Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-13 / 215. szám, csütörtök

3951 szeptember 13 UJSZÖ Uruguayban állandóan emelkcd nek a különféle szükségleti cikkek arai. A legutóbbi időkben a péksü­temény árát 35 százalékkal, a cu­kor árát 15 százalékkal, a rizsét 40 százalékkal és a kávé árát 20 szá­zalékkal emelték. A svéd kormány közölte, hogy a kenyér, a hús, a zsiradék, a sajt és az összes tejtermékek árait felemel­ték. Portoricóban Is emelkednek a szükségleti cikkek árai. Aa „El Pu­eblo" című újság írja, hogy a bur. gonya, a vaj, a sertéshús árai 1940 óta 300 ezázalékkal emelkedtek. A rizs 270 százalékkal, a sonkáé 250 százalékkal. A hús, a hüvelyesek és a zöldség ára 200 százalékkal emel­kedett. A melbournei rádió közlése sze rint ezen a héten Viktória, Nyu­gat-Ausztrália, Tasmánia stb. álla' mokban a vaj ára 43 százalékkal emelkedett. Többi ausztráliai város ban pedig a vaj árát már néhány héttel ezelőtt fölemelték, Az angol egészségügyi minisz­térium elhatározta, hogy az angol kórházak és gyógyintézetek kezelé­si költségeit 20 százalékkal föleme­lik. A csilei kikötőmunkások sztrájk­ja, mely már kilenc napja tart, to­vábbterjed az összes osilei kikötők­re. Mintegy 10.000 kikötömunkás sztrájkol. Santiago fővárosban mint­egy 5000 malommunkás és 2000 ce­mentgyári munkás is sztrájkba lé­pett. A római rendőrség megtámadta azokat az asszonyokat és gyerme­keket, akik tiltakoztak a demo­kratikus szervezetek által fenntar­tott gyermek nyári táborok bezá­rása ellen. A tüntetés néhány részt­vevőjét annyira összeverték, hogy kórházba kellett őket szállítani. Néhány asszonyt a rendőrség letar­tóztatott. A Daily Worker közli, hogy az Ir tengerészek sztrájkjához mintegy 1000 dublini kikötömunkás is csat­lakozott. A sztrájk résztvevői ma­gasabb béreket követelnek. A sztráj­kolók száma eddig elérte a kétez­ret. A béke védőinek száma Dániában egyre emelkedik. A béke világtaná­csának fölhívását az öthatalom kö­zötti békeegyezményért mintegy 117.397 dán írta alá. Izráel államban is megkezdődött a világ béketanácsának fölhívására az aláírásgyűjtő akció. Jeruzsálem­ben már mintegy 10.000 aláírást gyűjtöttek. Tel Avivban és Haifá­ban a helyi békebizottságok szin­tén megkezdték az aláírások gyüj. tését. A kubai egyetemi hallgatók szö­vetsége országos sztrájkot szerve­zett a társasgépkocsd viteldíjának emelkedése miatt. Egyidejűleg Ha­vannában a pékipari munkások kezdtek sztrájkot béremeléseik ki­vívására. A VIT-en résztvett szovjet kül­döttség tagjai gyűléseken számol­nak be a szovjet ifjúságnak. El­mondják, hogy a fesztiválon talál­koztak a különböző országok ifjú •békeharcosaival és beszámolnak a szovjet ifjúság előtt a Berlinben ta­pasztaltakról. A szíriai kormány betiltotta a Time című amerikai lap árusítását Szíria teryletén, mert több rágal­mazó cikket közölt Szíria belső helyzetéről. Fajon elvtárs beszéde a Francia Kommunista Párt járási választási előkészületeiről A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ülésén Etienne Fajon elvtárs terjesztette be referátu­mát a járási választások előkészíté­séről. Hangsúlyozta: a Kommunista Párt június 17-i választási győzelme, a béke erőinek világjelentőségű győ­zelme, mert sokmillió francia tudatos és tevékeny akaratát fejezte ki. Ezek