Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)
1951-09-08 / 211. szám, szombat
6 Sok 52áz«zef gyermek kezdte meg a tanulast ebberi a hónapban hazánk felszabadult iskoláiban. Szerető, féltő gondoskodás veszi körül' őket, amely széppé éa derostsé teszi gyermekeink tanulóéveit: Ez a sok gyermek okos, telíetséges, hazáját szerető alkotó tagjá lesz társadalmunknak, Ezekből a gyermekekből olyan öntudatos dolgozókat nevelnek, akik értékelni tudják ezt a szabad életet, hogy szivükben hálát érezzenek azok iránt, akik az évszázados rabságból felszabadították őket. A tanítók, a pedagógusok felelősek ezért a munkáért. A munkás apák és anyák bizalommal küldik a gyermeket népi demokratikus hazánk szabad iskolájába, de joggal fogja kérdezni egy idő multán, milyenné nevelted legdrágább kincsemet, a gyermekemet? Nincs szebb érzés, mint amikor a pedagógus az ilyen kérdésre felemelt fővel s nyugodt lelkiismerettel nézhet a szülő szemébe. Népi demokráciánk tanítói és pedagógusai megállják a helyüket és mindinkább erősödik és szaporodik azokiiak a pedagógusoknak a száma, akik hűek a szocializmushoz, hűek a Párthoz és öntudatos szocialista ifjúságot nevelnek. Azonban nemcsak a pedagógusokon áll. hogv az új szocialista ifjúság olvanná fejlődjön, amilyet építő, haladó korunk megkiy.án. A szülőnek is segíteniök kell a pedagógusokat . munkájukban. Hogv ha' a szüjő és a pedagógus munkája összhangban van, akkor könnyebben és biztosabban érjük el az eredménvt. A szülőknek otthon, a. családi körön belül meg kell teremteni azt a légkört. ametyre felszabadult ifjúságunknak szüksége van. A szülők megértéssel és szeretettel támogatják gyermekeiket új célkitűzéseik elérésében, s tanulmányaik elvégzésében megteremtik netfjk.az alapfeltételeket az iskola látogatására, az otthoni tanulásra és a társadalmi munkában való részvételre., Azonban a szülőknek nemcsak a gyermekeiknek kell biztosítani mindezt, hanem magát az iskolát. is..segfteniök kell. Ugv kell tekinteni az iskolát, mint a sajátjukat, mint hozzátartozójukat és iigvanúgv kell kivenni részüket az iskola megoldásra váró kérdéseiből, mint ahogy a legül sin Tföwtiijati leqíteíiek, a ázii/ok q yerm eh e iU n e U « tanuiííihriti hatékonyabban intézik családi ügyeiket. Nézzük meg legelsősorban, milyen szempontokat kell tekintetbe venni a szülőnek, hogv gyermekeik nyugodt és zavartalan tanulását biztosithassák. Számos megfigyelést tettünk a tanulóknak az osztályban és az otthonukban végzett munkájával kapcsolatban és néhány következtetésünket szeretnénk közölni a tanítókkal és szülőkkel. A házi feladatok elvégzése a tanulók önálló munkájának egyik legfontosabb fajtája. A tanulók önálló munkára való készsége és előmenetele között szoros kapcsolat áll fenn. A tanulásban való elmaradás és az osztályismétlés — gvakran annak a következménye, hogy a tanuló képtelen önállóan megoldani házi feladatát. Az iskola egymagában nem tudja helyesen megszervezni a tanulók önálló otthoni munkáját, ha nem segít neki a család. Mindenekelőtt fontos, hogy a szülők tisztában legyenek gyermekük iskolai munkájával, tudják, hogy miben halad könnyen, és mi okoz neki nehézségeket. E célból mindennap meg kell nézni a tanuló naplóját. Sajnos, sok szülőt találunk, aki nem tulajdonit komoly jelentőséget a