Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-09 / 212. szám, vasárnap

ÜJSZO­1951 szeptember 13 A prágai kerület tapasztalatai az aratásban és a felvásárlásban A prágai kerület szeptem­ber 5-én elsőnek jelentette, Klement Gottwald köztársa­sági elnöknek, hogy teljesí­tette a gabonafelvásárlás tervét. Ezzel egyidejűleg a felvásárlási feladatok továb­bi 10 százalékos túlteljesíté­sére kötelezte magát. A prágai kerület így első helyre került az országban. Hogy hogyan tudta elérni ezt a szép ered­ményt, arról Antonín Novot­ný, a prágai kerületi pártbi­zottságnak vezető titkára számolt be a Rudé Právo szeptember 7-1 számában. An­, tonín Novotný cikkében rá­mutat az aratási és felvásár­lási munkában szerzett ta­pasztalatokra. Többek kö­zött a következőket írja: • Mindenekelőtt a pártszervezetek jő munkájának köszönhető, hogy el­sők tudtunk lenni az országban. Eredményünk annál is inkább fel­tűnő, mert a mult évben az ország kerületei közül csaknem az utolsók voltunk a felvásárlásban. Az idén a Párt kerületi bizottsága fokozott gonddal kísérte figyelemmel és se­gítette a kerület EFSz-einek mun­káját. Ez év májusában a kerületi bizottság elnöksége nagyszabású vi­tát rendezett az aratási és felvásár­lási feladatok teljesítéseinek lehe­tőségeiről. Különféle határozatokat hozott, amelyéket aztán továbbított a Párt járási bizottságaira és az EPSz-ekbe, valamint az állami traktorállomásokon dolgozó kommu­nistákhoz. Ennek alapján az egyes járások és községi helyi szerveze­tek külön értekezleteket tartottak. Azokban a községekben, ahol trak­torállomás, állami birtok, vagy EFSz működik, kerületi funkcioná­riusok mentek, hogy elősegítsék az aratási és felvásárlási munkák po­litikai előkészítését. Ezeket az elő­készületeket a Párt bizottsága ál­landóan ellenőrizte. A kerület legjobb járásai közé tartozik a rákovniki járás. Érdekes, hogy az elmúlt években ez a járás is mindig az utolsó helyeken balla­gott. Ezt az okozta, hogy itt sok komlót termelnek, és a komló-mun­kák mindig nagyon megkésleltették az aratást. Az idén azonban még a komló betakarítása előtt teljesítette a járás az aratási és felvásárlási feladatokat. Minek köszönhető ez az eredmény ? A Párt rákovniki járási bizottsá­ga az egész járást körzetekre osz­totta fel, amelyekben az egyes fel­adatok elvégzéséért egyes járási funkcionáriusokat tette felelőssé A Párt járási bizottságának elnök­sége állandóan ellenőrizte az aratás és a felvásárlás folyamatát és szük­ség esetén megtette a kellő hatá­sos lépéseket. Ennek köszönhető, hogy sikerült az összes párttagokat — a kis- és középföldmüveseket megnyerni az aratás és a felvásár­lás gyors befejezésére. A CsKP rákovniki járási bizott­sága bebizonyította, hogy helytelen az a nézet, hogy a legnagyobb munkák idejében nincs idő gyűlé­sekre. Szükség szerint hetenként egyszer vajjy' kétszer kora reggel munkaértekezletet tartott a járás funkcionáriusaival. Az egyes fal­vakban is megbeszéléseket tartottak a helyi funkcionáriusok. így aztán a vezetőségnek állandó és részletes áttekintése volt a munkák folyama­táról. ami lehei.