicső vezér, az 1918— 1920-as polgárháborúból és a szovjet nép 1941—1)5-03 nagy Honvédő Hábo­rújából kidolgozta a szovjet katonai tudományt a marx-lenini elmélet szi­lárd alapján. És ezzel a sztálini ka­tonai tudománnyal győzött a szovjet hadsereg a hihetetlenül nehéz körül­mények között. A szovjet hadsereg és a szovjet nép nem keseredett el sem 1918-ban az ellenforradalmi győ­zelmek miatt, sem pedig az 1941-es 42-es években a hitlerista csapatok győzelmei miatt. 1941 november 7-én amikor a hitleri hadsereg csak né­hány tízkilométernyire volt Moszkvá­tól, J. V. Sztálin a Vörös téren a Vö­rös Hadsereg szemléjén beszédében a következőket mondotta: >Vottak napok, amikor országúink még nehezebb helyzetben volt. Emlé­kezzetek az 1918-as évre, amikor az Októberi Forradalom első évforduló­ját ünnepeltük. Országunknak akkor háromnegyed része volt idegen im­perialisták kezében. Ukrajnát, Kau­kázust, Közép-Ázsiát, Uralt, Szibé­riát és a Távolkeletet ideiglenesen el­veszítettük. Nem volt szövetségesünk, nem létezett a Szovjet Hadsereg, ak­kor kezdtük csak építem — nem volt élelmünk, fegyverünk : felszerelésünk. Országunkban lh burzsoá, állam in­tervenciós csapatai garázdálkodtak. Nem csüggedtünk azonban el, nem estünk kétségbe. Hozzáfogtunk ak­kor a Vörös Hadsereg megszervezé­séhez és országunkból katonai tá­bort csináltunk. A nagy Lenin lelke­sített minket akkor az intervenciósok \ elleni harcra. És mi történt? Meg­vertük az intervenc'ósokat, visszasze­reztük az elvesztett területeket és győzelmet arattunk. Ma országunk helyzete sokkal, jobb, mint 23 év előtt volt. Orszá­gunk ma sokszorta gazdagabb, mind . az ipar, mind az élelmezés, mind a j nyersanyag terén, mint 23 évvel ez- ' előtt. Ma rokonszenvesnek velünk es támogatnak bennünket mindazok az : európai nemzetek, amelyek a hitleri járom alatt szenvednek. Kiváló had­seregünk van és kiváló hajóhadunk, amelyek életiikkľ'l védik szabadtá­riunkat és hazámk függetlenségét. Embertartalékaink kimerithehctlenek. A nagy Lenin szelleme és győzel­mes zászlaja ma éppúgy lelkesít min­ket a Honvédő Háborúra, mint 23 évvel ezelőtt. Lehet-e kételkedni ab­ban, hogy győzhetünk és győznünk kell a német betolakodók fölött f € így is történt. A dicső szovjet had­sereg a nagy és szörnyű harcokban végül győzött és győzelmes harcában elhatolt egész Berlinig és onnét vé­gül a mi Prágánkba is, amelyet a hitleri bandák a földdel akartak egyenlővé tenni. Ha nincs a szovjet hadsereg, nem lenne népünk szabad és eat mindenkinek komolyan tudo­másul kell venni. A dicső szovjet hadsereg, amelyet évszázadunk két zseniális embere épített, Lenin és Sztálin, az a hadsereg, amelyikre tá­maszkodnak békeharcukban a világ leghaladottabb nemzetei. Ez nemcsak a legmodernebb katonai technikával van ellátva, de általában a legjobb ka­tonai tudomány vezeti. M. J. Kálin in a következőket mondotta: » A szOrjet halsereg különleges hadsereg, amely­hez nem lehet hasonlítani semilyen régi orosz, sem pedig európai had­sereget. Összetétele valóban népi. A szovjethadsereg közkatonái és pa­rancsnokai egy osztályból valók, ami nincs meg egyik jelenlegi