Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-26 / 252. szám, péntek

CXedoe i Szerkesztőség ! Engedjék meg. hogy keszám ban tanult nevelési irányelvekr és szorosan össze van kapcsol ladhatunk. ti célotok a mienk ta szellemben, megtanítani gyű demokráciánk és a haladó oilá tani a népet harcolni a békéért. Úolgozó kemény tenyerével küz Végül kinyitni a tudás kapu velük a munkát, mert ma a mu nap fel kell venni, hanem tlsz kül ép, egészséges ember nem képen az új nemzedéket, mert Ha most magukévá teszik eze senki nem választja el őket a ezt akarjuk. oljak e kerületi úttörő iskolá­61. A ti és a mi célunk közös va. Mi egymás nélkül nem ha­Is: átnevelni a népet szocialis­lölni a háborús uszítókat, népi­g ellenségeit is főleg megtani­amelyért minden becsületes i. ját a nép előtt, megszerettetni nka nem nyűg, amelyet minden telet és becsület dolga, ami nél­tud élni. Erre kell nevelni fő­bennük van az erö és a jövő­ket az fIveket, akkor soha többé haladás eszméjétől és mi éppen Építsük ki fobban a pionírszervezetet Egyik legfontosabb feladat, mely előttünk áll, a pionír-szer­vezet kiépítése hazánkban. Eb­ben a munkában • Csehszlovák Ifjúsági Szövetségre vár a leg­nagyobb rész. Miért éppen a CsIŠz a legalkalmasabb erre a gyönyörű építőmunkára? Azért, mert a CsISz hazánk egyik leg­haladóbb szellemű szövetsége. Benne tömörülnek ifjúságunk legjobb békeépítői. Amikor a pionír-szervezetről beszélünk, magunk előtt látjuk a CsISz leendő tagjait, akik a mi he­lvünket töltik be majd egykor. Ezért amilyen öntudatos, fegyel­mezett útörőket nevelünk, olyan CsISz-tagokat, olyan kádere­ket kapunk majd a jövőben. Amit mi most nekik adunk, ők azt sokszorosan fogják vissza­adni és meghálálni fáradságos munkánkat. Készüljünk fel te­hát alaposan az új nemzedék nevelésére. CsISz-tagok! Ne húzódjatok félre, ne féljetek ettől a feladat­tól. Jelentkezzetek az úttörő vezetők iskolájába, ahol meg­ismertetik veletek a nevelés cél­jait. Az a célunk, hogy az új ifjúság képes legyen országunk Vezetésére, hogy egy új szocia­lista kollektivet alkosson, amely az új társadalomnak és a mun­kásosztálynak hű dolgozója lesz. Mi a szovjet komsomol után haladunk, az ő bátor ret­tenthetetlen tagjaitól akarunk tanulni, ők a mi példaképünk. Milyennek kell lenni egy út­törő vezetőnek? Legelsősorban kitartónak, türelmesnek, nyu­godt Idegzetűnek és tudatában kell lennie annak, hogy gyer­mekekkel van dolga, tehát csak annyit kívánhat tőlük, ameny­nyit égy serdülő korbeli gyer­mektől kívánni lehet. A vezető mindig különbséget tudjon ten­ni a pionírok között és úgy ke­zelje őket,' amint koruk meg­kívánja. A vezetőnek mindig szem előtt kell tartania, hogy ne öl­tözzön feltűnően, hazánk dol­gozói szerényen és ízlésesen öl­tözködnek és nem szükséges az ideg»Mi államok bolondos, mas­kara divatját átvenni. A vezető vigyázzon, hogy ne legyenek kellemetlen szokásai Például: sziszegés, arcfintorga­tás és furcsa kézmozdulatok stb., mert ezt a pionírok könv nyen elsajátíthatják és később a társadalmi életben kárukra válna. Tehát mindig úgy visel­kedjék a pionírveietö és úgy cselekedjék, hogy példaképe le­hessen