Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-08 / 211. szám, szombat

1951 szeptember 8 ÜJSZÖ A nyitrai járás leggazdagabb szövetkezetében Egy-két év múlva Kánaánná változtatjuk Gergelyfalvát A közős gazdálkodás eredményeit látva Vasárnap 38 új tag lépett be a pásztói szövetkezetbe A nyitrai járás egyik legkisebb, de a leggazdagabb szövetkezete Gergelyfalván van. A múltban csak az örökös robot jutott osztályrészül az itt lakó embereknek, amikor még Hornyák „méltóságos úr" vitézkedett a birtokon. A felszabadulás után a birtok dolgozói kapták meg a földeket. De az már bebizonyult, hogy a szétdarabolt nadrágszíj földeken nem fizetődött ki a gazdálkodás, s ezért összefogtak Gergelyfalva földművesei, földjeik közös megművelésére. Alig 26-an vannak az EFSz-ben. De az olyan példás rend és megértés, amilyen Gergelyfalván van, ez az EFSz-ben alapja mindennek. Nincs a szövetkezetnek egy olyan tagja, akit ne érdekelne a saját munkáján kivül a szövetkezet többi kérdése is. Azt lehet mondani, hogy ez a szövetkezet az igazi nagy család, amelyben nincsenek haszontalan gyerekek, akiket a családfőnek állandóan noszogatni kellene. Nincsen spekuláló kulák sem és nincsenek a szövetkezetnek olyan tagjai sem, akik csak úgy beléptek a szövetkezetbe, de nem azért, hogy dolgozzanak a szövetkezetben, hanem, hogy onnan hasznot húzzanak. Itt ilyen tag nincsen. Ezek az emberek becsületesen és minden erejüket latbavetve dolgoznak a szövetkezet felvirágoztatásán. A szövetkezet bármelyik tagját megkérdezhetem, mindegyik tudja pontosan még dátum szerint is, hogy mikor kezdték az aratást és a cséplést, mennyi volt a termés, a beszolgáltatás eredményei százalékokban, mik a jövő tervek stb. — Az aratás ment nálunk, mint a karikacsapás — mondja Búchala József. — Korán reggel már a földeken voltunk. Egy hét sem telt el és 37 hekt. végeztünk az aratással. Aratás után azonnal hozzáfogtunk a csépléshez. A tervezett időnél sokkal előbb végeztünk, mert állandó segítséget kaptunk a védnökséget vállalt üzemtől Nyitráról. Még teherautót is adtak a csépléshez, amiIvei a gabonát szállítottuk. Az idejében végzett munkának ímeg is lett az eredménye. A gabonából a tervezettnél jóval magasabb termést értek el Rozsból például 21 mázsa volt tervezve és 31 mázsa termett hektáronként. Nem is kell a fejüket törni a tagoknak, hogy nem lesz kenyér, mert a sok gabonából jut mindenkinek. Azonkivül jóval túllépték a beadásra előírt mennyiséget is. Rozsból 198 százalékban, búzából 113.6 százalékban, árpából pedig 178.57 százalékban teljesítették beadási kötelezettségeiket. — Egy két év múlva „Kánaánná" •változtatjuk Gergelyfalvát, — mondja Marhula János. — A múltban csak egy ember rakta zsebre a jövedelmet, és mi csak dolgoztunk korántól későig, de hogy miért, egyikünk sem tudta. Egészen más a szövetkezetben. Családommal együtt a munkámért megkaptam augusztus 15-ig számítva 41.040 koronát, 20 mázsa gabonát és 681 liter tejet. A földbirtokos idejében cseléd voltam, korántól későig, esőben-sárban a földeken dolgoztam, évi 3 mázsa gabonáért. Nem is jő rágondolni, hogy mennyit szenvedtünk és alig jutott néha még betévő falatra is. De ez már a múlté. A mi életűnk most kezdődik — fejezi be szavait Marhula bácsi. Nézzük csak Jancsik Vilmos keresetét, akinek 11 tagú családja van. Egész évre 2750 kg kenyérgabonára van szüksége a családnak. Mikor tudott volna a múltban egy 9 gyermekes apa annyi gabonát megkeresni, hogy legyen az egész családnak kenyérnek való. Ha az apa el is helyezkedett valami állásba, annyit bizony nem keresett, hogy abból rendes körülmények között éljen a család. A szövetkezetben pedig talál munkát a család bármelyik munkaképes tagja. 