Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-06 / 209. szám, csütörtök

— uj sm (fzsatal bánt/ászok elsafátítfiífe a Szakmai tudást 1951 szeptember 6 A SZOVJETMERNOK Amikor a bányászlakótelepre le­száll az esti szürkület, a Donyec­medencei Ordzsonikidze-bánya tá­gas előadótermei megtelnek fiatal bányászokkal. A bányának valóságos oktatási kombinátja van. Amikor belépünk az egyik terem­be, éppen a villanymozdonyok gépé­szei hallgatják Zaharenko technikus előadását a gép üzemben tartásá­nak szabályairól. A mellette levő teremben a jövendő »ácsoló vájárok ültek össze, akik ma Nazarov, az ismert ácsoló vájár előadásán sajá­títják el a legjobb ácsoló sztaha­novista munkamódszereit. Más ter­mekben a robbantók, a szivattyú­berendezések gépészei, a szellőztetö­készülékek, a csörlők kezelői tanul­nak. A bányászmesterek és a bri­gádvezetók külön szemináriumban tanulmányozzák a munka megszer­vezésének ciklusos módszerét és megismerkednék a szénlelőhelyek technikai kiaknázásának szabályai­val ... ... Az Ordzsonikidze-bányát, mint a Donyec-medence minden más bá­nyáját is, hatalmas, modern gépi­technikával szerelték fel. A bányá­ban új, magasteljesítményü réselő­gépek és transzportörök dolgoznak, az előkészítő munkákat szintén gé­pek végzik és a föld alatt villany­vonatok járnak. Az élenjáró technika tökéletes elsajátításához, teljes kihasználásá­hoz tapasztalt káderek szükségesek. A bányásztelepen lévő bányásziskola réselőgépészeket, ácsoló vájárokat és egész sor más fontos beosztású szakmukást képez ki. A bányatelep állandó utánpótlást kap a kolhozfalukból is a szervezett munkaerőtoborzás révén. Ezen újon­nan jött fiatalok szintén a bánya oktatási rendszerében kapják a ki­képzést. Minden új bányásznak, mielőtt munkába lépne, rövid tanfolyamo­kon kell megtanulnia a biztonsági technika szabályait. Ez az első. Az­tán egy tapasztalt bányász kísére­tében a bányász-újonc leereszkedik a mélybe, megtekinti jövendő mun­kahelyét, — barátkozik a bányával. Az újonc egész idő alatt, míg tan­folyamokat hallgat, munkabért kap, amikor pedig munkába lép, lehető­séget nyer arra, hogy ebben az ok­tatási kombinátban bármelyik bo­nyolult szakmát kitanulja, és va­lóban az új technikát ismerő, szak­képzett bányász legyen. A tanítást mérnökök és technikusok végzik, de tartanak előadásokat a legjobb sztahanovisták is, hogy a fiatal bá­nyászok elsajátítsák a legterméke­nyebb munkafogásokat. A fiatal bányász először a kü­lönböző mintatermekben tanulmá­nyozza a különböző gépeket és a lelőhelyek vágatrendszerét. A min­tatermekben megismerkedhet a gé­pekkel, motorokkal," villamosfúrók­kal, a bányavágatok modelljeivel. Az oktatási kombinát három mun­kást bocsájt ki, aki már kitanult egy bizonyos szakmát. Úgyszólván kivétel nélkül minden bányász járt valamilyen tanfolyamra és jelentős elméleti tudásra tett szert. De a bányászok oktatása nem szorítkozik csupán erre. Sokat tesz­nek a bányatelepen azért is, hogy az újoncok megismerjék az élenjá­ró sztahanovisták gyakorlati mód­szereit. Ezért, a sztahanovista isko­lákat szerveztek, ahol a legkiválóbb sztahanovisták tartanak előadáso­kat. Például az egyik sztahanovista iskolát Vaszilij Ivanovics Prokov, a gyors elöfúrás mestere, a Szocialis­ta Munka Hőse vezeti, aki háború­utáni években már több mint 100 elővájárt képezett ki. Tanítványai között sokan vannak olyanok, akik csak nemrég jöttek a faluból a bá­nyába és máris élenjáró bányászok. A műszaki oktatás formái