naplónak. Egyes szülők az iskolai füzetre sem fordítanak kellő figyelmet. Holott az iskolai füzet — a tanuló munkájának tükre, sikereinek tanúsága nemcsak a tanulásban, hanem a pontosságra, figyelmességre és a felelősségre nevelésben is. Odahaza minden gyermeknek, a lehetőséghez képest, egy külön sarkot kell a rendelkezésére bocsátani, ahol tanulhat, könvveit és tanszereit megőrizheti. A gyermek nagv szeretettel és figyelemmel ügyel a »munkasarokra«. Egy tanuló a következőket írja? »Odahaza »munkasarkom« van. Az asztalt tiszta papír fedi. Mellette a falon a tanrend és a föld térképe. Az asztalon lámpa, tinta, toll. A munkasarkom nagyon tiszta, mert a port időnként letörölöm és ügyelek a rendiéi. Az ilyen »nyilatkozatok« egész sorát lehetne .felsorolni. Meggyőződhetünk belőle, hogy a jól bérendezett »munkasarok« fegyelmezi és neveli a tanulókat. De nem minden szülő ismeri fel, mennyire fontos, hogy gyermekeik számára külön sarkot szervezzenek. De nemcsak a „sarkon" dől el a dolog (nincs is mindig lehetőség a berendezésre). A gyermek otthoni munkáját sokszor olyan apróságok zavarják, amelyek könnyen kiküszöbölhetők. Gyakran fordul elő, hogy amikor a tanuló feladatát készíti, szól a rádió. Szükséges-e bizonyítani, hogy ez elvonja figyelmét a munkáról? Mégis egyes gyermekek annyira hozzászoktak ehhez, hogy gondolkodás nélkül kijelentik: „Rádiószóval vidámabban megy a munka", „Készakarva kapcsolom be a rádiót, engem nem zavar". A feladatok elkészítése közben gyermekelőadásokat hallgatok"! Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések csak arról tanúskodnak, hogy ezekben a gyermekekben nincs kifejlődve a figyelemösszpontosítás, és így képtelenek többé vagy kevésbbé huzamosabb ideig tanulni mellékes „szórakozások" nélkül. Ezek a gyermekek azért is szeretik otthoni munkájuk közben a rádiót bekapcsolni, mert az folytonos lehetőséget nyújt a munkából való kikapcsolódásra. Az ilyen tanulástól természetesen hiábavaló volna komoly eredményeket várni. Ezt az állításunkat megerősítik más gyermekek kijelentései is: „Engem zavar a rádió, mert elvonja a figyelmemet és sok hibát ejtek". Amikor nekiülök a feladatomnak, megkérem édesanyámat, hogy kapcsolja ki a rádiót, de ő ezt gyakran nem teszi meg. Ilyenkor a konyhába megyek és ott készítem a feladatomat.'" A rádión kívül a gyermekeket tanulás közben a családtagok hangos beszélgetése is zavarja. Vannak szülök, akik még kérdezik: „Kell-e különösképpen alkalmazkodni a gyermekhez, midőn leckéit készíti? A gyermeknek bármilyen viszonyok között mesterséges csend létesítése nélkül is képesnek kell lennie leckéi elkészítésére, mert a család tagjai sokszor egvszobában laknak és az élet nem állhat meg". Természetesen hozzá kell szoktatni a gyermeket a munkának különféle viszonyok között való elvégzéséhez, de a szülőknek egyidejűleg a lehetőséghez képest mindent ki kell küszöbölniük, ami a még gyenge gyermeki figyelmet elterelheti vagy gyöngítheti. Hogy a család életmódjának és rendjének mekkora jelentősége van a gyermek tanulása szempontjából, azt szemléltetően mutatja a következő példa. Az egyik tanúló egy hattagú családból való. Apa, anya és a négy gyermek. A szobájukban mindig kifogástalan tisztaság, rendes kényelem honol. A ragyogóan tiszta két nagy ablak elegendő