Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-20 / 247. szám, szombat

; ' - SZOVJET EMBEM. A KOMMUNIZMUS NAGY ÉPÍTKEZÉSEIÉRT A gép az ember szolgálatában Forgószél kapja fel a végtelen ki­égett sztyeppe homokját. A forgó ho­mokoszlop eltakarja a napot. Autóink­kal csak 2 kilométeres óránkénti se­bességgel haladhatunk előre. A Sztá­lingrád—Kalacs közötti úton vagyunk, amelyen már végighalad a jövendő csatorna medre. Amikor eláll a szél és leüllepszik a por, a portáldaruk gi­gaňtikus gémei mutatják útunkat Visszaemlékezem a harmincas évek­re, az első ötéves tervre, amikor részt­vettem egy sarkkörön túli város és a nyivali ' vízierőmű építésében. Mi­lyen gigantikusnak láttuk akkor a mai idők mértékével mérve igen sze­rény méretű építkezéseket is! Milyen büszkék voltunk az Iván Morkin bri­gádjában dolgozó Borodulinra, aki­nek vörös zászlóval kitüntetett csa­pata mindennap 130—140 százalékra teljesítette normáját! És most egész havi munkájukat könnyedén végzi el egyetlen nap alatt egy kisméretű ex­kavátor gépésze. A nyivai vízierőmű lapáttal dolgo­zó munkásainak teljesítményét hihe­tetlenül túlszárnyalja a Volga—Don csatorna exkavátor-gépésze, villany­szerelője, Buldózer-vezetője és kotró­mestere. A nehéz munkát már ember által irányított gépek végzik. Mennyit ábrándoztunk minderről annak idején, amikor félköbméteres kis exkaváto­runk munkáját figyeltük a sarkvidé­ken. • A »307-es« szívókotró fedélzetén álló vöröshajú, vörösinges „Fegya Csaukin a gép villanyszerelője merő­ben más, mint a türbi fiatal ember. 1941-ben, a nyolcosztályos iskola el­végzése után marós lett egy moszk­vai gyárban, 1943-ban irányzó a tüzé­reknél. A marógép, s a 76 miliméteres ágyú után került a szivó-kotró beren­dezéshez. Kilenc kisebb-nagyobb be­rendezés ment át a kezén, míg meg­kapta legdrágább, legkedvesebb gé­pét, a »307«-est amellyel munkatár­saival együtt 200—300 százalékra túl­teljesítette a normát. Csak az volt a baj, hogy gyakran elszakadtak az emelődaru sodronykötelei. A szakadás megakadálvozására kigondolt egy egy­szerű szerkezetet. (Lev O.-sanyin cikke nyomán) — Javaslatomat beterjesztettem a vezetőséghez, — mondja mosolyogva — meghallgattak, de nem igen hittek nekem. Aztán eljött Gorin mérnök Moszkvából, megvizsgálta elgondolá­somat és most már itt is hisznek ben­ne, de akkumulátort még nem kap­tam ... Ez Fjedor Csaukin legnagyobb gondja. De van egy másik is: hogy önálló labdarúgó csapatot kellene szervezni a doni építési körzetben. Amióta ezzel a legénnyel találkoz­tam a szívó-kotró berendezést csak az ő lángoló szeretetével tudom nézni. És valóban, ez a gép a csator­naépítkezés leghatásosabb szerkezete. Nagyszerű látvány, hogy miközben egyre fogy előtte a föld, mint telik meg a Don vízével a csatornameder, amelyet maga mögött hagy. Az el­szívott vízzel kevert homok közben az iszapoló csővezetéken keresztül oda ömlik, ahová embei kezek irányít­ják, töltéseket iszapol. Nem csoda, hogy a szívó-kotró berendezés dolgo­zói olyan büszkék gépükre és saját munkájukra. * Az élénkszemű, csengőhangú Dűsz­ja Kalesznyikováról azt mondják, hogy »művésznő«, igazi mestere a munkának. Duszja a krasznyarrpejszki építési