Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-09 / 212. szám, vasárnap

1P51 szeptember 9 ÜJ SZÖ A Daily Worker honolului levelezője kozóite, hogy több nunt 1S.0U0 cukoripar; munkás, akik a kikötő. és raktari munkasok szervezetébe tartoznak, 11 centes óránkénti bér. emelést követelnek. A levelező közli, hogy a munkások kitartanak amellett, hogy Jack Halt, az említett szakszervezet titk>>at, akit nenyegxben letartóztattak, szabadon engedjék. « A koreai ttéphadsereg és a kínai népi önkéntesek az augusztus 31_ével végétért hat nap alatt a keleti arcvanalsaakaszon az ellenség több mint 5400 katonáját tették barekép. telenné. • Az Uj Kína hírügynökség nankin gi tudósítója jelenti, hogy a nankingi katonai ellenőrző bizottság intézkedésére kiutasították Kína területé röl Antonio Riberi imperialista ügy. nökőt, aki mint pápai nuncius a Va. tjkán főképviselője volt a reakciós Kuomintang-kormány mellett. Riberi külföldi kémeket rejtegetett és egy olleoJtorradalmi szervezet szervezési munkáit irányította, * A Napred, a bolgár népköztársa 6ágbau élö jugoszláv kommunista emigránsok lapjának közlése szerint Bosznia és Hercegovina vasutasa- a leg-utóbbi két hónap alatt jelentős sikereket értele el a Tito-klikk katonai építkezéseire szánt építkezési anyagok, valamint az imperialista nyugatról Jugoszláviába küldött hadianyag szállításának szabótálásában. Bosznia és Hercegovina teherpályaudvarain több mint 140 millió dinár értékű épületfa halmozódott fel, amelyet a vasutasok rendszeres sza. botáláaa miatt nem tudják elszállítani. A nemzeti felszabadító harcban szerzett érdemeikért kitüntették a Koreai Munkapárt több funkcionáriusát A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlésének elnöksége kitüntetéseket adományozott a koreai nemzeti felszabadító háborúban szerzett kimagasló érdemekért. Kim Du Bon, a legfelső nemzetgyűlés elnöksége állandó bizottságának elnöke a kitüntetés-adományozási ünnepségen mondott beszédében foglalkozott a keszoni fegyverszüneti tárgyalásokkal. »Mi, koreai emberek — mondotta, — forrón szeretjük a békét és a keszoni tárgyalásokon nagy erőfeszítéseket tettünk a koreai kérdés békés rendezésére. Megmutattuk őszinteségünket és türelmiinket«. Beszéde további részében Kim Du Bon figyelmeztette az amerikai imperialistákat, ha folytatják a fegyverszüneti tárgyalások akadályozását és előidézik ezek megszakadását, akkor viselniök kell a következményeket. A kitüntetettek között van Li Szín Jub és Bak Cseng Aj, a koreai Munkapárt Központi bizottságának titkárai, Ko Bon Ki, a Koreai Munkapárt északhamkiungi tartományi bizottságának elnöke és Bak Jung, a párt élhamkjungi tartományi bizottságának elnöke. Kína népe az elmúlt két hét alatt újabb 129 repülőgépet adományozott a kínai népi önkéntesek és Kína védelme számára A Kinai Népköztársaság a szeptember 3 ával véget ért két hét alatt további 129 repülőgépet adományoztak a kínai népi önkéntesek és Kína védelme számára. Ezzel az újabb 129 repülőgéppel eddig összesen 2452 repülőgépet adományoztak. A: amerikai imperialisták Braziliában új fegyvereket próbádnak ki Brazília államainak egész sorában titkos katonai hadgyakorlatokat tartanak, amelyeken a legújabb amerikai fegyvereket próbál |ák ki. Hadgyakorlatokat tartottak Rio de Janeiroban, Reciíeben (Pemanbucco állam) Fortalezában (Geara államban), valamint Rio Grandé do Sul és Parana államokban. A Panama állambeli hadgyakorlatokon résztvett Mallwíns tábornok, a Brazíliában lévő an erikai (nisszió főnöke. Ezeket a titko

