Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-31 / 256. szám, szerda

U.J SZ0 1951 október 31 sLET A Pártiskolázás Éve elé Mint minden évben, ebben az év­ben is megtörtént az évi pártiskolá­zás tanítóinak előzetes, hatnapos isko­lázása. Minden tanító számára na­gyon fontos volt ez az iskola, mert valamennyinek tisztában kell lennie a marx-lenini eszmékkel és azzal, hogy milyen nagy felelősség vár rá. Igaz, hogy hat nap nagyon kevés idő ahhoz, hogy ezeket a dolgokat elsa­játítsuk, de megkapjuk az alapot, hogy mit és hogyan tanítsunk és ho­gyan használjuk ki szabad időnket a tanulásra. Mert tanítani csak úgy tu­dunk. ha mi magunk is kellő tudással rendelkezünk Nagyon jó közmondás erre; amilyen a tanító, olyan a tanít­vány Nekünk kommunistáknak nagyon sokat kell tanulnunk, mert a tudás fegyver a kezünkben Meg kell mu­tatnunk a kapitalista uraknak, hogy mt is tudunk államot vezetni éppen úgy. sőt jobban, mint ők. Mert ná­lunk nincs elnyomó é^ elnyomott, csak becsületesen dolgozók vannak és mindenki olyan jutalomban ré­szesül, amilyet munkája után meg­érdemel. A vezetőséggel nagyon meg voltunk elégedve, mert igyekeztek velünk megismertetni, habár csak dióhéjban is az egész évi tananyagot rövid hat nap alatt. A Pártiskolázás Eve min­den tanítójának át kell tanulmányoz­nia a dicső SzK(b)P történetét. Hogyan törődik Nagypakán A Kommunista Párt nagypakai he. lyi szervezete legutóbbi gyűlésén Sze. nyan Imre, a pártszervezet elnöke tartott megnyitó beszédet, amelyben önkritikailag beismerte, hogy az őszi munkával a községben bizony az őszi gyon elmaradtak. Be kell ismerni, mondotta — hogy politikailag és ideológiailag gyengék voltunk és nem tudtuk úgy meggyőzni az elvtársa­kat, ahogy kellett volna. Nekünk, párttagoknak és funkcionáriusoknak oda kell hatnunk, hogy a községben jobban befejezzük. Helyes lenne, ha' minden tag kötelezettséget vállalna, hogy milyen munkából mennyit ké­pes elvégezni. Ahogy eddig történt az Egységes Földműves Szövetkezetben, hogy 15 tag kimegy dolgozni, de negyven otthon marad, akkor nem tudjuk munkánkat rendesen elvégez­ni. Fel kell tárnunk a tartalék mun. kaeröket, ami bizony községünkben van elég. Es mindenkit meg kell győznünk, hogy kapcsolódjon be az ö.szi munkálatokba, amit így sikere­sen és idejében elvégezhetünk. Ezekután Szenyán elvtárs a sajtó, nap ól b: szélt. Rátért arra, hogy agit kettőseink milyen szép eredményeket értek el, hogy majdnem, minden csa­lád asztalán ott van az Uj Szó vagy a Pravda, községünkben összesen 81 j előfizetőt szereztünk az U j Szónak és a Pravdának. A pártsajtó mindenki kezébe n fegyver'a kapitalizmus és a reakció ellen. Valamikor a pártsajtót . csak titokban, illegálisan adták kéz­ről.kézre. Ma lehetőség van rá, hogy mindenkinek nyíltan az asztalán le­gyen. A pártsajtó segít minket a munkánkban, oktat bennünket, meg­mutatja, hogy milyen úton érhetjük el hazánkban mielőbb a szocializmus felépítését, amiért valamennyien dol­gozunk és harcolunk. November 1-én kezdődik a párt­iskolázás harmadik éve. Erre teljesen felkészültünk. CsISz szervezetünkben ugyancsak megkezdődnek az esti is. kólák, amelyre Kárász elvtárs készí­ti elő az ifjúságot. Ezekután Szenyan elvtárs felolvas­ta a négy új pártjelölt nevét, akiket a tagok elismerték jelöltnek. Hang­súlyozták, hogy továbbra is be kell bizonyítani munkájukkal hűségüket a Kommunista Párt iránt és a szov­jet Komszomol példáját kell követ­niük, amily utat mutat a nagypakai ifjúságnak is. Ezután vita következett. Elsőnek Pilka elvtárs szólalt fel. Arról