Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-06 / 209. szám, csütörtök

1951 szeptember 6 tIJSIÍi Egyesült erővel a közös célért — előre a szocialista faluért jelszó alatt egyesült az alsóköröskényi III. típusú szövetkezet a IV. típusúval Nagv ünnepség keretében, aratóünnepéllyel egybekötve tartotta meg az alsóköröskényi két szövetkezet augusztus 29-én az egyesülés napját. Hét évvel ezelőtt ezen a nagy napon volt a szlovák nép történelmi jelentőségű feikelése az elnyomó fasiszta német hordák ellen és a dicső Szovjet Hadsereg segítségével felszabadultunk a kapitalista já^om alól. Augusztus 29-e tehát történelmi jelentőségű nap lett az alsóköröskényi földműves szövetkezetben is, mert a szövetkezeti tagok rájöttek arra, hogy még nagyobb hektárliozamot érnek el, ha a két szövetkezet egyesül s így nemcsak a tagok jutnak jobb és könynyebb élethez, hanem a magasabb terméseredménnyel hozzájárulnak a világbéke megszilárdításához és a szocializmus építéséhez. — Már régen felvetetttük ezt a gondolatot, — mondja Sillik József, a szövetkezet elnöke, — hogy egyesülünk. Igy azután augusztus 20-án a két szövetkezet gyűlést tartott, 6 elhatároztuk, hogy egyesülünk, mert így sokkal könnyebben meg tudjuk művelni földjeinket közös erővel. Sillik volt a IV típusú szövetkezetnek az elnöke. A szövetkezetnek a kevés taglétszámhoz mérten elég sok földje van. Nem egyszer munkaerőhiánnyal küzdöttek, viszont a föld megművelése sokkal könnyebb volt, mint a III. típusú szövetkezetben, mert a földek i6 jobb minőségűek. Hisz tudhatjuk, hogy régi agyafúrt földbirtokosok mindig a jó földekre pályáztak. A munkás kizsákmányoló Adler „földbirtokos úr", a birtok régi tulajdonosa is inkább a jó földekhez ragaszkodott, a falu parasztjainak pedig a gyengébb minőségű földek jutottak. De most, hogy a két szövetkezet egyesült, rövidesen gazdag szövetkezet lesz Alsóköröskényen. Míg az egyik szövetkezetben munkaerőhiánnyal küzdöttek, addig a másikban még fölösleg Í6 mutatkozoit. Igy tehát ez ls kiegyenlítődik és az őszi vetési tervet már 354 hektár földterületen tervezik. Megalakítják az új munkacsoportokat ls. A volt Adfer-féle birtokon gazdálkodó EFSz-ben annak ellenére, hogy sokszor nem volt meg a szükséges munkaerő, az aratási és cséplési munkákat gyors ütemben elvégezték és augusztus 15-re a beszolgáltatást 270 százalékban teljesítették A község 133 százalékban tett eleget a beadási kötelezettségnek. Már itt is kitűnik, hogy a szövetkezet mennyivel több gabonát juttat a dolgozó népnek, mint az egyéni gazdálkodó Igaz, hogy az EFSz-ben 26 másza volt a hektáronkénti hozam, mig az egyéni gazdálkodók alig értek el hektáronként 16 mázsás termést. Nem is volt olyan gyönyörű és tiszta búza az egész nyitrai járásban, mint az alsóköröskényi szövetkezeté. — Búzatermésünket mind egy szemig a földműves raktárszövetkezetbe szállítottuk. — mondja Beszédes Ferenc, a szövetkezet könyvelője, mert o'yan szép é9 tiszta búzánk termett, hogy a földműves raktárszövetkezet megtartotta vetőmagnak. Jó termésünk és a tagok becsületes jutalmazása láttára sok egyéni gazdálkodó is meggondolta magát. Meggyőződtek arról, hogy a szövetkezetben könnyebb munkával, jobb termést értünk' el, mint ők, s ugyanakkor jobb jövedelemhez is jutottunk. Ezért a cséplés után 8 új tag jelentkezett a szövetkezetbe Bizony ha megnézzük, hogy a tagok milyen szépen keresnek és az első félévre mennyi gabonát kapnak, sok egyéni gazdálkodónak megdobban a szíve. Galó János sertésetetővel beszélgettem. Elmondja, hogy 136 sertés van a gondjaira bízva. Ebben a félévben 543 