a pioníroknak, mert csak Igy tudjuk elérni azt, amit célunkkul kitűzünk. A vezeti igyekezzék mindig barátságos arcot mutatni, mert * siker biztosítva van, ha ben­ne nem a szigorú vezetőt, ha­nem a jóakaratú barátot látják. A vezetőnek ismernie kell mind testileg mind lelkileg min­den diákját. Minden diáknak más és más a lelki beállítottsá­ga. Ezt a vezető úgy ismerheti meg, ha minden szabad idejét a pionírokkal tölti. Nagyon fon­tos, hogy a tanulók konferenciá­ján is részt vegyen a vezető és hogy tanulmányozza a pedagó­giai tudományt. Erre a legal­kalmasabb segédeszköz Maka­renkonak, a híres szovjet peda­gógusnak a munkája. Vigyázni kell a beszédünkre is. Beszél­jünk magyarosan, szabatosan, érthetően és nem túlmagas stí­lusban. Ne keressük »a váloga­tott, színes kifejezéseket*. Be­széljünk úgy, hogy minden gyermek megértse. Igyekezzen a vezető meghódítani minden diákot, hogy úgy járjanak a pionírotthonba, mint második otthonukba. Tanulják meg érté­kelni a közösségi életet, az egész szervezetet. Legyenek büszkék népi demokratikus hazá­jukra és piros nyakkendőjükre Neveljük őket öntudatos, fe­gyelmezett emberekké. Védjék és kíméljék az iskola bútorza­tát, tekintsék úgv, mintha sa­ját tulajdonuk volna És ami a legfontosabb, minden pionír mintakép lecrven többi tanuló­társa előtt A tanulás terén kell megmutatnia, hogy méltó arra, hogy pionírnak nevezzék. Még azt is szem előtt kell tartani, hogy ne avatkozzunk a játékuk­ba. Hagyjuk őket teljesen egye­dül játszani és c közben figvel­iük mecr a lefMválőbbakat, mert már itt a játékban is vezető szerepet fognak vinni ezek, az­az alkotnak. Az ilyen játékok növelik a gyerekekben a ver­senyvágyat, mozdulataik ügyes­ségét és elősegítik testük erős. egészséges fejlődését. A pionírokat hagyjuk saját szavaikkal beszélni és versek, könyvek és újságok olvasásá­Eve kezgydlés Füleken A CsISz füleki helyi cso­portja 1951 október 19-én tar­tota közös taggyűlését, mely az évi közgyűlésnek első ré­sze volt. A gyűlésen a tagok között ott volt Sárkány elv­társ, a járási CsISz elnöke is. A gyűlés a munka dalával kez­dődött és Gubis elnök elvtárs megnyitó beszédével folytató­dott. Majd a csoport eddigi munkájáról számolt be az el­nök elvtárs. A régi vezetőség bevallotta, hogy a csoport ed­digi munkája nagyon ala­csony színvonalon mozgott. A csoport vezetősége egyszer sem jött össze, hogy a csoport ügyeit megtárgyalja és így természetes, hogy a csoport munkája, sem ment. Csak egy szolgál a régi vezetőség ment­ségére, az, hogy a CsISz szlo­vákiai közgyűlésére a köte­lességvállalások teljesítve vol­tak. Kultúrális és politikai munka a csoportban egyálta­lán nem volt, ami magától érthető is. Hisz azt lehet mon­dani a csoport semmit sem dolgozott. Ez év szeptemberé­ben a régi vezetőség leköszönt és az újonnan választott veze­tőség nagy kedvvel, munka­akarással vezeti a csoportot és igyekszik a régi hibákat teljesen kiküszöbölni. A beszámoló után a helyi szlovák polgári iskola pio­nírjainak üdvözlete követke­zett. A pionírok megfogadták, hogy szorgalmasan fognak tanulni és kötelességeiket vé. gezni, hogy rászolgáljanak ök is Gottwald elnök mondására: Uj ifjúság — Gottwald ifjú­sága. Ezután Goldcsiterová verssel, Nagyová és Hrnčiari­ková énekkel gazdagították a műsort. Ciferová elvtársnő pe­dig ismertette a csoport tag­jaival a CsISz központi bizott­ságának határozatait az új munkaévre. Sykora elvtárs ismertette a csoport tagjaival a csoport kötelességvállalásait: 1. A helyi csoport helyisé­gét rendbehozzuk. 