érdek­lődött, mi lesz azokkal az elvtársak, kai akik beléptek a szövetkezetbe, il­mert ha ezt ismerjük, ^sokkal köny­nyeben tudunk tanulni. « Egy másik fontos kérdés napjaink­ban a sajtóterjesztés. Mi, a leleszi ál­lami gazdaság munkásai is megértet­tük, hogy mennyire fontos az újság­olvasás. Sajnos, eddig nagyon kevés olvasója volt községünkben a sajtó­nak, ami részben a mi hibánk, mert nem fordítunk kellő gondot a sajtó terjesztésére. Igyekezzünk azonban ezt jóvátenni azzal, hogy minden ta­got megnyerünk előfizetőnek. I Az első napon, amint megkezdtük agitkettősökkel a munkát, 11 előfize­tőt sžereztUnk az Üj Szó napilapra. Eddig 16 napilap, 6 hetilap, 32 Párt­élet. 6 Szakszervezeti Közlöny és 2 »Tartós békéért, népi demokráciáért«. jár nekünk. Nagyon fontos, hogy minden mun­kás olvassa a sajtót, mert az újság arra tanít minket, hogyan harcol­junk a reakció ellen, megismertet minket a kapitalista államokban lévő munkások harcaival és hely­zetével. A sajtóból megismerjük a két rend­szer közötti, különbséget, megértjük azt, miért kell jobban dolgoznunk, hogy biztosítsuk a világbékét és ha­zánkban hamarább megvalósítsuk a szocializmust. VARGA FERENC munkáslevelező. Lelesz a pártszervezet az KFSz-el letőleg a földjeiket beadták és elmen, tek Bratislavába dolgozni. Szenyan elvtárs erre azt válaszolta, hogy a szocializmus építésénél mindenütt szükség van munkásra. Hiszen van­nak gépek és itthon is vannak még elegen, akik nem kapcsolódtak még eddig be rendesen a napi munkába. Példának hozta fel Nagyléget, ahol a csoportok mind szép rendben dolgoz­nak. Nagypakán pedig mindössze két csoport van eddig és azok is gyengén működnek. Ezekután Tucsni elvtárs szólalt fel, aki azt mondta, hogy kötelezni kell mindenkit, hogy menjen az EFSz-nek dolgozni. Igy aztán idejé­ben elvégezhetünk minden öszi mun­kát. Németoh Mihály, az EFSz elnö­ke a következőket válaszolta: vKöte­lezni vagy kényszeríteni nem szok­tunk és nem is fogunk senkit. Köte­lességünk mindenkit meggyőzni arról, hogy az EFSz-nek dolgozzon.« Ezekután még szó volt arról, hogy minden gyűlésen előfordul, hogy a ta­gok elnöke, aláírják a nevüket, de egy-két perc múlva otthagyják a gyűlést. Ezen a gyűlésen is sokan a tagok közül nem jelentek meg, a gyűlés alatt pedig eltávozott Hudec elvtárs és mások is elmentek, akik­nek nem volt türelmük megvárni a gyűlés végét. Sok ilyen elvtársunk van, akit meg kellene győzni arról, milyen fontos a pártgyülés és hogy mennyire fontos annak lefolyását vé. gighallgatni.' A következő felszólaló Viktoryn elvtárs volt, aki arról beszélt, hogy minden párttag meggyőzhetne egy. két pártonkívülit arról, hogy részt­vegyen a pártiskolázáson és mire az iskola megkezdődik, hozhatná is őket magával. Szenyan elvtárs, a párt­szervezet elnöke megköszönte Vikto. ryn elvtrásnak ezt a szép gondolatát, amit a tagok is jóvá hagytak. Mivel a pártszervezetnek nem volt a tömegszervezetekkel rendes kapcso­lata, a gyűlésen kijelöltek minden tö­megszervezet számára egy-egy in­struktort, akik érintkezni fognak az egyes tömegszervezetekkel. Az elosz­tást a következőkép végezték: a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szö­vetség instruktora Szenyan Ferenc, a CSEMADOK instruktora id. Né­meth Mihály, a Nőszövetség instruk­tora ifj. Német Mihály, a CsISz in­struktorai pedig Viktoryn és Szenyan Imre elvtársak lesznek. A pártgyülés ezzel végetért. KARASZ ZOLTÁN, Nagypaka. A CSEMADOK HÍREI A besztercebányai kerületben a CSEMADOK helyi csoportok egyik akciót a másikkal kapcsolva ered­ményes munkát