Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-06 / 209. szám, csütörtök

19*51 szeptember 6 UJSZO MUNKÁSLEVELEZŐINK ÍRJAK A Szlovák Nemzeti Felkelés üzenete fokozott harcra kötelezi hazánk dolgozóit Hét éve annak, hogy Szlovákia dol­gozó aépe fegyverrel a kezében fel­kelt az elnyomó fasiszta rendezer el­len, hogy bebizonyítsa a Tiso-kor­mánynak és a náciknak, hogy nem le­het végleg einyomm egy népet, amely a szabadságért, ha kell, fegy­verrel is tud harcolni. Ezt a dicső évfordulót ünnepeltük azzal, hogy új üzemeinkben a munká­suk fokozzák teljesítményüket, a kis­és középparasztok pedig harcot foly­tatnak a jó termésért. Életünknek minden napja újabb bizonyítékokkal ' szolgál, hogy mennyire helyes volt az az irány, amelyei népünk a munkás­osztály és szülöpártunk, a Kommu­nista Párt vezetésével követett. A hatalmas Szovjetunió kivívta szabadságunkat és azóta nagyszerű eredményeket érünk el az áilam­épitésben. Nem volt hiábavaló né­pünk nagy áldozata a fasiszta túl­erővel szemben. A szocializmus építésének lehetősége hazánkban a dolgozók sok-sok évi kitartó és lan­kadatlan harcának eredménye. Ma dolgozóink a békéért küzdenek. Epúgy, mint hét évvel ezelőtt, ami­kor Klement Gottwald é& Viliam Širo­ký elvtársak felhívására a dolgozók a Kommunista Párt vezetésével nagy lelkesedéssel fegyvert fogtak, hogy küzdjenek a szabadságért. Az áruló burzsoázia már akkor szőtte sötét terveit, hogy megakadályozza a for­radalmi erők felvonulását és bizto­sítsa magánad a háború utáni hatal­mat. A szlovák burzsoázia egy része Lettricchel és Urszinyivel élükön, be­lement ugyan a fegyveres felkeléebe, de azzal a reménnyej, hogy az angol­amerikaiak támogatásával megkapa­rintják maguknak a legfontosabb po­zíciókat. A felkelést azonban nem tudták úgy rányítani, ahogy azt a lon­doni áruló kormány akarta. Ezért fé­kezték a fegyveres akciókat. A burzsoázia ludák-szárnya, Husák és Novomesky áruló szolgálatait vette igénybe, hogy biztosítsa a háború utáni hatalmát. Ezek voltak azok az igazi okok, amelyek Husá­kot és Novomeskýt a nemzeti fel­kelésbe vezették. Ezért nem igyekeztek ezek az árulók a nép legjobb fiait, Široký és Ďuriš elvtársakat, a fasiszta fogságból ki­szabadítani, habár megvoltak erre a kedvező föltételek. Sőt ellenkezőleg, a lehetőségeket tudatosan elszabotál­ták. Široký elvtárs még a fegyházból is irányította a Pártot a harcban. Ezek az üzenetek és Gottwald e'v­társnak Moszkvából a néphez inté­zett szavai táplálták a dolgozók re­ményét és erővel töltötték el őket. Gottwald elvtárs Moszkvából két legjobb munkatársát küldte cl. Sver­ma és Slánsizký elvtársakat, hogy résztvegyenek a fegyveres feíkelés szervezésében. Sverma elvtárs életé­vel fizetett szabadságunkért és mi nem feledkezünk el róla. A Szlovák Nemzeti Felkelésben a cseh partizánok vérükkel pecsétel­ték meg örök időkre a szlovák és cseh nemzet testvéri egységét. És nem feledjük e! Jegorovot. Oszmo­lovot, Szadilenkot Valjanszkvt és sok más szovjetpartlzán parancsno­kot. Nem feledkezünk el arról, ho«y a szovjetrepülők állandóan szállí­tották a harcosokat, az utánpótlást, lőszert, élelmiszert, gyógyszert, hogy ők szállították a sebesült partizánokat a szovjet kórházakba. A Szlovák Nemzeti Felkelés arfa kötelez minket, hogy tovább harcol­junk mindazért, amiért a felkelés résztvevői vérüket hullatták. A cseh nemzettel való testvérieseégre, a Szovjetunióval való örök barátságra, a népi demokráciákkal való egyet­értő testvéri közös munkára tanít minket a nemzeti felkelés. És md erről az útrói le nem térünk. Proksz Etel, munkáslevellezó'. Tornaija a kifa&f Szlovákia aranykorát építjük Hét évvel ezelőtt Szlovákia dolgo­zót fegyvert fogtak, hogy egységes erejükkel letörjék az országot pusz­tító, a népet gyilkoló fasiszta hordát. A szovjet hadsereg óriási segítségé­vel a felkelők hatalmas csapásokat