b katona: hadgyakorlatokat á latin-amwikai és az USAbeli országok külügyminisztereinek washingtoni konferenciája határozatának érteim-ben valósítják meg és előkészületül szolgálnak brazil katonáknak. a koreai frontra való küldésére. Az amerikaiak japán békeszerződés-tervezete az új háború előkészítését szolgálja Gromiko elirlárs beszéde a sanfranciscói értekezleten Szeptember 5-én San Franciscóban, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor (budapesti idő szerint 19 órakor) Acheson ideiglenes elnökként megnyitotta a japán békeszerződést tárgyaló konferencia első érdemi ülését. Az ülés figyelmének középpontjában Gromiko elvtárs szovjetküldött beszéde állt. Energikus felszólalásban követelte, hívják meg a konferenciára a Kinai Népköztársaság küldöttségét. A szovjetküldött javaslatát Csehszlovákia és Lengyelország képviselői támogatták. A konferencia amerikai szervezői azonban kierőszakolták azt a határozatot, amely kimondja, hogy a kínai küldöttség meghívásának kérdését nem vitatják meg. Spender, ausztráliai küldött javasolta, fogadják el a konferenciának azt az ügyrendi szabályzatát, amelyet az Egyesült Államok és Anglia közösen terjesztett elő. Gromiko elvtár® kijelentette. hogy ebben a szabályzatban javasolt korlátozások példátlanok a nemzetközi konferenciák gyakorlatában. A szovjetküldöttség úgy véli, hogy a jelenlegi ügyrendi tervezet szerzői a konferencia jelentőségének csökkentésére törekednek. A szovjetkiildötség véleménye szerint az itt képviselt bármely országnak joga van bármely javaslatot előterjeszteni, mint ahogy az a párizsi konferencián történt. A szovjetküldöttség mindenképpen érvényesíteni fogja azt az elvitathatatlan jogát, hogy kifejtse álláspontját és javaslatokat tegyen. Több küldött felszólalása után azonban az amerikai „szavazógépezet" alkalmazásával elfogadták az amerikaiangol szabályzattervezetet. Felszólalt Dulles, az USA képviselője és Younger, Anglia képviselője is. Mindkettein dicsérték a japán békeszerződéstervezetet éa felhívták a konferencia résztvevőit, hogy ne vonakodjanak azt aláírni. Mexikó és San Domingo képviselője szintén a tervezet mellett nyilatkozott GROMIKO ELVTÁRS BESZÉDE. A moszkvai rádió sanfranciscói jelentése szerint, a japán békeszerződést tárgyaló sanfranciscói értekezlet szeptember 5-i délutáni ülésén Gromiko elvtárs beszédében többek között kijelentette, a szovjetküldöttség határozottan azon az állásponton van, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni azon országok szempontjait, amelyek harcoltak a japán agresszió ellen és szenvedtek ettől az agressziótól. A japán agresszió fő áldozatának és fő ellenfelének mindenekelőtt Kínát kell számítani. Gromiko elvtárs emlékeztetett a Szovjetunió elleni japán agreszszióra, amely 13 évvel ezelőtt kezdődött a Hasan-tó körzetében. Rámutatott, hogy bár ezt a támadást visszaveerték. a vereséget szenvedett japán militaristák nem mondtak le a Szovjetunió elleni agresszív terveikről. Más országok, köztük Indonézia, Burma és a Fülöp-szigeték szintén szenvedtek a japán agresszorok kezétől — fűzte hozzá. — Az Egyesült Államok népe emlékszik még Pearl Harbourra. Gromiko elvtárs kijelentette, hogy _ békeszerződésnek meg kell akadályoznia a japán militarizmus újjászületését Magának