munkaegysége volt, A munkaegységek után megkapja a természetbeni jutalmazását, búzából 1300 kog-ot, rozsból pedig 150 kg-ot. — Dolgozhattam én az Adlér úrnak, háromszor annyit is, mint a szövetkezetben, de •nnyi gabonát három év alatt sem kaptam volna. Hát még a gabonán kívül. Havonta megkeresek 6—7000 koronát. Ez aztán attól ís függ, hogy mennyi sertést etetek és milyen súlygyarapodást érek el a malacoknál. — Az irányszámok szerint 56 napos választott malacoknál 12 kg súlygyarapodás van előírva. A múltkori malacok az elválasztás után már 16 kgot nyomtak. Ez azt jelenti, hogy már erre százalékot kapok, mivel emeltem a súlygyarapodást. — Hogy tudta ezt elérni Galó bácsi? — Figyelem a malacokat, mindig mikor az anyákat etetem. Észrevettem, hogy alig 14 napos korukban már az anyjukkal szürcsölik a moslékot. Csináltam egy olyan alacsony vályút, amiből aztán az ilyen fiatal malacok könnyen ki tudják enni a moslékot Etetéskor ugyanazt adok a malacoknak is, amit az anyáknak. Amit aztán nem fogyasztanak el az sem megy kárba, mert ha látom, hogy ott hagyták, átrakom az anyák vályújába. Ezekután láthatjuk, hogy milyen nagy gonddal kíséri Galó János a malacok fejlődését. Ugyanakkor az anyák se mennek a szoptatásba anynyira tönkre, mert ha a malacok megkapják az ennivalót, kevesebb tejre lesz szükségük. Szép jövedelme van a szövetkezetnek a sertésekből. Ebben az évben már háromszor adtak el hízósertéseket Júliusban 58.480 Kčs-t, augusztus elsején 85.360 Kčs-t, augusztus közepén pedig 374.180 Kčs-t árultak sertésekből. Ez összegezve 518.000 Kčs-t tesz ki. Hogy a két szövetkezet egyesült, most már még nagyobb lett az állatállományuk. Á sertésállományuk 205re növekedett. Továbbá 115 szarvasmarha, 135 juh .és 19 lóból álló állatállománnyal folytatják a gazdálkodást. Öt hektáron termesztettek dohányt, ami 400.000 korona jövedelmet hozott Cukorrépa termésük közepes, 300 mázsa hektáronkénti hozamra számítanak. A csépléssel egyidejűleg a tarlókat százszázalékban leforgatták. Szeptember 15-én kezdik az ősziek vetését. A vetési tervezet kidolgozásával kissé megkéstek, mert most már az egyesült két szövetkezet megnagyobbodott földterületen fog dolgozni. MÉRY FERENC. Miért késik a kisemberek gabonájának elcséplése Zelényben ? Mi az oka, hogy Kisújfalun elmaradnak a beszolgáltatással? Kisújfalu község a párkányi járásban van. Lakossága 1018 személyt tesz ki. A földek jóminöségüek, kiváló gyümölcs is terem rajtuk. A. III. típusú EPSz-t is megalakították. Mégis hiányzik valami: az egyetértés. A falu lakossága szorgalmas földművelő nép. Nagy hiba azonban az, hogy mindenki csak a saját egyéni céljaira akar harácsolni. Ez még a régi rendszer maradványa, amit elkerülhetetlenül ki kell küszöbölni. Meg kell magyarázni az embereknek, hogy ma az új szocialista társadalom építésének korában minden embert aszerint értékelnek, hogy milyen munkát végez. Meggyőződésem szerint a hibát a vezetőségben kell keresni. Hogy lehet az, hogy Kisújfalun a beszolgáltatás! kötelezettségekben még csak 84 százaléknál tartanak. Eniiek az az oka, hogy a Párt helyi szervezete, a helyi Nemzeti Bizottság és az EFSz vezetősége nem működik szorosan együtt, köztük gyakran félreértésre kerül sor. Az ilyen meg nem értések a reakció malmára hajtják a vizet. Ezt pedig mi nem engedhetjük meg. Kéz a kézben, szorosan együtmüködve kell harcolnunk célunkért, a szocializmus kiépítéséért és az ehhez szükséges béke fenntartásáért. Nekünk tudnunk kell, mogy minden mázsa búza, amit kontingensen felül beadunk, mind egy-egy újabb csapás a reakcióra és egy-egy láncszem