kü­lönbözők. Sokszor a bányászklubban tartanak sztahanovista estéket, amelyeken valamelyik szakma mun­kásai gyűlnek össze és meghallgat­ják a sztahanovista előadását sa­ját munkamódszeréről. Nemrégiben Nyikoláj Dovgany brigádvezetö volt az előadó és ekkor a klubban össze­gyűltek mindazok, akik a transz­portőrök áthelyezésével foglalkoz­nak. Dovgany részletesen elmondta, hogyan szervezte meg brigádjában a munkát és mit csinál mindegyik átszerelő munkás. Dovgany előadá­sát rajzokkal és vázlatokkal tá­masztotta alá. Felszólaltak a mér­nökök is, akik rámutattak Dovgany legértékesebb munkafogásainak hasznosságára. Befejezésül egy fil­met mutattak be, ahol a bányászok munkaközben láthatták a kiváló brigádvezető és brigádjának mun­káját. A klub keretében előadó-csoport működik. Az előadók, a mérnökök, « technikusok, pedagógusok, bányá­szok és sztahanovisták soraiból ke­rülnek ki. Egyedül az utolsó há­rom hónap alatt 43 előadást tartot­talt és mindegyik előadást filmek bemuatásával kísérték. Az utolsó előadások közé tartozik Paszalszkij bányavezetö előadása, mely arról szólt, hogy a fiatal bányászok ho­. gyan emelhetik munkájuk termelé­kenységét és Litesinov főmérnök előadása a bánya portalanítási és gáztalanítási szabályaiból. A jó oktatási rendszer és szak­munkás képzés megmutatkozik a bánya eredményeiben. Az Ordzsoni­kidze-bánya összes bányászai túltel­jesítik feladataikat. A bánya 1951 első felében jelentősen túlteljesítet­te tervelőirányzatát. Az Ordzsonikidze-bányához ha­sonló a többi Donyec-medencei bá­nya oktatási rendszere is. A bányák tanulóköreiben, szemináriumain és előadásain a bányászok tízezrei ké­pezik magukat tovább, új szakmá­kat, élenjáró munkamódszereket és munkafogásokat sajtátítanak el. Az oktatásnak köszönhető, hogy a ter­melőmunkába beállott újonc, rövid idő alatt szakképzett bányásszá fejlesztheti magát. A szovjetnép a kommunizmus építésén dolgozik — biz­tos kézzel vezeti népét a nagy Sztálin. Épül az ország. Uj vízierőművek által sivatagok válnak termőfölddé, folyók iránya megváltozik: a zseniális sztálini tervek szülöttei e nagy alkotások. A sztálini ötéves terv a példakép a mi ter­veinkhez is — az út, amelyen a szovjetnép halad, a mi útunk is. Erről a diadalmas tervről szól Matuszovszkij verse. MATUSZOVSZKIJ: /Q te r o lé rk Kepe Sztálini nagy terv képe kezében, Messzenéző szemmel áll a Vezér, Kis nyilacskáhat igazgat a képen, Ügy, mint a harcok nehéz idején. Hajnali ködben pihennek a rétek, Köd felett távoli tájakra lát, Kincsét hol őrzi olajfornis mélye, S gépektől hangos a nagy pusztaság. Ügy hiszed: hömpölygő vad folyam árja, Széles út fut el a csúcsok alatt, A földekre vizet csatorna ontja, Parancsra omlanak össze tavak. Építni élcsapat áll itt ma készen, Szél susog zöld erdő lombja között, ÍJ j gyárak fénycsíkot írnak az égen, Fények az ünnepi Moszkva fölött. Rakjad a téglát, építsd hát a tervet, Hadd legyen a munkánk szebb, lelkesebb, Annál gazdagabb lesz e földön az élet, Annál erősebb a hős hadsereg. Együtt edződtünk nagy harcok hevében, Mind sorakozzunk most munkára fel! így válik testté Vezérünk kezében, Életre így kel a sztálini Terv! Fordította: Rácz Zsuzsanna \ A szovjetrendszei' nagyszerű ered­ményeinek egyike: a szocializmus építésének időszakában felnőtt, új, né­pi szocialista értelmiség megterem­tése. Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XVIII. Kongresszusán tartott beszá­molójában a szov ,etnép anyagi és kulturális helyzetével kapcsolatban többek között ezt mondotta: „Ennek az egész óriási kultúr­munkának az eredményeképpen megszületett és kialakult a nagy­számú új szovjetértelmiség, mely a munkásosztályból, a parasztság­ból és a szovjet alkalmazottak so­raiból került ki, amely a mi népünk húsából és véréből való — olyan értelmiség, mely nem ismeri a ki­zsákmányolás igáját, amely gyűlöli a kizsákmányolókat, szívvel-lélekkel kész szolgálni a Szovjetunió népeit." Az új népi szocialista értelmiség kialakulása országunk kultúrforradaí­mának egyik legfontosabb eredménye. A sokmilliós szovjet értelmiség nagy­számú csapatát műszaki és termelő értelmiségünk alkotja, akik közül a szovjet mérnökök töltik be a legfon­tosabb szerepet. A Szovjetunióban 3 mérnök tudása tekintélyt, tiszteletet és megbecsü­lést élvez. A szovjet mérnöknek kedvező lehetőségei vannak arra, hogy alkothasson, hogy bátor meg­oldásokat keressen, hogy újítson és műszaki feltaláló tevékenységet folytasson. Mérnökeink elsajátítják a legteljesebb tudományt, bővítik tudományos és műszaki látókörüket, gyorsan felfi­gyelnek a gyakorlat hangjára és állan­dóan gazdagszanak a termelésben élenjárók és újítók tapasztalataival. A szovjet mérnökök aktjv részt vesznek az egész népre kiterjedő szo­cialista munkaversenyben, segítségük­re vannak a munkásoknak abban, hogy tökéletesen elsajátítsák az élen­járó szovjet technikát, a legeredmé­nyesebb munkamódszereket. Fjodor Kovaljov, moszkvai mérnök kezde­ményezésére most a munkások nagy tömegei tanulmányozzák és alkalmaz­zák a sztahanovisták legtermékenyebb munkamódszereit Leningrád dolgozóinak kezdeménye­zésére 6zéles körben kifejlődött a tu­dósoknak a munkásokkal és mérnö­kökkel való nagyszerű baráti együtt­működése. A tudomány dolgozói az alkotás terén kifejtett közös erőfeszí­téssel eredményesen oldanak meg fontos és lényeges termelési és mű­szaki feladatokat, eredményesen dol­smftíeäämsef A szovjet főiskolákon az elmúlt évben 195 ezer fiatal szakember ka­pott oklevelet, akik elvégezték az egyetemi tanulmányaikat. Ez a szám a szovjet főiskolák történetében eddig a legmagasabb. Azon szak­emberek száma, akik elvégzik a főiskolát évről évre nő. Az egyete­mek és intézetek hálózata állandó­an terjed, egyre újabb fakultásokat és katedrákat álapítanak. Csak a háborúutáni 3 évben 112 új főisko­lát nyitottak meg. Milyen szakembereket készít elő a szovjet főiskola? A hallgatók összetétele szemléltetően kifejezi a szocializmus hazájának békeszerető igyekezetét és fejlődésének jelle­mét. A mult évben végzettek között 30 ezer mérnök, több mint 12 ezer mezőgazdász, és körülbelül 80 ezer fiatal tanár van. akik ezen az őszön megkezdik munkájukat az iskolák­ban és technikai tanintézetekben. A szovjet nemzetgazdaságnak és kultúrának nincsen olyan ága, ame­lyet a főiskola ne elégítene ki. A hallgatók jelentős százalékát orvo­i sok, nemzetgazdászok és jogászok képezik. A 12 színi akadémia és 21 konzervatórium a mult évben a szovjet művészetnek sok kiváló színészt, zenészt, és rendezőt adott. Azoknak a fiatalembereknek, akik befejezték a szovjet főiskolát, ki­váló lehetőségeik vannak. A szovjet fiatalság a munkanélküliséget csu­pán a tankönyvekből, az öregek emlékeiből, vagy a kapitalista or­szágok helyzetéről szóló újsághírek­ből ismeri. A fiatal szakemberek a főiskola bevégzése után kivétel nélkül el tudnak helyezkedni isme­reteik és képességeik szerint. Az egész Szovjetunióban teljes iramban folyik a békés építkezés. A