a japán népnek is érdeke, hogy Japán jóviszonyban álljon más országokkal. Az értekezletnek ragaszkodnia kell a kairói, potsdami és jaltai egyezményekhez, amelyek alapján a nagyhatalmak kötelezettséget vállaltak, hogy Japánt békeszerető, demokratikus állammá teszik. Gromiko rámutatott arra is: az Egyesült Államok kötelezte magát, hogy nem köt különszerződést. A békeszerződés megkötése után minden megszálló csapatot ki kell vonni Japánból — jelentette ki. — A külföldi csapatok további tartózkodása Japánban ellentmond a japán szuverénitás elvének. A potsdami deklaráció, valamint a távolkeleti bizottság határozatai demokratikus Japán megteremtését írják elő. A Szovjetunió képviselője a japán gazdasági életről szólva kijelentelte, hogy azt békés alapokon újjá kell teremteni. A szerződésnek magában kell foglalnia a japán monopolisták elleni rendszabályokat. Akik ellenzik az ilyen rendelkezéseket, azok nem akarnak segíteni a japán népnek gazdasági élete továbbfejlesztésében Az Egyesült Államoknak Japán újrafelíegyverzósére irányuló intézkedészéről szólva, rámutatott, hogy az Egyesült Államok felhasználja Japán készleteit és embertartalékait a Korea elleni fegyveres beavatkozáshoz, amelyet Amerika törvényel'enesen az ENSz zászlaja alatt folytat. Az Egyesült Államok hazárdjátékot folytat és a japán militarizmus visszaállítására tesz fel tétet. Az angol-amerikai szerződéstervezet előirányozza Japán részvételét az angol-amerikai utasításra létesített katonai blokkban, amelynek semmi köze nincs a béke megőrzéséhez Japánban. Ezek a katonai csoportok a szomszédos országok ellen, mindenekelőtt a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ellen irányulnak. Nevetséges az a kifogás, a mell y szerint Japánnak joga van az önvédelemre, mert Japánt évszázadokon keresztül nem támadta meg senki. Gromiko. elvtárs hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, amely ellenőrzi Japán gazdasági és politikai életét, nagy nyomást gyakorol az országra. A szerződéstervezetben egy szó sincs a militarista, fasiszta szervezetek betiltásáról. amint azt a Távolkeleti Bizottság elrendelte. Igy tehát teljesen világos, hogy a tervezet a japán militarizmus újjáélesztésére és a reakciósok hatalmának visszaállítására irányul. akik már egyszer katasztrófába döntötték Japánt. Az angol-amerikai tervezet amellett, hogy nem nyújt Szavatosságot a japán militarizmus visszaállítása ellen, semmiféle biztosítékot nem tartalmaz a japán agressziótól szenvedett országok biztonságát Ületően. A tervezet nem biztosítja a megszálló csapatok visszavonását és | nem irányozza elő Japán demokratizálását. Nyilvánvalóan megsérti a Kínai Népköztársaságnak a Formoza, a Pescadores és más szigetek feletti szuverénitását és megsérti a Szovjetunió DélSzahalin feletti szuverenitásának angol-amerikai részről történt elismerését. A szerződés megszilárdítja a külföldi monopolisták helyzetét Japánban, de nem rendeikezik a japán agresszió miatt szenvedett országok jóvátételi követeléseiről. A békeszerződés-tervezet nem a békének, hanem az új háború előkészítésének tervezete. Gromiko elvtárs ezután számos módosítást nyújtott be, amelyeknek célja a demokrácia megteremtése Japánban, a militarizmus megsemmisítése és a fasizmus újjáéledésének megakadályozása. A módosítások" biztosítják Formoza- és a Pescadores-szigetek visszaadását Kínának, biztosítják Japánnak a Riu-Kíu- és