a milliók megtagadták, hogy Truman háborújában az ágyútölte­lék szerepét játsszák. A párt befolyása egyre növekszik. Ez a tanulsága a június 17-e óta egyes francia megyékben lezajlott részleges választások eredményeinek, amelyek jobbak, mint a képviselővá­lasztások alkalmával voltak. Fajon elvtárs ezután Ismertette a járási választási hadjárat legfőbb pontjait. Az első: a minden állam számára nyitvaálló öthatalmi béke­egyezmény követelése. A második: Könyvnap Magyarországon Szeptember 8-án, szombaton tartot­ták meg a Magyar Népköztársaság­ban a könyvnapot. A városokban, a falvakban, a gyárakban, az állami traktorállomásokon, az állami birto­kokon könyvsátrakat állítottak fel, ahol a dolgozók válogathattak a po­litikai, gazdasági müvek, valamint a szovjet ég magyar szerzők legszebb müvei között. Legkeresettebbek vol­tak a marxista-leninista müvek. A kerületi székhelyekre írók is ellá­togattak és a könyvsátrakban be­szélgetéseket rendeztek az irodalom­ról. Igy pl. Debrecen, Szeged és más városoőban irodalmi setéket tartot­tak, amelyeken résztvettek az is­mert magyar írök is, mint pl. ülés Béla, Veres Péter, Barabás Tibor Gergely Sándor, etb. Franciaország nemzeti függetlenségé- I nek visszanyerése, az országot az USA-nak kiszolgáltató szerződések felmondásával. A harmadik: Hangsúlyozni kell a szociális követeléseket, a béremelést, a mozgó bérskálát, a mezőgazdasági gé­pesítést és az adók demokratikus re­formját. Negyedszer: A fasizmus ellen irá­nyuló harc. Fényt kell vetni a gaulle­isták tevékenységére és arra a ve­szélyre, amelyet a jobboldali szocia­lista párt és a többi marshallizált párt szerepe jelent. A kommunisták — folytatta Fajon elvtárs — minden alkalmat felhasz­nálnak arra, hogy a béke és a hala­dás alapján együttműködjenek a szocialista dolgozókkal és az olyan egyszerű franciák minden csoportjával, akik szintén új francia politika érdekében küzdenek. Sikerre kell vinni a választási gyűj­tést — mondotta Fajon elvtárs. — Ezután a választás szervezeti előké­szítéséről beszélt, majd így fejezte be: A győzelemnek minden előfeltétele meg van. Az események nekünk adnak igazat. A francia nép okos é? bátor. A párt politikája helves, megfelel a munkás­osztály és až ország érdekeinek, ép­pen azért, mert hű az elmélethez, Sztálin elvtárs, a szocializmus nagy tanítója tanításához. Adenauer japán mintájú „rendezést" kíván Nyugat-Némotország számára A Népszavazási Főbizottság határozata Washingtonban megkezdődött a há­rom nyugati külügyminiszter értekez­lete. A tanácskozás legfontosabb napi­rendi pontja Nyugat-Németország fel­fegyverzésének meggyorsítása. Ezzel kapcsolatban a nyugatnémetországi Népszavazási Főbizottság határozatot hozott, amely a többi között ezt mondja: Harriman, Truman különmegbízott ja és Adenauer megbeszélést folytatott a washingtoni tanácskozás előkészí­tése során. E megbeszélések folyamán 24 milliárd márkában szabták meg az első tizenkét nyugtanémet hadosztály felállításának költségeit. Megbeszélé­sek folynak haditengerészeti egységek és kétezer lökhajtásos géppel felszere­lendő légierő felállításáról is. A né­met nép akarata ellenére, a francia é6 angol nép aggályait semmibevéve, el­határozták Washingtonban, hogy ame­A kommunisták üldözése Portugáliában Salazaf, Portugália