Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-09 / 212. szám, vasárnap

1P51 szeptember 9 ÜJ SZÖ A Daily Worker honolului levele­zője kozóite, hogy több nunt 1S.0U0 cukoripar; munkás, akik a kikötő. és raktari munkasok szervezetébe tar­toznak, 11 centes óránkénti bér. emelést követelnek. A levelező közli, hogy a munkások kitartanak amellett, hogy Jack Halt, az említett szakszervezet titk>>at, akit nenye­gxben letartóztattak, szabadon en­gedjék. « A koreai ttéphadsereg és a kínai népi önkéntesek az augusztus 31_ével végétért hat nap alatt a keleti arc­vanalsaakaszon az ellenség több mint 5400 katonáját tették barekép. telenné. • Az Uj Kína hírügynökség nankin gi tudósítója jelenti, hogy a nankin­gi katonai ellenőrző bizottság intéz­kedésére kiutasították Kína területé röl Antonio Riberi imperialista ügy. nökőt, aki mint pápai nuncius a Va. tjkán főképviselője volt a reakciós Kuomintang-kormány mellett. Ribe­ri külföldi kémeket rejtegetett és egy olleoJtorradalmi szervezet szerve­zési munkáit irányította, * A Napred, a bolgár népköztársa 6ágbau élö jugoszláv kommunista emigránsok lapjának közlése szerint Bosznia és Hercegovina vasutasa- a leg-utóbbi két hónap alatt jelentős si­kereket értele el a Tito-klikk katonai építkezéseire szánt építkezési anya­gok, valamint az imperialista nyu­gatról Jugoszláviába küldött hadi­anyag szállításának szabótálásában. Bosznia és Hercegovina teherpálya­udvarain több mint 140 millió dinár értékű épületfa halmozódott fel, amelyet a vasutasok rendszeres sza. botáláaa miatt nem tudják elszállíta­ni. A nemzeti felszabadító harcban szerzett érdemeikért kitüntették a Koreai Munkapárt több funkcionáriusát A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság legfelső nemzetgyűlésének elnöksége kitüntetéseket adományo­zott a koreai nemzeti felszabadító há­borúban szerzett kimagasló érdeme­kért. Kim Du Bon, a legfelső nemzet­gyűlés elnöksége állandó bizottságá­nak elnöke a kitüntetés-adományozá­si ünnepségen mondott beszédében foglalkozott a keszoni fegyverszüneti tárgyalásokkal. »Mi, koreai emberek — mondotta, — forrón szeretjük a békét és a keszoni tárgyalásokon nagy erőfeszítéseket tettünk a koreai kérdés békés rendezésére. Megmutat­tuk őszinteségünket és türelmiinket«. Beszéde további részében Kim Du Bon figyelmeztette az amerikai impe­rialistákat, ha folytatják a fegyver­szüneti tárgyalások akadályozását és előidézik ezek megszakadását, akkor viselniök kell a következményeket. A kitüntetettek között van Li Szín Jub és Bak Cseng Aj, a koreai Mun­kapárt Központi bizottságának titká­rai, Ko Bon Ki, a Koreai Munkapárt északhamkiungi tartományi bizottsá­gának elnöke és Bak Jung, a párt él­hamkjungi tartományi bizottságának elnöke. Kína népe az elmúlt két hét alatt újabb 129 repülőgépet adományozott a kínai népi önkén­tesek és Kína védelme számára A Kinai Népköztársaság a szeptem­ber 3 ával véget ért két hét alatt to­vábbi 129 repülőgépet adományoztak a kínai népi önkéntesek és Kína vé­delme számára. Ezzel az újabb 129 repülőgéppel eddig összesen 2452 re­pülőgépet adományoztak. A: amerikai imperialisták Braziliában új fegyvereket próbádnak ki Brazília államainak egész sorában titkos katonai hadgyakorlatokat tarta­nak, amelyeken a legújabb amerikai fegyvereket próbál |ák ki. Hadgyakor­latokat tartottak Rio de Janeiroban, Reciíeben (Pemanbucco állam) Forta­lezában (Geara államban), valamint Rio Grandé do Sul és Parana