Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-27 / 253. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek l A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR OOLGOZÚK LAPJA Bratislava, 1951 október 27., szombat 3 Kčs Testvéri üdvözlet valamennyi népnek, amely az agresszorok és az új háború gyujtogatói ellen, a békéért, a demo­kráciáért,, a szocializmusért harcol! (A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bi­zottságának jelszavaiból a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 34. évfordulója alkalmából). IV. évfolyam, 253. szám Az ENSz napja alkalmából Široký elvtárs miniszterelnőkhelyettes, külügyminiszter rádióbeszéde 1951 október 25-én * Ma van 6 éve annak, hogy érvény­belépett az ENSz chartája. Ez az év­forduló alkalmat nyújt nekünk arra, hogy rámutassunk, hogyan teljesíti az ENSz a chartából reárótt felada­tokat és milyen szerepet játszik a béke erői és az új háború imperialis­ta «szítói közötti mai világküzde­lemben. Hogy a tartós béke bizton­sága és a nemzetek közötti kölcsönös együttműködés biztosítására nemzet­közi szerveket létesítsenek, ez a gon­dolat már a második világháború fo­lyamán felvetődött. Elsősorban e Szovjetúnió volt az, amely hagyo­mányos békepolitikája és a nemzetek közötti békés együttműködés szelle­mében törekedett arra, hogy lerakja a tartós béke és a nemzetek bizton­ságának szilárd alapját. Ezért nem véletlen az, hogy éppen ftz 1943-as moszkvai konferencián ál­lapították meg az általános nemzet­közi szervezet felépítésének alapel­veit, ami hathatósan biztosítaná az összes békeszerető nemzetek bizton­ságát és együttélését. A Szovjetúnió kezdeményező rész­vétele nagy szerepet játszott az ENSz előkészítésében és megteremtésében és annak talaján következetesen ke­resztülvitte az Egyesült Nemzetek chartájában foglalt elveket. Hogy a Szovjetúnió ennek a nemzetközi szer. vezetnek mekkora jelentőséget tulaj­donított és hogy értékelte alapítása­kor, meg működésének kezdetén, ar­ról Sztálin elvtárs 1946-ban Március­ban mondott szavai tanúskodnak. Az Associated Press tudósítójával foly­tatott beszélgetés alkalmával Sztálin generalisszimusz a következőket mon. dotta: s>Az ENSz-nek nagy jelentőségét tulajdonítok, mert a béke és a nem­zetközi biztonság biztosításának fon­tos eszköze. E nemzetközi szerveset, ereje abban van, hogy az államok kö­zötti egyenlőség álapján áll és nem egyiJcnek a másik felett való ural­mán. Ha az ENSz a jövőben meg tudja őrizni as egyenlőség elvét, két. ségkívül nagyon pozitív szerepet ját­szik majd az általános béke és biz­tonság megőrzésében.« Sztálin generalisszimusz e nagysze­rű elemzésével nemcsak az alapfelté­telt tűTÍe ki, amellyel az ENSz tel­jesithené nagy feladatát, hanem egy­úttal gyökerében leplezi le annak okát, hogy az ENSz miért nem telje­siti nagy küldetését. Az Egyesült Államok kormánykörei, amelyek már a szervezet keletkezésekor meg­kísérelték, hogy a szervezetet saját támadó céljaik keresztülvitelének eszközéül használják ki és visszaél­jenek vele, mindenekelőtt az egyén­jogúság elvét támadták meg, és mi­nél mélyebben vonták bele az ENSz-t az amerikai imperialisták a Charta alapvető és legfontosabb tételeinek megsértésébe, annál gyorsabban szűnt meg az ENSz az egyenjogú nemzetek szervezetévé lenni és az amerikai imperialisták egyoldalú esz­közévé vált. 1946-ban működésének kezdetén az amerikai imperialisták még inem vol­tak olyan bátrak, hogy nyíltan ki merték volna jelenteni és keresz­tülvinni háborús céljaikat. Az ENSz ebben az időben néhány jelentős ha­tározatot fogadott el. Elfogadta az atómerő felfedezésével kapcsolatos kérdések megoldására felállított bi­zottság szervezésére vonatkozó hatá­rozatot, amelynek célja volt, hogy ezt a fegyvert, ne használják, fel -'-- Yitiitffc.rii— tömeges gyilkolás eszközéül. Elfoga­dott egy másik határozatot is a fegy. verkezés csökkentésére vonatkozó el. vekről és végül egy határozatot, amellyel a fasiszta Spanyolországot kizárták az Egyesült Nemzetek kö­telékéből. Egy évvel később azonban a helyzet az Egyesült Nemzetek szer. vezetében lényegesen megváltozott. 