Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-18 / 245. szám, csütörtök

AZ UJ SZÓ FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK E<ei n oyein iíiel sok íSlámővest gy . aa meg a síöve Vezeti gaz u.ii.ás e nye rola pöstyém járJsöaa A dunaszerdahelyi éa somorjai járások Egységes . Földműves Szövetkezeteiből jöttünk ide Szlovákia északibb részeire, hogy ségítsük eló itt is a szövetkezetek működését tapasztalataink átadásával. Utunk második napjĹn máris meggyőződtem arról, hogy a munkásság itt is támogatja a szövetkezeti mozgalmat, de az úgynevezett jobbmódúak mindig csak a hibát keresik benne. Ezen a napon. Chteinicán és Veiké Kostolany községekben voltunk. Elbeszélgettünk a kis- és középföldmüvesekkel. Minden erőnket latbavetettük, hogy helyesen megmagyarázzuk nekik, miért elönyösebb a nagytáblákon való gazdálkodás és a közö3 munka. Meggyőző munkánknak meg lett az eredménye. A kisés középföldmüvesek megértettek bennünket. A kulákok és spekulánsok azonban igen rossz szemmel néztek bennünket. Ök is „meggyőző tevékenységet" folytattak, még pedig arról, hogy senki be ne lépjen a szövetkezetbe, mert ott nem lesz mit ennie. A kulákoknak ugyanis az fájt, hogy a jövőben a kisfö'dmüvesek már nem reájuk, hanem sajátmaguknak fognak dolgozni. A mi érveink azonban sokkal alaposabbak voltak. Megmagyaráztuk azt, hogyha egy 6—8 hektáros középgazda leadja kontingensét és gabonafeleslegét, hát kap érte 10—12.000 koronát. Ha azonban ez a gazda a szövetkezetben dolgozik, akkor minden nagyobb megerőltetés nélkül naponta ledolgozhat egy és egyfél munkaegységet, ami után a jövedelem havonta előlegekben is kitesz 3.300 koronát. Az éwégi elszámolásnál pedig még kap 20—30.000 koronát a természetbeni jutalmazáson kívül, ami bizony a legtöbb esetben elegendő az egész család fejadagjára és a baromfiak etetésére. Ilyen magas jövedelmet egy egyénileg gazdálkodó kis- vagy középparaszt sohasem tudna elérni. A pöstyéni járás kis- és középföldmüvesei nagyon hálásak voltak felvilágosító munkánkért. Kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy bár korábban mentünk volna közibük, mert akkor már ök is ott állnának, ahol a somorjai, vagy a csécsénypatonyi szövetkezti tagok, akiknek már több mint 200 darab szarvasmarhájuk, több mint 220 darab sertésük, 60 darab anyadisznójuk, 700 darab birkájuk stb., van közös istállóikban és ahol a földeken egyre magasabb terméseket érnek el. FEHÉR KÁROLY agronómus, Somorja Az anya'ai áälami birtokon többfajta rizzsel kísérleteznek Mi, a komáromi földműves iskola hallgatói nemrég meglátogattuk az anyalai állami birtok rizstelepst. Nagyon időszerű volt ez a látogatás, mert elméletben éppen a rizstermelés kérdéseivel foglalkoztunk. Igy aztán az anyalai rizstelepen alkalmunk nyílt a valóságban i3 látni azt, amiről az iskola padjai között annyit hallottunk. Útközben már messziről feltűntek a szürkésbarna rizstáblák és az éppen a rizskötés.sel foglalkozó munkások. Alig várluk, hogy odaérjünk és hogy valakivel elbeszélgessünk a rizstermelésről. Igy is lett. Mlinkovics elvtárs minden kérdésünkre készségesen válaszolt. Hasonlóképpen Koliárik elv; társ is minden igyekezetével arra ' törekedett, hogy mennél jobban megismertesse velünk a rizstermelést. Koliárik elvtárs sarlóval a kezében megmutatta a rizs rendkívüli hagy óvatosságot igénylő aratási folyamatát. Mi tanulók is meg: próbáltuk ezt. j Ezután a rizs kísérleti telepét néztük meg, ahol többfajta rizzsel ' (köztük 11 fajta a Szovjetunióból) kísérleteznek. A kísérletek útján azt akarják megállapítani, hogy melyik fajta felelne meg a legjobban az itteni talaj- és éghajlati viszonyoknak és hogy melyik a legellenállóbb a betegségekkel szemben és végül, hogy melyik biztosít