Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-25 / 251. szám, csütörtök

1951 október 163 - ÜJ SZÖ 3 Az egyiptomi kormány újabb jegyzéke Nagy-Britanniához Széleskara kampány az angol árucikkek bojkottálására Az angol Imperialisták újabb csapaterősítéseket irányítanak Egyiptomba és újabb provokációs cselekményekkel igyekeznek megfélemlíteni a függetlenségért harcoló egyiptomi népet, Port Saidban hétfőn újabb angol zászlóalj és két légelhárító egység szállt partra Az Associated Press jelentése szerint az angolok Szuezen kívül két úttorlaszt emeltek. Minden autót megállíta* nak, az utasokat megmotozzák. Izmailiában is állásokat építenek ki. Az utakon brit csapategységek cirkálnak. Egyiptomi tisztviselők Izmailiában kijelentették, hogy gépkocsikon szállított brit csapatok megrohanták A1 Manaisz falut es élelmiszert rekviráltak. Hétfőn Szuez kikötőjében az angol haditengerészet vette át a hajóforgalom irányítását. Az egyiptomi kormány hétfőn újabb jegyzéket intézett Nagy-Britanniához, — jelenti a Reuter A jelentés szerint a kormány a jegyzékben tiltakozik az angolok részéről elkövetett provokáció és a szándékos agresszió újabb cselekményei miatt A tiltakozó jegyzék rámutat, hogy az angol katonai hatóságok felelősek egy egyiptomi katona megöléséért és egy másik megsebesítéséért. A londoni rádió szerint a jegyzék követeli, hogy vonják vissza «z angal csapatokat a vasútállomásokról és egyéb helyekről, amelyeket az angol katonaság nemrég szállt me?. Ugyancsak a londoni rádió jelentése szerint egész Egyiptomban hétfőn széleskörű kampány kezdődött tz angol árucikkek bojkottálására. Hétfőre virradó éjszaka Alexandriában, Kairóban, Port Saidban és Szuezben sokezer röpeédulát ragasztottak ki a falakra és üzletekre. A röpcédulák felszólítják az egyiptomi lakosságot, ne vásároljon angol árukat. Ali Maliar pasa, volt miniszterelnök vezetésével szenátorokból és képviselőkből álló bizottság alakult a passzív mozgalom megszervezésére. Vasárnap a libanoni Trlpoliban —/jelenti a TASZSZ — a béke hfvel szolidaritási tüntetést tartottak az egyiptomi nép mellett. A tüntetés után tartott gyűlésen a szónokok gyűlöletüket fejezték ki az angol-amerikai imperializmussal szemben. A rendőrség egy embert Imperialistaellenes felszólalása miatt letartóztatott. A szíriai Homsz és Fama városokban szintén tüntetés volt, amelyen a dolgozók szolidaritást vállaltak az egyiptomi néppel. Amerika célia: Nagy-Britannia hegébe lépni a közelkeleti agresszióban — írja a Zsenminzsibao A Zsenminzsibao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja hétfőn cikket közölt az egyiptomi nép függetlenségi harcáról. A lap a többi között hangsúlyozza, hogy az egyiptomi nép imperialistaellenes mozgalma máf átterjedt a Közép-Kelet más országaira is. Nyilvánvaló, hogy az egyiptomi nép hősies harca lángralobbantotta a középkeleti népek évszazadok óta parázsló gyűlöletét. Ezeknek a népeknek az imperializmus a leggonoszabb ellensége- Itt az ideje, hogy Egyiptom és a Közép-Kelet népei végetvessenek megalázottságuknak és balsorsuknak. A lap ezután élesen elítéli az angolok fegyveres beavatkozását és hangsúlyozza: Egyiptom és a Közép-Kelet népei nem ijednek meg az angol burzsoázia fenyegetéseitől. A brit imperializmus haldokló vadállat, amely nem képes állni a harcot. Egyiptom