más szigetek feletti ellenőrzést — amely szigeteket az Egyesült Államok el akar szakítani Japántól. A módosítások nem engedik meg, hogy Japán tömegirtó fegyverekkel kísérletezzék és olymódon korlátozzák Japán fegyveres erőit, ami lehetetlenné teszi számára az agreszsziót. Az estj ülésen Chile és Bolívia képviselője szintén támogatta az amerikai tervezetet. Ezzel a szeptember 5-i ülés befejeződött. Az ülés szeptember 6-án folytatódott. A sanfranciscói értekezlet külföldi sajtóvisszhangja Russel, a New York Herald Tribúne tudósítója beismeri, hogy az amerikai békeszerződéstervezet „igen népszerűtlen". Egyes küldöttségek — írja Russel —, melyek nem értenek egyet az amerikai tervezettel, szeretnék kifejteni nézeteiket és változtatásokat kívánnak. Mások nem tiltakoznak az ellen, hogy orruknál fogva vezetik őket, de mégsem szeretnék elveszteni azt a lehetőséget, hogy „függetlenségük" bizonyítása céljából legalább halkan szavazzanak. A lapok rámutatnak, milyen különbség van a mostani értekezlet légköre és az ENSz 1945. április-júniusában San Franciscóban tartott alakuló értekezletének légköre között. „1945ben — írja a New York Times — az egyhangúság elvét állították itt fel, hogy ezzel bizonyítsák az Egyesült Államok, Oroszország, Anglia, Franciaország és Kína egységét és felelősségét. Ennék helyére mo6t az ellenségeskedés elve lépett. Az ellenségeskedés légköre már körülfogta az értekezletet. Ez a légkör ködként üli meg San Francisco dombjait;'. Az amerikaiak által tervezett egész komédiának akaratlan, de annál -megsemmisítőbb leleplezését adja a következő AFP-ielentes: „Gromiko és a két másik kommunista küldött valóságos békekonferenciának akarta minősíteni ezt az értekezletet a békeszerződés cikkelyeinek megvitatásával. Ezzel szemben — amint arra Dean Acheson a szerda reggeeli iilés kezdetén emlékeztetett a küldöttek csakis az Egyesült Államok meghívására vannak itt, hogy aláírják, vagy ne írják alá a már megfogalmazott szerződést. A félreértés abból keletkezik, hogy az amerikaiak „konferenciának" nevezik azt, ami a valóságban nem más, mint aláírási ceremónia alkalmi beszédekkel." A baloldali francia lapok élesen megbélyegzik az amerikai mesferkedéseket. A Liberation vezércikkében kiemeli: Truman beszédének az a célja, hogy alig néhány évvel a hadüzenet nélkül megindított brutális japán agresszió után elfogadtassa az amerikai néppel a történelem egyik -legcinikusabb pálfordulását. Truman egy szót sem szólt a szerződés legvitatottabb pontjairól, azokról a pontokról, amelyekben az USA, a nép tiltakozása ellenére Japántól egész sor stratégiai jellegű szigetet szakít el és ezeket az ENSz-re,.azaz az USA-ra bízza az amerikai többség segítségével. Ezeknek a szigeteknek pedig nincs több köziík Amerika biztonságához, mint Kubának Franciaországéhoz. A Róma—Berlin—Tokió tengely maradványai —- írja a továbbiakban a lap — ma az USA legkeresetebb barátai, nem a múltban elkövetett bűnök ellenére, hanem éppen azért, mert ezek a bűnök katonai síkon nagyon is „hathatósaknak" bizonyultak. Truman sanfranciscói beszédével foglalkozik Pierre Courtade a L'Humanité vezércikkében. — Truman ismételten bebizonyította, hogy a képmutatás az amerikai imperializmus fő fegyvere — emeli ki Courtade. Truman szerint a szerződés „lojális". Annyira az — írja gúnyosan Courtade —, hogy a 450 millió kínait, aki már tíz évvel azelőtt szenvedett