1947-ben az amerikai háborús uszítók megkezdték az új világhá­ború nyilt előkészítését és ezekbe az előkészületekbe bevonták az ENSZ-t is. 1947 őszén New-Yorkban a szervezet közgyűlésén az ameri­kai imperialisták által irányitott szavazó-többség rálépett a charta rendszeres és durva megsértésének útjára. Az úgynevezett kisközgyü­lés létesítése, amelynek olyan jog­hatalmat adtak, amit a charta kizá­rólag a biztonsági tanácsnak adott, az általános konferencia összehivá­ra vonatkozó határozati javaslat kísérlete, amelynek az lett volna a célja, hogy a chartát megváltoztas­sa és főleg törölje az állandó ta­gok egyértelmű határozatáról szóló paragrafust, valamint az a határo­zat, amellyel felállították a Balkán és Koreai bizottságot és amely ez államok belső ügyeibe való beavat­kozást jelentett és megsértette az önállóság és egyenjogúság elveit: mindezek a charta későbbi rendsze­res megsértésének kezdetei voltak, veszélyeztették az ENSZ-t és lehe­tetlenné tették küldetésének végre­hajtását. Ezzel kapcsolatban meg kell je­gyeznem azt, hogy ismét a Szovjet­unió volt az, amely békepolitikájá­nak szellemében az ENSZ második közgyűlésén határozati javaslatot terjesztett elő az új háború és an­nak uszítói propagandája ellen. Büntetőjogi Intézkedéseket javasolt ebben a háborús uszítók és a nem­zetek közti gyűlölet terjesztői ellen. Bár a szovjet j avaslatot lényegében elfogadták, az amerikai támadók végeredményben mégis kényszerítet­ték az ENSZ úgynevezett többségét arra hogy ne adja beleegyezését a nemzetek közötti együttműködés és békés együttélés veszélyeztetői el­len hozott büntető lépésekhez. 1947 óta az ENSz közgyűlése, job­ban mondva az amerikai imperia­listák szavazógépezete, a Szovjetunió minden békejavaslatát rendszeresen elutasítja. Elutasítja ezt az egész világ minden békeszerető emberének akarata ós vágya ellenére, 100 meg 100 millió, férfi és nő akarata és vágya ellenére, akik aláírták a stockholmi felhívást, a béke száz meg százmillió harcosának aka­rata ellenére, akik követelik az öt­hatalmi békeegyezményt. Az ameri­kai szavazógépezet elutasítja az atomfegyverek betiltására, megsem­misítésére, az öthatalmi békeegyez­mény megkötésére, a fegyverkezés egyharmadára való csökkentésére vonatkozó szovjet javaslatot. Ugyan­ez az Egyesült Államok által irányí­tott szavazógépezet mindezideig el­utasítja egy olyan természetes kö­vetelés teljesítését, mint azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében az 500 müliós kínai nép jogos kép­viselői is helyet kapjanak. De nem­csak ez áll fenn, hogy becsapták a világ széles néptörnegeit, hogy há­zugság hálójába fonták be saját tá­madó akcióikat: az amerikai impe­rialisták megszavaztatták azt a szé­a kínai önkénteseknek a kínai hatá­rok védelmében, saját államuk biz­tonságának érdekében vívott igazsá­gos harcát támadásnak nyilvánít­ják. Igy az ENSz az utóbbi időben egy­re inkább lerombolja a Charta által meghatározott jellegének maradvá­nyait is. Az ENSz úgynevezett több­sége, amelyet az amerikai imperia­listák politikai és gazdasági nyomás­sal terelnek össze és amelyre tá­maszkodnak akcióikban, amikor visz­szaélnek az ENSz-el, távolról sem képviseli az emberiség többségét. An­nál inkább nem, mert néhány úgyne­vezett képviselőnek, mint például a Kuomintang embereinek, az állandó­an ajkukra vett nép szóhoz semmi közük nincsen, azonban az amerikai imperialisták a szavazógép segítsé­gével egyre tovább mennek az ENSz chartája rendszeres lábbal