ővé tette azt, hogy hián>osság esetén azonnal közbe tudjrt-.i lépni. A rákovniki járás dolgozói sike­reinek eléréséhez jelentős mértékben hozz '- • érült az agitációs munka. Nagyon sokat segítettek a villám-újságok A rákovniki járás dolgozói minden nap figyelemmel kisérhették azt, hogy a járás egyes községeiben ho­gyan folyik az aratás, melyek a legjobb községek és melyek marad­tak hátra. Sőt az egyes brigádok és traktorosok munkáját ls figye­lemmel kísérhették. A villám-újságok továbbá kíméletlenül leleplezték a szabotálókat, a kulákokat akik megpróbálták hátráltatni az aratá­si és felvásárlási munkákat. Példá­ul az egyik fali-újság nagyon jól megfelelt arra a kérdésre, hogy 'mit kell csinálni, ha esik az eső: „Az eső nem tarthatja fel a mun­kánkat. A tervet idejében teljesíteni kell. Az olesnai tráktorállomás min­tája szerint az esős időt arra hasz­náljuk ki, hogy nyilvános gyűlése­ket tartsunk, amelyeken az egyes községekben megbeszélik az eddigi eredményeket ós a munka további megjavításának feltételeit." Az ilyen politikai előkészítő munka meghozta a zeredményét. A rákov­niki járás az első helyre került a felvásárlásban a prágai kerületben. Voltak azonban olyan járások is, ahol nem ment minden a legsimáb­ban. így például a poďebradi, a meľniki, a novéstraáeci és a öes­kybrodi járásokban. A CsKP já­rási bizottsága éber munkájának köszönhető az, hogy a hiányosságok­ra idejében rájöttek. A českybrodi járásban eleinte igen nagy volt a hátramaradás. A pártszervezet közbelépése azonban megmutatta, hogy ebben a járásban sincsenek holmi „nehe­zítő feltételek". így aztán a CsKP kerületi bizottságának segítségével a českybrodi járásban 4 nap alatt annyi gabonát fel tudtak vásárolni, mennyi az egész felvásárlási fel­adat egyharmadát teszi ki. A járás teljesítménye szeptember 4-én 100.2 százalék volt. A beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében az a 258 EFSz halad az élen, amelyekben az elmúlt éven megvalósították a földek tagosítá­sát és az idén már nagy egyesített táblákról takarították be a gabonát. Az egyes szövetkezetek magas hek­tárhozama meggyőző bizoonyltékul szolgált az egyéoüeg gazdálkodók­nak. Ennek köszönhető, hogy az aratás és a felvásárlás alatt a szö­vetkezeti tagok létszáma lényege­sen megnövekedett, összesen 2635 kis- és közép földműves lépett be a szövetkezetbe Szép eredmény az is, hogy 61 EFSz-ben az aratás alatt megvaló­sították a földek tagosítását. Az eredmények elérésében az ál­lami traktorállomások munkája is közrejátszott Voltak olyan trak­torállomások, amelyek meg tudták teremteni az EFSz-ekkel való szo­ros együttműködést. Nagyon jól be­váltak a traktorosbrigádok. Termé­szetesen ezt a kérdést nem lehet általánosítani, mert sajnos akadták még olyan traktorállomások is, amelyek bizony még a mai napig sem tudták kiküszöbölni a hiá­nyosságaikat. Köszönetet érdemelnek továbbá a védnökséget vállalt üzemek mun­kásai, valamint a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség csoportjainak tagjai is. Ezeknek köszönhető, hogy sikerült megszervezni naponként átlag 300 éjjeli cséplést. A felvásár­lási szövetkezet dolgozói is dereka­san kitettek magukért. Éjjel nap­pal egyaránt helyükön voltak, csakhogy be lehessen váltani a jel­szót: „Az első gabonát a cséplőgép alól a földműves raktárszövetkezet­be." Végül pedig nagyon fontos szere­pet játszottak a helyi Nemzeti Bizottságok, amelyek a kommunis­ták vezetése alatt biztosították az aratás és a felvásárlás sima és gyors lefolyását. Az aratási és felvásárlási mun­kákban szerzett tagasztalatainkat, most az öszi munkában teljes mértékben kihasználjuk Azt akarjuk elérni, hogy az őszi munkákban még több EFSz-ben fel­szántsák a meazgyéket és tagosit­sák a földeket és