Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-27 / 253. szám, szombat

1951 október 27 UJS70 Az ebedí állami bir'okon elvégezték az ősziek vetését és a napokban befejezik a cukorrépaszedését is Örömmel tekinthetünk vissza az elmúlt héten elvégzett munkáinkra, mert bizony jó munkát végeztünk Befejeztük a rizscséplést. összes rizs­termésünk 98 66 mázsa lett. Vasárnap pedig 7 órás brigádot rendeztünk. Egy hatos csoport elszórt 132 mázsa műtrágyát. A műtrágyaszórók után rögtön mentek a traktorok, amelyek a talajelőkészítést végezték, hogy másnap már vetni lehessen. Traktora­ink éjjel is dolgoztak. Ennek a nagy munkalendületnek köszönhető, hogy október 18-án befejeztük az ősziek vetését, összesen 57 hektárt vetet­tünk el, ebből "79 hektár keresztso­rú vetési módszerrel. Az elmúlt héten nagyon kitűnt Jan­tosik István fogatosgazda munkája, aki lényegesen elősegítette a jó mun kabeosztást és példájával magával ra­gadta a többi dolgozókat is A répa elszállításánál például úgy szervezte meg a munkát. Ijogy a szállítással egyidejűleg a földön maradt répafejek összehordása is folyjon. Igaz, hogy erre csak 3—4 fogat jutott, de mégis követni lehetett a letakarí­tással a répaszállítókat. A répaszállí­tást 2 traktor és 3 pár lovasfogat végzi. A traktorok éjjelenként szánta­nak. Itt meg kell említeni Petrik és Hajdú elvtársakat, akik minden percet felhasználnak. Igaz, hogy így kerese­tük is szép. Naponta átlag 400—450 koronát ke­resnek. A répaszedési és tisztítási munkákat is pár nap múlva befejezzük. Ebből a beszámolóból kitűnik, hogy nálunk, az ebedi állami birtokon jól folynak az őszi munkák. Van azon­ban egy megjegyzésünk Nagyon sze­retnénk, ha a muzslai szezónmunká­sok is kissé jobban bekapcsolódnának a munkákba Ezt ne vegyék a muzs­lai elvtársak rossz néven. Mi csak azt szeretnénk, ha ők is belátnák azt, hogy mennyire fontos most az őszi munkák elvégzése és hogy ők is az ebedi dolgozókkal karöltve segítenék elő azt. (n. f.) A zseíizi álíamí birtokok határidő előtt végeztek a cukorrépaszedéssel A zselízi járás állami birtokainak a terv szerint e hó 30-ig be kellene fejezniök a répaszedést. Hogy az ál­lami birtokok teljesitik ezt a tervü­ket, arról az eddigi eredmények ta­núskodnak. A bajkai állami gazda­ság már október 20-án jelentette a Párt járási bizottságán, hogy száz­százalélcra teljesítette a répaszedési tervet. Ugyanezen a napon a szent, györgyi gazdaság, a lontói gazdaság és a zselízi gazdaság is jelentette, hogy százszázalékra befejezte a répa­szedést. Ezt a szép eredményt úgy tudták elérni állami birtokaink, hogy munkacsporotokban, szervezetten és normák szerint dolgoztak. PAULIK PAL, Zseliz. A 85 éves Bartalos Gyufa is kiveszi részét a nagybodaki szövetkezet munkájából Csallóköznek a nagyduna-menti ré­szén terül el Nagy bod ak. Ez a falu sokáig bizony elmaradott volt. Most azonban sok minden megváltozott. Végre megtört a jég és a földműve­sek megalakították a III. típusú EFSz-et. Ez nem volt olyan egysze­rű dolog. Bizony sokat kellett Vilá­gi elvtársnak beszélnie és magyaráz­nia, amíg meg tudta győzni a kis. és középföldmüveseket arról, hogy miért fontos a szövetkezet megalakítása. A meggyőző tevékenység eredménye azonban meg is lett. Az Egységes Földműves Szövetkezetbe tömörült kis. és középföldmüvesek meggyőző­désből lettek szövetkezeti tagokká és bátran kiállják a törhetetlen »gaz. da urak* fenyegetéseit, suttogásait. Az természetes, hogy a kezdetben mindig vannak nehézségek. A kezdeti nehézségeket azonban egy kis jóaka­rattal le lehet küzdeni. Tudják ezt ifj. Világi Móric és Bartalos Gyula is. akik elsőnek léptek be a szövetke­zetbe. A fiatal nagybodaki III. tipusú EFSz-ben már teljes ütemben folynak a közös munkák. A munkából a 85 éves Bartalos Gyula, a falu legidő­sebb gazdája is, derekasan