Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)
1951-10-23 / 249. szám, kedd
1931 október 23 -— m %m • Munkáskááerek iskolázásával és kiemelésével biztosítjuk gazdasági gépezetünk zavartalan menetét Abban az időben, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága februári történelmi jelentőségű ülését tartotta, a Csehszlovák Építkezési vállalat üzemeiből az asztalos, ács és csempéző szakmákból munkáskáderek érkeztek Pozsonyba, hogy itt 8 hónapi politikai- és szakiskolákban fejleszszék tudásukat. A tanfolyamon résztvett elvtársak jól készültek jövőbeli felelősségteljes munkájukra, mert tudják, hogy ötéves tervünk fokozott feladatait csak úgy végezhetjük el sikeresen, ha még jobban kiterjesszük a szocialista munkaversenyt és alkalmazni fogjuk a inunka új módszereit, ha sokkal jobban gazdálkodunk, mint a kapitalisták és minden vonalon követjük a szovjetnép tapasztalatait. A tanfolyam olyan időben végző__ dik, amikor üzemeinkben, falvain~ kon, iskoláinkban, és mindenütt visszhangzanak Sztálin elvtárs szavai. Ezek a szavak bíztatnak, dolgozóink nagyobb lelkesedéssel építenek"' és teljesítik az ötéves terv feladatait, mert tudják, hogy vívmányaikat meg is tudjuk védeni az imperialisták esetleges támadásai ellen, mert szövetségesünk és békénk biztosítéka a hatalmas Szovjetunió, mely megingathatatlanul áll a világbékéért folytatott harc élén. Sztálin generalisszimusz nyilatkozatában kifejti, hogy — "...az amerikai személyiségek elégedetlenek azzal, hogy az atomfegyver titkának nem csupán az USA van bit ^okában, hanem más országok 1 — mindenekelőtt a Szovjetunió — is ..Ugyanakkor Sztálin elvtárs I megállapítja, — az agresszo. rok természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agresszorok támadást indítanak ellene. A Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet és úgy véli, hogy az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni..." Ezek a szavak figyelmeztetik a munkásosztály és az egész világ dolgozóinak békéjére törő zsiványokat, akik rothadó társadalmi rendszerüket új világháború kirobbantásával és ártatlan emberek milliónak legyilkolásával akarják fenntartani. Háborús terveik azonban nem sikerülnek, mert hazánkban a dolgozó nép, épúgy, mint a többi népi demokratikus országokban, a Szovjetunió nagyarányú segítségével a világbéke szilárd bástyáját építi. Országunkat gazdaságilag és politikailag munkásosztályunk és a dolgozó népünk legjobb fiai vezetik. Az új* munkáskád ereik tanfolyamokon, iskolákban és egyénileg tanulnak, hogy jó gazdákká válljanák munkahelyükön. Az Építkezési váílalat melléktermékeket gyártó üzeme a legjobb munkásokat 8 hónapig szakoktatásban részesítette és politikailag ls iskoláztatta, hogy jól megállják helyüket a termelés arcvonalán. A tanulók a tanfolyam végén búcsúestét rendeztek. Vodičská oktató elvtárs üdvözölte a megjelenteket, utána Marel elvtárs, az építkezési melléktermékeket gyártó üzem igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a politikai- és szakiskolát végzett elvtársaknak jó agitátornak kell lennie a munkahelyén, majd így foly. tatta: Vigyázzatok elvtársak a munkahelyen legyetek éberek, mert osztályellenségünk ravasz és alattomos. Igazodjatok mindig a marx-lenini tanok szerint és legyetek Pártunk jó munkásai. Az iskolába® sokat tanultatok, ez azonban mind kevés, csak alapul szolgál a további dkhoz, ép ezért ne tárjetek le a politikai fejlődés útjáról. Most, hogy az üzemekbe menteik, ott-ott hibákat fogtok észlelni. Ne ijedjetek meg tőlük, hanem legyetek azon, hogy eltávolítók őket. Az építésipari megbízotti hivatal üdvözletét Turay elvtárs tolmácsolta, aki az utóbbi időben az iskola vezetője volt. Értékes