hogy a szövetke­zeti tagok létszáma mégjobban ki­bővüljön. A kulákok elleni harcot még határozottabban folytatjuk. A Párt kerületi bizottságát még job­ban aktivizáljuk, hogy az első he­lyet továbbra is meg tudjuk tarta­ni és hogy így a szocializmusnak tényleg lelkes építői legyünk. A tervszerű munka hiánya adeáki szövetkezetben A deáki dolgozó parasztok magasan tálteljesitik beszolgáltatási kötelezettségüket Amint Vágsellyéről Deákira tar­tunk, az országút mindkét oldalán szántóföldek terülnek el. Szántatlan tarlót alig lát az ember. Akaratlanul is arra gondoltam, hogy ezek a szö­vetkezet földjei lehetnek. Hisz az a legfontosabb és legszükségszerűbb, hogy az aratás után a tarlót a leg­rövidebb időn belül felszántsuk. Lát­ni, hogy a szövetkezeti tagok ezt meg­értették és meggyőződtek arról, hogy csakis így emelhetjük földjeink hek­tárhozamát, ha a magot annak rendje és módja szerint idejében elvetjük. A szövetkezet könyvelőjét, Cserny Istvánt, a szövetkezeti irodában talál­tam. Tőle érdeklődtem a szövetkezet munkája után. — Az istállótrágyát már klhordtuk a földekre, — mondja Cserny elvtárs. — Most már készülődünk a vetéshez Azt hiszem, három nap múlva elké­szül az őszi munkák terve és utána azonnal hozzálátunk a vetéshez. Idáig a tervek kidolgozása is nehézségekbe ütközött, mert nem volt agronómu­sunk. De ezentúl már másképp lesz, mert egy hete már dolgozik az agro­nómus és a tervek befejeztével meg­kezdjük a munkákat. Hogy mennyire hiányzott a szövet­kezetben a tervszerű munka, az be­bizonyult a deáki szövetkezetben az aratás és cséplés folyamán. Nem bír­tak haladni a munkákkal. Ha a pere­di szövetkezeti tagok nem segítettek volna, talán még ma is csépelnénk. Nagy hiba az is, hogv a szövetkezet 180 tagjából a munkákon alig voltak 40—45-en. No meg a tagok között sincs meg az igazi összetartás. Hiányzik a munkafegyelem A helyi pártszervezétnek- jobban hozzá kell fognia a felvilágosító és meggyőző munkához. Hisz lenne ele­gendő munkaerő a faluban, ha meg­győznék a még egyénileg gazdálko­dókat a közös munka előnyeiről és könnyebbségéről. Hisz nem is kerül olyan nagy munkába, hogy megértes­sük a dolgozó parasztokkal, hogy az igazi út a jobb élethez a közös szö­vetkezeti gazdálkodás. Miklós Károly egynapi felvilágosító munkájának az eredménye is azt mutatja, hogy fel­világosító munkával meg lehet győz­ni a földműveseket. A napokban vég­zett házi agitációval 5t tagot szerzett a szövetkezetnek Annak ellenére, hogy a szövetkezeti tagok a cséplési munkákkal megkés­tek, a beszolgáltatásnak eleget tettek és azonkívül jóval túllépték beszol­gáltatási kötelezettségüket. Az előírt mennyiségen felül 180 mázsa búzát, 100 mázsa árpát és 67 mázsa rozsot adtak be. Ezek a számok azt mutat­ják, hogy igenis a szövetkezeti gaz­dálkodás sokkal előnyösebb, csak meg legyen a tagok közötti jó viszony és a munkafegyelem. S nem utolsó sor­ban minden tagnak tisztában kell len­ni azzal, hogy csakis úgy tudjuk a munkánkat ideiében és jól elvégezni, ha becsületesen dolgozunk. Ha pedig vannak olyan tagjai is a szövetkezet­nek, akik még mindig a régi szerint, henyélésből akarnak élni, ezek csak kárára vannak a szövetkezetnek. Az ilyen tagokat el kell távolítani a szö­vetkezetből. Hisz vannak a faluban becsületes egyénileg gazdálkodók, akik be is lépnének a szövetkezetbe és odaadással dolgoznának a szövetke­zetnek, csak az idáig előfordult hibá­kat kellene