Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-25 / 251. szám, csütörtök

8 UJ szo 1951 október 27 Színházi évad hr ágál •an és Szófiában A csehszlovák fővárosban idén ti­zenhárom hivatásos színház és két bábszínház működik. Ezenkívül a műkedvelő és üzemi színpadok tucat­jain is folyik a színjátszás. A tizen­három hivatásos színház közt hét vá­rosi színpad van. h-Gogol születésének századik évfor dulójá>-a a Nemzeti Színház pHázas­ság« című vígjátékát és a Realista Színház a »Revizor« című színjátékát hozta színre. A Nemzeti Színház elő­készíti továbbá Olbracht »Anna« című regényének dramatizálását, a Realista Színház pedig Cach »A brüxi sztrájk* cím3 darabját, a »Duxi viadukt« foly­tátá-.át, tanulja be. Jirrsek Alojz születésének századik évfordulója alkalmára több prágai színhás a költőnek leghíresebb mű­veit, mint pl. a >Lámpás«, Ján Ro­hács, az »Apa«, »M. D. Rettigova« és a >Bölcső« címűeket adja elő. Az új darabok központjában a béke témája áll, mint pl Novy »A sztecho­vici irattár« és Germán »Egy őszi éjszakán* című darabjaiban. A Ka­maraszínház Kron »A puszta felvirág­zik« című drámáját készíti elő, a Realista Színház pedig Szobko »Az étet újra kezdődik« című darabját. Szovjet darabok közül kiemelhetők Diakonov »Házasság hozománnyal* és Kaskadamov »A moszkvai elvtár­sad című darabjai, továbbá Mejtus szovjet komponista operája, »Az ifjú gárda«. A prágai színházak összesen hetven bemutató előadásra készülnek, belőlük 5 opera, 4 balett, 4 operett, 3 daljáték és 54 színmű. * A szófiai drámai szinház játékévad­ját az »Igában« című színdarabbal kezdte, amely Väzov Ivan hasonló című regénye után készült. A darab a bolgár nép szabadságharcát mutat­ja be a török elnyomók ellen. A szófiai Népszínházban, valamint Plovdij, Kolarovgrád, Sztálinváros és más városok színpadain szovjet szer­zők darabjait mutatják be. A szófiai Népoperában az orosz és szovjet operaművészet hónapját fogják meg­rendezni A bolgár főváros dolgozói érdeklő­déssel nézték meg a vidéki operatár­sulatok előadásait, amelyek nemrégi­ben Szófiában vendégszerepeltek A Robotnicseszko Delo című újság ezzel összefüggésben rámutet arra, hogy Bulgáriában az országnak a fa­sizmus alóli felszabadításáig egyetlen vidéki állami opera, egyetlen állami zenekar és egyetlen nagyobb zeneis­kola nem volt. A felszabadítás óta el­telt hét év alatt ebben a kis ország­ban kilenc szimfonikus zenekar, nécv operaház, három zeneiskola, egy zene akadémia és számos kisebb zeneiskola létesült. A szovjet szénbányászat fejlődése a háhorúutáni ötéves tervben KULTÚRHÍREK A NÉPI DEMOKRATIKUS MAGYARORSZAGBÓL AZ ÜJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ októberben kiadja Groszman szov­jet jró íNég-y nap« és a »Mir,denes« című elbeszéléseit, Groncsár »Pacsir­ta« cimü kötetét, amely három elbe­szélést tartalmaz a kolhozparasztok életéről, Pavlenko sltáliai utazás« című regényét a mai Olaszországról, Alekszej Tolsztoj tizenegy olyan elbe­szélését, amely még nem jelent meg magyarul. Megjelenik ezenkívül Sza. veljev »Roham a Téli Palota ellen«, LLľľkov »Egy partizán feljegyzései« és több más érdekes szovjet mű. * A SZÉPIRODALMI KÖNYKI­ADO kiadásában ebben a hónapban a következő művek jelennek meg: Bo­gáti Péter »Bástya a Tiszán« című müve, mely a tiszta erőmű munká­sainak és mérnökeinek hősies mun­káját örökíti meg. Román György sAzsiai kikötö« cimü munkája egy külföldre, Távolkeletre szakadt ma­gyar nehéz életét írja le. Cs 0u Li-po *Orkán« című müve