világosságot bocsát be. A gyermek a közös asztalon készíti el leckéit. Leveszi az asztalterítőt, a helyébe tiszta papirost tesz, gondosan szétrakja a szükséges könyveket, füzeteket és hozzáfog a munkához. A szobában csönd van. Két kislány testvére csendesen játszik, az anya meg köt vagy varr és 1 ügyel a kicsinyekre. A családban uralkodó szigorú rend hatott a fiúcskára is. Anélkül, hogy erre figyelmeztetnék, mindig ugyanabban az adöben nekifog leckéinek. Először elkészíti az írásbeli feladatait, majd hangosan tanul. Lefekvés előtt átismétli .a szóbeli feladatait. 1 DONSZKOJ, P. PETRENKO A rufcsenkovi - • t. Karagamíábö;* nyugatra robog a vonat' a Donyec-medence felé. Bányászok tétnek : vissza szülőföldjükre. Az utasok között van Jevdokia Fjodorovna Karoléva is. Az út sokáig tartott és sok mirrden jutott eszébe a hosszú úton. - Hosszú bányász-életre gondolt vissza.;. Földkunyhó Az apja — vájár. Még kislány, piszkos rongyos az ingecskéje .., örökké éhesen hempergett a porban és piszokban. Később ágyhoz szögezte apját egy, baleset: a bónvomJás eltemette... A kislány az anyjával együtt ment az irodába apja fizetéséért. A bányánál sok bányász állt. N'émelyek hallgattak, mások, akik rnár elégték a z iroda ablakát, lármáztak, fenyegetőztek. — Vérszopók* Hét bőrt húznának le a -munkáseimberről..: Anyja hét' rubelt kapott... Ennyi vótt apja egész hav i. keresete. Mentek hazafelé, anyja arcán kövér könnycsepjsek gördültek alá: miből fognak most- élni? Az apa rnem tudott felkelni az ágyból. A házban még egy darabka kenyér sem volt már Es ő. a kislány, Diinva, aki még csak tízenegyéves ... elment a bányába. Könyörgött, vegyék fesl. Volt ott egy francia mérnök, az elutasította.. Az egyik igazgató megszánta és elküldte kőzetet válogatni. A ezen hullt a cöJőpzetről, a szénhegyekből 6Z?dtp .ki Dunyo a szürke kőzetet és ojdalra dobta. A szénpor eltömte fülét, orrát, torkát, nehezen lététízett... elszaladt vizet inni. Ezt meglátta a heíyette® bányamester. Gdämérrt a kislányhoz és görcsös botjáva' -kétszer is 'nagyot húzott a hátára. A kislány elesett. Nagyon fáit neki a7. ütés,- de 'még inkább a megszégyenítés. igy teltei* el gyermekévei. Férjhezmerrt A vőlegénye, Zahár, szintén bányász volt,, aki azonban már sokkal tteihezebb munkát végzett: szenet cipelt a nap tizenkét óráján keresztül, mint a vakond járt a föld alatt és a •fejtés helyéről vontatta szánkóján a szenet " Férjét elvitték katonának, Távol-Keletre küldték a japán háborúba., Zahár megsebesült, kórházba került. Vájjon 'visszatér-e? És ha nyomorékon' tér vissza? Apját nemrégen temették es! és most a férje lesz nyomorék? Zahár- visszatért, újból a bányába * Karagatrda: Közép-Ázsia új, nagy bán^a-r .és iparvárosa,. bányászasszony ment és befogta magát a szánkóba. JEzért naponta hét grivenyiket** keresett. Ebből nem lehetett megélni. A család pedig nőtt. Egy lányuk és két fiuk született. A kiadás napról napra nagyobb lett. Már mindketten dolgoztak. Aztán a megszokott kép: sebesült bányászokat hoznak fel a bányából. Mindenki, aki csak a közelben van, a szerencsétlenekhez szalad. — A szénhordó — mondja valaki. Jevdokia közelebb megy és látja, hogy csakugyan a férje. Összenyomódott a mellkasa, belső sérülése van, de még él. Néhány évig nyomta a betegágyat. .. Jevdokiának