diktátora, orszá­gában faiszta úgynevezett „korporá­ciós" kormányrendszert léptetett élet­be, amely rendszer egyben a Vatikán hü kiszolgálója is. Salazar egyre fokoz­za a terrorintézkedéseket a kommu­nisták és a haladó polgárok elen. Por­tugálai Kommunista Pártjának illegá­lis újságja, az „Avante", hírt közöl az úgynevezett „lassú haláltáborokról", amelyekben a portugál Gestapo elköveti fasiszta rendsze r minden kegyetlen­ségét. A legismertebb a tarrafalei tá­bor a Kapverdei szigeteken, ahol az elítéltek éhhalálra és kínzásokra van­nak ítélve^ Ezekben a táborokban már néhány ezer antifasisztát kínoztak meg, közöttük Be.nto Goncalveet. a Portugál Kommunista Párt volt fő­titkárát. Azonban a portugál nép nem nyugszik bele ebbe a terrorba, mint ezt bizonyítják a bányászok leg­utóbbi sztrájkjai és a földművesek ke­AMERIKAI ÉLETFORMA Sértés a temetőben Sioux City amerikai város temető­jének gondnoksága visszautasította John Rice /Koreában edesett amerikai katona eltemetését. Indokolás: Rice indián származású és ez sértő lehet a temetőben nyugvó többi halott hoz­zátartozóira. Kansasi sorsjáték A Franca Soif című francia lap írja: Kansas állam Wichita nevű váro­sában két érdemes hölgy igen érdekes újítást vezetett be jövedelme növelé­sére. Sorsjegyeket bocsátottak ki, da­rabját két dollárért árulják. A sorso­lás hetenként 500 dollár bevételt biz­tosít a találékony hölgyeknek. A sors­játék nyereménye a következő: „A két nyertes férfi a sorsjáték bájos rende­zőivel] töltheti a hét végét — a höl­gyek biztosítják számukra a lakást, étkezést, italt és cigarettat". Hollywoodi gyártmányok Mint az Avanti című olasz lap közli. De Gasperi kormánya efféle filmekkd gondoskodik az olasz dolgozók kultu­rális szükségleteinek kielégítéséről: „A fenét, micsoda női", „Az őrmester úrnak a szőkék tetszenek", „Szerető egy éjszakára", „A boszorkányok kertje", „Átkozott szerélem", „Az erő­szak rabszolgája", „Bájak a fürdőben", „A kielégítetlen feleség", „A sátán alibije". Arról már nem érkezett hír, hogy a Vatikán tiltakozott volna ez ellen a „filmkultúra" ellen. Persze: a fil-mek javarésze hollywoodi gyárt­mány. mény harca a földért és munkáért. Az országban a fokozódó terror ellenére földalatti szervezetek alakulnak, ame­lyek megvalósítják Alvaro Cunhai-nak, a Portugál Kommunista Párt elítélt főtitkárának, felhívását: „Jön idő, ami­kor a portugál nép fölkel a kommu­nisták vezetésével és lerázza Salazar gyűlölt rendszerének igáját." rikai parancsnokság alá rendelik a né­met csapatokat és a nyugatnémet gazdasági életet bekapcsolják az ame­rikai hadigazdasági tervbe. N y u ga t- N é met orszá g ú j ra f el f egy ve r­zését úgynevezett „biztonsági egyez­ménnyel" akarják álcázni. Washington parancsát „az egyenjogúság és szu­varénitás felé vezető lépésnek" nevezi. Adenauer ugyanolyan „rendezést" akar, mint amilyen Japán számára készült és ezt az új provokációt arcát­lanul békeszerződésnek nevezi. A való­ságban persze ezek a tervek nem te­remtenek békét, nem teremtik meg Németország szuvarénitását. A német népnek Korea sorsát szánják. A német nép jogait a sajtószabad­ság korlátozásával, a véleménynyilvá­nítás szabadságának felszámolásával, a népszavazás betiltásával akarják megsemmisíteni. A német nép nem akar ezen az úton haladni. A nyugat­német ifjúság nem engedelmeskedik a behívá6i hirdetményeknek, nem követi a tostvérgyilkoeságra felhívó utasítá­sokat, nem hajlandó magát az ame­rikaiak érdekében feláldozni. A nyu­gatnémet lakosság a népszavazásban való részvétellel harcol az újrafelfegy­verzés ellen. A német nép azt köve­teli, hogy valóban szabad, demokrati­kus' választások útján olyan kormányt alakítsanak, amely felelősnek érzi ma­gát a német nép érdekeiért és a bé­kéért.