Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-06 / 209. szám, csütörtök

1951 szeptember 6 tIJSIÍi ­Egyesült erővel a közös célért — előre a szocialista faluért jelszó alatt egyesült az alsóköröskényi III. típusú szövetkezet a IV. típusúval Nagv ünnepség keretében, aratóün­nepéllyel egybekötve tartotta meg az alsóköröskényi két szövetkezet augusz­tus 29-én az egyesülés napját. Hét évvel ezelőtt ezen a nagy na­pon volt a szlovák nép történelmi je­lentőségű feikelése az elnyomó fasisz­ta német hordák ellen és a dicső Szov­jet Hadsereg segítségével felszaba­dultunk a kapitalista já^om alól. Augusztus 29-e tehát történelmi jelen­tőségű nap lett az alsóköröskényi földműves szövetkezetben is, mert a szövetkezeti tagok rájöttek arra, hogy még nagyobb hektárliozamot érnek el, ha a két szövetkezet egyesül s így nemcsak a tagok jutnak jobb és köny­nyebb élethez, hanem a magasabb terméseredménnyel hozzájárulnak a világbéke megszilárdításához és a szocializmus építéséhez. — Már régen felvetetttük ezt a gondolatot, — mondja Sillik József, a szövetkezet elnöke, — hogy egyesü­lünk. Igy azután augusztus 20-án a két szövetkezet gyűlést tartott, 6 el­határoztuk, hogy egyesülünk, mert így sokkal könnyebben meg tudjuk művelni földjeinket közös erővel. Sillik volt a IV típusú szövetkezet­nek az elnöke. A szövetkezetnek a kevés taglétszámhoz mérten elég sok földje van. Nem egyszer munkaerő­hiánnyal küzdöttek, viszont a föld megművelése sokkal könnyebb volt, mint a III. típusú szövetkezetben, mert a földek i6 jobb minőségűek. Hisz tudhatjuk, hogy régi agyafúrt földbirtokosok mindig a jó földekre pályáztak. A munkás kizsákmányoló Adler „földbirtokos úr", a birtok régi tulaj­donosa is inkább a jó földekhez ra­gaszkodott, a falu parasztjainak pe­dig a gyengébb minőségű földek jutot­tak. De most, hogy a két szövetkezet egyesült, rövidesen gazdag szövetke­zet lesz Alsóköröskényen. Míg az egyik szövetkezetben munkaerőhiánnyal küzdöttek, addig a másikban még fö­lösleg Í6 mutatkozoit. Igy tehát ez ls kiegyenlítődik és az őszi vetési tervet már 354 hektár földterületen tervezik. Megalakítják az új munkacsoportokat ls. A volt Adfer-féle birtokon gazdál­kodó EFSz-ben annak ellenére, hogy sokszor nem volt meg a szükséges munkaerő, az aratási és cséplési mun­kákat gyors ütemben elvégezték és augusztus 15-re a beszolgáltatást 270 százalékban teljesítették A község 133 százalékban tett eleget a beadási kötelezettségnek. Már itt is kitűnik, hogy a szövetkezet mennyivel több gabonát juttat a dolgozó népnek, mint az egyéni gazdálkodó Igaz, hogy az EFSz-ben 26 másza volt a hektá­ronkénti hozam, mig az egyéni gaz­dálkodók alig értek el hektáronként 16 mázsás termést. Nem is volt olyan gyönyörű és tiszta búza az egész nyitrai járásban, mint az alsóköröskényi szövetkezeté. — Búzatermésünket mind egy sze­mig a földműves raktárszövetkezetbe szállítottuk. — mondja Beszédes Fe­renc, a szövetkezet könyvelője, mert o'yan szép é9 tiszta búzánk termett, hogy a földműves raktárszövetkezet megtartotta vetőmagnak. Jó termé­sünk és a tagok becsületes jutalma­zása láttára sok egyéni gazdálkodó is meggondolta magát. Meggyőződtek arról, hogy a szövetkezetben könnyebb munkával, jobb termést értünk' el, mint ők, s ugyanakkor jobb jövede­lemhez is jutottunk. Ezért a cséplés után 8 új tag jelentkezett a szövetkezetbe Bizony ha megnézzük, hogy a tagok milyen szépen keresnek és az első fél­évre mennyi gabonát kapnak, sok egyéni gazdálkodónak megdobban a szíve. Galó János sertésetetővel beszél­gettem. Elmondja, hogy 136 sertés van a gondjaira bízva. Ebben a félév­ben 543 munkaegysége