a kommunisták szerepét mutatja be a felszabadított kinai falu átalakításában. Katona József Bánk bánja, Arany János tanulmányával fog megjelenni. A í Lengyel Költők Antológiája* a len­gyel népi demokrácia kulturális ha­gyományainak és mai életének meg. ismeréséhez segít. Sin-Jen ^Kínában történt« című müve a Kínai Felsza­badító Háború korának életviszo­nyaival ismertet meg egy szerelmes­pár történetéin keresztül. Nagy Ist­ván »Egy év a harmincból* cimü müve regényes helyzetkép az 1924-es Erdélvből, a kommunisták tevékeny, ségéröl. + AZ U J MAGYAR KÖNYVKIADÓ Puskin Anyegin-jének fordítására Aprily Lajost, Mészöly Gedeont és Vas Istvánt kérte fel. Kívülük még Gerényi Tibor, Szegő György és dr. Szentgyörgyi Pál adta be fordítá­sát, de Képes Géza és mások is részt akarnak venni e műfordító ver­senyben. A pályázati határidő meg. hosszabbítását is kérték. A pályamüveket az írószövetség által kijelölt zsűri vizsgálja felül no­vember 15-ig. A magyar irodalom történetében először fordul elő ilyen müforditő verseny. A könyvkiadó tervbevette a beküldött és nem első dijat nyert fordításoknak kiadását is. * UJ OTTHONT KAP Pécsett a P 0r. celángyár volt Zsolnai-gyűjteménye. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja az iparművészeti műtár­gyak és ipartörténeti jelentőségű tár. gyak tervszerűbb és fokozottabb gyűjtését határozta el a következő tervévre. Ennek egyik kezdeménye­zése a Pécsi Porcelánárugyár gyűj­teményének múzeumi elhe^ezése. Már ebben az évben megkezdik a gyűjtemény tudományos feldolgozá­sát. Gyárak, üzemek birtokában tudo­mányos szempontból sok értékes ré­gi gyátrmány, dokumentum és ter­melőeszköz van. Ezek megőrzésiben és a népmüvelés számára való biz­tositásában a múzeumok számíta­nak az üzemek vezetőségeinek és dol­gozóinak segítségére. AZ OTEVES TERV KIÁLLÍTÁST háromnegyedmillió látogató tekintet, te meg a budapesti Műcsarnokban. Ehhez még csak megközelítően ha­sonló sikert még soha egyetlen kiál­lítás sem ért el Mgyarországon. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TAJFILMEKET készített a Magyar Dokumentumfilmgyár az ország ide­genforgalmi szempontból is nevezetes vidékeiről. A Bakonyt, a Mátrát, a Börzsönyt, a Mecseket és a Balston környékét mutatják be a szép, művé­szi kisfilmekben. AZ ÓBUDAI HAJÓGYÁR KUL­TURHAZA uj építészeti stílustörek­vések jegyében készül. -A tervező mérnökök igyekeznek a klasszikus formákat összehangolni a modern építészeti elvek követelmény-divel. Az épület negyven méter széles fő­homlokzata a Dunára néz. A nyolc­van méter hosszú kultúrházat a Sztá. lin híd óbudai lejárójával párhuza­mosan építik, az itt kialakításra váró új városrész súlypontjában. A hét karcsú oszloppal díszített bejáraton, tágas előcsarnokba lehet majd be­jutni. Innen nyüik a 700 személyes színházterem, ehhez nagy büffé és dohányzó kapcsolódik. Az első eme­leten nagy táncterem, több kisebb előadóterem és tornaterem lesz öltö­zőkkel, mosdókkal. A második eme­leten könyvtár, olvasószobák, sakk­szobák, ping-pong és billiárd-termek sorakoznak. A kultúrház a tervek szerint 1952. folyamán elkészül. TAJMUZEUMOK gyűjtik össze a magyar vidék ősi háziiparainak em­lékeit. A Hajdúságban Nánáson a szalmafonás kap őrálló muzeumot: kiállítják az ősi fonóeszközöket és a látványos fonatokat: a „kunkorgót", a „macskanadrágot", azokat, melye­ket a háziasszonyok a színes szalma­szatyrokon láthatnak. Berettyóújfa­luban a Sárrét és a Berettyó ősi for­májú halászatának emlékei lesznek a