magának kellett családját eltartania. Lámpahordó lett. Sötét, mocsaras a pálya. Gyorsan hozzák a szénnel megrakott csilléket. Hidegek, nedvesek a falak. Jevdokia a falhoz lapul, nehogy a csillék elgázoljak. Alig keres valamit. Hogyan lehet abból megélni? Igazi bányászmunkát kell vállalnia .. A fejtőben kejj munkát keresni, szenet kell cipelni. Tizenkét, néha tizennégy megrakott kocsit is húzott egy váltásban. Nem minden férfi bírt volna ennyit. De még itt 6em állapodott meg: nehéz bányász-munkát vállait, vájár lett. Amikor egy műszakot ledolgozott. alig tudta elvonszolni magát földbevájt kunyhójukig De mi mást tehetett volna? Meg kellett szoknia ezt az új, nagyon nehéz foglalkozást. Semmivel sem dolgozott rosszabbul a férfiaknál és mégis feleannyit sem keresett, mint azok. Ilyen volt az élet a régi időkben . Aztán jött a Nagy Októberi Forradalom. Két évig folytak az elkeseredett harcok. Hol a mieink jöttek: a vörösek, hol meg Denyikinék, vagy a kozákok. Szürke egyeruhás, ugatős németek is jártak vidékükön. Végre megerősödött a szovjethatalom és új élet kezdődött. Szétrombolták a régi, poloskás bérkaszárnvákat. Helyűkre rendes lakásokat építettek. Ebben az időben Jevdokia már nem végzett vájári munkát. A gyermekek a gyerekjátszóterekre jártak. Karolévának akadt már szabad -ideje is. Mit kezdjen vele? Elmenjen a' társas-házba megnézni, hogyan élnek ott az emberek? Elment. Persze, ott sokkal jobb volt az élet, mint a vályogkaszárnyákban, de azért mégsem nagyon jó ... A munkások, ahogyan hazajöttek, úgy feküdtek le a munkaruhájukban. ** Efc,y grivenyik: tjz kopek. Tailán ki kéne mosni, tisztítani a ruhájukat ... Beszélt az ismerőseivel és a szomszéd háziasszonyokkal és magukra vállalták a munkát: kimosták a fehérneműt, felsúiolták a padlót, megtisztították az ablakot. De nem pénzért ... Hiszen efeek az emberek közéjük tartoztak. Ettől kezdve mindennap eljött a társasházba, hogy rendet csináljon. Aztán kórházat építettek és újból eljött az asszonyok csoportja. Késő éjszakáig tisztogattak, rendbehoztak mindent... * ... A vonat csak megy-megy nyugat felé, a Donyec-medencébe. Jevdokia az emlékei között keresgél Mennyire megváltozott most a bányász élete? Gépezet, vágógépek, fejtő-kalapácsok... Jól megépített lakótelepek, remek házakkal, kórházakkal, iskolákkal, gyermekkertekkel, bölcsődékkel. könyvtárakkal... Rutcsenkovban ünnep van; felépítették a kultúrpalotát ... Gyönyörű, hatalmas épület. Micsoda termek! Milyen pompa van bennük! Még a tájék is megváltozott. Régen, ha felemelkedett az ember a bányából, amerre nézett, köröskörül csak sztyeppét látott: sehol egy fa, sehol egy bokrocska .. Most mindenfelé valóságos ligeteket ültettek és gyümölcsőskerteket létesítettek. Hány bokrot ültetett egyedül ő maga is? Es mennyi fát! Különféle fajtájú fát. Almát. körtét, meggyet, cseresznyét, szilvát, barackot... Valóságos paradicsom lett ez a vidék. Az élet szinte mesének tűnik ... A fiai tanulnak, ők már képzettek, kultúráltak lesznek. A szovjetember úgy él, ahogyan azelőtt az ember álmában sem képzelhette el. Jevdokia Fiodorovna ma hatvanhárom éves. Sokat fáradozott életében. És akkor kitört a háború, a borzalmas vihar, amely elsöpörhetett volna mindent, amit csak a szovjethatalom évei alatt az ember megteremtett... Sztálin 