államok­ban. A Panama állambeli hadgyakorla­tokon résztvett Mallwíns tábornok, a Brazíliában lévő an erikai (nisszió fő­nöke. Ezeket a titko b katona: hadgya­korlatokat á latin-amwikai és az USA­beli országok külügyminisztereinek washingtoni konferenciája határozatá­nak érteim-ben valósítják meg és elő­készületül szolgálnak brazil katonák­nak. a koreai frontra való küldésére. Az amerikaiak japán békeszerződés-tervezete az új háború előkészítését szolgálja Gromiko elirlárs beszéde a sanfranciscói értekezleten Szeptember 5-én San Franciscóban, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor (budapesti idő szerint 19 órakor) Acheson ideiglenes elnökként megnyi­totta a japán békeszerződést tárgyaló konferencia első érdemi ülését. Az ülés figyelmének középpontjában Gromiko elvtárs szovjetküldött beszé­de állt. Energikus felszólalásban kö­vetelte, hívják meg a konferenciára a Kinai Népköztársaság küldöttségét. A szovjetküldött javaslatát Csehszlová­kia és Lengyelország képviselői támo­gatták. A konferencia amerikai szer­vezői azonban kierőszakolták azt a határozatot, amely kimondja, hogy a kínai küldöttség meghívásának kérdé­sét nem vitatják meg. Spender, ausztráliai küldött javasol­ta, fogadják el a konferenciának azt az ügyrendi szabályzatát, amelyet az Egyesült Államok és Anglia közösen terjesztett elő. Gromiko elvtár® kije­lentette. hogy ebben a szabályzatban javasolt korlátozások példátlanok a nemzetközi konferenciák gyakorlatá­ban. A szovjetküldöttség úgy véli, hogy a jelenlegi ügyrendi tervezet szerzői a konferencia jelentőségének csökkentésére törekednek. A szovjet­kiildötség véleménye szerint az itt képviselt bármely országnak joga van bármely javaslatot előterjeszteni, mint ahogy az a párizsi konferencián történt. A szovjetküldöttség minden­képpen érvényesíteni fogja azt az el­vitathatatlan jogát, hogy kifejtse ál­láspontját és javaslatokat tegyen. Több küldött felszólalása után azon­ban az amerikai „szavazógépezet" al­kalmazásával elfogadták az amerikai­angol szabályzattervezetet. Felszólalt Dulles, az USA képvi­selője és Younger, Anglia képviselője is. Mindkettein dicsérték a japán béke­szerződéstervezetet éa felhívták a konferencia résztvevőit, hogy ne vona­kodjanak azt aláírni. Mexikó és San Domingo képviselője szintén a terve­zet mellett nyilatkozott GROMIKO ELVTÁRS BESZÉDE. A moszkvai rádió sanfranciscói je­lentése szerint, a japán békeszerződést tárgyaló sanfranciscói értekezlet szep­tember 5-i délutáni ülésén Gromiko elvtárs beszédében többek között ki­jelentette, a szovjetküldöttség határo­zottan azon az állásponton van, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni azon országok szempontjait, amelyek harcoltak a japán agresszió ellen és szenvedtek ettől az agressziótól. A japán agresszió fő áldozatának és fő ellenfelének mindenekelőtt Kínát kell számítani. Gromiko elvtárs emlékezte­tett a Szovjetunió elleni japán agresz­szióra, amely 13 évvel ezelőtt kezdő­dött a Hasan-tó körzetében. Rámuta­tott, hogy bár ezt a támadást vissza­veerték. a vereséget szenvedett japán militaristák nem mondtak le a Szov­jetunió elleni agresszív terveikről. Más országok, köztük Indonézia, Burma és a Fülöp-szigeték szintén szenvedtek a japán agresszorok kezé­től — fűzte hozzá. — Az Egyesült Államok népe emlékszik még Pearl Harbourra. Gromiko elvtárs kijelentette, hogy _ békeszerződésnek meg kell akadá­lyoznia a japán militarizmus újjászü­letését