mesrnyilő uj muzeumban. Nádudva­ron pedig a fazekasipar régi remekei, az emberfej formájú „Miska-korsók" lesznek a fazekasok muzeumában a főhelyen.. A szénbányászat fejlődésének üteme a háború utáni dtéves terv idején je­lentősen gyorsabb volt, mint a háború előtti években. A Donyec-medence, amelynek bányáit és ipartelepeit a ri megszállás idején teljesen szét­rombolták, most több szenet termel, mint a háború előtt De többet adnak a Moszkva-vidéki szénmedence, az uráli, a karagandai és a kuznyecki medence bányászai ls. TELJES GÉPESÍTÉS A szovjet szénbányászat gépesítéöe, a termelés szervezésének töktL.cssé­ge világviszonylatban az első he.yen ál,. Különösen nagyarányú volt a fej­lődés az utóbbi tíz esztendő alatt. Sok bánya va'.óságos földalatti gyárrá vál­tozott. Teljesen befejeződött a föld­alatti szállítás, a ré&e'.éis, a jövesztés, valamint a fejtekben történő szén­szállítás gépesítése. 1950-ben már két és félszer annyi szenet raktak gépek sogí'ségével, miiW 1940-ben. A háború utáni ötéves terv során sikerült tökéletesen megoldani a frontfejtésben termelt szén szállító­osúzdára rakásának gépesítését is. Ez a probléma már körülbelül 20 év ó'a foglalkoztatta a bányászat szakembe­reit világszerte, de a Szovjetunión kí­vül mindezideig nem ta'áltak helyes megoldást. A háború utáni évek ered­ménye: közé sorplandók még a széles körben alkalmazott kombájnok, rés Hl ő és rakodógépek fs, amelyekből vala­mennyi szovjet szénbánya sokat ka­pott. A bánvagépgyárak 's ebben az időben oldották meg a kőzetfelrakó és ST-énfelrskó gépek gyártását: ezekke! két és félszeresen meggvorsult a vá­gatok előrehaitásának sebessége. A háború után 1 öteves terv eredmé­nyei közé sorolandó még a szovjet bányák baleset-ejhárítási készülékek­kel való feliszerelése is Míg korábban mind a frontfejtéseket, mind a vágato­kat kizárólag csak fával dúcolták alá, a háború utáni ötéves tervben a lazán­fekvő sirénré'egek frontfejtésénél már több, mint 25%-ban acélbiztosjtó oszlopokat 06 úgynevezett „máglyá­kat" használtak, a vágatokat pedig körü'be'ül 850 km hosszúságban acél­keretekkel és vasbetonoszlopokkal biztosították. • A bányák és iaz ipari jellegű bá­. nyaipül&tek berendezésének gépesítése »terén sok újítást is alkalmaztak. A függőleges aknák építésénél új meg­- cMású pneumatikus rakodógépekkel dolgoznak, amelv nagyban megköny­nyíti az aknák előrehajtóinak munká­ját és jelentősem növeli a munka ter­melékenységét. TÁVVEZÉRLÉS A BANYA­MECHANIZMUSBAN Növeli a termelékenységet és javít­ja a munkaviszonyt kat az automatizá­lás, valamint a bányamechanizmusok távvezérlése is. A háború utáni évek­ben már körülbelül ezer szállítócsúz­da vonalat, körülbelül kilencszáz kom­bájnt és rése'őgépet, majdnem három­százö'ven csörlőt, csiľ.otolót és más berendezést rendeztek be távvezér­lésre. Ezek a nagymérvű eredmények még ezembeötlőbbek, ha összehasonlítjuk őket a kapitalista országok bánya­viszonyaival. Angliában például mind­ezideig nem haladták iúl az 1913. évi széntermelés színvorr'át. Az USA­ban pcidig 1949-ben 22%-kal alacso­nyabb volt a széníerme'és, mint 1940­ben. Az amerikai és angol szénbányá­szok nem gépekkel, hanem nehéz testi munkával, izzadságuk és vérük árán termelik a szemet. Hat és félezer -me­rika? bányában kéz-erővel folyik a munka. Az amerikai szénbányákban előforduló knta&rfrófák és balere'ek következtében éveukint 16—18.000 munkás pusziul el és 'ega'ább 90.000­en válnak égés* éle'ükre nyomorékká. ÜJ TECHNIKA - MAGAS SZÍNVONAL