kom­munizmus építkezéseire a .Volgán, Donon, Dnyeperen, Észak-Krimben és Közép-Ázsiában szükség van geológusokra, hidrotechnikusokra, építészekre és egyéb szakemberek­re. A szakemberek nagyszámát ke­resik a külénféle tervező szerveze­tek is. Ukrajnában, az Uraiban, Szibériában és a Szovjetunió többi területén lévő üzemek a mérnökök ezreit hívják. A Szovjetunió min­den területén szükség van minden­féle szakemberre. Csupán a csiki­na^-kerületnek ebben az évben pél­dául másfélezer új tanítóra, orvos­ra és ápolóra van szüksége. A szovjet főiskola arra készíti elő a szakembereket, hogy a Párt által rájuk rótt feladatokat sikere­sen oldják meg. A hallgatók szé­leskörű ismeretei kétségenkívüliek, minthogy arról a mult évben is, és mindig beszélnek mindazok a taná­rok, akik résztvesznek az állami vizsgákon. Az 1500 emberből, akik a moszkvai egyetemen tanulmá­nyaikat bevégezték, több mint 400 kitűnő oklevelet kapott. A szovjet főiskola nemcsak azon igyekszik, hogy jövendő szakembereinek is­mereteket nyújtson, hanem arra is, hogy megtanítsa őket önálló alko­tómunkára is. Hallgatóiban kifej­leszti azt a művészetet, hogy isme­reteiket már a tanulás ideje alatt érvényesítsék a gyakorlatban és beléjük oltja az igyekezetet, hogy állandóan új tudományos eredmé­nyeket érjenek el. Ebben az irányban nagy feladata van a Szovjetunióban a főiskolák tanmenetén kívül a diákság önál­ló tudományos munkaszervezeté­nek is, amelyet a legjobb tanárok és lektorok vezetnek. Az államvizsgák arra mutatnak, hogy a Szovjetunió főiskoláit olyan fiatalemberek hagyják el, akik ké­szek újítókká válni a szovjet tu­dományban, technikában és kultú­rában és igyekeznek előbbre vinni azok további haladását. Nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet főiskola a társadalomtudo­mányok előadásának. Minden hall­gatónak kötelessége bármi is a szakmája, a történelmi folyamatok tanulmányozása, megismerni a szovjetnép feladatait a kommuniz­mus építkezéseiben, világosan meg­ismerni saját munkájának távlatait és jelentőségét H* főiskola elvégzése után. Az egész rendszer és nevelés célja a szovjet iskolában az, hogy kifejlessze a forró hazaszeretetet, az aktív igyekezetet a közért folyó tevékenységre és azt a vágyat, hogy minden erőnket a haza felvirágzá­sára és a kommunizmus építkezésé­ben a szovjetnép segítségére for­dítsák. A -szovjet főiskolák hallgatói ál­landóan terveikről beszélnek. Az egyetem elvégzése után éppen oda akarnak menni, ahol a hazának a legtöbb szakemberre van szüksége, és ahol ezeket a szakembereket a legnehezebb munkák várják. A hall­gatók nagyrésze, de nem csak a mérnökök, hanem a tanítók és más különféle szakmák képviselői is, kérik, hogy ebben az évben a csa­tornák, vízi villanyerömüvek és az öntözőrendszerek építésére küldjék őket ki, hogy így részt vegyenek a nagy építkezésekben. Ezekből a ké­résekből kitűnik a szovjet tanuló­ifjúság hazaszeretete. A fiatal szovjet értelmiség bol­dogan lép az életbe, bízva a jobb jövőben, hősies elhatározással azon nagy feladatokra, amelyekben a kommunizmus építkezéseinél része lesz. O. Mosenszkij goznak azoknak a tökéletes gépeknek és berendezéseknek konstrukcióján, melyek a gigantikus vízierők és csa­tornák az egész népgazdaság számára való építéséhez szükségesek. Az uráli gépgyár mérnökeinek egy csoportja B I. Szatovszkij vezetésévei például megszerkesztett egy nagyteljesítményű exkavátort. A mérnök A. I. Grigyin vezette mun­kaközössége feltalálta és