Magának a japán népnek is érdeke, hogy Japán jóviszonyban áll­jon más országokkal. Az értekezletnek ragaszkodnia kell a kairói, potsdami és jaltai egyezményekhez, amelyek alapján a nagyhatalmak kötelezettsé­get vállaltak, hogy Japánt békesze­rető, demokratikus állammá teszik. Gromiko rámutatott arra is: az Egye­sült Államok kötelezte magát, hogy nem köt különszerződést. A békeszer­ződés megkötése után minden meg­szálló csapatot ki kell vonni Japánból — jelentette ki. — A külföldi csapa­tok további tartózkodása Japánban el­lentmond a japán szuverénitás elvé­nek. A potsdami deklaráció, valamint a távolkeleti bizottság határozatai de­mokratikus Japán megteremtését ír­ják elő. A Szovjetunió képviselője a japán gazdasági életről szólva kijelentelte, hogy azt békés alapokon újjá kell te­remteni. A szerződésnek magában kell foglalnia a japán monopolisták elleni rendszabályokat. Akik ellenzik az ilyen rendelkezéseket, azok nem akarnak se­gíteni a japán népnek gazdasági élete továbbfejlesztésében Az Egyesült Államoknak Japán új­rafelíegyverzósére irányuló intézkedé­széről szólva, rámutatott, hogy az Egyesült Államok felhasználja Japán készleteit és embertartalékait a Korea elleni fegyveres beavatko­záshoz, amelyet Amerika törvény­el'enesen az ENSz zászlaja alatt folytat. Az Egyesült Államok hazárdjátékot folytat és a japán militarizmus vis­szaállítására tesz fel tétet. Az angol-amerikai szerződéstervezet előirányozza Japán részvételét az angol-amerikai utasításra létesített katonai blokkban, amelynek semmi köze nincs a béke megőrzéséhez Japánban. Ezek a katonai csoportok a szomszé­dos országok ellen, mindenekelőtt a Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság ellen irányulnak. Nevetséges az a kifogás, a mell y szerint Japánnak joga van az önvédelemre, mert Japánt évszázadokon keresztül nem támadta meg senki. Gromiko. elvtárs hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, amely ellenőrzi Japán gazdasági és politikai életét, nagy nyomást gyakorol az országra. A szerződéstervezetben egy szó sincs a militarista, fasiszta szervezetek be­tiltásáról. amint azt a Távolkeleti Bi­zottság elrendelte. Igy tehát teljesen világos, hogy a tervezet a japán mili­tarizmus újjáélesztésére és a reakció­sok hatalmának visszaállítására irá­nyul. akik már egyszer katasztrófába döntötték Japánt. Az angol-amerikai tervezet amellett, hogy nem nyújt Szavatosságot a ja­pán militarizmus visszaállítása ellen, semmiféle biztosítékot nem tartalmaz a japán agressziótól szenvedett orszá­gok biztonságát Ületően. A tervezet nem biztosítja a meg­szálló csapatok visszavonását és | nem irányozza elő Japán demokra­tizálását. Nyilvánvalóan megsérti a Kínai Nép­köztársaságnak a Formoza, a Pesca­dores és más szigetek feletti szuveré­nitását és megsérti a Szovjetunió Dél­Szahalin feletti szuverenitásának an­gol-amerikai részről történt elismeré­sét. A szerződés megszilárdítja a kül­földi monopolisták helyzetét Japánban, de nem rendeikezik a japán agresszió miatt szenvedett országok jóvátételi követeléseiről. A békeszerződés-terve­zet nem a békének, hanem az új há­ború előkészítésének tervezete. Gromiko elvtárs ezután számos mó­dosítást nyújtott be, amelyeknek célja a demokrácia megteremtése Japán­ban, a militarizmus megsemmisítése és a fasizmus újjáéledésének megaka­dályozása. A módosítások" biztosítják Formoza- és a Pescadores-szigetek visszaadását Kínának, biztosítják Ja­pánnak a