­Akik aláírták és akik nem írták alá San Franciscóban az USA aláíratta csatlósaival Japánnal kö­tött különleges egyezményét. Aa USA azt állítja, hogy ez az egyezmény „törvényes", azaz a nemzetközi jognak és a nemze­tek közötti' megállapodásoknak megfelelő „békeszerződés." Min­den cáfolatnál ékesebben beszél az alábbi összeállítás Aláírta az angol-amerikai tervezetet mintegy 30 olyan ország négy kormány kelet- és délkeletázsiai, nem beszélve Indokína há­rom országának francia bábjairól, akiket az USA meghívott San Franciscóba, ettől azonban még nem váltak tényleges kormá­nyokká. Nem írták alá a szerződést olyan távolkeleti — és a japán kérdésben elsőrendűen érdekelt — hatalmak, mint a Szovjetunió, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, India, Burma, Mongólia. Aláírta az angol-amerikai tervezet mintegy 30 olyan ország kormánya, amely soha ténylegesen hadat Japánnal nem viselt, mint például a közelkeleti Libánon, a déleurópai Görögország, vagy a délamerikai bábkormányok zöme. Nem irta alá a tervezetet az az ország, amelynek döntő sze­repe volt a japán militarizmus szétzúzásában, sem az, amely másflél­évtizeden át szenvedett a japán agressziótól és viselt hadat a ja­pán imperializmus ellen. Nem írták alá a tervezetet azok a kor­mányok, amelyek — mint Vietnam, vagy Korea népi kormányai — a japán imperializmus elleni fegyveres harcban születtek és a japán hódítók elleni partizánharc hősi hagyományainak dicső folytatői. Aláírták a szerződést törpe latinamerikai, nyugateurópai és földközi tengeri országok kormányai — olyan országok küldöttsé­gei, mint a hárommilliós Norvégia, a másfélmilliós Libéria vagy Costarica és Panama, amelyeknek együttes létszáma alatta ma­rad Budapest lakosságának. Nem írták alá a szerződést Ázsia legnagyobb és legnépesebb országai, mint például a 475 milliós Kína, vagy a 315 milliós India. Egészbenvéve az amerikai paktumban részvevő imperialista és csatlósországok külöttségei összesen mintegy 684 millió em­bert — helyesebben a felettük uralkodó kormányokat — képvi­selték. Azok a kormányok, amelyek nem írták alá a szerződést, 1093 millió ember törvényes képviselői. Az angol-amerikai-japán paktum tehát már csak azáltal is törvénytelen, hogy egy kisebbség önkényes különbékeszerződése a népek többségének érdeke és nyiltan kifejezett akarata ellen. Dímitrij Szosztakovics nyilatkozata a Békevilágtanács felhívásáról Dímitrij Szosztakovics, a híres szov­jet zeneszerző, a következőket mon­dotta az öt nagyhatalom közötti béke­egyezmény aláírásáról: „A szovjetnép, ameíy nagy áldozatokat hozott a hitle­ri Németország ellen viselt harcban, békét követel. Szükségünk van a bé­kére, hogy tovább tudjuk folytatni gyönyörű országunk felépítését. Szük­ségünk van a békére, hogy meg tud* juk valósítani a kommunizmus