Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)
1951-10-26 / 252. szám, péntek
HUSACÍ in. évfolyam 44. szám. 1951 október 26. TANULNI, EZ A MI FELADATUNK! Az emberiség dicső, nagy korszakában élünk és ez tokozott, felelősségteljesebb munkát, önfeláldozóbb, szívósabb tanulást követel mindannyiunktól. Dolgozó népünk és ifjúságunk szorgos munkája nyomán szemünk előtt alakul át hazánk természeti képe, gazdasági és társadalmi szerkezete. De megváltoznak az emberek is. A régi tökésgyárak nyomorgó bérrabszolgái ma szocialista iparunk öntudatos megteremtői. A bankoktól kiszipolyozott és munkábaa meggörnyedt régi parasztságunk új életet kezdett és szocialista mezőgazdaságunk megteremtésével szabad, új parasztsággá válik. Értelmiségrünk szabadon, minden tudását latbavetve szocialista kultúránk felvirágoztatásán dolgozik. Dolgozóink a múltban nemcsak nyomorogtak, de el voltak zárva a kultúra és a művelődés minden forrásától és lehetőségétől is. Az állam „kultúrpolitikája" a dolgozók és az ifjúság tudatos butítását, félrevezetését szolgálta. A régi köztársaság és a Horthy-rendszer urai Jól ttidják, hogy a dolgozó tömegeket csak úgy tudják elnyomni, félrevezetni, ha sötétségben tartják, ha alkotó és teremtő törekvéseit szétzüllesztik a kapitalista kultúra rothadt termékeivel. Tudták, hogy a kultúrált, öntudatos tömegek nem tűrik a jármot és az elnyomást. Ezért követtek el mindent a dolgozó tömegek és az ifjúság tudatos félrevezetésére, butítására. Hazánk ma mindent megad ifjúságunknak kulturális és politikai felemelkedéséhez. Nemcsak az iskolák tízezrei, a dolgozókhoz eljuttatott könyvek milliói bizonyítják ezt, hanem erre irányul államunk 'és Ifjúsági Szövetségünk egész munkája is. Ebben az évben szervezett keretek között megkezdjük ifjúságunk tömeges, kulturális és politikai nevelését. Le kell tépnünk ifjúságunk szeméről a hályogot, melyet a mult nevelése ragasztott rá, fel kell nyitnunk minden fiatal szemét. Harcot kell indítanunk a mult minden csökevénye ellen, amely visszahúzza, akadályozifjúságunkat az építőmunkában, a tanulásban. Az előttünk álló feladatokat, a szocializmus építésé, i ben reánk váró feladatokat csak öntudatos, bátor, egészséges gondolkodású fiatalokkal tudjuk végrehajtani. Az új ipar új munkásokat követel. Átalakuló mezőgazdaságunk csak akkor válhat valóban szocialista mezőgazdasággá, ha átneveljük parasztifjúságunkat, ha parasztifjúságunkból szocialista parasztságot nevelünk. Mindezt csak úgy tudjuk végrehajtani, ha sokkal nagyobb gondot fordítunk ifjúságunk szocialista nevelésére, ha a nevelési és oktatási munkánk csoportjaink központi feladatává válik. Az építőmunka formálja, neveli az embereket, de éppúgy, mint ahogy építömunkánkat tervszerűvé és céltudatossá tettük, nevelőmunkánkat is tervszerűvé, mindendennapi feladattá kell tenni. Csakis a tudatos, tervszerű és szívós nevelő, valamint kultúrális munka eredményeképpen születhetik meg az új ember, csakis így váltózhat meg alapvetően ifjúságunk erkölcsi és politikai arculata. A kapitalizmus anyajegyei nagyon szívósak — mondja Marx. Mindennapi munkánkban nagyon gyakran találkozunk még velük. Az emberek önteltsége, önzése, a közügyek lebecsülése — mindezek mindmind nagyobb akadályaivá válnak építőim unkánknak. A felelőtlenség, a közömbösség, a köztulajdon megrongálása, a lopás, késés a munkából, stb., mindezek a kapitalizmus visszataszító csökevényei ifjúságunkban, befolyásolják a társadalomhoz, az ópitömunkához való viszonyukat és így akadályozzák a fejlődést, a szocializmus épitését. Egész politikai és kultúrális nevelésünknek elsősorban arra kell irányulnia hogy ifjúságunk minél előbb megszabaduljon ezektől a csökevényektől, hogy ifjúságunk gondolkodása