Riu-Kíu- és más szigetek fe­letti ellenőrzést — amely szigeteket az Egyesült Államok el akar szakítani Japántól. A módosítások nem engedik meg, hogy Japán tömegirtó fegyve­rekkel kísérletezzék és olymódon kor­látozzák Japán fegyveres erőit, ami lehetetlenné teszi számára az agresz­sziót. Az estj ülésen Chile és Bolívia kép­viselője szintén támogatta az ameri­kai tervezetet. Ezzel a szeptember 5-i ülés befejeződött. Az ülés szeptember 6-án folytatódott. A sanfranciscói értekezlet külföldi sajtóvisszhangja Russel, a New York Herald Tribúne tudósítója beismeri, hogy az amerikai békeszerződéstervezet „igen népszerűtlen". Egyes küldöttségek — írja Russel —, melyek nem értenek egyet az amerikai tervezettel, szeretnék kifejteni néze­teiket és változtatásokat kívánnak. Mások nem tiltakoznak az ellen, hogy orruknál fogva vezetik őket, de még­sem szeretnék elveszteni azt a lehető­séget, hogy „függetlenségük" bizo­nyítása céljából legalább halkan sza­vazzanak. A lapok rámutatnak, milyen kü­lönbség van a mostani értekezlet lég­köre és az ENSz 1945. április-júniusá­ban San Franciscóban tartott alakuló értekezletének légköre között. „1945­ben — írja a New York Times — az egyhangúság elvét állították itt fel, hogy ezzel bizonyítsák az Egyesült Államok, Oroszország, Anglia, Fran­ciaország és Kína egységét és felelős­ségét. Ennék helyére mo6t az ellen­ségeskedés elve lépett. Az ellenséges­kedés légköre már körülfogta az érte­kezletet. Ez a légkör ködként üli meg San Francisco dombjait;'. Az amerikaiak által tervezett egész komédiának akaratlan, de annál -meg­semmisítőbb leleplezését adja a kö­vetkező AFP-ielentes: „Gromiko és a két másik kommu­nista küldött valóságos békekonferen­ciának akarta minősíteni ezt az érte­kezletet a békeszerződés cikkelyeinek megvitatásával. Ezzel szemben — amint arra Dean Acheson a szerda reggeeli iilés kezdetén emlékeztetett a küldöttek csakis az Egyesült Ál­lamok meghívására vannak itt, hogy aláírják, vagy ne írják alá a már megfogalmazott szerződést. A félre­értés abból keletkezik, hogy az ame­rikaiak „konferenciának" nevezik azt, ami a valóságban nem más, mint alá­írási ceremónia alkalmi beszédekkel." A baloldali francia lapok élesen megbélyegzik az amerikai mesferkedé­seket. A Liberation vezércikkében ki­emeli: Truman beszédének az a célja, hogy alig néhány évvel a hadüzenet nélkül megindított brutális japán agresszió után elfogadtassa az ame­rikai néppel a történelem egyik -leg­cinikusabb pálfordulását. Truman egy szót sem szólt a szerződés legvitatot­tabb pontjairól, azokról a pontokról, amelyekben az USA, a nép tiltakozása ellenére Japántól egész sor stratégiai jellegű szigetet szakít el és ezeket az ENSz-re,.azaz az USA-ra bízza az amerikai többség segítségével. Ezek­nek a szigeteknek pedig nincs több köziík Amerika biztonságához, mint Kubának Franciaországéhoz. A Róma—Berlin—Tokió tengely maradványai —- írja a továbbiakban a lap — ma az USA legkeresetebb barátai, nem a múltban elkövetett bűnök ellenére, hanem éppen azért, mert ezek a bűnök katonai síkon nagyon is „hathatósaknak" bizo­nyultak. Truman sanfranciscói beszédével foglalkozik Pierre Courtade a L'Hu­manité vezércikkében. — Truman is­mételten bebizonyította, hogy a kép­mutatás az amerikai imperializmus fő fegyvere — emeli ki Courtade. Tru­man szerint a szerződés „lojális". Annyira az — írja gúnyosan Courtade —, hogy a 450 millió kínait, aki már tíz évvel azelőtt szenvedett a