hadsereg­ben sem. A mi hadseregünk szoros kapcsolatban 1 xin a néppel mind élet­módját tekintve, mind társodalmilage. Igen, és ebben a szovjet hadsereg nekünk valóban mintaképünk. Mi is ilyen hadsereget építünk most és azt akarjuk, hogy ily. n hadseregünk le­gyen. Klement Gottwald elnök elv­társunk már 1945 júniusában, akkor még mint kormány-elnökhelyettes, új hadseregünkről Brünnben a követ­kezőket mondotta: „Nemcsak új poli­tikai életet építünk, átépítjük a; Köz­társaság ot nemcsak gazdaságilag és szociálisan, hanem új hadsereget is építünk, amely a Vörös Hadsereg mintájára épül.« Igen, a mi hadseregünk ilyen lesz. Tanulni f 0g és már most is tanul a dicső szovjet hadsereg kiváló tapasz­talataiból, tanul és tanulni fog a szov­jet katonai tudománytól, hogy elérje azt a magasságot, amelyen ma a Szovjet hadsereg, a mi példaképünk van. CENÉK HRUŠKA hadosztálytábornok. Képek a szovjethadsereg életéből Szovjet csapatok szemléje Brünn bevétele előtt. Szovjet katonai repülőgépek felderítő útra indulnak. Oroszország nagy, de visszavonulni viacs hová. Moszkva van mögöttünk! Ölem (f o g lal tá U el! 1941 október első napjai kritikus perceiben, amikor a fasiszta csapatok, tankokon, motorbiukliken és teher­autókon Mobzkva felé özönlöttek, Sztálin elvtárs a Kremlben a követ­kezőkép nyugtatta meg kezelő orvo­sát: „Drága tanárom menjen aludni. A németek soha nem foglalják el Mosz­kvát, sem Leningrádot, «e.m Sztálin­grádot. Aludjon nyugodtan." Hasonló nyugodtsággal ás bizton­sággal adta ki Sztálin elvtárs paran­csait a Szovjetunió fôvárcea védel­mének elrendelésénél. A hitleri vezetés terve szerint Moszkva támadásáia a szovjet-német fronton harcoló összes fasiszta had­osztályok 50%-át összpontosították Moszkva környékére. Ezenkívül a* összes tankhadosztályok 84 százalé­kát, a gépesített osztagok 60 százalé­kát és a légierők több mint 50 száza­lékát. A hitleri vezetés a hadsereg középső csoportjá.iük döntő feladatot tűzött ki: bekeríteni Moszkvát, meg­semmisíteni a szovjet csapatokat, amelyek védik és elfoglalni a fővá­rost. A hitleristák erős támadást készí­tettek elő. de ez még erösebb ellen­állással találkozott. Sztálin világosan megfigyelte a főtámadás irányát és úgy határozott, hogy hagyja kimerülni az elleneéget szívós ellenállással, hogy így időt nyerjen friss tartalékok ÖSÍZ- I pontosítására Moszkvánál és ezután ' ellentámadásba menni- át és megsem­misítő csapást mérni az ellenséges erőkre, amelyek Moszkvát támadják. A katonákat és Moszkva civill la­kosságát erősítette az a tudat, hogy Moszkva védelmét Sztálin irányítja. Az egész Szovjetunió figyelme és az egész világ becsületes népeinek fi­gyelme tíz évvel ezelőtt Moszkva leié irányult. A szovjethadsereg alakulataiban ha­talmas tevékenység tejlődött ki. A po­litikai párt, és ifjúsági szervezetek megmagyarázták a szovjetkatonáknak a Honvédő Háború jelentőségét és a haza érdekében hősietekre buzdítot­ták őket. Moszkva küzdött, épített, harcolt és alkotott. Azokban a napok­ban a moszkvaiak nemcsak a front hőseit ismerték, hanem a pártszerve­zet és a komszomol-szervezet által nevelve ismerték a hátország