2. Kultúrbrigádokkal meglá­togatunk egy pár környezd falut. 3. Brigádmunkával hozzájá­rulunk városunkban az útépí­téshez. 4. Az olvasókör minden egyes tagja megszerzi a Fu­čák-jelvényt. Ezután a osoport tagjai kri­tizálták a csoport munkáját. Befejezésül a járási CsISz­csoport elnök rámutatott a csoportban előforduló hibákra különösen a régi vezetőség hibáira. Majd kijelentette, hogy a csoport mostani veze­tősége a helyes úton van és igyekezni kell minden füleki fiatalt a CsISz munkájába bekapcsolni. A gyűlés a demokratikus ifjúság himnuszának elének­lésével ért véget. H. G. Hogyan tehetjük színessé és érdekessé az olvasókör munkáját? A körben végzett munká­nak örömtelinek, élénknek, tar. kának, gazdagnak kell lennie. A gyűléseket alkalmas módon élénkké és tarkává teszik a dalok és szavalatok. Nem sza­bad azonban azt hinnünk, hogy rendszeresen minden gyűlésen I minden áron énekellnünk vagy verseket szavalnunk kell. A gyűlések megfelelő alkalmas késségét és gazdagságát első­sorban a viták, a megbeszélé­sek jó lefolytatásával, irányí­tásával érjük el. Az átvett anyaggal kapcsolatos énekek és költemények csak érdekes formái annak, hogyan lehet a hallgatókhoz az egyes könyve­ket közelebb hozni és a gyűlés megfelelő légkörét kialakítani. A győlések megfelelő alkalmas kiegészítői a kirándulások és séták is. P. Jilemnicky köny­veinek áttanulmányozásánál pld. meglátogathatjuk azokat a helyeket, amelyek ismertek a felkelési harcokból és ott feleleveníthetjük a könyv cse­lekményét. Ez csak néhány általános út­mutatás arra, hogyan lehet a kör munkáját élénkké tenni. A körök munkájának folya­mán a saját lehetőségekből és helyi feltételekből bizonyára a hasznos formák egész sora merül fel. amelyeket munkánk­ban felhasználhatunk. Mind­amellett azonban nem szabad megfeledkezni fő célunkról: hogy munkánknak mindezen gazdag formái csak arra szol­gálnak, hogy állandóan tanul­junk, hogy állandóan töreked­jünk megismerni gyönyörű ha. zánkat, gazdag történelmét bogy elődeink, dolgozó népünl nagy hagyatéka nyomán a le hető leghamarabb felépíthes sük szocialista jövőnket. val növeljük szókincsüket és beszélőtehetségüket. Színdara­bokban lépjenek fel, énekkaro­kat szervezzenek, mert így a fellépésük talpraesett lesz. és nevelő hatással lesz a többire Ilyen felkészültséggel fogjunk hozzá az új nemzedék nevelé­séhez, mert az új ^nemzedékért felelősek vagyunk mindnyájan Ha ennek eleget teszünk, akkor mondhatjuk, hogy valóban sf gítettünk a szocializmn í építé sében. Ha ez'igy lesz, úttörőin' hálásak lesznek és a szociálist társadalom jó, hazátépitő, fi gvelmezett dolgozói válnak be lőlük. Éljen a pionírszervezet, amel; minden gyermek boldogságáé 1 küzd! Légy mindig résen! Proksz Eta

Next

/
Thumbnails
Contents