volt, A mun­kaegységek után megkapja a termé­szetbeni jutalmazását, búzából 1300 kog-ot, rozsból pedig 150 kg-ot. — Dolgozhattam én az Adlér úrnak, háromszor annyit is, mint a szövetke­zetben, de •nnyi gabonát három év alatt sem kaptam volna. Hát még a gabonán kívül. Havonta megkeresek 6—7000 koronát. Ez aztán attól ís függ, hogy mennyi sertést etetek és milyen súly­gyarapodást érek el a malacoknál. — Az irányszámok szerint 56 napos választott malacoknál 12 kg súlygya­rapodás van előírva. A múltkori ma­lacok az elválasztás után már 16 kg­ot nyomtak. Ez azt jelenti, hogy már erre százalékot kapok, mivel emeltem a súlygyarapodást. — Hogy tudta ezt elérni Galó bá­csi? — Figyelem a malacokat, mindig mikor az anyákat etetem. Észrevet­tem, hogy alig 14 napos korukban már az anyjukkal szürcsölik a moslé­kot. Csináltam egy olyan alacsony vályút, amiből aztán az ilyen fiatal malacok könnyen ki tudják enni a moslékot Etetéskor ugyanazt adok a malacoknak is, amit az anyáknak. Amit aztán nem fogyasztanak el az sem megy kárba, mert ha látom, hogy ott hagyták, átrakom az anyák vályú­jába. Ezekután láthatjuk, hogy milyen nagy gonddal kíséri Galó János a malacok fejlődését. Ugyanakkor az anyák se mennek a szoptatásba any­nyira tönkre, mert ha a malacok meg­kapják az ennivalót, kevesebb tejre lesz szükségük. Szép jövedelme van a szövetkezet­nek a sertésekből. Ebben az évben már háromszor adtak el hízósertéseket Júliusban 58.480 Kčs-t, augusztus el­sején 85.360 Kčs-t, augusztus köze­pén pedig 374.180 Kčs-t árultak ser­tésekből. Ez összegezve 518.000 Kčs-t tesz ki. Hogy a két szövetkezet egyesült, most már még nagyobb lett az állat­állományuk. Á sertésállományuk 205­re növekedett. Továbbá 115 szarvas­marha, 135 juh .és 19 lóból álló állat­állománnyal folytatják a gazdálko­dást. Öt hektáron termesztettek do­hányt, ami 400.000 korona jövedelmet hozott Cukorrépa termésük közepes, 300 mázsa hektáronkénti hozamra szá­mítanak. A csépléssel egyidejűleg a tarlókat százszázalékban leforgatták. Szeptem­ber 15-én kezdik az ősziek vetését. A vetési tervezet kidolgozásával kissé megkéstek, mert most már az egye­sült két szövetkezet megnagyobbodott földterületen fog dolgozni. MÉRY FERENC. Miért késik a kisemberek gabonájának elcséplése Zelényben ? Mi az oka, hogy Kisújfalun elmaradnak a beszolgáltatással? Kisújfalu község a párkányi já­rásban van. Lakossága 1018 sze­mélyt tesz ki. A földek jóminöségü­ek, kiváló gyümölcs is terem raj­tuk. A. III. típusú EPSz-t is meg­alakították. Mégis hiányzik valami: az egyetértés. A falu lakossága szorgalmas föld­művelő nép. Nagy hiba azonban az, hogy mindenki csak a saját egyéni céljaira akar harácsolni. Ez még a régi rendszer maradványa, amit el­kerülhetetlenül ki kell küszöbölni. Meg kell magyarázni az emberek­nek, hogy ma az új szocialista tár­sadalom építésének korában minden embert aszerint értékelnek, hogy mi­lyen munkát végez. Meggyőződésem szerint a hibát a vezetőségben kell keresni. Hogy lehet az, hogy Kisújfalun a beszolgáltatás! kötelezettségek­ben még csak 84 százaléknál tar­tanak. Eniiek az az oka, hogy a Párt helyi szervezete, a helyi Nemzeti Bizottság és az EFSz vezetősége nem működik szorosan együtt, köztük gyakran félreér­tésre kerül sor. Az ilyen meg nem értések a reak­ció malmára hajtják a vizet. Ezt pedig mi nem engedhetjük meg. Kéz a kézben, szorosan együtmü­ködve kell harcolnunk célunkért, a szocializmus kiépítéséért és az eh­hez szükséges béke fenntartásáért. Nekünk tudnunk kell, mogy minden mázsa búza, amit kontingensen felül beadunk, mind egy-egy újabb csapás a reakcióra és egy-egy lánc­szem abban a gyönyörű