hőseit ». A moszkvai fiúk és lányok, öreg szakemberek és fiatal tanulók kitűn­I tek a munkában, amikor segítettek J emeilni a moszkvai vállalatok terme­lését. Moszkva átváltozott egy éjjel­nappal dolgozó hatalmas arzenállá. Sok gyárban, amelyek keletre evakuál­tak, a munkások a mérnökökkel együtt bevezették különféle fegyverek és lő­szerek gyártását és a katonai fetlszei­relés javítására javítóműhelyeket. Ez alatt a hitleristáknak úgy tűnt, hogy közel vannak céljukhoz. Remé­nyüket a „villám"-győzeflemben kö­zölték az ő amerikai partnereik is a reakció táborábo), akik megjósolták, a „Szovjet Állam elkerülhetetlen ve­reségét és csődjél". Az amerikai la­pok más külföldi reakciós lapokkal együtt korán örültek, amikor arról írtak, hogy „Oroszország megsemmi­sülésre van ítélve!" Göbbeis, a fanati­kus háborús uszító végül azt kije­lentést tette, hogy november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulója napján Moszkvában a némejt fasiszta hadisereg ünnepi szemléje lesz, ahol maga Hitler is je­len lesz. De a hitleristák számítása, valamint amerikai barátaik és a többi nyugati kapitalista államok számításai nem váltak valóra. November 7-nek nap­ján Moszkva utcáin a szovjet tankok és a szovjet csapatok vonultak végig a Vörös-téren, ahol a szovjetnép ve­zére és főparancsnoka, Sztálin marsall tartott szemlét. Az egész Szovjet­unión, sőt az egész világon vissz­hangzottak Sztálin szavai, amelyek a német fasiszta elnyomók elleni harcra hívtak fel. Egyúttal megmutatta az útat a győzelemhez és mozgósította a népet még hatalmasabb ellenállásra az ellenség elíen. Hatalmas IeJkesedé6se] nagy dicső­séget szereztek a szovjetkatonák el­keseredett harcok közepette hadsere­güknek. Az összes frontokon lehetett hallani Moszkva becsületes védői egyi­kének halhatatlan szavait: „Oroszor­szág nagy, de visszavonulni nincs hova. Moszkva van mögöttünk!" A moszkvai ütközet tizedik évforduló­jára emlékezünk és újból felidéződnek előttünk az események gyors fordula­tai. Az úgynevezett „legyőzhetetlen" hitleri hadsereg, amikor már egészen Moszkva kapujához érkezett, gyors futásnak eredt, eldobálta felszerelé­sét, a harctéren hagyva a halottak és sebesültek tízezreit Ma látjuk, hogy a dicső, legyőzhetetlen szovjethadse­regnek ez a csapása nem maradt egyedüli, mert nem volt véletlen. A Szovjetunió mély erőiből eredt a szovjetnépnek a hadsereggel való széttéphetet'en egységéből. A mosz­kvai harcokban megmutatkozott a Szovjetunió hatalmassága, a szocia­lista társadalom túlsúlya, a Szoviet unió nemzetesek morális és politikai egysége és összetartozása. Ä moszkvai csata, a sztálini sztra­tégia fényes diada'a lett. A Moszkva előtti győzelem vo't az e'ső a szovjet­hadsereg efrész sor következő sikerei­ben, amelyeknek a következményé lett a háború fordulata és a fasiszta ellenség teljes megsemmisítése saját fészkében. Büszkék vagyunk arra, hoev ha­zánkban, a szocializmus építésében a hat-lmas, legyőzhetetlen Szovjetunió erejére támaszkodhatunk. Büszkék vagyunk arra. hogy tanu'hatunk a nagy Szovjetunió példájából építeni és jedení hazánkat .

Next

/
Thumbnails
Contents