kiveszi a részét. Azt mondta, hogy ő még sokat akar dolgozni, de nem úgy mint idáig, hanem a közjólétért. Bartalos bácsi nem egyszer hangoztatja a szövetke­zeti tagok között, hogy ha már előbb megalakították volna a szövetkezetet, azóta már szebbnél szebb eredménye, ket értek volna el és nem kellett vol­na magukat artnyit törniök a munká­ban. De hisz Bartalos bácsival a töb. bi szövetkezeti tagok is egyet érte­nek. Belátták, hogy népi demokrati­kus rendszerünk az ő javukat akar­ja, arra törekszik, hogy a földműve­sek életszínvonala a munkásokéhoz hasonlóan egyre emelkedjék. Ez pe­dig úgy érhető el, ha földműveseink hasznosabbá teszik a mezőgazdasági termelést és több gazdasági cikket bocsátanak az ipari dolgozók rendel, kezésére, hogy aztán azok is több traktort és több más iparcikket tud­janak a földművesek rendelkezésére bocsájtani. De, nehogy aat higgyük, hogy Bo­dakon csupán ilyen józan gondolko­zású egyének vannak. Maradtak még jó egynéhányan olyanok is, akik a »régri jó időket« kívánják vissza, vagyis azt az időt, amikor nekik nem kellett dolgozniok, hanem szolgák dolgoztak rájuk, akiket kedvük sze. rint kizsákmányoltak. Jól emlékszünk még ezeknek a kulákocskáknak a ki. jelentéseire, amelyeket a kocsmában borozgatás közben tettek, hogy nekik nincs adósságuk és jő gazdák, de más mindenki koldús. Ezek most is szét "karnák verni az ifjú szövetkezetet, csakhogy hatalmuk már megtört. A becsületesen gondolkozó kis. és kö­zépföldmüvesek szilárd sorokba tö­mörülve építik szövetkezetüket és pem hagyják magukat többé befolyá­solni a kizsákmányolóktól. KOHUT MIHÁLY, Kolozsnéma. Bagoíán és Érsekújváron is megalakult az EFSz Bagotán is megkezdte az Egységes Földműves Szövetkezet a működését. Egyelőre még csak 34 tag egyesült szövetkezeti gazdálkodásra, de a munkák *nnek ellenére is teljes ütem; ben folynak. A traktorállomás segít­ségével elvetettek már 7 hektár őszi árpát és 4 hektár rozsot. Jelenleg a föld háza alá való előkészítése folyik teljes ütemben. A vetés után pedig 42 mélyszántásra kerül a sor. A bagotai szövetkezet tagjai annak ellenére, hogy még csak most kezdték meg a közös gazdálkodást, teljes oda­adással dolgoznak, és minden felté­tele meg van annak, hogy munkájukat siker koronázza. SÁRKÖZI JÁNOS Bagota Október 11-én tartották meg az érsekújvári földművesek az EFSz ala­kuló gyűlését. Ez a gyűlés a helyi pártszervezet, valamint a tömegszer vezetek, köztük nem kis mértékben a CSEMADOK lankadatlan meggyőző munkájának az eredménye. Végre az érsekújvári földművesek is belátták azt. hogy céltalan az pgyéni gazdái kodás és hogy a könnyebb élet és a magasabb életszínvonal csakis a szö­vetkezeti nagytermelés útján érhető el. Megértették továbbá azt, hogy a mezőgazdasági termelést is az ipari termelés színvonalára kell emelni, mert csakis így érhető el rövid időn belül mindnyájunk célja, a szocializ­mus. (v. r.) Az őszi munkák jó megszervezésének sikerei az ózsgyáni EFSz-ben Az ózsgyáni III. tipusú EFSz tag­jai a csépiési munkák befejezése után a lentermés betakarításához láttak. A lent gép nélkül szedték fel a szep­tember 15-ig már el is szállították. Hasonlóképpen a magtakarmányok, a tarlókeverékek és réti sarjúk leka­szálása és hazahordása is rövid időn belül megtörtént. Jelenleg az ősziek vetése folyik teljes ütemben. A terv szerint 115 hektárt kell bevetni. "Ennek már 65 százalékát elvégezték. A cukorrépa­szedést is jól megszervezték az ózs­gyáni szövetkezeti tagok. Az egész répaterületet szétosztották az egyes családokra. Körülbeül 700—800 négy­zetméternyi jutott egy jegy szövet­kezeti tag családjára. Igy aztán az egész cukorrépaszedést két nap alatt befejezték. Ez a munkamegszervezés tehát nagyon jól bevált és a még hát. ralévő őszi munkákban, vagyis a ku­koricabetakarításban és a burgonya­betakarításban is