abban a gyönyörű koszorúba, amit úgy hívnak: világbéke: NAGY JÓZSEF, ^ Párkány. Zetény község 30 kisgazdájának nevében írom le panaszomat. A cséplés községünkben már régóta folyik. Mi kisebbek nem bírjuk kivárni, hogy a mi gabonánk elcsépelésére is rákerüljön a sor. Ezzel szemben a kulákok gabonája lassan már mind ki lesz csépelve. Tudjuk, hogy ma a dolgozók országában a kisebbeket kell felemelni. Hogy lehet az mégis, hogy a mi gabonánk százszor kicsírázik addig, amíg végre valahára egy cséplőgépet kapunk. Azt megértjük, hogy a sok vontatás időveszteséget jelent a cséplőgép számára. Éppen ezért abba szívesen belenyugodtunk volna, hogyha a házakat sorbavették volna. Azonban nem ez történt. A cséplőgép jár kuláktól kulákig, csak a kisföldművesek házát kerülte kl. Pedig a vezetőségnek tudnia kellene azt, hogyha a beszolgáltatásra kerül a sor, akkor a kisföldmüves aludni se tud, amig nem teljesíti a beszolgáltatását, a kulák pedig egyre hajtogatja, hogy nincs miből beszolgáltatni az előírt gabonamennyiséget. Ež a mi panaszunk és azt hiszem jogosan követelhetjük a helyi vezetőségtől az Uj Szón keresztül, hogy ezen a helyzeten haladéktalanul változtasson. JASCSEG JÁNOS, Zétény. A taksonyí szövetkezet tagjai csak reggel nyolckor állnak munkába így nem is boldogulhat a szövetkezet A taksonyí Egységes Földműves Szövetkezet, a galántai járás legismertebb szövetkezetei közé tartozik. De nehogy azt higgyük, hogy talán kiváló működése miatt. Ellenkezőleg! A taksonyí EFSz azért híres, mert a tagok csak reggel 8—9 órakor mennek ki a földekre és a koradélutáni órákban már megint otthon találhatók. Igy volt ez a tavaszi sürgős munkák idejében is. Sőt mi több, a cséalési munkák sürgőssége sem zavarta a szövetkezet tagja

!t. Reggel 8 órakor a cséplőgép még elhagyatottan áll kint a földeken, egy árva lélek sincs mellette. De kint van még a határban a május utolsó hetében levágott takarmányrozs is, amely boglyákban áll összepenészedve Sőt, az eteő kaszálású here ls bevárta a földeken a második kaszálást, természetesen megfeketedve. Az eső kimosta tápértékét és így a jó takarmány értéktelen gazzá változott. A kukoricát aratás előtt kapálták meg először. Természetesen, ezt a munkát nagyobbrészt brigádok végezték. A nagyterjedeimű cukorrépa ültetvényt fel kellett szántani, mert nem volt idő az egyelésre. A két hektárnyi lent is elnyomta a gyom. Közel a faluhoz van egy kis tábla bab Ha valaki erre a földre ránéz, ökölbe szorul a keze, mert babot egyáltalán nem lehet látni, csak körülbeüül az egy méternyi magas gyom vonja magára az ember figyelmét. Fel lehet tenni a kérdést: Ki a felelős ezért a milliós értékű kárért? Azt hiszem elsősorban a szövetkezet vezetősége, de a Párt helyi szervezete is felelős. Ha valamit szóvá tettek a szövetkezet elnökének, egyedüli válasza az volt, hogy „csukassatok le". Hogy miért mfíkiýlik rosszul az EFSz? Ennek két oka van. Az első főok az, hogy a falu kizsákmányolói, a taksonyí kulákok érezték, hogy inog lábuk alatt a talaj Jobbnak látták tehát a szövetkezetbe való belépést. A vezetőszerepet természetesen magukhoz ragadták és így továbbra is biztosítva voltak számukra a kizsákmányolási lehetőségek. A kulák irányítás mellett aztán a szövetkezet a pusztulás szélére jutott Tavasszal azonban, amikor Pártunk és kormányunk kiadta a jelszót, hogy ki a kulákokkal a szövetkezetekből, megtörtént az első érvágás. A lelkiismeretesen dolgozó szövetkezeti tagok kizárták soraikból a kulákokat. A két Majtán kizsákmányoló nem léphetett be többé a szövetkezet udvarára.Bentmaradtak azonban az