legtöbb termést. Eddig a Dudghan Sali rizsfajta vált be a legjobban, melynek fejlődési időszaka aránylag rövid. Az anyalai rizstelepen ezt a fajtát termelik. A leleszi áilatní ,b!rfokon zavartalanul tolynak az őszi munkák Bizonyára • sokan emlékeznek még arra, hogy a leleszi állami birtok dolgozói lettek až elsők a kassai járásban az aratási és cséplési munkák versenyében. A gazdaság jutalmul megkapta a járási vándorzászlót. A dolgozók most az őszi munkákban is az elsők akarnak lenni. Már rögtön az aratás után megvizsgálták az őszi munkákhoz szükséges szerszámokat, hogy minden készenlétben álljon és a munka zavartalanul folyhasson. Ä leleszi állami birtok sikerei nem véletlenek. A dolgozók ugyanis teljes mértékben magukévá teszik a Párt határozatait és a lehető legszorosabban felzárkóztak a Párt mögé. Az üzemi pártszervezt itt 1947 őszén alakult meg és azóta teljes mértékben sikerült mozgósítania a birtok dolgozóit. Igy aztán a munkások mindísj tudták, mi a tennivalójuk. Versenvkihívásaikkal sok esetben elősegítették az egyes munkák meggyorsítását, nemcsak' a jpr'sban hanem sokszor az et?ész kerülptben is Munkássámik néldakéit szolgál a több' állami birtok dolgozói e'őtt. ILLÉS GYULA Kassa Hogyan harcol Csorna község a békéért? Bizonyára akadnak olyanok, akik a címet elolvasva, csodálkozni fognak. A kulákok például nem egyszer kijelentették: „Mit tehetünk mi „kis emberekrek" a békéért? Mit tehet egv falu vagy egv járás? Azt a nagyok döntik el." Hát igen. sokan azt hiszik, hogv egy falu egymagában olyan kicsi, hogv az tényleg nem tehet semmit a béke ügyéért. Pedig a valóság az, hogy igenis minden ember a maga módján hozzájárulhat a világbéke megvédéséIDŐSZERŰ KÉRDÉSEK 8 UJSZO 1951 október 112 A Hasi gödi házaspár iudja: amennyit ők odriak a köznek^ annyit kapnak ők is a köz öl Hangodi elvtárs a nagypakai szövetkezet állattenyésztésében dolgozik, ahol munkáját nagyon becsületesen végzi Meg is van vele elégedve a szövetkezet. Hogy is ne, hisz a rendes napi eljoglaltságán kívül rnas sürgős munkák elvégzésébe is bekapcsolódik. Tavasszal például kiegyelt egy hektár cukorrépát, ami nagyon szép telje sítménu, ha figyelembe vesszük, hogy ezt a rendes napi munkáján kívül, vagyis az etetési idő közben végezte. Nyáron pedig az aratási munkákba kapcsolódott be. A cséplés alatt három cséplőgép mellett zsákolt. A cséplés alatt este 10-ig dolgozott, de természetesen ennek a 30 tehén sem látta kárát Hangod

i elvtárssal való beszélgetés közben feltettem a kérdést, hogy milyen jutalmat kap munkájáért? Me gtudtam, hogy havonta átlag 3.700 korona előleget kap, de a cséplés alatt mégegyszer ennyit keresett. Ezenkívül u terrnészetbeniekben kapott 6 q búzát, 3 q árpát és később megint 2 q árpát. Hangodi elvtárs azt mondta, hogy életében nem keresett annyit, mint most a szövetkezetben. Aztán azt is megtudtam, hogy a szövetkezetben már kiszámították egész évi keresetét. Áz első félévre körülbelül 40.000 Kčs-t, a második félévre szintén ennyit kap. Ezenkívül havonta felvette a 3.700 korona előleget, illetve a cséplés alatt ennek dupláját. Mindezt összeszámítva Hangodi elvtárs keresete évente 130.000 Kčs, vagyis ebből a mennyiségből egy hónapra 12.000 I\£s jövedelem jut. Ez igazán szép kereset éš nem lehet csodá