1941 július 3-iki szavai mélyen a szívébe vésődtek. Hozzá kellett látni a munkához! Jevdokia Fjodorovna mindenütt ott volt: a bányában, a munkások társasházaiban, a klubokban, a katonai bizottságokban, a katonai behívó-központokban. Beszélt a katonákhoz. Anyai szavakkal búcsúztatta a harcosokat. A Hitler-hordák az ország mélyébe nyomultak. A rádió mindennap ria6Z'tó híreket közölt... Fájdalmas dolog volt mindent otthagyni a fasiszta rablóknak. Az értékes felszereléseket el lehetett szállítani, de a házakat nem ... Es a 6zénrétegeket sem. amelyek olyan dúsan és gazdagon hevertek a föld alatt.. : A távoli Karagandában majd kitermelik a szenet, hogy az ellenséget meg lehessen verni... A klubban négyszáz asszony gyűlt össze. Sokuknak férje, fia már a fronton volt. É6 ő, Karoléva, a hajdani katonafeleség, legjobban megértette, miről is van szó. Az asszonyok egyhangúan elhatározták, hogy lemennek dolgozni a bányába. — Mi majd a bányákban harcolunk a németek ellen — jelentették ki. Megszervezték . a há dasszonyok brigádját. Majd Karoléva megtanítja őket, hogyan kell a bányában dolgozni. Nagyon nehéz ez az élet, de a hazának most szüksége van arra, hogy ők is kivegyék a munkából a részüket. Es a nehéz munka nem törte le őket, mert hittek a győzelemben. Ez a hit erőt adott nekik. . Karagandában részt vett Karoléva a társadalmi munkában is. A napi nehéz munka után, este bölcsődéket, gyermekotthonokat rendeztek be. Ügyeltek a társasházak rendjére, é6 arra is, hogy az étkezdében jóízű, tápláló ételekhez jussanak a dolgozók. Karolévához még a szomszéd bányákból is eljöttek tanácsért. A bányában dolgozó asszonyok tömegével kapták a leveleket a fronton lévő harcosoktól é6 parancsnokaiktól, akik meghatottan mondtak köszönetet frontmögötti munkájukért. Az asszonyok az elesettek árváit is támogatták. Meg is írták a frontra, hogy anyai szeretettel veszik körül a frontharcosok gyermekeit. Egymásközt több mint százezer rubelt gyűjtöttek össze. A pénzből árvaházat létesítettek. Karoléva majdnem két évig élt Karagandában és igyekezett hozzájárulni a győzelemhez. Végre megjött a régvárt hír. a fasiszta bandákat végkép kiverték a Don-medencéből. ... A vonat robog nyugat felé. Karoléva megy vissza a Donyec-medencébe, Rutcsemkovóba. Huszonkét hónapig garázdálkodtak ott a németek. Tudta, a lapokból, a rádióból, milyen szörnyűségeket követtek el. A vonat keresztülszelte a kazáh. pusztákat, átdüböigött aiz Urálon és a Volgán. Útközben rettentő pusztításom kat látott. De amikor meglátta a szülőföldjét, neim hitte el, hogy ilyen pusztítás egyáltalán lehetséges ... Sok mindenre elkészült, de amikor az összerombolt bányákat látta, sírvaf akadt. 2. Karoléva 1932 óta tagja a Kommunista Pártnak. Miután nagyon megbíztak benne, még E háború előtt beválasztották a területi pártbizottságba. Visszaérkezése után azonnal jelentkezett a kerületi pártközpontban, hogy megtudja, mire akarják felhasználni. mert ő készen áll a legnehezebb munkára is. 1951 szeptember 8 Este mindent berak a táskájába, amire a következő napon szüksége lesz. Munkáit gyakran megnézi az apja. Ha a fiúcska nem csinálta meg tisztán az írásbeli feladatát, apja ismét leíratja vele. A fiúcska minden munkáját önállóan végzi. Mindig egyesre vagy kettesre felel. A feladat