és a Közép-Kelet népei — írja a lap — a Nagy-Britannia ellen vívott harcukban ne ringassák magukat illúziókban az amerikai Imperializmust illetően. Amerika imperialista hatalom, amelvnek most az a célja, hogy Nagy-Britannia helyébe lépjen a középkeleti agresszióban. Nyilvánvalóan vannak ellentétek a kőzépkeleti hatalomért harcoló amerikai és brit imperializmus között. Ha azonban a KözépKelet népei illúziókban ringatják magukat Amerikával kapcsolatban, akkor ez fájdalmas és keserű következményekkel fog járni rájuk nézve. Egyiptom és a középkeleti népek függetlenségi mozgalma, győzelmének kulcsa abban rejlik, hogy egyesítsék az egyes országokban a széles népi tömegeket és csatlakozzanak a többi békeszerető néphez mind a brit, mind az amerikai imperializmus ellen folytatott elszánt harcban. A tömegek hatalmas efeje nélkül az imperialistaellenes mozgalom nem tud helytállni. Tekintve, hogy Nagy-Britannia továbbra is esapaterôsítéseket küld a Közép-Keletre, Egyiptom és a Közép-Kelet népeinek készen kell állniok a harcra és résen kell lenniök az angol csapatok hirtelen támadásaival szemben — fejeződik be a Zsenminzsibao cikke. Szviridov elvtárs, a Szovjetunió ausztriai főbiztos a bizottság kiküldését javasolja az osztrák újrafelfegy vérzés ügyében Ketten beszélnek (Ez a beszélgetés Irakban folyik le, két Perzsiából eltávolított angol olajipari szakember között az iraki angolellenes tüntetés perceiben). — Hallod, John? — Hallom, James. — Azt kiabálják, hogy takarodjunk innen a fenébe. Vájjon mit akarnak ezzel mondani? — Nem tudom, James. Ki lát bele ezekbe az irakiakba? A keleti lélek rejtelmei. — £n azt mondom, csomagoljunk. — Hopp meg vanl Ugorjunk át Egyiptomba! — Ott jobb a helyzet, mint Perzsiában? — Százszor jobbl — Biztos? — Ezerszer jobb! — En azt hallottam, hogy nem jobb. ] — Pedig milliószor jobb! Peri zsiából a mult héten kidobták az angolokat, Egyiptomból csak jövő i héten fogják. | Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság főparancsnoksága október 23-án közölte, hogy a koreai népi demokratikus hadsereg egységei szoros együttműködésben a kinai önkéntesek egységeivel az összes frontokon sikeresen visszaverték az amerikai-angol beavatkozók és a liszdmmanisták heves támadásait és az ellenségnek súlyos ember- és anyagveszteséget okoztak. A front középső szakaszán Csorvon tói északra a népi hadsereg egységei sikeresen visszaverték több, mint tíz ellenséges támadást. A front keleti szakaszán Jangtói északra aa ellenség 7 alkalommal erőteljesen támadott, de a néphadsereg egységei az összes rohamokat visszaverték. A megvert ellenség visseavonult és a csatatéren több mint 1500 halott és igen sok hadinayag maradt. Október 23-án a légelhárító ütegek és a légi tüzérség 7 ellenséges repülőgépet lőttek le. Esek a repülőgépek résztvettek Fsnjan, N&mpho, Vamcsu, Sohun, Vonssan, Muncson övezetei békés lakosságának bombázásában. SzvtrWov altábornagy, a Szovjetuntó ausztriai főbiztosa, a Szövetséges Ellenőrző Taná«s szeptember 28-i és október 12-i ülésén számos bizonyitékot hozott fel arra nézve, Kbgy a nyugati megszálló hatalmak és az osztrák kormány Ausztria nyugati tartományaiban katonai intézkedése, ket hajtanak végre. A Mwvjet főbiztos október 17-én levelet intézett az angol és francia fő. biztoshoz, amelyben javasolja, hogy a Szövetséges Ellenőrző Tanács valamennyi tagozata képviselőiből álló bizottság folytasson vizsgálatot aa újrafelfegyverzés tényeire vonatkozólag minden övezetben. A Szövetséges Ellenőrző Tanáca szovjet tagozata a szóban forgó kérdések négyoldalú tanulmányozását javasolja, Ausztria mindegyik őveze. t ének bevonásával az angol-francia javaslat helyett, amely kétoldalú tanulmányozást javasolt. Szviridov altábornagynak err