1 koznt azon, hogy Hangodi elvtárs nagyon meg van elégedve vele. Munkáját a jövőben is annak tudatában fogja végezni. hogy amennyit ö ad a köznek, annyit ad ô neki a köz. Ezért kötelezettséget vállalt, hogy az etetésen kívül két hektáron elvégzi a cukorrépa munkákat és bekapcsolódik a kukoricaszedésbe is. Ezután érdeklődni kezdtem felesége felől. Megtudtam, hogy Hangodiné 12 anyadisznóról gondoskodik és munkáját szintén becsületesen végzi. Az anyadisznókból 6 már lemalacozo tt. Darabonként 8—9 kis malacot hoztak a világra. Meg is néztem ezeket az apró állatokat, hát olyan szépek és fürgék, hogy tényleg le tudják kötni az ember figyelmét. Hangodiné elvtársnő mint párttag példát mutat mu nkahelyén. Példás munkájáért ő is megkapja a megérdemelt jutalmat. Havonta 2.700 Kčs előleget vett fel, ezenkívül minden felnevelt kismalac után kap még bizonyos százalékot. Sőt mi több, minden 50 darab felnevelt sertés után a szövetkezet kitüntetésben részesíti. Hangodiné férjéhez hasonlóan meg van elégedve keresetével. Mindig büszkeség sugárzik arcáról, amikor a 9 hetes sertéseket átadhatta a szövetkezet sertéshizlaldáján ak. Hangodiék úgy vigyáznak a szövetkezet minden darab jószágára, mint szemük fényére, mert tudják, hogy az közös vapyon és hogy ha egynek is baja történik, akkor nemcsak saját maguknak okoznak. Jiárt, hanem a többi szövetkezeti tagtársuknak is. Nem is pusztult el még eddig egy da rab állat sem kezük alatt. Meg kell még emlékezni a nagypakai szövetkezet más dolgozóiról is. Itt van például Monosi Vince és Kalina, akik szintén az állattenyésztésben dolgoznak. Monosi bácsi az etetés mellet fej is, ô tehát naponta 2'/

4 munkaegységet dolgozik le. Kalina nem fej, neki tehát csak 2 munkaegységet számítanak. Ez pénzben havonta körülbelül 4.200 Kčs-t tesz ki. Monosi bácsi keresete természetesen még töb b. Ezeknek a dolgozóknak csak az panaszuk-, hogy előfordult például Kalináék esetében, hogy egynéhány mu nkaegységet nem számolt el a vezetőség. Az ilyesmi nagyon helytelen és ha a jövőben sem orvosolják a számvevők. illetve a vezetőség ezt a kérdést, akkor ez bizonyára csökkentené a dolgozók munkalendületét. Például mindenki számára világos az, hogy ha Szenyán Mihály 15 darab növendékborjú etetéséért naponta másfél munkaegységet kap, Hannodi elvtárs pedig a 30 tehén ellátásáért csak 13/4 munkaegységet kap, akkor itt valahol igazságtalanságnak kell lennie. KARASZ ZOLTÁN, Nagypaka Több Win! 47 mázsás bekt 'roo^énlí rízsteľmést értekei a fcefmányí állami bi tokon Mier előnyös a tomaszsalak használata A műtrágyák iránt a földművesek, nél egyre nagyobb érdeklődés nyilšánul meg. Természetesen a műtrágyák használatának nem lenne nagy értelme, ha nem választanánk meg helyesen az egyes trágyafajtákat és azok használatának idejét. Ősszel például nem szabad az egész nitrogén trágya adagot elszórni a földek_ re, csupán csak egy részét, kb. egyharmadát, a többit tavasszal szórjuk szét. As őszi időszakban főleg a foszforos, nátriumos és meszes mütrágyafáléket kell használni. A foszfor tartalmú műtrágyák kö_ zül különösen használatos a tomaszsalak használata. A tomaszsalak ugyanis meszet is tartalmaz, ami nagyon fontos tápanyaga a földnek. A másik fontos érv pedig az, hogy a tomaszsalak hatása az egész fejlődési időben megnyilvánul, tehát nemcsak összal, hanem tavasszal is. A tomaszsa'álnál továbbá nem áll fenn az a voszíly, hogy a sok esö, vagy hő hatására a foszfor teljesen feloldódik és kárbavész, mint ahogy az például a szuperfoszfátaál fennáll. És végül. nagyon fontos körülmény az, hogy a tomaszsalakot saját nyersanyagunkból tudjuk gyártani, tehát nem szorulunk külföldi behozatalra, mint például a szuperfoszfátnál. A gyümölcsfák őszi ápolása Mindenekelőtt el kell távolítani a lehullott leveleket. Ennek az az értelme, hogy így lehetetlenné tesszük a leveleken lévő kártevő gombák csiráinak áttelelését, amelyek a tavasszal nagy károkat okozhatnának a gyümölcsfákon. A lehullott leveleken továbbá gyakoriak a különböző kártevő rovarok is, amelyek szintén minden nagyobb nehézség nélkül áttelelnének a leveleken a fák alatt. A lehullott leveleket ezért idejében ösz_ sze kell gereblyézini, majd kiszárítani és eléggtni. Ha jol összekeverjük mésszel? akkor komposztot is készíthetünk belőle. A második fontos faápolási teendő a gyümölcsfák karbolinnal való permetevése. Ezt a permetezést vagy rögtön a levelek lehullása után, vagy pedig aztán csak tavasszal kell elvégezni. Ha a gyümölcsfákat elláttuk védőgyűrűkkel, akkor ezeket most le kell szedni és elégetni. hez. Tudjuk azt, hogy a háborút nem a dolgozók akarják és soha nem is akarták, hanem évszázadokon keresztül a kizsákmányoló osztályok érdekeiért kellett harcolni, egyszer a keresztes háborúk cím.