japán agressziótól, mielőtt az USA egy­általán háborúba lépett volna, meg sem kérdezték a szerződés kidolgo­zásakor. Annyira lojális, hogy megszegi a Szovjetunióval kötött valamennyi szerződést, holott a Szovjetunió hoz­zájárulása döntő szerepet játszott a Japán felett aratott győzelemben. Tüntetések Truman sanfranciscói székhelye előtt A kikötő- és raktármunkások haladó szakszervezeti szövetségének tagjaiból alakult csoport a sanfranciscói konfe­rencia megnyitásának napján tünte­tést rendezett a Vermont-szálloda épülete előtt, ahol Truman lakik. A tüntetők tiltakoztak a »lojalitás« ki­vizsgálása ellen, amelyet a kikötő­munkások között végeznek u. n. biz­tonsági okohból. A vizsgálat szabá­lyai szerint a kikötómunkások csak akkor kaphatnak munkát, ha a rendőr­ségi szervek igazolják, hogy már át­estek a lojalitási vizsgálaton. A tüntetés résztvevői plakátokat vit­tek és röpcédulákat osztogattak, ame­lyeken azt követelték, hogv a kor­mány szüntesse be a »lojalitás« ki­vizsgálását. A röplapok továbbá az­zal vádolják Truman kormányát, hogy u. n. biztonsági intézkedések leple alatt a szakszervezeti szövetségek lik­vidálására törekszik. V Az Észak-Karolina állambeli szak­szervezeti szövetségek bizottsága nyi­latkozatot adott ki, amelyben követeli, hogy Trurnan szüntesse be a bérrög­zítést, valamint a szakszervezeti funk­cionáriusok üldözését és letartóztatá­sát és teljesítse a demokrata párt azon I választás előtti ígéretét, hogy közbe­I lép a munkásellenes Taft-Hartley­törvény eltörléséért. A nyilatkozat továbbá sajnálatát fejezi ki, hogy Truman elutasította a munkások küldöttségének fogadását és panaszaik meghallgatását. A leg­főbb problémák egyike, amelyek előtt most minden amerikai munkás áll — írja továbbá a nyilatkozat — a vásár­lóerő állandó csökkenése. A bérek rögzítése, amelyet az ame­rikai munkásokra kényszerítenek, a valóságban a bérek igazságos rende­zését akadályozza, ami lehetővé ten­né a koreai háború megkezdése előtti életszínvonal fenntartását. A nyilatkozat továbbá rámutat arra, hogy a munkásosztály vezetőinek ül­dözése akadályozza a szakszervezetek harcát a normális életfeltételek meg­teremtéséért abban az időben, amikor az árak rohamosan emelkednek és a trösztök jövedelme gyakorlatilag nem áll semilyen ellenőrzés alatt. A nyilatkozat továbbá tiltakozik az ellen, hogy a Smith'-törvény alapján, amely ellentétben áll az alkotmánv­nyal, a szakszervezeti vezetőket ül­dözzék. Rettegnek az igazság hangjától Mint a jelentések beszámolnak róla, San Franciscóban az amerikai »sza­vazógép<c elutasította a Szovjetúnió képviselőjének fizt a követelését, hogy Kínát is hívják meg az értekezletre, ügyszintén elutasították a Szovjet­unió ügyrendi módosító javaslatát és elfogadták az eredeti angol-amerikai szabályzatot, amelynek értelmében küldöttségenként csak egf/ óra felszó­lalási idő áll rendelkezésre és az amerikai békeszerződés-tervezethez nem lehet módosításokat előterjesz­teni. Az angal-amerikai diplomaták, akik ezt az >eljárási szabályzatot« kidol­gozták, nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió — a »szavazógépet« alko­tó lakájokkal, fejbólintó ionosokkal és fizetett tapsolókkal etlentéiben — megvitatni jött a japán békeszerző­dés-tervezetet, s hogy elő kívánja ter­jeszteni saját javaslatait. Az angol­amerikai vezetők azt is nagyon jól tudják, hogy Kína nélkül konferenciát tartani a iapán békeszerződés kérdé­sében — képtelenség, arcátlan