e a javaslatára a nyugati képviselőktől nem érkezett válasz. Az Imperialisták koreai veszteségei felülmúlják az USA második világháborús veszteségeit Az Üj-Kína hírügynökség különtudósltója adatokat közöl az ellenség veszteségeiről. Megállapítja, hogy a koreai középső arcvonalon október 13-a és 15-e között érte el csúcspontját a betolakodók vesztesége, ami napi 5666 főt jelent. Abban az öt támadásban, amelyet a kínai önkéntesek és a koreai néphadesereg 1950 október 26-a és 1951 május 21-e között indított, az ellenség 188.937 embert veszi- i tett, ami napi átlagban 94 fő veszteséget jelent. Május 22-től szeptember 24-ig Van Fleet úgynevezett „korlátozott célkitűzésű" nyári hadjáratában az ellenség vesztesége 162.725 fő volt. Van Fleet szeptember 25-én indította meg „őszi offenzíváját", amelynek első tizenhat napja alatt az ellenség 37.703 embert veszített, ami napi átlagban több mint ezer fővel múlja felül a mult évi veszteségeket Az csszekötő tisztek aláírták a fegyverszüneti tárgyalások folytatásával kapcsolatos kérdésekről szóló egyezményt Az összekötő tisztek október 20-i tárgyalásán a koreai és kínai összekötő tisztek a megegyezés megkönynyitése érdekében beleegyeztek abba a javaslatba, hogy a Keszon, Panmentien és Munszan közötti útvonal Biindké* oldalán 200 méteres semleges sávot létesítsenek. A semleges övezet méreteire vonatkozó Ideiglenes megegyezést a két küldöttségnek a tárgyalások megújítását követő el. »ö üléne elé terjesztik. A semleges övezet méreteire vonatkozó megállapodások lényege az, hogy semleges terület as értekezlet övezete: 1000 yard sugarú körformájú térség Panmentien körzetében. Keszón ét Munszan övezetét három mérföldes térségben semlegesítik. A Keszon. Panrrusctien és Munszan köeötti utat és az út mentén mindkét oldalon 200 méter szélességű sávot ugyancsak Nemlegesnek nyilvánítás nak. Aa októberi 21-1 ülésen Ridgway küldöttségének összekötő tisztjei a koreai és kínai összekötő tisztek többször előterjesztett követelésére végül is kénytelenek voltak hozzájárulni ahhoz, hogy a semleges övezetek fölött eltiltják a katonai repülőgépek közlekedését — kivéve, amikor az időjárási és a technikai viszonyok az ellenőrzést lehetetlenné teszik, A két fél összekötő tisztjei ezzel megegyezésre jutottak a napirendjükön szereplő valamennyi kérdésben. A hétfői találkozón mindíkét fél összekötő tisztjei aláírták a fegyverszüneti tárgyalások folytatásával kap csolatos kérdésekről szóló egyezményt, a koreai és kínai összekötő tisztek javasolták, hogy a ktUdöttsé. gek október 23-án, kedden 11 órakor folytassák tárgyalásaikat. A másik fél össaekötő tisztjel megígérték, hogy továbbítják feljebbvalóiknak ezt a javaslatot. Párizsi levél Monsieur Durand a választások után M Durand, a ml átlagfranciánk, akit legutóbb igen dühös hangulatban hagytunk el a járási választások első fordulója előtt, most