én, másszor pedig más szép jelszavak leple alatt. Éppen ezért Csorna község földművesei teljes odaadással bekapcsolódtak a béke ügyének biztosításába. Erről az is tanúskodik, hogy a füleki járásban elsőnek végezték el az aratási és cséplési munkákat és beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésénél is példát mutattak. Nagy tévedés lenne azonban azt állítani, hogy a csornai földművesek ezt csak azért tették, hogy a mindennapi kenyeret biztosítsák. Itt sokkal messzemenőbb ok van, még pedig az. hogy minden szem kontigensen felüli gabonával a békét védik. És ha hasonlóan járna el a világnak minden faluja és minden józanul gondolkodó embere akkor valóban sohasem lenne háború. LÓSKA LAJOS, Csorna. Kolozsn5műn is kí kell küszöbölni a kulák-fceSoIyást A nagymegyeri járásban lévő Kolozsnéma községben második típusú EFSz működik. Ez a község azelőtt mindig az első helyen járt a járásban, de most valahogy lemaradt. Ennek az az oka, hogy a kis- és középföldmüvesek nem akarnak áttérni a , szövetkezeti gazdálkodás magasabb típusára. Vannak olyanok is, akik megértették, hogy mennyivel elönyösebb lenne magasabb típusú munkamódszer szerint gazdálkodni, de hát sajnos ezek csak a kisebbséget képezik. A faluban sokan vannak, akik erről az egész ügyről még hallani sem akarnak és másokat is lebeszélnek róla. Ilyen például Ács Rozália 24 holdas földmüvesasszony is, aki különféle rémhírekkel próbálja visszatartani a többieket. Az egyik alkalommal például gyűlés volt az EFSz-ben, amelyen éppen azt tárgyalták, hogy mit lehetne Ács Rozáliával tenni. Sok hozzászólás volt, minden a legnagyobb rendben folyt. A végén azonban, amikor arra került a sor. hogy a nép döntsön, egyszeriben kiürült a terem. Nyolc ember aki benn maradt szavazni kezdett. Öt szavazat arra esett, hogy Ács Rozália vagyonát vegyék el, három három szavazat pedig a vagyon meghagyása mellett volt. Hogy Ács Rozália milyen prcpa^and'.t fejtett ki a faluban, arról az e~et világosan tanúskodik. Ezen az úton is szeretnénk fc

1 hívni a kolo"snémai földművesekét, hogy ne hallgassanak az ilyen Ács Rozáliákra és ne menjenek azok után, akik e'lenzik a magasabb típusú gazdálkodást. Meg kell érteniök a kolozsnémaiaknak is, Gottwald elvtárs szavait, melyek szerint kis- és középföldműveseinknek addig nem lesz jobb életük, amíg át nem térnek az új, magasabb típusú gazdálkodási módszerekre. KOHÜT MIHÁLY, Kolozsnéma. + Nagyon fontos továbbá a gyümölcsfák trágyázása is. Erre a célra használhatunk komposztot, vagy pedig műtrágyát. A friss istállótrágya használata nem ajánlatos. Nem szabad megfeledkezni a talajI meszesítéséröl sem, A meszet előbb alaposan oldjuk fel és aztán a talaj, felszínét beszórjuk és vékonyan betakarjuk földdel. A meszesítés egyrészt megakadályozza a kártevő rovarok tevékenységét, másrészt pedig értékes tápanyagot szolgáltat a gyümölcsfáknak. A gyümölcsfák törzsei bemeszelésének az az előnye, hogy a vékony mészréteg a tél végén megvédi a fát a korai napsugaraktól, amelyek esetleg idö előtt rügyezésnek indítanák a fát,, ami után a legkisebb fagy is tönkre tenné az egész évi termést. Az almafákon élösködö vértetü elleni védek< íl'S abból áll, hogy