Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-26 / 252. szám, péntek

HUSACÍ in. évfolyam 44. szám. 1951 október 26. TANULNI, EZ A MI FELADATUNK! Az emberiség dicső, nagy korszakában élünk és ez to­kozott, felelősségteljesebb munkát, önfeláldozóbb, szívó­sabb tanulást követel mind­annyiunktól. Dolgozó népünk és ifjúságunk szorgos mun­kája nyomán szemünk előtt alakul át hazánk természeti képe, gazdasági és társadalmi szerkezete. De megváltoznak az embe­rek is. A régi tökésgyárak nyomorgó bérrabszolgái ma szocialista iparunk öntu­datos megteremtői. A bankok­tól kiszipolyozott és munká­baa meggörnyedt régi pa­rasztságunk új életet kezdett és szocialista mezőgazdasá­gunk megteremtésével szabad, új parasztsággá válik. Értel­miségrünk szabadon, minden tudását latbavetve szocialista kultúránk felvirágoztatásán dolgozik. Dolgozóink a múltban nem­csak nyomorogtak, de el vol­tak zárva a kultúra és a mű­velődés minden forrásától és lehetőségétől is. Az állam „kultúrpolitikája" a dolgozók és az ifjúság tudatos butítá­sát, félrevezetését szolgálta. A régi köztársaság és a Hor­thy-rendszer urai Jól ttidják, hogy a dolgozó tömegeket csak úgy tudják elnyomni, félrevezetni, ha sötétségben tartják, ha alkotó és teremtő törekvéseit szétzüllesztik a kapitalista kultúra rothadt termékeivel. Tudták, hogy a kultúrált, öntudatos tömegek nem tűrik a jármot és az el­nyomást. Ezért követtek el mindent a dolgozó tömegek és az ifjúság tudatos félreve­zetésére, butítására. Hazánk ma mindent megad ifjúságunknak kulturális és politikai felemelkedéséhez. Nemcsak az iskolák tízezrei, a dolgozókhoz eljuttatott könyvek milliói bizonyítják ezt, hanem erre irányul álla­munk 'és Ifjúsági Szövetsé­günk egész munkája is. Ebben az évben szervezett keretek között megkezdjük ifjúságunk tömeges, kulturális és politi­kai nevelését. Le kell tépnünk ifjúságunk szeméről a hályo­got, melyet a mult nevelése ragasztott rá, fel kell nyit­nunk minden fiatal szemét. Harcot kell indítanunk a mult minden csökevénye ellen, amely visszahúzza, akadályoz­ifjúságunkat az építőmunká­ban, a tanulásban. Az előttünk álló feladato­kat, a szocializmus építésé, i ben reánk váró feladatokat csak öntudatos, bátor, egész­séges gondolkodású fiatalok­kal tudjuk végrehajtani. Az új ipar új munkásokat köve­tel. Átalakuló mezőgazdasá­gunk csak akkor válhat való­ban szocialista mezőgazda­sággá, ha átneveljük paraszt­ifjúságunkat, ha parasztifjú­ságunkból szocialista paraszt­ságot nevelünk. Mindezt csak úgy tudjuk végrehajtani, ha sokkal nagyobb gondot fordí­tunk ifjúságunk szocialista nevelésére, ha a nevelési és oktatási munkánk csoportja­ink központi feladatává válik. Az építőmunka formálja, neveli az embereket, de épp­úgy, mint ahogy építömun­kánkat tervszerűvé és céltu­datossá tettük, nevelőmunkán­kat is tervszerűvé, minden­dennapi feladattá kell tenni. Csakis a tudatos, tervszerű és szívós nevelő, valamint kultúrális munka eredménye­képpen születhetik meg az új ember, csakis így váltózhat meg alapvetően ifjúságunk erkölcsi és politikai arculata. A kapitalizmus anyajegyei nagyon szívósak — mondja Marx. Mindennapi munkánk­ban nagyon gyakran találko­zunk még velük. Az emberek önteltsége, önzése, a közügyek lebecsülése — mindezek mind­mind nagyobb akadályaivá válnak építőim unkánknak. A felelőtlenség, a közömbösség, a köztulajdon megrongálása, a lopás, késés a munkából, stb., mindezek a kapitalizmus visszataszító csökevényei if­júságunkban, befolyásolják a társadalomhoz, az ópitömun­kához való viszonyukat és így akadályozzák a fejlődést, a szocializmus épitését. Egész politikai és kultúrá­lis nevelésünknek elsősorban arra kell irányulnia hogy if­júságunk minél előbb megsza­baduljon ezektől a csökevé­nyektől, hogy ifjúságunk gon­dolkodása szabaddá, életmódja