514 munkaegysége van a Jancsik családnak, amire augusztus 15-ig 41.120 koronát, 1158 kg búzát és 858 kg rozsot kapott a család. Egyedfii július hónapban 12.132 korona keresete volt a Jancsik családnak. Vegyünk csak egy kisebb családot. Idősebb Búchala József 5 ta gú családja már az első félévben megkereste az egész évi kenyérnek valót. 1250 kg kenyérgabonára van szüksége a Búchala családnak és már idáig 651 kg búzát és 600 kg rozsot megkeresett. Azonkívül 32.701 koronát. A gergelyfalvai szövetkezeti ta gok gondolnak arra is, hogy míg nekünk bőven jut mindenből, ad dig Koreában, a barbár amerikai gépek bombái tönkretesznek mindent és nehézségekbe ütközik a ter mények betakarítása is. Nem feledkeztek meg a szabadságukért küzdő hős koreai népről, amely annyi szenvedés és viszontagság közepette harcol az igazságért és harcol szabadságáért. A hős Korea részé re 500 kg búzát és 500 kg rozsot ajándékoztak. — Hogy még az ideinél is jobb termést érjünk el, — mondja Búchala, a szövetkezet elnöke, — alaposan előkészítjük a földeket a vetéshez. Ugy lehet 12-én már megkezdjük a vetést, mert az a legfontosabb, hogy a mag idejében a földbe kerüljön. A vetést rövid idő alatt be fogjuk fejezni, mert egész vetési területünk nem nagy, 27 hektár, ebből 20 hektárt búzával, 5 hektárt rozzsal és két hektárt őszi lednekkel vetünk be. A vetéshez a vetőmag el van készítve. További tervei még a szövetkezetnek: A jövő évben 10 új lakóház épül a tagok részére. Mivel a falutól több mint félórai járásra van ez a kis település, a szövetkezet üzletet rendez be, hogy a legszükségesebb árucikkekért ne kelljen az asszonyoknak messzire járva sóik időt vesztegetni. A napokban vezetik be a telefont is a szövetkezetbe. Jövő évre elkészül a tyúkfarm is.. A szövetkezetben a kultürális fejlődésről sem feledkeznek meg.. Azért tervbe vették a szövetkezeti kultúrház építését is. Ahol egykor csak az élettel való küzdelem és a szenvedés jutott ezeknek az embereknek, ma már egy új világ öntudatos földművesei erős akarattal és odaadással dolgoznak azon, hogy az ő gyermekeik a szocialista hazában boldogan éljenek. MÉRY FERENC AZ ŰJ SZÓ FÖLDMŰ VES LEVELEZŐI ÍRJÁK A legjobb szövetkezetben tartottuk az aratóünnepet Á nagymegyeri járás aratási ünnepségét szeptember 2-án Apácaszakállason tartottuk meg. Mégpedig azért Apácaszakállason, mert e község dolgozói elsőnek végezték el a járásban, sőt az egész bratislavai kerületben az aratási és cséplési munkákat. A legnagyobb munkaidőben a CsISz-tagjai is derekasan kivették részüket a termésbetakarításból. Minden munkában élenjártak, mert megértették a békearatás jelentőségét. Az aratási és cséplési munkákban a helyi CsISz szervezet 55 tagból álló munkacsoporttal kapcsolódott be, és öszBzesen 936 munkanapot dolgozott le. RATZ ZOLTÁN, CsISz titkár, Nagymegyer A bálványi állami birtokon tanulmányoztuk a rizstermelést Augusztus 30-án mi a lapogosi gazdasági iskola növendékei tanulmányútra indultunk a bálványi állami birtokra. Utunk célja a rizs- és dohánytermelés tanulmányozása volt. Már útközben sokat vitatkoztunk azon, hogy milyen talaj a legjobb a rizstermelésre. Érkezésünket örömmel fogadták a bálványi birtok dolgozói. Először a dohányszárítót tekintettük meg. A vezető elvtárs mindent megmagyarázott. Igy tehát lényegesen kibővíthettük eddigi tapasztalatainkat a dohánytermeléssel