körzet tanulmányi kombinátjá­ban szerezte meg szaktudását. Télen elszámoló volt a szkripper-exkavátor parkban. Minden édekelte, ami körü­lötte történt. Munkája mellett meg­tanulta a betonozás mesterségét is. Januárban már a betonozómunkások csoportvezetője volt. Most a gátépí­tésnél dolgozik. Ugyanolyan jó szer­vező, mint amilyen jó munkás. Nagy tervei vannak. Munkavezető lesz be­lőle, ezért sokat tanul. Munkája mel­lett el akaja végezni a tízosztályos iskolát. Nézem a mosolygó Duszja Kolesz­nvikovát és eszembe jutnak az első ötéves terv Komszomol tagjai, akik még elképzelni sem tudták, milyen hatalmas alkotásokra lesz majd képes az 50-es években a szovjet népi A kommunizmus sztálini építkezé. sei, ahogy azt szeretettel nevezik a szovjet emberek, a Szovjetúnió to_ vábbi hatalamas gazdasági emelke. dését és a nép életszínvonalának to­vábbi emelkedését fogják előidézni. Az új vlzivülany erőművek össztel­jesítménye több mint i millió kilo­watt lesz. Egy évi villanyerő kiterme. lése pedig túlhaladja a 22 milliárd kilowatt órát. Ezek a legnagyobb vi­zlvillanyerömüvek lesznek a világon. Teljesítményük meghaladja 30 amieri. kai villanytelep teljesíményét, ame­lyeknek az épitése évtizedekig tar­tott. A kommunizmus építkezéseinek komplex jellegük van. Megoldják egyidejűleg az energetikai, szállítá­si és öntözési problémákat. Például a volga-doni csatorn.% építésének be­fejezésével létrejött egy hatalmas ví­zi szállító magisztrál, amely összekö­ti a Fehér., Balti., Kaspi- Azovi-, és Fekete-tengereket, továbbá egy ener­getikai alap, amely ipari erővel látja el a mezőgazdaságot és végül egy öntözőrendszer, amely 2,750.000 hek­tár terület öntözését fogja végezni. Hihetetlen rövid idő alatt 5 vagy S év alatt felépítik a szovjet emberek a világ legnagyobb vízierőműveit és öntözőrendszerét. Már 1952.ben üzembe helyezik az egyik nagy épít­kezést, a Volga-Don csatornát. Tudjuk, — mondják az építők, — hogy munkánk szilárdítja a béke ügyét. A kommunizmus építkezései a béke építése. A Szovjetúnió, — mondotta J. V. Sztálin a moszkvai Pravda szerkesz­tőjével folytatott beszélgetésében,­nem korlátozza, hanem ellenkezőleg fejleszti a civil ipart, nem korlátoz­za, hanem ellenkezőleg fejleszti az új grandiózus vízi-villany erőmüvek, ön. tözőrendszerek építését, nem állítja meg, hanem ellenkezőleg folytatja az árlcszállítási politikát. Munkaverseny a bányászok és a Volga-Don-csatorna építői között A Donyec-medencéhez tartozó rosetovl terület hetes számú bányájából Konsztantyin Krimpehi ifjúsági brigádjának tagjai kol­lektív levelet írtak a Don-csatorna építésén dolgozó Viktor Mihaj­lov parancsnoksága alatt álló iszapsztvattyú ifjúsági kezelőszemély­zetének. A bánya ifjúmunkásai azt javasolták levelükben az Iszap­szivattyú kezelőlegénységének, hogy kezdjenek szocialista munka­versenyt. — Benneteket ért az- a nagy ki­tüntetés, — hangzott a levél, — hogy megvalósíthatjátok a hatalmas sztálini tervek egyikét és megépít­hetitek a hajózható Volga—Don-csa­tornát, hogy átalakíthatjátok a rosztovi és sztálingrádi területek éghajlati viszonyait. Ebben a mun­kátokban mi azzal igyekszünk se­gítségetekre lenni, hogy honaprói hónapra