Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-27 / 253. szám, szombat

) i Xwmms. SZOVJET EMBER A KOMMUNIZMUS NAGY ÉPÍTKEZÉSEIÉRT úgy arat Ki mint vet? A béké* alkotómunkával elfoglalt kolhozparasztság Idén az eddiginél is johh terméseredményeket ért el. Szeptember közepéig már több mint 60 terület, határvidék és köztársaság jelentette Sztálin elvtársnak a gabonabeadási terv teljesítését. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy sohasem szabad megállni az elért eredményeknél és beérni velük. Minden egyes siker akkor válik igazán értékessé, ha további, még gyorsabb fejlődés kiindulópontja lesz. A kolhozok és szovhozolc dolgozói ennek tudatában készülnek fel már most a jövő gazdásági évre s mindent elkövetnek, hogy a szovjetállam által rendelkezésre bocsátott óriási anyagi és technikai eszközöket, a tudomány vívnvínyait és az élenSáró tapasztalatokat tel'es mrrti?kb»n k'haS7"ál>ák. Jól tudják ugyanis, hogy már most, a gazádasági év befejezése előtt eldől a jövő évi termés sorsa is. „Ki mint vet, úgy arat" — mondja a régi közmondás. Sok igazság van ebben a közmondásban, mert bebizonyított tény, hogy a bő termés a helyes és időben végzett vetéstől függ. Ebben az évben a kolhozparasztság kedvezőbb agrotechnikai időszakban végzi el őszi vetést, mint tavaly. Sok területen a köztársaságban már be is fejezték a vetési munkálatokat. A tavalyinál jobb minőségű a vetőmag is. Most már igen széles körben alkalmazzák a keresztbevetést, a szűk sorközzel történő vetést A gyakorlat bebizonyította: a megállapított vetési időszak szigorú betartásával lehet a legjobban megnövelni a terméshozamot. Ezt bizonyítja a többi között a krasznodari határvidék „Kubány"-szovhozának példája is. Ebben a szovhozban idén 3950 hektárnyi területen termesztettek őszi búzát, a hektáronkénti átlagtermés elérte a 24.6 métermázsát. Ezekben a napokban igen nagy feladatok hárulnak a szovjetek mezőgazdasági osztályaira és valamenynyi mezőgazdasági munkák közül az egyik legfontosabb az őszi szántás, A talaj őszi megmunkálása — a földművelés „ füves vetésforgós rendszerének elválaszthatatlan része. A gépállomások, a kolhozok és szovhozok előtt nagy feladat áll: 1952 tavaszától kezdve a tavaszi -—4í Jcogenyij B j jel-nappal folyik a munka a gigantikus mérető építkezésen. A betonüzemek és a most épülő folyómeder között szünet nélkül robognak a tehergépkocsik. Messziről úgy tűnik, mintha futószalag szállítaná oda-vissza a hosszú tehergépkocsisorokat. A földtöltés hegynyulványként húzódik végig a sztyeppén. Az óriási völgylcatlamban, amely szintén emberi kéz alkotása, szorgosan dolgoznak az emberek, gépkocsik dud&lnak, csörömpölve zuhan és harap bele a földbe az exkavátorok markolója s megállás nélkül dolgoznak a légkalapácsok. A villanyforrásstók szikrázó fénye éjszakánként bevilágítja az egész töltést. A dolgozók között feltűnik két ünneplörvhás férfi: egy idősebb ember és egy fiatalabb munkás. Amerre elhaladnak, utánv,k fordulnak a fejek. A gépkocsivezetők és exkavátorkezelők vidáman üdvözlik a fiatal mum. kást. Éljen Szimák! Éljen a mi »milliomosunk«.' — hallatszik minden oldalról. Szimák elfogódottan félszeg mosollyal viszonozza az üdvözléseket. Az idős ember megelégedetten sodorgatja bajuszát. Látom, már mindenütt ismernek. Zsenya. Es szeretnek is. Meg is érdemled ... Mindezt magának köszönhetem. A két ünneplömhás férfi végigmegy a kibetonozott folyómedren. Ez az én masinám, — mondta büszkén Szimák; rámutatva egy » Uralec«-exkavátorra. Látom, szólal meg az öreg. Olvasni kezdi az exkavátor vörösbetüs feliratát: — »i9.}9 november 7-től 1951 szeptember, 6-ig es az exavátpr növényeket kizárólag őszi szántásba, illetve ugarba vetik. A szocialista mezőgazdaság technikai ereje lehetővé teszi, hogy idejében teljesítsék az őszi szántási tervet, s hogy korán végezzék el ezt a különlegesen fontos munkát. Bármely dolog sikere a szervezett munkától függ. őszi munkák idején, amikor a térménybegyüjtés és gabonabeádás befejezésével megkezdődik a takarmányelőkészítés, az öszi vetés és őszi szántás is, különösen nagy szükség van a helyi szovjetek jól megszervezett munkájára. A helyi szovjeteknek és mezőgazdasági szerveiknek amellett, hogy gondoskodnak a földmüvelés szakszerűségének s a kolhoz- és szovhózmezök lermésliozamátiak további emeléséről, minden előfeltételt meg kell terernteniök, hogy a legszakszerűbben alkalmazzák a gépeket a mezőgazdaságban. Iván Bunyejev, Alekszandr Gitalov s a Szovjetunió e dicső gépkezelőinek ezer meg ezer követője egyre újabb tartalékokat és lehetőségeket tár fel, amelyek segítségével emelni lehet a gépek teljesítőképességét. Ha népszerűsítjük és kitartóan meghonosítjuk az élenjáró munkamódszereket, ha elérjük, hogy 1 millió köbméter földet emelt ki.« Az exavátorkezelök hamarosan észreveszik Szimákot és vendégét. Hamarosan az »Uralec«-hez jönnek és szeretettel veszik körül az idős embert. — Nos, hogy tetszik az építkezésünk