mérfepk a gyilkos fasiszta bandára. A felkelésben elesett partizán hő­söknek a nemzet emlékmüvet állított Jankován is. Az évforduló alkalmá­val megtartott emlékünnepélyen a Kommunista Párt, a partizánok, a néphadsereg és a Nemzeti Arcvonal minden alkotó részének képviselői tiszteletüket és hálájukat fejezték ki a nép hősei iránt. Ezen az ünnepé­lyen valamennyien megfogadtuk, hogy harcunkat a kapitalizmus sötét erői ellen még keményebben folytat­juk, felépítjük új országunkat, amelyben nincs kizsákmányolás, ahol az anyák boldog várakozással neve­lik gyermekeiket, mert tudják, hogy örömteljes, vidám élet vár rájuk, amelyben az apák mint rémmesét fogják emlegetni a kapitalista vilá­got, ahol, ha a dolgozó munkát és ke­nyeret kért, puskatusverést és golyót kapott. Szlovákia dolgozó népe ebben a tudatban olyan egységes akarattal, amilyennel a fasisztákat irtotta, épí­ti Szlovákia boldog aranykorát. IIAVRAN FERENCX®, munkáslevelező, Partizánske. Versenyt indítoHunk az Ifjúsági Duzzasztógáton A púchovi duzzasztógát ifjúsági építkezésén a hónap elején új brigá­dok jelentek meg A mi brigádunkban két magyar szakasz alakult ki. Én ír velük dolgozom. Vannak itt különben elvtársak Kismagyarról, Somor járói, Szencröl, Csütörtökről, Felsőjányokról és Ekecsről. Valamennyien örömmel jöttünk ide, amit a/. Is bizonyít, hogy még a munka megkezdése előtt a két szakasz munkaversenybe kezdett. Budát Tibor, munkáslevelező, lllésháza. Filipko, Svicky, Mágera és Sulec elvtársak, a tornaijai vendégipari üze­mek dolgozói, tudatosítva a közösség iránti kötelességüket, egyhónapos bri­gádmunkán vettek részt az árvái duzzasztógát építésénél, aho] dicséret­re méltó eredményt, 186%-CM telje­sítményt értek el. Jó munkájukért az építkezés vezetőségétől elismerő ok­levelet kaptak. Cselekedetüket például állítjuk ifjúmunkásaink elé. K. E. i Szeptember elsejével hatvan ta- f nulni vágyó fiatal köszöntött be i műhelyünkbe. A tanoncjclölteket a helybeli ínaskö/pont nevében Gál elvtárs üdvözölte és röviden vázolta, hogy ma már nem a kí­nos inasidő vár rájuk, mint az­előtt, hanem a munkát kollektív formában, új szellemben, mint gottwald! fiatalok fogják elsajá­títani. A tanoncotthon irodájában lá­zas munka folyt. Az elszállásolás, az étkezés, az elosztás megszer­vez,'se. Legnagyobb fejtörést a munkabeosztás okozott. Nem mintha néni volna munka, a hiba ott van, hogy kevés a hely nálunk. Ezért első s legfontosabb feladat, az inasmííhely befejezése volna. Ennek építését még mult év de­cemberében a műhely dolgozói ön­kéntes brigádmunkával megkezd­ték. Az alapokat mi raktuk le. A falakat is felhúzták az építő üze­' mek munkásai. De áprilisban pa­| ranosot kaptak arra, hogy hag.v­! jak abba az építkezést. Néhány hét múlva üzemünk Igazgatója, Neupauer elvtárs az illetékes he­lyen érdeklődve megnyugtató vá­laszt kapott olyanformán, hogy rövidesen folytatják az építkezést. Ezt később újra megígérték. Köz­ben mi elkészítettünk minden aj­tót és ablakot. De az építkezést máig sem fejezték be. Ml a gép­üzemhez tartozunk, ahova úgv há­rom héttel ezelőtt elmentünk, hogy megkérdezzük ennek okát. Itt sem tudtak pontos tájékozta­tást adni. Ezután elmentünk a te­rületi igazgatóságra, ahol úgy tá­jékoztattak bennünket, hogy erre az építkezésre kiutalták a pénzt, de mivel nem fejezték be idejére, másra használták fel az összeget. Az építkezés befejezésére így csak a jövő évben kerülhet sor. Előttünk egy kicsit homályos az ügy, hogv- miért Is akadt meg az Inasmííhely építkezése. Annál is inkább, mert vele egyidőhen a munkás- és tanonelakásoknl szol­gáló barakképítkezés is abbama­radt. A kanallzáció nálunk pedig már közel egy éve készül. A gép­üzemben v ezeket a dolgokat jól meg kell tárgyalni és rendet kell teremteni műhelyünkben. Pato Gyula munkáslevelező, Bratislava, C. D. 1. A Huliták uralmát