kapcsolatban. Ebéd után pedig teherautóra ültünk es megtekintettük a rizsföldeket. Igagvönvörű látvány tárult szemünk elé Gvönvörű eredménv ez a rizs, hisz nemrégen ez a terület még haszontalan, gvomos vidék volt. A bálványi állami birtok tehát úi útak<jn halad már. Mi, a gazdasági iskola hallgatói sokat tanultunk Bálványon. TÖTH JÓZSEF. Nyárasd A nagymegyeri baromiifarm állományát hatezerre emelik Nemrégen kint jártam a nagymegyeri állami gazdaság baromfi farmján. Ugyanekkor volt ott három bratislavai állatorvos is, akik a baromfipestis ellen új oltóanyaggal oltották be a baromfiakat. Ezt az új oltóanyagot csak most kezdték hazánkban gyártani és minden remény meg van arra, hogy megvédi baromfiállományunkat ettől a veszedelmes betegségtől. A nagymegyeri állami gazdaság valóban dicsekedhetik baromfifarmjával. Körülbelül 4000 baromfi szaladgál a farmon. A baromfiakról 4 főből álló személyzet gondoskodik, akik a legnagyobb odaadással végzik feladatukat. Ügy kezelik a baromfiakat, mint a sajátjaikat. Dr. ölös állatorvos a sertéshizlaldán kívül a baromfiak egészségére is felügyel. Ugyancsak dicséretet érdemel a nagymegyeri állami gazdaság pulykatenyészete 370 darab pulykája. A pulykák a telep legszebb diszei. Gondozónőjük, Bende Karolina annak ellenére, hogy már a 61. évét tapossa, úgy ellátja a reája bízott pulykákat, hogy abban igazán hiba nem lehet. Bendénével való beszélgetésem közben megtudtam, hogy a 4000 baromfiból álló állományt 6000-re akarják növelni. VALENTOVICS JÓZSEF, Nagymegyer A felvásárlás jó megszervezésével érte el a párkányi járás az elsőséget Szlovákiában A párkányi földműves raktárszövetkezet augusztus 24-én a gabonafelvásárlásban 100.2 százalékos teljesítményt ért el. A felvásárálási munkát jól megszervezve végezték. Nagyjelentősége volt a szocialista szerződéseknek az alkalmazottak és a szomszédos földműves raktárszövetkezetek között. A párkányi földműves raktárszövetkezet dolgozói kollektív kötelezettséget vállaltak, mely szerint ennek a földműves raktárszövetkezetnek az első helyre kell kerülnie a felvásárlásban szlovákiai viszonylatban. Ezenkívül egyéni szerződéseket is kötöttek. Szlovák elvtárs kötelezte magát, hogy a> felvásárlást úgy megszervezi, hogy mennél nagyobb menynyiséget tudjanak terven felül vásárolni. Mihály István elvtárs szervezési dolgozó és a ROH üzemszervezetének elnöke kötelezte magát, hogy körzetében elsőnek felvásárolja a gabonát és hogy 115 százalékos teljesítményt ér el a felvásárlásban. Kötelezettségvállalását 163 százalékra teljesítette. Az üzem munkásai elfogadták az érsekújvári versenykihívást. A versenyben elsők akartak lenni s ezért mindannyian teljes odaadással dolgoztak. Ez főleg abban mutatkozott meg, hogv amikor a raktárak már teljesen megteltek, akkor az éjszakai váltásban a raktárkiürítéssel foglalkoztak. CSEPIGA J. a párkányi földműves raktárszövetkezet dolgozója Dolgozó parasztok Rajecffirdőn Én most Rajecfürdőről írok. Itt va gyok kezelésen. Nem is tudom kifejezni hálámat Pártunknak és népi demokratikus rendszerünknek azért, hogy ma már az egyszerű munkásember is elkerülhet ilyen helyre. Hatvanöt éves földműves vagyok. Eddig a csúzi állami birtokon dolgoztam. Remélem rövid időn belül kigyógyulok és visszatérhetek munkahelyemre. Ennek minden előfeltétele megvan, hisz itt olyan bánásmódban részesítenek, hogy jobbat képzelni sem lehet. Ha hazamegyek még jobban fogok dolgozni, hogy megháláljam Pártunknak azt a nagyszerű gondoskodást, amiben engem részesít. MESTER KALMAN, Rajeclürdő A pásztói