igen haragos. Tudjuk, hogy a ml oriéansi történelemtanárunk még a júniusi nemzetgyűlési választások előtt annyira kiábrándult pártjából — a szociáldemokratákból —, hogy tartózkodott a szavazástól. Azóta ô is, mint a francia kispolgár, ság és értelmiség sok százezer tagja, komoly lelki válságon ment át és az események hatása alatt belátta, hogy többé nem elegendő a mogorva magába zárkózás. Most cseleked. ni kell. Durand barátunk, ez a tépeló. dö, kételyekkel és skrupulusokkal eltelt intellektüel, csak hosszabb töprengés, habozás után jutott el oda, ahol legutóbbi levelünkben elhagytuk: annyira kiábrándult a listakapcsolásos, erkölcstelen szövetségeket szövő. a fasiszta malomra vizet hordó jobboldali szociáldemokratákból, hogy elhatározta: visszalép a harcos CGT szakszervezetbe és az antifasiszta tömbre, a béke és a nemzeti függetlenség állhatatos harcosaira szavaz. A járási választások második fordulója után nagy vitája volt a gimnázium igazgatójával, akinek nemrég esett el a fia Indokínában és aki ed. dig szintén a Force Ouvriére szakadár szakszervezet tagja és a szociáldemokraták szavazója volt. Meg kell mondani, hogy az igazgatót rendkívül megviselte fia céltalan halála és min. den eszményében megrendülve, nem akar többé közügyekkel foglalkozni. A járási választásokon nem is szavazott. Durand ÉJFÉLIG VITATKOZOTT vele. igyekezett meggyőzni őszhajú 1 főnökét és barátját (az igazság az, hogy közben saját maga felé is hajtogatta az érveket) hogy éppen fiá tragikus elvesztésének kell felráznia és cselekedetekre bírnia azok ellen, akik a »mocskos háborúért* felelősek. Midőn kiejtette a »sale guerre« kifejezést, kissé megriadt önmagában — »lme, hová jutottam, gondolta, a kommunista ^propagandaszólamot* használom* —, ám gyorsan elhesse. gette a zavaró gondolatot, mert úgy vélte, hogy sszólam ide, szólam oda. ez 0Z igazság!* Mikor kimerülten hazaért a vita után, feldúlt állapotban találta a feleségét, aki az egyik párizsi estilap háromhasábos képét tárta férje szemel elé. Valóban megrázó kép Volt! Mrs. Kirkwood, amerikai asiszony, elvált férjétől A bíróság Tom kisfiúkat neki itélte. A nyáron az amerikai asszony gyermekével együtt Európába utazott, hogy a NyugatBerlinben élő nagymamát meglátogassa. A férj, aki gyűlöli feleségét, megkeresést intézett a francia hatóságokhoz, k érv Ä Volt felesége kiadatását, »gyermekrablással« vádolva azt. Persze, ez a légbőlkapott, koholt vád nem ért volna semmit, ha a férj (mellesleg egy newyorki lokál muzsikusa) nem mondta volna ki a bűvös iSzézám, nyílj ki«-t, azaz, nem vádolta volna a legszörnyűbb bűnnel volt feleségét, egyszóval, ha nem jelentette Volna fel mint kommunistát! Több sem kellett az amerikai hatáságoknak! Azonnal megaveiitottáh a kiadatási eljárást, holott a leghalványabb bizonyítéka sem volt e vád va, lódiságának, sőt mindenki úgy ismeri a« asszonyt, mint nem-kommunistát. A francia hatóságok — egyébként illegálisan a törványssabta tormaságork mellőzésével — asonnal elrendelték a szerencsétlen — akkor éppen betegen fekvő — asszony kiadatását. HORDAGYRA TETTEK és rend örök kíséretében felrakták L