nem engedjük visszatérni mi-ben a füleki gyárban a mun­kásság kizsákmányolását Hulita irá­nyította. Fülek koronázatlan királyá­nak lüvták. Az ö kezében volt minden hatalmi eszköz, a gyár és a község vezetősége, meg a csendőrség. En akkor az öntődében dolgoztam mint formázó, reggel hattól este halig. Fletenként 130 koronát kerestem. Ak­koriban én voltam az üzemi bizottság elnöke. Hulitától követeltük, hogy szüntesse meg a túlórázást, ö kijelen­tette, hogy a munkások akarnak túl­órázni, hogy keressenek, ö maga be­tartja a törvényeket. Másnap sorra jártuk a munkásokat, hogy megmagyarázzuk nekik, hogy addig nem kaphatunk bérjavitást, míg egy héten 80 órát dolgozunk. De utá­nunk ment a főhajcsár, Lázár úr is. ő pedig a munkásoknak azt mondta, hogyha kettőkor abbahagyják a mun­kát. reggel be se jöjjenek a gyárba. Sok volt akkoriban a munkanélküli, minden reggel 100—200 ember állt a kapuban felvételért. A mesterek ki­mentek a kapuhoz, hogy körülnézze­nek. van-e valami erős ember, vagy szép lány. Nagyon válogatósak vol­tak. Megtörtént az is, hogy az egyik munkást elküldték azért, mert rágyúj­tott a pipára, a másikat felvették, mert libát hozott a mesternek. Ez 1932-ben volt. Egyszer Tarján mérnöknek az üzemi tanács ilyen eljárások elleni til­takozása után Hulita kijelentette, hogy mi vörös forradalmárok va­| gyünk. De mi nem ijedtünk meg et­től a kapitalistától, mert jól tudtuk, hogy igaz ügyért harcolunk, hogy jobb életünket és a munkát csak a szocia­lista rendszer biztosíthatja nekünk. De azért senkinek sem volt mindegy, ami­kor Hulita időnként elindult szemlét tartani az üzemben és mindenki vár­ta, hogy mibe fog belekapni, miért fogja kidobni. Erről nem lehet elfeledkezni. Nem lehet elfeledkezni épúgy, mint arról, mikor kastélya előtt százával vártak az emberek, hogy könyörögjenek neki, hogy vegye fel munkába őket magu­kat, vagy a férjüket, vagy a gyerme­küket. Nem lehet elfeledkezni az 1932-es évi sztrájkról sem, amikor csendőrök jöttek az üzembe, hogy éh­bérért kényszerítsék dolgozni a mun­kásokat, nem lehet elfeledkezni a leg­gorombább bánásmódról. Ezekre az időkre gondolnunk kell, hogy megért­sük azt, hogy mit adott nekünk a Pár. miért szeretjük Pártunkat úgy mint édesanyánkat. A vérszopók nem ural­kodnak többé, szabadok vagyunk. A szennyet eltávolítottuk. Kürtölhet Amerika hangja, amit akar, nincs ná lünk munkanélküliség, mint náluk. Munkáshiány van. Nálunk mindenki vásárlóképes, nem bírunk annyit gyár­tani még, hogy i.Jndenki kívánsága ki legyen elégítve. Az életszínvonal emelkedését is a szovjethadseregnek, Sztálin elvtárs­nak köszönhetjük, akik kezünkbe ad­ták sorsunk irányítását. És mi meg­mutattuk már eddig is az uraknak, hogy tudunk nélkülük élni, építeni, szebbet és jobbat, mint eddig volt. Jaj annak, aki ezt az építést meg akarja gátolni, a világ dolgozóinak szilárd, egységes tábora lecsap rája. Nem engedjük visszatérni a régi idő­ket. Szenvedtünk, sok munkásvér áz­tatta a földet, míg megszabadultunk a vérszopóktól, attól a rendszertől, ahol a munkást rúgták, ha enni kért. Nálunk a legnagyobb érték a munkás­ember, aki termet. Ez az ország a dol­gozók országa, a dolgozók hazája. ALBERT JÓZSEF, munkáslevelező Calsa A bratisiavai Sztálin-tér új arca Gyors és eredményes munka után a bratisiavai közlekedési válla­lat dolgozói erőfeszítése sikerre vezetett. Átalakították a Sztálin-tér közlekedési hálózatát, hogy az a megnövekedett forgalomnak megfele­lően jobban teljesíthesse hivatását. Lassan új helyükre illeszkednek a sínek. A Kórház-utca sarkán rnár a nyomait sem lehet látni az eltá­volított hatalmas aarokhásmak, amely a villamos útjában állott. Ma este 6 órakor a Sztálin-teret átadják a forgalomnak, de még jó néhány "napig dolgozniok kell a lelkes közlekedési munkásoknak azon, hogy a tér közepéről eltűnjenek a nagy kupacok a kiemelt