beszédében kiemelte, hogy az üzemvezetésben le kell váltani a felelőtlen egyéneket, volt magántulajdonosokat, akik álarcot hordva vezető állásokban vannak, közben ott ártanák, ahol tudnak. Turay elvtárs aztán rámutatott a pártsajtó jelentőségére, majd kritikailag értékelte az egész isicolázást. Rámutatott arra, hogy a tanfolyam alatt 4 iskolavezető váltakozott, aminek következménye az volt, hogy az iskola nem működött elejétől kezdve ügy, ahogy kellett volna. — Csak az utóbbi időben jött az iskola rendes mederébe — mondja Turay elvtárs. — Bevezettük a reggeli tornát, a sajtó közös olvasását, az egyéni tanulást, faliújságokat készítettünk, kultúréletet folytattunk és minden vonalon érvényesítettük a bírálat és az önbírálat elvét. A jövőben azonban jobban kell megszervezni a hasonló iskolákat, hogy a nehéz munkával szerzett pénzt minél gazdaságosabban használjpk fel. Sokba került az iskolázás, éppen ezért az iskolában szerzett tudást a lehető legjobban érvényesítsétek a munkahelyeken, hogy mielőbb felépíthessük hazánkban a szocializmust Prazsenik elvtárs, a Kommunista Párt üzemi szervezetének nevében beszélt. A búcsúestén felvázolta az iskola hallgatóinak jövőbeli feladatait. — Rengeteg nagy építkezésünk van, — mondotta Prazsenik elvtárs — ugyanakkor a vezetők nem magyarázzák meg kellőképen a munkásaknak, hogy ezek az építkezések milyen jelentősen segítik a békért folytatott harcukat. Egy másik hiba az, hogy nem érintkeznek eleget a munkásokkal. Az üzem vezetőségének és a műszakiaknak nem szabad elszigetetelődniök. Ti ls a lehető legrövidebb Időt töltsétek az irodákban, legyetek az üzem dolgozói között és politikailag neveljétek őket. Prazsenik elvtárs felszólalása után a vizsgáztató bizottság elnöke szétosztotta az okleveleket, utána pedig az iskola kultúresoportja lépett fel. Idős emberek ajkáról fiatal lelkesedéssel szálltak a szép szovjet dalok. A búcsúest során még Lamacs elvtárs, az iskola önkormányzatának elnöke is beszélt: — A Köztársaság különféle részeiből jöttünk ide és különféle munkabeosztásunk volt azelőtt — mondotta. — Nyolc hónap alatt öszszebarátkóztunk, valódi testvéri közösségben élünk. Az Iskola elején rossz káderozás miatt osztályldegenelemek is kerültek az iskolába, akiket természetesen nem tűrhettünk meg magunk között. Lamacs elvtárs beszéde zárórészében az iskolázáson résztvettek nevében megfogadta, hogy örökké hálásak lesznek a munkásosztálynak azért, hogy ilyen hosszú iskolázáson vehettek részt. A műsor zárórészében az iskola énekegyüttese harmonika kísérettel mozgalmi dalokat énekelt, majd az Internacionálé eléneklésével véget ért a műsoros búcsúest. Az elvtársak még egy kis ideig elbeszélgettek egymással, hogy azután útnak induljanak vissza a munkahelyükre, hogy ott mint munkásokból lett vezető káderek példásan teljesítsék feladatukat. Amblocky Boldizsár elvtárs kezében az oklevelet szorongatta, örült neki, kitűnő eredménnyel vizsgázott. Amblocky elvtárs magyar, de a tanfolyamon egész jól elsajátította a szlovák nyelvet, azonkívül oroszul is tanult, mert nagyon szeretné eredetiben olvasni a szovjet szakkönyveket. ( Amblocky elvtárs íz Uj Szó munkáslevelezője. Most, hogy visszamegy munkahelyére ismét írni fog munkájáról és munkatársairól, hogy képet adjon arról, hogy dolgozóink Sztálin elvtárs nyilatkozatától lelkesítve, hogyan har. colnak az ötéves terv harmadik évé feladatainalt határidő előtti teljesítésén. Boldizsár még arról is beszélt, hogy milyen nehéz körülmények között élt a kapitalista rendszerben. Akkor nem tanulhatott, nem volt miből. Ma ellenben nem kérnek tőlünk az iskolázásért pénzt, hanem míg én tanulok, még a családomról is gondoskodnak. Tóth elvtárssal is