kiküszöbölni és nem len­ne szabad elhanyagolni a szövetke­zetnek a kapás növényeket sem, hogy annyira fölverje őket a gaz. Azért olyan gyenge szövetkezet kukoricá­ja is, mert majdnem nagyobb a gyom benne, mint a kukorica. Lehet az a föld akármilyen jóminőségű, ha nem ápolják és nem kapálják, nem is fog adni jó termést. Persze, hogy aztán az egyénileg gazdálkodók azt mond­ják, hogy azért menjünk a szövetke­zetbe, meg ezért, hisz olyan rossz a kukoricájuk is. Nem rosszhiszemüleg mondják ezt a középparasztok, de ezekután szinte érthető, hogy mégis félnek a szövet­kezeti gazdálkodástól. Hogy aztán a kulákok és a reakciósok nagyon is felhasználják az ilyen dolgokat a szö­vetkezet elleni rémhírek terjesztésére az bizonyos. De hiába, mert a falu kis- és közép­parasztjait nem tudják félrevezetni. Becsületesen megművelik földjeiket és a terményekből az előírt mennyiség­nél. jóval többet szolgáltattak be a deáki kis- és középparasztok. Tud­ják azt is, hogy nem elég az üdvös­séghez, ha az előírt mennyiséget be­adjuk, hanem azon vannak, szinte ver­senyeznek egymás között, hogy ki ad be több gabonát. Nekik is hasznuk van belőle, mert az előírt mennyisé­gen felül beadott gabonáért már töb­bet kapnak és egyben hozzájárulnak mindannyiunk legdrágább kincséhez, a világbéke megerősítéséhez. A béke és a szocializmus hagy ügyének jegyében adott be Néma Ko­lozs kéthektáros kisparaszt 300 kg rozsot. Néma Kolozsnak nem is volt kontingens előírva és mégis 300 kg kenyérgabonával járult hozzá dolgo­zóink életszínvonalának emeléséhez. Jónás Aron 5 hektáron aluli kisgaz­da 500 kg búzát, Major Pál és Bábel Gyula kisgazdák 400 kg búzát, Szabó Ernő — alig 3 hektár földön gazdál­kodik, — szintén 400 kg búzát, Kom­játi Arpád 300 kg búzát, Szabó Ru­dolf 750 kg búzát, Piroska István 200 kg búzát, Danda István és Molnár Andor kisgazdák pedig 170 kg búzát szolgáltattak be az előírt mennyiségen felül. Es folytathatnók még tovább a fel­sorolást, mert öntudatos és dolgos em­berek a deáki kis- és középparasztok, csak a falu vezetőségének és az Egy­séges Földműves Szövetkezetnek jó példával kell előljárnia. MÉRY FERENC AZ ÚJ SZÓ FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK Én is ott voltam a búcsi ünnepségen A búcsá EFSz eflső a párkányi já­rásban és ezért tartották meg ebben a községben a z aratási ünnepséget. A dolgozók mindannyian megjelentek ezen az örömünnepen. Sőt mi több, a magyarországi kiküldöttek is köztünk voltak. Az ünnepség után beszélgetés volt, amelyen a magyarországi kikül­döttek közénk jöttek és kicseréltük tapasztalatainkat. Visszagondolok a múltra, amikor bizony az egyszerű dolgozó nép még véletlenül sem állha­tott szóba külföldi delegációval. Muzsla, a mi községünk, nincs a legelsők között, de az utolsók között sem. Jó úton halad előre. Bebizonyult ez az idei beszolgáltatásoknál is. Szö­vetkezetünk százszázalékra eleget tett beszolgáltatási kötelezettségének. Ezenkívül maradt annyi gabonánk, hogy a tagok megkaphassák igazságos jutalmazásukat a munkaegységek után. Vannak azonban olyan szövetkezeti tagok köztünk, akik annak idején el­hitték a kulákok suttogását, hogy a természetbem jutalmazásra ugyan vár­hatnak a szövetkezettől és ezért ezek nem jártak rendesen munkába. Az ilyeinek bizony mos/t csalódtak. Ezek a szövetkezeti tagok most megtanulták azt, hogy nem érdemes az ellenség szavára hallgatni, mert amit a Követ­kezet ígér, azt tdjesíti