Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-27 / 253. szám, szombat

t "951 október 24 UJSZO A Német Demokratikus Köztársasággal való gazdasági kapcsolatok fejlődése a két ország barátságának biztos alapja Dr. Antonín Gregor külkereskedelmi miníszler beszéde A Szovjetunió nagy győzelme a hitleri fasizmus felett, a két népnek a hős szovjet katonák által való fel­szabadítása a megalázó hitleri já­rom alól és később a Német Demo­kratikus Köztársaság kihirdetése megteremtették annak feltételeit, hogy a német nép egyenlő félként be­kapcsolódjon a békeszerető és demo­kratikus nemzetek sorába. A Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának politikáját ettől az időtől fogva az az őszinte törekvés jellem­zi, amellyel állandóan a békés és ba­ráti együttműködést akarja megszi­lárdítani a Szovjetunió vezetése alatt álló demokratikus tábor valameny­nyi országával. E politika szellemé­ben a Német Demokratikus Köztár­saság és a Csehszlovák Köztársaság közt állandóan szorosabb kapcso­latok alakulnak ki, amelyek mindkét állam nemzeteinek ' történelmében először alapulnak közös megértésen és baráti együttműködésen. Ezen az alapon fejlődtek ki az utolsó két évben a Német Demokra­tikus Köztársaság és Csehszlovákia közötti kapcsolatok is. A két ország közötti árucsere rendkívül megnöve­kedett. Az 1950-es évben kiviteli és behozatali forgalmunk a Német De­mokratikus Köztársasággal az 1949­es évvel szemben 71 százalékkal meg­növekedett és az idei év első három negyedéve alatt a két ország közötti árucsere 114 százalékkal magasabb, mint az 1949-es év megfelelő idősza­kában volt. Az árucsere keretében mindkét állam olyan árukat szállít, amelyek rendkívül fontosak gazda­sági terveink teljesítésében. A Né­met Demokratikus Köztársaság Csehszlovákiába elsősorban beruhá­zási berendezéseket és gépeket szál­lít, amelyek közül sokat azelőtt ka­pitalista államokból voltunk kényte­lenek behozni. továbbá vegyipari nyersanyagokat és termékeket, mű­trágyát és más szükségleti cikkeket. Csehszlovákia a Német Demokrati­kus Köztársaságnak elsősorban kohó­termékeket szállít, kokszot és más ipari termékeket. E kifejlődő kap­csolatok jelentősége azonban nem­csak növekvő térfogatukon és a ki­cserélt áruk fontosságán alapul. A legjelentősebb tény az, hogy gazda­sági szakaszon is és a két ország kö­zötti kapcsolatok újtipusúak, mind­két fél társadalmi érdekeivel vannak áthatva és gazdaságunk legsajátabb szükségleteiből indulnak ki. Ilyen kapcsolatok, amelyek többet jelente­nek, mint csupán az árucserét, csak demokratikus államok között lehet­ségesek, ahol a politikai hatalom a dolgozó nép kezében van. A gazdasági kapcsolatnak ez az új típusa a második világháború után alakult ki a Szovjetuniónak a népi demokratikus országokkal foly­tatott politikája nyomán. A Szovjet­unió nemcsak felszabadította a népi demokratikus országokat, hanem tel­jesen önzetlenül segítségükre volt a háború által elpusztított gazdaságuk újjáépítésében és továbbra is naponta óriási és önzetlen segítséget nyújt nekik a szocializmus felépítésében. Ezen a példán megtanulják a népi demokratikus országok is az egymás közötti kölcsönös gazdasági együtt­működés kifejlesztését. Megtanulják kihasználni az összes rendelkezésükre álló forrásokat, hogy eleget tehesse­nek a többi népi demokratikus or­szág szükségleteinek, megtanul­ják a kölcsönös szükségleteket gaz­dasági terveikbe illeszteni. A Szovjetunió már a népi demo­kratikus országok többségével hosz­szúlejáratú gazdasági egyezménye­ket kötött, amelyek nemcsak arra irányulnak, hogy a népi demokrati­kus országok hosszúidőszakú gazda­sági szükségleteit és terveit biztosít­sák, hanem egyben arra is szolgál­nak, hogy a gazdasági terveket össz­hangba hozzák. Ezen alapelvek sze­rint kötnek a népi demokratikus or­szágok is egymás között hosszúlejá­ratú gazdasági egyezményeket. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti árucsere így az ál­lamok közötti észszerű és célszerű munkamegosztás tervszerű fejleszté­sének eszközeivé válnak. Állandóan megmutatkozik, hogy e gazdasági együttműködés fejlődése nélkül és el­sősorban a Szovjetunió nagy segít­sége nélkül nem volna lehetséges biztosítani, hogy a béketábor összes országai gazdaságilag állandóan ha­talmasodjanak az imperialisták ál­landóan fokozódó támadó intézkedé­sei ellenére. Ezért azt mondhatjuk, hogy a Szovjetunió és a demokrati­kus tábor többi országai közötti gaz­dasági együttműködés állandó fejlő­dése a demokratikus országok köz­gazdasági fejlődésének egyik tör­vényszerűsége. Ez érvényes a Német Demokrati­kus Köztársaságra is. Annál inkább érvényes, mert magának a német gazdaságnak a felépítése olyan, hogy természetes gazdasági partnereit a népi demokratikus országok és a Szovjetunió képezik. A nyugati megszálló hatalmak és a szolgálatukban álló Adenauer báb­kormánynak mostani politikája esz­telen és ellenkezik a német nép ér­dekeivel. Ezek az erők Nyugat-Né­metországot arra kényszerítik, hogy szakítson meg minden természetes gazdasági kapcsolatot, amely a né­met gazdaságot a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazda­ságával köti össze és ezzel egyidö­ben e nyomás alatt a nyugatnémet gazdaság kizárólag a háborús terme­lésre irányul és kizárólag az új vi­lágháború előkészítésének van alá­vetve. E politika következtében a békés termelés Nyugat-Németország­ban mindjobban hanyatlik, a nyugat­német dolgozó nép életkörülményei állandóan rosszabbodnak. Ezzel szemben a Német Demokra­tikus Köztársaság gazdasági politi­kájában a német gazdaság és a né­met nép természetes érdekeiből in­dul ki és az a célja, hogy a német nép életkörülményeit állandóan job­bátegya és a világbékét megerősít­se. E mellett folytatja a Németország és a közép- és délkelet-európai or­szágok közötti gazdasági kapcsola­tok hagyományát, lerombol mindent ami ebben a hagyományban valaha káros volt és ami a háborúelőtti Né-* naetország imperialista lényegéből eredt. A Német Demokratikus Köz­társaság ezeket a kapcsolatokat új, egészségesebb alapon fejleszti ki. Ugyanazok a gyárak amelyek a há­ború előtt Közép, és Délkelet Európa országait kevéssé szükséges termé, kekkel árasztották el. most a népi demokratikus országokba fontos vegyipari nyersanyagokat és termé­keket szállítanak és a Német Demo­kratikus Köztársaság ezért cserébe gazdasága számára szükséges termé, keket hoz be. E politika eredményei megnyilvánulnak. Míg Nyugat-Né. metországban a dolgozó rétegek élet­színvonala állandóan süllyed, a Né­met Demokratikus Köztársaságban éppen a legutóbbi időkben fontos intézkedéseket hoztak, amelyek kö­vetkeztében a dolgozók életszínvo­nalában nagy javulások álltak be. A szabadpiac kibővült és számos áru­cikkfajta eladása teljesen szabaddá vált olyan árakért, amelyekért a dol­gozók, a nyugat-német lakossággal ellentétben valóban megvásárolhat­ják a cikkeket. Természetes, hogy ezek az intézkedések nem lettek vol­na lehetségesek a Szovjetúnió segít­sége nélkül a népi demokratikus or­szágokkal való együttműködés nél­kül. Jelentős esemény volt a Német De­mokratikus