koszorú­ba, amit úgy hívnak: világbéke: NAGY JÓZSEF, ^ Párkány. Zetény község 30 kisgazdájának nevében írom le panaszomat. A csép­lés községünkben már régóta fo­lyik. Mi kisebbek nem bírjuk ki­várni, hogy a mi gabonánk elcsépe­lésére is rákerüljön a sor. Ezzel szemben a kulákok gabonája las­san már mind ki lesz csépelve. Tud­juk, hogy ma a dolgozók országá­ban a kisebbeket kell felemelni. Hogy lehet az mégis, hogy a mi gabonánk százszor kicsírá­zik addig, amíg végre valahára egy cséplőgépet kapunk. Azt megértjük, hogy a sok vonta­tás időveszteséget jelent a cséplő­gép számára. Éppen ezért abba szívesen belenyugodtunk volna, hogyha a házakat sorbavették vol­na. Azonban nem ez történt. A cséplőgép jár kuláktól kulá­kig, csak a kisföldművesek házát kerülte kl. Pedig a vezetőségnek tudnia kel­lene azt, hogyha a beszolgáltatásra kerül a sor, akkor a kisföldmüves aludni se tud, amig nem teljesíti a beszolgálta­tását, a kulák pedig egyre hajtogatja, hogy nincs miből beszolgáltatni az előírt gabonamennyiséget. Ež a mi panaszunk és azt hiszem jogosan követelhetjük a helyi veze­tőségtől az Uj Szón keresztül, hogy ezen a helyzeten haladéktalanul vál­toztasson. JASCSEG JÁNOS, Zétény. A taksonyí szövetkezet tagjai csak reggel nyolckor állnak munkába így nem is boldogulhat a szövetkezet A taksonyí Egységes Földműves Szövetkezet, a galántai járás legismer­tebb szövetkezetei közé tartozik. De nehogy azt higgyük, hogy talán kiváló működése miatt. Ellenkezőleg! A tak­sonyí EFSz azért híres, mert a tagok csak reggel 8—9 órakor mennek ki a földekre és a koradélutáni órákban már megint otthon találhatók. Igy volt ez a tavaszi sürgős munkák idejében is. Sőt mi több, a cséalési munkák sürgőssége sem zavarta a szövetkezet tagja !t. Reggel 8 órakor a cséplőgép még elhagyatottan áll kint a földeken, egy árva lélek sincs mel­lette. De kint van még a határban a má­jus utolsó hetében levágott takarmányrozs is, amely boglyákban áll összepenészedve Sőt, az eteő kaszálású here ls bevárta a földeken a második kaszálást, ter­mészetesen megfeketedve. Az eső ki­mosta tápértékét és így a jó takar­mány értéktelen gazzá változott. A kukoricát aratás előtt kapálták meg először. Természetesen, ezt a munkát nagyobbrészt brigádok végezték. A nagyterjedeimű cukorrépa ültetvényt fel kellett szántani, mert nem volt idő az egyelésre. A két hektárnyi lent is elnyomta a gyom. Közel a faluhoz van egy kis tábla bab Ha valaki erre a földre ránéz, ökölbe szorul a keze, mert babot egyáltalán nem lehet látni, csak körülbeüül az egy méternyi ma­gas gyom vonja magára az ember fi­gyelmét. Fel lehet tenni a kérdést: Ki a fele­lős ezért a milliós értékű kárért? Azt hiszem elsősorban a szövetkezet veze­tősége, de a Párt helyi szervezete is felelős. Ha valamit szóvá tettek a szövetkezet elnökének, egyedüli vála­sza az volt, hogy „csukassatok le". Hogy miért mfíkiýlik rosszul az EFSz? Ennek két oka van. Az első fő­ok az, hogy a falu kizsákmányolói, a taksonyí kulákok érezték, hogy inog lábuk alatt a talaj Jobbnak látták te­hát a szövetkezetbe való belépést. A vezetőszerepet természetesen maguk­hoz ragadták és így továbbra is biz­tosítva voltak számukra a kizsákmá­nyolási lehetőségek. A kulák irányítás mellett aztán a szövetkezet a pusztulás szélére jutott Tavasszal azonban, amikor Pártunk és kormányunk kiadta a jelszót, hogy ki a kulákokkal a szövetkezetekből, megtörtént az első érvágás. A lelki­ismeretesen dolgozó szövetkezeti ta­gok kizárták soraikból a kulákokat. A két Majtán kizsákmányoló nem léphe­tett be többé a szövetkezet udvarára.