tiprásá­nak útján és az ENSz szervezetét támadó céljaikra egyoldalúan hasz­nálják fel. A szervezettel való e visszaélés kü­lönösen szégyenteljes formában nyil­vánult meg a Korea elleni amerikai támadásban. Az ENSz ahelyett, hogy az igazi támadók, az Egyesült Államok ellen fordult volna, a tá­madó álcázó köpenyegévé vált. Igy került sor arra, amit Sztálin generalisszimusz a Pravda szerkesz­tőjével folytatott beszélgetésében februárban így jellemzett: „Az Egyesült Nemzetek Szerve­j zete, amely mint a béke megőrzé­sének védőpajzsa alakult, a háború eszközévé változott, új háború szí­tásának eszközévé. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ma már nem is annyira világszervezet, mint in­kább az amerikaiak szervezete, amely az amerikai támadók szük­ségletei szerint működik." n A Csehszlovák külpolitikát a bé­ka és biztonság megszilárdítására és megőrzésére irányuló törekvés vezeti, hogy a nemzetek közötti bé­kés együttműködést az egyenjogú­ság és a be nem avatkozás alapján mélyítsük el és terjesszük ki. Cseh­szlovákia ezért mindig és kö­vetkezetesen az ENSZ chartájában kifejezett elveket valósítja meg ét mindig következetesen lép fel azok ellen, akik céljaik elérése érdekében megsértik a békés együttműködés alapjait, az ENSZ chartáját. Csehszlovákia ezért mindig támo­gatja a Szovjetunió békejavaslatait, amelyek fajra, vallásra vagy politi­kai meggyőződésre való tekintet nél­kül az emberiség túlnyomó többségé­nek vágyát és reményét tükrözik visz­sza, és amelyek könyörtelenül lelep­lezik az amerikai háborús uszítók politikáját, a háború előkészítésének politikáját és az ENSz chartájának ci­nikus lábbaltiprását. Az amerikai imperialisták nagyon csalódnak, ha azt várják, hogy az ENSz szavazógépezete be tudja csap­ni a népek széfes tömegeit és így az imperialistáknak sikerül őket háború­ba vonni. A nemzetek közötti békéért ma sokkal nagyobb, sokkal hatalma­sabb erök sorakoznak fel, mint azok, amelyek az ENSz-ben fejbólintva jó­váhagyják az amerikai határozatokat. A világbéke mögött a béke védőinek hatalmas tábora á'ii, amely nem en­gedi meg a háborús uszítók terveinek megvalósítását és amely egységesen követeli a világhelyzet békés rende­jasirgiiggJeMffi gteL-fr ^^.^JLlUMgL^gy^^. Az ipari termelés a Szovjetunióban az 1951-es év III. negyedében 15 százalékkal magasabb volt, mint tavaly A Szovjetúnió minisztertanácsa mellett működő Központi Statiszti­kai Hivatal jelentést adott ki a Szov­jetúnió nemzetgazdasági fejlődési ter­vének teljesítéséről az 1951. év har­madik negyedévében. A jelentés a következőképpen hangzik: Az ipar és mezőgazdaság fejlődését, valamint az áruforgalom fejlődését a z 1951. év harmadlik negyedévében a követ­kező adatok jellemzik: 1. A termelési terv teljesítése az iparban. Az össztermelés negyedévi tervét az iparban 103%-ra teljesítették. Az egyes minisztériumok az ipari össz. termelés tervét a következőképpen teljesítették: A feketeszénipar minisztériuma 105%-ra a színes fémipar minisztériuma 101%-ra a szénipar minisztériuma 100.4-ra a köolajiparminisztérium 103%-ra a villanymüvek minisztériuma 102%-ra a vegyipari minisztérium 103%-ra az elektrotechnikai ipar minisztériuma 101%-ra a telekommunikáció minisztériuma 99,8%-ra a nehéz gépipar minisztériuma 99%-ra az automobil és traktoripar minisztériuma 97%.ra a földművelő gépek termelésének minisztériuma 99%-ra a mechanikai és müszerészeti termelés minisztériuma 100.5%-ra az építkezési és útkészítő gépek minisztériuma 106%-ra a közlekedési gépek termelésének minisztériuma 97%-ra a mezőgazdasági gépek termelésének minisztériuma 102%-ra a Szovjetúnió ipari és építkezési anyagainak minisztériuma 102-% -ra a Szovjetunió faiparának minisztériuma 90%-ra a papír- és fafeldolgozó ipar minisztériuma 103%-ra a Szovjetunió könnyű