végeznek. Eddig a kerületben 139 agitkettös működött és 654 előfizetőt szereztek a párt­sajtó részére és 50 előfizetőt a Fák­lyára. A kerület járásai szerint a kö­vetkezők voltak az eredmények: A rimaszombati járásban 65 agitket­tös 225, a losonci járásban 28 agit­kettös 104, a šafarikovoi járásban 23 agitkettös 180, az ipolysági já­rásban pedig 23 agitkettös 145 új előfizetőt szerzett a pártsajtó ré­szére. Ez az eredmény nem végle­ges, mert a sajtóterjesztés lendüle­tes munkával tovább folyik. A CSEMADOK helyi csoportok közül ezideig 26 csoport nevezett be a CSEMADOK országos kultúrver­senyébe, népi táncokkal, népdalok­kal és haladószellemü színdarabok­kal. Minden előfeltétel meg van arra, hogy a besztercebányai kerület töb­bi helyi csoportjai is felkészüljenek az őszi munkák elvégzése után a kultúrversenyre, mert tudják, hogy a kultúrvterseny célja a tehetség és a népművészeti kincsek felkutatása és ennek eredményeképpen alakul majd meg a Csehszlovákiai Magyar Népiegyüttes, amely nagy mértékben járul hozzá a népi kultúra fejlesz­téséhez. A besztercebányai kerület helyi csoporotjai a Szovjet Barátság Hó­napjára is örömmel készülnek. Nép­nevelőink erre az alkalomra külö­nösei! aktivizálják a helyi csoporto­kat, hogy a Szovjet Barátok helyi szervezeteivel és a többi tömegszer­vezetekkel együtt ismertessék a .,Hónap" nagy jelentőségét, hogy azt méltóan előkészítve megünne­pelhessék a Nagy Októberi Forra­dalom 34. évordulóját. Ez a „Hó­nap" különösen alkalmas arra. hogy az előadássorozatokból min­den dolgozó megismerkedjék a szov­jetember életével, ' munkájával, a szovjet kultúrával, ami nagy segít­séget nyújt a mi munkamódszerünk tökéletesítésénél. Most folynak országszerte a CSEMADOK járási konferenciái. A besztercebányai kerületben az összes járási konferenciákat októ­ber 28-án tartják meg, szintén a Szovjet Barátság Hónapjának je­gyében. A konferenciák után min­den helyi csoportban taggyűlésen ismertetik a delegáltak a konferen­cia anyagát, amelynek főpontja a Szovjet Barátság Hónapja. A besztercebányai kerület leg­utolsó oktatói értekezletén határo­zatot fogadtak el a népnevelők mely szerint november l-ig minden járásban megszervezik az előadó testületet a CSEMADOK népnevelő előadásainak megtartására. Az elő­adók közé bevonják a magyar ta­nítókat és részben a járási, vala­mint a kerületi vezetőség tagjait Minden helyi csoportnál felelőst je­lölnek ki az előadás helyi viszony­latban való megszervezéséért és le­folyásáért. Vigtelkén a napokban tartották meg a kultúrversenyt. Szorgalmás munkával, harcos igyekezettel épí­ti, csinosítja házátáját a falu la­kossága. A CSEMADOK helyi cso­portjának kultúrversenye éppen s napokban zajlott le. Ha a kö^fUmé­nyeket figyelembe vesszük, ennek a kultúrműsornak bemutatása nem is volt olyan egyszerű. Elsősorban a kultúrház hiánya másodsorban pedig a villany hiánya okozott gon­dot. Ezenkívül a termelőszövetke­zet kukoricáját is le kellett hántani A falu népe nem ijedt meg a fel­tornyosuló akadályoktól. Elhatároz­ták, hogy ott adják le a kultúrmű­sort, ahol az EFSz kukoricáját fosztják. A tervből valóság lett és amíg a falu népe a kukoricát fosz­totta, a CSEMADOK kultúrcsoport­ja gyönyörű kultúrműsorral szóra­koztatta a falu dolgozóit. Olyan kedves, olyan sikeres volt ez az előadás, hogy még a falu idősebb dolgozói is táncra perdültek és be­mutatták a fiataloknak az ősrégi táncokat. Két legyet ütöttek egy csapásra: a kultúrműsort is megtar­tották és az EFSz kukoricáját is felfosztották. E sikeres estét az­óta már több ízben