Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-14 / 216. szám, péntek

A tanár é* a diák szocialísfa viszonyáról g m R R ANTI SC K NECSÁSZEK: JctemmžGútihôM —tfŕ ftUi (Folyatás) Ez akkor történt, mikor a többi városokban a sztrájkok már megbomlottak, mert nem volt világot, a harci cél és nem volt a harcnak jó vezetője. Az újabb katonai csoportoknak, amelyek bekerítették Oszlavanit é6 előnyomultak a villanytelep íeilé, sikerült legyőzniök a munkásokat. Kihirdették egész Moravában a statáriumot. Több mint nyolcszáz munkást letartóztattak és bebörtönöztek. Igen, Klement Gottwald lelkében mély nyomokat hagyott a legyőzött oszlavani munkások képe és az 1920-as évek eseményei. Ahogy munkásosztályunkon, úgy benne sem kerekedett felül a kishitűség és a reménytelenség. A proletariátust le lehet győzni, de megsemmisíteni soha. A vereségből tanul és újra 'harcbaindul. A csehszlovák proletariátus 1920 decemberéből nagyon sokat tanult. A csehszlovák burzsoázia megmutatta igazi arcát és leleplezte Maszaryk demokráciájának és államának burzsoá osztályjellegét. Világossá lett, hogy hová vezetett a jobboldali szociáldemokrata vezetők reformista elmélete és együttmunkálkodása a burzsoáziával A burzsoáziával való üzleteikedéstől, a apró reformokért való parlamenti egyazkedéstől, — amelyekben a munkásmozgalom egész értelmét látták — egészen az osztályharc elvének é» a munkásosztály végcéljának feladásáig, 6Őt a politika' és emberi árulás legmélyéig süJvedtek. Örökké kezükön szárad a kiömlött munkásvér Így született meg az 1920-a6 évek főtanulsága: nem tud a proletariátus eredményesen harcolni és nem győzhet, ha nem vezeti egy öntudatos, forradalmi élcsapat. Olyan élcsapat, amelyik annyit jelent proletariátusunknak, mint az orosz proletariátusnak a Lenin és Sztálin által létrehozott és vezetett Bolsevik-párt jelentett. Igy született meg az 1920-as vereségből az a gondolat, hogy f—fORDITOTTA : f. SlUC* A £74 szakítani kell a szociáldemokrata párton beiül az áruio szövetségesekkel es egy oiyan lorradalmi pártot keÜ létrehozni, aineiy:k igazodik az orosz bolsevikok elvéhöz, tapasztalataihoz es csatlakozik a III. Kommunista Internacionálé nagy nemzetközi hadseregehez. 1920 decemberének szomorú dátumához kapcsolódik 1921 május 14-ének dicsőséges dátuma, amelyik kezdetét jelentette az elkövetkezendő nagy győzelemnek. A szociáldemokrata párt, Smeral és Zápotocky vezetésével, Csehszlovák Kommunista Párttá alakul. Klement Gottwald nemcsak, hogy legmélyebben átélte és átérezte az 1920-as eseményeket, de tanulságait legalapvetőbben magáévá is tette. Ezért lesz a bolsevik-szárny vezetője a Párton belül, ak. következetesen harcol a reformista és opportunista maradványok ellen. Az 1929-es év, — mikor Gottwaldot, a Párt főtitkárává választják, az V. Kongresszuson. — a Párton belül az ellenséges tradíciók végleges bukásának és a marxizmus-leninizmus győzelmének éve Vezetésévej a Csehszlovák Kommunista Párt jóvátesz.; az 1920-ban elkövetett hibákat. 1948 Februárjában a csehszlovák burzsoázia a decemberi eseményeket akarta megismételni. Köztársaságunk fejlődését akkoi is a kapitalista mult felé akarta fordítani. De alaposan elszámította magát. Most már már idők jártak, mások voltak az erőviszonyok s „Gott. wald nem tuzár". E dicsősége® évben, 1948 február 22-én. as üzemi bizottságok kongresszusán Gottwald kifejtette a két történelmi helyzet közötti alapvető különbséget. A kitöiő egyetértés, meny« dörgő tap« és felkiáltások hatalmas szavazáshoz vezettek: „Éljen Gottwa'd elvtárs!" A munkásfunkcionáriusok a prágai kiállítási pavilon ipari csarnokában gyűltek össze és Csehszlovákia egész mun-kásosztáI lya nevében tárgyaltak. (Folyt, köv.) A tanar és a Uiuk viszonya 1— joggal állíthattuk ezt — a neveles egyik központi ..érdese. Kalinin elvtárs szavai szerint, amelyeket a szoviet tanítókhoz intézett, ez a viszony nem kevesebb, mint ma 2a a nevelés. »A nevelés mindenekelőtt: a tanító viselkedése az osztályban, a tanító viszonya a tanitványhoz« — mondotta s mindjárt hozzátette — » . . ez teszi a nevelést felette nehézzé® Tehát a tanár és a diák szocialista viszonyáról akkor beszélhetünk, ha a tanár a diákot szocialista nevelésben részesíti. Egyetemeink és főiskoláink a felszabadulás utan hosszú idein még magukon hor.dták a tanár és a diák viszonyának a kapitalista rendszertől örakölt formáját A tanárok egy része továbbra is csak előadott, vizsgáztatott és úgy érezte, ezen túl nincs különösebb feladata az ifjúság nevelésében. Hozzájárult ehhez a fiatalok tekintélyes részének magatartása is. Az ifjúság nagv része nem is igényelte a nevelést a tanárai részéről. CJgv tartatta, hogv ez a