osztályellenség hű képviselői, a spekulánsok, az üzleti szellemű és dolgozni nem akaró egyének. Bent van még Kulik, az EFSz kertésze és Hudák András könyvelő, valamint Kmetykó csoportvezető, akik már régóta ismeretesek munkásellenea mivoltukról. Raffai elvtárs a szigeti IV. típusú EFSz tagja például nagyon részletesen be tudna számolni arról, hogy Kmetykó hogyan zsákmányolta őt ki éveketa keresztül. Ezeknek a spekulánsoknak nem érdekük, hogy az EFSz jól működjön. Ellenkezőleg! Mindent megtesznek, hogy az EFSz-t akadályozzák előrehaladásában. Addig pedig, amíg ezeket az ellenségeket el nem távolítják a taksonyí szövetkezeti tagok, aligha várhatnak javulást szövetkezetükben. KOVÁCS ISTVÁN, Nádszeg. Hektáronként negyvenegy és fél mázsát fizetett a nagymegyeri állami birtok búzája A nagymesteri állami birtok udvarán nem sok érdekességet lehetett látni. Az udvar meglehetősen rendben volt. deszkákkal, gazdasági gépekkel, kocsikkal volt tele. Annál érdekesebb aztán a hatalmas sertéshizlalda. A sertésistállók előtt fakerítéssel körülvett terület van. | Itt hevernek napközben a seňések, hatalmas gödröket túrva a puha földbe. Az istálló közepén egy keskeny vasút fut végig. A sínpár szépen ki van fényesedve a használattól és a söprűtől, amivel naoonta többször is végig seprik. úgy hogy egy szál szalmát sem lehet közötte találni. Ezen a kisvasúton megfelelő kocsiszerű alkotmány van elhelyezve. Ezen a kocsin liordiák az állatoknak az eledelt. A négy vaskerékre épített katlanszerü alkotmányban keverik meg a hízósertések részére a takarmányt. Amikor a kukoricadara. árpadara és a zöld heréből készített keverék elkészül, a kocsit végig tol iák az istálló közepén és lapáttal minden sertésnek bedobják a maga részét. Tovább haladva % elértünk az „óvodába", ahogyan ezt a részt a munkások maguk között nevezik. Ezt a részt azért nevezik óvodának, mert itt vannak elhelyezve a 25 kilón aluli malacok. A szép rózsaszínbőrű malackák vidáman futkároznak a kerítések között. Amikor észrevettek bennünket hatalmas visltássat rohantak a kerítéshez, két lábra ágaskodva dugdosták ki orrukat a kerítés rácsai között Ebben az istállóban 700 malac van elhelyezve. Ezek a malacok két ember gondozására vannak bízva. Dohányos és Veilik elvtársak gondoüák őket. A berendezés itt is ugyanaz, mint a többi istállóban, csak az etetésnél van egy kis eltérés. Itt már nem lapáttal adják a malacoknak az eledelt, hanem vödrökkel osztják széjjel közöttük. A vödörre azért van szükség, mert a malacok részére az eledelt nem csinálják olyan sűrűre, mint az öreg sertések részére, azért, hogy a malacok kőnynyebben megemésszék. A malacok etetői a táppor bekeverését sem felejtik el a dara közé. Ezeknek az embereknek nagyon fontos, hogy a malacok minél jobban fejlődjenek. A gondozók egy napra egy malac gondozásáért 60 fillért kapnak. Ezenfelül, ha a malacok a megszabott. súlyon jelül híznak, akkor ezért a gondozók prémiumot kapnak.. Ezért iparkodnak aztán minél nagyobb gondot fordítani a malacok gondozására. A gondozók szeme állandóan rajtuk van és ha lehetne, még a szemükkel is húznák felfelé az apró állatokat A jó gondozásnak meg is van az eredménye. A kismalacok úgy nőnek, mint a gyom. Mintha ök is tudnák, hogy növésüktől függ a gondozók bérének emlekedése is. A gondozók is meg vannak elégedve, mert egy hónapra tisztán hazavisznek 6500 koronát, de van úgy. hogy többet is. Megnéztük aztán a megyeri igazgatósághoz tatozó új majort is. Ez Nagymegyertől három kilométerre fekszik. Itt a két szemben lévő istállóban 109 tehén van elhelyezve két sorban. A sorok kőzött ugyanúgy, mint a sertéshizlaldában. sínpár van lefektetve. A sínpáron lévő kocsin szállítják ki az istállóból a trágyát és ezen szállítják be az állatok részére a takarmányt Is. Az állatok szépen tisztára mosva állnak egymás mellett és jóízűen roDOgtatják az eléjük rakott takarmányt. A tehenek alatt bőségesen van szalma, úgy látom a színéről, hogy ez már az idén termett. A tehenek felett táblák vannak elhelyezve, rajtuk feljegyezve a napi tejhozam. A táblákat kezdtem sorba nézegetni. 