iparának minisztériuma 103%-;a a Szovietunió haliparának minisztériuma 104%-ra a Szovjetunió hús- és tej­iparának minisztériuma 102%jra a Szovjetunió élelmiszeriparának minisztériuma 109%-ra a Szovjetunió gyapotiparának minisztériuma 83%-ra a közlekedési minisztérium ipari vállalatai 101%-ra az egészségügyi minisztérium ipari vállalatai 104%-ra a Szovjetunió filmipar! minisz­tériumának ipari vállalatai 107%-ra a szövetségi köztársaságok helyi iparának és helyi­fűtőanyag iparának minisz­tériumai 107%-ra a termelő szövetkezetek 107%-ra. A Szovjetunió ipari össztermelése az 1951-es év harmadik- negyedévében az 1950-es év harmadik negyedévével szemben 15%-kal emelkedett. Az ipari munkásság munkatermelé­kenysége az 19^1-es év harmadik ne­gyedévében az 1950-es év harmadik negyedévével szemben 9%-kai meg­növekedett. Az 1951-es év harmadik negyed­évének nemzetgazdasági tervében megállapított feladatokat az ipari ter­melés önköltségeinek csökkentésére túlteljesítették. Az ipari termelés ön­költségei a mult évvel 'szemben 9%­kal csökkentek. 2. Mezőgazdaság. A kolhozokban és szovhozokban si­kerrel fejeződik be a termés betaka­rítása. Az őszibúza vetését ez év őszén rövidebb időszak alatt végezték el, az agrotechnika emelkedett szín­vonala mellett. Több őszi gabonafélét vetettek, mint a mult évben és emel­let jelentősen kibővült a búza vetési területe is. Az idén még jobban megszilárdult a mezőgazdaság anyagi, műszaki alapja és a szovhozokban és kolho­zokban a termelés gépesítésének színvonala emelkedett. A gép- és traktorállomások az 1951-es év el­múlt időszaka alatt a kolhozokban 20%-kai több mezőgazdasági munkát végeztek, mint az 1950-es év ugyan­ezen időszakában. A kombájnok a kolhozokban 32%-kal több gabonát arattak le, mint az 1950-es évben. A kolhozok és szovhozok a szarvas­marhaállomány emelésében további sikereket értek el. A közös állatállo­mány a kolhozokban 1950 október 1­től 1951 október l-ig a következőkép­pen emelkedett: a szarvasmarha állo­mány 13%-kai, ebből e tehénállomány 18%-kal. a sertésállomány 2%-kal, a birka- és kecskeállomány 7%-kal, a lóállomány 9%-kal. A baromfiállo­mány a kolhozokban 11% -kai emelke­dett. Az állatállomány a Szovjetunió szovhozminisztériumának szovhozaiban ugyanezen időszak alatt a következő­képpen emelkedett: a szarvasmarha­állomány 15%-kal, ebből a tehénállo­mány 15%-kal, a sertésállomány 16%-kal, a birka- és kecskeállomány 8%-kal és a lóállomány 15%-kal. A baromfiállomány a szovhozokban 37 százalékkal emelkedett. 3. Az áruforgalom fejlődése. Az 1951. év harmadik negyedévé­ben a szovjet kereskedelem további fejlődése folytatódott. Az állami és szövetkezeti üzletek összehasonlítható árakban a lakosságnak 13%-kal több árut adtak el, mint az 1950-es év har­madik negyedévében. Emellett a hús­"eladás 19%-kal, a húskészítmények eladása 14%-kal. a halkészítmények eladása 11%-kai, a vaj és növény: olaj eladása 12%-kal, a tej és tejter­mékek eladása 38%-kai, a sajteladás 13%-kal, a cukoreladás 33%-kal, a cukrászkészítmények eladása 23%-kal, a gyapotanyagok eladása 22%-kal, a selyemkelmék eladása 33%-kal, a ha­risnya és rövidharisnya e'adása 24%­kal, a kötöttáru eladása 20%-kal, a cipőé 10%-kal, a kozmetikai készít­ményekké 20%-kal, a bútoreladásé 49%-kal, a rádiókészülékek eladása 55%-kal, a grammofon eladása 22%­kal, a varrógépek eladása 33%-kal, a fényképezőgépek eladása 30%-kal, ke­rékpárok eladása 2.3%-kai emelkedett. Az 1951. év harmadik negyedévében az 1950-es év harmadik negyedévével szemben, a lakosság mezőgazdasági termékeinek eladása is emelkedett a kolhozpiacokon és pedig legjobban a liszt, szalonna, baromfi, tojás, gyü­mölcs és méz eladása emelkedett. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Sta­tisztikai HivafaL V

Next

/
Thumbnails
Contents