megismételték a dolgozók nagy örömére. NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM A newyorki kikötőmunkásoK sztrájkja Október 15-én New Yorkban, a Hunson-folyó több kikötőjének mun­kásai sztrájkba léptek. A sztrájk rövi­desen átterjedt a brooklyni kikötőkre is. Ti/enkilencedikén csatlakoztak Manhattan-körzet kikötőmunkásai, őket követte a newyorki dokkokban dolgo­zó kikötőmunkások többsége. A hajóstársaságok és a megrekedt áruk tulajdonosai hajóikat az atlanti partvidék más kikötőibe irányították át. Ekkor Staten Island. Jersey City, Boston és más kikötők dolgozói is ki­mondották a sztrájkot. Valószínűnek tartják, hogy a munkabeszüntetés a ba'timorei, philadelphiai és chesteri kikötőkre is átterjed. A munkások szolidaritása áthúzta * tőkések számí­tását. , A kikötők forgalma — mint az United Press jelenti — csaknem le­ült. Október 25-én már 122 hajó vesz­tegelt, hasztalan várva arra, hogy a fedélzetükön lévő árut kirakják. A Reuter szerint a kikötőkben felhalmo­zódó — részben romlékony — szál­lítmányok tömege naponta 25 millió dollár értékű áruval növekszik. A megmozdulás politikai jelentősé­gét aláhúzza az, hogy a veszteglő ha­jók között — mint a Telepress írja — ott van az az öt szállítógőzös is, ame­Iveknek Koreába szánt hadianyaggal megrakodva kellene kifutniok a ten­derre. Ugyancsak berakodásra vár és megrekedt az Atlanti Szövetség tag­államai részére előirányzott Számos regyverszállítmány is. A mozgalomra közvetlen okot az az új béregyezmény adott, amelyet Joe Ryan, a dokkmunkások szakszer­vezetének (International Longshore­men's Associaton) „életfogytiglan" megválasztott elnöke a munkások háta mögött kötött a tőkésekkel. Ez az egyezmény — az áremelkedéseket figyelembe véve — az eddiginél is kedvezőtlenebb helyzetbe juttatná a kikötőmunkásokat. Ryan, a tőkések bérence, valamint megbízói, kezdetben rábeszéléssel, s amikor ez nem használt: fenyegető­zéssel és erőszakkal próbálták meg­törni a kikötőmunkások harcát. Azzal fenyegették őket, hogy majd katonák rakják meg a hajókat. Ryan utasítá­sára Anthony Anastasia gengszterve­zér a rendőrség védelme alatt ban­dájával megtámadta a sztrájkőröket és öt embert súlyosan megsebesített. De a sztrájkot nem tudták letörni. Csütörtökön mintegy száz felbérelt sztjwjktörő, rendőrök segítségével, át­tört a sztrájkőrségen, hogy az éppen beérkezett Carania nevű 35.000 tonnás angol gőzös szállítmányát kirakják. A hajódokkot elérve, azonban még­sem kezdtek munkához, hanem visz­szafordultak, mert — mint vezetőjük, Iiarold Bower, a Reuter szerint szűk­szavúan kijelejjtette: — nem hajlan­dók dolgozni olyan kikötőben, ahol sztrájkörök állnak. A newyorki kikötőmunkás-sztrájk körülményei éles fényt vetnek az ame­rikai munkásság soraiban végbemenő mély erjedésre. A gyűlésen, amelyet Ryan a sztrájk leszerelése céljából egybehívott, minden széken ott feküdt a Dockers News, a kíkötőmunkás szak­szervezet baloldali csoportjának lapja. A newyorki kikötőmunkások példaké­püknek tekintik a nyugati partvidék Harry Bridges által vezetett harcos dokkmunkás-szervezetét, amely megis­métlődő sztrájkokkal és főleg az em­lékezetes 1934. évi nagy sztrájkkal az övékénél lényegesen kedvezőbb fel­tételeket vívott ki magának. A keleti partvidék kikötőmunkásai­nak bátor helytállása már eddig is visszaverte az áruló szakszervezeti bürokrácia bérlenyomó kísérletét. Je­lenleg 20.000 rakodómunkás zárt egy­ségben követeli a 25 százalékos bér­emelést és a munkafeltételek javítását. E sztrájk legfőbb jelentősége azonban kétségkívül abban