szabaddá, életmódja egészségessé és a társadalmunk előtt álló feladatoknak megfelelővé váljon. Olyan ifjúságot kell nevelnünk, amely megérti Pártunk és álfamunk politikáját és minden erejével, tevékenységével, munkájával megvalósítására törekszik. A Párt szellemében kell nevelnünk ifjúságunkat, hogy határtalanul szeresse hazáját, gyűlölje a béke és a szocializmus építésének ellenségeit. Csak így válhat ifjúságunk bátorrá, kitartóvá a harcban, csakis így válhat képessé minden nehézség leküzdésére. A múltban tudatosan távoltartották a dolgozó tömegeket és az ifjúságot az állam ügyeinek intézésétől, kizárták őket a politikai életből. Máskép van ez ma! Társadalmunk létérdeke, hogy dolgozó tömegeink és ifjúságunk résztvegyenek az állam ügyeinek intézésében, hogy minél szélesebb tömegek megtanulják a politika tudományát. Olyanná kell tenni politikai nevelésüket, úgy kell megszervezni, hogy ifjúságunk képessé váljon az állam és a közügyek intézésére. Ezért van olyan nagy jelentősége ifjúságunk rendszeres, tervszerű politikai és kultúrális nevelésének. Az olvasókörökben megismert irodalom nagyon fontos szerepet fog játszani ifjúságunk szocialista nevelésében. A könyvek nagy hatással vauinak az ifjúságra. Olvasóköreinkben ifjúságunk tízezrei fognak megismerkedni a szocialista irodalom legjobb termékeivel és ezek a müvek hazafias tettekre fogják lelkesíteni ifjúságunk széles tömegeit az építmunkáiban és hazánk megvédésében. Ismeretekkel gazdagítiani az ifjúságot, szélesítem kultúrális és politikai látókörét — ez lesz a hivatása az olvasó- és politikai köreink vezetőinek. Ifjúságunk, olvasó- és politikai köreink tagjai tartsák legfontosabb feladatuknak a szívós rendszeres tanulást. A szocializmust csak müveit, kultúráit, politikában jártas emberekkel lehet felépíteni. Tanuljon minden fiatal, hogy a szocializmus tudatos építőjévé, hazánk önfe 1 áldozó védőjévé válhasson. Ez a mi legnagyobb feladatunk. Szőke József Az olvasókör tagjainak előkészítése a n ??n ara Az olvasókör valamennyi tagjának mindjárt munkája elején tudnia kell egy alapvető dolgot: a könyvet és a kiegészítő anyagot nem a kör gyűlésein tanulmányozzuk és olvassuk, hanem a kör minden tagjának odahaza kell áttanulmányoznia. Az olvasókörben végzett munka nagy segítségére lesz azon problémák és homályos, kérdések megvitatásában amelyekre a könyv olvasása közben bukkan. A kölcsönös véleménycsere, a vita segíteni fog a helyes következtetések levonásában. A tanév folyamán előfordulhat. hogy a kör valamelyik tagja elhanyagolja tanulmányait és így fékezni fogja a kör munkáját. Ebben az esetben a kör vezetőjének barátságos beszélgetést kell folytatnia arról, hogy miért nem tanul? Fel kell tárni hanyagságának okait és rá kell mutatni az önmüvelés jelentőségére, esetleg a kör külön gyűlése, vagy i legvégső esetben a csoport bizottsága beszéli meg vele. hogy miért nem tanul. , Állandóan törődni kell azzal, hogy a lehető legtöbb fiatalt a könyvhöz, a tanuláshoz vezessük. Hazánknak művelt emberekre van szüksége. Felületes tudású ember nálunk nem érvényesülhet. Emlékezzünk vissza Kiement Gottwald köztársasági elnökünk beszédére, amelyet az egységes iskola törvényesítése alkalmából mondott a diákoknak 1948 április 26-án. Ebben a beszédben elnökünk többek között ezt mondotta: A köztársaság és új iskoláink nektek minden lehetőséget megadnak reményeitek és álmaitok megvalósítására. Azonban, aki nem dolgozik, ne is egyék! Olyan törvényt, hogy az ember valamit megtanuljon tanulás nélkül, nem hozhat kormányunk és biztosíthatlak benneteket, hogy ilyen törvéiyt senki sem gondolhat ki. Ezért tanuljatok!" Szeretett elnökünk e bölcs szavaira emlékeztetjük azokat, akik' az első nehézségek előtt leteszik a fegyvert.