tudo­másul nem vétele unnak, hogy Kína az egyik legjobban érdekelt fél ebben, az ügyben, aki nem cinkosa volt a ja­ván imperialistáknak, hanem fegyver­rel vívta ki magának a jogot ahhoz, hocu a békekonferencián helyet fog­lalhasson. Az angol-amerikai vezetők mindezt tudják — éppen ezért folyamodtak a nemzetközi jog durva és többszörös megsértéséhez. Azért zárják ki Kínát « sanfranciscói tárgyalóteremből, meri félnek 475 millió ember vádoló hang­jától s mert a végsőkig folytatni akar­iák a kinai. név törvényes jogait sem­mibevevő politikájukat. Azért akarják a szoviet-küldöttségb* belefojtani a szót. mert isinerik a Szcrvietúnió által felvetett igazságos javaslatok népsze­rűségét s rettegnek attól a lelkes tá­mogatástól. amelyben a világ népei (mindenekelőtt az ázsiai országok né­véi ) a ianáni rendezésre vonatkozó békeszerető szovjet elgondolást része­sítik. Félnek a béke és az igazság hangjától: erről van szó. Sanfranciscói magatartásuk világos folytatása egész eddigi politikájuk­nak. Békeszerződés-tervezetük nem a Távol-Kelet békéiét, hanem a háborút szolgálja. A mostani értekezletet sem azért hívták össze, hogy az ázsiai ügyek igazságos rendezéséről tárgyal­janak, hanem, hogy csatlósaikkal áment mondassanak az újrafelfegtfver­zésnek arra a törvénytelen és háborús politikájára, amelyet immár évek óta folytainak Japánban. Aláírási komé­diává akarják zülleszteni ezt a tár­gyalást. Innen van az is, hogy .oly kí­nosan érintette őket a Szovjetúnió níegjelenése San Franciscóban. De liiába nróbáliák belefojtani a szót a béke és a népek küldöttéibe: a szoviet delegátusokba. Hiába próbál­ják nemlétezönek tekinteni Kínát. Mindez mit sem változtat a téňuleges erőviszonyokon, mit sem változtat azon, hogy Kína létezik s felszaba­dult népe a Szovjetúnió oldalán az ázsiai és a világbéke hatalmas ténye­zője. Az amerikaiak jogtalan magatar­tása csak növeli azt a felháborodást, amelyei az USA ianáni politikája és úgynevezett békeszerződés-tervezete a nemzetközi közvéleményből már ed­dig is kiváltott. A szovjet küldöttség pedig mindenképpen érvényesíteni azt az elvitathatatlan jogát, hogy a konfe­rencián kifejtse álláspontját. Gromiko elvtárs a szeptember 5-i ülésen már számos módosítást nyújtott be, ame­lyeknek célja: a demokrácia'megte­remtése a fasizmus újjáéledésének megakadályozása Japánban. ítélet a szófiai amerikai titkos szolgálat ügynökei lelett Szófiában befejeződött a kémei: -s diverzánsok — az ameriKai titkos szol­gálat ügynökei — második csoportjá­nak pere. Valamennyi vádlott az utolsó szó jogán elmondott ielszólalásában be­valiotta, hogy a legsúlyosabb bűncse­lekményt követte el a nép, a népi ha­talom és a haza ellen. A vádlottak kegyelmet és méltányos ítéletet kértek a bíróságtól. A bíróság utalt a vizsgálat során megállapított vitathatatlan bizonyíté­kuk hatalmas számára, a vádlottak vallomásaira, a leleplező tanúvallomá­sokra és a tárgyi bizonyítékokra, majd a következő ítéletet hozta: Vaszil Ta­ralezskovot, Petko Argirovot, Georgi Gyurmeljevet és Alekszandr Velikovot golyó általi halálra, Gr.ugyi Pancse­vet 20 évi szabadságvesztésre, Borisa­Iá v Ilievet és Ivan Karagizovoť 15 évi szabadságvesztésre ítélte. Georgi Dobrevet, Konsztantin Sercelt, Szonya Taralezskovát és Elena Taralezskovát 12 évi szabadságvesztésre, míg Dimit­ri Angelovot 10 évi szabadságvesztés­re ítélte, Borisz Karagízov ítélete öt­évi szabadságvesztés.

Next

/
Thumbnails
Contents