Köztársaságnak a kölcsö­nös gazdasági segítség tanácsába való felvétele. Ez a tény a Német Demo­kratikus Köztársaság és a béketábor többi országai közötti gazdasági együttműködés lehetőségét tovább szilárdította. A kölcsönös gazdasági segélynyújtás tanácsa, amelynek tag­jai voltak már addig is a Szovjetunió és az összes európai népi demokra­tikus országok, megalapításától kezd­ve tevékenységével nagyban hozzájá­rult a tagállamok közötti mindenol­dali gazdasági együttműködés kifej­lesztéséhez. Az az öröm, amellyel a német nép az NDK-nak e szervezetbe való felvételét fogadta, azt bizonyí­totta, hogy tudatában van annak a lehetőségnek, amely a Német Demo­kratikus Köztársaság gazdasága szá­mára is megnyílik azáltal, hogy tag­jává vált a kölcsönös gazdasági segít­ség tanácsának. A béketábor országai gazdasági együttműködésének keretében a Cseh­szlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági kap­csolatok fejlődésének világos távlata nyílik. Éppen ebben az időben folynak a két ország közötti hosszúlejáratú gazdasági egyezményről a tárgyalá­sok. Világos, hogy ennek az egyez­ménynek rendkívüli jelentősége lesz mind Csehszlovákiára, mind a Német Demokratikus Köztársaságra nézve. Gyakran állították azt, hogy két fej­lett iparú államnak, amelyekben még hozzá egyforma termelési ágazatok vannak kifejlődve, csak korlátozott lehetőségei vannak a kölcsönös gaz­dasági kapcsolatokban. Most meg­mutatkozik, hogy ez az állítás már nem igaz, amennyiben két tervezett gazdaságú baráti államról van szó. Éppen a gépipar és vegyipar szaka­szán, amely iparágazatok szerint Csehszlovákia és a Német Demokrati­kus Köztársaság is jelentősen fejlett termeléssel rendelkezik, a legnagyobb lehetőséget a gazdasági kapcsolatok további fejlődésére a legnagobb lehe­tőségek nyílnak az egyes államok termelésének specializálása útján, né­hány gépfaitát és vegyipari terméket a Német Demokratikus Köztársaság gyárthat Csehszlovákia számára is. más árucikkeknél, vagy termékeknél viszont fordítva. Ezeket a lehetősé­geket a tervezett gazdálkodás telje­sén felhasználhatja, mfg a kapitaliz­mus alatt a termelés egyforma ágaza­tai a pusztító konkurrencia útján fej­lődtek, amely mindenekelőtt a dolgo­zó rétegeket károsította meg. A Csehszlovákia és a Német Demo­kratikus Köztársaság közötti gazda­sági együttműködés egyike azon fon­tos tényezőknek, amelyek a két or­szág gazdaságának megszilárdítását és megerősítését segftik. Ezáltal két demokratikus ország megerősítésére kerül sor, amelynek ereje az egész béketábor szánjára annál jelentősebb, mert Nyugat-Németország közvetlen szomszédai, amelyből most a nyugati imperialisták minden eszközzel a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni új támadás támasz­ponját akarják átalakítani. Ezért azt mondhatjuk, hogy a Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársa­ság közötti gazdasági együttműködés kifejlesztése a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országokkal való nagy gazdasági felvirágzás ke­retében nagy hozzájárulást fog jelen­teni a világbéke megőrzéséért foly­tatott harcban is. Az angliai választásokról Rz angol Kommunista Párt felhívása Október 25-én reggel 7 órakor megkezdődött • a szavazás Anglia 624 választókei iiletében, hogy a 35 millió választó a több mint 1300 je­lölt közül megválassza 616 alsóhá­zi képviselőjét. Csupán egyetlen ke­rületben halasztották el a válasz­tást, mert a jelölt hirtelen meg­halt. A kerületek 80 százalékában csupán konzervatív és munkáspárti jelölt áll egymással szemben. A kerületek beosztása, a válasz­tások egész szervezete és a szava­zatszámlálás technikája a burzsoá­pártok számára biztosít előnyt. A munkáslakta kerületekben 50— 60 ezer választó' küld be az alsó­házba egy képviselőt, ezzel szem­ben vidéki kerületekben, különö­sen a nagybirtokokon 6—10 ezer. Ahhoz, hogy jelöltet megválasz­szák, elegendő, ha csupán egy sza­vazattal szerez többet, mint a töb­bi jelölt külön-külön. A viszonyla­gos többségnek ez az ,,elve" a gya­korlatban azt eredményezi, hogy az egyik jelölt akkor is megkapja a mandátumot, ha a többiek a sza­vazatok ötven százalékánál jóval többet kapnak. A választók előre megszámozott szavazólapot kapnak, ezek szelvé­nyén ott szerepel a szavazó neve. A szelvényeket a kormány tisztvi­selői megtekinthetik és ez termé­szetesen lehetőséget biztosít a vá­lasztók terrorizálására. Anglia jelenlegi urai mindent megtettek annak érdekében, hogy a Kommunista Pártot megfosszák annak lehetőségétől, hogy jelöltjei egyforma eséllyel vegyék fel a har­cot a burzsoá pártokkal. A sajtó túlnyomó része a konzervatívok ke­zében van és a választási kam­pányban nagymértékben fel is használták ezt a hatalmas sajtóap­parátust. Ugyancsak a burzsoá pár­tok — köztük Attlee—Morrison pártja — jóelőre hatalmas összege­ket gyűjtöttek a választások céljai­ra különböző forrásokból. Churchill pártja például jelentős összegeket kap a nagyiparosok szövetségétől, egyes monopolkapitalistáktól és ter­mészetesen amerikai „elvbarátai­tól" is. 1949 végén — a tavalyi vá­lasztások küszöbén — Churchill tengerentúli „barátai" a Chase Na­tional Bankon keresztül tízmillió dollárt küldtek neki a februári vá­lasztási kampány céljaira. A bur­zsoá pártok a mostani választási hadjárat megindulásának pillanatá­tól kezdve állandóan használhatták a rádiót propagadájuk terjesztésé­re, ezzel szemben a Kommunista Párt képviselőit megfosztották attól a lehetőség­től, hogy rádión keresztül ismer­tessék programnijukat. A konzervatív párt újságjai Chur­chill melletti egységes állásfogla­lásra hívták fel a választókat, sőt a „függetlennek" hirdetett Times is a konzervatívokat támogatja. Az álliberális Manchester Guardian fel­hívta az választókat, hogy ahol nincsen liberális jelölt, szavazzanak a konzervatívokra. Attlee-ék lapja, a Daily Herald első oldalán nagy címbetükkel hívta fel a választókat arra, hogy „Szavazz a Labour Par­ty-ra — a béke és családod érdeké­ben". E hazug és hangzatos cím alatt azt írja a lap, hogy az Attlee­kormány meg akarja növelni több­ségét, hogy bebizonyítsa a világnak: „az angol nép hűségesen felsorako­zik a „szocialista" kormány mö­gött." A Daily Worker vezércikkének cí­me: „Fel harcra a békéért, a háború ellen!" Az Angol Kommunista Párt felhívja a népet, hogy a szavazóur­náknál tegyen hitet békeakarata mel­lett és ne feledkezzék meg arról, hogy aki a konzervatívokra szavaz, az a háborúra, a munkanélküliségre, a szegénységre, a nagy profitok ha­szonélvezőire, a háborús uszítókra, a nép ellenségeire szavaz. ..Hogy legyőzhessük a torykat (kon­zervatív monopolkapitalistákat és nagybirtokosokat), de úgy, hogy soha fel ne támadjanak többé, zárt sorók­ban vonuljanak fel a kommunisták azokban a kerületekben, ahol jelöltjük van. Azokban a kerületekben, ahol nincsenek jelöltjeink, szavazzanak a béka harcosaira. Ma minden becsüle­tes, angol állampolgár hazafias köte­lessége, hogy a béke és a szocializ­mus ügyéért harcoljon, hogy megsza­baduljunk az USA befolyásától, hogy megteremtsük a népek békés együtt­élését. Meg kell kötni az öthatalrrfi