24 liter, 20 liter, 22 liter, 14 liter kezdem leolvasni a számokat. Ahogy olvasgattam a számokat, Soóky elvtárs is előkerült, az állatok egyik gondozója. Soóky elvtárs beszámolt arról, hogy amióta a normarendszer be van vezetve, a napi átlagos tejhozam 6 literről 10.5 literre emelkedett. Soóky elvtárs azt is el- ' mondotta, hogyha a normarendszert nem vezették volna be, akkor soha nem érték volna el az átlagos 10.5 liter napi tejhozamot. A normarendszer bevezetése után mindenki iparkodott minél magasabb tejhozamot elérni, mert. ha a tejhozam emelkedett, az azt jelentette, hogy elsején a pénz is szaporodott a borítékban. Soóky elvtárs fizetése is emlekedett fokozatosan. Mikor látta, azt, hogyha több tejet kifej. csakugyan megkapja utána a prémiumot, a feleségét is munkába állította. Igy most már ketten keresik a pénzt. Havonta nem kevesebb, mint 11—12.000 koronát visznek haza. Jókedve is van Soóky elvtársnak. Ha valaki megkérdezi, hogy hogyan él a fizetéséből. Soóky elvtárs csak annyit mond: Ügy. mint hal a vízben. Amikor az aratás és cséplés után érdeklődöm, hogy hogyan zajlott le és hogyan fizetett a termés, a felelet az volt, hogy a cséplést már régen el is felejtették, augusztus 15-re mindent elcsépeltek. Az átlagos terméshozam a 30 mázsát jóval túlhaladta, de voltak a birtoknak olyan részei is. ahol elérték hektáronként a 37.5 mázsát. Volt aztán 16.5 hektár, amin az átlagos hektárhozam 41.5 mázsa volt Ennek a rendkívül jó termésnek az eléréséhez már az őszi munkáknál nagyban hozzájárultak az új majori dolgozók. A 16.5 hektár lucernaföldet gondosan megtrágyázták, hektáronként elszórtak rá 2.5 mázsa superfoszfátot és 1.5 mázsa kálisót. A földet gőzekével kétszer gondosan megszántották. Vetőmagot a diószegi állami birtokról kaptak, originál »Szlovák 200«-asat. A magot már szeptember 15-én a földbe tették. Tavasszal szintén nem feledkeztek meg a pétisó használatáról sem. A gyönyörű kövér búzára elszórtak még hektáronként 30 kg pétisót, ami nagyban elősegítette a búza további fejlődését. Nyár elején a I búzák kezdtek mindenfelé ledőlni az esős időjárás miatt, csak a 16.5 hektár búza maradt gyertyaegyenesen állva. Az álló acélos szalmájú búzakalászokban a mag kövéren kifejlődött és a birtok dolgozóinak legnagyobb örömére és csodálkozására hektáronként 41.5 mázsával fizetett. Mi annak az oka, hogy közvetlen a 16.5 hektár mellett lévő 9.5 hektár már nem adott ilyen magas termést? Ha ct helyszínen egy kicsit széjjelnézünk, mindjárt rájövünk a dolog nyitjára. A 16.5 hektár területet három oldalról fák veszik körül Ezek a fák megvédték az amúgyis erős lábon álló búzát a széltől és a szél által oldalról rácsapodó esőtől. Ezek a fák feltartóztatták az esőt, ami a búzát a földre döntötte volna. Ez volt a jó termés egyik legfőbb előse• gítője. Most már a nagymegyeri dolgozók is tudják, hogy államunk miért fektet olyan nagy súlyt a síkterületek befásítására. Ezért a nagymegyeri dolgozók is iparkodnak, hogy ahol csak lehet, az utak mellé fákat üttessenek, hogy ezzel is elősegítsék a bő termést. SZARKA ISTVÁN