EFSz 225 hektár földön gazdálkodik. A nagy munkaerőhiány ellenére is az aratási és cséplési munkákat jóval a tervezett idő előtt befejezték. Ez annak köszönhető. hogy a szövetkezeti tagok feleségei és családtagjaik is nagyon szép számban bekapcsolódtak a közös munkába. A hordásnál az egyénileg gazdálkodók is segítségére siettek a szövetkezetnek. Varga István, Kocó Lajos, Németh Lajos, idősb. Detvan József és még többen lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a gabona behordását nagyobb akadály nélkül elvégezték. Az aratási és cséplési munkák befejezése után a szövetkezeti tagok nagy megelégedéssel vették át természetbeni jutalmazásukat. Egy munkaegységre 4 kilogramm búzát, 1.60 kg rozsot, 1.50 kg árpát terveztek. A szövetkezet e mellett még a kontingensen felül is tudott beadni gabonát a közellátásba és a kikölcsönzött vetőmagot is visszaadta a földműves raktárszövetkezetnek. Az eredmények gondolkodóba ejtették az egyénileg gazdálkodókat, akik eddig kételkedtek a szövetkezeti munkában. Most saját szemükkel meggyőződhettek a közös munka előnyeiről, Ennek az lett az eredménye, hogy szeptember 2-án 38 új tag tépett be a szövetkezetbe. Ez annyit jelent, hogy a község határának a háromnegyed részén szövetkezeti gazdálkodás folyik. Vannak, akik még mindig gondolkodnak. Megvan a remény azonban arra, hogy náluk sem tart már soká az ingadozás ideje és rövidesen ók is belépnek a szövetkezetbe. Ezek után megvan az előfeltétele annak, hogv a pásztói III. típusú EFSz rövideden a zselízi járás legjobb szövetkezetei közé fog tartozni. Kis- és középföldműveseink a szövetkezetbe való tömeges belépéssel teljesítik kormányunk és Pártunk Központi bizottságának határozatát. Szolgáljon Pásztó község a szomszédos Bielovcenek például. Ébredjenek fel ott is a vezetők és vezessék a dolgozókat gyorsabban előre a szocializmushoz vezető úton. KOLENICS és GURIN szövetkezeti tagok, Az egegi szövetkezet jó munkájának eredménye . a beszolgáltatási kötelezettséget túlteljesítették és tagjainak bőséges jutalmazás jutott Szeptember elsején Egegen is befejezték a cséplést. EFSz-ben ugyan már két héttel ezelőtt elcsépelték a gabonát, de az egyénileg gazdálkodók kissé hátramaradtak. A szövetkezetnek, 128 hektár szántóföldje van. A gabonafélékből termett 400 mázsa búza, 59 mázsa rozs, 270 mázsa árpa és 73 mázsa zab. 10 hektáron dohányt termelnek az egegi szövetkezeti tagok. A dohány begyűjtése és szárítása körülbelül két hét óta folyamatban van már és a szakértők becslése szerint 16 mázsa termést várnak hektáronként. A legnagyobb baj azonban az, hogy i villanyfűtésű dohányszárító, amely 2.730.000 Kčs költséggel épült, még a mai napig sincsen kész, holott a terv szerint már hónapokkal ezelőtt készen kellett volna lennie. Az építkezést a Rolstav nemzeti vállalat végzi és az építés nagyon hanyagul folyik. Most pedig szeretnék kitérni a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésre. Az egyénileg gazdálkodók eddig 99 százalékos tetjesítményt értek el a beadásban, de a hiányzó egy százalékot is teljesítik. Az EFSz már előbb eleget tett beszolgáltatási kötelezettségének, sőt 30 mázsa gabonával többet szolgáltatott be, mint amennyi elő volt írva. Ezenkívül maradt elég gabona a tagok jutalmazására is. Az a dolgozó például, aki februártól szeptember elsejéig 220 munkaegységet dolgozott le, 22.000 korona előleget, napi 1 liter tejet, 4 mázsa búzát, 1 mázsa rozsot, 2.5 mázsa árpát, 2 mázsa zabot. 22 kg mákot. 