a japán agressziótól, mielőtt az USA egyáltalán háborúba lépett volna, meg sem kérdezték a szerződés kidolgozásakor. Annyira lojális, hogy megszegi a Szovjetunióval kötött valamennyi szerződést, holott a Szovjetunió hozzájárulása döntő szerepet játszott a Japán felett aratott győzelemben. Tüntetések Truman sanfranciscói székhelye előtt A kikötő- és raktármunkások haladó szakszervezeti szövetségének tagjaiból alakult csoport a sanfranciscói konferencia megnyitásának napján tüntetést rendezett a Vermont-szálloda épülete előtt, ahol Truman lakik. A tüntetők tiltakoztak a »lojalitás« kivizsgálása ellen, amelyet a kikötőmunkások között végeznek u. n. biztonsági okohból. A vizsgálat szabályai szerint a kikötómunkások csak akkor kaphatnak munkát, ha a rendőrségi szervek igazolják, hogy már átestek a lojalitási vizsgálaton. A tüntetés résztvevői plakátokat vittek és röpcédulákat osztogattak, amelyeken azt követelték, hogv a kormány szüntesse be a »lojalitás« kivizsgálását. A röplapok továbbá azzal vádolják Truman kormányát, hogy u. n. biztonsági intézkedések leple alatt a szakszervezeti szövetségek likvidálására törekszik. V Az Észak-Karolina állambeli szakszervezeti szövetségek bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben követeli, hogy Trurnan szüntesse be a bérrögzítést, valamint a szakszervezeti funkcionáriusok üldözését és letartóztatását és teljesítse a demokrata párt azon I választás előtti ígéretét, hogy közbeI lép a munkásellenes Taft-Hartleytörvény eltörléséért. A nyilatkozat továbbá sajnálatát fejezi ki, hogy Truman elutasította a munkások küldöttségének fogadását és panaszaik meghallgatását. A legfőbb problémák egyike, amelyek előtt most minden amerikai munkás áll — írja továbbá a nyilatkozat — a vásárlóerő állandó csökkenése. A bérek rögzítése, amelyet az amerikai munkásokra kényszerítenek, a valóságban a bérek igazságos rendezését akadályozza, ami lehetővé tenné a koreai háború megkezdése előtti életszínvonal fenntartását. A nyilatkozat továbbá rámutat arra, hogy a munkásosztály vezetőinek üldözése akadályozza a szakszervezetek harcát a normális életfeltételek megteremtéséért abban az időben, amikor az árak rohamosan emelkednek és a trösztök jövedelme gyakorlatilag nem áll semilyen ellenőrzés alatt. A nyilatkozat továbbá tiltakozik az ellen, hogy a Smith'-törvény alapján, amely ellentétben áll az alkotmánvnyal, a szakszervezeti vezetőket üldözzék. Rettegnek az igazság hangjától Mint a jelentések beszámolnak róla, San Franciscóban az amerikai »szavazógép<c elutasította a Szovjetúnió képviselőjének fizt a követelését, hogy Kínát is hívják meg az értekezletre, ügyszintén elutasították a Szovjetunió ügyrendi módosító javaslatát és elfogadták az eredeti angol-amerikai szabályzatot, amelynek értelmében küldöttségenként csak egf/ óra felszólalási idő áll rendelkezésre és az amerikai békeszerződés-tervezethez nem lehet módosításokat előterjeszteni. Az angal-amerikai diplomaták, akik ezt az >eljárási szabályzatot« kidolgozták, nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió — a »szavazógépet« alkotó lakájokkal, fejbólintó ionosokkal és fizetett tapsolókkal etlentéiben — megvitatni jött a japán békeszerződés-tervezetet, s hogy elő kívánja terjeszteni saját javaslatait. Az angolamerikai vezetők azt is nagyon jól tudják, hogy Kína nélkül konferenciát tartani a iapán békeszerződés kérdésében — képtelenség, arcátlan tudomásul nem vétele unnak, hogy Kína az egyik legjobban érdekelt fél ebben, az ügyben, aki nem cinkosa volt a javán imperialistáknak, hanem fegyverrel vívta ki magának a jogot ahhoz, hocu a békekonferencián helyet foglalhasson. Az angol-amerikai vezetők mindezt tudják — éppen ezért folyamodtak a nemzetközi jog durva és többszörös megsértéséhez. Azért zárják ki Kínát « sanfranciscói tárgyalóteremből, meri félnek 475 millió ember vádoló hangjától s mert a végsőkig folytatni akariák a kinai. név törvényes jogait semmibevevő politikájukat. Azért akarják a szoviet-küldöttségb* belefojtani a szót. mert isinerik a Szcrvietúnió által felvetett igazságos javaslatok népszerűségét s rettegnek attól a lelkes támogatástól. amelyben a világ népei (mindenekelőtt az ázsiai országok névéi ) a ianáni rendezésre vonatkozó békeszerető szovjet elgondolást részesítik. Félnek a béke és az igazság hangjától: erről van szó. Sanfranciscói magatartásuk világos folytatása egész eddigi politikájuknak. Békeszerződés-tervezetük nem a Távol-Kelet békéiét, hanem a háborút szolgálja. A mostani értekezletet sem azért hívták össze, hogy az ázsiai ügyek igazságos rendezéséről tárgyaljanak, hanem, hogy csatlósaikkal áment mondassanak az újrafelfegtfverzésnek arra a törvénytelen és háborús politikájára, amelyet immár évek óta folytainak Japánban. Aláírási komédiává akarják zülleszteni ezt a tárgyalást. Innen van az is, hogy .oly kínosan érintette őket a Szovjetúnió níegjelenése San Franciscóban. De liiába nróbáliák belefojtani a szót a béke és a népek küldöttéibe: a szoviet delegátusokba. Hiába próbálják nemlétezönek tekinteni Kínát. Mindez mit sem változtat a téňuleges erőviszonyokon, mit sem változtat azon, hogy Kína létezik s felszabadult népe a Szovjetúnió oldalán az ázsiai és a világbéke hatalmas tényezője. Az amerikaiak jogtalan magatartása csak növeli azt a felháborodást, amelyei az USA ianáni politikája és úgynevezett békeszerződés-tervezete a nemzetközi közvéleményből már eddig is kiváltott. A szovjet küldöttség pedig mindenképpen érvényesíteni azt az elvitathatatlan jogát, hogy a konferencián kifejtse álláspontját. Gromiko elvtárs a szeptember 5-i ülésen már számos módosítást nyújtott be, amelyeknek célja: a demokrácia'megteremtése a fasizmus újjáéledésének megakadályozása Japánban. ítélet a szófiai amerikai titkos szolgálat ügynökei lelett Szófiában befejeződött a kémei: -s diverzánsok — az ameriKai titkos szolgálat ügynökei — második csoportjának pere. Valamennyi vádlott az utolsó szó jogán elmondott ielszólalásában bevaliotta, hogy a legsúlyosabb bűncselekményt követte el a nép, a népi hatalom és a haza ellen. A vádlottak kegyelmet és méltányos ítéletet kértek a bíróságtól. A bíróság utalt a vizsgálat során megállapított vitathatatlan bizonyítékuk hatalmas számára, a vádlottak vallomásaira, a leleplező tanúvallomásokra és a tárgyi bizonyítékokra, majd a következő ítéletet hozta: Vaszil Taralezskovot, Petko Argirovot, Georgi Gyurmeljevet és Alekszandr Velikovot golyó általi halálra, Gr.ugyi Pancsevet 20 évi szabadságvesztésre, BorisaIá v Ilievet és Ivan Karagizovoť 15 évi szabadságvesztésre ítélte. Georgi Dobrevet, Konsztantin Sercelt, Szonya Taralezskovát és Elena Taralezskovát 12 évi szabadságvesztésre, míg Dimitri Angelovot 10 évi szabadságvesztésre ítélte, Borisz Karagízov ítélete ötévi szabadságvesztés.