kőra­kások és ejtünjenek a régi vágányhálózat maradványai. Felső képünk az átalakítást munkák befejező szakaszát, alsó ké­pünk a Sztálin-tér új képének rajzát ábrázolja. Örömteli tanévnyitás a tornaijai járás iskoláiban A tornaijai járás tanítósága az abovcei EFSz-nél és a sirki bányász­otthon építésénél végzett brigádokon felfrissülve, különféle szak- és politi­kai tanfolyamokon felvérteződve, a járás aug. 30rán tartott magasszín­vonalú aktíváján kapott iránymuta­tást az új tanévre, amely az elhang­zott beszámolókból és hozzászólások­ból kristályosodott ki. A járás minden tanítója tisztában van vele, hogy e tanévben teljesíte­nie kell a CsKP KB határozotait az általános feladatokról, valamint az új tankönyvekről, továbbá a tanítók VI. konferenciájának határozatát. Még határozottabban kell harcolni az iskolai nevelésben és tanításban a burzsoá ideológia maradványai ellen és biztosítani kell, hogy az iskolából olyan nemzedék kerüljön ki, amely a béke harcos hirdetője és a szocializ­mus bátor építője lesz. Az aktiván így felvérteződve min­denütt megtörténtek az előkészületek az örömteli évnyitásra. A szünidő alatt némán pihenő is­kolaépületek új ruhába öltöztek: kívül-belül kiszemelve, megjavítva várták az életvidám tanulósereg megjelenését. Zászlók, jelszavak, vi­rágok tették kedvessé az első benyo­mást, az idősebb, vagy pionir-tanuiók szíves fogadása felszabadította a fé­lénkebb, vagy más iskolából jövő ta­nulókat a szorongó érzés alól. A Munka dala és az Internacionálé szár nyaló hangjai, a versekkel, zeneszá­mokkal. köszöntőkkel tarkított pro­gramm örök emlékként záródott az ifjú lelkekbe. A falvak és városok utcáin közö­sen felvonuló iskolák a magyar-szlo­vák testvériség szemléltető példái voltak a lakosság előtt, amit a va­sárnap délelőtt megtartott közös sportjátékok még jobban kiemeltek. Az ifjúság járási vezetői sorra láto­gatták az iskolákat és buzdító sza­vakkal lelkesítették az ifjúságot a szorgalmas tanulásra, munkára. Hogy az örömteli tanévnyitás lehe­tővé legyen, a helyi nemzeti taná­csok és a tanítóság is sokat fárado­zott a hiányok eltávolításán, ami fő­leg a padokban jelenkezett. Legtöbb tanító elvtárs kölcsönzéssel biztosí­totta a szükséges padokat, megtör­tént azonban az is, hogy maga ké­szítette el azokat, mint a rimaszécsi középiskola tantestülete, amely 10 drb. kis asztalt ácsolt össze. Talán nem tökéletesek ezen asztalkák, de mindenesetre a becsületes akarás és a tanulók iránt érzett szeretet szülöt­tei, amelyek az elérendő célt fogják szolgálni addig, amíg az iskola ren­des berendezést kap, amelynek ter­vét és a kivitelezésre vonatkozó ké­rést már két ízben benyújtották a kerületnek! Ezek, a nehézségeket kedvvel és akarattal elhárító, boldog gyermek kacajtól hangos, minden részletük­ben a békét és a szocializmust építe­ni akaró évnyitó ünnepélyek zálogai annak, hogy a megnyitott új tanév­ben tanítóságunk még eredményeseb­ben fog küzdeni a szocializmus felé vezető úton kijelölt céljának elérésé­ért. Sablik, igazgató. Kultúrest Andódon Az andódi CSEMADOK helyi csoport műkedvelő színjátszói az aratási és cséplési munkálatokból kfvették részüket és ezzel párhuza­mosan a kultúrtevékenységet sem hanyagolták el. A legszorgosabb munkaidő alatt is megtalálták a módot arra, hogy kultúrával is fog­lalkozhassanak. Munkájuk gyümöl­cse meg is mutatkozott a jól meg­rendezett kultúrestjükön. A kö­zönség nagy tetszéssel és lelkese­déssel fogadta a jól megválasztott két egyfelvonásos darabjukat: az Aranyszívű embert" és az ,,Uj ke­nyér" cimüt. A műsort még sza­valatok és vidám aktuális strófák tarkították. A szép kultúrest sikere a rende­ző és a szereplök kollektív munká­jának köszönhető és köszönhető a falu közönségének, amely megérti a szociális haladószellemü kultúrát. Mészáros Károly járási oktató.

Next

/
Thumbnails
Contents