is. Meg vagyok győződve arról, hogy az év másik felében az elvtársak lel­kiismeretesebben fognak dolgozni. Es akkor aztán mindenki megelégedetten mehet haza a végelszámoláskor. KOMLO MARTONNÉ, Muzsla. Miért vannak megműveletlen földek a bori határban ? A lévai járásban lévő Bori község­ben sok elhanyagolt, megműveletlen föld van. En, mikor még nem voltam rokkant, sokat dolgoztam ezeken á földeken és tudom, hogy igenis ezek jó földek, csak rendesen meg kell őket művelni. Sajnos, azonban külön­féle okokból kifolyólag ezen a téren nagy hiányosságok mutatkoznak. Mi­kor érdeklődtem Bori községben, hogy miért hanyagolják el ezeket a földeket, sok mindenre rájöttem. Pél­dául a szövetkezeteit ls meg lehetne alakítani már, mert 25-en jelentkez­tek, csakhogy vezetőt nem találnak. A helyi Nemzeti Bizottságban is szo­morú a helyzet. Csupa kulákok van­nak ott. Ezekután nem csoda, ha a megműveletlen földek ügyével senki sem törődik. Nem tudom elképzelni, hogyan te­het az, hogy az illetékes hatóságok figyelmét ez az ügy elkerüli. Éppen itt van már az ideje, hogy a kulákokat szórják ki a helyi Nemzeti Bizottság­ból és haladéktalanul gondoskodjanak az elhanyagolt földek rendbehozásá­ról. JANSZTÔ JÁNOS, Besztercebánya Soronlévő legfontosabb feladatunk a politikai nevelőmunka A nagyabonyl IV. típusú EFSz-ben véget értek az aratási és cséplési munkák. A község beszolgáltatási ter­vét 106 százalékra teljesítették. Ha leszűrjük a tapasztalatokat, megállapíthatjuk, hogy még ennél Is sokkal magasabb eredményeket érhet­tünk volna ed, ha vezetőszerveink, va­lamint a szélet tagság politikai öntu­data magasabb színvonalon állott vol­na. A gazdasági év befejezése után azonnal hozzá kell látnunk a szövet­kezeti tagok átneveléséhez. Főfelada­tunk az, hogy a CSEMADOK II. or­szágos közgyűlésének határozatait megvalósítsuk és magyarajkú dolgo­zóinkat a CSEMADOK-on keresztül politikai öntudatra neveljük.. A másik fő feladatunk az osztály­harc kiélezése. Községünkben még meg vannak a volt rendszer maradvá­nyai A kulákok nálunk is minden módot kihasználnak arra, hogy mun­kánkat hátráltassák. Sőt, a burzsoa­nacionalizmus is előfordul itt-ott kár­tevő hatásáv.al. Ennek haladéktalanul véget kell vetnünk és véget is vettünk^ mert ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szocializmust mennél előbb megvalósítsuk. (F. K.) A csehszlovák-szovjet barátság jegyében tartották meg Somorján az aratási ünnepet A somorjai járás aratási ünnepsé­gét szeptember 1-én és 2-án tartották meg a csehszlovák-szovjet barátság jegyében. Az ünnepi beszédek után megnyíl­tak az elárusító sátrak és az étkezdék, amelyek kiváló frissítőkkel kínálták a dolgozókat. Majd délután 2 órakor megkezdődött a kultúrműsor, amelyen a járás különféle kultúregyesülelei léptek fel. Legelőször s somorjai CsISz-szervezet tánc- és énekegyüt­tese mutatta be tudását, majd a piros­kend ós pionírok és a Nőszövetség énekkara következett A somorjai CSEMADOK-csoport kuftúrbrigádja az „Aranyszívű ember" e. egyfeävc­násos Időszerű színművet mutatta be. A közönség a kultúrműsort igen nagy megelégedéssel fogadta. Tetszésének hosszú tapssal adott kifejezést. A kultúrszámokat sportverseny kfc vette, l Nagy érdeklődésnek örvendett a mezőgazdasági kiállítás is, ahol a vi­lág leghaladottabb mezőgazdasága, a szovjet szocialista mezőgazdaság gé­pei voltak megtekinthetők. FARKAS KALMAN, Somorja.

Next

/
Thumbnails
Contents