A szovjet bányászok egyszer és mindenkorra megszabadultak mindet­től a nyomorúságtól. A Bolsevik Párt. a szovjetkormány gondoskodik a bá­nyászokról. Nagy gondot fordítanak a bányászok műszaki oktatására, szak­képzettségük emelésére, úgyhogy a szovjet bányászok műszaki ismere­teinek színvonaila meghaladja a kapi­talista országok bányamérnökeinél!: és technikusainak színvonalát. A szovjet bányák gépészei például legtöbben ok­leveles bányatechnikuec'k. A szovjet mérnökök á'taJ megalko­tott új bányagépek l'í'.c'ővé tes-ik, hogy feltartózhatatlan erővel tovább h&'adjurblc a fej'ődós útján. Az új tech­nika lehetővé teszi, hogy az egyes munkafolyam-tok gépesítéséről hnnv­rosan áttérhessünk a szénterme'es f o 1 vr mat á nak g é pes.it és e're. Sok bányánkban már meg Is vr'ó­sítotíuk a ezéntermplés komp'ex ré­nesítését. Itt valamennyi munkát, kezdve a frontfejtéstől a vasúti ko­csikba való berakásig, a termeié* egész menetén géppel végzik. A kom­plex gépesítés nagy feEendü'ése biz­tosain a fi-én^ányásitat további mű­szaki fetlödését és lehetőséget nyű:* a ercviet szénbányászoknak, ry mind fokozottabb aránybrn teljesíthes­sék hazáink iránt: kötelességüket, megoldhassák a Sztálin eívtárs á'fal kitű-ött nagy fe'adatot: évi 500 millió tonnára növeljék a széntermelést! D. Onyika, a Szovjetunió szénbányásza" miniszterének helyettese. A CsSz-Sz rozan \ ói ]át a$* szervezete rn un k á án a k meg j a vitásáért A rozsnyói járás falvaiból a Csehszlovák—szovjet Barátsági Szö­Vétség helyi csoportjai e hó 14-én ültek össze Rozsnyón, hogy megvi­tassák a csoportok eddigi müködésait és a Barátsági Hónapra való előkészületeket. A CsISz rozsnyói járási szervezete értékelte a helyi szervezetek eddigi munkáját és egyben irányt mutatott a további mű­ködéshez. Farkas elvtárs, kassai kerületi kiküldött beszédében ismertette a Csehszlovák-szovjet Barátsági Szö­vetség jelentőségét és annak mun­káját a békeharcban. Beszélt arról, hogy minden városban és faluban, valamint üzemekben nagyobb mér­tékben hozzá kell fognunk a tagok toborzásához, hogy az év végéig el­érjük azt a célt, amit kitűztünk ma­gunk elé. A járásban az év végéig el kell érnünk a S.000-es taglétszá­mot. Ebben a munkában a funkcio­náriusokra vár az a feladat, hogy még fokozattabb munkával bízó­A vi'ág lelkiismeretéhez kiáltanak az Avercf-börtön halálraítéltjei Az Averof-börtön ódon, vastag falai közül kiáltás hangzott e! a világ né­pei felé — a népek igazságérzetéhez szóló, igazságot követelő, megrázó kiáltás. A „temetői csend" börtönének ne­vezte el a görög nép ezt a nyirkos athéni börtönt, ahol a monareho-fa­siszta tömeggyilkosok azokat kínoz- l zák halálra, akiket a görög nép leg­jobban szeret s akiknek éppen ezért azt athéni hóhérok véleménye szerint el kell pusztulniok Itt kínozzák már több mint három éve Manolisz Giejzoszt a „Rizoszpasz­tis" című görög lap főszerkesztőjét, a görög nép jogaiéirt küzdő, megfélem­líthetetlen, bátor hazafit. Vérző tüdővel, betegségtől és kínzá­soktól halálragyötört testtel, mint ve­szedelmes fenevadakat tartják fogva az athéni imperiaista lakályok a görög nép legjobb fiait, akiknek csak annyi a bűnük, hogy hisznek a görög nép szabad jövőben és síkra mertek szállni a washingtoni lakályok láncai­ban vergődő görög nép jogaiért. Az athéni monarcho-fasiszták ál­tal valóban temetőnek szánt Averof­börtön penészes celláiból elhangzott kiáltványt az egész világ lelkiismere­téhez szól. Minden jóérzésű ember a legmélyebb felháborodással tiltakozik az ellen, hogy a görögországi börtö­nök és haláltáboijok bestiális hóhérai, minden emberi jog ellenére, lassú kínhalállal akarják kivégezni a görög nép megválasztott képviselőit. A világ minden becsületes embere eevütt kiáltja odi az athéni hóhérok­nak „Manolisz Glezoszt és társait a görög nép választotta kéoviselőjének. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy szembeszálljon a nép akaratával. Bo­csássák azonnol szabadon a görög nép képviselőit, haladéktalanul tegyék lehetővé számukra, hogy szabadon véde. nezhessék népük érdekeit". A világ minden szabadságszerető embere tiltakozik az athéni monarcho­fasiszta gazemberek embertelen gaz­tettei ellen. A népek ökölbe szorított kezekkel olvassák nap-nap után, hogy az athéni fasiszták hogyan végzik ki, dobják tengerbe és kínozzák halálra, büntetlenül a görög szabadságharco­sokat. Manolisz Glezosz. aki I94l-ben le­merte tépni az Akropoliszról a hitle­rista horogkeresztes lobogót, akit forró hazaszeretetéért négyszer ítéltek halál­ra a hitlerista bestiák, nem maradhat egy percig sem a börtönben[ Ott a he­lye a görög parlamentben, ahová a szeptember 9-ki választások alkalmával 28.702 görög hazafi választotta meg. Plasztirasz, a görög nép sötétlelkű hóhéra, az elmúlt évben, amikor vissza­tért Tinos szigetéről, ahol minden év­ben meglátogatja kedvenc kolostorát', a hóhér cinizmussal jelentette ki, hogy amint a biblia mondja, hisz a „feleba­ráti szeretetben". Mit értenek az athéni hóhérok „felebaráti szeretet" alatt? Ha­lálraítélt békharcosok ezreit, „halálszi­geteket", kínzókamrákat, kitépett körmű férfiakat, fájdalomtól megőrült nőket és éhenhalt gyermekek ezreit. Október 19-én újabb 95 letartóztatott görög hazafit akar halálraítélni és kivé­geztetni a görög monarcho-fasiszták haditörvényszéke. Köztük van Nikosz Belojanisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja is. A világ dolgozóival együtt hazánk népe is tiltakozik az újabb merénylet ellen és egvemberkönt követeli, hogv vessenek véget a monarcho-fasiszták véres terrorjának és bocsássák szabadon a börtönökben és haláltáborokban síny­lődő görög hazafiakat. nyítsák be szeretetüket a Szov­jetunió és a nagy Sztálin iránt, aki megingathatatlanul, szilárdan áll a népek hatalmas béketábora élén. Hasonlítsuk össze a mi békés épitö­munkánkat Korea helyzetével, vagy pedig a nyugati országok munkás­osztályainak helyzetével, ahol míg mindig az elnyomók ellen folyik u harc. Ha mindezt megfontoljuk, akkor értjük meg csak igazán, mi? köszönhetünk a Szovjetuniónak. Még fokozottabb erővel kell hoz­záfognunk a tagtoborzáshoz, hogy járásunkból minél többen legyenek a CsSzSz aktív tagjai, hogy igy minél többen ismerjék meg és sze­ressék meg a Szovjetuniót. Ezekután Szekeres elvtára, a rozs­nyói járási szervezet elnöke szólalt fel, ismertette az eddig elvégzett munkát, valamint az elkövetett hi­bákat is. Öriási munka van még előttünk, — mondotta Szekeres elv­társ, — amellyel csak úgy tudunk megbirkózni, ha minden egyes funk­cionárius alaposan kiveszi a részét a munkából. Nagy munka előtt ál­lunk. Közeledik a Csehszlovák-szov­jet Barátság Hónapja, amelynek sikerében csak úgy bízhatunk, ha valamennyien kivesszük részünket a ránkeső munkából. A Cseszlovák-szovjet Barátsági szövetség rozsnyói járási szervezeté, nek alaposabban ki kell venni a részét a munkából, hogy a járásban jobb és eredményesebb munkát fejt­senek ki a helyi csoportok. Kelemen Béln Jflegjcleut

Next

/
Thumbnails
Contents