végrehajtásának minőségére, mint a megfigyelések mutatják, észrevehető befolyással van a munkaidő. A tanulónak az otthoni munkájához iskolából megérkezése után legalább két óra múlva kell hozzáfogni. A munka megkezdését nem szabad halogatni. Ha pedig a tanuló délután jár iskolába, akkor feltétlenül meg kell tiltani neki, hogy feladatait este végezze. Készítse el feladatait reggel kb. 9 és 11 Óra között), hogy az iskolai foglalkozás kezdete előtt 2—3 órával befejezhesse az otthoni munkát. Túri Mária MWWHWMMMM tt MWWW Ht t tt Mtt tMM tt BODNÁR ÉVA: rr Orlitlij Emberek, ha ég a szomszéd háza, ugye akkor ti se aludtok. Vizet a kádba! — hol van a balta? vizet a tűzer — szaladtok, Csörög a vödör a kúton, — csak a szél a szikrába ne kapjon I Csak a szél a szikrába ne kapjon, a tfizőr figyeli az eget. Kína és Korea lángol, — Állítsd meg a szelet; Mennél több gépet termelj, mennél több kenyeret. Mennél több gépet termelj, a vas megerősít, traktoraink és gyáraink 1 a bombákat legyőzik, a mi hazánk nem préda már, a támadásnak ellenáll s erős barátjához szegődik. A mi hazánk nem préda már, magtárunk telve gabonával, amíg Korea hősi harcban áll, minden tanya és minden gyár őrhely e hazában. Megkérdezte a titkártól, bemehet-e? Néhány pillanat múlva kijött a kerületi párttitkár és boldogan arcon csókolta az asszonyt. Akik ott voltak, egymást kérdezgették: — Ki ez? Az anyja? — Ez Karoléva. Hát nem ismered? ... Igaz, nagyon megváltozott. — Nos, szétnézett már? — kérdezte a titkár az asszonyt. — Jobb lett volna, ha nem. látom ezt — felelte az asszony. — Ujjászülettünk — mondta modnta mély meggyőződéssel a titkár. — Hol kezdjük? — kérdezte az öregasszony. — Mi is ugyanezt kérdeztük magunktól, mikor ide visszatértünk. De most már világos . . . Magának, Jevdokia Fjodorovna, most az lesz az első dolga, hogy kedvre deríti a népet, hogy úgy várja a tavaszt, ahogyan kell ... Fásítani kell a várost és a bánya környékét, rendbe kell hozni a kerteket és a konyhakerteket. .. Az asszony nem felelt azonnal. Rövid hallgatás után a párttitkár megkérdezte. — Beleegyezik ? Vagy... — de az asszony közbeszólt: — És hogy állunk a szénnel? Mi van a harmincas bányával? — Bizony ott sok a baj. Magasan áll benne a víz. De ezt a tárnát állítjuk helyre elsősorban. Addig egy másikból hozzuk a szenet. De hiszen maga már látott ilyesmit... — Láttam... Szóval: mindent elölről kell kezdeni? Hány évig építettük ... — Gyorsan helyre lehet állítani. Sztálin elvtárs rendelkezése értelmében nagy segítséget kapunk. Villanyáramot már ád is Zujevka. De természetesen kitartóan és sokat kell dolgoznunk. — Értem. És meg is csinálunk mindent. Sok időt töltött a párttitkárnál, de határozott léptekkel, szinte megfiatalodva jött ki az irodából. Még aznap elment régi telepére és felkereste ismerőseit. —- Nos, hogyan éltek? — érdeklődött tőlük, — Magad is láthatod, Jedovkia, milyen az élet most itt. Mindent szétromboltak, megsemmisítettek. Sok időbe telik, amíg újra rendesen élünk. — Ez nem igaz. Csak nekilátunk és megy minden ... — Hiszen azt se tudjuk, mihez fogjunk először. — Hát persze, hogy az a fontos, hogy mihez kell először kezdeni. Nem kell itt jövendölni, jósolgatni. A bánya helyreállításáról a Párt meg a szovjet hatalom gondoskodik. Nekünk most a társadalmi