f Meg van elégedve tanítványa, val f kérdezgetik tőle. Andrej Potrovics Bojaríncev nagy örömmel látja, hogy öt itt mindenki ismeri. Hogya

n is került Bojarmcev, a Krom-Tau bánya exavátorkezelője ide, a doni sztyeppéref * * * Amikor Jecgenyij Szimák páncéloskatona 1945 végén leszerelt, haza. ment szülőfalujába, Krom-Tauba. Az ottani bányába

n akkoriban már híres ember volt Andrejev Potrovics Bojarincev. Napi teljesítménye állandóan 130-150 százalék körül mozgott. Szimák, aki régen mint villanyszerelő dolgozott a bányábati, őszintén vonzó dott Bojarincevhea. Azonban nemcsak a kiváló munkás és munkamódszere érdekelte a fiatal elektrotechnikust. Vonzotta Bojarincev nagyszerű gépe, az vUralec*. exkavát

0r is. Érdek lődését Bojarmcev is hamarosan észrevette, s tanítani kezdte Szimákot az exkavátorkezelés mesterségére. Jevgenyij Szimák kitűnő tanítvány volt. Nagy lelkesedéssel kezelte a,z exkavátort, amely sok tekintetben tankjára emlékeztette. De boldog volt, hogy eszel a géppel most békés munkát végezhet. Egy hónap múlva már megtették gépkezelőnek. Félév alatt a bánya legjobb exkavátorkezelöi közé került s versenyre kelt mesterével