e Havre kikötőjében egy New Yorkba induló hajóra. Ezt a megrázó képet mutatta Madame Durand férjének. Madame Durand nem egyedül háborodott fel. Az egész francia közvéleményt megdöbbentett* es a botrányos eset, amely újra kegyetlen fényt vetett egyrészt ax embertelen amerikai módisaerekre, másrésat * mai francia kormány raolgaleiküaégére. Madame Durand. aki, mint min. den oriéansi lakos, alaposan megelégelte a

z amerikai megszállók kilen. géseit most érző asszonyi szívvel még jobban megértette, milyen eszközökhöz folyamodik u amerikai rendszer. A VALASZTASf CSALÁSOK az amerikai megszállás egyre nagyobb méretei, a megszállók egyre durvább magatartása, az amerikai zsoldba szegődött íríjjeia kormány emberek maroknyi csapatának gerinc telensége, a rohanó infláció, a bizony talan jövő, a reménytelen vietnami háború felrázza a Durandok százezreit. Rákényszeríti őket a nemzeti függetlenség egyedül járható útjára arra, hogy elfogadják a kommunisták baráti jobbját és velük együtt küzdjenek, vallási, felekezeti, világnézeti különbség nélkül nemzetük legszentebb érdekeiért, a francia civilizáció legjobb hagyományaiért, a pornográf digest-áradat által fenyegetett francia kultúráért. Az események, a mindennapi élet vitathatatlan meggyőző erővel, a tények ékesszólásával győzi meg a kispolgári tömegeket arról, hogy helyük az élet, a béke oldalán vari. JOL LATJA EZT nz amerikai imperialisták vezető napilapja, a New York Times, amely október 9-i számában igen mélabús hangú kesergésekben ismerte be, hogy a járási választások első fordulója (a második forduló után még nagyobb krokodilkönnyeket hullathat a newyorki lap...) bebizonyította, »szilárd kommunista kisebbség létezik* Franciaországban. Majd hozzáteszi, 1 ogy »Franciaország nagyon idegenkedve követné a parancsuralom útját* Miért? Azért — mondja az amerikai ciklí —, mert megmaradt a Nagy Francia Forradalom »az az állandó forradalmi tömeg, a Jakobinusok leszármazottai, akiket nem lehet asszimilálni* s ezzel magyarázza, »azoknak az elemeknek a kitartó szívósságát, akik kommunista mozgalmat tudnak szervezni egy alapvetően polgá1 ri, mérsékelt és középosztályokra támaszkodó Franciaországban«. A továbbiakban az amerikai lap kitanítja a francia csatlóst: »A francia kommunizmus sikereinek okai a modern történelemben vannak és különösen abban, hogy az üzletemberek és a kormányok képtelenek munkabét, társadalmi juttatások politikai és gazdasági hatalom formájában megadni a munkásoknak azt ami megilleti őket Sem Francia- sem Olaszország nem tanulta még meg, hogyan kell a kapitalizmusból igazságos és méltányos uralmat teremteni mindenki számára. Innen van az, hogy Európa egyik legrégibb és legfontosabb civilizációja ingatag és gyenge ország. Amint azt a járási választások ismét megmutatták. Franciaország még nem talált önmagára*. Monsieur Durand nem olvasta est a cikket, de ha elolvasná, JOL MEGMONDANA VELE' MENYET a névtelen newyorki újságírónak, aki ki akarja tanítani a franciákat arra, hogy lehet »igazságos és méltányos* uralommá varázsolni a tőkés rendszert... Marshall-tervvel, Atlanti Szövetséggel, termelékenységi művelettel* és más csodaszerekkel, amelyek máris az örvény szélére sodorták Franciaországot. Ami pedig azt illeti, hogy >Franciaország még nem talált magára*, arról is lehetne sokat beszélni Durand, a Durand-ok a megmondhatói, hogy igenis egyre inkább magára talál, de abban nem lesz köszönetje az oriéansi cháteauroux-i lapalisse-i, bordeaux-i megszállóknak... V. R