­Bentmaradtak azonban az osztályellenség hű képviselői, a spekulánsok, az üzleti szellemű és dolgozni nem akaró egyének. Bent van még Kulik, az EFSz kertésze és Hu­dák András könyvelő, valamint Kmety­kó csoportvezető, akik már régóta ismeretesek munkásellenea mivoltuk­ról. Raffai elvtárs a szigeti IV. típusú EFSz tagja például nagyon részlete­sen be tudna számolni arról, hogy Kmetykó hogyan zsákmányolta őt ki éveketa keresztül. Ezeknek a spekulánsoknak nem ér­dekük, hogy az EFSz jól működjön. Ellenkezőleg! Mindent megtesznek, hogy az EFSz-t akadályozzák előre­haladásában. Addig pedig, amíg eze­ket az ellenségeket el nem távolítják a taksonyí szövetkezeti tagok, aligha várhatnak javulást szövetkezetükben. KOVÁCS ISTVÁN, Nádszeg. Hektáronként negyvenegy és fél mázsát fizetett a nagymegyeri állami birtok búzája A nagymesteri állami birtok udva­rán nem sok érdekességet lehetett lát­ni. Az udvar meglehetősen rendben volt. deszkákkal, gazdasági gépekkel, kocsikkal volt tele. Annál érdekesebb aztán a hatalmas sertéshizlalda. A sertésistállók előtt fakerítéssel körülvett terület van. | Itt hevernek napközben a seňések, hatalmas göd­röket túrva a puha földbe. Az istálló közepén egy keskeny vasút fut végig. A sínpár szépen ki van fényesedve a használattól és a söprűtől, amivel naoonta többször is végig seprik. úgy hogy egy szál szalmát sem lehet közötte találni. Ezen a kisvasúton megfelelő kocsiszerű alkotmány van elhelyezve. Ezen a kocsin liordiák az állatoknak az eledelt. A négy vaske­rékre épített katlanszerü alkotmány­ban keverik meg a hízósertések részé­re a takarmányt. Amikor a kukorica­dara. árpadara és a zöld heréből ké­szített keverék elkészül, a kocsit vé­gig tol iák az istálló közepén és lapát­tal minden sertésnek bedobják a maga részét. Tovább haladva % elértünk az „óvodába", ahogyan ezt a részt a munkások ma­guk között nevezik. Ezt a részt azért nevezik óvodának, mert itt vannak el­helyezve a 25 kilón aluli malacok. A szép rózsaszínbőrű malackák vidáman futkároznak a kerítések között. Ami­kor észrevettek bennünket hatalmas visltássat rohantak a kerítéshez, két lábra ágaskodva dugdosták ki orru­kat a kerítés rácsai között Ebben az istállóban 700 malac van elhelyezve. Ezek a malacok két ember gondozá­sára vannak bízva. Dohányos és Vei­lik elvtársak gondoüák őket. A be­rendezés itt is ugyanaz, mint a többi istállóban, csak az etetésnél van egy kis eltérés. Itt már nem lapáttal adják a malacoknak az eledelt, hanem vöd­rökkel osztják széjjel közöttük. A vö­dörre azért van szükség, mert a mala­cok részére az eledelt nem csinálják olyan sűrűre, mint az öreg sertések részére, azért, hogy a malacok kőny­nyebben megemésszék. A malacok etetői a táppor bekeverését sem felej­tik el a dara közé. Ezeknek az em­bereknek nagyon fontos, hogy a mala­cok minél jobban fejlődjenek. A gon­dozók egy napra egy malac gondozá­sáért 60 fillért kapnak. Ezenfelül, ha a malacok a megszabott. súlyon jelül híznak, akkor ezért a gondozók prémiumot kapnak.. Ezért iparkodnak aztán mi­nél nagyobb gondot fordítani a mala­cok gondozására. A gondozók szeme állandóan rajtuk van és ha lehetne, még a szemükkel is húznák felfelé az apró állatokat A jó gondozásnak meg is van az eredménye. A kismalacok úgy nőnek, mint a gyom. Mintha ök is tudnák, hogy növésüktől függ a gondozók bérének emlekedése is. A gondozók is meg vannak elégedve, mert egy hónapra tisztán hazavisznek 6500 koronát, de van úgy. hogy töb­bet is. Megnéztük aztán a megyeri igazga­tósághoz tatozó új majort is. Ez Nagymegyertől három kilométerre fek­szik. Itt a két szemben lévő istállóban 109 tehén van elhelyezve két sorban. A sorok kőzött ugyanúgy, mint a ser­téshizlaldában. sínpár van lefektetve. A sínpáron lévő kocsin szállítják ki az istállóból a trágyát és ezen szállít­ják be az állatok részére a takarmányt Is. Az állatok szépen tisztára mosva állnak egymás mellett és jóízűen ro­DOgtatják az eléjük rakott takarmányt. A tehenek alatt bőségesen van szal­ma, úgy látom a színéről, hogy ez már az idén termett. A tehenek felett táblák vannak elhelyezve, rajtuk fel­jegyezve a napi tejhozam. A táblákat kezdtem sorba nézegetni. 