beszéltem, ő Jászó községből jött — ott tanulta ki a kályhásmesterséget. — De, hogy milyen körülmények között, arra még rá gondolni is rossz — mondja Tóth elvtárs. — Kilencen voltunk testvérek és már 13 éves koromban el kellett szegődnöm inasnak. Miután kitanultam a kályhásme-sterséget, Gocs kályhakészítő mesternél dolgoztam. Éhbérért robotoltam és amikor nagyobb bért követeltem, Gocs elbocsátott és kénytelen voltam Bodnár nevezetű jászói mesternél még nehezebb körülmények között és kisebb bérért dolgozni. A legnehezebb munkát én végeztem, míg a főnököm a két fiával csak a munkám gyümölcsére lesett. Ma ellenben magamnak és a köznek dolgozom és harcolok egész dolgozó népünk életszínvonaláért. Kordík elvtárs ugyancsak bekapcsolódott a beszélgetésbe. Ö is örül, hogy résztvehetett ezen az iskolázáson. —• össze sem lehet hasonlítani a mai rendszert a kapitalista rendszerrel — mondja Kordik elvtárs. — Szegény édesapám 37 évig dolgozott Ballo Ferenc cégnél és amikor meghalt, a vállalat egyáltalán nem törődött azzal, hogy mi lesz a családdal. Az ipartársulattól édesanyám csak egy oklevelet kapott, melyben dicséretben részesítették apámat azért, hogy 37 évig hagyta magát a cégtől kizsákmányolni. Mindez azonban a múlté. Mi, akik résztvettünk ezen az iskolázáson nagyobbrészt saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy milyen volt a kapitalista rendszerben a mesterek és munkások közötti viszony. Minket akkor elnyomtak, most azonban szabad hazában, mint művezetők megmutatjuk, hogy munkásokkal való együttértéssel gazdaságosabban, szervezetebben és sokkal jobban fogunk gazdálkodni, mint a kapitalisták. A termelési sikereik meggyorsítják útunkat a jóléthez és biztosítják a béketábor legyőzhetetlenségét Darabos Viktor KÜLPOLITIKAI SZEMLE Uj hadsereget építünk A kapitalista Csehszlovákia idejében a hadsereg a tőkések érdekeit védte. A katonákat igyekezték szembefordítani a dolgozó tömegek érdekeivel, igyekezték őket félrevezetni. A bevonulók sorsa szomorú volt ebben a burzsoá hadseregben. A szovjet hadseregnek köszönhetjük, hogy ezek az idők vissza nem (érhetően elmúltak, hogy szabadok lettünk. A felszabadulás után Kommunista Pártunk nekilátott az országépítő munkának és ugyanakkor a szovjetunióbeli csehszlovák egység, a duklai hősök harci tapasztalatai alapján, a Szovjetunió hadseregének példái rjyomán új hadsereget kezdett kialakítani. Hadseregünk arculata teljesen akkor változott meg, amikor élére került Alekszej Csepicska hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter. GAL JÁNOS, Tiszolc HOWtHHH ttt M WI tHWWMI MI t HI HMHM Jelentkezzetek tűzoltóknak! A tűz tekintélyes nemzetgazdasági vagyont rabol el évente és ezzel akadályokat gördít a szocializmus gyors fejlődésében. A Csehszlovákiai tűzoltószövetség éppen ezért a napokban toborzást indít a helyi tüzoltótestületek taglétszámának emelése érdekében. Tűzoltóink minden becsületes fér. fit, nőt és fiatalt korra való tekintet nélkül soraik közé hívnak. Főként asszonyainkhoz és fiatalságunkhoz fordulnak a toborzás során és felkérik őket, hogy lépjenek be a helyi tüzoltószervezetbe, ahol megtanítják őket a tüzoltószerek kezelésére és megfelelő elméleti oktatásban részesítik őket, hogy tökéletesen ismerjék a tűzvédelmi intézkedéseket. Minél többen jelentkezzeteik tűzoltóknak! Az egyiptomi helyzet a hét folyamán tovább élesedett. Október 16-án angol csapatok véres támadást intéztek a Szuezi-csatorna övezetében levő Izmailia város békés lakossága ellen és tíz embert megöltek, nyolcvanat pedig megsebesítettek. Port Saidban egy halálos áldozata.-.volt az angol csapatok sortüzének. Angol haderők október 17-én erőszakkal megszállták a Szuezi-csatorna övezetében fekvő egyiptomi városokat. Port Saidot, Izmailiát, El-Kantarát. Az angolok elfoglalták a Szuezi-csatornán át vezető hidakat s^a Szuez városa és a Színai félsziget közötti átkelőhelyeket. Az angol kormány nagysietve csapaterősítéseket küldött Ciprus szigetéről a csatornaövezetbe. Az izmailiai véres provokációt szerdán újab angol terrortámadás követe: az Izmailia melletti El-Ferdanban egy angol egység tüzet nyitott, egy egyiptomi katonai csoportra. A sortűz következtében öt egyiptomi katona meghalt, három megsebesült. Az angol imperialisták és a zsoldjukban álló »munkáspárti* kormány alaposan kimutatták a foguk fehérjét. Miközben Attlee, Morrison, Churchill ,és társaik »az emberi szabadságjogokról* szónokolnak, véres erőszakra adnak utasításokat a szabadságáért hátran küzdő egyiptomi nép megfélemlítésére. AZ ANGOL GYARMATOSÍTOK EGYIPTOMI PROVOKÁCIOI újra a világ népei elé tárják az impeperializmus undorító arculatát, újra leleplezik az imeprialisták képmutató szólamaival álcázott ocsmány gaztetteket. | Acheson amerikai külügyminiszter az egyipton.. eseményekkel kapcsolatban október 17-én kijelenette: »Az amerikai kormány a maga részéről érvénytelennek tekinti az egyiptomi kormány határozatait.* Az amerikai külügyminiszter az imperialista politikusoktól megszokott farizeus képmutatással hozzátette: >A világ minden szabad nemzetén^ kötelessége éberen védelmezni a szabadságot.* Es Acheson ezt akkor mondotta, amikor úgyszólván még fel sem száradt az Izmailiában meggyilkoü békés lakosok vére. Acheson úr tehát úgy értelmezi a »szabadságot«, hogy az imperialista megszálló csapatok sortüzet nyitnak egy idegen ország békeszerető népére, amelynek egyetlen »bűne«, hogy fel merte emelni szavát az imperialista hódítók garázdálkodása. a gyarmati elnyomás ellen. Az imperialisták undorító alakoslco dására mi sem jellemzőbb, mint az a jegyzék, amelyet az Attlee-kormány az egyiptomi kormányhoz intézett és amely szerint »az angol csapatok vállalják a felelősséget a rend fenntartásáért a Szuezi-csatorna övezetében, tekintettel arra, hogy az egyiptomiak ezt elmulasztották megtenni.* Nos. nézzük meg, hogyan fest a »rendfenntartás« az angol imperialisták gyakorlatában? Az egyiptomi belügyminiszter a szenátusban pénteken közölte, hogy Izmailiában és Port Saidban is teljes nyugalom uralkodott, amikor az angol parancsnokság megkezdte beavatkozását. Izmailiában előszöi két angol páncélos cirkált, azután pedig az angol csapatok vaktában lövöldözni kezdtek. Ez a lövöldözés volt az, amely mint ismeretes — tíz halálos áldozatot követelt. Port Saidban az angolok fegyveres csapatokkal telt teherautókkal vonultak be. Az egyik teherautó egy gyermekcsoportba gázolt. A »rend« és a »jogok« angol védelmezői ezután tüzelni kezdtek, egy embert mfegöltek, többet megsebesítettek. majd megszánták a város több pontját. Gyilkosság és véres erőszak — ez lappang az imperialisták álszent szavai mögött. Ugyan miféle jogra hivatkoznak az angol jobboldali szociáldemokraták és imDerialista gazdáik? A jog, amire Attlee Churchillel való teljes egyetértésben hivatkozik — és smelvet Acheson úr olyan buzgón támogat — a nyers erőszak »joga«. A >nyugati világ védelme«, amelyről olyan farizeus módon szónokolnak — az angol bankárok pénzeszsákjainak és az imperialista agresszió támaszpontjainak a védelme. Az imperialisták féltéglával verik a mellüket, hogy »meg akarják védeni* az egyiptomi népet, a Közép-Kelet népeit — ha kell, akaratuk ellenére is. Ugyan ki ellen? Az angol gyannatositók Egyiptomban az amerikai gangszierek jól bevált módszereit követik. Chicagóban szokásos az, hogy a gangszterek elmennek egy jómódú iparoshoz, vagy kereskedőhöz es