fokozzuk a kitermelt szén mennyiségét. Ezzel kapcsolatban vállaljuk, hogy minden hónapban legalább 150 százalékra teljesítjük a termelési feladatot. A bányászok felhívása lázba hoz­ta az iszapszivattyú kollektíváját. Válaszlevelükben elmondották a bá­nyászoknak, hogy gépük niult év júliusa óta dolgozik a csatornánál. Első feladatuk az volt, hogy elzár­ják a Zameris folyócskát a Dontól. Ezt a feladatot a kitűzött határidő előtt végre is hajtották. Aztán a cirr' 'anszkii v'ztároló gátjának „ki­mosásával" bízták meg őket. A szi­vattyú kezelői itt is kiválóan megbirkóztak a munká­val és az iszapszivattyú máris V.-O ezer köbméter földet mozdí­tott el a helyéről. Ahhoz, hogy ezt a munkát kézzel lehessen el­végezni ennyi idő alatt, 60.000 földmunkásra lett volna szükség. Az iszapszivattyú fiataljai a bá­nyászoknak írt levelükben végül vállalták: feladatukat ők is min­dennapi 150 százalékra teljesítík, vagyis naponta majdnem 7.000 tonna talajt „mosnak" ki, ezenkí­vül megtakarítják a villanyener­gia 15 százalékát. Így indult meg a két ifjúsági kol­lektíva versenye. A bányászok és a szivattyú-gépkezelök rendszeresen leveleznek egymással, beszámolnak eredményeikről, elmondják mikép­pen győzték le a cél felé vezető úton jelentkező akadályokat. Az ifjúsági kezdeményezés alap­ján a bányászok és építőmunkások versenye széles méreteket öltött Igy például a Donyec-meednce egyi klegnagyobb bányájának, az Artyem-bányának dolgozói verseny­ben állnak annak az alagútnak mun kásaival, amelyet az aszályos szal­szki sztyeppe felé vezető úton ké­szítenek. Az alag-úton keresztül áramló hatalmas vízmennyiség ön­tözi majd és teszi termékennyé a sztyeppe beláthatatlan síkságát. — Az alagútépítés története ke­vés olyan bonyolult és hatalmas ütemű munkát ismert, mint ami­lyent nekünk kell elvégeznünk, — jelentette ki Nyikoláj Krajevszki, az alagút építésének vezetője. — A munkálatok során sok száz­ezer köbméter kőzetet kell ki­emelni, ezenkívül 5.000 tonna csö­vet és vasbeton szerkezetet kell elhelyezni. Az alagútat a moszkvai Metro építésében résztvett tapasztalt dol­gozók készítik. A bányászoknak van mit t/Jiulniok tőlük. Igaz, hogy az ArtyiWi-bánya munkásai is hoz­záértő emberek, akik a föld alatt végzett munka sok esztendős ta­pasztalata folyamán váltak meste­rekké. A bányászok és építőmunkások a verseny során azonban mindjobb eredményeket érnek el, mert állan­dóan kicserélik tapasztalataikat és értékes tanácsokkal segítik egy­mást. Igy az építők már nem egy­szer keresték fel a bányászokat, hogy tanulmányozzák egyik vagy másik módszerüket és azt átvegyék tőlük. Ugyanebből a célból a bá­nyászok is ellátogatnak az építő­munkásokhoz. A verseny eredményeként a bá­nyászok és az építők egyaránt je­lentős mértékben túlteljesítik álla­mi tervüket. Az alkotó együttműkö­désnek egyre több nagyszerű példá­ját láthatjuk. A cimljanszki vízierömü központ kettes számú részlege például versenybe lépett a „Komszomol­szkaja Pravda" nevét viselő bá­nyával, a négyes számú részleg a Petrovszkij-bányával, az egész cimljanszki központ a „Kosztovu­golj-kombináttal". Nemes vetél­kedés folyik az egyes dolgozók között is. A rosztovi terület két ismert