24 liter, 20 liter, 22 liter, 14 liter kezdem leolvas­ni a számokat. Ahogy olvasgattam a számokat, Soóky elvtárs is előkerült, az állatok egyik gondozója. Soóky elvtárs beszámolt arról, hogy amióta a normarendszer be van vezetve, a napi átlagos tejhozam 6 literről 10.5 literre emelkedett. Soóky elvtárs azt is el- ' mondotta, hogyha a normarendszert nem vezették volna be, akkor soha nem érték volna el az átlagos 10.5 li­ter napi tejhozamot. A normarendszer bevezetése után mindenki iparkodott minél magasabb tejhozamot elérni, mert. ha a tejhozam emelkedett, az azt jelentette, hogy elsején a pénz is sza­porodott a borítékban. Soóky elvtárs fizetése is emlekedett fokozatosan. Mikor látta, azt, hogyha több tejet ki­fej. csakugyan megkapja utána a pré­miumot, a feleségét is munkába állí­totta. Igy most már ketten keresik a pénzt. Havonta nem kevesebb, mint 11—12.000 koronát visznek haza. Jó­kedve is van Soóky elvtársnak. Ha va­laki megkérdezi, hogy hogyan él a fi­zetéséből. Soóky elvtárs csak annyit mond: Ügy. mint hal a vízben. Amikor az aratás és cséplés után érdeklődöm, hogy hogyan zajlott le és hogyan fizetett a termés, a felelet az volt, hogy a cséplést már régen el is felejtették, augusztus 15-re mindent elcsépeltek. Az átlagos terméshozam a 30 mázsát jóval túlhaladta, de vol­tak a birtoknak olyan részei is. ahol elérték hektáronként a 37.5 mázsát. Volt aztán 16.5 hektár, amin az átlagos hektárhozam 41.5 mázsa volt Ennek a rendkívül jó termésnek az eléréséhez már az őszi munkáknál nagyban hozzájárultak az új majori dolgozók. A 16.5 hektár lucernaföldet gondosan megtrágyázták, hektáron­ként elszórtak rá 2.5 mázsa superfosz­fátot és 1.5 mázsa kálisót. A földet gőzekével kétszer gondosan meg­szántották. Vetőmagot a diószegi ál­lami birtokról kaptak, originál »Szlo­vák 200«-asat. A magot már szeptem­ber 15-én a földbe tették. Tavasszal szintén nem feledkeztek meg a pétisó használatáról sem. A gyönyörű kövér búzára elszórtak még hektáronként 30 kg pétisót, ami nagyban elősegítette a búza további fejlődését. Nyár elején a I búzák kezdtek mindenfelé ledőlni az esős időjárás miatt, csak a 16.5 hektár búza maradt gyertyaegyenesen állva. Az álló acélos szalmájú búzakalászok­ban a mag kövéren kifejlődött és a birtok dolgozóinak legnagyobb örömé­re és csodálkozására hektáronként 41.5 mázsával fizetett. Mi annak az oka, hogy közvetlen a 16.5 hektár mellett lévő 9.5 hektár már nem adott ilyen magas termést? Ha ct helyszínen egy kicsit széjjelnézünk, mindjárt rájövünk a dolog nyitjára. A 16.5 hektár területet három oldalról fák veszik körül Ezek a fák megvédték az amúgyis erős lábon álló búzát a széltől és a szél által oldalról rácsapodó esőtől. Ezek a fák feltartóztatták az esőt, ami a búzát a földre döntötte volna. Ez volt a jó termés egyik legfőbb előse• gítője. Most már a nagymegyeri dol­gozók is tudják, hogy államunk miért fektet olyan nagy súlyt a síkterületek befásítására. Ezért a nagymegyeri dol­gozók is iparkodnak, hogy ahol csak lehet, az utak mellé fákat üttessenek, hogy ezzel is elősegítsék a bő termést. SZARKA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents