Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-18 / 245. szám, csütörtök

8 UJSZO 1951 október 113 A nagysarlói földművesek két évvel ezelőtt alakították meg az Egységes Földműves Szövetkezetet. A megalakulás után a szúvetkezet kerékkötői is munkához láttak A szövetkezetbe egy 36 holdas kulák furakodott be és élére került. Ez a 36 holdas kulák más szemmel nézte a szóvetkezet fejlődését, mint a kis- és középgazdák. A jövőben nem azt látta, amit a szövetkezet többi tagjai, ö azt látta, hogy a szövetkezet fejlődésével az ő hatalma napról napra csökken. A kulák szövetkezeti elnök ilyen szemmel nézte a jövőt és ezért iparkodott a szövetkezet; tagok kedvét elvenni a munkától. Tudta jól, hogy munkakedv nélkül a szövetkezeti gazdálkodás semmit sem ér. A kulákelnök egyszerűen nem vette tudomásul a munkaegységekről szóló rendeletet, de saját re szór e o:yan fizetést biztosított, amiből állandóan dőzsölhetett. A szövetkezeti tagok között kezdett az elégedetlenség úrrá lenni. Sok helyen felvetődött a.z a panasz, hogy sokkal többet keresnek, akik alig dolgoznak valamit, míg azok, akik hűségesen végzik el munkájukat, • alig bírnak a keresetükből megélni. A járási és helyi pártszervezet vezetői látták, itt az ideje, hogy valamit csináljanak, mert ez a helyzet már tarthatatlan. A kulákelnököt leváltották és helyéi e egy kisgazdát választottak, aki már nem kulák szemmel nézett a jövő felé. A második fontos lépés a munkanormák bevezetése volt. A normák bevezetésével a szövetkezeti tagok jutalmazása is helyes mederbe terelődött. Most már minden szövetkezeti tag az elvégzett munkája után kapta a íu'almazást A munkakedv újból visszatért a szövetkezeti tagok közötj. A szorgalmas munka révén elért eredményeket látták az egyénileg gazdálkodók is. Azt is megállapították, hogy a szövetkezet valóban az az áldásos valami, ami fokozatosan megszabadítja a földműveseket az örökös robottól. Feltéve, ha a szövetkezet vezetése jó kezekbe kerül. Az aratás befejezése után. amikor a szövetkezeti tagok megkapták a ledolgozott munkaegységek után járó természetbeni jutalmat, a község sorsa el volt döntve. Az egyénileg gazdálkodók látták, hogy a becsületesen dolgozó szövetkezet, tagoknak már az első félévben több a jövedelmük, mint amennyit ők az egész évben várhatnak. A helyi pártszei Vezet vezetői elérkezettnek látták az időt arra. hogy újból egy döntő lépést tegyenek a szocialista falu kiépítésében. A vas már meleg, csak formálni kell. A szövetkezet tagjai a Párt vezetésével egy vasárnap elhatározták, hogy a szövetkezeten kívül álló földművestársaikat meglátogatják ós lakásukon konkrét bizonyítékok segítségével meggyőzik őket a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A szövetkezett tagoknak sokkal könnyebb volt a munkájuk, mint ahogy elképzelték. Mondhatjuk úgy is, hogy a talaj már elő volt készítve, csak vetni kellett. A kívülállók már meg voltak győződve a szemük előtt lezajlott szövetkezeti gazdálkodás alapján a szövetkezet előnyeiről. A szövetkezet: tagoknak csak néhány homályos kérdésre kellett kielégítő vá'aszt adniok és már döntött is a meglátogatott egyén. így aztán a vasárnapi szervező munkának az lett az eredménye, hogy 40 új taggal gyarapodott a szövetkezet tagjainak a száma. Az említett vasárnap után, mint a lavina, úgy árasztották efl a szövetkezet irodáját a falu lakosai. Csak úgy pattogtak a kérdések a szövetkezeti tagok felé — Én hozzám miért nem jöttetek? Engem miért kerültetek ki, hiszen úgy vártunk rátok mint a Messiásra? Nem kellett már a szövetkezeti tagoknak senkit sem felkeresni otthonában. Az egyénileg gazdálkodók egymásután jelentkéztek a szövetkezet irodájában és töltötték ki a belépési nyilatkozatot. Luky Gyula szomszédja, a 10 holdas Kovács Lajos ;s megsértődött azért, hogy Luky Gyulát felkeresték a szövetkezeti tagok, őt pedig kihagyták. De ffl'kor a megsértődött ember elé odatették a belépési nyilatkozatot és a tollat, megszelídült. Kissé reszkető kézzel, de boldogan írta alá az eléje tett papírlapot. Be'é^eH a szövetkezetbe Strubel András kisgazla is. Strubel András felesége már a kezdettől fogva tagja a szövetkezetnek. Iparkodott férjét is megnyerni a szövetkezeti gazdálkodásnak. A dolog úgy történt, hogy Strubel András valamilyen oknál fogva egyedül maradt. Strubel András újból megnősült. Elvett egy asszonyt, aki akkor már szövetkezeti tag volt. Az asszony a házasság után férjét is beakarta vinni a szövetkezetbe, de StruSztáltn elvtárs nyilatkozatára még nagyobb lelkesedéssel foglak az őszi mur' ák!:oz A termésbetakarítás óta 240 új tagga! növekedett a nagysarÜé! szövetkezet taglétszáma bed gazda csak a fejét rázta. Az aszszony szinte még álmában is iparkodott a férjét rábírni, hogy a szövetkezetbe lépjen. Azonban hiába volt minden, Strubel gazda csak hajthatatlan maradt. Az asszonyka pedig tovább járt a szövetkezetbe, Strubel András pedig egyénileg dolgozgatta földjét. A szorgalmas asszjnýka a természetbeni jutalom kiosztásánál olya.?? jutalomban részesült, hogy férjének tátva maradt a szája. Ahol nem haszná't semilyen telvilágc-sitó és meggyőző munka, ott döntöttek a kézzelfogható bizonyítékf/k. Az asszony ' a termés hazaszállítása után már nem szólt semmit urának, pedig tudta jól, hogy adott helyzetben számíthatna eredményre. Strubel Andrási felesége keresete arra késztette, hogy papírt és ceruzát fogjon a kezébe. Kezdte a számokat összeadni, osztani, szorozni, de a végén mindig csak a>ra az eredményre jutott, hogy ő a földjein az egész év alatt nem tud olyan keresetét elérni, mint a felesége a féléves szövetkezeti gazdálkodásból. A sok számolásnak. aztán az lett a vége, hogy Strubel' Andrást meglátogatták a szövetkezel! tagok és egy kis eszmecsere után Strubel András is a szövetkezetnek tagja lett. Belépett a szövetkezetbe Fábry Sándor is, aki eddig 6 hektár földön gazdálkodott. Fábry Sándor arra a meggyőződésre jutott, hogy az egyéni gazdálkodás nála csak arra volt jó, hogy vejének keresetet is ráköltse a földekre. Az aratás és cséplés befejezése uián a nagysarlói szövetkezet tagsága 240 új taggal szaporodott. Vagyis ma már a község 95 százaléka ben van a s?cvet.;e?ethrn Az 5 százalék pedig csak azért van a szövetkezeten kívül, mert a szövetkezeti tagok nem hajlandók a kulákokkal és a spekulánsokkal egy tálból cseresznyét enni. A szövetkezet az őszi munkák elvégzéséhez már az új tagok segítségével fogott hozzá. Nem akadály az sem, hogy az új tagoknak az idei termést még sajátmaguknak kell betakarítaniok az egyénileg művelt földjeikről. Minden tag talált rá alkalmat, hogy egyénileg termelt kukoricáját vagy répáját betakarítsa, de a szövetkezetet is segíW az őszi munkákban. A szövetkezetben hat munkacsoportot alak'tottak E hat csoport között van felosztva a földterület. Minoen csoportvezetőnek térképe van, amelyen pontosan fel van tüntetve, hogy medyik csoport a határ melyik részén gazdálkodik. Azonfelül a jövő évben minden csoportnak lesz egy külön udvara, ahova a termést fogják szállítani Ezek a csoportok versenyben fognak állni egymással és az udvarok segítségével könnyen ellenőrizhetik a csoportok munkáját és terméshozamát. Az ősizi vetéseknél nagyon bevált ez a módszer. Elsősorban azérl. mert a szövetkezet vezetősége állandóan szemmel tudja tartani az eredményeket olyan formában, hogy a csoportvezetők kötelesek a kiosztott térkéj>en megjelölni, hogy nanonta milyen területet vetettek be. Ennek a jól megszervezett munkának az lett az eredménye, hogy a szövetkezet alig pár nap alatt 180 hektár területet vetett be A szép eredményhez nagyban hozzájárult a sárói traklorállomás nagysarlón tartózkodó traktoros brigádja is, amejy 20 traktorral segíti a nagysarlói szövetkezetet az őszi munkák sikeres elvégzésében A szövetkezeti tagok a kukoricatörésről sem feledkeztek meg. A szövetkezetnek 121 hektár kukoricája van. Ennek 60 százalékát már betakarították, de a földműves raktárszövetkezetbe eddig még csak 5 vagonnal szállítottak be. M

; ennek az oka? A szövetkezeti tagok szerint az a legnagyobb hiba, hogy a zseCízi földműves raktárszövetkezet nagysarlói fiókja nem nagyon törekszik arra, hogy a kukoricatermést minél hamarabb felvásárolja. Elvírják, hogy a szövetkezeti tagok be is szállítsák és el is szállítsák a kukoricát. A szövetkezet vezetőségre már beadott egy javaslatot. mellyel a munka jelentősen megkönnyebbülne és meggyorsulna, de úgy látszik a javaslat süket fülekre talált. A 6izövetkezet hetedik munkacsoportja építkezéssel foglalkozik. Ez a csoport 20 tagból áll Vezetője Mihály András, akit a szövetkezetben ezermesternek neveznek. Ez az ezermester a csoportjáva azt lehet mondani a semmiből is várost épit. Ké^i azdasági épILeekbői hetek a'att felépítenek egy istállót, amely 70—80 darab marha befogadására is alkalmas lesz. Mihály András csoportjában asszonyok és leányok is dolgoznak, így aztán a beszélgetés átterelődött egy kicsit a női mun' ae ökre. Mihály elvtárs váltig bizonyítgatja, hogy a falrakást a női; is el tudják ugyanúgy végezni, mint a férfiak, sőt még jobban is. , Mindjárt be is bizonyítom." —• mondja a mester Elhívott az istálló szembe,nlévő falához és ezt mondotta: „Nézze csak meg, milyen ez a fal." Mikor egy darabig nézegettem, az öreg azt kérdi, hogy mi az észrevételem

2 Én azt feleltem, hogy nincs, mert valóban nem :s vettem észre rajta semmit — No nézze csak jobban meg ezt a falat, hát látja már? — mondotta. — Ugy néz ki ez a fal, mint az elles elölt álló tehén. Pedig ezt férfi szakember rakta. Most nézzük meg a másikat. Ez pedig egy fiatalasszony munkája. És tényleg. Ez a fal már nem hasonlított az elles előtt álló tehénre, annak ellenére, hogy Csányi Andrásné rakta. A szövetkezeti tagoknak az őszi munkáknál csak a cukorrépa kiszédése okozott egy kis gondot. Annak ellenére, hogy a répaszedést is .géppeíl végzik, mégis gond volt az, vájjon idejében fel tudják-e szedni a rengeteg cukorrépát. A csüggedő szövetkezeti tagokat azonban új munkakedvre serkentette Sztál n c!v árs nyilatkoza'a, amelyet a moszkvai Pravda szerkesztőjének adott. Sztálin elvtárs szavaiból erőt merítve még nagyobb lelkese V s el foglak munkához. Sztálin elvtárs nyilatkozatára a nagysarlói szövetkezet dolgozói és pártoló tagjai egyéni kcte-lazettségvállalásokkal feleltek. Minden szövetkezeti tag és pártoló tag köte'ezte magát, hogy 6 hold cukorrépát felszed a rendes munkaidőn felül. Tudják jól, hogy kötelezettség vállalásukkal a világbékét erősítik és gyermekeik jövőjét alapozzák meg. SZARKA ISTVÁN. Á tócsa szövetkezetben keresztsm vetési m'dszerrel vetik el a búzát Szövetkezeteink nagy része a tavaszi, nyári, majd az őszi munkák ideján bsbizonyította, hogy a nagyüzemi gazdálkodás sokkal elönyösebb, mint az elavult kisüzemi gazdálkodás. A szövetkezeti tagoknak ma már nincs kenyérgeodjuk. Aki becsületesen dolgozott, annak meg van az egész évi kenyere. Ez a körülmény hozzájárult ahhoz, hogy m

0st az őszi munkák idejében még fokozottabb lendülettel kapcsolódjanak be szövatkezeti tagjaink a vetésbe, az ősziek betakarításába stb. Az őszi nr.ickák nagyon fentos szerepet játszanak a gazdálkodásban. Ha a vetőmag idejében a földbe kerül, akkor •megteremtettük a jövő évi jó termés alapjait. Mindazt szem előtt tartjuk mi is, a búcsi EFSz tagjai és vezetői. Most, hogy az időjárás ismát kedve-őre fordult a jó talajelőkészítés mailett folytatjuk a vetési munkákat is. A búzát a Szovjetűnló. ban már kipróbált keresztsorú vetési módszerrel vetjük. Nagyon jól beváltak nálunk a vetöagregátok. A fogatos munkaerőket csaknem teljesen kiküszöböltük náluir.'k. Mi mindent gépekkel végzünk. A vetési munkáknál először a felszántott földbe elszórjuk a műtrágyát, majd a boronák után haladnak a vetőgépek és a magtakaró fogasok. Eddigi sikereink nem kis mértékben a köbölkúti traktorállomás traktorosbrigádjának köszönhetők. A brigád élén Karkó Zoltán és Bábi Ferenc áll, akik mindent elkövetnek, hogy a munka zavartalanul folyjon. Mivel a vetési munkáknál csaknem kizárólag gépeket használunk, sok munkaerő felszabadult az őszi kapá. sok betakarítására. Ez fontos is, mert hisz mág elég sok kukorica vár törésre. A kukoricabesz-oálgáltatási kötelezettségünket azonban már teljesítettük. Összesen 4.238 mázsát szolgáltattunk be. Ezenkívül bőven jut még a szárítókba is és a tagok állatállománya etetésére is tuAunk juttatni. A dohány munkák is jól folynak. A törést már befejeztük. Jelenleg a cukorrépa szedése van folyamatban, de sajaios erre a munkára még csak kevés munkaerőt tudtunk beosztani, mert a tagok túlnyomó része a kukoricatörést végzi. A mezőgazdasági munkák msllett szépen folyik az építkezés is. Pataki József kőműves és Tárnok Lajos ácsbrigádjai fáradoznak azon, hogy a szövetkezet állatállománya mennél előbb fedél alá kerüljön. Hogy eddig jó munkát végeztünk, arról aa tanúskodik, hogy az egyénileg gazdálkodók közül egyre töb_ ben jelentkeznek sorainkba. Az egyénileg gazdálkodók látva az élő példát, meggyőződtek arról, hogy a szö. vatkezetban a dolgozók kenyere biztosítva van és hogy a nagyüzemi gazdálkodás mindannyiunk számára előnyösebb. Megértették azt, hogy mezőgazdaságnak is többet kell kitermelnie mint eddig, mert hiszen a földművesek is több cipőt, több ruhát akarnak. Ez egyre fokozódó életszín_ vonalunk természetes következménye SOÓKY LAJOS, Bites. Az ofgyai szövetkezetben fcár csak a búza vetése van hátra Két hónappal ezelőtt határozták el az olgyai kis- és középföldmüvesek, hogy rátérnek a közös gazdálkodás útjára. így aztán augusztus 15-én megalakították a harmadik típusú EFtlz-t, amelybe két vagy három család kivételével belépett az egész falu dolgozó parasztsága. Az olgyai határban lévő földek minősége nem a legjobb, de a szorgalmas földművesek munkájának köszönhető az, hogy mégis jól kihasználják a földeket, még pedig zöldségtermeléssel. Ez alkalommal is elmondhatjuk, hogy bizony az olgyai kertészek eddig is jól megállták helyüket. Az olgyai szövetkezet megalakulásakor sokan akadtak, akik kijelentették, hogy bizony az ö falujuk a szövetkezeti gazdálkodás terén sem fog lemaradni. Ez természetes is, hiszen a szövetkezeti gazdálkodás biztosítja elsősorban a földműveseknek a jó termelési lehetőségeket. A földművesek nagyban tervezgettek, hogy most már be tudják szerelni a nagy öntözőberendezést és ezenkívül még hány más újítást tudnak megvalósítani. Az elmúlt napokban ismételten ellátogattam Olgyára, hogy megtekintsem milyen eredményeket is értek el az olgyaiak. A szövetkezet vezetőségét kint találtam a földeken. Mindenki ott sürgött-forgott a harminc hektáros táblán, amelybe éppen a búzát vetették. Beszélgetésünk folyamán megtudtam, hogy az olgyai szövetkezeti tagok ezidáig elvetettek 30 hektár őszi árpát, 30 hektár rozsot, 15 hektár ó'szi Iendeket. Jelenleg ,a búza van soron és mintegy 40 hektár területet szándékoznak bevetni búzáival. Kunyi József, a szövetkezet agronóm usa büszkén mutatta meg a szövetkezet vetéseit, amelyek már szépen kikeltek. Elmondta azt is, hogy az őszi munkák tervét is jóval előbb teljesítik, mint ahogy azt eredetileg kitűzték. Amikor kissé körülnéztem a határban, valóban meggyőződtem arról, hogy a növénytermelési munkacsoport igen jó munkát végez. A legnagyobb meglepetés azonban az volt, hogy a határban dolgozó szövetkezeti tagok között mennyi a nő. Ott van például Szabó Magda, egy 16 éves lány, Olgyai Józsefné parasztasszony és még sok más öntudatos leány és dolgozó földműves asszony. Azután a kertészeti csoport munkája után érdeklődtem. Megtudtam, hogy a kertészeti munkák jól folynak és már meg is rendelték az öntözőberendezést Spisák elvtárs szavai szerint a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a kertészetre. Majd az állattenyésztési kérdésekra került a sor. Kunyi elvtárs elmondotta, hogyan sikerült megoldani a közös istállók kérdését. Az egyik lóistálló már készen is van, a másikat pedig most javítják. Az olgyai szövetkezetnek je. lenleg 100 sertése van, ebből 90 darab süldő és 10 darab anyakoca. Ezek számára is fontos a gondos elhelyezés. A fentiekből láthatjuk, milyen haladást értek el az olgyai dolgozók. Volt hozzájuk még egy utolsó kérdésem is: milyen arányban járatják a pártsajtót? Kunyi József elmondta, hogy eddig a község lakosainak még csak a fele rendelte meg az Uj Szót, de hogy minden remény meg van arra, hogy rövidesen minden család asztalán ott lesz a pártsajtó. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban vetődött fel a helyi CSEMADOK-szervezet megalakításának problémája is. Olgyán ugyanis eddig még nem működött a CSEMADOK. Sokak szerint ez a tanító hibája, aki talán azért, mert beteges, vagy talán más okból kifolyólag egyáltalán nem törődik a CSEMADOK megalakításával, mint ahogy annak idején nem törődött az EFSz megalakításával sem. FARKAS KÁLMÁN, Nagylég. Jó mimkamegszervezésse! példás eredményeket érnek el az ebedí állami bírtok dolgozói Az Uj Szóban nemrég megjelent egy cikk a szentmiklósi állami birtokról. Ezt a cikket az állami birtok egyik dolgozója írta. Meg kell hagynom, hogy az elvtársak írni szépen tudnak. Ugy látszik azonban ném sokat gondolkodtak a trágyahordásnál megszerve_ zett húszas csoportról. Ugyanis véleményem szerint egy jól megszervezett húszas csoportnak naponta nem három hektárt kell megtrágyáznia, tekintetfel arra is, hogy a csoport rendelkezésére két traktort és nyolc kocsirakó embert is bocsátottak. Ezenkívül további nyolc ember kint a földeken teríti a trágyát, rögtön a lerakás után. Az ilyen megszervezett csoportnak sokkal gyorsabb ütemben kellene végeznie a munkát és jóval nagyobb teljesítményt kellene elérnie, mint napi három hektárt. Példának hozom fel az ebedi állami birtokot. Ezen a birtokom csak hat emberből álló munkacsoport végezte a trágyázást. A hat emberből négyen a kocsikat rakták, két ember pedig kinn a földön a terítéssel foglalkozott. Ennek a kis csoportnak a napi teljesítménye 4 hektár volt. A csoport tagjai a fogatosokkal szorosan együttműködtek és annak köszönhető szép eredményük. Ha a szentmiklósi állami birtokon is inkább ilyen csoportokat szerveztek volna, akkor ők sem dicsekednének holmi három hektárokkal. Az ebedi munkacsoport már a nyári munkák alatt is bebizonyította ügyességét. Most itt van az őszi vetés icíeje. A mult heti esős idő kissé megzavart bennünket. A legsürgősebb a rizsaratás lenne. Megkezdtük ugyan már a rizs betakarítását, de igen nagy munkaerő hiánnyal küszködünk. Pedig a rizs szépen beért és nagyon bő termés mutatkozik. Meg is kell dicsérni a rizstermelőket, akiknek gondos munkája ugyan csak meglát, szik a rizstáblákon. A rizsföldön lévő kis védősáncokon már évek óta csak fű termett. A rizskezelő most azonban bepalántázta téli káposztával, úgyhogy lesz itt körüliielül egy vagón káposztatermés. Igen elvtársak! Ez a célszerű talaj kihasználás. Ugyancsak szép munkát végezatók a sertéskezelök a répaszedésben. Külön dicséretet érdemel Laca és Horácsek elvtárs. De nem szabad meg_ feledkezznünk az, éjjeliőrünkről sem. Ferenci elvtársról, aki rendes elfoglaltságŕn kívül ugyancsak kiveszi részét a répaszedésböl. Hasonlóképpen az iparosok is kötelezettséget vállaltak, személyenként 550 négyszögöl répa felszedésére. Amint már említettem a mult heti esős idők kissé meglassították a vetés folyamatát. Ennek ellenére is elvetettünk már 18 hektár búzát. MTI