t Bojar^u mm boldogságára. a traktorok éjjel-nappal dolgozzanak, s hogy a műszaki normák teljesítése törvénnyé váljon minden egyes traktoros számára, akkor ezzel lényegesen meggyorsítjuk az őszi mezei munkák ütemét. De fontos az iS, hogy ne csak gyorsan, hanem egyúttal jól is végezzük el az őszi szántást és őszi vetést, úgy, ahogy ezt megköveteli az agronómiai tudomány s ahogy ez az élenjáró kolhozokban és szovhozokban történik. A jövő évi bő termésért vívott harc nélkülözhetetlen előfeltétele a selejtes munka elleni kérlelhetetlen harc. Ezzel kapcsolatban minden módon emelni kell az állami minőségi ellenőröknek — a kerületi mezőgazdasági osztályok fő agronőmusainak szerepét. A kedvezőtlen Időjárás gyakran bonyolulttá teszi az őszi munkálatok viszonyait. Ebben az időszakban fokozott figyelemmel kell gondoskodni azokról, akik a mezőn dolgoznak. A falusi szovjeteknek s a kerületi végrehajtó bizottságoknak ellenőrizniök kell: vájjon mindenütt kijavították-e a mezőn elhelyezett lakókocsikat, füthetök-e, van-e kályha bennük, hogy idejekorán intézkedni tudjanak a traktorosok munkafeltételeinek megjavításáról. Az őszi munkák sikeres elvégzésével már megteremtjük a jövő évi termés biztos alapját, s ezzel a szovjet parasztság újból hozzájárul a szocialista mezőgazdaság fokozott fellendítéséhez és a szovjethaza további megerősítéséhez. Szimák azonban nem elégedett meg az elért eredménnyel. Eppem'igy kevésnek találta a 150 százalékos tel. jesítményt, mint a középiskola kilenc osztályát. Végülis elhatározta, hogy továbbképzi magát, s felvételét kérte a leningrádi bányászati technikumba. 191(9 nyarán el is indult Leningrádba, miután megígérte mesterének^ és a mester leányának, Óljának, valamint brigádbeli társainak, hogy hamarosan ír majd Leningrádból. Levelet azonban sokáig nem hozott a posta. Amikor végre mégiscsak megjött a levél, a leningrádi bélyegző helyett egy akkor még ismeretlen Don-menti község, Cimljanszkaja bélyegzője volt rajtá. Szimáktkal ugyanis az történt, hogy Leningrádba érkezve találkozott az Uráli Gépgyár egyik szerelőjével, aki elmondta neki, hogy a 200. számú >Uralec€ exkavátor felszerelése Cimljanszkajába késsül. Megtudta tőle azt is, hogy ott már az építők ezrei dolgosnak: megkezdték a világ egyik legnagyobb vizíeröművének építését. A sztálini építkezés hatalmas távlatai magukkal ragadták a fiatalo. san lelkesedő Szimákot. Elindult Cimljamszkajába, s oda is érkezett, még mielőtt a hatalmas gépet összeállították volna. Az exkavátor szerelésében maga is résztvett és 1949 november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom SS. évfordulóján az >Vraiec<cel kiemelte as első puttony földet a cimljanszkajai tenger jövendő medréből. Szimák akkor megfogadta, minden erejét a hatalmas építkezésnek szenteli. Visszatérve szállására, megírta as első levelet Bojarincevnek és QljúwJi. Be faunáit. rójk>

f hogy, mi Szimák a ,,milliomos" történt vele és közölte velük elhatározását. Kővetkező leveleiben egyre hatalmasabb sikerekről számolhatott be. Munkagyőzelmei büszkeséggel töltötték el mesterének és volt munkatársainak szivét. Egy alkalommal arról tudósíthatta régi barátait, hogy egy műszakban 3300 köbméter földet emelt ki, amikor 364 százalékra teljesítette normáját. Es a hír lázba hozta Krom-Tau összes exkavátorkeselőit. Ólja válaszlevelében megírta, hogy az egész te. lep fiataljai vele együtt szeretnének a cimljanszkajai építkesésénl dolgoz, ni. Es a levél döntő változást hosott. Ólja tényleg a donvidéki nagy építkezésekhez utazott, hogy életét Ssimákhoz hasonlóan a nagy csatorna építkezésének szentelje. Bojarincev sem állhatta meg, hogy meg ne nézze a kommunizmus hatalmas lendületű építkezését. Szabadsága idején ö is elutazott Cimljanszkajába. • • • Most együtt nézik a gigászi méretekben folyó munkát s képzeletükben kirajzolódik a visíerőmü hatalmas gránitépülete a gyönyörű ssilipekkel, a tornyokkal és a tornyokat díszítő szobrokkal, a partmenti vidék természeti szépségével. Bojarmcev egyetlen pillantássál átfogja az építkezés csodálatos képét és halkan, szinte magának mondja; — Igen, mi már a kommunizmust építjük.. » Képek a Szovjetunióból A kommunizmus épitkzéseín hatalmas gépek dolgoznák. A kujbisevi vízi. erőművek építésénél as exkavátor már több mint 1 millió köbméter földet vájt ki. As építkezésen éjjel-nappal állandóan folyik a munka. A dolgozók a legmodernebb műszaki felszerelésekkel vannak ellátva. Képünkön egy exkavátor mu/nkája látható, amely a vízierőművek épületei, nek alapjait vájja ki. As exkavátor lapátjának egy mozdulatával egy egésg teherautó telik meg földdel. Építkezések Leningrádban A Kirovszkíj sugárút újjáalakítása. U j ház a Sztá lin sugárúton.