felajánlják: ha na* gyobb összeget lefizet, megvédik az őt fenyegető támadástól. Ha a kiszemelt áldozat nem akar fizetni és tel-' teszi a jámbor kérdést: ugyan ki támadna meg engem? — akkor a válasz így hanzik: ha nem fizet — mi. Ilyen gangszter-módszereket alkalmaz Churchill dicsérő jóváhagyásával az angol »munkáspárti« kormány Egyiptomban és ezeket a gangsztermódszereket támogatja magátólértetődő természetességgel az egész imperialista haramiabanda Tmmantól Schumanig. Egyiptomot »megvédik« a nemlétező veszélytől, ha átengedi kikötőit, repülőtereit, nyersanyagforrásait. Ha pedig tiltakozik ez ellen, akkor brutális erőszakkal támadnak rá. Az egyiptomi néo ^onban nem kér ebből a ^védelemből*. Az országszerte fellángoló imperialistaellenes tömegtüntetések, az angol áruk bojkottja, az egyiptomK munkásoknak az az elhatározása, hogy megtagadják az angolok tanúskodik, hogy az egyiptomi nép számára a munkát — mindez arról szilárdan eltökélte: nem hátrál meg sem a diplomáciai zsarolással, sem a nyilt terrorral és véres erőszakkal szemben. Az egyiptomi nép tovább fokozza hai - a gyűlölt imperialista megszállók ellen a szabadságért és a békéért. KOREÁBAN az elmúlt héten Ridgway folytatta huzavonáját, amellyel módszeresen akadályozza a fegyverszüneti tárgyalások újrafelvételét. Egy hónapja annak, hogy Kim Ir Szen elvtárs és Peng Teh Huai tábornok Ridgwayhea intézett üzenetükben javaslatot tettek a fegyverszüneti tárgyalások azon^ nali újrafelvételére. Annak ellenére, hogy ennek minden előfeltétele adva volt, amerikai íjészről azóta is a legképtelenebb időhúzási manőverekhez folyamodnak. A koreai és kínai álláspont világos: a tárgyalások helyében és a semleges övezet létesítésében való meg« állapodás után üljenek össze azonnal a fődelegátusojc és ők döntsék el á további részleteket, hogy a tárgyalások menete ne szenvedjen késedelmet.Ridgway ezzel szemben szándékosan olyan követelésekkel hozakodik elő, amelyek késleltetik a fegyver' szüneti tárgyalások folytatását és tá-< volról sem biztosítanák a tárgyalás sok zavartalanságát. Igy például to-' vábbra is ragaszkodik ahhoz,'hogy á semleges övezet átrepülését ne tiltsák el. Ez azt jelenti, hogy Ridgway re-' pülőgépei bármikor újabb incidense-' ket provokálhatnának és a tárgyalás sok megszakítását idézhetnék elő. Ä koreai és kínai küldöttség türelmes és' kitartó magatartásának, őszinte béke. akaratának köszönhető, hogy az amerikai fél huzavonája ellenére lényeges! előrehaladás történt az összekötő tisztek tárgyalásán és — Ridgway szabotázskísérletei ellenére — a koreai fegyverszüneti tárgyalások újrafelvétele felé vezető ajtó továbbra is nyitva áll. Ezt az ajtót Ridgway nem meri becsapni annál kevésbbé, mert a legutóbbi hetek folyamán a fronton lejátszódó események ismét megmutatták: a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek egységei egyik súlyos csapást a másik után mérik az agresszorokra. akiknek minden elkeseredett támadási kísérlete hajótörést szenved a koreai és kínai katonák önfeláldozó hősiességével szemben. Maguk az imperialista lapok ismerik be, hogy Van Fleet tábornok nagy garral beharangozott, tankokkal, repülőgépekkel és hadihajókkal támogatott offenzívasorozata siralmas kudarcot vallott. Ronald Batchelor. a félhivatalos angol hírügynökség, a Rutes-írodá harctéri tudósítóia. október 14-1 táviratában beismerte: »Van Flee csapatai acélkeménv védelemmel állnak szemben.* Az'angol és amerikai harctéri tudósítók egybehangzóan arról panaszkodnak, hogy a koreai nép« hadsereg és a kínai önkéntesek ereje napról napra nő. »A kommunisták —J írja például a Reuter-iroda tudósítója — ma sokkal félelmetesebb erőt jelentenek, mint hat hónappal ezelőtt.*