békeegyezményt, be kell fejezni a ko­reai, malájföldi háborút, meg kell békésen egyezni Egyiptommal, hogy a háborúkra és fegyverkezésekre költött milliókat szociális célokra fordíthas­suk." A párt választási felhívása utal arra, hogy a kommunisták a munkás­pártnak csupán azon jelöltjeit támo­gassák, akik őszinte hívei a békének és a világ minden népével való ba­rátságnak. „Igv tudunk biztosítani olyan munkáspárti többséget, amely megváltoztatja az Attlee-kormány ed­dig követett politikáját" — így fejezi be felhívását a Kommunista Párt. T Pieck elnök prágai látogatásának világvisszhangja Az összes román lapok beszámol­nak Wilhelm Pieck Német Demokra­tikus Köztársasági elnök és az NDK kormányküldöttségének prágai láto­gatásáról. A lapok rámutatnak ar­ra a meleg fogadtatásra, amellyel Wilhelm Piecket a Csehszlovák Köz-, társaság fővárosa fogadta és cik­keikben leírják, hogy a dolgozók tíz. ezrei, a CsISz-tagok és úttörők bé­kejelszókkal fogodták a Német De­mokratikus Köztársaság elnökét. A lapok beszámolnak az NDK el­nökének és kormányküldöttségének Klement Gottwald elnöknél tett láto­gatásáról is. PÁRIZS A francia haladó sajtó nagy fi gyeimet szentel Wilhelm Pieck NDK elnök prágai látogatásának. A L'Hu. manité című lap prágai levelezőjének tudósítása nyomán nagyterjedelmü kivonatokat közöl Wilhelm Pieck el­nök és Klement Gottwald elnök be­szédeiből. A lap megemlékezik arról, hogy először történt meg a történe­lemben, hogy a német állam feje bé­kés, baráti látogatásra jött Cseh­szlovákiába. A lap továbbá kiemeli, hogy ezt a békeilzenetet mily lelke­sedéssel fogadta Prága népe az Ipari palotában tartott nagygyűlésen, BRÜSSZEL A Le Drapeau Rouge című belga lap »Wilhelm Pieck, az NDK elnöke Prágában ismét megerősíti a cseh­szlovák nép és az NDK népe közötti barátságot* cím alatt behatóan fog. lalkozik a német kormányküldöttség­nek Csehszlovákia fővárosában tett látogatásával. Wilhelm Pieck elnök beszédéből a lap kiemeli azt a részt; amelyben ar­ról van szó, hogy az Odera—Neisse vonalat a Német Demokratikus Köz­társaság végleges békehatárnak je­lentette ki. AMSTERDAM A »De Waahrheid< című holland lap is részletes tudósítást közöl Wil­helm Pieck az NDK elnökének és az NDK kormányküldöttségének Prá­gában tett látogatásáról. A lap hang­súlyozza az európai béke megszilár­dításával kapcsolatban e látogatás nagy jelentőségét. MILANO A »L'Unita« című olasz lap közli prágai ^tudósítójának jelentését Wil­helm Pieck elnök Prágában tett ba­ráti látogatásáról. A lap kiemeli e történelmi esemény békés jellegét. Hit kapnak fogyasztóink a pótiegyekre A sP« vagy a »T« jelzésű pótje­gyek 100 g és 500 g húsjegyszelvé­nyeire a feltüntetett mennyiségű húst adják ki, az 50 g-os húsjegyszelvé­nyek a »P« és »T« jelzéssel érvényü­ket vesztik. A »P« és »T« jelzésű étkezési mü­zsirjegy 5 g és 10 g szelvényére az ott feltüntetett mennyiséget adják ki. A »P« jegy két szelvényére (brav­čová masť P/11) 25—25 g szalonnát adnak ki és a »T« jegy két szelvé­nyére (bravčová masť T/11) 280— 280 g szalonnát adnak ki. Lisztet és kenyeret a jegyszelvé­nyeken feltüntetett mennyiség szerint adják ki. A »P« jegy »P—1« külön szelvé­nyére 150 g rizst és a »P—2« külön szelvényre 300 g cukrot adnak ki. A »T« pótjegy »P—1« különszel­vényére 200 g rizst és a »T—2* külön jegyszelvényre 400 g cukrot adnak ki. A többi élelmezési jegyekre az ott feltüntetett mennyiségű élelmiszert adják. A darás lisztet a nagy feke­te ponttal jelölt szelvényre fogják kiadni. I 'iiWWfe

Next

/
Thumbnails
Contents