egészségessé és a társadalmunk előtt álló feladatoknak meg­felelővé váljon. Olyan ifjúságot kell nevelnünk, amely megér­ti Pártunk és álfamunk poli­tikáját és minden erejével, te­vékenységével, munkájával megvalósítására törekszik. A Párt szellemében kell nevel­nünk ifjúságunkat, hogy ha­tártalanul szeresse hazáját, gyűlölje a béke és a szocializ­mus építésének ellenségeit. Csak így válhat ifjúságunk bátorrá, kitartóvá a harcban, csakis így válhat képessé minden nehézség leküzdésére. A múltban tudatosan távol­tartották a dolgozó tömegeket és az ifjúságot az állam ügyeinek intézésétől, kizárták őket a politikai életből. Máskép van ez ma! Társa­dalmunk létérdeke, hogy dol­gozó tömegeink és ifjúságunk résztvegyenek az állam ügyei­nek intézésében, hogy minél szélesebb tömegek megtanul­ják a politika tudományát. Olyanná kell tenni politikai nevelésüket, úgy kell meg­szervezni, hogy ifjúságunk képessé váljon az állam és a közügyek intézésére. Ezért van olyan nagy jelentősége ifjúságunk rendszeres, terv­szerű politikai és kultúrális nevelésének. Az olvasókörökben megis­mert irodalom nagyon fontos szerepet fog játszani ifjúsá­gunk szocialista nevelésében. A könyvek nagy hatással vaui­nak az ifjúságra. Olvasókö­reinkben ifjúságunk tízezrei fognak megismerkedni a szo­cialista irodalom legjobb ter­mékeivel és ezek a müvek hazafias tettekre fogják lel­kesíteni ifjúságunk széles tö­megeit az építmunkáiban és hazánk megvédésében. Ismeretekkel gazdagítiani az ifjúságot, szélesítem kul­túrális és politikai látókörét — ez lesz a hivatása az olva­só- és politikai köreink veze­tőinek. Ifjúságunk, olvasó- és poli­tikai köreink tagjai tartsák legfontosabb feladatuknak a szívós rendszeres tanulást. A szocializmust csak müveit, kultúráit, politikában jártas emberekkel lehet felépíteni. Tanuljon minden fiatal, hogy a szocializmus tudatos építő­jévé, hazánk önfe 1 áldozó vé­dőjévé válhasson. Ez a mi legnagyobb feladatunk. Szőke József Az olvasókör tagjainak előkészítése a n ??n ara Az olvasókör valamennyi tagjának mindjárt munkája ele­jén tudnia kell egy alapvető dolgot: a könyvet és a kiegé­szítő anyagot nem a kör gyű­lésein tanulmányozzuk és ol­vassuk, hanem a kör minden tagjának odahaza kell áttanul­mányoznia. Az olvasókörben végzett munka nagy segítségére lesz azon problémák és homályos, kérdések megvitatásában ame­lyekre a könyv olvasása köz­ben bukkan. A kölcsönös véle­ménycsere, a vita segíteni fog a helyes következtetések levo­násában. A tanév folyamán előfordul­hat. hogy a kör valamelyik tagja elhanyagolja tanulmá­nyait és így fékezni fogja a kör munkáját. Ebben az eset­ben a kör vezetőjének barátsá­gos beszélgetést kell folytatnia arról, hogy miért nem tanul? Fel kell tárni hanyagságának okait és rá kell mutatni az ön­müvelés jelentőségére, esetleg a kör külön gyűlése, vagy i legvégső esetben a csoport bi­zottsága beszéli meg vele. hogy miért nem tanul. , Állandóan törődni kell azzal, hogy a lehető legtöbb fiatalt a könyvhöz, a tanuláshoz vezes­sük. Hazánknak művelt embe­rekre van szüksége. Felületes tudású ember nálunk nem ér­vényesülhet. Emlékezzünk vissza Kiement Gottwald köztársasági elnö­künk beszédére, amelyet az egységes iskola törvényesítése alkalmából mondott a diákok­nak 1948 április 26-án. Ebben a beszédben elnökünk többek között ezt mondotta: A köztársaság és új is­koláink nektek minden lehető­séget megadnak reményeitek és álmaitok megvalósítására. Azonban, aki nem dolgozik, ne is egyék! Olyan törvényt, hogy az ember valamit megtanuljon tanulás nélkül, nem hozhat kormányunk és biztosíthatlak benneteket, hogy ilyen tör­véiyt senki sem gondolhat ki. Ezért tanuljatok!" Szeretett elnökünk e bölcs szavaira emlékeztetjük azokat, akik' az első nehézségek előtt leteszik a fegyvert.

Next

/
Thumbnails
Contents