megkapáljuk a fa alját és azt beszórjuk forró mésszel. Egy másik módszer pedig a 15%-os karbolinnal való permetezés. Végül pedig nem szabad megfeledkeznünk a nyulak elleni védekezésről. A fákat idejében körül kell kötözni szalmával, sással, vagy pedig újságpapírossal. A tornóci állaimi birtokon is tervbe vett.k 8 hektárom a rizstermelést. Eleinte nagy nehézségekbe ütköztek a dolgozók, mert nem voltak meg a szükséges gépek az elárasztó berendezéshez, meg a munkaerőhiány is nehézségeket okozott a rizstermelésben. A bolseviki akarat azonban nem ismer elháríthatatlan gátakat. Odaadó és kitartó munkával mindent el lehet érni. A tornóci állami birtok A falu lakossága az iskolában gyűlt össze. Nagyban folyik az agitációs munka. Azelőtt ezt nem így csináltuk. Többen azt állították ugyanis, hogyha sokan összejönnek, akkor elég egy fösvény kulák és kárbavész minden munka — a rossz pjlda magával ragadja a többit is. Mi azonban nem emiatt választottuk a tömeges agitációs módszert. Azt gondoltuk, hogyha mi többen akarunk egyet meggyőzni, akkor az a látszat merülhetne fel, hogy nem a meggyőző érvek, hanem a túlsúly érvényesült. A gyakorlatban azonban bebizonyult, hogy a tömeges meggyőző ^munka eredménye legtöbbször az, hogy egy jó példa többnyire magával ragadja a többséget. Az iskola padjai földművesekkel és földművesasszonyokkal telt meg. Mi a tanító asztalánál ültünk. Beszélgetésünk közt sokszor komikus jelenetekre került sor. Egy-egy spekuláns hozászólása ugyanis nagy nevetést váltóit ki a dúlgozó földművesekből. Amikor egy-egy közbecsülésnek örvendő lakós szólalt fel, mindenki figyelemmel kísérte szavait. Egyrészt a példát keresték benne, másrészt attól tartottak a falu dolgozói, vájjon az illető nem jutott-e káros befolyás alá és eleget tesz-e hazafias kötelességének. Ha igen, dicsérő megjegyzések közben foglalta el ismét a helyét, hogy aztán szemtanúja lehessen az utána következő esefnek. Ha spekuláns vagy kulák került sorra, akkor nehéz cihelődés hallatszott, ahogy az illető felemelkedett a nádból. Ilyenkor hetményi gazdasága most tényleg dicsekedhetik a hektáronkénti 47.82 mázsás rizsterméssel. Ez a siker mindenekelőtt Poszpis elvtársnak köszönhető^ aki feláldozta vasárnapjait, söt s \szor éjszakáit is, csakhogy a rizsföldön hiba ne történjen. MARTINEC PÁL, a tornóci állami birtok igazgatója a sok szem összevillant és elfojtott nevetés hallatszott innen-onnan. A kapzsi kulák nyaka elvörösödik. Látszik rajta, lázassan gondolkodik, mennyit ajánljon fel, mert néni szeretné. hogy kinevessék, viszont nem nagyon akarja megkárosítani saját zsebét. A kulák úr az asztalhoz lassan közeledik. Látszik rajta, hogy tétováz, hogy minden pillanatban új dolog jut az eszébe. Közben zavartan tekintgeta padok közé, mintha bosszút akarna állni azokon, akik ott olyan jókedvűen mosolyognak. A padoi közt ülők ez alkalommal sem várnak valami túl jó dolgot a kuláktól. Ö közben ott áll az asztal előtt és lassan, méltóságteljesen megszólal. »Kérem... én, szegény ember vagyok...« Erre aztán kitört a viharos nevetés a tanteremben. A kérges földműveskezek könnyeket törölnek szemükből nevettűkben. A kulák erre magéihoz tért és vér tolult arcába. Látta, hogy hazugságát senki sem hiszi ei. Ekkor aztán kissé emberibb hangon felajánlott 15 má-sa gabonát és kitámolygott a hahotázó földművesek közül. A nagy nevetésnek nem akart vége lenni. Egyik-másik földműves komoly aggodalmának ad kifejezést, mi lesz, ha a kulákot megüti a guta vagy megbolondul és aztán itt marad a község nyakán. Valaki aztán véget vet a vitának: y>Nem kell félteni az ebadtát, a kulákot életben tartja a kíváncsiság. nem bukik-e meg a végén a földműves szövetkezet«. STRBIK KAROJLY „kérem, én szegény ember vagyok.