saját dolga, ebbe ne is letrven tanárjának beleszólása Mégpedig sokszor — kimondva vagy nem kimondva — azzal az indokolással, kogy a tanár úgv sem alkalmas arra Igy alakulhatott ki az egyetemeken és a főiskolákon — s bár kisebb mértékben, de a középiskolákban is — egy avangárdista magatartás a nevelőkkel szemben. Ez még a jós/ándéku tanárok egv részét is elriasztotta és távoltartotta a közvetlen nevelői munkától. Ma már, — ha vannak is hibák — egészen más a hallgatók és tanárok viszonya Egyetemi ifjúságunk összetételében is érvénvesült a munkásosztály. a munkásdiákok vezető szerepe, az avangardizmnsra hajlamos polgári elemek kiszorultak a vezetésből. Az egyetemi pártszervezetek és CsISz szervezetek hathatósan közreműködnek abban, hogy a í) z r^fefrfr*; Dicséretet érdemelnek: A topol'niki (nagymegyeri járási CsISz üzemi csoportjának tagjai, akik agitkettösök szervezésével nagyban elősegítették a terménybeszolgáltatást és a pártsajtó terjesztését. A trávniki (nagymegyeri járás) állami birtokok CsISz-csoportja, akik a sajtó terjesztésében járnak elől, az elmúlt napokban húsz előfizetőt szereztek. A gólyási CsISz Üzemi csoport, 18 tagból heten jelentkeztek az ifjúsági építkezésekre. A gó.yáa CsISz-csoiportnak az Ifj*'.sági Szemle szerkesztősége további sikereket kíván. tanár és diák közötti új viszony kialakuljon Hogyan kell alakulnia ilyen feltételek mellett a tanár és a diák helyes viszonyának? Az elmondottakból következik, hogy ennek a kialakulása elsősorban a tanár feladata, de függ ez a viszony az ifjúság magatartásától is. A tanár elsősorban személves példamutatásával, saját munkájának jó elvégzésével válhat diákjai igazi nevelőiévé Ezzel teremtheti meg a tanár-diák viszonv szocialista alakulásának alapját, a tudatosan elismert tanári tekintélyt »A tanító világnézete, viselkedése, életmódja, magatartása a legkülönfélébb jelenségekkel szemben, befolyást gyakorol összes tanítványaira, bár ez a befolyás gvakran észrevétlen. Sőt bátran állíthatjuk azt is, hogv az a tanító, akinek nagy a tekintélve, egyesekre olyan erős hatást gyakorol, amelynek nyomai egész életükben megmaradnak* — Irta Kalinin. A tapasztalatok azt mutatják: komoly hatása van az ifjúság körében annak, ha a tanár állást foglal, véleménvt nyilvánít a nemzetközi helyzet, az ország életének, az iskola munkájának kérdéseiben A tanár nemcsak saját munkájában legyen igényes, hanem az ifjúság munkájával, magatartásával szemben is Megkell követelnie az alapos és rendszeres tanulást, a szocialista diák módjára való viselkedést. S ezt annál könnyebb megtennie, mert — s ezt is a tapasztalatok mutatják — öntudatos diákjai el is várják tőle. Állandóan ellenőriznie kell hallgatói munkáját, tan f ását. bírálnia kell őket, keményen, segítő szándékkal. A tanárnak foglalkoznia kell a gyengébb előmeneteli vagv hanyatlást mutató hallgatókkal S az egyéni foglalkozásnak nem csupán a tanulmányi kérdésekre kell kiterjednie. hanem a hallgató személyi problémáira is, hátha éppen itt van a nyitja gyengébb tanulmányi előmenetelének Az egyénekkel való foglalkozás azonban nem elég. A tanárnak foglalkoznia kell az ifjúság közösségével, elsősorban hallgatóinak CsISz-alapszervezetével is Támogatnia kell az alapszervezet vezetőségét. El kell mondania tapasztalatait az alapszervezet munkájáról, tafiácsokat kell adnia: mit tehet az alapszervezet a tanulrnánvi munka megjavítása érdekében, fel kell hívnia a vezetőség figyelmét egves tagok jó vagv rossz munkájára. Részvételével és felszólalásával segítenie kell munkájukban az alapszervezeti taggyűléseket Be kell vonnia az alapszervezet megbízottjait az ifjúságot érintő tanszéki megbeszélésekre Nem szal nd elfelejteni. hogv a C^ISz munkájáért a tanár felelős. Helyes tanár-diák viszony esetén a hallgatóknak egyenesen igényelniük kell a tanár ellenőrzését és bírálatát. Rendkívül fontos, hogy az ifjúság legyen őszinte a tanárjához. Ez az őszinteség nem csupán azt jelenti, hogv tanulmányi vagy egvéb nehézségeit, személyes problémáit őszintén tárja fel a tanár előtt, hanem azt is, hogv tudásáról is őszinte, hiteles képet adjon. Megmérgezheti a tanár-diák viszonyt, ha a tanár akár írásbeli, akár szóbeli vizsgáknál, feleleteknél puskázást, súgást tapasztal. Azt már mindenki tudja és gyakran ei is mondja, hogy ez a szocialista diákhoz nem méltó, de a szavak — saját tapasztalatomból mondhatom el ezt is — még nem mindig váltak itt tettekké A tanárok és diákok szocialista viszonyának feltételei már sok helyen kialakultak vagv kialakulóban vannak. Megszilárdításukhoz és fejlődésük elősegítéséhez komoly munkával kell hozzáiárulniok a CsISzszervezetek vezetőségének és tagságának is.