20 kg juhsajtot és' 350 gyapjútextilpontot kapott. Ha figyelembe vesszük, hogy az egegi III. típusu EFSz még csak az első évévben gazdálkodik, ez nagyon szép eredmény. Jelenleg a szövetkezeti tagok sertéshizlalda berendezésével vannak elfoglalva Ebben a hizlaldában 80 sertést fognak elhelyezni. Ezenkívül 100 tehén befogadására alkalmas új istállót is építenek. A szövetkezeti tagok bebizonyítják, hogy tudnak nagyüzemi gazdálkodást folytatni grófok nélkül is és hogv meg- • teremtik magukn,i*i a szociálista életet, a jólétet. VANEK GÉZA, Egeg Ötévi börtönre és vagyonelkobzásra ítélték a szabotáló kulákot Hétfőn, szeptember 3-án tárgyalta a somorjai járási népbíróság két ku Iáknak az ügyét, akik szabotálták a termelést és a beszolgáltatást. Az egyik Csillig János féli kulák, aki 74 hektár földön gazdálkodott. Ö ugyan azt állítja, hogy ebből csak 36"hektár volt az övé, 38 pedig 80 éves apjáé. Ez természetesen csak félrevezetés akart lenni, mert Csillig közös háztartásban élt apjával. A föld túlnyomó részét nzsora-árendáért adta ki. Magyar holdanként 270—300 kg árendát kért. Az egyik bérlője Kausic Lajos elmondta, hogy azt a földet adta ki neki a kulák bérbe, amelyik a falutól legmesszebb volt. Ez a föld ha jő termés volt 5 mázsát fizetett holdanként. Ebből 3 mázsát Csillignek kellett adnia és ha még leszámítjuk a vetőmagot is, akkor annak, aki a földön dolgozott, alig maradt valami. Hasonló panaszai voltak Pörsöknek is, aki olyan földet kapott bérbe Csilligtől, amelyen állandóan keresztül-kasul jártak. Tóth Péter pedig arról számolt be, hogy Csillignek egyáltalán nem volt becsülete a faluban, mert mindenki úgy ismerte, mint elszánt zsugorít, aki minden áron meg akart gazdagodni, nem számolva azzal, hogy esetleg másokat koldusbotra juttat. Méry Vendel élelmezési előadó arról tanúskodik, hogy Csilliget már többször felszólították, hogy tartson annyi állatot, amennyi elő volt írva. ő azonban ezeket a felszólításokat figyelmen kívül hagyta. Egy további tanú, névszerint Brányik, elmondja, hogy mikor a Horthy-rezsim alatt munka nélkül volt, elküldte feleségét Csillighez, hogy kérjen tőle árendás földet. Csillig ekkor előre megfizettette az árendát — 200 pengőt, — mert attól félt, hogy Brányik, akinek ebben az időben semmije sem volt, nem fogja tudni megfizetni az árendát. A 200 pengőt is úgy kellett kölcsönkérnie. Brányik továbá beszámol arról, hogy Horthy-rezsim alatt Csillig községi képviselő volt, éi amikor öt a magyar csendőrök verték kommunista magatartása miatt, Csillig jót nevetett rajta. Amikor a nincstelenek száraz fáért mentek Csillighez, akkor csendőrökkel hurcoltatta meg a szegényeket. Aki pedig erdejében szárazfát próbált gyűjteni, azt megbüntettette. Csilligröl ismerés az is, hogy Kausic nevű szolgája még ma is istállóban alszik. Ezért a tetteiért Csilliget a népbirőság 5 évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélte. A másik bűnös Kitlica József macházai 30 hektáros kulák volt. Az aratást Kitlica teljesen elhanyagolta. Nem törődött azzal, hogy a gabona túlérik a határban, s ráért személyautóval szaladgálni. Beszolgál tatásl kötelezettségének teljesítését szabotálta. Az előirt 31 mázsa rozs helyett csak 21 mázsát, 110 mázsa búza helyett 58 mázsát, 71 mázsa árpa helyett pedig csak 24 mázsát szolgáltatott be. De a tervezett állatállományt sem tartott be. 20 darab sertés helyet csak hetet tartott. A három anyasertésnek sincs nála híre-hamva sem. Csupán egy anyasertést tart. Szabotálásaiért 3 évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. KOVÁCS LAJOS. Somorja \