áll, hogy megmu­tatja: a jobboldali szakszervezeti ve­zetők egyre kevésbbé tudnak eleget tenni a tőkésektől kapott megbízatá­suknak: átcsap a fejük felett a töme­gek elkeseFec* .se és harci készsége. A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa november 15-től 21-ig Berlinben ülést tart A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa november 15-től 21-ig Berlinben ülést tart. Az ülést megelő­zően november 13-án az SZVSZ el­nöksége, november 14-én pedig az SZVSZ végrehajtó bizottsága ül ösz­sze. A főtanács ülésének napirendjén a kővetkező pontok szerepelnek: 1. Di Vittorio elvtársnak, az SZVSZ elnöké­nek megnyitóbeszéde. 2. Herberi Warnke elvtársnak, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség főtitkárának üdvözlő beszéde. 3. Altalános beszá­moló az SZVSZ tevékenységéről. A beszőmolót Louis Saillant elvtárs, a Szakszervezeti Világszövetség főtit­kára tartja. 4. Beszámoló a dolgozók egységéről az életszínvonal felemelé­séért, a háborús előkészületek politi­kájának gazdasági, társadalmi és szo­ciális köveikezményei ellen folytatott harcukban. Az USA Kommunista Pártjának nyílt levele Acbeson kötűgv miniszterhez, a koreai háború békés rendezéséről népünkkel, rákényszerítsük a nép for­ró békeakaratát Önre és a kormányra" — mondja a levél. Az USA Kommunista Pártjának A Pravda közli az USA Kommu­nista Pártjának Acheson külügymi­niszterhez intézett nyílt levelét. A le­vél a többi között határozottan rámu­tat arra, hogy a koreai tűzszüneti tár­gyalások elhúzódásáért az amerikai kormány a felelős. Koreában ma Ma'c Arthur politikáját folytatják s ez a politika egyben Acheson és Truman politikája. A Japánnal megkötött kü­lönbékeszerződés is nyilvánvalóan a Kínai Népköztársaság és a Szovjet­unió elleni háborús egyezmény. E szerződés közvetlen célja, hogy aka­dályozza a koreai béke helyreállítá­sát. ,.Vájjon lehet-e csodálkozni azon, Acheson úr, hogy sokmillió ember or­szágunkban kételkedik a mi törekvé­seink őszinteségében a jelenlegi tűz­szüneti tárgyalásokon? — írják a nyílt levélben. — Vájjon nem érthe­tő-e, miért hallani azt a követelést, hogy ezt a népszerűtlen háborút Ko­reában azonnal be kell szüntetni a további veszteségek elkerülésére? Nem tény-e, hogy a nép nem hajlandó a „nem"-et válaszként elfogadni? A Kommunista Párt Nemzeti Bizottsága kijelenti, hogy a kormány által elle­nünk folyatott hajsza és üldöztetés ellenére mindent meg fogunk tenni, ami erőnktől teiik, hogy egyesülve Nemzeti Bizottsága levele végén hat pontban foglalja össze azokat a ja­vaslatokat, amelyek elősegíthetik a koreai háború gyors befejezését: I. megakadályozni, hogy bármi is gátat vethessen az azonnal tűzszünetnek és a koréi háború békés rendezésének; 2. biztosítékokat teremteni, hogy a Ridgway parancsnoksága alatt álló csapatok nem sértik meg többé a sem­leges területet; 3. parancsot adni az amerikai csapatoknak, hogy ebben a körzetben minden támadó műveletet szüntessenek be; 4. teljesíteni az ENSZ határozatát, hogy a 38. széles­ségi fok legyen a demarkációs vonal alapja; 5. haladéktalanul intézkedése­ket kidolgozni valamennyi külföldi csapat Koreából való kivonására, s ez­zel lehetővé tenni a koreai népnek, hogy megvalósíthassa országának de­mokratikus egyesítését; 6. visszatar­tani az USA szenátusában a japán különbékeszerződés ratifikációját és lehetővé fenni, hosy Kína és a Szov­jetunió teljes mértékben résztvehesse­nek a japán békeszerződés olyan végső lormájának megteremtésében, amely a világ minden népét kielégíti.

Next

/
Thumbnails
Contents