előállította a lejtősen elhelyezkedő vékony szén­rétegek kitermelésére alkalmas szénkombájnt. B. N. Skungyin mérnök és munkatár­sai nagyteljesítményű szívókotrógépet szerkesztettek. A szovjetkormány nagyrabecsüli a mérnökök munkáját, s minden irány­ban« támogatja és jutalmazza alkotó kezdeményezésüket A leginkább ki­emelkedő mérnököket, a nagy meg­becsülést jelentő „Szocialista Munka Hőse" és Sztálin-díjjal jutalmazzák, a mérnöki és műszaki értelmiség ki­váló képviselőinek ezreit rendjeleikkel és érdemrendekkel tüntetik ki. Merőben más a mérnökök helyzete és munkája « kapitalista országokban. Ott a mérnökökéit a tőke szolgáivá alacsonyítják. Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában és más polgári országokban a mérnök a tőke rabja és ha nem. akarja, hogy kidobják az utcára, segítenie kell a vállalkozónak a munkások- kizsákmányolásában, vé­denie kell az imperialisták és a mono­polok érdekeit. A Szovjetunióban a mérnökök is, — mint minden szovjetember — a kommunizmus diadala nevében lelkesen dolgoznak és alkotnak a szeretett haza javára. A szovjet mérnökök sohasem érik be az elért eredményekkel, fáradhatatla» nul előbbre törekednek. Azok a grandiózus vízierőmű- és csatorna építkezések, amelyek a Volgán, a Dnyeperen, a Donon, az Amu-Darján folynak, újabb és rop­pant feladatokat tűznek a szovjet mérnökök elé. A szovjet mérnökök­nek a világon eddig még nem is­mert agregátokat, különleges nagy­teljesítményű gépeket és berende­zéseket kell szerkeszteniök az épít­kezésekhez és a földmunkák végzé­séhez, bonyolult hídépítési, öntö­zési problémákat, a víziszállítás fejlesztésének problémáit és sok egyéb kérdést kell megolda­niok. _ Egyre nagyobb követelményekéit támaszt a mérnökökkel szemben a ro­hamosan fejlődő egész szovjet nép­gazdaság is. Minden egyes vállalatnál még száesebb körben kell gépesíteni a nehéz munkákat, a legtökéletesebb műszaki berendezéseiket kell alkalmaz­ni és ezeket teljes mértékben ki kell használni. Mélyrehatóan kell tanulmá­nyozniok a termelésben élenjáró újí­tók munkamódszereit — és ezekkel az értékes tapasztalatokkal, a szovjet tudomány vívmányaival fel kell fegyverezniök a munkások tömegeit. Ebben az irányban nagy hi­vatás vár a mérnöki és műszaki, tu­dományos társaságokra, a tudomá­nyos és kutató intézetekre, valamint a felsőfokú tanintézetek tanszékeire. A helyi pártszervezetek lényeges feladata az, hogy állandóan neveljék a mérnököket, segítsék alkotófejlődésüket. Különös figyelmet kell fordítani a szovjet mérnökök politikai^ nevelésére. Le­nin-Sztálin győzelmes eszméivel való felfegyverzésükre. Állandóan nevelni kell a mérnököket a s elvi állásfoglalásra, nevelni kell őket arra, hogy energikus harcot folytas­sanak az önelégültség, a rutin és a megcsontosodás ellen. Éppen a kommunista építés külön­féle szakaszain végzett gyakorlati munkában fejlődnek és edződnek meg a káderek. „Csak azok a káderek jók, amelyek nem félnek a nehézségektől, akik nem bújnak el a nehézségek elől, hanem ellenkezőleg — szembeszáll­nak a nehézségekkel, hogy elhárít­sák és kiküszöböljék őket. Csak a nehézségek ellen folytatott harrbatl kovácsolódnak ki az igazi káderek". Egész népünkkel együtt a 6zovjat mérnökök is békés, aíkotó munkával vannak elfoglalva és minden erejüket a kommunizmus építése nagy ügyé­nek szentelik. A szovjet mérnökök Lenin-Sztálin pártja vezetésével a szovjethaza felvirágoztatásáért, a kommunizmus diadaláért dolgoznajf»

Next

/
Thumbnails
Contents