ehhez hasonló mun­kamegszervezést akarnak az ózsgyá­ni szövetkezeti tagok alkalmazni. AGONAS JÁNOS, Ozsgyán. Az Uj Szó cikke nyomán Néhány napon belül a bélai EFSz megkapja a filmvetítőgépet Az Üj Szó október 4-iki számában közöltük a bélai szövetkezeti tagok levelét, amelyben panaszt emelnek, hogy elkészített mozihelyiségükbe nem bírják megkapni a vetítőgépet a Csehszlovák Állami Filmtől, annak ellenére, hogy erre már többizben ígé­retet kaptak. A Csehszlovák Állami Film válasza szerint a bélai EFSz kötelezte magát, hogy a mozihelyiséget úgy^épiti fel, hogy ott lehessen használni a MEOP­TON I. vetítőgépet, vagyis, hogy a vetítőgép és a vászon közötti távol­ság 17 méter legyen. Időközben azon­ban aa Állami Film műszakija meg­állapította, hogy a javítási munkákat a mozlhelyiségben nem a megállapo­dás szetint végezték el. úgy, hogy ott a fent említett tipusú vetítőgépet használni nem lehetett volna. Más vetítőgép pedig abban az időbér ,iem állt rendelkezésre a filmvállalatnak. Most azonban érkeztek a raktárba MEOPTON II. típusú vetítőgépek, amelyek használatánál a vetítőgép és a pászonközötti távolság 18 mé­ter tehet. Ezekből a vállalat pár napon belül rendelkezésére bocsát egyet a bélai EFSz-nek. A Csehszlovák Állami Film meg­jegyzi továbbá, hogy a bélai EFSz helytelenül járt el akkor, amikor nem tartotta be a megegyezés pontjait a mozihelyiség megjavításával kapcso­latban. Ha véletlenül a terven felül nem kapott volna a filmvállalat MEOPTON II. vetítőgépeket, akkor az EFSz-nek át kellene építeni a mozihelyiséget, hogy ott használni lehessen a MEOPTON I. vetítőgépet. IDCÍSZKRŰ KŕRDŕSĽK A dunaszerdahelyi traktorállomás korompai brigádja 208 százálékra 'eljesiti az öszi munkák tervét Mi, a dunaszerdahelyi traktorállo­más Korompára kihelyezett brigádja megszilárdított normák szerint 184 százalékra teljesítjük tervünket. A terv időelőtti teljesítése és túlteljesí­tése számunkra nagy büszkeség és ezért versenyre hívjuk ki mindazon munkacsoportokat, amelyek teljesít­ményükben lemaradtak, hogy a jövő­ben utolérhessenek, sőt ha tudnak el is hagyjanak bennünket. A szocialista munkaverseny és a normák túlteljesítése méreg a reakció számára. Mi ezért nem álltunk meg még a 184 százalékos tervteljesités­nél sem. Október 18-án már 208 szá­zalékra emeltük teljesítményünket. Mi ezt a fegyvert tartjuk az egyik leg­hatásosabb fegyvernek a világbékéért folytatott harcban. DVORZSAK FERENC brigádvezető és a brigád 19 tagja A burgonya szétosztása a III. és IV. típusú szövetkezetekben A földművelésügyi minisztériumba több kérdés érkezett be arról, hogyan kell szétosztani a III. és IV. típusú EFSz-ekben a burgonyatermést. Erre azonban nincsenek pontos utasítások, de fontos, hogy a következő alapelve­ket szem előtt tartsuk. Mindenekelőtt fontos, hogy az EFSz százszázalékra teljesítse az állam iránti kötelezettségét. Emellett azon­ban nem szabad megfeledkezni a köl­csönvett ültetőburgonya visszaadá­sáról sem. Ez EFSz-eínk második feladata a burgonyatermés elosztásá­nál. A harmadik dolog pedig a jövő évi ültetőburgonya és a takarmány biztosítása. Az ü^ető- és takarmány­alapra annyi burgonyát kell meghagy­ni, amennyi az elkövetkezendő évben minden körülmények között elég lesz Henktáronként körülbelül 25 mázsa burgonyát kell meghagyni ültetésre. Ezt a mennyiséget az EFSz nemesí­tett üitetőburgonyával fogja elcserél­ni. A takarmányalapra annyi burgo­nyát kell hagyni, amennyi elég az állatállomány számára az elkövetke­zendő évben. Emellett figyelembe kell venni az állatállomány emelésé­nek tervét is. vagyis számolni keM azokkal az állatokkal is. amelyek a szövetkezetbe ugyan még nincsenek meg, de a terv szerint rövidesen meg lesznek. A burgonyatermésből bizonyos mennyiséget a szociális alapra kell fordítani. Ebből az alapból fedezik a szövetkezeti tagok családjainak bur­gonyaellátásét betegség vagy pedig alacsonyabb munkaképesség esetén. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez az alap használható fel azon szövetkezeti tagok kisegítésére, akik rendes burgonya jegyben része­sülnek, vagyis akiknek a szövetkeze­ten kívül van alkalmazásuk és nem folytatnak háztáji gazdálkodást. A szociális alapból a szövetkezet rendes felvásárlási árért adja ki a burgonyát Nem szabad azonban burgonyajutta­tásban részesíteni azokat a szövetke­zeti tagokat, akik saját hibájukból nem dolgozták le a tervezett munka­egység mennyiséget. Ha a szövetkezet ezeket az alapo­kat már betöltötte, akkor megfontol­hatja azt. hogy milyen mennyiséget tudna beszolgáltatni még az államnak a kontingensen felül. A többi burgo­nyát pedig szétosztja a tagok között a ledolgozott munkaegységek szerint Most azonban csak a 80 százalékát lehet előlegként kiadni, a fenmaradt részt pedig csak az évvégi elszámo­láskor. A burgony a sjlőzása Hogy malacállományunk számára április, május és június hónapokban is legyen friss burgonyatakarmány, burgonyatermésünk egy részét elszi­lózzuk. A burgonyaszilózásnak első jelentősége az, hogy sokkal kisebbek vele a veszteséged, mint például a vermelésnél. Száz kilogramm burgo­nyából fel tudunk nevelni 15 malacot. A másik előnye a szilózott burgonyá­nak pedig az, hogy a tavaszi sürgős munkák idejében a malacok takarmá­nya készenlétben ál! és nem kell kü­lön munkaerőre bízni a malacok ellátását. A burgonya szilózásnál fontos hogy erre a célra csakis egészséges gumókat válasszunk. A gumókat az­tán alaposan megpároljuk vagy páro­lókatjanokban, vagy szeszgyári gőz­gépekben vagy esetleg lokomobilok­ban. Semmiesetre sem elég, ha a bur­gonyát megfőzzük. Az alaposan meg­párolt burgonyához aztán felvágott zöldtakarmányt adunk, körülbelül a burgonya mennyiségének egyötödét Ezáltal a silótakarmány értékét lé­nyegesen fokozzuk. Nem kevésbbé fontos a szilógődrők helyes előkészítése. Mivel a szilózoti burgonyából jóval kisebb adagokat használunk, mint a többi szilótakar­mányból, a gödröknek is kisebbeknek kell lenniök. A köralakú gödör átmé­rője 1—2 méter, mélysége pedig 1.5— 2 méter legyen. A fenéknek feltétle­nül betonból vagy téglából kell ké­szülnie. A földszin felett csupán 30—• 40 centiméter kiemelkedésnek szabad látszani. Hasonlóképpen készülnek a négyszögalakú gödrök is. - Fontos, hagv a szilógödrök helyét jól megvá­lasszuk, vagyis, hogy olyan helyre á?í­suk a gödröket, ahol a talaj nem en­gedi át a talajvizet. Amikor már ké­szen vannak a gödrök, akkor a fala­kat bevonjuk inertolos anyaggal, az­tán a párolt burgonyát a zöldtakar­mánnyal együtt fokozatosan belerak­juk. Közben többször meg kell a gödröt gyúrni, majd a végén 30 cm aS>' aggal betakarni. A malacok árának rendezése ötéves tervünk teljesítésének egyik legfontosabb feladata az állattenyész­tésben az anyadisznók számának nö­velése. Szövetkezeteinknek és föld­műveseinknek most az őszön kell gondoskodniok arról, hogy saját ne­velésükből alkalmas állatokat válasz­szanak ki. Ugyancsak nagyon fontos az is, hogy a meglévő anyadisznókat az ősszel feltétlenül pároztassuk. mert tavasszal, mint miden évben nagy kereslet lész a malacokra. Éppen ezt a keresletet figyelembe véve a földmüvelésügyi minisztérium 1951 október 15-iki hirdetménye ren­dezi a malacárakat. Az 50 Kes kilo­grammonkénti élősúly alapárhoz a malac minősége és súlya szerint kilo­grammonként 10 Kčs felülfiíetés szá­mítható. Most ősszel, amikor a ma lackereslet alacsonyabb, vagyis de­cember 3!-ig, kilogrammonként 15 korona felülfizetés jár. Az 1952-es év januárjától májusig felvásárolt malacok alapára kilogrammonként 30 korona felülfizetéssel bővül, de csak abban az esetben, ha a malac nem több 20 kilogrammnál.

Next

/
Thumbnails
Contents