nagy építkezéseit. Szükségünk van a békére, hogy kultúránkat legmagasabbra tud­juk fejleszteni. A szovjetnép milliói éa milliói aláírása, de az egész világ jó­akaratú embereinek aláírásai is, nagy csapást jelentenek az új háború elő­készítőire. Minden aláírás végzetes csapás a háborús uszítókra. Minden aláírás jobban biztosítja a béke nagy ügyét." Plevenben' leleplezték Tolbnchin marsall szobrát Észak-Bulgária, Pieven városában leleplezték Tolbuchin marsall szobrát, aki felszabadította Bulgáriát a hitleri megszállás és a fasiszta uralom alól. Az emlékművet a központi vá»si parkban leplezték le, melyet Tolbuchin marsall nevéről neveztek el. Az em­lékmű lefleplezésén megjelentek a Bolgár Kommunista Párt vezetői, a Hazafias Front, valamint a tömeg- és a kultúrszervezetek tagjai és Pieven és környékének tízezrekre menő dol­gozói. A norvég békevédők gyűléséről Szeptember 8-án és 9-én tartották a norvég békevédők gyűlésüket. A szeptember 10-én kiadott kommüni­kében kifejtették, hogy a gyűlés résztvevői elhatározták, hogy a nor­vég parlamentnek határozatot kül­denek és fölhívják a norvég népet is, hogy fokozza a harcot a békéért. A határozat többek között ezeket mond. ja: „Norvégia minden polgára tartsa kötelességének, hogy a bék e világta­nácsának fölhívását az öt nagyhata­lom közötti békeegyezmény megkö­tésére aláírja." A szabad osztrák ifjúság ölése Bécsben a szabad osztrák ifjúsági szövetség ülést tartott. Az összejö­vetelen határozatot fogadtak el, amelyben kifejezésre juttatják, hogy az osztrák ifjúság fő feleadata a bé­keharc. A szabad osztrák fjúsági szö­vetség teljesíti a fesztivál esküjét és ezért szükségesnek látja, hogy akti­vizálja az aláírást gyűjtő akciót az öt nagyhatalom közötti békeegyez­ményért. A határozatban rámutat­nak arra, hogy széles meggyőző kam­pányt kell indítani, az ifjúság jogai­nak védelmére tartandó konferenciá­val kapcsolatban, amelyet 1952 tava­szán rendeznek meg. Több mint egymillió aláírás a békepaktumra Braziliában Brazíliában és Uruguayban sike­resen folyik a békevilágtanács alá­írásgyűjtő kampánya Az Imprenza. Popular közli, hogy Brazíliában több mint egy millió aláírást gyűj­töttek. Az uruguayi békevédők nem­zeti bizottsága a hírek szerint több mint 158.160 aláírást szerzett. Az angol katonák nem akarnak harcolni Koreában A Dailv Worker közli, hogy Hull város szakszervezetének újságja cik­ket közöl egy Koreában harcoló an­goi katonától, aki családjának eze­ket írta: „Nincs itt mit keresnünk, akaratunk ellenére vagyunk itt. Mi mindnyájan, de legalább is a többség jól tudja, hogy ezt a háborút az ame­rikai kapitalisták érdekeiért vívjuk. Miért harcoljunk az amerikai impe­rializmusért. Remélem, hogy az angol nép ez ellen tiltakozni fog és hogy visszahívnak bennünket Koreából." A szerző a levélben még ezeket ír­ja: „Természetesen elsősorban az amerikaiakat látják el élelemmel, mi csak azután következünk." Újabb gyilkos kapott kegyelmet Franciaországban Vincent Auriol, a francia köztár­saság elnöke, Jecques Beniost-Mé­chinnek, a hitleristák hivének, aki a megszállás alatt a vichyi Pétain kormány minisztere voit, megkegyel­mezett. Benoist-Méchint Franciaor­szág felszabadulásakor a nácikkal való kollaborációért halálra ítéltek.

Next

/
Thumbnails
Contents