sztalianovistója: Duhanyin réselő és rakodógép-kezelő, vala­mint Vlaszjuk, az épitk«zés ha­talmas exkavátorának kiváló gé­pésze is egyéni versenybe léptek egymással. Duhanyin rendszeres teljesítménye 200 százalék és el­határozta, hogy teljesítményét 250 százalékra emeli. Vlaszjuk pe­dig azt ajánlotta fel, hogy napi 800 köbméteres teljesítményét legalább napi 1200 köbméterre emeli. Mindkét híres sztahanovis­ta teljesíti felajánlását. zkva újjáépítésének keretén belül hatalmas méretű épületek emelked­Képünkön látható egy felhőkarcoló építése a Felkelés-téren Moszk­vában. A sztálingrádi erdöültetési terv megvalósítása érdekében erdöültetö és erdőnevelő intézetet szervestek. Ezek az intézetek az erdöültetéseket és a termőföldeket fogják védeni a száraz szelektől. Képünkön a sztálingrádi erdőültetöállomás dolgozója Rimma Birjukova tanulmányozza a tölgyfa növekedését. A szovjet tudomány a népet szolgálja A szovjet tudomány különlegessége abban rejlik, hogy elméleti kuta­tásai és észrevételei szorosan összefüggnek a munkával, a szocialista ipar fontos feladataival, a földműveléssel és kultúrával. A szovjet tudósok és haladó munkások, technikusok, mérnökök közötti összmunka évről-évre elmélyül. t A szovjet tudomány a szovjet nép szolgálatában áll. A szovjet embe­rek a tudományra támaszkodva megvalósították a lenini hatalmas villamo­sítási terv előfeltételeit, az emberek boldogságára használták ki országuk gazdagságát, teljesítették a háború előtti sztálini ötéves tervek feladatait. Most a háború utáni években a Szov jetunióban a tudomány, amelyre nagy gondot fordít a szovjet kormány, a Kommunista Párt és J. V. Sztálin, új fokra emelkedett és fejlődik minőségileg is. A tudomány segíti a termelő erők további fejlődését, segíti a szovjet népet természetálalakító munkájá­ban, kiépíteni a kommunizmus anyagi alapjait. Az egész világ ismeri a szovjet fizikusok, matematikusok, biológusok, asztronómusok stb. sikereit. Az ö kutatásaik nemcsak a szovjet tudományt gazdagították, hanem jelentős mértékben fejlesztették az egész világ tu­dományát. Az utóbbi években a Szov jetunió a tudományos kutató intéze­tek új, széles hálózatát teremtette meg, és a szovjet tudósok családja új erőket kapott. A háború utáni ötéves tervben a tudományos Intézetek és kutató laboratóriumok száma az 1940-es évhez képest másfélszeresére nőtt. a tudományos dolgozók száma pedig megkétszereződött. A szocialista társadalomban a tudomány céljai és feladatai egyezők a nép érdekeivel. A haladó szovjet tudo mány a haladást, a. szocialista állam gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatását és a békét szolgálja. A szovjet tudósok résztvesznek minden tömeggyűlésen és konferenci­án, amelyet, a Szovjetunióban a béke megvédésének érdekében rendeznek. A legkiválóbb tudós dolgozok tagjai a Szovjet Békevédők Bizottságának. A konferenciákon a szovjet tudósok lángoló szavait lehet hallani, akik a leghumánusabb tudomány képviselői a. világon. Az ő szavaik haragosan ki­pellengérezik a háborús uszítókat, és arra hívják fel az emberiséget, hogy álljanak ki az egész világon a béke megőrzése mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents